bizonyosab sanyargatások. azok, amelyek le nyomják. ezeket a fö ellenségit. az alázatoságnak. a mely kedves jó erkölcse volt akristusnak, ö maga, hogy el végeze a válttságnak nagy munkáját. és hogy bé tölttse azt. a mit kelletet szenvedni, és ugy bé menni ditsöségében, meg nem elégedet azal. hogy meg testesüllyön, imádkozék. magát el rejttse. böjtöllyön, hanem magát még a sanyaruságokra, és a szenvedésekre is akará adni. nem tsak aleg fájdalmasabakra. és leg keményebekre. hanem még az olyan félékre. is. amelyek leg alázatosabak. és akarat ellen valok valának, ugy mint a szegénységre, meg vetésre, a nagy fajdalmakra, és agyalázatos halálra, az illyen nagy alázatoságok által gyözte meg ahalált. és a vétket. ugyan a kereszt gyalázattyának. tulajdonittyuk üdveséginket. elis. mondhatni. hogy az illyen váratlan. és akarat ellen valo sanyargatások probállyák meg a mi hitünket, és szeretetünket, mentöl inkáb szeretik az Istent., annál inkáb ellene kel mondani magoknak, hogy tsak az Istenért. és az Istenben élhesenek, A ki utánnam akar jöni, mondgyon ellene magának, mondgya akristus. mentöl inkáb akarat ellen valo a sanyaruság, annál inkáb ellene mondunk magunknak. ha azt örömel veszük. ez igy lévén, az Istennek nem adhattyuk nagyob bizonyságát szeretetünknek. Az illyen akarat ellen valo szenvedéseket kedvelli avaloságos keresztény mindenek felet. azokban is mutattya meg békeséges türésit, és alázatoságát.. azokban is gyönyörködik. az keresztekhez valo szeretett., mennél nagyob az alázatosság. annal inkáb magához szorittya azt. avaloságos keresztyén, és meg öleli a kristus keresztét. annál inkáb érzi közelgetésit, ahoz a tekélletes példájához, az alázatoságnak, és a szenvedésnek, aki is, amint az irás mondgya, meg részegedet a gyalázatokal. és fajdalmakal.
(III. A Valoságos Keresztényeknek Tüköre: 817)