hinak engem. és meg nem halgatom, reggel fel kelnek. és meg nem találnak engem.
A lészen amértéknek tetéttzet rettenetes ideje, a melyben az Isten el fordittya füleit hogy ne halya a kérest, és amelyben. irgalmaságot kérnek. s’azt meg nem nyerhetik. Mitsoda érdemes lehet az Isten elöt, a kételenségböl valo tselekedet. aki visgáloja asziveknek, és aki meg veti az olyanoknak. áldozatit, akiknek nem tiszta és egyenes a szándékok, tsak ajó élet. tehet minket ajó halálnak uttyára, a szent Atyák mindnyájan, tsudának tarttyák avaloságos meg terést, a melyet az utolso orán kezdik el. az anyaszent egy ház nem tudván hogy kire eshetik ez a tsuda. valo hogy fel adgya mindennek a szenttségeket. de mint hogy azt is tudgya. hogy az olyan tsuda igen ritka, azért félve is adgya fel azokot, az olyan allapotban, mondgya szent agoston. adhatok penitentziát, de nem adhatok biztatást,
Mit tselekesznek az emberek, mind azon által a még arra a rettentö orára jussanak.? azt mondgyák hogy keresztyének, tudgyák is egy keresztyennek minden köteleségeit, de azok közül egyet sem vivén véghez. olyan békeségben töltik élettyeket, a melynek fundámentumát, meg nem foghatni. a szent lélek azt mondgya nékünk, hogy az ö békeségek, nem békeség,
Az emberek nem szeretik arosz okoskodást, fel is támadnak az ellen, akit halyák hogy nem jól okoskodik, tsak az alá valo dolgokrol is; ebben anagy dologban pedig. a melyen áll, az ö örökké valo boldogságok. vagy nyomoruságok, minden magok viselések. oly helytelen valo okoskodás. hogy nem lehet tudni, hová lesz az eszek ebben a dologban., láttyáké az el kerülhetetlen halált, a félelem el fogja öket. és a leg okosab doktornak is munkát ád, hogy egy kevés idöre valo tsendeséget szerezhesen nékik, a melyben a vallásnak külsö köteleségeit végben vihesék.
De avaloságos keresztyének. kik mindenkor a szabad, és az akarattal valo penitentzia tartásban élnek. kik mindenkor
(III. A Valoságos Keresztényeknek Tüköre: 821)