mely magához kaptsollya a sziveket., eszerént is tellyesednek bé a kristusnak ezek a szavai. betü szerént. boldogok akegyesek. mert birni fogják a földet. az az, mert meg gyözik rosz kivánságokot., földi indulattyokot. magokhoz hodittyák a földön lévö minden embereknek sziveket. tanullyátok meg töllem, hogy én kegyes, és alázatos szivü vagyok.
A szeretet viszen minket arra, hogy kegyesek legyünk. szent pál azt szépen irja. mondván. a szeretet türö. kegyes, nem irigykedik, fel nem fuvalkodik, nem boszonkodik. mindent el szenved., láthatnié mind ezeket a szép dolgokot. arend szerént valo keresztyénekben. de az olyanokban sem sokakban. a kik áitatosoknak tarttyák magokot. mivel ezek. kegyesek. és kedvezök magoknak, de kemények masokhoz; türhetetlenek. és hamar meg boszonkodnak. ettöl is vagyon. hogy nem hogy magokhoz vonnák a sziveket. a mint azt meg tselekedhetnék kegyeségekel. de sött még zugolodásokot okoznak. és el távoztattyák magoktol. mind azokot. akik követni akarnák öket aban. ami jó vagyon bennek. meg kisebittik magok viselésivel a valoságos áitatoságot. ellenben pedig, a kegyes ember. el töri. azirás szerént. ellenséginek haragját
A kegyeség. a szeretetböl. és az alázatoságbol származik. ez igy lévén, a mi ellenkezik a kegyeségel, az. a magához valo szeretettöl. és akevélységtöl vagyon. szent pál azt mondgya, hogy azok akik nem kegyesek, kevélyek, és magokot szeretök.
Szent jakab azt mondgya. kitsoda köztetek bölcs és tudos, mutassa meg a jó maga viseléséböl az ö tselekedetit. a bölcseségnek szelidségével.
A valoságos keresztyén. magához kemény. de másokhoz szelid. valamit ellene mondanak. azt olyan kegyeségel halgattya. mint amit ditséretire mondanak. mindenkor az Isten szavát halgattya, vagy is azt gondollya. hogy az Isten engedi meg ellenséginek. hogy ötet kisérttse. illyen volt adavid kegyesége, amidön semei gyalázatal illeté.
(III. A Valoságos Keresztényeknek Tüköre: 853)