jó hiredet a kristus kereszttye elött, a ki, ki mondhatatlan gyönyörüségesé tészi néked azt az áldozatot., tsak a nagy eröszak vételért lehetünk kedvesek Isten elött, és vehettyük kegyelmit. a nagyobra valo vételre. legyenek elménkben szüntelen a kristusnak ezek a szavai, hogy tsak azok nyerhetik el a menyeknek országát, a kik magokon eröszakot vesznek.
35
Az emberek tsak nem mindnyájan ohajttyák, keresik, és szeretik aditséreteket
A valoságos. keresztyén, azoktol tart, azokot kerüli és gyülöli.
Az emberek nagy nyavalyái. aditséretek szeretete. ez az indulat sokban meg egyezik azal. amit ide fellyeb mondánk, de ez még sokal meszeb terjed. mivel ez, lassanként, aleg jób erkölcsünek is bé szivárkozik a szivében, még azokéban is. akik a nagy dolgokban készek volnának. ditsöségeket. betsületeket, és jó hireket fel áldozni köteleségeknek. ez az indulat, fel keresi a szenteket az ö barlangjokban. és el rejtet helyekben.
Ez olyan proba, a mely ellen. leg nehezeb állani, a szent lélek. azt a kementzéhez. és az olvaszto edényhez hasonlittya. valamint az ezüst meg probáltatik az olvaszto edényben. és az arany a keméntzében. ugy az ember meg probáltatik a ditsérö szaja által. a bölcs azt mondgya, hogy tsak az a böltseség méltó az ditséretre. a mely Istentöl származik. ez igy lévén. kitsoda tarthattya azt maga felöl hogy meg érdemli aditséreteket. mind azon által ki ki örül, ha a maga viselésit meg ditsérik. ha jó tselekedetit örömel veszik,
A ditséreteknek szeretetit. olyan nehéz a szivböl ki irtani. valamint. a vétkes magához valo szeretetet. de söt még akor is. a midön a kristus kegyelméböl anyira mennek hogy már ne szeresék aditséretet. a szivnek meg romlása gyakorta anyira viszen. hogy ohajttsuk aditséretet azért, mert már
(III. A Valoságos Keresztényeknek Tüköre: 865)