alelki jókót, a belsö, és örökös jókót: Nó már gazdagok, sirjatok orditván a reátok következendö nyomoruságitokon.
...... ati aranyatok. s’ezüstötök rozdája. bizonyságul
lészen ellenetek, ...... vigan laktatok eföldön, és bujaságban neveltétek sziveiteket. a meg ölés napjára. mondgya ezeket szent jakab.
Hogy ha pediglen. azok a fél keresztyények a szegénységben esnek. meg halyák öket átkozodni azok ellen. kik okai voltak szerentsétlenségeknek. mindeneket fognak terhelni panaszolkodásokal. zugolodnak azok ellen. kik ö reájok nem is néznek. meg vetik, és nem segittik öket. hogy ha pedig némelykor az Istenhez fordulnak. nem egyébért, hanem hogy panaszolkodgyanak szenvedésekröl, és hogy földi segittségit kérjék. mert akit szeret az ur. meg sanyargattya: meg ostoroz pedig minden fiat. a kit hozája fogad.
Ellenben pedig avaloságos keresztyén. ugy tekinti aböséget. mint az ördögnek mesterséges keleptzéit. mert ha nem kell is hinni a hazugság attyának. aki azt mondgya. hogy minden földi gazdagságok. ditsöségek. és hatalom az övé, neki is adattak. és azokot annak adgya a kinek akarja; leg aláb azt el mondhatni, hogy azokal gyözi meg az embereket. és azokal. ronttya meg az emberek szivét. ez igy lévén. a keresztyén látván a kigyot el rejtve. azok aviragok alat. távul vagyon hogy azokot szerese, kerese, és azokhoz ragaszkodgyék, hogy ha az ur azokot reája hinti. mindgyárt arol gondolkodik. hogy azokot a mulando jokot szent dolgokra fordithasa., szüntelen szemei elött vannak a keserü ségek melyek követik a szegénységet. a melyben vannak sokan az attya fiai közül., ha a szegénységben esik. azt ugy tekinti mint egy kintset. a mely ötet meg gazdagittya. mivel, az alázatoságok. és a keserüségek melyek azal. az állapotal járnak. ujjab modot adnak néki, hogy a kristusban öltözhesék, azt tudgya, hogy a kristus meg áldotta a szegényeket. és hogy sok jajt mondot a gazdagokra. meg tanitattam mondgya szent pál. a magam állapottyával meg elégedni. tudok
(III. A Valoságos Keresztényeknek Tüköre: 891)