Évangyélium.

szent Matth. 17. 1.

Es hat nap után melléje vevé Jesus pétert, és jakabot és Jánost, annak ötsét, és vivé öket egy magos hegyre külön és szinében el változék elöttök. és fénylék az ortzája mint a nap., a ruháji pedig fejérek lönek mint hó. és imé meg jelenék nékik Mojses, és Illyés, szolván véle. felelvén pedig péter, mondá Jésusnak, uram jó nékünk itt lennünk., ha akarod tsinállyunk itt három hajlékot, néked egyet, Mojsesnek egyet, és Illyésnek egyet. még ö szolván imé fényes köd árnyékozá meg öket, és imé szozat aködböl mondván. Ez az én szerelmes Fiam, kiben nékem jól kedvem tölt, ötet halgassátok, és halván a tanitványok ortzájokra esének, és igen meg félemlének, és hozájok mene Jésus, és illete öket, és monda nékik kellyetek fel. és ne félyetek, fel emelvén pedig az ö szemeket. senkit nem látának, hanem tsak egyedül Jésust, és alá jövén azok a hegyröl; parantsolá nékik jésus, mondván, senkinek ne mondgyátok alátást, míg az ember Fia halotaibol fel nem támad.

Magyarázat

K Miben áll akristus szine el változása?

F Abban, hogy minden külsö formáját meg valtoztatta, ahalandó életében, rejtékben tartá Istenséginek fényeségit. az ö testének és szegénységének fedezöje alat., az ö szine el változásakor meg akará mutatni ahárom Apostol elött, egy kis reszettskéjit annak aditsöségnek, amelyet birt, az ö Emberséginek, az Istenségivel valo meg egyesülésiért, meg engedé annak aditsöségnek, hogy ki tessek, és hogy fényesebb legyen az ö ortzája anapnál, és az ö ruháji fejérebbek ahónál.

K Mit tselekedék akristus amidön szinét el akará változtatni?

F Három bizonyságot véve maga mellé, pétert, Jakabot, és Jánost, kik az Apostolok közöt elsöbbek valának, fel mene ezekel egy nagy hegyre., hogy inkáb magánoson lehessen, és imádkozhasék, és amidön

(II. Épistolák: 217)


Előző oldal | Következő oldal