és aszarazságnak idején nem lészen szorgalmatos, és soha meg nem szünik. gyümöltsöt termeni. tsalárd mindenek felet a sziv, és visgalhatatlan., ki üsméri meg azt, en vagyok az ur a ki a szivet meg visgálom, és aveséket meg probálom, ki meg fizetem kinek, kinek, az ö uttya szerént, és az ö találmányinak gyümöltse szerént.
Magyarázat
K. Mitsoda emberöl beszél a proféta akit az Isten meg átkozot mert emberben teszi bizodalmát?
F Az ollyanrol. aki atestet teszi karjává, vetvén minden bizodalmát amaga erejében. elméjében., és az emberek segittségében, semit nem vár az Isten segittségitöl. és kegyelmitöl. az Isten utállya az illyen embert, mert ugy fog adolgokhoz, és ugy gondolkodik azokrol. mint ha Isten nem volna, és az embert eleiben tészi.
K. Nem leheté szükségünkben. amagunk erejével tehettségivel, és elménkel élni, de söt még ollyanokhoz is folyamodnunk. kik nékünk szolgálhatnak.?
F Nem tsak nem lehet, de ugy is kel tselekedni, és ugy az Istent kisértenök, hogy ha azt kivánnok. hogy tsudálatosan munkálodgyék érettünk, ha mi el mulatnok az emberi ezköszt, melyet az okoság. és az isteni bölcseség ád elönkben, az Isten azt akarja hogy éllyünk azokal az ezközökel. a mellyek az ö rendelése szerént vannak. és a mellyeket elönkben adgya, de azt nem akarja hogy azokban az eszközökben vessék areménséget, sem azt. hogy azoktol várják a dolgoknak. jól végben valo menetelét., mint ha ö reája szükségek nem volna, és mint ha nem az ö akarattyán. és áldásán állana azoknak végben vitelek, ugy kel tselekednünk mint minden rajtunk állana, de tsak az Istentöl kel várni arra segittséget, semit pedig ne várjunk munkánktol. vagy embertöl, hanem tsak annyiban. amenyiben. áldását akarja arra adni.
K. Nem testböl valo karunk vagyoné ollyankor., és nem számláltatunké azok köziben, kiket az Isten meg átkozot. midön a szenteket hijuk segittségül. és az ö esedezéseket kivánnyuk Isten elött?
F Nem teszük atestet karunká, se Isten átkában azért nem esünk, ha lelki, és testi szükséginkben, a szenteket hijuk segittségül, hogy ha tsak anyiban bizunk ö bennek, mert ök akristusé, és Istennek baráti,
(II. Épistolák: 286)