I Articulus. Hogy mi légyen a kisértet, és hogy mimodon lehet meg tudni, ha vétkezteneké a kisértetben.
Kisértetnek hijuk alélek eleiben tett valamely vétket; hogy ötet. annak tselekedetire vihesék. vagy pedíglen vétekre vivö gondolat.
A lélek pedig három féle képen engedhet avéteknek. 1. meg tselekedvén aroszat; 2. Azt meg nem tselekedvén, de ohajtván azt meg tselekedni, 3. se meg nem tselekedvén. se nem ohajtván; hanem örömest. és gyönyörüségel gondolkodván avétekröl, más képen is lehet mondani., az akarat avétekre hajolhat. tselekedetel., kivánságal. és akarattal valo gyönyörködtetésel, ebböl két dolog következik: a melyekre jól kel vigyázni.
1. Azt meg kel tudni, hogy tsak avétekre valo hajlás teszi avétket, ez igy lévén, agondolat egyedül nem vétkes, valamég az akarat reá nem hajol. tselekedetel. kivánságal., és gyönyörködtetésel., és ha szinte a gondolat egy darab ideig tartana is; vétkes nem volna az akarat nélkül. de söt még érdemes dolog. volna azt ki vetni az elméböl.
Másodszor. hogy meg lehesen üsmérni, ha haláloson vétetteneké valamely kísértetben, nem elég azt meg visgálni, ha aroszat meg tselekedtéké. vagy kivánták, de azt kel meg nézni, hogy ha akaratbol valo gyönyörüségel. volté a gondolat,. mivel az akaratal valo gyönyörüség a melyel gondolkodnak a vétkes tselekedetröl; halálos vétek. (:Erre igen kel vigyázni,. mert ez iránt sokan tsallyák meg magokot, tartván azt. hogy tsak akor engednek a kisértetnek. a midön azt a roszat kivánták, a melyel kisértetnek.:)
Mind azon által. szükséges még egy dologra vigyázni; a hogy, két féle gyönyörködtetés vagyon a kisértetben. az egyike, az, amely meg elözi a vétekre valo hajolást, és a melyet a kisértet kezdetekor érzik, a másika, a mely követi a vétekre valo hajolást., ugyan ez is. az akaratal valo gyönyörködtetés a fel tet dologban, azért is vétek ez a második
(IV. Az Ifjak Kalauza: 185)