az elmén. mint apélda. a kristus például lett minden embereknek, ugyan arrais forditotta egész életét mint hogy szabadságában volt mindeneket tettzése szerent tselekedni. és akarattya szerént rendelni életének minden részit., azt mind egészen ami üdveségünkre forditotta, és azt akarta. hogy minden beszédi. és tselekedeti, szüntelen valo oktatásul legyenek. a mi szokásinknak rendelésekre, ugy vette magára a mi természetünket, valamint egy Doktor magához veszi egy kedves betegét. akit meg akarja gyogyitani. a bizonyos. hogy az emberi természet., amelyet az Isten fia a maga személyével meg egyeztette. minden féle vétek nélkül valo volt. valamint egy olyan tiszta és ártatlan áldozat., akinek el kelleték törleni az emberek vétkeit. de ugyan abban is tettzet ki bölcsesége, és véghetetlen josága. a mi menyei doktorunknak, mivel ugy bánt azzal. az emberségel, olyan szent állapottyában is, mint ha vétkes lett volna, minden nyomoruságinkot, és betegséginket magára vette, és nem tsak hordozta azokot, de még magában meg is gyogyitotta, meg mutatta tehát amaga személyében minden embereknek. hogy ki ki mit tselekedgyék az egésség viszá nyerésére, és olyan egészen azö szükségekhez szabta volt magát, hogy nintsen senki is, aki netalálna a meg valtojának. életében. olyan orvoságot, a melyet sebeire kel tenni,
A bünös embernek. állapottyát nem tsak olyan betegnek állapottyához hasonlittya az irás, a kinek szüksege vagyon az orvosra. hanem még az utozoéhoz is, akinek szüksége vagyon egy kalauzra. hogy a jó utra vigye, az Istenért teremptetvén, minden erönkböl hozája kel igyekeznünk. mivel tsak öbenne találhattyuk meg tsendeségünket. és boldogságunkot. avétek elválasztot volt az Istentöl, és el hagyatatta volt velünk azt az utat. a melyen hozája kelletet volna térnünk, olyan utakot követtünk, a melyek nem hogy az örökké valo boldogságra vezettenek volna, a melyet ohajtottuk, hanem az örökké valo halálra vezettenek,
Szent Ágoston, tsak rövideden le irja hogy mi volt tzéllya. abban az idöben, az emberek szeretetinek, és gyülölséginek,
(III. A Kristus Jésus Életének Historiája: 585)