tegedet jób, nem vettedé környül ötet, az ö házát. és valamije vagyon. 1. 9. és igy nem lehet tsudálni, ha agazdagságot amelyet bir, ugy tekinti mint szolgálatodért valo jutalmat, de mit tselekedék az. ur, meg akarván mutatni ebben a szent emberben, hogy azö szenttyeit. szolgálatokért, nem a világi ajándékokal. szokta meg jutalmaztatni, azért el vevé mindenit jóbnak, nagy szegénységben veté. és irtoztato betegségben engedé esni, a midön tele volt gazdagságal, nem lehete ötet jól meg üsmérni, de mihent mindeniböl ki fosztaték. mint valamely köntösböl. nagy bátorságal mene mezitelen. a viaskodo helyre, és nagyon tsudálák ötet. akik láták, ugy anyira hogy még az angyaloknak ura is meg ditséré békeséges türésiért. és gyözedelmes voltáért.

Storophila. Látom már most uram, hogy mitsoda szükséges az illyen példa, azért hogy azt kövessük.

A kristus. E még nem elég. még mást is mondok néked, azt hogy, a békeséges türés a vallásban legg nagyob jó erkölcs. a melytöl meg fosztatnék az igaz ha nem volna mit szenvedni, mivel abékeséges türés nem egyéb, hanem tsendeségel. és zugolodás nélkül szenvedni azokat a szomoruságokot, és nyomoruságokot., a melyeket mások okoznak mi nékünk. vagy a melyekben mi esünk, másként is az Isten atyai szivel vagyon a jókhoz, és kettség nélkül. inkáb szereti azokot. mint sem másokot, és azért is kesergeti öket. egy nehány féle nyomoruságokal. hogy ujjab eröt, és bátorságot adgyon nékiek, valamint hogy a fa annál erösebben vagyon a földben. mentöl inkáb éri a szél. mert a mozgás segitti hogy méllyen botsása gyukereit., ugy a jó erkölcs is, a melyet meg nem probál a nyomoruság. erö nélkül valo. és nem lehet tudni mire alkalmatos, mind addig. valamedig abékeséges türés. bizonyságot nem tészen erejéröl.

Storophila. azt tudom hogy az Isten atyai modra szeret minket. de mind azon által. az ö karja. némelykor igen sulyos, rajtunk, ugyan is példának okáért, ki szenvedhetné el egy mostoha atyának. szüntelen valo rosz kedvü haragját, és más egyéb illyeneket, a melyeket nehéz el szenvedni,

A kristus. látom én azt leányom. hogy te tsak az anyádnak. ölelgetésit akarnád el szenvedni, tsak annak szárnyai alat lenni nyugodalomban, minden baj és munka nélkül lenni, egy szoval semmit nem szenvedni, tudodé azt, hogy abékeséges türés. annak örül, midön

(III. A Keresztnek királyi uttya: 276)


Előző oldal | Következő oldal