agonoszért joval fizettek, azért hogy magadot semmiben ne menthessed, Cyprianus püspök. halálra itéltetvén, huszon ött tallért parantsola adatni a hohérnak. a ki néki. fejét vevé.
Sándortól. a Jerusálemi pátriárchátol. az iro deákja. nagy summa aranyat, és ezüstöt lopa ell, az iro deákot meg fogák, és törvényt látának reája, de a pátriárcha. nyolczvan tallért fizete érette. a mely nagy summa volt abban az idöben, és maga mellet meg tartá az iro deákot, valamint annak elötte, ezért is mondá anép, hogy hasznos dolog a pátriárchát meg bántani. Alamisnalkodo János pátriárcha felöl irják. hogy egy vendég fogados, igen roszul bánván egy iffiuval a ki attya fia vala a pátriárchának, az iffiu panaszt tett a pátriárchanak. a ki is meg akarván tsendesiteni az iffiat. és egyszers mind oktatni is. arra, hogy mi formában visellye magát a midön meg bánttyák, mondá az iffiunak hogy mérte meg probálni az a vendég fogados hogy tégedet meg bánttson. ugy bánom véle, a mint meg érdemli, és az egész városban hire lészen. azonban hivattya azt a tisztet a ki az adot szokta fel szedni. és meg parantsolá néki hogy a mely adót szoktak adni az anyaszent egyháznak. azt a vendég fogadosnak el engedgye. és tölle az adot fel ne vegye. az egész alexándria varosa. el tsudálkozék. az illyen ritka boszu álláson.
Storophila. de uram az illyen nevezetes tselekedetek emberek tselekedetei, akikben több batorság vagyon. és inkáb meg tudgyák magokot gyözni, abban mind azon által nem kételkedem, hogy az aszszonyok közöt is ne találkoznék olyan, aki azon jó erkölcsöt ne követte volna kegyelmeségedböl. azt hallottam. másoktol, hogy egy bavarus hertzegnét, liduvinát. egy más aszszony haragjában nagyon meg bántotta, a hertzegné azt el szenvedvén. azon meg bátorodék. és mérgiben. az orczájára pökék a hertzegnének, liduvina azt békeséges türésel szenvedé, és magát meg türközteté, anyira hogy még ajándékot külde annak az aszszonynak, mondván, hogy nagy köteleségel volna hozája azért, hogy bé töltette véle az Isten parantsolattyát. azt is olvastam valahol, hogy szent théresia leg inkáb szerette, és imádkozot azokért. akik ötet boszontották. és azokal legg több jót tett, azért is mondá egy azon idö béli püspök. hogy a ki ennek a szentnek baráttságában akar lenni, tsak boszuságal illesse ötet.
(III. A Keresztnek királyi uttya: 382)