azokot a számlálhatatlan boldogokot, akik fejér ruhában és palma fa a kezekben. fel szóval ditsérik az Istent. illyen formában vala tehát a templom béli gyülekezet. apoc.6.9. baron. ad martyr. 6.jul.
A midön már ki ki amaga helyén volt, az olvasó. az ó testamentumbol holmit olvasot. azután az ujból, az apostolok tselekedetét, vagy az apostolok leveleit, mivel az évangyéliumot, vagy papnak, vagy diaconusnak kelletet olvasni, hogy pediglen a népnek, idöt adgyanak az elmelkedésre. holmit énekeltenek közben. közben a soltarokbol, és az alléluját, az olvasás a közönséges nyelven volt, a melyen abetsületes emberek beszéltenek, mindenik országban. mert noha, a punica nyelv meg volt még áfrikában a közönséges nép közöt, szent ágoston idejében, de azt nem láttyuk, hogy az anyaszent egy ház, azal élt volna, a thébaid pusztájában, hihetö hogy az égyiptumi nyelven volt az olvasás, mivel szent Antal más nyelvet nem tudván, az évangyélium hallásán tért meg, a felsö syriában, leg nagyob része a püspököknek görögül nem tudot, a mint eki tettzik a Conciliumokbol, a hol tolmácsra vala szükségek, Conc. Calced. act.10.init.
A hol pedig elegyesen valának anemzetek, az anyaszent egyházakban valának ollyan tolmácsok, kik meg magyarázták az olvasást, szent procopus martyr, palestinában, scythopolis varosában. mind magyarázo, mind olvaso hivatalt viselt. Euseb. de martyr palaest C. 1. a mit görögül olvasot, azt syriai nyelven meg magyarázta, gyakorta, két féle nyelven volt az olvasás, valamint a romai szent egy házban, ahól. a deák nyelven valo olvasást, görögül is el olvasták, a sok görögökre valo nézve, ordo.rom. X.n.17. sok helyt a nap keleti anya szent egy házakban, még mostanában is igy tselekesznek, a hol, példának okáért, az évangyeliumot el olvasván syriai nyelven, azután arabiai nyelven olvassák el, amely közönséges nyelv.
(VI. A Keresztényeknek Szokásirol: 405)