147. art.7. ad.1. ugyan az Illyen tudatlanság tselekedte., hogy új dolgoknak tarták, arégi el felejtet dolgokot, azt el hitetvén magokal. hogy a mostani rend tartás, bizonyosab a régiekénél, a kikfelöl azt tartották, hogy az ö szokások külömbözö volt a miéinktöl. azt meg nem visgálták, hogy ha az a külömbözés a kereszténységet illetteé, vagy tsak a külsö állapotokot, ugy mint aruházatot, és a nyelvet, és mint hogy, minden nap, ujab kérdéseket támasztának fel, és ujab okoskodásokot találának, végtire olyan Casuisták valának, akik tanitásokot inkáb az emberi okoskodásra fundálták, mint sem az irásra, és atraditiora, mint ha akristus, nem tanyitot volna minket minden igasságra, és jó szokásokra, ugy valamint ahitre, vagy mint ha. arégi philosophusokra szorultunk volna,
66 Beszélgetés Hogy a jó tanitás minden koron meg volt. és minden idökben voltanak jó példák.
Nem akarom, külön külön meg visgálni azokot a rendeletlenségeket, a melyek követték. a rend tartástol valo el távozást, azokot ki ki tudgya, nem is az. a szándékom. hogy arosz keresztények szokásit irjam le, hanem tsak azokot a szokásokot, a melyek a keresztényeket meg külömböztetik atöbb. emberektöl, az Isten pediglen. soha ugy el nem hagyta az anyaszent egy házát, hogy azok a szokások abban meg ne maradtanak volna, az anyaszent egy házat, akár kik igazgatták az el mult saeculumokban, akár magok apüspökök, akár atöllök rendeltetet papok, vagy a kiket a pápák küldének, vagy akár avilági papok, vagy a barátok, arend
(VI. A Keresztényeknek Szokásirol: 482)