jaj édes né.é.ám el felejtettem volt. hogy nekem urdolgára. kel mé. mennem. és aké. ké.dé.ire meg kel rongyoson is felelni, azt kerded édes né.é., hogy kik voltak akeresztes vité.ek, másodszor. hogy ha ré.i szokásé.aharangozás atemplomokban., mert ót harang szót nem hallasz., és törököt sem látz hintoban, és hogy mié.t nem esznek szentelt kenyeret a templomban nálunk. mint franciában. és ha a ré.i szokásé. az elsö ké.desre csak ugy felelek a mint olvastam., a szent földet. a tízedik saeculum elöt sokal a saracé.usok birták. vagy né.elykor a mámertusok, ezek mindenik a mahumet vállását követté.. a sáracé.usoknak damascus városában lakot a fejek. és aztot Cálifnak nevezté.. a mámertusok egyiptumot birták. de akár ki birta a szent földet, de oda akereszté.yek minden idöben el mentenek., noha nagy fé.elemel, a máltai szerzet. és a templáristák, jerusálem városa, és a szarándokok oltalmokra álitatván fel. a tizen egyedik saeculumban., ez a ké. szerzet csak egy ebé.re is kevé. let volna a felyeb meg mondot ké. fé.e ellensé.nek. ha eza ké. szerzet. nem vett volna né.elykor valamely kevé. segittsé.et de az igen kevé. volt; és nem tartot sokáig, ebben az idöben. támada franciaban, egy ollyan barát, aki a pápa engedelmé.öl. kezdé.avárosokon. falukon predikallani a szent földre valo menetelt. onné. né.et országban ment. és apredikáczioja oly hathatos let., hogy azt gondolták, ezek az országok csak az aszszonyokra marad, a fé.fiak mind el mennek., a mint hogy a fejdelmek, a fö rendek közül. igen sokan vevé. fel a keresztet, mert azoknak akik el akartak menni, nem tudom melyik válokra. de posztobol. és keresztet kelletet fel varatni, a közné. közül pedig számtalan keresztezé.fel magát. azt nem kel csudálni, mert ez uj dolog lé.é.. az ember mindenkor kap az ujságon; azon kivul., a sok lelki igé.et fel inditotta öket, mé. a testi haszon is fel vé.etthette vé.ek a keresztet; mert egy keresztesnek. nagy privilegyiuma volt. mert mihent fel vette a keresztet, már azt nem lehetet törvé.yben citálni. mind addig mé. viszá nem jöt. és le nem tette a keresztet. az adosságát is addig meg nem fizette. akor is mé. bizonyos idö után. felesé.it. cselé.it. mé. oda járt, senki semmi né.ü oké.t nem mé.te háborgatni., nem kel hát csudálni. ha mindenkor feles volt a keresztes had,. és ezek valának kik leg elöbször keresztes

(I. Törökországi levelek: 146)


Előző oldal | Következő oldal