jénikö. 10. 8bris. 1719.
Micsoda szép állapot az. tegnap ebédet ásiában ettem vacsorát pedig europában. ide pedig nem a levegö égben hoztak, hanem avizen. mind ezekböl meg üsmeri kéd. hogy ide viszá jöttünk, és a taborozást el végeztük, a bizonyos hogy nem az.ellenség elöl jöttünk el, hanem a sok esö elöl. a melyet el nem lehetet üzni. noha két generalis vagyon velünk. a minden napi mulattság már itt abbol fog állani. hogy vagy bercsényi uram jö mi hozánk. vagy mi megyünk hozája. a vadászat sem mulik el. de a sem. mulik el. hogy ellenünk ne vadászanak a portán. mert a német követi leg többet az.n elmélkedik hogy nekünk árthasson, mi pedig leg kissebben sem ártunk néki. és nem tudom mi végre kivánnya üldözni ezeket a szegény bujdoso magyarokat, a kik itt a tenger parton csak dohányoznak. suhajtozásal. édes néném. vallyon az.ollyan világi üldözök olvassáké az.évangyéliumot,. gondollyáké az., hogy még bé is kel a szemeket hunni egy nehány száz esztendökig, akoron nem a camara szék eleiben citáltatunk. sem nem annak törvénnye szerént mondgyák ki a sententiát. hanem a szerént a kegyes évangyelium szerént. a mely az. parancsollya. a császároknak is. hogy meg bocsásanak az.ellenségeknek, és a roszért, jol tegyenek. az.ollyan itélö szék. a hol az.allégátiot bé nem veszik. nemis az.ország törvényit, hanem az.évangyeliumot teszik ót a fejdelmek eleiben. akoron egy fejdelem, hejában fogja az. allégálni. a ministerim jovallották nékem. hogy a bujdoso magyarokot., bujdosásokban is üldözem. és a politica ratio arra vit, hogy öket ollyan állapotban vessem. a melyben jövendöben se árthassanak. az.illyen menttségre. csak az. felelik. nem kellet volna az.n igyekezni hogy el vegyed töllök az. a kenyeret, a melyet én rendeltem nékik idegen országban. minek utánna már el vetted volna az.örökségeket; apolitica rátioért, nem kellet volna jövendöbéli bizonytalan roszért. bizonyos roszat követni felebarátidon, ha mások is igy gondolkodnának. békeségben maradnánk. talám gondolkodnak. de az.illyen gondolat
(I. Törökországi levelek: 46)