Őcsém szeressűk az Istent, az eő Fiát, és Evangeliumát, és ugy (ML 306)

ezt meg fogjuk mutatni az o életének rovideden valo historiájában (C/B 1028)

és meg fogvan, fojtogattya vala otet, mondván, fizesd meg amivel tartozol (É 816)

történék hogy egyszer egyedül találván otet a mezön, esze beszéllének hogy (IK/A 49)

a négy lovat., annak az ö tiszteletre méltó fejér szakállát nagy (TL 9)

a vezér táborban vagyon, most ö viszi végben hivatallyát. ibrahimnak hiják (TL 10)

Isten akarattyára kel hadni magunkot. ö hozot ide, had vezérellye öis (TL 11)

ö hozot ide, had vezérellye öis dolgunkot. de azt el hiszié (TL 11)

de jaj! nem ollyané ezeknek azö nagy dicsöségek., és fényeségek, mint (TL 13)

meg érheti, talám magais tudgya ö azt, mert a kalmakány veje (TL 13)

néném. mely közél vagyon már ö a vezérséghez, ha én ollyan (TL 19)

ami az Istennek tettzik, és azö rendelése után kel járnunk és (TL 21)

azt szereti hogy fussunk az ö akarattyán. ne csak jó kedvel (TL 21)

is, azt hoza magával. mert ö nem hadakozo ember., elméje nagy (TL 23)

indula innét sophia felé, tudgya ö azt hogy nem lesz szüksége (TL 24)

gátolta imádgyuk más felöl az ö hozánk valo jóságát. mert a (TL 24)

meg hogy öis ember, de azö pompáját ne irigyellyük édes néném (TL 31)

állapotunkhoz. és tudgya meg hogy öis ember, de azö pompáját ne (TL 31)

volna öket a törvény tevésben, azö hathatos szemekel. hathatosab törvényt tettek (TL 36)

brassai biroságot., mint sem az ö fejdelemségeket. valo hogy a gyorgyiánusok (TL 39)

tölle, csak már is az ö kopár szakállu tihája. (udvari kapitánnya (TL 42)

ehez kel menni. és csak ö általla kel folytatni a vezerel (TL 42)

itt. nem, mindenüt egyaránsu az ö josága, itt akarja az Isten (TL 43)

hogy kéd is meg neveti azö áitatos dohányozását, mert ö néki (TL 45)

érti az emberek itéletit az ö magok javára valo nézve, kivánvan (É 46)

de a nem bizonyos hogy ö tétette volna oda az oszlopot (TL 50)

közöm. inkáb el hiszem hogy ö tette. oda. csak hozzája ne (TL 50)

melegen. itéllye el az ember azö török mondását! elég ahogy mindgyárt (TL 52)

mind fognak a munkához. az ö székek ugy vannak rendiben egymás (TL 54)

lehesén bizonyitani a pogányoknak. az ö magok leveleiben, hogy a kristus (É 54)

nem leszen. de ha az ö tyukjok a mi kakasainkhoz jönek (TL 55)

azt hadgyuk az Isten akarattyára. ö hozot bennünket ide, ö is (TL 55)

akarattyára. ö hozot bennünket ide, ö is gondunkot viseli, akik mivelünk (TL 55)

mesze vagyon bercsényi ur töllünk, ö nem bánnya. mert ritkában megyünk (TL 57)

ellen is, kel reménleni, mert ö igazgattya a sziveket. a mely (TL 61)

ami meg szabadulásunkal, azokot is ö vezeti. és nem csak reánk (TL 61)

is-meg} vagyon közöttök, mivel az ö annya., és ami fejdelem aszszonyunk (TL 62)

csak hamar fel épül. noha ö is sok pénzen veszi meg (TL 66)

meg a biroságot. és amint ö itél. annak ugy kel lenni (TL 66)

és ha ezek kételenek szenvedni. ö is könnyebben szenvedhet. vallyon ha (TL 72)

szomoruságot okozni, hogy had busulhasson ö is valaha valamin. valamint mások (TL 72)

magával hogy pestis volt. az ö áitatos orvosságán. mind a fejdelem (TL 74)

de ö hozzája folyamodgyunk., egyedül ö adhat könnyebséget. és csendeséget. it (TL 77)

és hogy minden dolgunknak. az ö akarattya szerént kel folyni. ha (TL 83)

verset. bátyám itthon maradgyon. mert ö nem udvaros. ámbár ugy legyen (TL 88)

csak bátyám itthon maradgyon. mert ö nem udvaros. szány, édes néném (TL 90)

biró meg mondgya aleánynak. hogy ö elveszi (TL 90)

drágáb ebédet. antonius. mondotta. hogy ö adhat három vagy négy száz (TL 93)

bujdosot volna mint kéd. talám ö sem cselekedet volna ollyan drága (TL 93)

és egy kevés idö mulva. ö is csak ugy holt meg (TL 93)

kelleték születni a Messiásnak, de ö magok oda nem menének (É 96)

valo utra tanittyák másokat., de ö magok a tévelygésnek uttyán járnak (É 96)

szemiben meg mondaná. hogy ha ö nem akar csináltatni, talál ollyat (TL 99)

mihent lesznek. azonnal enni kezdenek. azö leg kedveseb ételek, az eperj (TL 102)

disputálnának, mint az iskolákban. azonnal ö is. fel ugranék székiröl, és (TL 108)

Istennek ajánlyuk. és ha csak azö segittségit suhajttyuk. nincsen könnyeb mint (TL 112)

ha sokáig élnek. mert az ö ételek. és italok. közönséges, és (TL 113)

és az irgalmas Isten az ö lábaiban tette a purgátoriumot., meg (TL 116)

meg láttya, hát ijesztö. de azö törvények. abban kedvezet a férfiaknak (TL 124)

mivégre rendelte a törvény csinálo. ö lássa, abban nem töröm a (TL 124)

és meg irtam rövideden az ö historiájokot. a parancsolat szerént. ennél (TL 127)

szükség nékünk semmit szollanunk, mert ö magok hirdetik felöllünk, mi némü (É 130)

házaságoknak az oka az, hogy ö lakadalmon jelen nem volt. azzal (TL 130)

sokal kövéreb volt mint azenyim, ö ha engemet czirokál is. de (TL 135)

meg gyogyittya, mind azon által., ö keresztényeb modon gondolkodik mint mi (TL 137)

osztán ki irna neki? hát ö kinek ir azután.? az illyen (TL 137)

az Isten nem akarja. hogy ö akarja, mindennek a rendelés szerént (TL 137)

itt némelyel el hitette. hogy ö tud aranyat csinálni, gondolom amint (TL 138)

tére, a ki is amég ö oda járt meg tudta hogy (TL 140)

küldhetet orgonát nem tudom, mivel azö templomokban semmi féle musika nincsen (TL 144)

ment a szent földre. mivel ö volt a fejek. a franczia (TL 147)

madár a török a hintoban. ö azt nem szereti. neki ló (TL 148)

tegnap a fejdelemnek izeni, hogy ö már keresztény lévén, atöb atyafiai (TL 149)

magát, ollyan jol is tudta ö magát viselni. hogy semmit nem (TL 149)

azt csudáltuk. hát az asinus ö azt töbször is probálta volt (TL 149)

klastromban a fejdelem aszszony parancsol; ö visel reájok gondot, ö tölle (TL 153)

népit. aszszony igazgassa, a hadakozásra, ö adot parancsolatot. törvényt ö tet (TL 153)

hadakozásra, ö adot parancsolatot. törvényt ö tet a nép közöt. egy (TL 153)

meg köszöntem jó akarattyát, mert azö vizes ereje nélkül. talám az (TL 154)

a roszat. egyaránt kel az ö kezeiböl venni, ajó áldás, a (TL 155)

ajó áldás, a rosz büntetés, ö tudgya egyedül meddig kel tartani (TL 155)

vagy tiszta idöt a mikor ö kivánnya. és az ö kivánsága (TL 156)

mikor ö kivánnya. és az ö kivánsága szerént járjon az idö (TL 156)

szerént járjon az idö az ö földén, az istenek azö kivánságát (TL 156)

az ö földén, az istenek azö kivánságát neki meg engedték, a (TL 156)

az Isten. vezéreli az országokot: ö emeli fel egyikét, és ö (TL 156)

ö emeli fel egyikét, és ö veti rabság alá a másikot (TL 156)

veti rabság alá a másikot. ö keneti fel. mind a jó (TL 156)

Isten egynehány ember kedviért. az ö közönségesen valo rendelésit meg nem (TL 156)

élettyeket, mert ö magok meg nem akarják változtatni (É 158)

de mi viszá élvén az ö teremtésével. roszra fordittyuk, és roszunkra (TL 159)

mi jovunkot tekinti, de az ö bölcs itélete más képen tekinti (TL 160)

tud. de a nem az ö vétke. németek nevelték, a kik (TL 161)

az esztergában dolgozik. és az ö gyönyörü szakálla, sokszor tele forgácsal (TL 161)

enni kenyerét. ötet minden csudallya. ö pedig neveti az ollyat. aki (TL 161)

predikállyon. azt nem lehet az ö tudatlanságátol kivánni, de miböl tanulna (TL 163)

alá valo eszközböl. ki tessék azö mindenhatosága. egy illyen nagy birodalomban (TL 166)

kutyák ették meg atestét., holot. ö egy nehány ezer tallér erö (TL 167)

pátrona szüntelen gerjeszté. mivel az ö kivánsági., minden nap. sok féle (TL 167)

patronának. azt tanálák fel. hogy azö társát muszli agát vennék arra (TL 168)

néki, afö mészáros felelé., hogy ö nem lenne kezes. azért a (TL 168)

ajánlá magát a császárnak., hogy ö vegben vinné szándékát, és sok (TL 170)

a szolgája lötte volna meg. öarra ir minden felé levelet: hogy (TL 171)

hogy valami képen. azö szolgája féle., rabbá eset. és (TL 172)

inkáb csudálkozot a császáron; mert ö sem gondolhatta ki az okát (TL 174)

végben nem vihet. hogy vinné ö azt végben, ha rajtam állot (TL 175)

el nem itélheti kéd, hogy ö azt meg hinté mérges poral (TL 176)

tenné a pohorában, és hogy ö is hasonlo képen cselekednék. markus (TL 176)

meg vallá igazán, mondván. hogy azö szomoruságának azoka., nem egyéb volna (TL 179)

gondolván. hozzája valo nagy kegyelmességit. ö attol tart., hogy aza kegyesség (TL 179)

nagy urak., és hogy végtire ö is ollyan utálatos halálal vész (TL 179)

nem nyulna, mind addig valamég ö élni fog. akármely ók. vihetné (TL 179)

meg fogatván. parancsolá, hogy mihent ö el aluszik. avezért fojttsák meg (TL 181)

nem tudot élni akirályságal mint ö, soha a lengyeleknek ollyan királyok (TL 181)

féle mulattságot adot volna mint ö, az aszszonyokrol nem is szollok (TL 181)

sok jó nem következet az ö vallásunkra valo meg térésével, lhuter (TL 182)

nagy hasznára let azanyaszent egyháznak, azö meg térése., már a fia (TL 182)

mivel nem szeretvén ötet. az ö cselekedeteire is. nem kel vigyáznod (TL 184)

ollyan gyengeségnek lenni bennem lehetetlen, ö szép, esze vagyon, azt tudom (TL 184)

támad a háláadatlanság ellen. ugyan ö is tészen háláadoká (TL 186)

silvia, leg aláb ö az oszlopja, és ö is (TL 187)

aláb ö az oszlopja, és ö is terjeszti ki annyira (TL 187)

magamhoz valo szeretetért nehezen eset azö változása. ugyan a meg is (TL 187)

fia. meg nem elégszik. az ö két hertzegségivel, azapja. még királyá (TL 189)

veszti is. franczia királyne az ö leánya, olosz országban pedig, hogy (TL 191)

hamaréb meg nem házasodtunk. de ö a vétkes nem én, aztot (TL 192)

de azt hinnünk kel., hogy ö mindent a mi jovunkra. cselekeszik (TL 199)

valo jó téteményt. követi. és azö kezek által. bövségesen táplál minket (TL 200)

vagyon valamely belsö baja, az ö természet szerent valo. mindenkori jó (TL 200)

idötöl fogvást. igen kezd apadni, azö kövér teste. és ábrázattya. igen (TL 200)

azt csudálta mindenikünk benne, hogy ö semmit halála orájáig aháznál valo (TL 203)

midön a szemei fel nyiltak. ö szegény árvaságra hagya bennünket, ezen (TL 203)

mint ö hozája szegényhez. az ö tanácsát mind becsülte. mind követte (TL 207)

de házi eszköz elég. mert ö azt örökké csináltatta. ládabéli, vagy (TL 210)

csináltatta. ládabéli, vagy köves portékát, ö soha sem vett. mert azon (TL 210)

sok drága joszága maradot; mert ö szegény. egy asztalt., vagy egy (TL 210)

vagy egy széket. a melyet ö maga talált ki., nem adta (TL 210)

nem tudgya ugy venni mint ö vette. mert neki semmi házi (TL 210)

joszágot hádgy a fiára, mert ö szegény, az igazán valo keresetböl (TL 210)

és a kápolnájáért volt. de ö annak hasznát is vette szegény (TL 211)

az esztendöt. hálá legyen az ö sz.ent nevének. én elég (TL 211)

az egy Isten vigasztal. és ö ád erött. a kereszt hordozásra (TL 213)

Adgya Isten hogy az ö áldásával és vigasztalásával kezdhesük. és (TL 215)

olyan mint nékünk a kezünk. ö azal egy polturat fel veszen (TL 218)

azal egy polturat fel veszen, ö azal egy csomo szalmát fel (TL 218)

hogy menyi féle hasznát veszi ö annak., a lábai mindenüt egyaránsu (TL 219)

valo., tsudálatos az Isten az ö munkáiban, elég már arrol a (TL 219)

azután mindnyájan meg tsokolok az ö kalmakányi kezét, és viszá térénk (TL 219)

volt, el itélhetni hatudé hadakozni., ö lássa, tsak hozánk jó legyen (TL 222)

ezer embernek parancsol. hadakozás idejében, azö pasasága pedig, mind szélyeseb. mind (TL 225)

leheté hini generalisnak. vagy gubernátornak, ö pediglen azö tartományának. mint egy (TL 225)

generalisnak. vagy gubernátornak, ö pediglen azö tartományának. mint egy örökös ura (TL 225)

erre jó vigyázni, hogy nem ö várt minket a sátorok alat (TL 225)

teste vastagodik. enem jó. de ö a felöl tsak mulatná magát (TL 231)

annak legyen meg akarattya rajtunk., ö minket például tett az egész (TL 235)

fel kelvén. leg elöbször is ö kezde inya. a borbol. a (TL 237)

készülnek, az Isten visellye gondomot., ö tudgya mi okért hozot ide (TL 243)

Isten, mindennek mint kel lenni. ö aláz, ö magasztal. elég a (TL 244)

mint kel lenni. ö aláz, ö magasztal. elég a hogy én (TL 244)

gondtol szabaditot meg, ezután is ö viselye gondomot, visely édes néném (TL 246)

mert nem állottam akarattyára, az ö vajdaságánál drágábnak tartom becsületemet. és (TL 247)

pipaszáral az orczáját meg simogatta. ö azt szegény. békeséges türésel vette (TL 249)

egy kevesé simábnak tettzet. az ö tzifraságok abban. áll, hogy sok (TL 250)

ugyan valamit neki adni,, mert ö sem tartozik el hinteni ajándékon (TL 250)

verte volna a németet, de ö azt a csudát végben vitte (TL 250)

helyiben tegyék, hanem azt, hogy ö már jol tudta minden féle (TL 250)

tudgya, de ugy leszen, amint ö parancsollya. innét csak hamar Constáncinapolyban (TL 250)

és adgyon egésséget neki. mert ö ád kenyeret nekünk, hálá adásal (TL 251)

meg lesz, nem lesz. az ö dolgok, mi csak imadgyuk a (TL 253)

volna, de a mint látom, ö fog minket el temetni, it (TL 254)

ember. hagyuk aböltseségnek Angyalára magunkot., ö tud mindeneket mint kel lenni (TL 255)

reája, holta után pedig az ö irgalmasága. mint vagy néném (TL 258)

kereken. tsak le kelleték fordulni. ö már kétszer probálá azt akereket (TL 258)

meg sérti vagy kisebiti az ö örökös hatalmát. valo hogy mikor (TL 262)

viseli; minden a maga perit ö eleibe viheti. egy hétbe. négyszer (TL 266)

az a kints még az ö ládájában fog meni (TL 266)

jóbb avallásba, de mint hogy azö idejekbe arabiában sokal töb sidó (TL 268)

Istentöl küldetet embernek tarttsák., az ö vallása nem igen külömbözöt volna (TL 268)

tudományhoz, és atsalárdsághoz tegye, az ö el ragadtatásit, amelyeket okozák vala (TL 269)

tsak el hiteték anépel, hogy ö sokal fellyeb valo volna atöbb (TL 269)

tele torokal kiálttyák vala, hogy ö volna hirdetöje, magyarázoja. az ur (TL 269)

igaz embert választ. Ámbár az ö Decretumit., és végezésit a birák (TL 272)

azon által olyan nagy az ö hatalma. hogy semiben néki ellent (TL 272)

a keresztyén császárok idejében. az ö föld. a templomhoz tartozando kert (TL 274)

pedig azoknak számokra, kík az ö lelkekért imádkoznak azokban a kápolnákba (TL 274)

azt nékik el kerülni, mert azö tanitások, az Isten elöre valo (TL 275)

Az ö ingek igen vastag vászon, azon (TL 275)

hogy ötet nem láthattyák., de ö láthattya a legényt., a szekérböl (TL 278)

Ibrahim. (vagy más nevet) hogy azö szent neve néked mindenkor olyan (TL 280)

és hogy segittségül hiják az ö szent nevét:) E mind szép (TL 280)

valok köszöntik ötet, hogy már öis a hivök köziben vetetet, azután (TL 280)

esik, a mely ramazán holnap, azö esztendejek 354 napbol áll, azt (TL 282)

azt 12 holdra oszttyák, az ö holnapjok., az ujságal kezdödik (TL 282)

Az ö böjttyök ramazán holnapba rendeltetet, mert (TL 282)

ment. és azt igérte hogy azö vallásán lévök ötven napig fognak (TL 283)

tölté kedveket. mert mint hogy azö földgyök puszta, száraz, és terméketlen (TL 285)

azok az Istenben élnek. az ö jovaival, és szeretetivel, de ellenben (TL 285)

nagy egö tüzbe vettetnek, ahol azö börök mindenkor (TL 285)

akartak zenebonát indittani ellene., de ö annak elejit vette. le tsendesitette (TL 287)

Isten ö szent Felsége az ö kezekböl táplál minket. böségel, kedves (TL 287)

kereskedö volt. és gazdag. de ö igen fösvény lévén, meg többet (TL 289)

a hol a legény nyugodhatot ö pedig addig vigyázot. vagy pedig (TL 290)

meg visgálván azt magában hogy ö menyi idöt töltöt el hejában (TL 291)

hogy azon idö alat az ö pénze semi interest néki nem (TL 291)

interest néki nem hozot, az ö kereskedése azon idö alat nem (TL 291)

még inkáb szereté ötet. viszontag öis nagy szeretettel volt Immához., mint (TL 292)

bontották és a kik az ö nagy profétájoknak olyan zálogával. erösitették (TL 295)

pipáját meg gyujtá mint ha ö let volna az ur. a (TL 296)

az ur Isten, mire, meddig. ö tudgya, elég a hogy. adgyunk (TL 298)

az ur ezután felölem, az ö kezében vagyok, hanem azt tudom (TL 300)

Isten rendelésiben nintsen haszontalanság. mert ö mindent a maga ditsöségire rendel (TL 300)

meg határozva, mindenek veszik az ö bö kezének irgalmaságát, egyéb szükséget (ML 303)

az ö rendelésit pedig, mind imadnom kel (ML 304)

Őtsém szeressük az Istent, az ö Fiát, és Evangyéliumát, és ugy (ML 305)

nem lehetet nem nevetni tsalárdságát, ö is nevette, mint réá vett (ML 323)

mivel az Istenhez és az ö leg nagyob dolgokhoz, mely az (É 9)

és mint egy el temetve, azö rosz kivánságoknak, és szokásoknak ágyában (É 10)

gazdagok mondgya a proféta. az ö álmokban aludtanak, és fel ébredvén (É 10)

vakságátol származik, hogy meg szünnyünk, azö rosz hajlandoságit. és meg romlot (É 11)

lakjék szivünknek belsö részében, az ö lelkének sugarlásábol kel munkálodni, és (É 12)

se semi az mely az ö példája szerént ne légyen, és (É 12)

szerént ne légyen, és az ö Evangyeliumának tanitása szerént,. ugy hogy (É 12)

hogy had lehesen mondani, hogy ö, él, ö beszél, és ö (É 12)

lehesen mondani, hogy ö, él, ö beszél, és ö munkálodik mi (É 12)

ö, él, ö beszél, és ö munkálodik mi bennünk (É 12)

ugy fogadni mint meg váltonkot azö születésének titkában. ha még abban (É 12)

nem vagyunk hogy szeretettel kivánnyuk, azö (É 12)

jövetelének malasztit. leg aláb féllyük azö utolso el jövetelének keménységit. a (É 13)

és akristus maga lesz az ö jutalmok (É 13)

{…} Az ö Nagyságában, és ditsöségeben fog el (É 13)

meg vetették vala ötet az ö alázatos és nyomoruságos halando életeben (É 13)

ismét mondgya, vigadgyatok pogányok az ö népével., Es ismét, ditsérjétek minden (É 15)

nagy vigasztalásra valo okokat az ö jóságárol. amelyel meg jutalmaztatta az (É 15)

jóságárol. amelyel meg jutalmaztatta az ö szenvedéseket, és sanyaruságokat nagy reménségre (É 15)

tett mind azoknak, kik az ö példájokot fogják követni. részt adván (É 16)

az alázatos imádság, és az ö igéjének olvasása, és elmélkedése. által (É 16)

az ö véle, és az ö Attyával valo társaságnak, valamint {…} János (É 16)

imádni kel és ditsérni az ö irgalmaságát, és néki tulajdonitani, és (É 17)

és nyomoruságokal, a melyekre az ö életek tétetett (É 17)

abban még elöre meg kivántattya azö munkájának ereje által, meg is (É 17)

{…} keresztelö {…} János miért küldé azö tanitványit a kristushoz (É 18)

imel ámal, amit nem az ö parantsolattyábol tselekeszik egy szoval el (É 19)

adni hogy szükséges volna az ö el menetele, mert ha el (É 19)

hit, ha tselekedetei nintsenek, megholt ö magában. mondgya {…} Jakab mutasd meg (É 20)

kik a világhoz, és az ö szokásihoz ragaszkodtak, valamint szoktak lenni (É 20)

ötölle el távoznak,, mert az ö alázatos szegény penitentzia tarto élete (É 20)

tarto élete, gyalázatos kereszte, az ö tudománya, és oktatása, öket el (É 20)

ha azt kiványuk a mit ö meg vetet, ugy mint a (É 20)

ha azt meg vettyük. amit ö választot. ugy mint a szegénységet (É 20)

várá hogy el mennének az ö tanitványi ebböl azt tanulhattyuk, hogy (É 20)

{…} Az ö álhatatosága, a melyel inkáb kivant (É 21)

Isteni szolgálatban jár adolog. az ö sanyaru élete minket arra tanit (É 21)

napon választatinak, mivel tsak egyedül ö üsmeri azokot akik övei, és (É 21)

akik övei, és tsak egyedül ö is ditsérheti azokot valoságal, se (É 21)

nem ellenkeziké a kristusal az ö Mesterével. a ki a köny (É 22)

szerént azt az örömet az ö sirások, és szenvedések okozák, mert (É 22)

vagy felebaráttyával irgalmaságot tészen, hogy ö maga, vagy felebaráttya az áitatoságban (É 23)

akristust azon anagy Innepen, az ö születésekor, és elsö el jövetelekor (É 23)

hogy meg ne akadályoztassa az ö Malasztit, és hogy ne tégyen (É 24)

nem segittik., és tsak az ö elméjinek nyugodalmát háborgattyák (É 24)

véle meg üsmértesük., azokot mivel ö visgálya (É 24)

a melyet szerzet nékünk, az ö halála, és maga meg alázási (É 25)

a kit ti nem tudtok, ö az, aki utánnam jövendö aki (É 25)

üsmértesse velünk a kristust, az ö alatson voltában, amelyben öltözék meg (É 26)

jó erkölcsnek nagy példáját, az ö elötte valo járojának, szent Jánosnak (É 26)

és természetét, vévén magára, noha ö az Istennek formája, és termeszete (É 26)

Miért mondá szent János hogy ö apusztában kiáltonak szava (É 28)

hogy világosabban meg mutathassa, hogy ö magátol semi, hogy nem más (É 28)

Isteni Igének szava, és hogy ö magátol semi valamint a szó (É 28)

elöt járó hivatallyát, és midön ö szollot, akristus halgattatta meg az (É 28)

szollot, akristus halgattatta meg az ö szózattyát, azért hogy magát meg (É 28)

gondolatyokbol. a melyekel valának felölle, ö meg elégedék tudtokra adni azt (É 28)

meg nem tudnák is hogy ö ki volna avaloságos alázatos Lélek (É 28)

is bántására vattok, azokáért azur ö maga ád jelt néktek, Imé (É 29)

mindenik le vágta volt az ö hadát (É 29)

annak az Istentelen királynak, hogy ö igazgattya a hadakozásnak ki menetelét (É 29)

{…} ö jelentette az olyan keresztényeket, akik (É 30)

jelt ne adna, de nem azö ellenségeinek kezekböl valo meg szabadulásárol (É 30)

nékünk abban a tsudában az ö ingyen valo irgalmaságát, valamint a (É 30)

melyben mi voltunk, noha az ö Gyermekségben valo léte, semmiben meg (É 31)

semmiben meg nem kisebitette az ö bölcseségét. és örökös hatalmát, melyet (É 31)

hallotta volna meg háborodék. az ö beszédén, és gondolkodik vala minemü (É 31)

és Fiat szülsz., és az ö nevét Jésusnak hivod. ez nagy (É 31)

az Ur Isten Davidnak az ö Attyának székét, és országol a (É 31)

Jákob házában örökké, és az ö országának nem lészen vége, mondá (É 31)

és imé Ersébet a rokonod ö is Fiat fogadot az ö (É 31)

ö is Fiat fogadot az ö vénségében, és ez hatodik holnapja (É 31)

pedig szükséges volt, hogy az ö hire neve, tisztességben maradgyon, 2 (É 32)

lassanként el hitessék magokal. az ö Anyának szüzeségit. és az ö (É 32)

ö Anyának szüzeségit. és az ö meg testesülésének, és születésének titkait (É 32)

titkolni az ördög elöt az ö Fiának tsudálatosan valo születését, akiis (É 32)

a házaságnak szine alat az ö nagyságát és Istenségét, elegyitvén magát (É 32)

nélkül, azon kivül is az ö alázatosága azt el titkoltatá véle (É 32)

minket arra nem kötelez az ö szolgálattya, és ditsösége. másként meg (É 32)

láthasák, mind etellyeségel ellenkezik az ö köteleségekel és a szent szüz (É 33)

Angyalt meg látá és az ö beszédét hallá (É 33)

{…} Az ö nagy szemérmetesége tselekedé azt, gondolván (É 33)

nem maradot, más részint, az ö bölcsesége atsalárdságtol valo tartásra vivé (É 33)

nékik tudni 1. hogy az ö szelidségeknek, és szemérmeteségeknek meg kel (É 33)

valo tekéntetre. 2. hogy az ö ditséreteket gyanoban kel venniek mivel (É 33)

buzgoságal kéri ötet, és az ö akarattyának meg üsmérésére és bé (É 34)

hogy meg ne üsmérje az ö akarattyát.. tsak annak oráját békeséges (É 34)

gyukeréböl, és virág nevekedik az ö gyökeréböl, és meg nyugszik azon (É 35)

meg veri a földet az ö szájának veszejével és az ajakinak (É 35)

Attya, a virághoz hasonlitatik az ö tiszta voltáért. fényeségel valo jó (É 35)

és az Isteni természet az ö személyében meg egyezet az Emberi (É 35)

mint a szentekben., kik az ö tellyeségéböl veszik akegyelmet (É 36)

melyel tellyes volt a kristus, ö hasonlo lévén az Attyához leg (É 36)

volt ugy mint Ember az ö Attyának minden parantsolatihoz, a fiui (É 36)

köszöntését, röpöse a magzat az ö mehében., és bé telék Ersébet (É 37)

jelenlétele, szent Ersébetben. és az ö gyermekében (É 38)

szent Ersébet fogadá, és az ö jelen létének hasonlo erejét. és (É 38)

ahoz el vigyük akristust; az ö nevének jó illattyát. és ajó (É 38)

azt akarja, hogy a mit ö mond azt el hidgyék, a (É 39)

erre azt felelé, hogy az ö öröme az ö üdvezitö Istenében (É 40)

hogy az ö öröme az ö üdvezitö Istenében vagyon., eszerént kel (É 40)

hogy tsak akristusban. és az ö szeretetiben kel meg kostolnunk az (É 40)

tartoztassa, tudgyátok hogy meg jelentessék azö idejében mert már ahamiságnak titka (É 41)

ur Jésus meg öl az ö szájának lelkével, és meg ronttya (É 41)

és meg ronttya azt, az ö eljövetelének fényeségével (É 41)

az egybe gyüjtését atagoknak az ö Fejekel. a melynek akristus második (É 41)

hamisak, akik roszul magyarázván az ö elsö levelét, azt akarák anépel (É 41)

az álnokságnak titka; még az ö idejében kezdödöt el (É 43)

és aki magában foglallya az ö hiveit, ellene kel állani rosz (É 43)

eröszakal kel fel támadni az ö sok rosz szokási, és tartási (É 43)

{…} Értem az ö szavát. vagy az ö fényes (É 43)

az ö szavát. vagy az ö fényes jelen valo lételét, mivel (É 43)

{…} Azt az ö igaságábol engedé meg, azért hogy (É 43)

azért nem kel apásztorokot az ö emberi mi némüségek szerént tekénteni (É 45)

és vezérelnek, helyette, kik az ö engedelméböl és parantsolattyábol munkálkodnak, akik (É 45)

itt érti az emberek itéletit, ö magára valo nézve, azért is (É 46)

hüséget kiván az Ur: az ö egyházi szolgaitol (É 46)

meg változtatás nélkül kel az ö szavát hirdetni. osztogatván tsak azoknak (É 46)

Isten rendelése szerént. és az ö hatalma alat, minden tálentumát. gondgyát (É 46)

gyalázanak, mivel leg gyakortáb az ö itéletek vakmerö és bizonytalan. és (É 46)

lévén Galilaeanak, Filep pedig az ö Attyafia, tetrárkája lévén Ituraeanak, és (É 48)

el jöveteléhez készüllyünk, és az ö malasztihoz: mellyeket hoz nékünk (É 49)

mikre tanitot minket akristus az ö elsö eljövetelekor. beszédivel, vagy példa (É 51)

az, a mivel tartozunk az ö szolgálattyára (É 51)

vigyázunk az Istenre, és az ö Ditsöségére, és fordittsuk a mi (É 52)

valot, és kel tenni az ö szükségekröl; azirgalmaságnak tselekedetivel kel lenni (É 52)

kel ötet vallani, mindent az ö Ditsöségére, és rendelésére forditani, ti (É 53)

mocskáboll, és hogy különösön az ö szolgálattyára szenteltetet népet állithatna fel (É 53)

vallanák magokot ki ki az ö városában, fel mene pedig Josef (É 53)

hogy szülne, És szülé az ö Elsö szülöt Fiát, és bé (É 54)

örizvén az éjeli vigyázásokat az ö nyájoknál, és imé az Ur (É 54)

be iratatnának ki ki az ö városaban (É 54)

David familiájábol volna, és hogy ö valoságal az a Messiás., a (É 54)

hogy a Fejdelmek szive, az ö kezében vagyon., ugy is fordittya (É 54)

de az Isten azt. az ö öröktöl fogva valo akarattyának végben (É 55)

vitelére forditá. ezis vigasztalhattya meg azö szolgait az üldözésekben. bujdosásokban. a (É 55)

a melyeket szenvednek, mivel az ö ellenségek nem tehetnek nékik több (É 55)

Isten parantsolattyához valo engedetlenségit, az ö maga engedelmeségével. egy hitetlennek parantsolattyára (É 55)

ellen áll, hogy ha az ö parantsolattyok nem ellenkezik ahittel, és (É 55)

öröktöl fogva hogy nékünk az ö Fiát meg váltoul, és szabaditóul (É 57)

Istennek hivei,. mert aki az ö testét a szenvedésekre és ahalálra (É 57)

melyeket mi tselekedtünk, hanem az ö irgalmasága szerént üdvezitet minket, az (É 58)

által. hogy meg igazulván az ö malaszttya által örökösi legyünk areménség (É 58)

ugy szerette avilágot, hogy az ö egyetlen egy Fiát adná, hogy (É 58)

emberek az Istentöl hogy az ö Fia meg testesülne váltságokért (É 58)

az Isten tsak egyedül az ö joságábol., és irgalmaságábol váltot meg (É 58)

irgalmaságábol váltot meg minket., az ö Fiának testesülése altal, azért tsak (É 58)

altal, azért tsak egyedül az ö kegyelmének, és az ö Fia (É 58)

az ö kegyelmének, és az ö Fia érdemének kel adni a (É 58)

sátánnak, aki fejedelme avilágnak, az ö tselekedetinek, ugy mint a véteknek (É 60)

mint a véteknek, és az ö pompáinak, ugy mint avilági dolgoknak (É 60)

végezetre enapokban szolla nékünk az ö Fia által, kit mindenek örökösivé (É 62)

teremtette, ki mivel hogy az ö ditsöségének fényesége. és állattyának ábrázattya (É 62)

ábrázattya, és mindeneket visel az ö erejének igéjével, meg tisztitván abünökböl (É 62)

Attya lészék ö néki, és ö Fiam lészen nékem, és ismég (É 62)

ismég, mikor bé hoza. az ö elsö szülöttet a föld kerekségére (É 62)

azt mondgya ugyan: ki az ö Angyalit lelkekké tészi, és az (É 62)

Angyalit lelkekké tészi, és az ö szolgait a tüznek langjává, a (É 62)

hozánk valo kegyelmét, hogy az ö Fia által beszél hozánk (É 62)

halgassuk, hittel, és tisztelettel az ö szent Évangyeliumát., amelyben akristus beszél (É 62)

{…} Miképen tette Isten az ö Fiát mindeneknek örökösivé (É 63)

ugy tette mint Istent; mivel ö az Atyával örökös ura mindeneknek (É 63)

mint Ember meg érdemlette az ö tselekedeti, és szenvedési által mindeneket (É 63)

másut. hogy helyheztette ötet az ö jóbjára menyekben minden Fejdelemségeknek., és (É 63)

születés által,, és valojában mondván, ö az Istennek egyetlen egy Fia (É 64)

hinnének ö általa, nem vala ö avilágoság. hanem hogy bizonyságot tenne (É 64)

Fiaivá lennének, azoknak kik az ö nevében hisznek, kik nem a (É 64)

bennünk lakék, és láttuk az ö Ditsöségét, mint az Atyának egyetlen (É 64)

gondolkodik. ez a képzés az ö igéje, a mely eleiben adgya (É 65)

{…} Mert ö az a képzés és gondolat (É 65)

meg változhatatlan és véghetetlen Tekélleteségü, ö magában gondolkodik, és magát tekélletesegel (É 65)

tekélleteségeiröl, nevezi az Évangyélium az ö Igéjének, aki tekélleteségel valo képe (É 65)

aki tekélleteségel valo képe az ö valoságának, vagy is inkáb hasonlo (É 65)

Isten mindeneket teremtvén, azokot az ö szava által teremté, de az (É 65)

szava által teremté, de az ö szava nem külsö képen valo (É 65)

más hanem az Ige, az ö egy Fia: és az ö (É 65)

ö egy Fia: és az ö Bölcsesége, aki által teremté avilágot (É 65)

a valoságos és Isteni élet, ö adot testí, vagy lelki életet (É 66)

mind annak a mi éll. ö adgya a természetnek, kegyelemnek, és (É 66)

és szeretetben áll tehát az ö élete, és tsak annyiban éll (É 66)

szereti az Istent, ugyan az ö igassága. és bölcsesége világosittya, és (É 66)

tészi ateremtet lelkeket, de az ö bölcseségek, és igazságok, abbol a (É 66)

bizonyságot tett rolla, és az ö bizonysága annál is inkáb bé (É 67)

gondolák lenni annak avilágoságnak, az ö nagy szent életiért (É 67)

tenni rola, közölni kel az ö igasságának vilagoságát azokal kik kezünk (É 67)

bizonyságot teszünk akristusrol., és az ö szenttséges voltárol. akoron mutattyuk meg (É 67)

világi dolgokot szeretik; kik az ö meg romlot. tartásit, és szokásit (É 68)

embert amaga képére teremtvén, azáltal ö az Isten Fia vala, de (É 68)

az Irás fel teszi hogy ö testé löt, az az, hogy (É 68)

minket magahoz hasonloká tehessen; az ö szenttségének követése által, és mint (É 68)

követése által, és mint hogy ö az Istennek (É 68)

az a meg igért ország. ö is lészen, az ö örökös (É 69)

ország. ö is lészen, az ö örökös részek (É 69)

velünk közölhesse ahit által, az ö igasságának világoságát, és kegyelmét, ugy (É 69)

akegyelmet, a melyet tsak az ö erdemi, és közben járása altal (É 69)

nagy szokal. bé dugák az ö fülöket és egyenlö akarattal reá (É 70)

és atanuk le tevék az ö ruhájokot egy Iffiunak lábainál. ki (É 70)

hitünknek kezdöit, és bé töltöit, ö mindenkor készen vagyon minket meg (É 71)

érezte volna az ütéseket, az ö teste, és részesült volna még (É 71)

a ditsöséges testeknek szenvedhetetlenségében, az ö elméje, és szive, tsak akristusrol (É 71)

ahol már bizonyos volt az ö meg jutalmaztatása, ezen nagy példabol (É 71)

bánék ez a szent Martyr azö ellenségivel, akik oly kegyetlenségel kövezék (É 71)

a tik egyben gyüjti az ö csirkéit szarnyai alá, és nem (É 72)

adatlan nép meg érdemlé az ö igaságtalanságáért és hüségtelenségiért hogy az (É 72)

azon igazaknak vérekért, akiket az ö elejek öltenek vala meg. Abeltöl (É 73)

azon idö béli sidoknak az ö. Atyoknak vétkeket (É 73)

szereti nagyob gond viselésel az ö fiait mint tyuk, szárnyai alá (É 73)

nem akarjuk követni ötet, az ö uttyaiban járni, és az ö (É 73)

ö uttyaiban járni, és az ö gond viselése alá vetni magunkot (É 73)

egy szüz aszony fogadgya az ö férjét, mi ugy megyünk az (É 75)

megyünk az Istenhez, hogy ha ö elönkben jö, mivel ö von (É 75)

ha ö elönkben jö, mivel ö von minket magához kegyelmének ereje (É 75)

által akristus mondása szerént, és ö vezet magához, szüntelen valo szavával (É 75)

vezet magához, szüntelen valo szavával, {…} ö szeretet minket elsöben, mondgya szent (É 75)

az Isten ád még az ö Fiainak. más kenyerét azéletnek, és (É 75)

Az. akristus kegyelme, és az ö szent lelke, a mely lészen (É 76)

igazat, és nyittya meg az ö száját agyülekezetnek közepette (É 76)

amelyet bövségel hinti akegyelem az ö lelkében, a mely meg utáltattya (É 76)

és felebaráti szeretetinek munkájival, az ö emlékezete az emberek közöt örökké (É 77)

utánna jöni, aki avatsorán az ö mellyén feküt, és mondotta, uram (É 77)

és tudgyuk hogy igaz az ö bizonysága (É 77)

alázatoságát. békeséges türésit, szeretetit, az ö akarattyán kel járnunk, és nem (É 77)

tudni, hogy mit parantsol az ö mestere, és követni ötet, minden (É 78)

akará véle vétetni. hogy az ö kérdése nem volna helyes, meg (É 78)

azt mondgya hogy igaz az ö bizonysága (É 78)

száz negyven négy ezeren., az ö homlokokon irva lévén az ö (É 79)

ö homlokokon irva lévén az ö neve, és az Attya neve (É 79)

Czitarások szava, kik Czitaráznak az ö Czitarájokon., és énekelnek vala ugy (É 79)

Báránynak elsö zengéi. és az ö szájokban nem találtatot hazugság, mert (É 79)

akaratal valo halált szenvedének, az ö Fiáért, mitsoda jutalmat nem tart (É 80)

hogy a Báránynak. és az ö Attyának nevek, a homlokokon vagyon (É 80)

vallást teszünk akristusrol. és az ö tudományárol, minden emberi tekéntet nélkül (É 80)

az állatok közöt vagyon, mert ö váltotta meg az ó, és (É 81)

szentek ezt az éneket, az ö Ditsöségire. és Ditséretire. vallást tévén (É 81)

arrol. hogy üdveségeket, tsak az ö kegyelmétöl és irgalmaságátol vették (É 81)

teszik azt fel. hogy az ö szájokban nem találtatot hazugság, és (É 81)

meg, és az által, az ö elsö martyrumi lettenek (É 83)

el küldé az Isten az ö Fiát, ki Aszszony állatbol lött (É 83)

el küldötte az Isten az ö Fiának Lelkét, ati szivetekben, ki (É 83)

hatalmat ád nékünk, hogy az ö társainak, és örökös társainak hivatassunk (É 85)

Az ö Attya, és Annya tsudálkoznak vala (É 85)

vala, és élt vala az ö férjével hét esztendeig, szüzeségétöl fogva (É 85)

szerént. meg térének Galileaba az ö városokba Názárethbe. a Gyermek pedig (É 85)

ellensége az kristusnak, aki is. ö, az az új Ember akiben (É 87)

melyek ellenkezhetnek akristusal. és az ö Évangyeliumával, és öket azok mint (É 87)

metéltetnék a gyermék. hivattaték az ö neve Jésusnak, melynek hivatatot az (É 88)

akara minket tanitani. példájával, mivel ö tiszta ártatlanság lévén, azért jött (É 88)

midön ellene mondottunk a sátánnak, azö tselekedeteinek, és pompáinak, és ezekre (É 89)

a mellyet nem fordittyák az ö ditsösegire. az üdveségre, vagy a (É 90)

környül metélés meg mutattya hogy ö Ember, és a Jesus neve (É 90)

és a Jesus neve, hogy ö Isten, mivel tsak egyedül az (É 90)

nevek felet valo. hogy az ö Nevére minden térd meg hajollyon (É 90)

és tisztelettel. kel emliteni az ö nevét, meg emlékezvén arrol., a (É 91)

üsmérjük meg magunkban valoságal, hogy azö kezében vagyon a mi sorsunk (É 91)

egészen ö rajta áll üdveségünk, ö is viheti azt végben, hogy (É 91)

elö menetelt, hogy tsak az ö nevében, közben járása, és érdemi (É 91)

támad az ur, és az ö ditsösége meg lattatik terajtad. és (É 91)

és meg mutatá ditsöségit az ö tanitványinak, tsuda tételeinek, és szenttséges (É 93)

fogta öket, söt még az ö vakságok akaratal valo, mivel bé (É 93)

Hérodeshez, más uton térének az ö tartományokba (É 94)

belsö képen valo világoságal az ö elméjeket, hogy meg tudhatnák mit (É 95)

szolgai által, hogy magunkot az ö akarattya, és parantsolattya alá vessük (É 95)

a kristust, keresük, és az ö nevéröl vallást tegyünk a midön (É 95)

mely azt mondgya. hogy az ö kijövetele, eleitöl fogva, az örök (É 96)

világoságot, amennyiben meg egyezik az ö tanitásával, és atraditioval az is (É 96)

magunknak, mint sem a melyet ö választa magának és a melyet (É 97)

az Istenért tselekedgyék, tsak az ö akarattyára, és igasságára vigyázon (É 99)

Istennek ajanltassanak, hogy ha nem azö szeretetéböl inditatnak, és nem azö (É 99)

azö szeretetéböl inditatnak, és nem azö szent lelkétöl kezdodnek. mivel azok (É 99)

Évangyéliumal, amidön szerettyük a mit ö szeret, betsüllyük a mit betsül (É 100)

akristust kellene követni, mivel egyedül ö ami rendünk és peldánk (É 100)

a világhoz. és nekövessük az ö példáit. és szokásit (É 100)

És mennek vala az ö szüléi esztendönként jérusálemben; ahusvét innep (É 101)

akik ötet halgattyák vala, az ö okoságán. és feleletin. és látván (É 101)

engedelmeskedni, a midön adolog az ö ditsöségit és üdveségeket tekénti (É 102)

társaságokban és az olyanoknak, kik azö törvényéröl beszelgetnek (É 102)

vala bölcseségben. és kegyelemben, holot ö vala maga a bölcseség, és (É 103)

fellyeb ne magasztallyuk magunkot az ö ajándékinál, és tölle vett kegyelminél (É 104)

mert az Istent szolgállyuk, és ö meg érdemli abuzgoságal valo szeretetet (É 106)

szomoruságában, és éreznünk kel. az ö hasznát. és kárát, valamint a (É 107)

pedig Jésus is, és az ö tanitványi a menyegzöre, és el (É 107)

az én orám, mondá az ö Annya a szolgáknak, valamit néktek (É 107)

kánában. és meg jelenté az ö Ditsöségét, és hivének ö benne (É 107)

és hivének ö benne az ö tanitványi (É 107)

és hellyes volna, hogy az ö lelkében, és az ö lelke (É 108)

az ö lelkében, és az ö lelke szerént kel meg házasodni (É 108)

Ebböl nem következik. mivel akristus ö maga nagyobra betsülte aszüzeséget, szüz (É 108)

és meg bizonyitani hatalmát hanem azö Attyának parantsolattyát. akarná az iránt (É 108)

az Isteni szolgálatban, mindenkor az ö parantsolattya, és rendelése szerént kel (É 108)

hüségel lenni, és mindent az ö kezéböl várni, mint olyan kegyes (É 109)

munkával, és sanyaruságal, de az ö sanyaruságokot nagy öröm, és boldogság (É 109)

gondollya hogy magátol vagyon az ö bölcsesége, sem azt, hogy néki (É 111)

ö akarattyátol kel várni, mindent ö (É 111)

ö néki ajánlani, és az ö ditsöségire forditani, nálunknál okosabaknak kel (É 111)

kel tartani másokat, és az ö tanátsokot kel követni (É 111)

igyekezetünk egyenes, és tsak az ö ditsöségire, és a felebaratunk lelki (É 111)

félelemböl tartoztassuk meg, és az ö parantsolattyábol valo szeretetböl. tegyünk töb (É 112)

és mindgyart meg tisztula az ö poklosága., és mondá néki Jésus (É 113)

házában jött volna, látá az ö napát hogy fekünnék és hideg (É 113)

mondatot Isaiás proféta által, mondván, ö vette el erötlenséginket, és hordozta (É 113)

hadd aholtaknak el temetni az ö halottyokat; és ö bé menvén (É 114)

temetni az ö halottyokat; és ö bé menvén a hajoban követék (É 114)

a hajoban követék ötet az ö tanitványi, és imé nagy indulat (É 114)

hogy ahajotska el boritatnék, ahaboktol, ö pedig aluszik vala, és hozzája (É 114)

hitetni hogy egyedül akristus az ö orvosa, és hogy az ö (É 114)

ö orvosa, és hogy az ö meg térése egyedül a kristus (É 114)

amely annyit teszen. mint ha ö maga kérte volna, ebböl ki (É 115)

kristustol, mint Istentöl, és az ö érdemi által (É 115)

százados testi kegyelmet kérvén az ö kérése nem volté haszon keresö (É 115)

{…} Az ö alá valo, és erdemetlenségének meg (É 116)

és nap nyugotrol., kik az ö helyeket el veszik (É 117)

mert az Isten munkája, mert azö képére és hasonlatoságára vagyon teremtve (É 119)

és hasonlatoságára vagyon teremtve, mert ö arra rendeltetet, hogy az Istent (É 119)

És ö bé menvén ahajoban, követék ötet (É 120)

ahajocska el boritatnék, a haboktol. ö pedig aluszik vala, és hozája (É 120)

mutatni, hogy ha szinte az ö rendelése, és akarattya szerént mégyen (É 121)

hogy vélek meg ereztesse, az ö malaszttyára szüntelen valo szükségiket, a (É 121)

tsendesedgyenek, az az, hogy az ö mindenható kegyelme meg tsendesittse ami (É 122)

buzgo imádságinkal akristushoz, nyugodgyunk az ö mindenhato karjának erejin, vessük öbenne (É 122)

erejin, vessük öbenne bizodalmunkot, mert ö parantsolni fog a szélvésznek, és (É 122)

valánk, avalasztot név, jelenti az ö irgalmaságábol valo választást. a melyel (É 123)

meg romlot világtol. amidön az ö sugarlásábol ellene mondunk avilág pompáinak (É 123)

békeséges türésel légyen, hogy az ö fogyatkozásokot el szenvedgye, és atöllök (É 124)

és tselekedetinknek, hogy tsak az ö ditsöségire fordittsuk azokot,, és azok (É 125)

a mi közben járonk, azokot azö Attyának bé mutathassa (É 125)

nem tartoznánk nékie szentelni, az ö szolgálattyára, és ditsöségire forditani, ezek (É 125)

egy ollyan nagy Istenhez? az ö szeretete vezessen tehát mindenre, és (É 125)

mindenre, és mindent fordittsunk az ö ditsöségire (É 125)

teszik magokban. hogy tsak az ö akarattyát követik, és ö érette (É 126)

aki jó magot vetett az ö földében, mikor pedig alunnának azemberek (É 126)

alunnának azemberek el jöve az ö ellensége és felyül konkolt vete (É 126)

hamiságbol ajók közi elegyitti, ugyan ö maga is az az, ellenség (É 127)

hogy mitsodásoká nem lennének az ö malaszttya nélkül, az Isten illyen (É 128)

Miért tilttya az Isten az ö szolgainak, hogy az utolso nap (É 129)

igaz Istennek szolgálni, és várni azö Fiát mennyekböl, (: kit fel támasztot (É 130)

a melyet tselekeszik Isten az ö szolgaival, mint ha önnön magunkal (É 130)

várja ajövendö béli jokot, az ö el fáradhatatlan békeséges türesiröl, a (É 131)

igy az üdvezitonek, és az ö Apostolinak eleven képei lévén, atöbb (É 131)

várni akristust, és hogy az ö eljöveteléhez avaloságos meg térésel, és (É 132)

az ember el veté az ö földébe, mely kisseb ugyan minden (É 133)

égi madarak el jönek, és azö ágain laknak, más példa beszédet (É 133)

meg aláztatik, földig, akoron az ö hite erösebb, és elevenebb, szeretete (É 135)

atésztával közli erejét, ugy az ö szava is az ember sziviben (É 135)

életünkel mindenüt el terjeszük az ö nevének jó illattyát. és az (É 135)

nevének jó illattyát. és az ö szent Lelkének erejét, és minden (É 135)

egyedül akristus fut, mivel tsak ö ád eröt afutásra, és ö (É 137)

aki valamely hivatalnak választásakor, az ö akarattyát kivánná meg visgálni elsöben (É 138)

hozzája folyamodik is, de az ö akarattya gyanánt amaga hajlandoságát, és (É 138)

attol felni hogy elne vettessék ö aki anyit sanyargatta magát, hogy (É 139)

ki ment miveseket fogadni az ö szöllöjében, meg alkuván pedig a (É 140)

és ad meg nékik az ö béreket, el kezdvén. az utolsoktól (É 140)

napnak terhét és hévségét viseltük. ö pedig felelvén egyikének közüllök mondá (É 140)

amit ö érette, és az ö rendelésiböl tselekesznek, seneca nohapogány volt (É 141)

a mely meg egyezék az ö rendével, ollyan hivatalt, és rendet (É 142)

azt inkáb víszá nyerik, az ö tekélletes hálá adásokal., alázatoságokal, buzgóbb (É 143)

magossága, mely meg foghatatlanok az ö itéleti. és meg visgálhatatlanok. az (É 143)

itéleti. és meg visgálhatatlanok. az ö utai (É 143)

tsalárdságokot, és azt is hogy ö mi képpen volna hozájok, hogy (É 145)

barátit, méltoká tévén aszenvedésre, és azö fia,. akristus után valo keresztek (É 146)

aki azt tilttya hogy az ö nevét hejában fel vegyék, akár (É 146)

nagyob fényeségel mutassa meg az ö kegyelmének erejét., és hatalmát, az (É 147)

amag vetö, el vetni az ö magvát, és midön vetné, némely (É 147)

volna e példa beszéd, kiknek ö mondá, néktek adatot tudni az (É 148)

vett, és a mag az ö beszéde, anégy féle föld a (É 148)

az Isteni szeretettel. és az ö igazságival., készis lévén töredelmeségel, és (É 149)

három féle rendre magyarázak, az ö mondások szerént. a szüzek egyért (É 150)

kivánnyunk az Istennek tettzeni, az ö akarattyát követni, néki engedelmeskedni, segittsük (É 152)

az Isteni szereteté inditoja az ö tselekedetinek (É 152)

az Istent meg láttyuk, az ö abrázattyában ötet szerettyük, tekélletes szeretettel (É 155)

feddik vala ötet hogy halgatna, ö pedig sokkal inkáb kiált vala (É 156)

embernél fellyeb valo, és hogy ö ura, ameg leendö dolgoknak, és (É 156)

látása, ne lenne ártalmára. az ö Istenségében valo hiteknek (É 156)

ki hozá a setéttségböl, az ö tsudálatos világoságára hivá öket. {…} szegényé (É 157)

hajttsunk a mások itéletekre. és ö bennünket meg világosit. akegyelemnek világával (É 158)

jöjjön ki avö legény. az ö agyas házábol, és a meny (É 159)

és a meny aszszony az ö ágyábol, atornacz, s’ az oltár (É 159)

anépek közöt, hol vagyon az ö Istenek, buzgoságal szerette az ur (É 159)

buzgoságal szerette az ur az ö földét, és meg engedet az (É 159)

földét, és meg engedet az ö népének. és felele az ur (É 159)

az ur, és mondá az ö népének, imé én nektek. gabonát (É 159)

haragjának meg engesztelésire, és az ö igasságának, elég tételire. a melyet (É 160)

meg nem elégeszik akülsö sanyargatásokal, ö ollyan szivet kiván, a melyet (É 160)

Isten jó, és szánakodo. mert ö békeséges türö, és gazdag irgalmaságal (É 160)

és gazdag irgalmaságal, és hogy azö jósága felyül haladgya ami hamiságinkot (É 160)

hamiságinkot, meg akarja nyerni szeretetünket, azö nagy jóságára, és irgalmaságára valo (É 160)

mutatni, hogy ameg térés, az ö véghetetlen irgalmaságának munkája, és ahoz (É 160)

lennünk, a bünös ember az ö igasságának keménységit varhatta volna magára (É 160)

{…} Ezek aszók hellyet, az ö jósága meg haladgya gonoszságinkot, szent (É 160)

{…} Azö hivatallyok aproféta szerént a, hogy (É 161)

de ha meg vetik az ö joságának gazdagságát. és hoszu várását (É 162)

néktek hogy el vették az ö jutalmokat. te pedig mikor böjtölsz (É 162)

és hirdesd azén nepemnek az ö vétkeit, és a jákób házának (É 165)

és a jákób házának az ö büneit, mert engem naprol napra (É 165)

igasságot tselekedet volna, és az ö Istenének itéletit el nem hatta (É 165)

és hirdessék ki népének az ö vétkeit (É 166)

keresik, és akarják üsmerni az ö utait; holot editséretesnek láttzik (É 166)

engesztellyük, és eleget tegyünk az ö igaságának, alázatos, és valoságos penitentziánkal (É 166)

a kik bátran jarulnak az ö óltárához, és akik azt meg (É 166)

ki mennyekben vagyon., ki az ö napját fel támaszttya a jókra (É 168)

végben nem viszük, mivel az ö törvénye a szeretetnek törvénye mely (É 169)

üdvezitö nekünk rendül adgya az ö Attyának rajtunk valo gond viselésit (É 169)

valo gond viselésit, és az ö maga példaját mondván, legyetek irgalmasok (É 169)

Atyátok is tekélletes, aki az ö napját fel támaszttya ajokra, és (É 169)

és meg ölték, mi az ö ellenségi voltunk, és ö meg (É 170)

az ö ellenségi voltunk, és ö meg holt érettünk, maga mondgya (É 170)

rendelt minket hasonloká lenni az ö Fia ábrázattyához, {…} és hogy legyünk (É 170)

hogy legyünk néki követöji, valamint ö követöje akristusnak, {…} uj parantsolatot adok (É 170)

Istennek akarunk tettzeni, és az ö akarattyát követni, azt nem akarja (É 171)

el kerüllyük a ditséreteket, valamint ö maga gyakorta tselekedék. meg akarván (É 172)

és nyomoruságban ne tarttsuk, az ö betsüllete ellen semi roszat ne (É 173)

setéttségit, kegyelmének világával, és az ö életek fényes lesz mint adél (É 173)

fényes lesz mint adél, az ö lelki szomoruságokot örökös vigaságá változtattya (É 173)

mint az imádságban, imádásban, olvasásban, azö igeiröl. és titkairol valo elmélkedésben (É 174)

ahajo atenger közepin vala, és ö egyedül aföldön, és látvan öket (É 175)

mely meg gyengül atsendeségben., az ö segittsége meg tarttya és meg (É 176)

areménség ellen is, hogy az ö irgalmasága, kezeit nyujttya nékünk. aveszedelemböl (É 176)

szabadit a nyomoruságoktol, melyeket az ö igassága küld reánk (É 176)

{…} Az ö szavával tsendesiti meg. és kegyelmével (É 176)

az üdveségre, és hogy az ö halgatása, elö menetelünkre fog szolgálni (É 177)

és akor mutattya meg az ö mindenhato karjának erejét (É 177)

fel nyitani szivünknek szemeit, az ö igaságára, mi egész életünkben vakságunkban (É 178)

Évangyéliumi igaságokrol valo üsmerettség. az ö példájának szenttsége, aszenttségeknek kegyelme, a (É 179)

méltán végben, a mennyiben az ö maga viselése hasonlit ehez anagy (É 179)

ö néki magának szüksége, mivel ö maga vala az ártatlanság, és (É 182)

vévén büneinket, szükséges vala az ö testének, az az, az Anyaszent (É 182)

az Anyaszent egyhaznak, és az ö tagjainak, ugy mint ahiveknek, meg (É 182)

valamint másoknak, akik azokot az ö rendelésiböl veszik fel; azzal az (É 183)

amint meg látogattya apásztor az ö nyáját, az napon mikor az (É 185)

nyáját, az napon mikor az ö el szélledet juhai közöt vagyon (É 185)

és bé viszem öket. az ö földekre, és legeltetem öket az (É 185)

Izrael magos hegyein lesznek, az ö legeltetések. ótt nyugosznak meg a (É 185)

ömaga, és láthato képen az ö szent szolga (É 185)

sebeit egy jó pásztor az ö juhainak (É 186)

akarnak térni apenitentzia által. az ö gyengeségekböl. a melyben vannak avétek (É 186)

{…} Azt hogy ö mindenkor vigyáz az igazakra, hogy (É 186)

jö az ember Fia az ö Felségében. és minnyájan az Angyalok (É 187)

Angyalok véle, akkor üll az ö felségének székiben, és eleiben gyülnek (É 187)

és állattya a juhokat az ö jóbjára, agödölyeket pedig a ballyára (É 187)

a király azoknak., kik az ö jóbjára lésznek, jöjetek el én (É 187)

az ördögnek készitetett, és az ö Angyalinak. mert éheztem., és nem (É 187)

pásztornak formája alat. aki az ö juhaihoz tellyes jóságal, és szeretettel (É 188)

azokot kik részt vettek az ö meg aláztatásiban. és hogy meg (É 188)

eröszak tételért, melyeket szenvedtek az ö hivei, hogy ezeknek ellenségit, érdemek (É 188)

elsök a juhokhoz hasonlitatnak, az ö egy ügyüségekért, engedelmeségekért, és ártatlanságokért (É 188)

és az utolsok agödölyékhez, az ö utalatoságokért, rendeletlenségekért, akik tsak avétket (É 188)

ki rekeszteni abbol örökösön az ö alazatoságának. és szenvedésinek ellenségeit (É 189)

{…} Mert az ö Attya el készitette nékik azt (É 189)

fogvást, és öröktöl fogva az ö örökös el rendelése által, választván (É 189)

hogy az a választás, az ö országának, nékik valo el készitése (É 189)

és kegyelme az Istennek, az ö joságátol, irgalmaságátol, és szeretetétöl is (É 189)

{…} Mert a szegények az ö attyafiai, az Istennek fiai, és (É 190)

sok volnaé életünket érette adni, ö fel áldozta a magáét érettünk (É 190)

nem adunk, hanem amit az ö bö kezéböl vettünk, és ami (É 190)

velünk meg értetni, hogy az ö leg nagyobb vétkek, és ami (É 191)

és gyógyulást nyerhetenek volna. az ö rosz kivánságjok, és a földi (É 191)

hadgya el az Istentelen az ö utát és ahamis férfiu az (É 192)

utát és ahamis férfiu az ö gondolatit, és térjen az urhoz (É 192)

kel járni, az emberi uton ö fel nem találtatik, akkor pedig (É 194)

vezérellyen mint agyermekeket, követvén az ö Evangyeliumi tanitásit, azt gondolni hogy (É 194)

akarunk, amagunk erejével, és az ö minden hato segittséginek kegyelme nélkül (É 194)

rosz kivánságinknak, és tellyeségel, az ö szent lelke vezérlése alá adgyuk (É 194)

gondolatit követni. amellyek tsalandok, sem azö itéleteket, a mellyek bizonytalanok, hanem (É 194)

a mellyek bizonytalanok, hanem egyedül azö igéjét, amely meg tsalhatatlan (É 194)

ugy az Isten igéje az ö kegyelmével, gyümöltsöt hozz a tiszta (É 194)

lélekben. akit meg hatván az ö lelke, mint a mennyei esö (É 194)

{…} Miért mondgya hogy az ö igéje tselekeszi valamiket akar., és (É 194)

atemplomba mene, ót imádá az ö Attyát és ót mindent meg (É 196)

eljö az az idö, hogy azö békeséges türése, haragra változik (É 196)

az Isten igéjit. ót vegyék azö kegyelmét. és ót munkálodgyanak alelkek (É 197)

aleg szentebnek is, hogy mitsoda azö gyengesége. és ha valami ereje (É 198)

hogy mi légyen kegyelemböl, az ö félelme. és szaladása, meg mutattyák (É 199)

{…} Mert az ö Attyai elnem érvén azt az (É 199)

érvén azt az idöt. amelyet ö el értevolt, ö nem tartá (É 199)

idöt. amelyet ö el értevolt, ö nem tartá magát méltóbnak. hogy (É 199)

továb élyen azoknál, mert az ö buzgoságáért valo üldöztetések, meg unaták (É 199)

alegg gonoszab nemzettségnek dolga. még ö szolván a seregeknek, imé az (É 201)

fiai kinn állanak, keresvén téged, ö pedig felelvén a véle szóllónak (É 201)

szivel voltak hozzája, és az ö kérések, két szinü és tsalárd (É 202)

tölle vették atorvényt, akik az ö népének tartották magokot. még is (É 202)

üsmértesse is magát vélek, az ö szenttséges tiszta életével, tanitásával, és (É 203)

néki, mi akik láttyuk az ö vallásának fel állitasát. és suhattyuk (É 203)

az Attyafiaival; fö képpen az ö szenttséges Annyával amidön hivaták ötet (É 204)

szeresék, mint sem testi szeretettel., ö azzal meg nem veté az (É 204)

azzal meg nem veté az ö szenttséges Annyát, mivel azok közöt (É 204)

semit el nem ragad; az ö kenyerét, az éhezönek adgya, és (É 205)

az attyok vétkekért, mint ha ö meg büntetné az ártatlant, abünösért (É 205)

nékik, mivel mindenek egyaránt az ö teremtési, és hogy mind egyikének (É 205)

roszul nevelték és igy az ö igassága azt kivánnya., hogy meg (É 205)

fenyegeti Isten azt aki az ö törvényit által hágja (É 206)

Mit igér azoknak, kik az ö parantsolatinak uttyán járnak (É 206)

el ötet, mert utánnunk kiált. ö pedig felelvén monda. nem küldettem (É 206)

morsalékokbol, mellyek le hulnak az ö urok asztalárol, akkor felelvén Jésus (É 206)

midön az Apostolokhoz, és az ö kérésekhez folyamodék, nem sértéé meg (É 207)

meg akristust. mint ha az ö érdemi, és közben járosága nem (É 207)

hogy mitsoda nagy tisztelettel volt, azö nagy alázatosága okozá, hogy érdemetlennek (É 207)

meg nyerhesse kérését, hogy ha azö kérésének modgya nem tettzet volna (É 207)

{…} Imádkozunk valamint ö, erös hittel., nagy bizodálomal. alázatoságal (É 207)

semivel nem tartozik. mindent az ö irgalmaságátol veszünk, annál is inkáb (É 207)

amorsalekokbol, mellyek le hulnak az ö urok asztalárol, mint ha azt (É 208)

tselekedet meg nem emlékezem, az ö igasságában mellyet tselekedett, él, vallyon (É 209)

nem hogy meg térjené az ö utairol, és éllyen, ha pedig (É 209)

el tér az igaz, az ö igaságárol., és hamiságot tselekeszik minden (É 209)

a mellyet tselekedet, és az ö bünében mellyel vétkezet, azokban hol (É 209)

el tér az igaz. az ö igaságátol. és hamiságot tselekeszik, meg (É 210)

ki tér az Istentelen az ö Istentelenségéböl, melyet tselekedet, és itéletet (É 210)

és itéletet, s’igaságot tselekeszik, ö az ö lelkét meg tarttya (É 210)

s’igaságot tselekeszik, ö az ö lelkét meg tarttya életben, mert (É 210)

ád magának, és hogy az ö vétke nem fog annak ártani (É 210)

az igaz el tér az ö igasságárol, és hamiságot tselekeszik, az (É 210)

mennénk a penitentzia tartásnak tójában ö adgya ennek a szenttségnek azt (É 213)

tartoztassátok magatokat. abékeségnek Istene pedig ö maga szentellyen meg titeket, minden (É 215)

helyhezteti viszá, a midön az ö láthatatlan karjának erejével. alélek alá (É 216)

alá. és az okoságot az ö kegyelme alá (É 216)

egyet, és Illyésnek egyet. még ö szolván imé fényes köd árnyékozá (É 217)

félyetek, fel emelvén pedig az ö szemeket. senkit nem látának, hanem (É 217)

rejtékben tartá Istenséginek fényeségit. az ö testének és szegénységének fedezöje alat (É 217)

és szegénységének fedezöje alat., az ö szine el változásakor meg akará (É 217)

annak aditsöségnek, amelyet birt, az ö Emberséginek, az Istenségivel valo meg (É 217)

és hogy fényesebb legyen az ö ortzája anapnál, és az ö (É 217)

ö ortzája anapnál, és az ö ruháji fejérebbek ahónál (É 217)

hogy ótt az Istenröl, az ö igéiröl, és igazságirol elmelkedgyenek (É 218)

elvetö, akkor hasonlo lesz az ö ditsöséges testéhez (É 218)

természetü volna, hanem még az ö Istensége által halhatatlan, és ditsöséges (É 218)

meg mutassa nekünk, hogy az ö fel támadásában, és ujjonnan valo (É 218)

a proféta. {…} beszélgetnek véle az ö halálárol (É 219)

az altal tanitani. hogy ha ö, abban a ditsöségiben is. a (É 219)

akristust követni, és hordozni az ö keresztének gyalázatoságát, kövessük Mojsest, ki (É 219)

kérni, minek elötte hartzolnának, és ö még azt nem tudgya vala (É 219)

hogy mitsoda drágán fizeti meg azö mestere, és annak tanitvánnyi, azt (É 219)

öröktöl fogva valo Atya. az ö Fiárol, szine változásakor (É 220)

vegyük tsak ötet halgasuk, az ö tanitását kövesük. aztot meg tarttsuk (É 220)

minden földre ki ment az ö zengések. és a föld kerekségének (É 221)

a föld kerekségének határira az ö igéjek (É 221)

pirulnak ö érette, és az ö Évangyeliumjáért, az emberek elött, ugyan (É 221)

az Isten igéjét halgatnák, és ö áll vala a Genezaret tója (É 224)

bé; szakadoz vala pedig az ö hálojok. és intének a társoknak (É 224)

jól végben kel menni, az ö rendelése szerént, az ö akarattyának (É 225)

az ö rendelése szerént, az ö akarattyának engedelmeskedvén, az ö lelkében (É 225)

az ö akarattyának engedelmeskedvén, az ö lelkében kel munkálodni (É 225)

a hivatalban valo szorgalmatoság, az ö kegyelmétöl vagyon., de amidön az (É 228)

ollyan szegény halászokot, kik az ö Évangyéliumát hirdessék. és az Anyaszent (É 228)

Azért hogy inkáb tsudállyuk az ö kegyelmének hatalmát, amely reá nézve (É 229)

nyerje meg azoknak, akiknek az ö születése el hozta sengéjit az (É 229)

Az urbirt engem az ö utainak kezdetiben minek elötte valamit (É 229)

hogy által ne mennének. az ö határokon, mikor a földnek (É 229)

az ur birt engem az ö utainak kezdetiben, minek elötte valamit (É 230)

Isten azt birta, mert az ö véghetetlen tekélleteségeinek üsméretit birja, az (É 230)

üsmerettsége nem más hanem az ö Fia, aki öröktöl fogva üsmervén (É 230)

hogy az Atya mindeneket az ö böltsesége által tselekedet, és rendelt (É 230)

és rendelt, tudni illik az ö Fia által, aki is hasonlo (É 230)

miképen mutatta meg, hogy az ö gyönyörüsége az emberek fiaival lenni (É 231)

leg inkáb meg mutattya az ö hozánk valo szeretetit, ahogy, illyen (É 231)

lehessenek. az az, hogy az ö kegyelmével éllyenek, hozzája kaptsollyák magokot (É 231)

övéi, és maradgyunk öbenne, valamint ö bennünk marad. {…} hogy maradgyunk az (É 231)

bennünk marad. {…} hogy maradgyunk az ö szeretetiben valamint ö marad az (É 231)

maradgyunk az ö szeretetiben valamint ö marad az Atyáéban., az aki (É 231)

mondgya, hogy várakozunk naponként az ö ajtajánál (É 231)

parantsollya hogy minden nap az ö ajtajánál várakozunk. azzal azt akarja (É 231)

aránsu békeséges türésel várakozunk az ö irgalmaságának ajtaján., mind addig még (É 231)

mondgya, hogy ki mondhatná ki azö nemzettségit, és szent lukátsal aki (É 232)

nem ellenkezik szent lukátsal, mert ö ami urunk nemzettségit atermeszet szerént (É 232)

kénszeriteték Jákób. elvenni, Héliásnak, az ö Annyárol valo báttyának özvegyét. a (É 232)

attyafiainak nevezet, fiakot nemzenének az ö Anyaszent egyházának akik az ö (É 232)

ö Anyaszent egyházának akik az ö nevét viselnék, és keresztyéneknek hivatatnának (É 232)

meg akarván bizonyitani azzal. hogy ö volt a Messiás, az Isten (É 233)

meg egyezék, és hasonlittson az ö meg testesülésinek alázatoságával. mivel Isten (É 233)

kel meg pirulni. se az ö szegénységeket, szükségben valo léteket nem (É 233)

máshoz kötelezték vala magokot, az ö sziveknek egyeségek által, és atiszta (É 234)

által, mely egy máshoz kaptsolta azö elméjeket, ez igen szép pelda (É 234)

rajtunk. és buzgoságal kövessük az ö hitét. a mi urunk (É 234)

pedig a kristus, és hogy ö magok, a proféták. kik felölle (É 235)

Istent. mert nem voltak az ö népe közül ahit által. semi (É 235)

és atőb apostolok kételkednének. az ö mesterek fel támadásában, amelyet meg (É 237)

meg engedé azért. hogy az ö hihetetlenségek, az anyaszent egyház hitének (É 237)

anyaszent egyház hitének erösitésére lenne; azö kételkedések. még nékik arra modót (É 237)

volna gyanakodni ebben a dologban. azö könnyen valo hitelekért. de nem (É 237)

még ahalálra is adák magokot, azö mesterek fel támadásának. meg bizonyitásáért (É 237)

{…} meg mutattya nékik. azö kezein, és lábain lévö sebeknek (É 237)

hidgyük amit mond, és tanyit. ö az örökös és meg csalhatatlan (É 237)

nagyob fényeségel meg mutassa az ö mindenhato kegyelmének erejét, és azt (É 238)

az Isten tudgya. csak akarja; aö rosz szándékjokot is. meg térésekre (É 238)

csudát nem tészen gyakorta., detehet. azö bölcseséginek akarattya szerént (É 238)

hogy ötet magát üldözi, mert ö azoknak fejek. látván azt a (É 239)

az emberi cselekedetet, és az ö sziveken valo hatalmával, valoságal meg (É 240)

lehet, öket magához vonni, az ö szenvedésiben, és halálában valo reszesülésel (É 240)

mondgya hogy ki gondolhattya meg azö el jövetelit. akarván mondani, hogy (É 244)

Isten emberé legyen., hogy az ö szeretete az emberekhez ollyan nagy (É 244)

el terjesze. az egész földre, azö uralkodásokot, amint ezt igérik vala (É 244)

és nagyságárol., mert a kettsegteté. azö nagyra vágyodásokot., el mondhatni, hogy (É 244)

nekik lenni, és hogy az ö szenttséges. élete, és tiszta tudomannya (É 244)

és tiszta tudomannya, kárhoztattya. az ö hamis tartásokot; szokásokot., és rendeletlenségeket (É 244)

{…} mert ö meg tisztittya alelkeket. aszeretetnek tüzével (É 244)

és szent volt. és az ö szülése. nem hogy tisztátalaná, de (É 245)

nem leheteé akristusnak. és az ö szent annyának. magokot a törvény (É 247)

az Isten fiának. és az ö szent annyának példája, akik oly (É 247)

meg szóllalt, ersébet jövendöle, az ö gyermeke örömiben meg rázkodék méhiben (É 247)

hasonlo boldogok akarunk lenni mint ö, ha azt akarjuk hogy meg (É 248)

hogy meg talállyuk akristust az ö szent templomában, a szent mise (É 248)

a szent mise áldozattyában, az ö testének, és vérinek Communiojában, mennyünk (É 248)

a gyülekezetnek hogy válaszon, de ö csak maga nem választ: az (É 249)

mezöt vett. ahamiságnak jutalmabol. holot ö viszá adta azt apénzt (É 250)

hogy mellyik volna az, akit ö választot az apostolságra., ebböl meg (É 250)

azal a modal élünk, amelyet azö bölcsesége ád elönkben, és ha (É 250)

erkölcsire. érdemire, alkalmatoságára, hajlandoságára, melyeket ö adot annak, akit arra hitt (É 250)

az Isten munkáit, és az ö tanitásának igazságát. mint sem a (É 252)

foghatnok is, és ha az ö akarattya. ellenkeznék is. értelmünkel, akor (É 252)

és okosak el hagyatattak az ö vakságokban. és setettségekben., hamiságokért, és (É 252)

néki adot az attya. mivel ö maga Isten lévén, mindeneken örökös (É 252)

vélek az Istent, és az ö titkait; azért is mondgya. hogy (É 252)

hogy szeretettel adgyuk magunkot. az ö évangyéliumának törvénye, és oktatása alá (É 253)

és aki nem alázatos, nem azö tanitvánnya, ámbár csudákot tenne is (É 253)

emberben, és ugy mint az ö testére valo nézvé. de nem (É 253)

{…} míformában. gyönyörüséges az ö igája, és konnyü az ö (É 254)

ö igája, és konnyü az ö terhe. mivel ha övé akarunk (É 254)

több tanitványok. láttuk az urat, ö pedig mondá nékik, hanem ha (É 254)

nékik, hanem ha látom az ö kezeiben. a szegek liggatását. és (É 254)

helyére botsátom, és akezemet, az ö oldalában botsátom. nem hiszem. és (É 254)

mulva, ismég benn valának az ö tanitványi, és tamás ö vélek (É 254)

néki látásban az ur, Ananiás, ö pedig mondá ihol én uram (É 255)

és mindgyárt le esének az ö szemeiröl, mint valami hal héjak (É 256)

mikor az ember fia az ö fölségének székiben ül, tiis tizen (É 256)

ki ment miveseket fogadni az ö szöllöjébe. meg szegödvén pedig a (É 256)

miveseket. és add meg nékik azö béreket. el kezdvén az utolsoktol (É 257)

anapnak terhét. és hévségit viseltük. ö pedig felelvén. egyiknek közüllök mondá (É 257)

ortzám elött. és mingyárt eljö azö templomába az uralkodo, akit ti (É 257)

és ki gondolhattya meg az ö el jövetelének napját, és ki (É 257)

meg hogy ötet lássa, mert ö mint az olvaszto tüz és (É 257)

minek utánna bé telnének az ö meg tisztulásának napjai a Mojses (É 258)

vinnék a gyermek Jésust az ö szüléi, hogy a törvény szokása (É 258)

szokása szerent tselekednének ö érette. ö is ölibe vevé ötet, és (É 258)

hogy az a mezö az ö nyelveken Hatzeldámának neveztetnék az az (É 259)

soltárok könyvében, légyen puszta az ö lako helyek, és ne légyen (É 259)

aki abban lakjék., és az ö püspökségét más vegye el. szükség (É 259)

töllünk, hogy tanuja légyen az ö fel támadásának mi velünk. egy (É 259)

vétkéért ki eset judás, hogy azö helyére menne, és sorsokat adának (É 259)

hogy tudgya mindenitek birni az ö edényit szenttségben és tiszteségben, nem (É 265)

meg ne tsallya dologban az ö attyafiát. mert boszu álló az (É 265)

Az Isteni szeretettel járnak, az ö uttyán, aki ötet nem szereti (É 266)

meg nem lehet hajtani az ö örökös igasságát. és azt. tsak (É 267)

ate szolgád imádságát. és az ö könyörgésit, és mutasd meg ate (É 268)

{…} Mert azt ö. imádságának alázatoságával akará meg nyerni (É 269)

hadgya azemberi nyelvet, és hogy ö magát is az ember elméjének (É 269)

a mi érdemes lehetne az ö meg foghatatlan valoságához, mi tsak (É 269)

hogy az Istent mondaná az ö Attyának, mondá azért nékik Jesus (É 270)

félelemel. kel munkálodni üdveségeken, mivel ö maga is tartot attol hogy (É 272)

is lehet. az Isten mindenhato, ö meg adhattya abünösnek a meg (É 272)

mert ökk. innét alol valok. ö pedig onnét felyül valo. ök (É 273)

felyül valo. ök avilágbol valok. ö pedig nem avilágbol valo., hogy (É 273)

hogy a kristusé legyen., az ö lelke legyen benne. tsak ö (É 273)

Illyés igéje szerént. és evék ö, és amaz is, és annak (É 275)

akivel néki tettzik, hogy az ö népe közül valo nem érdemesebb (É 275)

{…} Az ö kegyelmének titkos sugarlásával parantsolá. és (É 276)

Jesus a seregnek, és az ö tanitványinak, mondván. a Mojses székin (É 277)

nem akarják azokot illetni, minden ö tselekedeteket pedig tselekeszik hogy látassanak (É 277)

emberektöl. mert ki szélesitik az ö emlekeztetö hártyájokot, meg öregbitik az (É 277)

emlekeztetö hártyájokot, meg öregbitik az ö perémeket, szeretik pedig az elsö (É 277)

és akristus tanitásával, mivel az ö hatalmok, és szabadságok, tsak az (É 277)

üdveség uttyára, 2. mert az ö példájok sokal veszedelmesebb, mint a (É 278)

és az Isten uttyára vezesék. ö magok pediglen. rendeletlenek, és a (É 278)

a mások vállaira teszik, és ö magok. az ujjokal sem akarják (É 278)

azt meg tanullyák. hogy az ö ditsöségek abban áll, hogy kövessék (É 279)

az Izrael szabadulásáért örömest az ö lábai nyomdokit is kész volnék (É 280)

hitre, a melyel várja az ö népének meg szabadulását, tsak egyedül (É 280)

üdveségünket akarja, de mindent az ö kegyelmétöl várjunk, mert minden attol (É 281)

reá emlékezünk arra hogy az ö jóságábol. és kegyelméböl vagyunk a (É 282)

áldásit kérni, hogy azokot az ö szolgálattyára, és ditsöségire fordittsuk. nem (É 282)

hogy az üdveségünk hasznára, és azö akarattya szerént légyen (É 282)

az Isten meg váltotta az ö népit magának (É 282)

kevélységiért, és a fajdalmakal. az ö mértekletlenségiért, az Anyaszent egyház, arra (É 283)

halálában., hogy részünk lehesen, az ö fel támadásának, új életének. és (É 283)

Meg mutatá nékik hogy az ö országát. alázatoságal érik el. és (É 285)

bizik, és atestet tészi az ö karjává. és az urtol el (É 285)

és az ur lészen az ö bizodalma, és lészen mint a (É 285)

mely a nedveségre erezti az ö gyükereit, és nem fél midön (É 285)

midön eljö ahévség, és az ö levele zöld lészen (É 285)

meg fizetem kinek, kinek, az ö uttya szerént, és az ö (É 286)

ö uttya szerént, és az ö találmányinak gyümöltse szerént (É 286)

az ezközökel. a mellyek az ö rendelése szerént vannak. és a (É 286)

és mint ha nem az ö akarattyán. és áldásán állana azoknak (É 286)

szenteket hijuk segittségül. és az ö esedezéseket kivánnyuk Isten elött (É 286)

nyerjék meg nékünk kérésinket. az ö Fiának közben járása, és érdemi (É 287)

vala, és nyallyák vala az ö fekéllyit. lön pedig hogy meg (É 288)

Ábrahámot távul, és lázárt az ö kebelében, és ö kiáltván mondá (É 288)

lázárt az ö kebelében, és ö kiáltván mondá. Atyám Ábrahám könyörüly (É 288)

és alázatoságanak jelit viseli, mivel ö maga nem szégyenlette magát anyira (É 289)

azt meg ne nyerje, mivel ö lázárnak, tsak akenyér morsalékjábol sem (É 292)

kristus fel támadása azoknak. kik azö koporsoját örzötték. és az irás (É 292)

bujdosnék, és kérdé mit keresne, ö pedig felelé. abátyáimot keresem., jelensd (É 293)

tettzeni mit használlyanak néki az ö álmai. halván pedig ezt Ruben (É 293)

mondá, ne öllyétek meg az ö lelket. se kine onttsátok vérét (É 293)

okok nem lehet. és az ö gyülölségek igen vétkes valamint kettség (É 294)

is, és meg akadályoztatni, mivel ö tudgya, ugyan azt az emberi (É 295)

meg akarja szabaditani, mivel az ö káromlások. ígaságtalanságok, és üldözések. az (É 295)

Isteni bölcseségnek rendelése szerént, az ö elö menetelekre fóg szolgálni. valamint (É 295)

ötet, és miénk lészen az ö öröksége, és ragadván ötet ki (É 296)

gonoszul veszti el, és az ö szöllöjét más miveseknek adgya bérbe (É 296)

az Isten országa, és az ö gyümöltsét hozo nemzetnek adatik, és (É 296)

fejedelmek, és a farisaeusok, az ö példa beszédit, meg érték hogy (É 296)

szöllöjét, az Apostolok, és az ö utánnok valoi, akiket az Isten (É 297)

a kristusban valo hittel, az ö titkaival. és Évangyéliumával, és annyi (É 298)

ha háláadásal nem lészünk. az ö irgalmaságának anyi jó téteményiért (É 298)

ahalált mind addig még az ö orája el nem jöt volt (É 298)

azt mások hasznára fordittya, az ö választatinak meg szentelésekre. és amaga (É 299)

épület légyen. a mely az ö Anyaszent egyháza., hogy akettöt ö (É 299)

ö Anyaszent egyháza., hogy akettöt ö maga által egy új emberré (É 299)

pál {…} és szent péter szerént. ö az az drágalátos kö. ahivöknek (É 299)

botránkoznánk valamint a sidok., az ö szegénységin, alázatoságán, és tanitásán, hogy (É 299)

minek elötte meg hallyon. kinek ö felelé, tudod hogy a bátyám (É 300)

melyeket bé vivén mondá Atyám, ö pedig felelé, hallom, ki vagy (É 300)

fiam Esau, felelé én vagyok, ö pedíg hozd elö ugy mond (É 300)

és mingyárást hogy érzé az ö ruháinak jó illattyát meg álda (É 301)

álnokul, és el vette áldásodat. ö pedig utánna veté, igazán hivatatot (É 301)

veté, igazán hivatatot Jákóbnak az ö neve, mert im másod izben (É 301)

ötet, és minden attyafiait az ö szolgálattyának igája alá vetettem, gabonával (É 301)

azt felelé az attyának hogy ö volna Esau, az elsö szülöt (É 302)

it ajövendölés, anemzetekröl szol., akiknek ö vala képe. és akik a (É 302)

jó végre kiván hazudni, mert ö maga az igazság, és maga (É 303)

hogy gondolatunk ellen szollyunk, holot ö azért adta aszózatot belénk, hogy (É 303)

és ótt el tékozolá az ö örökségét. buja élettel, és minek (É 303)

lön abban a tartományban. és ö szükölködni kezde, és el mene (É 303)

polgárához adá magát. és az ö majorjában küldé ötet, hogy a (É 303)

volna, meg látá ötet az ö attya, és irgalmaságra indittaték, és (É 303)

és vigan kezdének lakni., az ö üdösebik fia pedig amezön vala (É 304)

ez ate fiad, ki az ö örökségét akurvákal meg emésztette. meg (É 304)

ahizlalt borjut öletted meg néki, ö pedig mondá néki, fiam te (É 304)

aki Istentöl el távozik., az ö teremtöjétöl. és valoságos jovátol. akoron (É 305)

az Isten töltheti bé. az ö nagy kivánsága, minden tisztátalan és (É 305)

{…} Az., azö lelkének, és okoságának szolgálattya, el (É 305)

mind ezek meg haták az ö szivit, és meg nyitták szemeit (É 306)

valának. az ifiunak szivében, az ö büneinek alázatoságal valo meg vallásakor (É 307)

bélyegével, aki munkálkodtattya, könyörögteti, az ö kegyelmének indulatibol., a saruk jelentik (É 307)

igaz, és ártatlan lelkeknek., avendégség azö testében, és vériben valo reszesülés (É 307)

szereti, borullyon öliben szeretettel mert ö elnem távozik hogy el esék (É 308)

azt észre veszem, hogy az ö zugolodási jelentik a sidoknak, apogányok (É 308)

ahiveket ezektöl. eszekben jutattya. hogy ö magok az elött, setéttségek, tudatlanok (É 311)

jelt tölle,. ö pedig hogy látá az ö (É 312)

ö pedig hogy látá az ö gondolattyokot, mondá nékik, minden magában (É 312)

mi modon áll meg az ö országa, mert azt mondgyátok, hogy (É 312)

mikor az erös fegyveres az ö pitvarát örzi, békeségben vannak amiket (É 312)

a melyekben bizott, és az ö ragadományit el oszttya, a kivelem (É 312)

és az emlök mellyeket szoptál. ö pedig mondá. söt boldogok, akik (É 312)

magokot igen értelmeseknek tarttyák, azért ö sem gyógyittya meg öket vakságokbol (É 313)

gyógyittya meg öket vakságokbol. sem azö kevélységekböl. a melytöl származik avakság (É 313)

az erös fegyveres ki az ö pitvarát örzi. és békeségben tarttya (É 313)

övé legyünk, ö azt nem szenvedi hogy a (É 314)

hadnagya, fö ember vala az ö uránál, és betsületes, mert ö (É 314)

és aleg közönségesebb dolgokot. az ö választatinak üdveségekre forditani Náámán, hatalmas (É 315)

ugyan az, aki szerzé az ö rabságát. hogy eszközül lenne az (É 316)

rabságát. hogy eszközül lenne az ö irgalmas szándékának, amelyel volt Náámánhoz (É 316)

amelyel volt Náámánhoz, mivel ugyan ö is sugarlá ennek az urnak (É 316)

néki tettzik, az egyedül az ö akarattyán áll, 2. hogy amennyei (É 316)

a hegy tetejére, melyen az ö városok vala épitve, hogy onnét (É 318)

magadot gyogyittsad, azért hogy az ö városokbol valo volt, azt tartották (É 318)

hivatalyábol, és parantsolattyábol. emeltetet az ö szolgálattyának méltoságara. az ö akarattyának (É 319)

az ö szolgálattyának méltoságara. az ö akarattyának. meg magyarázására, és az (É 319)

akarattyának. meg magyarázására, és az ö titkainak, és kegyelminek ki osztogatására (É 319)

azok edényeket adogatnak vala, és ö meg tölti vala, és mikor (É 320)

az olaj, el mene pedig ö, és meg jelenté az Isten (É 321)

meg ötet te közötted, és ö maga közöt, ha téged meg (É 322)

vallástol. és ugy vigyazunk az ö betsületire valamint amagunkéra, ugy hogy (É 323)

azoknak., kik esze gyülnek az ö nevében, ezért is szoktak esze (É 326)

probálna, titeket, és hogy az ö félelme lenne bennetek, és ne (É 327)

azt akristus személyének adgyák, az ö kereszte elött le borulván; akristust (É 329)

meg kezeket mikor kenyeret esznek, ? ö pedig felelvén mondá nékik, miért (É 330)

használ, és nem tiszteli az ö attyát. vagy annyát. és meg (É 330)

halván ez igét meg botránkoztak. ö pedig felelvén mondá. minden plántálás (É 330)

{…} Az ö magok viselések igen igaságtalan, azt (É 331)

nem tarttyák a régiek hagyományit, ö magok pedig meg szegik az (É 331)

néki aszivek tisztaságáért tessenek, és azö törvényihez valo szeretetekért, az anyaszent (É 334)

a Cérémoniakot amelyekel szolgállyák, hogy ö reájok mindenkor gond viselésel lészen (É 334)

akiknek elettyek meg egyezik az ö titkainak szenttségével, és akik hüségesen (É 334)

és a szent lelkek az ö templomi (É 335)

valának, hozzája viszik vala azokot, ö pedig mindenikre kezeit tévén, meg (É 335)

hogy elne menne töllök, kinek ö mondá, mert egyéb varasoknak is (É 335)

Évangyélium arrol nem szól, az ö hideg lelése jelenti arosz kivánságoknak (É 336)

az egész sokaság. és az ö barmok, vévé azért Mojses a (É 337)

meg engedé. hogy Mojses az ö hiv szolgája. aki mindenekben mindenkor (É 337)

könnyü lett volna, mivel az ö kételkedése tsak attol volt; hogy (É 338)

jelenté akristust, szent pál szerént., ö is az az élö viz (É 338)

major mellet. mellyet Jákob az ö fiának josefnek adott, ót vala (É 339)

aki kristusnak mondatik) mikor azért ö el jövend, meg hirdet nékünk (É 340)

a miket tselekedtem. nem de ö é akristus. ki menének azért (É 340)

ötet atanitványok, mondván, Rabbi egyél., ö pedig mondá nékik. vagyon nékem (É 340)

küldöt, hogy el végezem az ö dolgát, nem ti mondgyátoké, hogy (É 340)

munkálkodtatok, egyebek munkálkodtak, és ti azö munkájokba állottatok. abbol pedig avárosbol (É 340)

többen hivének ö benne. az ö beszédiért és mondgyák vala az (É 340)

és kényeséginek, és hogy az ö szolgálattyáért, és üdveségünkért, kemény, munkás (É 341)

alkalmatoságot adgyon az aszszonynak., hogy ö maga is kérjen abbol a (É 341)

hogy tudva volna nála. az ö tisztátalan élettye (É 342)

másokot a magok hitlenségekben, az ö imádásra méltó böltseségének rendelése szerént (É 345)

Isten félök valának, oktaták az ö leányokot a Mojses törvénye szerént (É 345)

sétálna, és fel gerjedének az ö kivánságára. és el forditták az (É 346)

kivánságára. és el forditták az ö elméjeket, és le hajták szemeket (É 346)

meg jelenteni egy másnak az ö kivánságokot. véle akarván hálni. és (É 346)

az ö férjéhez, el jöve akét vén (É 347)

tsak ugy elégednének meg az ö szépségivel. sirnak vala. az övéi (É 347)

tekinte az égre, mert az ö szive bizakodik vala az urban (É 347)

pedig az ur Isten az ö szavát, és mikor ahalálra vitetnék (É 347)

gyözte vala öket Daniel az ö szájokbol, hogy hamis bizonyságot mondottak (É 348)

vigyék, mert elegg szükségesebb., az ö üdveségek, és a gyermekeké ezen (É 348)

kel az Istenhez kaptsolnunk, magunkot. ö el nem távozik, hogy el (É 349)

meg mutassa nékünk, hogy az ö kezében minden féle eszköz, jová (É 349)

hamis tanu bizonyságok, melyeket az ö ártatlansága ellen tettek volt. azö (É 350)

ö ártatlansága ellen tettek volt. azö hamiságoknak mértékét bé töltötték vala (É 350)

meg akarja némelykor probálni az ö békeséges türéseket, és álhatatoságokot, hogy (É 350)

azt a sok számu martyrokot. ö mindeneket, az ö bölts rendelése (É 350)

számu martyrokot. ö mindeneket, az ö bölts rendelése szerént rendel el (É 350)

{…} Az ö tselekedetekben. tsalárdságal valo buzgoságot látok (É 351)

valának annál a személynél, az ö kevélységekért, és azért az irigységekért (É 351)

mikor arra szorgalmaztaták. de az ö felelete tellyes vala böltseségel., olyan (É 352)

szerént. de nem ollyanoktol, kik ö magok is meg érdemlették volna (É 352)

A kivánatos dolog volna. hogy ö magok meg fedhetetlenek volnának. de (É 353)

magok meg fedhetetlenek volnának. de azö vétkek, ki nem veszi kezekböl (É 353)

most Jérusalem.. és szolgál az ö fiaival, ama fen lévö Jérusálem (É 354)

mellyet tett az ur az ö népével. ki adván törvényit néki (É 355)

az emberekel a kristusban. az ö Fiában., az ö vérinek erdeme (É 355)

kristusban. az ö Fiában., az ö vérinek erdeme által (É 355)

pedig mondgyavala kisértvén öket mert ö tudgya vala, mit volna tselekedendö (É 356)

az Isten országát, és az ö igazságát. és atöbbi meg adatnak (É 357)

és atöbbi meg adatnak néktek. {…} ö meg fogja tartani ígeretit, ha (É 357)

láttyuk, hogy ha akristust, az ö ígéjét, és kegyelmét azon hitel (É 357)

erösittse az életnek kegyelmét. de ö azt akarja. hogy bizodalomal. és (É 358)

ha mindgyárt meg nem adgya, ö tudgya mikor kel minket meg (É 358)

elegendö nem lett volna, az ö mindenhatosága, elegendövé tette, meg szaporitván (É 359)

meg szaporitani, ollyan formán amint ö itéli illendönek lenni, az ö (É 359)

ö itéli illendönek lenni, az ö iránttunk valo rendeléséhez képest, és (É 359)

azon kenyérel, a mely az ö teste, még sokal tsudálatosabban táplállya (É 359)

hogy mi egyezik meg az ö akarattyával (É 361)

aranynál, és adrága köveknél, valamint ö tselekedet, ha valaki mondgya szent (É 361)

a kristus ád elönkben, az ö Évangyéliumában (É 362)

a kristust, el szakadván az ö Anyaszent egyházátol; amásika. jelenti az (É 362)

harmad napra fel állatod azt, ö pedig a maga testének templomárol (É 363)

innep napon. sokan hivének az ö nevében. látván az ö tsudáit (É 363)

az ö nevében. látván az ö tsudáit, melyeket tselekeszik vala, Jésus (É 363)

hiszen vala nékik, azért hogy ö üsmérne mindeneket, és mivel hogy (É 363)

tenne az ember felöl, mert ö tudgya vala, mi volna az (É 363)

által. és tsak egyedül az ö ditsösegire kel lenni azoknak, akár (É 364)

Fiát, kezében venni ostorát az ö szent haragjában. hogy minket meg (É 364)

{…} Az ö haragja rettenetes azoknak, kik tsapása (É 365)

kalapáts alat, a midön az ö templomábol, nem hogy ki vetnök (É 365)

gerjedet harágját. suhajtoznunk kel az ö keze alat, a mely ha (É 365)

mely ha rajtunk sulyos, az ö irgalmaságának kel tulajdonittani, visgállyuk meg (É 365)

végre küldi reánk, hogy az ö bennünk lévö templomát. meg ujittsuk (É 365)

{…} Az ö házához valo buzgoságot követni kel (É 365)

agonoszt, mellyet szollot vala az ö népe ellen (É 366)

testét lelkét, szivit, elméjit, az ö rabságában pedig, ateremtett állatokhoz valo (É 367)

könyörgésekel boszu állását, mivel az ö irgalmasága ollyan, hogy kedvelli abünösökért (É 367)

Isten minket tanyitani, amidön az ö szolgájára, Mojsesre valo nézve meg (É 367)

szereteteket keresik azoknak a kiket ö szeret, az Isten félök is (É 368)

szollok, aki magátol szóll, az ö tulajdon ditsöségét keresi. aki pedig (É 368)

mert ö tölle vagyok és ö küldöt engem. keresik vala ötet (É 369)

el nem jöt vala az ö orája, asereg közül pedig sokan (É 369)

volt fel, és hogy az ö irás tudojokhoz. nem járt tanulni (É 369)

Apostolinak adta, az Apostolok, az ö tanitványiknak hagyták. és ezt az (É 369)

értelemel mondá akristus, hogy az ö tudománya, nem az ö tudománya (É 370)

az ö tudománya, nem az ö tudománya (É 370)

tanittsa, ez igy lévén. az ö tudománya, az. Attya, tudománya (É 370)

tanitvány, nem nagyob mesterénél. ha ö üldöztetett, a tanitvány is üldöztetik (É 371)

mind pedig halálát keresék. de ö mind azon által. követé szokása (É 372)

irigységet, fösvénységet, és többeket illyeneket, ö azt nem szenvedheti hogy leg (É 374)

sem enem vétkezet, sem az ö szüléi, hanem hogy ki jelentessenek (É 374)

pedig. nem, hanem hasonlo ahoz, ö pedig mondgya vala, hogy én (É 374)

a farisaeusok mi modon látna, ö pedig felelé nékik. sárt tön (É 375)

felöl, aki meg nyitotta szemeidet, ö pedig mondá, hogy proféta az (É 375)

mig elö nem hivák az ö szüléit, és meg kérdék öket (É 375)

tehát most? felelének nékik az ö szüléi. és mondának, tudgyuk hogy (É 375)

tudgyuk, ötet kérdgyétek, elég idös, ö maga szollyon maga felöl. ezeket (É 375)

maga felöl. ezeket mondák az ö szüléi mert félnek vala asidoktol (É 375)

ki vessék azért mondák az ö szüléi hogy elég idös. ötet (É 375)

tudgyuk hogy ez ember bünös; ö azért mondá nékik, ha bünös (É 375)

ismég hallani, talám tiis, az ö tanitvanyi akartok lenni, meg átkozák (É 375)

aki Isten tisztelö, és az ö akarattyát tselekeszi, azt halgattya meg (É 376)

ötet, és aki teveled szóll, ö az, amaz pedig mondá, hiszek (É 376)

{…} Az ö testi vakságában, látnunk kel nékünk (É 376)

akristus mondá, de az Isten, azö vaksága által, akará meg üsmértetni (É 377)

által, akará meg üsmértetni az ö Fiának. a kristusnak, Istenségit, és (É 377)

és hogy meg mutassa hogy ö ura atermészetnek, és azzal ugy (É 377)

{…} Az ö testi szemeinek meg gyogyulását követé (É 378)

szemeinek meg gyogyulását követé; az ö lelki szemeinek meg gyogyulások, mivel (É 378)

ki is rekeszték asynagogábol. de ö ezen meg nem ijede, hanem (É 378)

kristusrol valo vallás tételünkben. mivel ö nem üsmeri tanitványinak lenni azokot (É 378)

azokot, kik meg pirulnak az ö Évangyéliumjáért (É 378)

ne játszottas meg engem. és ö mondá Giézinek, övezd fel ágyekidot (É 380)

a meg holt gyermek, az ö agyán fekszik vala, és bé (É 380)

meg melegedék a gyermek teste, ö pedig térülvén sétála aházban, és (É 380)

és meg nyittá a szemeit. ö pedig szolittá Giézit, és mondá (É 381)

a fiadot, az aszony az ö lábaihoz esék, és imadá a (É 381)

életnek kegyelmét adván nékünk, az ö szemei meg nyittyák lelki szemeinket (É 382)

lelki szemeinket., ahitnek világoságával., az ö szája meg nyittya a miénket (É 382)

és igazságárol vallást tegyünk az ö kezei a jó tselekedetre fordittyak (É 382)

beszédire, a melyek bennünket az ö uttyárol el térithetnének, vagy kevélységre (É 383)

kezde, és adá ötet az ö annyának. el fogá pedig minnyájokot (É 383)

hogy az Isten meg látogatta azö népét (É 383)

mely el választtya alelket az ö Istenétöl, akinek ö az élete (É 384)

alelket az ö Istenétöl, akinek ö az élete, valamint ahalál el (É 384)

testi halálán, esék meg az ö szive. hanem alelki halálán, fö (É 384)

melyeket meg tartoztattya akristus az ö szent Lelkének erejével (É 386)

{…} Jelentik azö kegyelmének belsö képen valo szozattyát (É 386)

arra kénszeritti ötet. hogy az ö szent Annyához nagyob köteleségel. és (É 386)

vivé a vatsorálo házban:, ahol ö lakik vala, és tévé az (É 387)

lakik vala, és tévé az ö ágyára, és kiálta az urhoz (É 387)

valot, mivel a profétának. az ö magát esze sugoritása, és a (É 388)

mi testünk,. hasonlo légyen az ö ditsöségéhez. a profétának, háromszori le (É 388)

kenettel, és meg törlötte az ö lábait az ö haja szálaival (É 389)

törlötte az ö lábait az ö haja szálaival. kinek a báttya (É 389)

ha aluszik meg gyógyul. az ö halálárol mondotta vala pedig jesus (É 389)

jóbbak. legyenek. és érdemesebbek örökségihez. ö maga az Isten Fia volt (É 391)

velünk., ugy nem volnánk az ö örökös és valoságos fiai, ha (É 391)

alom. mint sem halál, mivel azö halálok. a nyomorult életröl. az (É 391)

akoporsoban valo léte, és az ö rothadása (É 391)

oldgyák fel azt. akit az ö Mesterek halotaibol fel támasztot. mert (É 393)

és minden egyenes helyeken az ö legeltetések, nem éheznek, se nem (É 394)

meg vigasztalta az ur az ö népit. és az ö szegényin (É 394)

az ö népit. és az ö szegényin könyörül, és mondá sion (É 394)

magzattyárol, hogy ne könyörüllyön az ö mehe fián, és hogy ha (É 394)

{…} A kristusnak az ö Fiának, akit a földre akará (É 394)

segitette Isten akristust az, az ö elsö el jövetelének ideje, az (É 394)

térhessenek az Istenhez. és az ö szolgálattyára állyanak azzal a szeretettel (É 394)

utain járnak, a hol az ö lelkeknek eledelek az igazság:, a (É 394)

el nem jött vala az ö órája (É 396)

A kristus azt mondá hogy ö, avilágnak világosága., azaz, hogy ö (É 396)

ö, avilágnak világosága., azaz, hogy ö az Anyaszent egyházát ugy világosittya (É 396)

és hozánk hasonlo légyen, hogy ö maga tanittson minket, és világositson (É 396)

kintsei, akristusban vannak el rejtve: ö minket tsak arra tanit a (É 396)

tételi altal, a melyeket láttyák ö magok, bizonyságot tenne rolla az (É 397)

igaz uton járunk, követvén az ö Isteni tanitásit, és példáit, másoknak (É 397)

támadása után. azt tsak egyedül ö tudhatta. de hogy meg mutassa (É 397)

hitetlenségeket, mondá nékik, hogy az ö sok tsuda tételi altal, a (É 397)

magok, bizonyságot tenne rolla az ö Attya, azt hozhattyuk ki ebböl (É 397)

mi akik bizonyosok vagyunk az ö Istenségében. sokal vétkesebbek leszünk azoknál (É 397)

ha hüségel nem követtyük az ö kegyelmit (É 397)

hogy senkit nem itél, holot ö fog meg itélni mindeneket (É 398)

Ezt ugy kel érteni, hogy ö nem itél senkit testi képen (É 398)

haragbol. se irigységböl, valo hogy ö itél, de ö mindeneket valojában (É 398)

valo hogy ö itél, de ö mindeneket valojában lát, és tud (É 398)

el nem jöt volt az ö orája (É 398)

hatalmokban. hogy addig hozája nyulhasanak. ö az Attyához valo engedelmeségböl szenvede (É 398)

másoknak hatalmok rajtok. a menyiben ö akarja, ugyan ezért is lehetnek (É 398)

Istené., hogy valamit szenvednek, az ö engedelméböl és akarattyábol szenvedik, és (É 398)

szenvedik, és azt tsak az ö jóvokra. akarja. mivel ö tudgya (É 398)

az ö jóvokra. akarja. mivel ö tudgya, mitsoda. utakon kel öket (É 398)

azon végre, és mint hogy ö, azért ajánlya magát, hogy minket (É 400)

valoságos szent helyben., az, az ö teste., akinek ajánlása, és halála (É 400)

a menyekbe, hanem tsak az ö vérinek érdemi által, és a (É 400)

vére által, az az, az ö áldozattyával együt. a mi életünk (É 400)

élvén, mely meg egyezék az ö artatlan, és szenttséges életével (É 400)

de tudom ötet, és az ö beszédét meg tartom Ábráhám az (É 401)

Attyát, szereti is halgatni az ö szavát, és arrol gondolkodik, ezért (É 402)

aki keresse, és meg itéllye, ö magát illyen kegyeségel menté., és (É 402)

tsak ezt is kereste az ö szenttséges embersége, minden ditsöség tsak (É 403)

a midön mondgya, hogy az ö Attya. ditsöiti ötet (É 403)

tett benne, és általa, az ö szenttséges élete által, és mind (É 403)

az igaz volt és hogy ö maga, az Isten fia volt (É 403)

Ninivéi királyhoz, és fel kele azö királyi székéböl, és le veté (É 404)

és le veté magárol az ö ruházattyát, és zakba öltözék, és (É 404)

mondá. Ninivében akirálynak, és az ö fejdelmínek szájábol mondván, se az (É 404)

térjen meg a férfiu. az ö gonosz utárol, és a hamiságbol (É 404)

utárol, és a hamiságbol, mely azö kezekbe vagyon. ki tudgya ha (É 404)

Isten. és meg tér az ö haragjának busulásátol, és elnem veszünk (É 404)

veszünk, és látá az Isten azö tselekedeteket, hogy meg térnek az (É 404)

tselekedeteket, hogy meg térnek az ö gonosz utokrol, és meg engedé (É 404)

{…} ö azokot az Isten parantsolattyábol jövendölé (É 404)

{…} Az ö tselekedetek kárhoztattya az ollyan keresztyéneknek (É 405)

nem tartanak vagy is az ö penitentziájok nem ollyan hittel, se (É 405)

{…} Az ö hitek ki tettzék abban, hogy (É 405)

{…} Miben tettzik ki, azö valoságos penitentzia tartások (É 406)

{…} ki tettzik az ö élettyeknek, magok viseléseknek, és tselekedeteknek (É 406)

viznek folyó vizei folynak az ö hasábol, ezt pedig alélekröl mondá (É 407)

halasztástol, a mely jele az ö jóságának. és nem tehetetlenséginek, és (É 407)

{…} Meg tartoztatá az ö rosz szándékjokot. láthatatlan hatalmával., és (É 407)

ugy hogy, a midön az ö ellenségek el akarják öket veszteni (É 407)

azt ha akarja., tsak az ö jóvokra. és hasznokra akarja (É 407)

{…} Az ö gyülölségek nem mindenkor nyilván valo (É 407)

fenyegeté a sidokot. mondván, hogy ö el mégyen. de ök oda (É 408)

el hagya öket, mivel nem ö, hanem ök hagyák el ötet (É 408)

éltünk, a mikor kelletet volna. ö is meg veti azt, aki (É 408)

türésivel., és irgalmaságával. tsak az ö igasága tételit fogják meg találni (É 408)

pedig habakuk proféta judaeában., és ö étket fözöt vala, és kenyeret (É 409)

babylonba, a verem felibe, az ö lelkének sebeségével, és kiálta Habakuk (É 409)

lakok.. a Daniel Istenét, mert ö a meg szabadito. jeleket, és (É 410)

a leg hatalmasabb ìs az ö szolgainak engedelme nélkül. hogy ha (É 411)

semit rejtékben nem tselekeszik., és ö maga nyilván akar lenni, ha (É 412)

oroszlányok, tsudálatos az Istennek az ö igassága. a ki ugy rendeli (É 412)

tészek ö felölle, hogy az ö tselekedeti gonoszok, ti mennyetek fel (É 412)

tellyesedet, ezeket midön mondotta volna, ö meg marada Galilaeaban. hogy pedig (É 412)

menének az attya fiai, akor ö is fel mene az innep (É 412)

a gonoszoknak igaságtalanságok, és hamiságok, ö magokra fog szálni, minden bizonyal (É 412)

a világnak hejában valoságát, az ö gazdagságit, pompáit, és meg felel (É 413)

menté azal magát, hogy az ö ideje még elnem jöt volna (É 413)

rendelte., ha hiven akarjuk az ö példájára az Istent szolgálni, tsendeségel (É 413)

várni az idöt, melyet az ö rendelése fog mutatni. és jól (É 413)

engedelmeskedni. a mikor akarja. ahol ö akarja, és ami formában ö (É 414)

ö akarja, és ami formában ö akarja (É 414)

se nem ollyan indulattal. amint ö akarja, gyakorta gondollyuk azt, hogy (É 414)

gyakorta gondollyuk azt, hogy az ö akarattyát követtyük. azonban tsak a (É 414)

nékik, halgasd meg kegyelmesen az ö alázatos könyörgéseket. a mi urunk (É 414)

a menyire maga akarja, azt azö szabad akarattyára kel hagyni (É 415)

a ki az Isten, az ö munkái vagyunk, és az ö (É 416)

ö munkái vagyunk, és az ö képére teremtettünk. minnyájunkban egy emberi (É 416)

másokban utálni, mert az, az ö munkájok, de atermészetet kel bennek (É 416)

meg fogni, és ki mene azö kezekböl (É 417)

hitték, mert nem akarák hogy ö légyen a Messiás. az igaságot (É 417)

a Messiás. az igaságot utálták azö szájában. mert az irigység meg (É 417)

is meg vallani hogy igaz azö tanitása, és bé kelletett volna (É 417)

volna venni., de ezeket az ö irigységek meg nem engedé nékik (É 417)

mihent meg mondá nékik, hogy ö volna a Messiás. azonal köveket (É 418)

támadának a világoság ellen. az ö gonoszságok és irigységek nem engedé (É 418)

hogy meg üsmérhesék. pasztorjokot. nem ö vala oka meg vettetéseknek, hanem (É 418)

oka meg vettetéseknek, hanem az ö hitlenségek, és más egyéb hamiságok (É 418)

Isten itéletit ki visgálhattya. az ö utai pedig meg foghatatlanok, a (É 418)

a mind imádásra meltó. az ö igassága és jósága, mindenik örökös (É 418)

mondhattyuk szent Agoston után. hogy ö véghetetlen jó, és hatalmas lévén (É 418)

ha halgattyuk. és követtyük az ö szavát, az az, ha engedelmeskedünk (É 418)

{…} Mit igér az ö juhainak (É 418)

lehetnek mind azok. kik az ö juhainak bélyegét viselik. látván, hogy (É 419)

Isten irgalmaságának, annál hivebb, az ö kegyelméhez, annál is nagyob vigyázásal (É 419)

szükséges hogy meg probáltassanak. az ö örökös sorsoknak tudatlanságaval., ezigen hasznos (É 419)

igérvén. hogy meg sokasitanád az ö magvokat mint az ég tsillagit (É 420)

ate minden hatoságod által, és azö erejek romollyon meg, és tudgyák (É 421)

Istennek ez a szolgája. az ö két szenvedö társaival (É 421)

A botsánatban fényeségel ki mutattya azö joságát. és irgalmaságát, valamint hogy (É 422)

valo tekintetért. noha nem az ö érdemekért adgya vala kegyelmének segittségit (É 422)

ki ötet hitta vala. szolla ö magában, mondván, ez ha proféta (É 422)

az, akinek többet engedett el, ö pedig mondá néki, igazán itéléd (É 423)

tartásnak formáját adgya elönkben, az ö nagy siettségel valo menetele a (É 423)

szeretet sugarlá néki, hogy az ö lábaira hintené mind azt, a (É 424)

pedig ezeket tsufságal tekinté, és ö, illyeneket nem tselekedék. se tsokot (É 426)

melyeket nem tselekedtük., mivel tsak azö gond viselése. és kegyelme tartoztatot (É 426)

és meg változhatatlan szeretettel. az ö nevek. a menyekben iratatnék fel (É 427)

hitetvén magával. hogy mind az ö igereti, mind fenyegetési bé tellyesednek (É 428)

mitsoda meg bodult elmével valának, ö magok meg vallyák, hogy mitsoda (É 429)

meg mutathassák az Istennek. hogy azö rendelésihez szabják magokot, ki hirdetvén (É 429)

emberektöl nem fél; és az ö vaksága ollyan nagy, hogy tsak (É 430)

ate haragodot rollok, az okáért azö fiokat éhségre juttasd, és vidd (É 432)

a fegyver kezében, legyenek az ö feleségek. magzatok nélkül és özvegyek (É 432)

férjei halállal öletessenek meg. az ö fiok, verettessenek által fegyverel ahartzon (É 432)

fegyverel ahartzon, kiáltás hallassék az ö házakbol. mert hirtelen reájok hozod (É 432)

halálomra. ne kegyelmez meg az ö hamiságoknak és az ö bünök (É 432)

az ö hamiságoknak és az ö bünök szined elöl el ne (É 432)

Az a verem, vagy az ö hamis vádolások vala, mint valamely (É 433)

lázárt életben láták, mert az ö fel támadásának tsudája, igen el (É 435)

hogy ót uralkodgyék, örökké, az ö Anyaszent egyházán (É 435)

Jérusálemben, meg mutatván nyilván, hogy ö volna aza meg szabaditoja népének (É 435)

bizodalomal. az imádság által, és ö eleiben terjeszteni. szükséginket,, hogy meg (É 437)

gyözedelmes bé menetele jelenté, az ö ditsöséges fel támadását. és menyben (É 437)

aki részt akar venni az ö ditsöségében, és boldogságában, részt is (É 437)

ollyannak kel lenni, a mitsodás ö volt it a földön, oda (É 437)

hanem tsak. azon a mellyet ö választot, és a melyet nékünk (É 437)

vagy betegségben, 3. hogy az ö példájára, azt békeségel szenvedgyük, meg (É 438)

adgyad hogy kegyelmedböl, követvén az ö békeséges türésit, részesülhesünk az ö (É 439)

ö békeséges türésit, részesülhesünk az ö ditsöséges fel támadásában. a mi (É 439)

az Istennel egyenlönek lenni, hanem ö magát ki üresitette szolgai formát (É 439)

és meg vessük. a mit ö meg vetett; inkáb betsüllyük az (É 439)

meg vetett; inkáb betsüllyük az ö (É 439)

sem a mint vagyon, az ö vétkiért. és természetiért, mind egyikében (É 440)

az Isten Fiához hasonlitván ötet, ö tsak semmi, meg kel tehát (É 440)

melyel engedelmes volt akristus az ö Attyához, akeresztnek haláláig (É 440)

{…} Valamint ö egész életeben követé az alázatoságot (É 440)

gyengeségek. melyek el fedezék az ö nagy voltát meg gátolák., hogy (É 441)

hogy meg ne üsmernék az ö Istenségit, de söt még az (É 441)

Istenségit, de söt még az ö Istenségit. a tanitványok elméjekböl is (É 441)

hogy akoron kevesen tarták, az ö Istenségit, de az Atya fel (É 441)

nagy fényeségel ki mutatá az ö Felségit. és Istenségit, és ötet (É 441)

földön, az Apostoloknak, és az ö tanitványoknak predikálások által, ugy anyira (É 441)

szentek, a földön. mert az ö Evangyéliuma, minden nemzeteknél fog predikáltatni (É 441)

predikáltatni. és apoklokban., ahol az ö igasságát fogják örökké érezni az (É 441)

igasságát fogják örökké érezni az ö ellenségi (É 441)

az urat félö, halgatván az ö szolgája szavát aki a setettségben (É 442)

az ur nevében, és tamaszkodgyék. azö Istenére (É 442)

azt. hogy az Isten az ö gondviselöje, holot el hagyá ötet (É 442)

mondgya hogy az Isten az ö gondviselöje, mert mindenkor. meg segitette (É 442)

képen segitti meg öket. az ö kegyelmének mindenhato erejével, mert valamint (É 442)

mindenhato erejével, mert valamint az ö mesterek. ugy ök is ahalálal (É 442)

mind ortzáján. mind magaviselésiben, az ö nagy, és példa nélkül valo (É 443)

lévén,, a mit adtanak, az ö keziben adták, mondá azért Jésus (É 444)

mondgya. {…} ha az ember az ö házának minden marháját adná is (É 447)

{…} Az ö itéletek. igen bal itélet vala (É 447)

melyek mind azon által., az ö akarattyábol vannak, és a melyek (É 447)

nagy nemzettségböl valo, hogy az ö tselekedete, a mely egy házban (É 447)

akkor mutattad meg nékem az ö igyekezeteket,. és én mint a (É 447)

ellenem. mondván. tegyünk fát az ö kenyerébe, és gyomlállyuk ki ötet (É 447)

az élök földéröl. és az ö neve nelégyen többé emlékezetben te (É 447)

véle szenvedtetni a sidok, noha ö magais meg jövendölte volt azt (É 448)

azokot. és annyiban a mint ö akarja, valamint olyan bárányok, a (É 448)

volt az, a melyet az ö eledelében akarák tenni, a sidok (É 448)

fa volt, a melyet az ö eledelében akarák tenni. hogy meg (É 448)

szándékját, a midön ellenkezök. az ö szándékjával, és hogy ö. akarattyok (É 448)

az ö szándékjával, és hogy ö. akarattyok ellen is bé tölti (É 448)

tellyesitésére, nagy böltseségel tudgya ugyan azö gonosz akarattyokot forditani, a sidok (É 448)

el is akarák törölni az ö nevét. az emberek elméjiböl, de (É 448)

de az Isten. ugyan az ö gonosz akarattyokot vévé eszközül. hogy (É 448)

fényeségel mutassa ki mindenüt az ö nevének fényeségit és nagyságát, és (É 449)

hogy meg mutassa néki az ö igyének igasságát, hanem hogy az (É 449)

igyének igasságát, hanem hogy az ö kezeiben ajánlya mind igyét, mind (É 449)

a melyböl meg tanulhattyuk az ö akarattya alá adni magunkot, az (É 449)

akarattya alá adni magunkot, az ö igasságának ajánlani a mi igyünknek (É 449)

azt, valami rajtunk történhetik, az ö bölts gond viselése alat (É 449)

mint ha el rejtetet az ö ortzája és meg utáltatott, azért (É 449)

betsültük ötet. bizonyára ami betegséginket ö viselte, és fajdalminkot ö hordozta (É 449)

betegséginket ö viselte, és fajdalminkot ö hordozta,, és mi ötet mint (É 449)

és meg aláztatotnak, ö pedig meg sebesitetett a mi (É 450)

fegyelme vagyon rajta., és az ö kékségével gyogyultunk meg., mi mindnyájan (É 450)

ajuhok eltévelyedtünk, ki ki az ö utára térült, és ö rea (É 450)

minnyájunknak hamiságát, meg áldoztatot mert ö akarta. és meg nem nyitotta (É 450)

az itéletböl ki vétetett, az ö nemzését ki beszélli meg., mert (É 450)

ötet és Istenteleneket ád az ö el temetésiért, és gazdágot. az (É 450)

el temetésiért, és gazdágot. az ö haláláért, mivel hogy hamiságot nem (É 450)

se álnokság nem volt az ö szájában, és az ur meg (É 450)

és az ur akarattya, az ö keze által szerentsés lészen, mivel (É 450)

lészen, mivel hogy. munkálkodot az ö lelke, meg láttya, és meg (É 450)

láttya, és meg elégedik, az ö tudományaval. ö az én igaz (É 450)

meg elégedik, az ö tudományaval. ö az én igaz szolgám, meg (É 450)

igazit sokakot, és azok hamisagit ö hordozza, azokáért sokakot osztok néki (É 450)

és abünösök közzé számláltatott, és ö sokaknak bünököt viselte. és a (É 450)

oly világosan le irja az ö szenvedéseit, és meg aláztatásit, és (É 450)

{…} Azért mert ö senem gazdag, se nem hatalmas (É 451)

emberek elött; fö képen az ö szenvedésibe. a melyben, mint egy (É 451)

meg tekénttyük ahitnek szemeivel az ö tisztaságát. szenttségit, böltseségit. és fel (É 451)

böltseségit. és fel támadásának ditsöségit, ö legg szebb az emberek fiainál (É 451)

nem térheténk, a még az ö igassága meg nem engesztelteték. mi (É 451)

ezokáért gyogyitattunk meg nyomoruságinkbol az ö sebeivel., és az ö sebei (É 451)

az ö sebeivel., és az ö sebei meg gyogyittyák a miéinket (É 451)

irja le a proféta akristust, azö szenvedésiben (É 451)

mondá aproféta az üdvezitöröl, az ö nemzésit ki beszélli meg (É 452)

földéböl. az az, hogy az ö halála, anyi maradékot fogna adni (É 452)

a szok. Istenteleneket ád az ö el temetéséért és gazdagokot, az (É 452)

el temetéséért és gazdagokot, az ö haláláért (É 452)

meg verte illyen formában az ö egyetlen egy Fiát. oly kegyetlen (É 452)

akarattyábol magára vévé büneinket, noha ö artatlan volt, mitsoda kinokot nem (É 452)

eszitek, mert ki ki az ö vatsoráját elöb meg eszi, és (É 453)

valo emlékezetire kelleték lenni az ö halálának., és hogy szeretetének legg (É 454)

és lelkünket, és mindenünket, valamint ö egészen nékünk adta magát ebben (É 454)

{…} Miképen kel az ö halálárol emlékezetet tenni (É 454)

tudván Jésus hogy eljöt az ö orája. hogy el menne evilágbol (É 456)

kele avatsorátol, és letévé az ö ruháit, és midön kendöt vett (É 456)

azért meg mosta volna az ö lábokat, ruháit fel vevé; és (É 457)

jóbban meg mutassa nékünk az ö maga meg alázását,. és hogy (É 457)

a midön szent péternek az ö Mestere meg akará mosni lábait (É 458)

meg akará mosni lábait, hogy ö azon el álmélkodék, és meg (É 458)

nagyra vágyástol vagyon, de az ö akarattyát látván, engedelmeskedni kel. ha (É 458)

kel elégednünk. hogy az, az ö akarattya., mivel ateremtett állatnak. engedelmeskedni (É 458)

mondása szerént, és hogy az ö legg jóbb tselekedetek is valamiben (É 459)

ók meg nem gátol, az ö szivek inkáb meg esik az (É 459)

ki egy barányt vegyen az ö tseléde, és háza szerént, ha (É 460)

vegye szomszédgyát melléje, ki az ö háza mellet vagyon. a lelkek (É 460)

verivel. meg szabadittá ahaláltol az ö elsö szülöttököt (É 461)

kristust az Attyának., mi az ö testét eszük, és vérit iszuk (É 461)

a mit tselekedet ez, az ö emlékezetire; akkor el mene egy (É 463)

mondani, vallyon én vagyoké uram. ö pedig felelvén mondá, a ki (É 463)

aluva találá öket. mert az ö szemek meg nehezitetve valának. és (É 464)

aki engem el árul. még ö szolván. imé judás, egy a (É 464)

nékik, mondván. valakit meg tsokolok ö az, fogjátok meg ötet. és (É 464)

is a Galilaeai jesusal valál., ö pedig tagadá mindenek elött. mondván (É 466)

mit mondasz, ki menvén pedig ö az ajton más szolgálo latá (É 466)

el ötet, ülvén vala pedig ö az itélö székben. hozzája külde (É 466)

az egész nép mondá. az ö vére mi rajtunk, és a (É 467)

ruhábol., és fel öltözteték az ö ruháiba, és vivék ötet. hogy (É 467)

kénszeritték hogy fel venné az ö keresztét, és jövének a helyre (É 467)

feszitték ötet,. el oszták az ö ruháit sorsot vetvén, hogy bé (É 467)

vala ötet, és tévén az ö feje feliben, az ö ügyét (É 467)

az ö feje feliben, az ö ügyét irva, Ez A Jésus (É 467)

és ki menvén akoporsokból. az ö fel támadása után, jövének a (É 468)

gyóltsba. és tevé azt, az ö új koporsojába, melyet a kösziklába (É 468)

képpen. el ne jöjjenek az ö tanitványi, és el lopják, ötet (É 468)

kevélységeket, fösvénységeket rendeletlenségeket; és az ö gyalázatos tselekedeteket, a mellyel meg (É 469)

irigylették, látván hogy azal az ö betsületek kissebedik. a nép elött (É 469)

szégyenitté meg az Isten az ö kegyetlen és hamis okoskodásokot (É 469)

abban az ijedségben esni, az ö szenvedése. és halálának. közelgetésekor (É 470)

Isten akarattya alá vettyük; valamint ö tselekedet, ö a mi gyengeséginket (É 470)

alá vettyük; valamint ö tselekedet, ö a mi gyengeséginket akará viselni (É 470)

a kristus, kész legyen az ö szive a szenvedésre., és az (É 470)

gyengék, tanullyanak ugy szollani valamint ö. és mondgyák ö véle, de (É 470)

kellene nagyob buzgoságal imadkozniok. az ö háborodások, és szomoruságok jele kevés (É 471)

inkáb fognak rettegni tölle az ö ellenségi az utolso napon. a (É 472)

itéllye. oh! hogy járulnak akor ö eleiben a gonoszok. miképpen halgathattyák (É 472)

mélységre veti öket, hogy az ö örökös boszu állásának, örökos áldozati (É 472)

hogy magokot el rejthessék. az ö igasságanak meny köve elött, ha (É 472)

{…} Ö sokal többet tselekedet mondá szent (É 473)

szóllala, hogy meg bizonyittsa hogy ö volna a kristus az Istennek (É 473)

{…} Az ö meg bánása, nem volt se (É 474)

se igazán valo. mivel az ö meg bánása nem szármozék. se (É 474)

és meg térjen Istenéhez. se azö irgalmaságában nem bizék, egy szoval (É 474)

hogy nem vala elegendö, mert ö azt, a vétekért valo ellene (É 474)

{…} El lehet mondani hogy ö jelenté az ollyan világiakot, akik (É 475)

illetné öket, és mint ha. azö örökös sorsok azon nem állana (É 475)

igazságot. örömest adnok magunkot az ö rendelése alá. azt is meg (É 475)

is meg üsmernök., valamint hogy ö nagy böltseségel éll, hatalmával., ugy (É 475)

tanitványi közi számláltatnak. mert az ö kegyelme meg enyhíti szenvedéseket, és (É 476)

meg enyhíti szenvedéseket, és az ö igáját. kedvesnek, és terhét könyünek (É 476)

a keresztyéneknek mutatni, hogy az ö szenvedésin nem szánakodunk ugy a (É 476)

nem veszünk halálaban ugy amint ö akarja. hogy ha tsak azért (É 476)

tartásnak köny hullatásával. együt az ö szenvedésivel. hogy hadd szentelhessék (É 476)

meg az ö szenvedési, a miéinket, a melyek (É 477)

a menyiben tagjai vagyunk az ö testének., mihent attol el szakadtunk (É 477)

a példára, mivel akristus, az ö leg nagyob szeretetének meg mutatása (É 478)

viselésel vala akristus halálakor az ö Annyához, a Boldogságos szüzhöz (É 478)

{…} Az ö szüz, és kedves tanitványának gondviselése (É 478)

hitegetönek nevezik vala, ötet, noha ö azon igyekezik vala. hogy a (É 479)

engedé pedig azt, hogy az ö ellenségí igy bánnyanak véle, azért (É 479)

evilágon ollyanok legyünk. a mitsodás ö volt, és hasonlittsunk hozája szenvedésiben (É 481)

volt. mert nem láthattyák az ö valoságos nagyságokot, de akoron. egészen (É 481)

akövet és reá üle, az ö tekintete pedig valamint a villámlás (É 482)

el menvén, mondgyátok meg az ö tanitványinak hogy fel támadot, és (É 482)

melyekben el volt temetve, az ö lelke. ugy hogy, hadd mondhassa (É 483)

Meg akará mutatni. mint hogy ö termeszetböl valo Fia az Istennek (É 484)

hogy gondviselöje lenne. és az ö szüz Annyának hüséges örizöje. kerünk (É 484)

véle, mert nintsen keserüség az ö nyájaságában.. sem unakodás a véle (É 484)

a böltseség társaságában. és az ö barátságában jó gyönyörüség. és az (É 484)

barátságában jó gyönyörüség. és az ö kezeinek tselekedetiben. fogyhatatlan tiszteség, és (É 484)

tselekedetiben. fogyhatatlan tiszteség, és az ö szollásával valo tusakodásban böltseség. és (É 484)

valo tusakodásban böltseség. és az ö bebeszédében valo részesülesben, ditsöség. széllyel (É 484)

midön akristus fel nyittya elménket, azö titkainak, és tanitásinak értelmére, sokszor (É 486)

mikor el jegyeztetve volna az ö Annya Mária. josefnek., minek elötte (É 486)

hiresiteni., titkon el akará botsátani, ö pedig ezeket gondolván. imé az (É 487)

a nevét Jesusnak hivod., mert ö szabadittya meg a népét. az (É 487)

szabadittya meg a népét. az ö bünökböl (É 487)

tudták. és nem hitték. az ö Annyának. betsülete. és tisztessége meg (É 487)

meg is segittessünk tölled, az ö esedezésiért. a mi urunk (É 489)

vagytok, az okaért, az ur, ö maga ád jelt, néktek, imé (É 489)

ada néki, de nem az ö ellenségeinek. kezekböl valo meg szabadulására (É 490)

tsudát ennek akirálynak, a midön ö ellene álla, és fel gerjeszté (É 490)

ez tsuda tsak tisztán az ö irgalmaságának munkája, valamint egy proféta (É 491)

és Fiat szülsz,, és az ö nevét Jésusnak hivod; ez nagy (É 491)

az ur Isten Dávidnak az ö Attyának székit, és országol a (É 491)

Jákob házában örökké, és az ö országának nem lészen vége, mondá (É 491)

és imé Ersébet, ate rokonod ö is Fiat fogadot, vénségében és (É 492)

tellyeségel szükséges volt. hogy az ö betsülete tiszta, és makula nélkül (É 492)

szüzeségit is higyék., ugy az ö meg testesülésinek, és születésinek titkait (É 492)

{…} Azért hogy az ö férje bizonysága, és örizöje lenne (É 492)

tselekeszik velünk, hogy ha, az ö ditsösége arra nem kötelez, hogy (É 493)

más képen meg gátolnok az ö akarattyának bé tellyesedésit. és akor (É 493)

ennél hatalmasab gyámolt kívánni, az ö Fia a kristus elött, ezekre (É 493)

{…} Az ö nagy szemérmetessége vivé reá. mert (É 493)

melyben magát ajánlya érettünk. az ö Attyának, és magát adgya nékünk (É 500)

ki is a kristus, az ö akarattyát, és tanitását kövessük, és (É 500)

akarattyát, és tanitását kövessük, és azö lelkében éllyünk, ugy hogy ennek (É 500)

a népnek, és bizonyittsuk, hogy ö az, aki az Istentöl. birojává (É 502)

hogy a bünnek botsánattyát. az ö neve által veszik. minnyájan. akik (É 502)

ö benne nem foglaltatik; mivel ö azt közli a keresztyénekel, kik (É 502)

a keresztyénekel, kik tagjai az ö testének. és a kik, az (É 502)

testének. és a kik, az ö lelkével élnek. ugyan az által (É 502)

az által is részesek, az ö királyi papságában. az által is (É 502)

meg emlékezenek azokrol. a miket ö tselekedet. és tanitott. eszerént tésznek (É 503)

ki ontásával tettek vallást., az ö tanitásának igasságárol. és életének szenttségéröl (É 503)

{…} Mert avilág az ö ellensége lévén; részt nem vett (É 503)

lévén; részt nem vett az ö szenvedö életében, méltatlan vala tehát (É 503)

tehát arrais hogy részesüllyön. az ö fel támadásának titkában, és az (É 503)

fel támadásának titkában, és az ö új életében. meg mutatá magát (É 503)

Félelemel kel nékik tekénteni. az ö itéletit; és erre valo nézve (É 503)

ötet kövessék, hüségel. és az ö elettyek, hasonlittson az ö életéhez (É 503)

az ö elettyek, hasonlittson az ö életéhez, el kerülven szorgalmatoságal. mind (É 503)

kristusnak szegénységit, alázatoságát, és az ö Évangyéliumának igazságit (É 503)

bé kel tellyeségel vennünk, hogy ö az Isten Fia, az Attyához (É 503)

és kérdezkednének., egy más közöt. ö maga Jésus is el közelgetvén (É 504)

közelgetvén. vélek mégyen vala, az ö szemek pedíg tartoztatva valának. hogy (É 504)

abban lettek a napokban kinek ö mondá. mitsodák., és mondának, a (É 504)

mi pedig reméllyük vala, hogy ö szabaditaná meg Izraelt; és most (É 504)

voltak, és nem találván az ö testét, viszá jöttek. mondván. hogy (É 504)

és ugy bé menni az ö ditsöségébe. és el kezdvén Mojsesen (É 505)

a hová mennek vala. és ö tetteté hogy meszszebb menne, és (É 505)

nyujttyavala, és meg nyilatkozának az ö szemek., és meg üsmérek ötet (É 505)

és meg üsmérek ötet. és ö el enyészék szemek elöl; és (É 505)

meg ölik haszontalanná tévén az ö halálát. és szenvedésit, el óltván (É 505)

ezt az üdveséges szomoruságot. az ö szeretetével együt, ö mi közöttünk (É 505)

szomoruságot. az ö szeretetével együt, ö mi közöttünk maradna. és azon (É 505)

melyet éreztek ezek atanitványok., az ö társaságában. noha ök azt nem (É 506)

anyira meg háborodtak vala, az ö halálán. hogy ámbár még elöre (É 506)

ura az Isten, semmi az ö rendelése, és engedelme nélkül, nem (É 506)

roszat., vagy a nyomoruságot, az ö választatinak üdveségekért, és a maga (É 506)

hozája valo szeretetért, és az ö jóvára tselekeszük, ezen okbol hivá (É 507)

mihent el enyészék elöllök, hogy azö szivek éget az uton. a (É 507)

hitünk meg erösitésére vált, az ö hitlenségek, mivel valamit mondottak volt (É 510)

volt., a meg lett, az ö jövendölések bé tellyesedet. és abban (É 510)

vételére, szükséges vala tehát az ö halála, hogy áldozattyával el törölné (É 511)

harmad napon., és predikáltatni az ö nevében. a penitentziának. és a (É 512)

tartatnak Isten elött. aki az ö itéleteket meg erösitti az égben (É 513)

hitét meg erösittse, mivel az ö kételkedések, abban modot kerestetet vélek (É 514)

meg bizonyitására. hanem tsak az ö szavát, és hatalmát, mivel ö (É 514)

ö szavát, és hatalmát, mivel ö, önnön maga, az igazság, ebben (É 514)

minden nemzeteknél fogják prédikálani az ö nevében. apenitentziát, és a bünöknek (É 515)

azért, hogy az ellenkeznék az ö igasságával. és böltseségével (É 515)

Atyáink Istene, meg ditsöitette az ö Fiát a Jesust. kit ti (É 516)

tagadtátok a pilátus szine elött, ö azt itélvén hogy el botsátatnék (É 516)

mi tanui vagyunk. és az ö nevenek hiti által, ezt akit (É 516)

és üsmértetek, meg erösitette az ö nevét. és ahít mely ö (É 516)

kristus vészen fel támadásában az ö Attyától, a halando élet helyet (É 516)

hitnek tulajdonittya a tsudát melyet ö tett (É 517)

a midön jót tselekeszünk, az ö kegyelmének adgyuk a ditsöséget, és (É 517)

még jót tehet véle, és azö vétkeit, nem nagyobitani, hanem kisebiteni (É 517)

szabadittya meg avilágot, de azal azö vétkek kisseb nem volna, akristus (É 518)

jóvá változtatta is, forditván az ö hamiságokot az emberi nemzetnek meg (É 518)

irgalmasága. igen meg haladgya az ö hamiságokot., és akinek vére el (É 518)

el törölheti nem tsak az ö vétkeket; hanem még az egész (É 518)

fiai, és más kettö az ö tanitványi közül. mondá nékik simon (É 518)

harmadszor jelent meg Jésus az ö tanitványinak, minek utánna fel támadot (É 519)

áldgya, hogy ha nem az ö hivatallya szerént vannak, a gyümölcs (É 520)

és viszá tér vala az ö szekerében, és Isaiás profétát olvasa (É 521)

nélkül, ugy nem nyitotta meg azö száját, az alázatoságban el vétetett (É 521)

az alázatoságban el vétetett az ö itélete. az ö nemzésit ki (É 521)

vétetett az ö itélete. az ö nemzésit ki beszélli meg, mert (É 521)

is, noha láthatatlan képen. az ö választatiért. szent pál azt mondgya (É 522)

példa sok keresztyéneket fog kárhoztatni, ö azt meg vallá hogy nem (É 523)

akará az Isten, hogy az ö igéje világos és könyü értelmü (É 523)

kit keresz, alitván azt. hogy ö kertész volna. mondá néki, uram (É 524)

{…} Mert ö nagy szeretettel vala, és nagy (É 525)

hogy mondaná meg hol volna, ö pedig azt nem tudá hogy (É 525)

hólt érettünk, az igaz, ahamisakért, ö szenvedni akart érettünk, hozánk valo (É 527)

noha bünösök vagyunk, és noha ö légyen maga az ártatlanság. lehetneé (É 527)

büneink botsánattyáért, üdveségunkért, és az ö ditsöségiért (É 527)

valamint hogy Noé, és az ö tselédi abárkában meg tartatának, az (É 528)

ellene mondanak a sátánnak, az ö tselekedeteinek, és pompáinak, hogy a (É 528)

egyesülésnek ereje által, de az ö böltseségének rendeléséböl (É 529)

a menyben minden hatalmát, ahol ö a feje az Angyaloknak, és (É 530)

ugyan ennek ahatalomnak ereje által, ö kut feje minden kegyelemnek, melyet (É 530)

melyet nékünk meg érdemlet, ugyan ö is ura, és itélö birája (É 530)

vagy leendö dolgoknak, mellyek az ö igasságátol, vagy irgalmaságátol fügnek (É 530)

nékik hogy szükségek volna az ö hatalmára, hogy fel álithassák az (É 530)

Nem elegendöé az Istent, az ö Állattyának. egyeségében imádni (É 531)

lévö természetnek egyeségét, és az ö mindenekben tekélleteségel valo hasonlatoságokot, hogy (É 532)

ki titeket a setéttségböl; az ö tsudálatos világoságára hivut, kik valaha (É 533)

ellene mondván a sátannak., az ö tselekedeteinek, és pompainak, arra inti (É 533)

üsmérni, ha kivánságal olvasuk az ö beszédit, és azal oktattyuk magunkot (É 534)

és a kezkenöt, mely az ö fején volt, nem a lepedökel (É 535)

azon által, az Istenre hagyuk, ö tudgya melyik drágáb, és érdemeseb (É 536)

ki vetkezet az ur. az ö szent emberségében. azal, azt is (É 536)

hajlandoságibol, öltözék akristusban. és az ö erköltseiben, ugy mint az alázatoságban (É 536)

nagyobb, hogy bizonyságot tett az ö Fiárol, a ki hiszen az (É 537)

az Isten bizonysaga vagyon annál ö magában (É 537)

ha azt valoságal hiszük hogy ö az Isten Fia, azt is (É 538)

azt is el hiszük hogy ö az igazság., hogy valamit tanitot (É 538)

egész világal meg üsmértette az ö Istenségit. le szálván galamb képiben (É 539)

galamb képiben reája keresztelésekor, az ö böséges ajándeki által, az egész (É 539)

vér, miképen tettek bizonyságot az ö emberségéröl e földön (É 539)

az Attyának viszá adá, az ö oldalábol. viz, és vér folya (É 539)

ki, ide tehettyük még az ö tsudálatos izadását, a midön vizet (É 539)

atöbb tanitványok, láttuk az urat, ö pedig mondá nékik, hanem ha (É 540)

nékik, hanem ha látom az ö kezeiben a szegek helyeit. és (É 540)

botsátom. és a kezemet az ö oldalába botsátom, nem hiszem, és (É 540)

mulva ismég ben valának az ö tanitványi és Tamás ö vélek (É 540)

néktek peldát hagyván, hogy az ö nyomdokit kövessétek, ki bünt nem (É 541)

se álnokság nem találtatot az ö szájában, ki midön szidalmaztatnék, nem (É 541)

a mi büneinket hordozta, az ö testében a fán, hogy a (É 541)

szenved, és mire kötelez az ö példája (É 541)

{…} Ez azt tészi, hogy ö hordozta. a mi büneinkért valo (É 542)

büneinkért valo büntetést, mint ha ö lett volna vétkes, hogy azokért (É 542)

ajó pásztor, ajó pásztor, az ö lelkét adgya, az ö juhaiért (É 543)

az ö lelkét adgya, az ö juhaiért, abéres pedig, aki nem (É 543)

sereg júhoz, azt mondgya hogy ö a jó pásztor, ajuhok hozá (É 543)

afarkasok, ugy mint az ördög, ö ajuhait üsméri, szereti, és táplállya (É 543)

lehet meg üsmérni öket. 1. ö üsméri ajuhait, és a juhok (É 544)

üsmérik ötet., 2 halgattyák az ö szavait, és az idegenek szavát (É 544)

el nem ragadgya, avilág az ö pompaival és szokásival, el nem (É 544)

szeretetért. szeretettel fizetnek néki, az ö tanitását, szegénységit, alázatoságát szeretik, amidön (É 544)

az Évangyéliumban hágy nékik, az ö életehez szabják életeket, szeretvén azt (É 544)

meg vetet, betsülvén a mit ö betsült (É 544)

egy Anyaszent egyháza vagyon, amelynek ö az örökös pásztora, ugy hogy (É 544)

rendel hogy igazgassák népit, az ö tagjai lévén, ugyan egy pásztorok (É 544)

ö véle, mivel hogy az ö szolgai, tsak az ö tölle (É 544)

élni, és azt tanitani amit ö tanitot (É 544)

és szavát halgattyák, kik az ö elettyét követik mind végig (É 544)

ide alat, minden el mulik, ö magok is el mulnak. oda (É 547)

tsak egy napig, ameny az ö örökös hazájok, ide alat, minden (É 547)

mulnak. oda fent vagyon az ö örökös joszágok, oda is kel (É 547)

azoknak hatalmok alol. akiknek az ö rendelése vetet alájok minket, ti (É 548)

Atyához megyek, Mondának azért az ö tanitványi közül egy másnak, mitsoda (É 548)

vagyon. mert el jött az ö orája, mikor pedig szülte a (É 548)

a gyermeket. már nem emlékezik azö szorongatásárol az örömért hogy ember (É 548)

{…} Jelenti azt, amint ö szókót bánni szolgaival, mivel ugy (É 549)

jelen lévén a menyekben az ö természet szerént valo. és láthato (É 550)

annak köteleségit bé töltik, az ö részek a, hogy szenvedgyenek, ezen (É 550)

hogy néminémü kezdeti legyünk az ö teremtett állattyának, tudgyátok szerelmes atyám (É 551)

némellyek tekélletesebbek, amelyeket tsak az ö irgalmaságábol veszük, az ö fiának (É 552)

az ö irgalmaságábol veszük, az ö fiának érdemi által, illyenek az (É 552)

szenttség, ezek az Istentöl származnak, ö is hinti ezeket szivünkben, szent (É 552)

igazságra, mert nem szól ö magátol, hanem valamiket hall, azokot (É 554)

mellyek jövendök, meg hirdeti néktek, ö engem meg ditsöit, mert az (É 554)

és emberi ragaszkodásal lévén az ö jelen létéhez. ragaszkodva, szivbéli keserüségek (É 554)

erre tehát szükséges vala az ö testi képen valo el távozása (É 554)

el nem végezödtek vala, az ö életének áldozattyával kelleték meg érdemelni (É 554)

nékik avigasztalot eléb, hanem az ö ditsöséges menyben valo menetele után (É 555)

a kristus világoságát. és az ö lelkének indulatit kel mindenekben követni (É 555)

igazságrol., meg mutatván nékik hogy ö akezdete, és eredete az igazságnak (É 555)

egyedül ö érette, és az ö érdemiért adatik az üdveség., meg (É 555)

üdveség., meg feddi avilágot az ö fejdelmének itéletéröl, aki is az (É 555)

akristus tanitásának igazságarol, és az ö szenttséges voltárol., követvén az egyikét (É 555)

tselekedetnek követöje, ez boldog lészen. azö tselekedetében, a ki pedig magát (É 556)

maga szivét, ennek heába valo azö Isteni tisztelete, a tiszta, és (É 556)

az árvákot, az özvegyeket, az ö háboruságokban, és makula nélkül magát (É 556)

hasonlittsanak, a ki is az ö példájok, {…} vannak olyanok akik alamisnát (É 558)

kérem az Atyámot érettetek, mert ö maga az Atya szeret titeket (É 558)

Atyához mégyek, mondák néki az ö tanitványi (É 558)

valo imádságinkban tsak egyedül az ö halálának érdemeiben vessük bizodalminkot, és (É 560)

és nem a magunk érdemiben, ö egyedül. az Isten, és mi (É 560)

mi közöttünk valo közben járonk, ö is mutattya bé az Attyának (É 560)

nagy maga hittség volna, az ö közben járosága nélkül kivanni az (É 560)

el nem vészen, tsak az ö érdemi által, és az ö (É 560)

ö érdemi által, és az ö nevében (É 560)

nyerjük mind azt. valamit az ö nevében kérünk, honnét vagyon tehát (É 560)

mint az övéi voltanak, mivel ö semmit nem kért az Attyátol (É 560)

kérünk imádságinkban, két dologbol áll, ö nagy alázatoságal. és tekélletes bizodalomal (É 560)

alázatoságal. és tekélletes bizodalomal konyörgöt. ö az imádságot mind holtig álhatatosan (É 560)

Isten rendelésit, tsak egyedül az ö akarattyát kövessük. valamint akristus tsak (É 560)

még semmit nem kértek az ö nevében (É 560)

a mint kivántatnék. hogy egyedül, ö, az Isten, és az emberek (É 560)

hogy nem valoságal kérnek az ö nevében, de abban bizonyosok lehetnek (É 560)

Attyátol mindent meg nyernek az ö nevében, mert az Attya szereti (É 560)

a menyiben mi szerettyük az ö Fiát, és a menyiben engedelmeskedünk (É 560)

arra el is juttat, az ö Fiának érdemi által (É 560)

és aföld meg adta az ö gyümöltsét, atyám fiai ha ki (É 561)

a ki meg téritteti abünöst, azö tévelygö utyárol, meg szabadittya annak (É 561)

Isten meg halgattyaé mindenkor az ö szolgait a midön abünösökért könyörögnek (É 561)

azoknak fogyatkozásokért vagyon, akik az ö imádságokban ajánlyák magokot, mert nem (É 562)

nem adhatok néked, és ha ö álhatatosan zörget. mondom néktek, hanem (É 563)

helyet. a melyet kérnek, az ö irtoztato boszu állását várhattyák magokra (É 564)

Isten ditsöségire szolgálhat. 2. valamint ö meg vallya alázatosan. hogy kenyere (É 565)

vallanunk szükségben valo létünket, 3. ö mind addig zörget., valamég alkalmatlanságára (É 565)

meg jutalmaztatik, hogy ezajó akaro. azö jó akarojának alkalmatlanságára, nem tsak (É 566)

ollyan Atyához hasonlittya, aki az ö Fiához, tellyes szeretettel. vagyon. a (É 566)

szeret minket, mint az atya azö gyermekét. és ezért a szeretetért (É 566)

felhö bé takará ötet, az ö szemek elöll, és mikor néznék (É 567)

feddé kérdésekröl, mondván. hogy nem azö dolgok meg tudni az idöket (É 569)

hogy ót szemléllyük akristust. az ö Attyának jóbján, és az ö (É 569)

ö Attyának jóbján, és az ö kebelében. kövessük ötet szivünknek kivánságival (É 569)

is imádgyuk ötet, várjuk az ö második el jövetelét, mondgyuk el (É 569)

hagyot, hogy jöjjön el az ö országa, hogy uralkodgyék bennünk kegyelme (É 569)

meg, és szemekre hányá az ö hitlenségeket, és szivek keménységét, hogy (É 570)

tett akristus az Apostolinak, az ö hitlenségekröl. és szivek keménységéröl (É 570)

hogy halgassuk engedelmeségel. és alázatoságal azö igéjit, kérjük hogy lágyittsa meg (É 570)

az Apostolinak mondá hanem az ö személyekben, az utánnok valojoknak, a (É 570)

jóbján vagyon. és biztak az ö segittségiben, mert meg igérte volt (É 571)

ment, de nem látták az ö Istenségit. aki munkálodot az emberben (É 572)

rolla bizonyságot tegyenek, és az ö Evangyéliumát hirdessék. anyi sok számu (É 573)

lelkét, ki az Atyátol szarmazik, ö bizonyságot tészen én felölem, ti (É 576)

kristus szenttséges voltárol is, az ö életéhez szabván élettyeket (É 577)

belsöképen tanit, akristustol, és az ö böltseségitöl vette, a ki is (É 577)

halya vala kiki mind az ö nyelvén öket szollani. almélkodnak vala (É 578)

meg minket, a midön az ö itélö széke eleiben kel mennünk (É 579)

hanem meg hagya öket az ö vakságokban, és meg romlottságokban (É 579)

jót, és tarttyák meg az ö beszédit., hogy ha ezek nem (É 581)

bántot, és békeségel szenvedvén az ö fogyatkozásit, az illyen békeség belsö (É 582)

ök szereték akoron, mivel az ö testi jelen valo léte, nékik (É 582)

ötet szeretni, tsak egyedül, az ö ditsöségit, és a lélek üdveségit (É 582)

a népnek és bizonyittsuk hogy ö az, aki az Istentöl birojává (É 583)

hogy a bünnek botsánattyát az ö neve által veszik, minnyájan., akik (É 583)

igen nagy ók., hogy az ö Evangyéliuma szerént élyünk, és kövessük (É 583)

magunk viselésiben, a midön az ö széke eleibe megyünk, hogy meg (É 583)

szerette Isten evilágot, hogy az ö egyetlen egy szülöt Fiát adná (É 584)

mert nem küldötte Isten az ö Fiát evilágra hogy itéllye evilágot (É 584)

hogy sem avilágoságot, mert az ö tselekedetek gonoszok valának, mert minden (É 585)

hogy meg ne feddessenek az ö tselekedeti. aki pedig igazságot tselekeszik (É 585)

jö hogy ki nyílatkoztassanak az ö tselekedeti. hogy Istenben lettek (É 585)

ötet. mind azon által az ö szeretete ollyan hozánk, hogy örökös (É 585)

bé, az Évangyéliumi tanitásokot, de ö meg nem elégszik, a meg (É 585)

mely nagyobra betsültesse velünk az ö keresztyének gyalázattyát. a világi minden (É 585)

élyünk, és tölttsük bé az ö kegyelmével, és az Isten akarattyahoz (É 587)

{…} Az ö buzgoságok, és figyelmeteségek arra vivé (É 588)

semmi meg ne tartoztassa az ö buzgoságokot, a melyel kel lenniek (É 588)

szenvedhesen. és álhatatos lehesen, mert ö ami lelkünknek lelke, ezokáért, abermálásnak (É 588)

ajton álló meg nyittya, és azö szavát a juhok hallyák, és (É 589)

szavát a juhok hallyák, és azö tulajdon juhait nevek szerént hija (É 589)

viszi azokot, és mikor az ö tulajdon juhait ki botsáttya, elöttök (É 589)

ötet követik, mert tudgyák az ö szavát., idegent pedig nem követnek (É 589)

hivatalban, az kristus által; az ö kegyelmének segittségével, azokban nem keresvén (É 590)

nem keresvén egyebet, hanem az ö országát, és igasságát, nem is (É 590)

az urnak házábol., akinem az ö akarattyát. hanem a magáét követte (É 590)

pásztor szava, aki hija az ö juhait (É 590)

{…} Miért mondgya akristus, hogy ö akapu (É 591)

jövén péter, akár tsak az ö árnyéka árnyékozná azoknak valamelyikét, és (É 592)

azoknak valamelyikét, és meg szabaditatnának azö betegségekböl., egybe gyül vala pedig (É 592)

egyedül akristus kegyelmének, és az ö minden ható lelkének adassék, mivel (É 592)

példáit követi, az Isten az ö véghetetlen böltseségéböl ugy akarta tehát (É 592)

egész világnak meg változtatása, az ö mindenhatoságának erejéböl vagyon (É 592)

átallyák magokot hozájok adni az ö szolgálattyát illetö dolgokban, anép pedig (É 592)

azt a hitet, és ugyan ö vonszon a kristushoz, meg hatván (É 593)

modon, amint már tettzik az ö joságának és böltseséginek meg hatni (É 593)

tellyes erövel, és hathatoságal, de ö nem erölteti akaratunkot, se akarattya (É 594)

végbe viszük, mind azon által ö munkálodgya. bennünk mind a kettöt (É 594)

Miért mondgya akristus, hogy az ö Attya vonszon minket (É 594)

{…} Mert ö lelki eledele lelkünknek, és kut (É 595)

a holtaknak, azt az életet ö neveli, meg tarttya, tekélletesé, és (É 595)

valo életté tészi, és ezeket ö maga viszi végbe, a midön (É 595)

És lön némely nap, és ö üll vala tanitván, és a (É 596)

meg üsméré pedig Jesus az ö gondolattyokot, felelvén. mondá nekik. mit (É 596)

az ember tselekék., mert azt, azö jó akaroi kérék helyette. mint (É 597)

hasznosab nékünk Isten elött, az ö gondviselése alá hagyuk testünket, ne (É 597)

az Istent szolgállyuk, és az ö parantsolatiban járjunk (É 597)

hogy végig meg tarttson az ö szolgálattyában. a harmadik, a, hogy (É 600)

az Isten szavára, és az ö hozánk valo szeretetire vagyon fundálva (É 600)

valának, hozája viszik vala azokot, ö pediglen mindenikre kezeit tévén, meg (É 601)

hogy elne menne tölök. kiknek ö mondá, mert egyéb városoknak is (É 601)

arrol nem szól; mert az ö hideg lelése jelenté alelki hideg (É 601)

a melyben tett minket., és azö szolgálattyában valo gyorsaságunkal. és szorgalmatoságunkal (É 602)

Isten szavát nem halgathattyuk, se ö meg nem halgattya a miéinket (É 602)

érettek, annál nagyob buzgoságal. hogy ö magok arrol nem gondolkodnak, és (É 602)

és szolgállyák ötet azokban. amelyekben. azö rendelése tészi öket (É 603)

gazdagságinak magossága, mely meg foghatatlanok azö itéleti, és meg visgálhatatlanok az (É 603)

itéleti, és meg visgálhatatlanok az ö utai, mert ki üsmérte meg (É 603)

ur elméjét, vagy ki volt azö tanáttsa, vagy ki adot elsöb (É 603)

itéleti, az emberek elött, mert ö azt akarja, hogy a szentek (É 604)

rettegjenek ö elötte., és az ö mindenhato keze alat, hogy tsak (É 604)

keze alat, hogy tsak az ö akarattyátol fügjenek, hogy tsak benne (É 604)

tsak benne ditsekedgyenek. hogy az ö szándékit, és akaratit imádgyák. ha (É 604)

nem tsak azal., amit az ö joságátol vettünk. {…} ezért is mondá (É 604)

mint kut fejektöl, és az ö minden hatoságátol, ezt is teszik (É 605)

ö tölle vannak, mindenek az ö Isteni tekélleteségének képei, azért is (É 605)

és anyiban állandok, a menyiben ö azokot meg tarttya szüntelen valo (É 605)

érette vannak, az az, az ö ditsöségiért (É 605)

mi meg nem foghatunk, hogy ö mindeneket tud, az ö tudománya (É 605)

hogy ö mindeneket tud, az ö tudománya ollyan véghetetlen., valamint az (É 605)

tudománya ollyan véghetetlen., valamint az ö hatalma (É 605)

hatalom a mely neki adatot azö halálának. és fel tamadásának érdemi (É 606)

szenttségeket, és egyházi szolgákot rendellyenek, azö ajándékit, és kegyelmit ki osztogasák (É 606)

azokot kövesük; és tellyeségel, az ö kegyelmétöl fügjünk, akiknek pedig valamely (É 606)

hogy mindent ötölle vettek, az ö rendelése szerént, kel magokot viselni (É 607)

tettzésért, hanem tsak egyedül. az ö szolgálattyát tekinttsék, és ahivek üdveségét (É 607)

rettentö számot fognak adni az ö itélö széke elött, azért, hogy (É 607)

hogy minden hatalmokot fordittsák az ö Anyaszent egyházában lévö országának elömenetelére (É 607)

fel állitására, szükségek vagyon az ö hatalmas segittségére, a mely nélkül (É 607)

forditásához, hogy ha tsak. az ö Isteni segittsége vélek nem lett (É 607)

a, hogy az Istent az ö egyes állattyában imádgyuk, hanem még (É 608)

vezérellye, és meg tarttsa, az ö minden hato lelkének erejével (É 608)

szeretete mi hozánk, hogy az ö egyetlen egy szülöt Fiát küldötte (É 609)

volna az Istent, hanem hogy ö szeretet minket elsöben, és el (É 609)

mi bennünk lakik, és az ö szeretete mi bennünk tekélletes. abbol (É 609)

hogy ö benne lakunk, és ö mi bennünk, hogy az ö (É 609)

ö mi bennünk, hogy az ö lelkéböl adot nékünk, és mi (É 609)

hogy az Atya, elküldötte az ö Fiát, evilág üdvezitöjét, valaki vallya (É 609)

az Isten lakik abban, és ö az Istenben, és mi meg (É 609)

napján bizodalmunk legyen. mert amint ö vagyon, mi is. vagyunk evilágon (É 609)

szeretem az Istent, és az ö attyafiát gyülöli, hazug az, mert (É 609)

mert aki nem szereti az ö attyafiát. akit lát, az Istent (É 609)

szereti az Istent, szeresse az ö attyafiát is (É 609)

szereti fiait, ollyan szeretettel amely ö maga, mert valami az Istenben (É 609)

minden kedvét tette, és az ö szent lelkét, aki az ö (É 609)

ö szent lelkét, aki az ö szeretete, ez igy lévén, aki (É 609)

szeretete mi hozánk, hogy az ö egyetlen egy Fiát küldötte Isten (É 610)

az a kezdete. és oka, ö szeretet minket elsöben. és mi (É 610)

hogy ez a szeretet az ö Fiának vériben állot, a ki (É 610)

illeti a menyekben. és az ö szenvedéseknek jutalma, hogy ötet egészen (É 610)

Isten mi bennünk lakik, és azö szeretete mi bennünk tekélletes (É 611)

hogy ö benne lakunk, és ö mi bennünk, hogy az ö (É 611)

ö mi bennünk, hogy az ö lelkéböl adot nékünk (É 611)

Miért mondgya szent János, hogy ö látta, és bizonyságot teszen hogy (É 611)

az Atya, el küldötte az ö Fiát evilág üdvezitöjét (É 611)

{…} Mert ö bizonysága volt az ur szine (É 611)

söt még ellenséginket is. valamint ö azokot szerette, és legyünk készek (É 612)

szerette, és legyünk készek, az ö példájára, ha a szükség ugy (É 612)

tselekeszük gyönyörüségel, és tsak az ö szeretetiért. és hogy ezt mindeniket (É 613)

attol, hogy meg ne bánttsák, azö jó. és kegyes attyokot, és (É 613)

minket, a midön még az ö ellenségi valánk, ugy anyira, hogy (É 614)

mert aki nem szereti az ö attyafiát a kit lát. az (É 614)

minden; ha lészen mint az ö mestere; miért nézed pedig a (É 615)

szerént., meg egyeztetvén itéletünket az ö itéletivel, de tilttya, és kárhoztattya (É 615)

Anyaszent egyház kárhoztattya öket, és ö magok kárhoztattyák magokot, az ö (É 616)

ö magok kárhoztattyák magokot, az ö magok itéletekböl. el szakadván atyok (É 616)

lehet, és nyilatkoztassuk ki az ö jó erköltseit. ha azokot üsmérjük (É 617)

viselésével, hogy elménkben tarttyuk az ö halálát, meg halván magunknak, avéteknek (É 619)

fel teszük magunkban, hogy az ö szolgálattyában akarunk élni, és meg (É 619)

meg halni. és mindenben, az ö Évangyéliumát akarjuk követni (É 619)

és meg ne gyalázák az ö drágalátos vérit, de mind azon (É 619)

bizonyittyuké tselekedetinkel, szentelvén életünket az ö szolgálattyára (É 620)

öket láthato képen. de az ö büntetése. annál is inkáb rettentöb (É 620)

és a ki észen engem. ö is él én érettem. Ez (É 620)

kik a kegyelemben lévén. az ö lelkével élnek, és valoságal kivánnyák (É 621)

valoságal szájokban vegyék is az ö testét, és vérit, kárhozatyokra veszik (É 621)

ahitben, reménségben, és szeretetben, az ö szolgálattyában, az Évangyélium meg tartásában (É 621)

marad, kegyelme, és lelke által, ö nem tsak egy nehány nap (É 621)

avétekre tér, maradando helyt akar ö abban, a kinek kegyelmit adgya (É 621)

tsak azt akarjuk, a mit ö akar, azt szerettyük, a mit (É 621)

akar, azt szerettyük, a mit ö szeret, és meg vettyük azt (É 621)

és meg vettyük azt, amit ö meg vetett (É 621)

az Atyáért, aki észen engem. ö is él én érettem (É 621)

Isten kezdete akristus életének, ugyan ö is avége, valamint hogy ö (É 621)

ö is avége, valamint hogy ö az Attya által éll, ugyan (É 621)

tölle vészen mindent, mindent az ö ditsöségiért is tselekeszik; hasonlo (É 621)

akik övéi, és akik, az ö testével. és vérivel táplállyák magokot (É 622)

érette élni, és mindent az ö ditsöségire tselekedni, azt akarja tehát (É 622)

ahalálban marad. minden aki gyülöli azö atyafiát. gyilkos az, és tudgyátok (É 622)

meg az Isten szeretetit. hogy ö, azö lelkét adta mi érettünk (É 622)

az Isten szeretetit. hogy ö, azö lelkét adta mi érettünk, nékünk (É 622)

evilági marhája. és láttya az ö (É 622)

gyülölik akristust. és azokot, kik azö lelkével élnek,. és ugy amint (É 623)

lelkével élnek,. és ugy amint ö élt, hogy szerethetnék akristus tanitványit (É 623)

mesterekel bántak. hogy ha az ö Isteni fiusága meg foghatatlan nagy (É 623)

gyalázatosab haláltol., miképen remelhetik azt azö szolgai, hogy ö vélek jóbban (É 623)

testi életünket, de mint hogy ö magának arra szüksége nintsen, azért (É 624)

áldozzuk. attyánk fiáért. ki az ö tagja, hogy ha aszükség ugy (É 624)

joszági vannak, és láttya az ö attya fiát szükölködni és bé (É 624)

ö pedig mondá néki, egy ember (É 625)

szolga, meg jelenté ezeket az ö urának, akor meg haraguván atseledes (É 625)

haraguván atseledes ember, mondá az ö szolgájának, meny ki hamar az (É 625)

az Istenhez fordulni, és az ö irgalmas karjait meg ölelni, oh (É 628)

az Anyaszent egyház üldözöjéböl., az ö Évangyéliumának egy predikátorát. egy Apostolt (É 628)

Istene pedig, aki minket az ö örökké valo ditsöségire hivat. a (É 629)

voltát, meg alázván magát, az ö gondviselése alat légyen, néki engedelmeskedgyék (É 629)

magunkot, hanem, hogy mindeneket. az ö hatalmas keze alá vessünk, és (É 630)

{…} Mert ö kezdete. kut feje. és osztogatoja (É 631)

melyben egész bizodalomban lehessünk, mert ö azt akarja, hogy félelemel. és (É 633)

viseli. és meg tarttya az ö igaz voltokban, az ur tsak (É 633)

meg mutatni. hogy abünöshöz az ö szeretete, és szorgalmatosága a melyel (É 633)

mivel onnét el nem távoztanak. ö még példája. a pásztoroknak, és (É 633)

de nem természetböl, valamint az ö maga Fia, hanem ugy mint (É 636)

választván azt az Istentöl. az ö valoságos élettyétöl, atestünknek is. ahalál (É 636)

mely ki nyilatkoztattya nékik az ö fogadot fiuságokot, és meg mutattya (É 637)

az Isten igéjét halgatnák. és ö áll vala. a Genezáret tavamellet (É 637)

bé, szakadoz vala pedig az ö hálojok. és intének atársoknak, kik (É 637)

menne atengerben., a jelenté az ö titkainak, és igazságinak mélységeit, és (É 638)

Anyaszent egyházban. akik noha az ö egyeségében vannak külsö képpen, de (É 638)

minket, keresük mindenek felet az ö országát, és igasságát, ártatlan, és (É 639)

tálentumal. világoságal. tudományal. és szenttségel. ö maga választá és hivá öket (É 641)

meg változtatását. hanem tsak az ö. mindenhato erejü kegyelmének. és az (É 642)

mindenhato erejü kegyelmének. és az ö halála érdemeinek (É 642)

tartoztassa nyelvét agonosztol, és az ö ajaki ne szollyanak álnokságot, távozzék (É 642)

szemei az ígazakon. és az ö fülei, azok könyörgésin. az ur (É 642)

Isten szolgainak. akar ártani. az ö jóvokot keresi. akor, mert a (É 645)

a szent martyrumok. és az ö üldözöjök (É 645)

alázatoságal, és örömel vegyünk mind azö Atyai kezéböl, mind azokot a (É 645)

a farisaeusok elött, mert az ö (É 647)

Az ö ortzájok hasonlatosága pedig emberi ortza (É 649)

ortza. a negy felet az ö ortzájok, és szarnyok ki terjesztve (É 649)

kettei, be fedezi vala az ö testeket, és mindenik közüllök, eleibe (É 649)

a lelkes állatok szine, az ö tekéntetek, mint az égö tüzes (É 649)

hogy véghez vigyék némelykor. az ö irgalmaságának, némelykor igasságanak akarattyát. ezek (É 650)

hatot azö szavok, ö magok égtek azon tüzel, a (É 651)

egyház szándékjával., a ki is azö innepjen napján olvastattya ezt a (É 651)

üsmértessék az egész világal. az ö tanitását, és nevét, ök tsak (É 651)

hatot azö szavok, ö magok égtek azon (É 651)

embereknek, és mint alkalmaztatták magokot. azö értelmekhez, tejet adván agyengéknek, és (É 651)

ki ontván {ki-ontván} véreket az ö ditsöségiért, és az emberek üdveségekért (É 652)

el küldé öket kettönként. az ö szine elött, minden városba és (É 652)

urát, hogy küldgyön munkásokot az ö aratására, mennyetek el, imé én (É 652)

mert méltó a munkás az ö bérére, ne mennyetek házrol, házra (É 652)

ugyan azon hatalmat ada. az ö igéjének ki hirdetésire, és a (É 653)

hogy jobban hitelt adgyanak, az ö bizonyság tételeknek (É 653)

Mint hogy az Apostolok az ö hellyekben lévö püspökököt jelenték, ugy (É 653)

aközönséges hivekis munkálodhatnak abban az ö modgyok szerént, mivel akiket az (É 653)

akarja meg mutatni, hogy az ö szolgait. semminek nem kel meg (É 654)

kristus azt kivánnya, hogy az ö tanitványi mindenüvé békeséget vigyenek, valahová (É 654)

méltatlanok, minek utánna pedig az ö szolgai véghez vitték volna mind (É 654)

a személyek meg vetik. az ö buzgo fáradságokot. és munkájokot, azon (É 654)

azon ne törödgyenek, mert az ö jutalmok bizonyos. és magoknak veszik (É 654)

és akik el vették az ö munkájokot, azt látván meg háborodnak (É 656)

szidalom hasonlatoságának, mi balgatagok, az ö életeket bolondságnak álittyuk vala, és (É 656)

bolondságnak álittyuk vala, és az ö végeket tisztelet nélkül, imé mint (É 656)

és a szentek közöt az ö sorsok (É 656)

is azt, a mit az ö meg tartásokra tselekeszik az Isten (É 657)

valánk, mi bolondságnak tartottuk az ö élettyeket, mind azon által, ök (É 657)

fiai közi számláltattak, és az ö részek a, hogy a szentekel (É 657)

halgatván ahamisak tanátsit, se az ö veszedelemre vivö uttyokon nem kel (É 657)

Atya pedig én bennem lakván, ö tselekeszi atselekedeteket. nem hisziteké hogy (É 658)

ö benne is higyenek, mivel ö egy az Atyával, ha az (É 658)

hozzája kel ragaszkodni, mert tsak azö érdemi, közbe járosága, és kegyelme (É 659)

az Istenhez, és ha az ö példáit követik, 2. ha világoságot (É 659)

az uton. az élet setéttségiben, ö maga az az igazság, ö (É 659)

ö maga az az igazság, ö fogja öket világositani, és meg (É 659)

és az Isteni fiusághoz illik, ö akegyelem által. az az élet (É 659)

Istennek lehetet azt tselekedni, amiket ö tseleket, azért hogy meg bizonyittsa (É 659)

pedig tekélletes képe az Atyának, ö az Attyában vagyon. az Attya (É 659)

ö véle, és birja valamint ö, az Istenségnek gazdagságit (É 659)

még oly keveset halattunk az ö uttyán (É 660)

az egyeség, mely okoza, hogy ö tsak az Attya által beszél (É 660)

az Atyával, ezért mondgya, hogy ö mi bennünk, és mi ö (É 660)

hogy nem mi élünk, hanem ö éll mi bennünk (É 660)

Azt, hogy betsüllyük azt, amit ö jónak tartot, és vessük meg (É 661)

vessük meg azt, a mit ö meg vetett, betsüllyük nagyobra, öreá (É 661)

és amásikában. az Istenhez hasonlittyuk, ö tsak tellyeségel valo semmi, elég (É 662)

{…} Mint hogy ö, az alázatoságot követte, engedelmeskedvén szüntelen (É 662)

fiának nevezte halando életeben, az ö külsö gyengeségei. melyek az ö (É 662)

ö külsö gyengeségei. melyek az ö nagy voltát el fedezték, meg (É 662)

meg nem engedék, hogy az ö Istenségét meg üsmérhesék, söt még (É 662)

nyilatkoztatta mindenüt nagy fényeségel. az ö ditsöségit, Felségit, és Istenségit, Fiának (É 662)

mert mindenüt fogják hirdetni az ö Évangyéliumát, és a föld alat (É 662)

föld alat. ahol örökké fogják azö ellenségei érezni igazságát (É 662)

{…} Mert mint hogy ö farisaeus. és törvény magyarázo volt (É 663)

a kegyelmit adá néki, hogy ö takargatá ruhákban az üdvezitö testét (É 664)

fiábol, Isten fiává tészi, az ö országának örökösivé, és a kristusnak (É 665)

és egyenlö képen munkálodgya, az ö meg szenteléseket, ebben a szenttségben (É 665)

Isten fiai lehesünk., és az ö országanak örökösi, uj teremtet állatoká (É 665)

az Istentöl meg lehet, hogy azö kivánságát. a szenttség helyet el (É 666)

ót fuj ahová akarja, az ö szenttséges sugarlásival. akegyelemel senkinek nem (É 666)

formában távozik el attol. az ö rendeletlenségiért, és háláadatlanságáért (É 666)

tanitván anépet, az irás igazságira. ö maga nem tudgya az ember (É 666)

de akik nem tudgyák valamint ö azoknak valoságos értelmét. titkait, és (É 667)

a farisaeus meg vallá hogy ö volna az a mester. akit (É 667)

tészen., a kristus is az ö vallásárol felel néki, mondván, a (É 667)

mester vagyok, hanem még az ö születet Fia, és hozája hasonlo (É 667)

vagyon. az üsmértette meg velünk {…} ö egyszers mind Isten s’ember (É 667)

veled beszél. ót volt, mert ö magais Isten. és ki tanulhattya (É 668)

tanulhattya az Attyának minden titkait. ö az égböl le szállot, de (É 668)

fel kel fesziteni atestet. az ö rosz kivánságival. akristust kel követni (É 669)

üdveséget, és ameg szenteltetést, tsak azö érdemeiböl és minden hato kegyelméböl (É 669)

mint az éles kardot, az ö keze árnyékával fedezet bé, engem (É 669)

mint a választot nyilat az ö tegzébe rejtett el engem., és (É 669)

ur, az Izrael megváltoja, az ö szente, a meg vetet léleknek (É 670)

Gabriel Árkangyalnak, Jésus lészen az ö neve, mert ö fogja meg (É 670)

lészen az ö neve, mert ö fogja meg szabaditani népét (É 670)

Fia vette magára, bé fedezte. azö mindenhato Istensége, hogy annak az (É 670)

mindenhato Istensége, hogy annak az ö ellenségi ne árthassanak, valamint az (É 670)

az, az értelme. hogy az ö Istensége el lesz rejtve az (É 670)

Istensége el lesz rejtve az ö embersége alat, valamint anyil ategezben (É 670)

anyil ategezben, mind addig valamég, azö szenvedésinek ideje el nem telik (É 670)

kristust miért nevezik szolgának. mivel ö az Isten Fia, és hogy (É 671)

{…} Mert ö hasonlo lévén az Istenhez, maga (É 671)

fogantatása elött meg üsmértette az ö nevét, ollyan volt. mint az (É 671)

hogy fel magasztalta az ur azö irgalmaságát övéle. és örvendeznek vala (É 672)

kérvén irá, mondván, János az ö neve, és tsudálkozának minyájan., meg (É 672)

Istent, és félelem lön minden ö szomszédin, és judaeanak minden hegyes (É 672)

ö véle, és zakariás az ö attya. bé telék szent Lélekel (É 672)

látogatta, és meg váltotta az ö népét (É 672)

tsudákal tettzet Istennek ékesiteni az ö születését, azért hogy az emberek (É 672)

az emberek inkáb bé fogadgyák azö Fiát, akinek is ö hirdette (É 672)

fogadgyák azö Fiát, akinek is ö hirdette el jövetelét, az atyafiak (É 672)

az ö fogantatását, az attya, meg némula (É 673)

Jésust, és röpöse örömében, az ö neve, a menyekböl hozatot le (É 673)

a menyekböl hozatot le, az ö annya jövendöle, az attya, szolni (É 673)

és meg jövendölé, hogy az ö fia, a magosság béli profétája (É 673)

lenni Fiának, és hogy, az ö bizonysága, mind fontosab, mind hathatosab (É 673)

Zakariást követik. és valamég az ö példájára az Istenben nem hisznek (É 674)

hálá adásal. fogják énekelni az ö ditséretit, és hirdetni fogják irgalmaságit (É 674)

le esének a lántzok az ö kezeiröl, mondá pedig az Angyal (É 675)

töle az Angyal. és péter ö magához térvén, mondá, most tudom (É 675)

el küldötte az ur az ö Angyalát, és ki mentet engem (É 675)

hatalmábol, de az ur az ö hamiságát arra tudgya forditani, hogy (É 676)

nagyob fényeségel. mutattya ki, az ö minden hatoságát, valamint ezt láttyuk (É 676)

egyház imádságit az Istennek, az ö meg szabadulásáért, nintsen is más (É 676)

irás szerént, és aki az ö irgalmaságanak, és igaságának rendelése szerént (É 676)

alut. az ördög hatalma alat, ö az ollyat kegyelmével meg világosittya (É 677)

alkalmatosá tészi, abünöst. hogy az ö parantsolatinak uttyain járhason, és az (É 677)

az uj emberben öltözék, akoron azö örzö Angyala. kalauzza, és társa (É 677)

el küldötte az ur az ö Angyalát, és meg szabaditot engem (É 678)

hogy meg térése tsak az ö joságátol, és minden hatoságátol vagyon (É 678)

nem hivalkodásbol kérdezé, öket, mivel ö jol tudta hogy mit mondanak (É 678)

tzélozot, hogy minket tanittson, az ö Istenségire, és arra, hogy ö (É 679)

ö Istenségire, és arra, hogy ö volna az a Messiás, akit (É 679)

Istent, és az kristust az ö Fiát, hogy ötet illendö képen (É 679)

nem a farisaeusok, mivel az ö kevélységek. nem engedte volna meg (É 679)

ötet üsmérni, és hogy az ö nagyságahoz illendö gondolattal lehesenek (É 679)

{…} Ö éppen nem ugy itéle felölle (É 679)

itéle felölle mint az emberek, ö meg vallá az egész Apostoloknak (É 679)

mondá néki az ur, hogy ö boldog, mivel nem test, se (É 679)

és meg igeré néki hogy ö lészen fundamentumi köve az Anyaszent (É 679)

a fö, és szükséges fundamentumra, ö maga tizen ketöt rendele, a (É 680)