Crispust, a synagogának fejét. és Cajust. atöbbit. a kik meg térének (SUT 667)

került. enem volté bolondság. hát cájus császár aki alova istáloját ugy (TL 94)

minden synagogákban bé tevék a cájus képit (SUT 569)

@: I Rész. A kajus kaligula birodalma ennek esztelenségi (SUT 564)

Agrippa Romában marada egy ideig kajus mellet, Ez az iffiu Császár (SUT 564)

valo maga viselésit valamiotátol fogva kajus uralkodnék, azt ís tudtára adák (SUT 568)

jámnia béli pogányok közül. tudván akajus esztelen szándékját hogy Istennek tartaná (SUT 576)

kajus vévén azt a levelet, két (SUT 576)

petronius vette volt már. a kajus halálának hirét (SUT 588)

@: IX Rész. A kajus halálarol. claudiusrol (SUT 600)

látná Agríppát nagyob szorgalmatoságot mutatni kajushoz. mint sem az ifiu Tiberiushoz (SUT 540)

Claudius. kajusnak közelröl valo attyafia volt. ugyan (SUT 603)

Kájus Romába érkezék a Tiberius testével (SUT 544)

Kájusnak nem hogy meg eset volna (SUT 585)

Kájusnak játékokot komediákot kelleték adni a (SUT 602)

Kájust, az ö kegyetlenségiért és rendeletlenségiért (SUT 600)

a kit akoron mindenek szerették, kájus is baráttságát mutatá hozája, ugy (SUT 538)

ugy történék egy kor, hogy kájus, és Agrippa. szekéren sétálni menének (SUT 538)

dél után szekeren. maga mulattságára, kájus. és maga Agrippa elötte mentenek (SUT 539)

kevés nap mulva az után kájus magához hivatá Agrippát, a köntösét (SUT 544)

valo sasokot. az Augustus, és akájus képeit, és a békeségnek árticulusit (SUT 545)

Meg mondók ide fellyeb. hogy kájus kaligula Császárá lévén Tiberius halála (SUT 564)

fizetteti valameg ezt a méltoságot. kájus maga is a papjai közöt (SUT 565)

is volt az oka hogy kájus neheztele reájok, vala abban az (SUT 566)

flaccus nevü Gubernator. aki tartván akájus keménységitöl, tellyeségel azon igyekezék hogy (SUT 566)

dolgait. és azután viszá terne kájus azt meg engedé, és jovallá (SUT 567)

nagyob és föveb sinagogában a kájus faragot képit tevék. a mely (SUT 569)

azt a CSászarnak el küldötték, kájus azt nagy kedvesen olvasa vala (SUT 569)

nem élt ót sokáig, mivel kájus meg öleté a töb szám (SUT 574)

volna készen, Herodes nem tagadhatván, kájus el vevé tölle a Tetrárkiáját (SUT 575)

azt mondgya más helyt. hogy kájus Spanyol országba küldé Hérodest. a (SUT 575)

ellenkezö, a meg lehet, hogy kájus aki ebben az esztendöben Galliában (SUT 575)

és lyonbol., spanyol országban küldheté. kájus Agrippának adá a Tetrarkiát a (SUT 575)

A kájus szándékja, hogy magát Isten gyanánt (SUT 576)

engedelmeskedni akara, de mint hogy kájus nem parantsolá néki. hogy a (SUT 577)

sidok viszá térének Jerusalemben, és kájus szándekjának a hire el terjedvén (SUT 578)

Császárnak nem engedelmeskednek, azután a kájus fenyegetésit. a Romaiak hatalmát. és (SUT 580)

dolgokban., mindgyárt meg üsméré a kájus rendeletlen keze mutogatásirol, és az (SUT 583)

az elméjit kezdé haborgatni. ahogy, kájus a szemeit el nem vevé (SUT 583)

kérdésivel még nagyobra ne ingerellye, kájus által látvan az Agrippa gondolattyát (SUT 583)

nálánál, Akarnád tudni, mondá néki kájus. haragomnak okát, mindgyárt meg mondom (SUT 583)

Markus Agrippa. a kiknek tisztelné kájus emlékezeteket, és követni kellene példájokot (SUT 585)

de a sok volt, hogy kájus meg nem érezteté véle haragjának (SUT 586)

mit valaha mért volna reménleni, kájus ezeket tsak udvarí szoknak.tartván (SUT 586)

kájus a ki szereté Agrippát. és (SUT 587)

császárnak nem tettzet volna kérése, kájus tehát egy levelet irata petroniusnak (SUT 587)

adának néki. hogy segitené dolgokot kájus elött, A sidok meg tudván (SUT 589)

és kezében adgyák a memorialisokot, kájus akoron a Martius mezején volt (SUT 590)

mivel nem látá okát hogy kájus miért tenné öket eléb atöbbinél (SUT 590)

Azonban kájus ki mene Romábol, és a (SUT 590)

láthattyák nemzeteket, és vallásokot mivel kájus meg parantsolta, hogy a templomba (SUT 590)

mert annak elötte ezek birták., kájus nem hogy értelmes emberektöl kért (SUT 591)

lévén, azt gondolák látván hogy kájus mint fogadá a sidó követeket (SUT 592)

Istennek a szerentséjiért, Elhiszem mondá kájus hogy áldoztatok, de más Istennek (SUT 592)

Azonban pedig kájus házrol. házra futkos vala, el (SUT 592)

eszik, azt jól tselekeszik mondá kájus nevetve. mert annak ahusnak nintsen (SUT 593)

mikor el akarák kezdeni beszédgyeket., kájus el fordula töllök. és más (SUT 593)

meg ne ijedgyünk baratim. mert kájus ellenünk támadván. az Istenünk gondviselésiben (SUT 594)

hanem azt tudgyuk. hogy egész kájus idejében ez a nemzet anyomoruságban (SUT 594)

elsö sebet ö ejte rajta, kájus míndenkor tsufollya vala chéréást, mint (SUT 601)

ö jelek, illyen vége lön kájus kaligalának, azt is tarttyuk. hogy (SUT 602)

közelgeté. és parolát kéré tölle. kájus rend szerént. tsufságost. és bestelen (SUT 602)

a seb nem volt halálos, kájus el akara szaladni, de Cornelius (SUT 602)

A kájus halálának hire a théátrumon el (SUT 602)

is lön császárá helyében, Claudius kájus mellet volt egy kevesé annak (SUT 603)

sidok tellyeségel el levén nyomatva kájus alat. meg bátorodának Claudius alat (SUT 606)

attyafia, mind veje volt Agrippának. kájus fogságban tétette vala lysimakust a (SUT 607)

jó szivel fogadta, ez a kájus pogany volt. minek elötte meg (SUT 669)

végtire köszönti öket a gazdája. kájus nevével. Erástus, a korintusi kints (SUT 699)

familiabol valo volt, ö a kájus uralkodásának elsö esztendöjében születék. tizen (SUT 713)

avége felé, vagy is a kájusénak a kezdetin. érkezék a Thyániai (SUT 545)

mutata az Antonia kis unokájához kájushoz. a kit akoron mindenek szerették (SUT 538)

a sidoknak hogy követeket küldgyenek kájushoz, A császárnak azt meg nem (SUT 582)

az Alexandriai sidók azért küldék kájushoz. hogy oltalmaza avárosi polgárságnak jusát (SUT 589)

sétálni menének, Agrippa hizelkedésböl mondá kájusnak. hogy kivánna látni azt az (SUT 538)

melyeket mondot volt a szekérben kájusnak, a császár ezeknek. hitelt ada (SUT 540)

igen nagy szomjuságot okozának néki, kájusnak egy rabjátol innya kérvén a (SUT 540)

közönségesen hirdetek a Tiberius halálát. kájusnak levelét vévék. amelyben. tudtára adá (SUT 543)

halálát, és az új CSászárnak kájusnak,, hüségire meg eskütteté (SUT 544)

Herodes nagy siettségel adá tudtára kájusnak a békeségnek meg tsinálását, és (SUT 545)

az Egyiptumi nyomoruságban lévö sidokot, kájusnak el küldé a sidok levelét (SUT 572)

után aza templom a fényes kájusnak. az új Jupiternek szenteltessék, Ezt (SUT 577)

vinni, mert üsmeré egy felöl kájusnak, hirtelen. és eröszakos természetit, és (SUT 577)

esze. mind ezeket meg irá kájusnak, a ki meg ditséré serénységit (SUT 577)

jöve. egy hoszu levelet ira kájusnak, a melyben fel tevé, hogy (SUT 584)

nyerné kérésit: Ezt a levelet kájusnak el küldé, bé petsételve, maga (SUT 585)

pompával. és böségel mene végben. kájusnak az igen tettzék, a jó (SUT 586)

az Isten meg változtatván szivét kájusnak, végit veté az audentiának, mondván (SUT 593)

Agrippa, a ki minden szerentséjit kájusnak köszönhette, a testét az ágyra (SUT 604)

a Romaiakhoz irt leveléböl, hogy kájusnál is volt szálva, a kit (SUT 669)

el sem titkolák örömöket. és kájusra adák minden Istenségeknek neveket, a (SUT 592)

halálát, a ki császárjának üsmérte kájust, és a ki áldozatokot tett (SUT 545)

vetésel volt Tiberiushoz, és mihent kájust Császárnak üsmerék, maga keresé a (SUT 545)

az a nép nem akarja kájust Istennek üsmérni, és hogy nem (SUT 566)

azon hogy haragra ne indittsa kájust, mind azon. altal a levele (SUT 583)

több emberek közöt., nem akarják kájust Istennek üsmérni. ugy tettzik mint (SUT 584)

tsak egyedül ök nem akarják kájust Isteneknek üsmérni, philon erre felelni (SUT 594)

nagy ijedségben hozá öket. anép kájust szerette, mivel hozájok adakozo volt (SUT 602)

noha egy nehány izben akará kájustol meg kérdeni neheztelésinek okát, de (SUT 583)