jóbján üll. mert ugyan azon emberség, elsö Isten után aditsöségben. és (KJÉ 773)

és magát láthatová tette. az emberség fel vételével. ö a ki (C/A 153)

{…} igen is mert az emberség el válhatatlan az Istenségtöl; akristusban (C/A 376)

akristusban, az Istenség. és az emberség egy személy (C/A 376)

kristusban. az Istenség. és az emberség egy személy (C/B 1187)

felebarátunknak szolgálunk, vagy tellyeségel az emberség, és a köteleség azt hoza (IJE 49)

és a mezei élettel, az emberség alat értem közönségesen mind azt (ISZ 221)

ökk, igen emberségesek valának, az emberség pedig sok jó dolgokot foglal (KSZ 310)

mindenek elöt. a mit az emberség. és a szemérem leg inkáb (SUT 633)

ditsekedék, benne nem volt. se emberség. se szégyen, minden féle nyereség (SUT 752)

szándékal, amelyeket ki nyilatkoztatta az emberségben, melyet magára vett üdveségunkért. nagy (KJÉ 586)

is kereste az ö szenttséges embersége, minden ditsöség tsak az Istent (É 403)

azt keresik, a kristus szenttséges embersége, akit magára vett, hogy az (É 634)

el lesz rejtve az ö embersége alat, valamint anyil ategezben, mind (É 670)

akristus. ameg testesült böltseség. az embersége szerént szol, akiben parantsolattyát vette (É 855)

ki tessék, halando életében valo embersége (VKT 827)

az ur. az ö szent emberségében. azal, azt is akará nékünk (É 536)

Fia. ugy nyugodot az ö emberségében, és testében, valamint egy hajlékban (É 855)

arra tsudálatos modot talált. hogy emberségében, nem tsak orvosunk. de még (KJÉ 579)

hogy meg nem felelnének azö emberségeknek, kiáltani kezdének Florus ellen. és (SUT 783)

mivel ugy bánt azzal. az emberségel, olyan szent állapottyában is, mint (KJÉ 585)

hadakozásra valo elmével, és az emberségel, de honnét jő ez ameg (ISZ 185)

hajos kapitány. a ki nagy emberségel vala szent pálhoz, meg engedé (SUT 723)

storophila. hogy én az egész emberségemet. az embernek üdvéségire forditottam, hogy (KKU 325)

a {…} nemzettségektöl, egy részröl az emberségen, és abetsületen, az egy máshoz (ISZ 221)

miképen tettek bizonyságot az ö emberségéröl e földön (É 539)

együt lévén., honoria, aki az emberséget igen tudta. mondá. értettem örömel (MN 10)

is, de meg tanullya az emberséget, és atisztaságot. nem kel néki (IJE 85)

leg aláb abetsületet, és az emberséget tudták (ISZ 282)

szoval akeresztényí vallás, oly bizonyos emberséget, szemérmeteséget. és tisztességet hintet el (KSZ 470)

{…} A viz, a kristus emberségét jelenti, abór az ö Istenségét (C/B 1565)

pater felelé, hogy igen köszöni emberségét. de igen bánnám ha kegyelmednek (IJE 10)

el vegye, az ö szentséges emberségiben a nyugodalmat. és aditsöséget. mint (KJÉ 772)

se többé nem szenved szent emberségiben, amelyet (KJÉ 772)

hisznek. valo hogy azö szenttséges emberségiért valo munkát el végezte, de (KJÉ 773)

az ö emberséginek fedelével. mert ahalando, és vétkes (É 848)

az együgyüség. a kristus szent emberséginek fö jelei, lehetetté valaha látni (VKT 827)

ki tett kenyerek, jelenték akristus emberségit, aki élö kenyér lévén, azt (É 762)

{…} Jelenté a kristus emberségit (C/A 102)

a mely bé fedezi azö emberségit. ugy hogy ö benne lakik (C/A 102)

kellé imádni a kristusnak szenttséges emberségit (C/A 376)

{…} A viz akristus emberségit jelenti, abór az ö Istenségét (C/A 887)

{…} jelenté a kristus emberségit (C/B 991)

mely bé fedezi az ö emberségit. mert ö benne lakik az (C/B 991)

Kellé imádni a kristusnak szenttséges emberségit (C/B 1186)

emberségit, és meg ígéré néki, hogy (SUT 541)

Istenség. el volt rejtve. az emberségnek fedele alat (KJÉ 578)

szünyél meg elsöben az ételtöl. emberségnek okáért, se elsöben. innod ne (IK/A 243)

elöször agyermeknek, mondá apáter. az emberségre. ajó erkölcsre, az Isteni félelemre (IJE 82)

nem kellene öket mindgyárt az emberségre tanitani felelé apáter, mihent már (IJE 84)

hogy még atermészet is. az emberségre von minket. lehet hát néki (IJE 84)

Az után az emberségre kel tanitani. meg értetvén vélek (IJE 90)

egy kis rendet szabni az emberségröl. még abban az idöben is (IJE 84)

el hagyá a beszédet, és emberségtöl viseltetvén, nem akará fel költeni (IJE 60)

ami üdvezitö Istenünk kegyesége, és Embersége, nem az igaság tselekedeteiböl melyeket (É 58)

nemzettségit irja le, és az Embersége szerént, amely által. apátriarkáktol, és (É 232)

3. hogy meg üsmértesse vélek, Embersége alá rejtetet Istenségit, meg mutatván (É 283)

mivel az. a kristus szenttséges Embersége, az ö maga teste, aki (É 764)

nemzettségit irja le, és az Embersége szerént, aki által, a Pátriárkaktol (É 870)

a kristus Jésusnak szenttséges szent Embersége. után. a szent szüzet kel (IK/A 122)

az Isteni természetnek, a szent Emberségel valo meg egyezése. a mely (É 502)

egyházának, avaloságos meg testesülésit, és Emberségét, és hogy meg gyöze az (É 853)

aditsöségnek, amelyet birt, az ö Emberséginek, az Istenségivel valo meg egyesülésiért (É 217)

szenteket, fel emelte menyben menetelekor Emberségit a magoságba, az az, minden (É 884)