az2 – 22985
a
a – 360

mint sem kellet volna. elég ahogy itt vagyunk egésségben, mert atengeren (TL 7)

lehet illyen népel hadakozni. elég ahogy holnap meg indulunk drinápoly felé (TL 9)

az italrol, szó sem volt. a valo hogy a mennyit ettünk (TL 10)

sem volt. a valo hogy a mennyit ettünk. semmi szomjuságot nem (TL 10)

töröknek ollyan jó étele volna. avalo hogy mindenikünk ehezet. de az (TL 10)

eppen valamily haszonért. avalo hogy a nyelvnek nem tudása is okozhattya (TL 12)

csak kednek. ugy tettzik hogy a meg vagyon tiltva másoknak., ugyan (TL 13)

hogy leg közeleb, az apjais a volt, és maga is azon (TL 13)

igen igen kezd fagyni bennünk, avalo hogy nagy hidegek is járnak (TL 14)

tekinteni. hanem azt aki küldötte., avalo édes néném, hogy sokan vannak (TL 15)

hogy illyen hejában valoságot irok. avalo hogy a heverés leg nagyob (TL 15)

dolog. a valo ád bíztato szót, de (TL 15)

én sem ijedek meg. elég a hogy az urunk két oráig (TL 16)

ha azt pedig él éri, abizonyos hogy a békeséget meg csinállya (TL 17)

hát azért ne irjak kédnek? avalo meg érdemlem hogy igen szépen (TL 17)

kedvesen panaszolkodik kéd. hogy csak a meg érr tiz levelet. talám (TL 18)

okát annak.? az oka annak a, hogy az elött, mikor a (TL 18)

azon munkálodik hogy meg békéllyenek anémettel., és ha a meg lesz (TL 19)

egész város vizben vagyon, csak ajó hogy tiszta idök járnak., másként (TL 20)

el vagy tizen két kisérövel, avalo hogy meg nem ölik, hanem (TL 22)

dicsöséget el éri, egyik ahogy, acsászár a feleségit igen szereti, másik (TL 23)

a feleségit igen szereti, másik a hogy, magát is igen kedvelli (TL 23)

mászot volna fel akerékre,. ez a valo nem volt mészáros, de (TL 23)

ülünk a még lehet; mert a csak nem bizonyos, hogy már (TL 23)

is elég biztatást adnak, de a mind füstben megyen; és a (TL 23)

adgya azt, a mit kivánunk, a valo nehéz zagon nélkül el (TL 23)

uram az illyenröl ne gondolkodgyék.? a pedig csak azért. hogy az (TL 23)

a dicsöséget el éri, egyik ahogy, acsászár a feleségit igen szereti (TL 23)

had mene el véle. elég ahogy, mind avezér. mind ajancsár aga (TL 24)

mennyünk bé hazánkban; de nem avolt az irántunk valo rendelés. az (TL 24)

jános uramot is elküldötte aporta, akapicsi basával., abizonyos hogy ollyan reménység (TL 24)

lássa meg akitöl lehet, de a lehet hogy az egésségire vigyázon (TL 25)

és az aszszonyok purgátoriuma., elég a hogy nem lehet a házamban (TL 25)

hellyunk. még nem tudom. eleg a hogy innét el visznek (TL 26)

sereg volt ollyan közöttünk., elég ahogy tegnap ide érkezvén, azt gondoltuk (TL 27)

leszünk. még jób helyre szálitanak. avalo szép kis réten vagyunk. de (TL 27)

dicsérni, más aszszony elött. mert a nem esik jó üzün. hát (TL 28)

nem esik jó üzün. hát a nekem jó üzün esséké hogy (TL 28)

szék, se asztal nem alkalmatlankodik, a valo hogy vagyon egy kis (TL 29)

habok meg rengették kédet. elég a hogy az olta nem vagyok (TL 30)

szép dolgot láttam tegnap. de a csak ollyan mint afüst, és (TL 31)

édes néném. és mitöl vagyon a, hogy már egy holnaptol fogvást (TL 31)

kellene irni, kéd ellenkezöt cselekszik. a pedig nekem halálom mikor rövid (TL 31)

szollyunk az aszszonyok ellen:) elég a hogy azzal az uri aszszonyal (TL 32)

sem az aranyas. de már a volt a mesterség hogy vegyék (TL 33)

a mi urunknak pedig termeszete a, hogy kéretlen nem ád, annyi (TL 33)

kezdem, egy erdélyi nemes emberhez a nem illik. a ki jobban (TL 33)

sem kérni, az én hivatalom a, hogy szolgállyam hiven, és hadgyam (TL 33)

irni, szeretem kédet, szeretem kédet, a sok volna, és végtire ugy (TL 35)

mit irunk, a mi ritkáb a kedveseb, de nem mindenben, mert (TL 35)

mert ha gyakrabban irna kéd, a kedveseb volna. reménlem hogy ebben (TL 35)

micsoda idöben és állapotban vagyunk, atáncz is savanyu. a valo hogy (TL 35)

miért viselik afejdelem nevet. mert abizonyos, hogy jobban szeretném a brassai (TL 39)

azon kivül, hogy a valláshoz a szükséges. hogy holmi jo könyveket (TL 39)

ülnénk, töb hireket is tudnánk. avalo hogy ritka dolog. de amikor (TL 42)

a most nem lehetet, mert a törököknek ramazánnyok vagyon eztet tudgya (TL 43)

lehetne másut illyen Canalist találni,? a valo hogy ha más nemzet (TL 44)

és csak alatta folyt el apatak, a valo hogy az özön (TL 45)

gondolom hogy ide hadgyuk ásiát. avalo hogy idejeis már quártélyban szállanunk (TL 45)

és a taborozást el végeztük, a bizonyos hogy nem az ellenség (TL 46)

vadászat sem mulik el. de a sem. mulik el. hogy ellenünk (TL 46)

mondgyák ki a sententiát. hanem a szerént a kegyes évangyelium szerént (TL 46)

csak által megyen rajtok valamint a purgatio, atalám tudva nincsen kédnél (TL 47)

derék allapot a szerencsén fekünni, avalo hogy az ollyan ágy. nem (TL 47)

erre azt fogja kéd mondani, a bizon illetlen ajándék volt, aszszonyhoz (TL 48)

aszszony ajándékot küldene egy férfinak. a csak egy szál rosábol állana (TL 48)

nálunk pedig késel, villával. hát a jo szokásé, hogy a tatár (TL 49)

kéd a füleit. arosz hirre, a valo hogy aztot elöre el (TL 49)

arrol semmit nem találni irásban, abizonyos hogy az a hires romai (TL 50)

a földön eleget járt; de a nem bizonyos hogy ö tétette (TL 50)

szolgálnak. hogy lehetne azoknak valamijek. avalo hogy kivált mi nékünk aketten (TL 51)

kéd. ezeket a deák szokot. {…}; a valo hogy már. én is (TL 51)

hozá illik a bujdosokhoz., elég a hogy erröl eleget lehetne elmélkedni (TL 52)

ember azö török mondását! elég ahogy mindgyárt meg indulunk. és még (TL 52)

azt észre vévén, hogy nem a volna arodostoi ut, és nem (TL 53)

meg ránttya a lapát öket a valo hogy az ételeket meg (TL 53)

szoktuk már ezt a nyomoruságot; avalo hogy nem vártam ezt a (TL 54)

ki veszem az állatokot, elég a hogy. az egész bujdoso magyarok (TL 54)

hát kéd is nevessen., elég a hogy. mi már itt helyben (TL 55)

nap. a bizonyos hogy suhult a fejdelemnek job lako helyt nem (TL 55)

egykis drágaságot okoztunk is. de a valo hogy csendeséget is okoztunk (TL 56)

szöllö sem szárad el. itt avalo sok veteményes kertek vannak. az (TL 56)

az uttzákon, semmitöl nem tarthat. a valo hogy mink is sokan (TL 57)

mit tehetnek. velünk együt rolla. avalo hogy a nem nékik alkalmatlanab (TL 57)

velünk együt rolla. avalo hogy a nem nékik alkalmatlanab. hanem nékünk (TL 57)

szolni, és az idö töltéséröl., a valo hogy egy klastromban. nincsen (TL 57)

unadalmas dolog törököt látogatni. egyik a hogy törökül nem tudok. másik (TL 58)

hogy törökül nem tudok. másik a hogy. ha az ember hozájok (TL 58)

valamint a kompodi nemes aszszonynak. a már csak a régi dolgokot (TL 58)

szokást tartok. az én szokásom a, hogy tiz orakor le fekszem (TL 59)

itéllye el kéd micsodások., mert a nem egyéb. hanem kemény fekete (TL 59)

mert másként nem használna, de a még nem elég. mert ebböl (TL 60)

avalo hogy az Istenben, reménség ellen (TL 61)

irántunk valo rendelésit; a ki a hideget adgya. a mentét is (TL 62)

hagyatunk el, a mi fejdelmünk a bizonyos hogy bizik, és a (TL 62)

sem tudnák meg mondani., elég a hogy már néki régyimentye vagyon (TL 64)

akinek pedig ót regyimentye vagyon. a már az elö menelteknek az (TL 64)

nem jóé aházaságok. elég ahogy az idöt el töltöm nálok (TL 65)

holt meg. 43 esztendös korában, a valohogy a fejdelem szivesen bánnya (TL 71)

aszszony állapottyán. mindenkor kelletet busulni. avalo hogy igen keveset laktanak együt (TL 71)

mely része akeréknek fent vagyon. a le fordul. és amely, alat (TL 72)

fordul. és amely, alat vagyon. a fel megyen. az egyiptumi király (TL 72)

hogy vagyon abban valami. abban avagyon. hogy ide három mély földnire (TL 73)

valo félelemben leszek kédért. mert a nem tréfa. bercsényinek két vagy (TL 73)

itt táborozunk. egész ház népestöl. avalo hogy szép helyt vagyunk szálva (TL 73)

vagyunk. a fejdelem aszszonyt gyászollyuk. a micsoda állapotban vagyunk. a bizonyos (TL 74)

pestisröl vagyon itt a beszéd. a már ugy fel zavarta az (TL 75)

halálát. egymásnak nevetésel adták tudtára. avalo hogy nem szeretném az ollyan (TL 75)

nem is gondoltuk hogy még a veszedelmes legyen; a pedig már (TL 76)

hogy még a veszedelmes legyen; a pedig már a pestisnek jele (TL 76)

lehet szeb égést látni mint avolt. mert a sátor sok féle (TL 76)

országbol. meny országban menni. elég a hogy amicsoda állapotban vagyon ez (TL 78)

nincsen már a világon. akor avalo hogy egy keveset könyvezet. mi (TL 79)

gazdag eszi meg., elég ahogy akéd jövendölese bé fog (TL 79)

illyeneké a leányok. elég ahogy a jövendöbéli vö legényt. vagy is (TL 80)

abarány hust csak szerettyük. már a csak nem bizonyos, mások elött (TL 80)

mások elött, de én nálam a bizonyos, mivel atitkot meg kelletet (TL 80)

kédnek. az öreg emberek kalendariumját. a nem más. jeleket mutat. hanem (TL 80)

sem leszen jobban dolga. elég a hogy., ma esküt meg bercsényi (TL 81)

is az uj házasokrol., de a bizonyos hogy susira nem szabhatni (TL 84)

A valo jó kata, hogy leánykorodban (TL 84)

a házaság. a penitentzia tartásnál, a valo hogy most gyönyörüségeseb, de (TL 84)

sokal dicséretesebben cselekedék ennél acsászárnál. avalo hogy, egy keresztény királynak. jobb (TL 89)

mit ót el rendeltek felöllünk, abizonyos hogy a szerént kel iromtatnunk (TL 89)

jó erkölcsiért meg érdemlette). elég ahogy, abeszélgetés közben. elébeszéltem neki hogy (TL 90)

és onnét az ágyban. elég ahogy, az iró deák. vígan volt (TL 90)

neveték a deák együgyüségét. elég a hogy, a biró másnap meg (TL 90)

de nem hogy ártalmára. de a tette szerencséssé. és a nélkül (TL 91)

csak akor akarok jo lenni a mikor meg házasodom. a bizonytalan (TL 91)

irják amit akarnak mondani, de a csak száraz, sótalan. és izetlen (TL 92)

dicséretet nem mondanék is felölle. a nem elégé. ha azt mondom (TL 92)

volna ebédre. mint laktanak volna. a valo hogy vannak ollyan barátok (TL 93)

forintos ebédet. Cleopátra felelé. hogy a mind semmi. és másnap egy (TL 93)

cselekedet volna ollyan drága bolondságot. a valo bolondság. de annak abolondságnak (TL 93)

elöt mindeník egyenlö volt. hát a nem volté bolondság attol a (TL 93)

magoknak, semmi alkalmatosságot az utozásra. a bizonyos hogy egy alexandriai pátriárchátol (TL 95)

hagyván. a szamáron valo járást. avalo hogy {…} márton szamárra ült. és (TL 95)

szamárok, hanem küldgye egy lovat, a melyen járhassak. a bizonyos hogy (TL 95)

ajándékban, édes néném. avalo hogy mi azt igen szép (TL 96)

kéd. és kédel beszélgetnék. elég ahogy, ami érsekünk mind hintoban, mind (TL 96)

gyakrabban írnék, gyakrabban venné levelemet, a valo s’igaz. de mit (TL 97)

több menydörgéseket mint most, de a derék állapot hogy igen igen (TL 97)

kezdeték, azért hogy az évangyeliumban a vagyon irva. hogy az ige (TL 98)

kétek görög leányival, távul legyen. abizonyos hogy azok nem érdemlik a (TL 99)

és nem sokat ugrándozik azután. avalo kis lábai lesznek. de holtig (TL 99)

noha keresztények de bennünket gyülölnek. a pedig bizonyos hogy leg kisseb (TL 100)

ha pedig a tengerben veszet, abizonyos hogy a halaknak, nem siroza (TL 100)

vész, irjunk tizen kettöt hellyekben., a nem nagy fáradcság, és a (TL 101)

hely, ahol meg teremne, és a nagy hasznot hozna az országnak (TL 101)

ur akarattyán kel ügetni. elég a hogy, itt a sok kevés (TL 104)

nemes ember gyermekeit mint nevelik. avalo hogy nekik magok királyok vagyon (TL 106)

mert leg nagyob gondgya is a lesz., hogy az apja vendégit (TL 108)

vagy a dunában, de hol? a meg más kérdés volna. mind (TL 108)

is oda. predikállani. a leányokról, a kédet illeti. mert a leányok (TL 109)

valamint a másika. hogy lehet a? nem igazé az édes néném (TL 109)

helyre jöni. oka pedig annak. a, hogy tegnaptol fogvást viszá jöttünk (TL 110)

a ki ennek oka volt. a meg fizeti ezt nekem, meg (TL 112)

volna Constancinápolyt, nem lett volna a néki olyan nagy gyalázattyára, mint (TL 112)

hogy kolosvárt jó kenyereket sütnek, avalo, de azis valo. hogy a (TL 112)

erre azt mondgya kéd. hogy a nem nagy vigasztalás. és hogy (TL 112)

fogával áss magának vermet. elég a. hogy, a szegény ur. nem (TL 114)

az okát. hogy mitöl vagyon a. hogy a szüret csak nem (TL 115)

nem gondolom. ebben az országban a bizonyos hogy nagyob melegek vannak (TL 115)

régi martyromokot látnám a kinokban. abizonyos hogy ki sem mondhatom kédnek (TL 116)

foly ki, a mennyit már a sirt, méltón is, mert a (TL 117)

a szegény ur meg holt. avalo mindennek meg kel halni, de (TL 118)

ládájában az arany. de elég a hogy, nincsen kedve hozá. noha (TL 120)

sok vizet kel reá tölteni, a még a fö, addig tétessen (TL 120)

azután ismét viszá akarja venni, a meg lehet. a törvény azt (TL 124)

joszágokért voltanak annyi ellenségi. elég a hogy, jol, vagy roszul. de (TL 127)

törödöm akár minek nevezzék. elég a hogy én engedelmeskedtem, és meg (TL 127)

vegyek a veres barátokért, de a nem árt., mert mászor bátrabban (TL 127)

a nem lehet hogy az ember (TL 128)

holtak azzal fel nem támadának. avalo hogy gyönyörüség ennek a nagy (TL 128)

ez igen ritka példa. most a keresztények avalo nem követhetnék de (TL 129)

édes néném jo egésséget kivánok, a vagyok aki voltam. és a (TL 129)

a vagyok aki voltam. és a leszek a ki vagyok (TL 129)

a mint lehet, az urunknak a még is mulattság hogy a (TL 130)

hüség, csak a kutyához illik. a nem ujság ha azt mondom (TL 130)

türésel el várja adolognak végit. a meg lévén. az iffiu ki (TL 131)

afiát hogy idegen országra küldgye,. acsak hamar meg lévén, el indittya (TL 131)

igen kel félni nyárban., elég a hogy végtire talám ellene mondunk (TL 132)

maradtak a még marhájoknak eledelek volt; avalo (TL 133)

sem tartunk. mert hozá szoktunk, a valo hogy ezeknek a pásztoroknak (TL 133)

a még marhájoknak eledelek volt; avalo hogy ital dolgábol. kényes életet (TL 133)

miolta az europaiak hozájok járnak, a pedig nem régi dolog. hát (TL 135)

de amit akarok mondani. ennekem, a sem örvendetes dolog. mert akis (TL 135)

tanácsot, mit szolhatok ezellen., mert a bizonyos. hogy az okosság job (TL 135)

halogattya adolgot a nem jó, aholnap eljö. de a végben vitel (TL 136)

üsméri az ember magában avétket, a büntetést könnyeben szenvedi, avalo hogy (TL 136)

voltam szüreten, leg nagyob gyönyörüségem a volt. hogy itt addig nem (TL 138)

hadgya, a leg nagyob oka a, hogy ha a török meg (TL 139)

és gyertyákot gyujtani a templomokban, a bizonyos hogy azt szükségböl kezdették (TL 141)

irni. az én szokásom pedig a, hogy tiz orakor le fekszem (TL 142)

teszed ezeket. a kérdéseket, mert a csak arra valo hogy engemet (TL 142)

akérdéseket, elég ahogy, azelsöre. ez a feleletem. csak rövideden., hogy.az (TL 142)

is meg nem tartatá igéretit., a bizonyos édes néném. hogy a (TL 143)

egy franczia királynak egy orgonát; avolt elsö europában. mely tályban volt (TL 144)

három misét mondani karácson éttzakáján., a bizonyos. hogy a mise mondásnak (TL 144)

ugy meg tarttsák mint nálunk,. avalo hogy ha valamelyikünk. baráttá lenne (TL 145)

fel ugrik. s’ hozám jö, a bizonyos én arra reá vigyáztam (TL 145)

nálunk. mint franciában. és ha a régi szokásé. az elsö kérdesre (TL 146)

élhetnének mi szép dolog volna a, a szüle anya közönségeseb az (TL 151)

leány férhez megyen, a mint anem ritka, tizen négyben egy leánya (TL 151)

ült. száz esztendös. lovára, de a csuda. hogy föként a munkás (TL 151)

sároson., de nem másként. elég ahogy. ót meg lehet látni husz (TL 152)

arrol. ha hasznos., avalo hogy atermészet. igen közönséges orvoságot adot., gondolom (TL 152)

az angyal fel zavarta. mert a nem egyéb valoságos sárnál, énnekem (TL 152)

jutottunk. de nem sok héja, avalo pedig, hogy senki origyénest nem (TL 152)

fog ollyan orvoságal élni. elég ahogy, minek elötte abbol a vizböl (TL 152)

a hipocrátes orvoságira, avalo hogy a mi hertzegünk annyit nem ivut (TL 153)

nincsen is joborvoság annál, mert a mind atestnek mind a léleknek (TL 153)

aki ezeket a klastromokot fundálta. a kedvezet az aszszonyoknak; de mit (TL 153)

klastromban kel meg korodzani. de arendes., hogy a mely, klastromban szokták (TL 153)

veszi, a második dolog pedig a. hogy igen a vallás dolgában (TL 154)

volt. de mit tehetünk rolla, avalo hogy én ahoz nem szokhatom (TL 154)

három mély földnire táborban szállunk, a pedig mind arra valo, hogy (TL 154)

arrol gondolkodni hogy eset oda. a bolondság volna, a valo hogy (TL 156)

eset oda. a bolondság volna, a valo hogy még eddig minden (TL 156)

koromban a házamot el hadtam. a bizonyos hogy a szabadság keresés (TL 156)

egy aszszonyért. egy franczia királynak avalo hogy a példáját nem kellene (TL 159)

erdélyi. a bizonyos. hogy ót. termeszet szerént (TL 160)

Isten jovunkra adta. könnyen szenvednök. a pedig nincsen más képen. mert (TL 160)

anyomoruságnak szele. fejeritette volt meg. a bizonyos. hogy öt, vagy hat (TL 160)

könyveknek forrási voltanak it nálunk. apedig azert volt hogy györgy hertzeg (TL 160)

nem ugy mint nálunk., elég ahogy, ót ugy töltöttük az (TL 161)

hogy magyarul nem tud. de a nem az ö vétke. németek (TL 161)

vettem a kéd levelét. hanem a volna csuda, ha kedvesen nem (TL 162)

nem venném. de hogy vagyon a, hogy mi még egyszersem haragudtunk (TL 162)

kéd ót nincsen. hogy lehet a? hogy merték le tenni a (TL 164)

ha kéd jelen let volna. a pedig csak rövideden. igy ment (TL 164)

nem lakik pérában. elég ahogy, aminap ismét támadás lön. Constáncinápolyban eztet (TL 170)

fizetnek nekem. de semmi, elég ahogy, akéd levelit vettem. és le (TL 171)

is, a vezér éltiben, elég a hogy. igazán vagy hamisán néki (TL 171)

ha mindenik erdélyi gubernátorné volna; abizonyos hogy a gubernátornék. ugy rea (TL 172)

azt meg tudván. gondolá hogy a valamely zenebonát indithatna a vendégség (TL 172)

hadgya uralkodni a vezéreket, de a jo tanácsé vagy rosz. a (TL 173)

császár csudálkozék cselekedetin. hogy vagyon a. hogy én azért hivattam ide (TL 174)

jól tudgyuk. egymást szeretni, de ahogy. mi soha sem veszekedünk, mikor (TL 178)

mondgyák. hogy tesznek, mikor jö a még ell., de a még (TL 178)

a még ell., de a még is becsületeseb hogy doktor (TL 178)

és minden félt tölle, avalo a németek el hiszem hogy akarják (TL 178)

borbély, vagy fa vágonak, amint a már meg történt, itt aporból (TL 178)

veszekedünk, mikor veszekedünk is, amint egy, meg enyvezi köztünk. abaráttságot, éppen (TL 178)

mind evilági gyönyörüségre forditani, eleinte avalo hogy igen tövises volt királysága (TL 181)

keziben. adá hogy olvasná el. a meg lévén, a szemire hányá (TL 181)

az egész országa is alesz, a mi urunknak igen jó akaroja (TL 182)

járjon, és hozám nem, ámbár a nekem szomoruságot okozzon is. de (TL 183)

a szeretettöl jö. és ha a nekünk nehéz. hogy valaki másnak (TL 183)

szeretetnek. azokban része lehetet, de a leheté. hogy a midön én (TL 186)

bizonyitod azt meg nekem, hogy a meg egyezék, az öregségel. és (TL 186)

avilág elöt. de el vagyoné a rejtve te elötted, a ki (TL 186)

legyen a. csak bé kel a szemünket hunni egyszer. de addig (TL 189)

hogy csak a fejit mozgathatta, a meg lévén. a falhoz támaszttyák (TL 190)

országi királyságot, a mint hogy, a meg történhetik. a mint folynak (TL 191)

én szemeimnek szép vénnek láttzik, a valo. hogy sok haszontalan suhajtásokot bocsáttunk együt. (TL 191)

képiroknak, ajándékot tettek fel. hogy anyerje el. amellyik közüllök, leg szeb (TL 193)

hogy aminapi levelemben fogyatkozást találtál. a bizonyos. hogy a fogyatkozást. mind (TL 193)

már ne félttsük a muszkáktol, a valo. hogy, el hagyván lengyel (TL 196)

de tudgyaé kéd. mi legyen a,? a szöllöt nagy üstökben meg (TL 198)

vendégellye. minden nap a gyermekeit. a már. sok volna, és nem (TL 198)

eljövetelét. Isten tudgya mikor lészen a.? vagyon már egy holnapja., hogy (TL 206)

meg leszen, mint az elött. a ki telik a tiz tallérból (TL 206)

én töllem, hogy nem várhatnak., avalo hogy mindenkor csak azon kel (TL 207)

szükségem rea. de egyik vigasztalásom a. ha az egésségedre vígyász (TL 207)

az asztalhoz valo ezüst mivek, a sem sok. mostani állapottyához elegendö (TL 210)

semmi hasznát annak nem veszed, a bizonyos hogy tudta szegény hasznát (TL 211)

és minden joszágát kezéhez vegye. a nekem nagy könnyebségemre lesz. mert (TL 211)

akor sem szol semmit is. a már nekem nehéz volt. mert (TL 214)

mint az igaz uton járni,, a volna kivánatos dolog. hogy az (TL 216)

attya nyomdokát követné, meg mert a bizonyos, hogy a porta visgálodik (TL 216)

és nem a fejünkön járunk, a bizonyos pedig, hogy az Isten (TL 216)

érette rablásokot tegyenek erdélyben elég a hogy, mi bé megyünk Isten (TL 217)

talám még erdélyben sem., elég a hogy. tegnap ebéd tályban. a (TL 218)

olyan fityelék valamint a pujkának, a pedig hoszab fel ölnél. és (TL 218)

fecskendezi, azal ád magának enni, a neki olyan mint nékünk a (TL 218)

major háznál a sok tyuk. avalo hogy a mi fejdelmünk igen (TL 219)

varakozni kel akár ki légyen a, egy kevés idö mulva, a (TL 220)

tál sem marada a földön. a pedíg szokás hogy a Csaszár (TL 220)

a pedig igen rosz jel a Császárnak. a midön a jancsárok (TL 220)

a joszágát viszá akarja adatni, a mindgyárt végben megyen. ezek a (TL 221)

helyére üle. és el olvasá. a melyben a volt. hogy fizesen (TL 221)

hordák, nagy rendel. és tsendeségel. a meg léven. valakik a divánban (TL 221)

reá. hogy minden dolgok tsak a, hogy kit fel magasztallyanak. kit (TL 222)

bétsi hintot. hat loval., elég a hogy mi készülünk a már (TL 223)

voltunk is az uton, elég a hogy, az elmult holnapnak 27 (TL 224)

nem mindenüt a duna mellet. avalo egy kevesé pusztás. mert a (TL 225)

pasát méltán nevezhetem generalisnak, ha a nem elég. gubernátornak nevezem mert (TL 225)

pasaságra, valamint a gomba. elég ahogy most minden orán meg fog (TL 226)

indulunk orsova felé. oka ennek a. hogy azide valo pasa már (TL 227)

azt pedig ma tudtuk meg, apedig ez szerént ment végben. tegnap (TL 227)

lovakon kellé taborban menni, elég a hogy mi azokon megyünk., ugyan (TL 227)

A bizonyos hogy a vezér sem (TL 227)

rettentö sok rakot öszvére, tevéje, a tsak megyen ki egy, ki (TL 228)

az ember magára nem vigyáz. a bizonyos hogy fel üttetik, és (TL 228)

fel üttetik, és eltapodtattyák. elég a hogy ma ebéd tájban ide (TL 228)

minden nap. de leg inkáb a vivé a fel adásra, hogy (TL 229)

Isten meg oltalmazta édes hazánkot arablástol., elég ahogy, holnap innét meg (TL 230)

forditották volna a hajonkot. elég a hogy ezen holnapnak a 6dik (TL 232)

vittük végben a vizi utunkot a bizonyos hogy gyönyörüséges dolog jó (TL 232)

talám gazdájok is lehet elég ahogy, egy szigetben kettöt meg öltünk (TL 233)

soha meg nem intették. noha a mindgyárt el mult. de gyakorta (TL 235)

mi vagyunk, ha nem tsak a lészen szerencséseb. a kit az (TL 235)

nap mulva, mert a fermányunkban a vagyon fel téve. hogy egy (TL 236)

ót a hová küldik. elég a, hogy, ha erdélyt meg nem (TL 236)

el, a harmadikát Isten éltese, a nem eszik török kenyeret, minek (TL 236)

elég szomoruságra valot irtam, elég a. hogy nálunk. szököt német muskotérosok (TL 236)

becsületesen fogadgyanak, aposta fermányunkban pedig a van fel téve, hogy egy (TL 237)

szeretet; éppen nem kedvelhetet, elég a hogy, minden élete, és dolga (TL 238)

fizetni. akár minémü dologbol állyon a. példának okáért. ha egy csokbol (TL 239)

és ugy visznek bé erdélybe. a nekem rosz tántz volna., it (TL 239)

kancsal., de az esze nem a. mert elegendö van neki, ha (TL 239)

voltam. de amiért ide küldöttek, alátom hogy csak hejában valo lesz (TL 241)

eszem és beszéllek. mert ha a nem volna, soha sem tátanám (TL 242)

ö aláz, ö magasztal. elég a hogy én szivesen kivánnék innét (TL 244)

félnem az uton, igen kelletet atolvajoktol., elég a hogy jászbol 4dik (TL 245)

volt reám. ezután is hiszem a lesz, elég nagy butol. gondtol (TL 246)

meg halnak, nem csak mi. a valo hogy igen sovány vigasztalás (TL 249)

ha ki tették, mikor történt a meg hogy a török meg (TL 250)

e dupla nagy hir. mind a. hogy egy nagy császár holt (TL 251)

nagy császár holt meg. mind a hogy az austriai ház el (TL 251)

a kik philosophusok, nem elégé a? ne beszéllyünk csak a hidegröl (TL 252)

választásra, de a nem lesz még ollyan hamar (TL 253)

szivünek mint az én néném. a nem sok. de egy székely (TL 254)

az aszszonyok jobban tudgyák. elég a hogy, a nagy száraz tél (TL 254)

járnak. aténtamis el száradot, de a mind semi volna. tsak a (TL 254)

hogy a leg nagyob dolgunk a, hogy eszünk, iszunk, a másikára (TL 255)

jót mondanak. néki jót kivánnak. amind anyi imádság Isten elött, menyi (TL 257)

A meg maradot. amit másoknak adtam (TL 257)

A bizonyos hogy meg marad nem (TL 257)

le taszittya a kerékröl, már a sok. aki abban két esztendöt (TL 259)

aleg nagyob hirünk a, hogy a vezért le tették és a (TL 259)

akár mely nehéz dolog légyen a, mint hogy pedig az új (TL 268)

se távozanak el telyeségel., ha amahumet bolondsága anem lett volna,, hogy (TL 268)

el szököt volt Constancinápolybol, hogy a hagyatta volna el véle a (TL 268)

a májusi szép napoknak, de a bizonyos hogy it amajus nem (TL 269)

annak bizonyos száma vagyon. hogy a meg nyeri a paraditsomot. ök (TL 270)

idök járnak de a nekünk hasznunkra vagyon, mert most (TL 272)

a törökökröl valo leveleimet. mert a bizonyos, hogy régen félbe hagytam (TL 274)

mondván ött holnapja, nem soké a, az elött gyakraban irtunk egymasnak (TL 276)

derviseknek, leg föveb külsö foglalatoságok a, hogy tántzollyanak keden. és pénteken (TL 276)

mitsoda tisztelettel vannak a kristushoz, a nem igaz hogy káromlásal volnának (TL 276)

el it valo uralkodo bujdosásunknak, abizonyos, hogy mint a negyed része (TL 279)

ellenségünknek is roszat kivánni. de a bizonyos hogy másnak vakságot kivánni (TL 286)

is nézettem semit nem láttak, a jutot eszembe. hogy talám a (TL 286)

a mi még leg nagyob. ahogy, ót aszszonyokot nem találnak Mitsoda (TL 286)

találnak Mitsoda rettentö nagy kin a hogy ót aszonyok nem lesznek (TL 286)

az attyárol valo testvér ottsét, a pedig leg kiseb ellen mondás (TL 287)

változo tantzot jártat a vezérekel, abizonyos hogy el mondhattyák hogy nintsen (TL 288)

a föld alá eset., elég a hogy, erre haragut a császár (TL 288)

utánna hogy szamár volt, elég ahogy, egy rendes ifiu anglus az (TL 289)

töbire öreg pasáknak adgyák öket avalo hogy a házaságot épen nem (TL 291)

hogy ami még roszab. mert abizonyos hogy a hit tagado vezérek (TL 291)

fejdelem aszony talála modot abban., apedig a volt, hogy a szeretejét (TL 292)

aszony talála modot abban., apedig a volt, hogy a szeretejét a (TL 292)

számláltak, mitsoda rettentö gyülekezet volt a, mitsoda rettentö sok gyilkosok voltak (TL 294)

a levelem hoszab legyen. elég ahogy az ötödik lajos király békeséget (TL 295)

mert aprussiai királyt meg verték. apedig igy let meg., Marsallus Daun (TL 295)

törte mind a két karját, a bizonyos hogy holtig fogja viselni (TL 296)

mire, meddig. ö tudgya, elég a hogy. adgyunk hálakot néki hogy (TL 298)

a’
a’ – 13

ha egy néhány lábnit ád, a’ nékem elég, Kedves Őtsém Uram (ML 308)

Atyafiakal. Nem Isten áldása é a’? tsak egy vettetet ki azok (ML 311)

életnek a’ fundamentuma az Oeconomia, a’ mind hasznos, mind szent dolog (ML 312)

hugomnak meg tettzet a’ Kőnyvem, a’ nékem elég vigasztalás, én is (ML 318)

Ked Őtsém Uram a’ bizonyos, hogy a’ gyermek kori (ML 318)

ki nem vette Kedet, mert a’ bizonyos hogy egy néhány héttel (ML 319)

it lévő Ministernél, de tsak a’ volt a’ felelet, {…}, Kedves Őtsém (ML 319)

paripa meg tálálná magát nyeriteni, a’ bizonyos minden betsűletit el vesztené (ML 321)

istaloiban az Lovakhoz, azt tsak a’ hiheti el a’ ki látta (ML 321)

tréfás Ur monda a’ Primásnak, a’ valo Nagyságos Uram, hogy a’ (ML 322)

akor bőveb a’ Mészárszék, mert a’ valo hogy napal igen keményen (ML 322)

egy hitetlennek erszényiben viszsza mégyen, a’ már az én Szent Szakállomhoz (ML 323)

hogy kednek egyik szives kivánsága a’, hogy én is a’ Felséges (ML 324)

az
aban – 1

Tudom aban nem kételkedik kéd. ha papirosra (TL 34)

abban – 102

mint egy nagy szilva fa. abban sem hazudok, ha azt mondom (TL 10)

volnék. még semmit sem tudunk abban. amiért ide jöttünk. de félek (TL 11)

semmi modgyát hogy tudosab legyek abban a nyelvben. amint vagyok, itéllye (TL 12)

lehet látni avéle valo végezésnek. abban arettentö halogatás, holnap, holnap. aza (TL 15)

hogy a pompájoknak egyik része abban áll. hogy mindenkor sok szolga (TL 16)

azért együnk belölle a még abban tart, zugolodás nélkül, és azt (TL 17)

mi semmit nem mulatunk ell abban hogy a dolgaink jol follyanak (TL 19)

minket. mert a mitöl tartottunk. abban torkig estünk. ki veszen ki (TL 26)

lapátos hajora fel ülök. ebédre abban a nagy császari városban mehetek (TL 27)

országban valo viszá menetelre: (de abban thamás vagyok:) bercsényi urat. az (TL 29)

forditat. mi pedig nem vagyunk abban az állapotban hogy adhassunk, söt (TL 33)

ülhetnének, nekem ugy tettzik hogy abban az idöben nem kivántatnék annyi (TL 36)

Abban bizonyos vagyok, hogy tegnap igen (TL 38)

és az ide valo emberek. abban inkáb emberek. mint sem másut (TL 42)

ahalászok. hány ezer kél ell abban a császári városban. és hány (TL 44)

nincsen kédnél, hogy mi mostis abban a szándékban vagyunk., hogy franczia (TL 47)

az illendö is, abban az országban. angliában ha az (TL 49)

vette ezt az izenetet. és abban. a változtatás, változást nem okozhata (TL 49)

hét orakor reggel mi is, abban a nagy vizi hintoban ülünk (TL 51)

itt kel lenni a még abban tart. kinek kinek pedig bövön (TL 54)

nem lehetneé ollyan modot találni abban hogy meg szabadulhassanak. csak ezt (TL 54)

sokal tágasabban vagyunk szálva. mint abban a nyomorult jéniköben. az egész (TL 55)

nem tudnak, minden mulattságunk tehát abban áll. hogy bercsényi urhoz megyünk (TL 58)

azidöben, akiknek valami nyavalyájok vagyon. abban a sárban meg ferednek. negyven (TL 59)

látni a sár körül. és abban a sok aszszony, férfi, gyermek (TL 59)

volna. magam is bé mentem abban az ocsmány sárban. a többivel (TL 59)

ház mellet egy tó lévén, abban vagy huszig valo bialokot hajtottak (TL 65)

ha fizethet néki. de hanem, abban bizonyos lehet hogy meg hoszabittyák (TL 66)

zugását. láttyuk s’hallyuk. hánkodását. Abban nagy halak. jádzanak. örömökben ugrándoznak (TL 67)

láttya kéd abbol. hogy vagyon abban valami. abban avagyon. hogy ide (TL 73)

abbol. hogy vagyon abban valami. abban avagyon. hogy ide három mély (TL 73)

nem tudhattya. a szempillantását. amelyben abban eshetik. estve egésségesen fekszik le (TL 75)

nem tudván mi tévö légyen. abban az el bodult állapottyában. kapja (TL 76)

mondani, hogy mindent véghez vihetek abban. aki erött adhat. itt mi (TL 82)

akarattyára hagyom, hogy nekem még abban modom nem. volt a miben (TL 83)

annak az idönek, mint ha abban volnék, már elöre el látom (TL 97)

köntösben. valamint a görögnék. és abban hogy kis lábok legyen. készeb (TL 99)

azt kéd meg tudgya, hogy abban az országban a leány gyermek (TL 99)

még elöre meg mondom. és abban nem kételkedem, hogy kéd nem (TL 102)

haszna vagyon. egy éhel halónak, abban. hogy kolosvárt jó kenyereket sütnek (TL 112)

valamint jób volt, csak éppen abban külömbözik, hogy az ágyban fekszik (TL 116)

is mindenben öket. de csak abban követem. hogy ök aluttak. én (TL 122)

hát ijesztö. de azö törvények. abban kedvezet a férfiaknak. és ha (TL 124)

a törvény csinálo. ö lássa, abban nem töröm a fejemet, hanem (TL 124)

töröm a fejemet, hanem csak abban hogy kéd egésséges legyen, de (TL 124)

bizonyos benne. de abban bizonyos lehet kéd. hogy ha (TL 125)

terhben eset,. de modgya lévén abban hogy azt el titkolhassa. és (TL 131)

kényes életet nem éltek. mert abban az országban az esö ritka (TL 133)

jót lehetne enni. mint avárosokon. abban nem volna fogyatkozás. tudgyaé kéd (TL 134)

nincsen, hanem nagy fazakakot tartanak. abban kóróból tüzet csinálnak. és kivül (TL 134)

valamely országban, az az ország. abban az idöben mindenkor szerencsés, micsoda (TL 153)

egy embernek, nem is lehet. abban változást tenni, édes nénem gyakorta (TL 156)

és takarékos uj esztendöt. és abban férfiui álhatatos. hü, és állando (TL 157)

mihent az esküvés meg volt. abban az orában. ugy meg utálta (TL 159)

közel vadászván, akis aszszonyra találának. abban akeserves állapottyában. az elsö szereteje (TL 173)

kezdene részegülni. és hogy már. abban az állapotban volna, amint kivánná (TL 176)

ellene, akik ö ellene árulkodván. abban a keserves állapotban ejtik. a (TL 179)

valo kegyességit, szintén ugy, mint abban a nagy rendben, a melyben (TL 179)

csak arra akarván hajtani, talála abban modot, hogy damaskus városábol. egy (TL 180)

által. sok correspondentiája lett volna; abban modot is találának, hogy azok (TL 181)

innét holmi ajándékot küldök, még abban néném, gáncsot találsz, szép dolog (TL 182)

melyért szanni kel aztot, aki abban vagyon. de még is. nem (TL 183)

semmi jó nincsen, hogy lehetne abban a magához valo szeretet (TL 187)

föben járó dolog. talám csak abban vétettem, hogy el felejtem egy (TL 193)

ház pusztult el azért. hogy abban. az adakozást. nem követték, az (TL 200)

A mitöl tartottunk, abban már benne vagyunk az Isten (TL 202)

a szokás szerént vit végben, abban a gyengeségiben is. az esztergájában (TL 202)

az Isten rendelése,! a még abban a nagy városban mulaték, avezért (TL 205)

ha csak lassan, lassan esnek abban. mert hozá szokik. édes néném (TL 206)

fogvást szolgálták az apját, de abban menthetem a fiat, hogy az (TL 211)

hadakozást. hadakozzanak nem bánom. nékünk abban semmi kárunk. se hasznunk. csak (TL 212)

hogy olyan kevés idö alat. abban a keresztyényi, és fejdelemhez illendö (TL 215)

a mit leg inkáb tsudáltam abban az állatban, az orrát. de (TL 218)

gondolatot nem adot, mert még abban az orábanis a hideg volt (TL 219)

melyben minden féle igéretek bövölkodnek. abban a sok biztatások, hogy 30 (TL 224)

ezer embert adnak melléje. de abban thamás vagyok., végtire azt irják (TL 224)

azaz ember. ezek felelik, hogy abban, a pap azon meg ijed (TL 237)

simábnak tettzet. az ö tzifraságok abban. áll, hogy sok féle pénzt (TL 250)

aszszony egy rostával eleiben megyen., abban buza vagyon és marékal az (TL 250)

kapnak, mi haszna már. avezérnek abban. hogy ollyan nagy dolgokot cselekedet (TL 250)

micsoda nyomoruság néném, abban a nagy városban lakni. ót (TL 250)

ha innét más huvá küld, abban akarattya legyen meg. csak sz (TL 251)

egésség mint szolgál, szoktaké irni abban a nagy városban tavaszal. talám (TL 254)

Angyal fel keverje avizét. és abban vessék öket. de azt az (TL 255)

hogy ez, vagy amaz nintsen, abban nem törjük a fejünköt. hogy (TL 256)

királyné aprususal. ebben a holnapba, abban bizonyos vagyok hogy az Austriai (TL 258)

kerékröl, már a sok. aki abban két esztendöt eltölt. a vezérek (TL 259)

az Álkoránt, és hogy elsöben abban ahivatalban. mint azok akik atöronybol (TL 273)

vezérnek szollyon mellette. más képen abban a hivatalba nem álhatna, avezér (TL 273)

meg halni pestisben, akik pedig abban meg holtanak lehetetlen volt azt (TL 275)

nem szokás, hihetö hogy ök abban az ország tsendeségire vigyáznak., de (TL 278)

és kitsid mosodásban. az elsö abban áll, hogy az egész testet (TL 281)

azt hirdeté hogy az Alkorán abban a holnapba küldetet menyböl. abban (TL 282)

abban a holnapba küldetet menyböl. abban az egész holnapba regeltöl fogvást (TL 282)

a fejdelem aszony talála modot abban., apedig a volt, hogy a (TL 292)

meg keseredék., Eginhárt bizonyos lévén abban. hogy a tselekedete nem maradna (TL 292)

magok seregekel. azt is tartották abban az idöben. de nem az (TL 295)

nem láthattyuk, had láthassuk meg abban az őrőkős Országban, a’ melyet (ML 315)

meg nem tudtam gondolni, hogy abban vagyon egy kis indiscretio, de (ML 317)

meg bérmálták é vagy sem, abban telyes bizonyos lehet Ked, hogy (ML 319)

Fejedelműnknek a’ hivei közőt lehetnék, abban bizonyos légyen Őtsém Uram hogy (ML 324)

zugását Hallyuk, ’s láttyuk hánykodását. Abban Nagy halak jádzanak Őrőmőkben ugrándoznak (ML 326)

abbol – 468

hága, és a szegény mészáros abbol ki esék, ma a császár (TL 22)

torkig estünk. ki veszen ki abbol?, csak az Isten: ennek elötte (TL 26)

hogy mi mennyünk elsöben hozája, abbol pedig semmi sem lesz, mert (TL 28)

urak számára. a mulattság pedig abbol állot. hogy lovakot futtattak, flintábol (TL 37)

minden napi mulattság már itt abbol fog állani. hogy vagy bercsényi (TL 46)

a savanyu vizre kel menni. abbol harmad napig kel innya. a (TL 60)

honnét irok. meg láttya kéd abbol. hogy vagyon abban valami. abban (TL 73)

kéd párttyát az aszszonyoknak. mert abbol észre veszem. hogy már job (TL 86)

arra kére a fiát. hogy abbol le ne szállana, és mindenik (TL 88)

itt az ura afeleséginek, de abbol aszszonyom meg nem segitené egy (TL 99)

benne, de mikor érni kezd, abbol az enyvböl leszen a gyapot (TL 101)

gyapot ugy jöt ki szálanként abbol a magbol. hogy ujjal is (TL 101)

de annyira nem viszi, hogy abbol ki gyógyullyon. a lábaibol igen (TL 113)

mely gyönyörüségben uszunk is, de abbol ki kel kelni. és azt (TL 118)

annak viszá kelletet térni, és abbol is kevés látta meg hazáját (TL 147)

apja oda ki vitte hogy abbol a forásbol igyék. és meg (TL 152)

élni. elég ahogy, minek elötte abbol a vizböl isznak., a sárban (TL 152)

és annyi sárosinét egyszers mind., abbol a fekete apotikábol, avizre kel (TL 152)

mise mondó könyvet tartanak. és abbol áll. minden könyvök. de mikor (TL 163)

méregel meg hintettem, itéld el abbol. hogy ha az a gyanoság (TL 176)

fel kalánozák. valamint a téjfelt. abbol pedig, kel enni. még a (TL 198)

el megyen hóért, és azután abbol. kedveskedik az attyafiainak. de most (TL 198)

azok, akik meg akarnak maradni. abbol a pénzböl. élljünk mindnyájan, mind (TL 205)

lehet. se fizetést. se ruházatot abbol adni. a szegény urunknak. hatvan (TL 206)

ételre el megyen. másodszor, mert abbol kel fizetni az alacson cselédnek (TL 206)

el viszik. mast tesznek helyiben. abbol is anyit, és igy mind (TL 221)

mondani hogy mikor indulánk ki abbol a Császári varosbol, el végezvén (TL 223)

elegendö. hogy ha tudtunk volna abbol élni. és meg felelni a (TL 238)

talám még a gazdám is abbol. valo. meg nézem a tzimerit (TL 241)

Ez a levelem abbol fog állani, hogy mi formában (TL 264)

az öröksége, a császáré, és abbol annyit ád agyermekeknek, amenyi elegendö (TL 267)

hideg legyen, akis mosdás pedig abbol ál, hogy artzal. mekha felé (TL 281)

a népre el lehet itélni abbol. hogy a midön Titus meg (TL 294)

holtig fogja viselni a bélyegit, abbol láttyuk hogy az iffiu aszonyoknak (TL 296)

materia a’ kőntőse, minden Oeconomiam abbol ál, hogy a’ kőltségem hoszab (ML 312)

szabad tartani, minden szőllő munka abbol ál, hogy szűret után (ML 312)

nem voltunk nagy étűek, mert abbol igen kimélve enni, hogy tovább (ML 317)

fenyegeti, ki kel hát kelni abbol a lankadságbol., mely oly lágyságal (É 10)

eröt nem vennénk magunkon, hogy abbol fel ébredhesünk,, és a menyei (É 10)

halni, aki nem akar meriteni abbol akintsböl. és abbol a világoságnak (É 15)

akar meriteni abbol akintsböl. és abbol a világoságnak és kegyelemnek forásábol (É 15)

legyünk hogy mindenek meg láthasák, abbol, jó példát vegyenek, és azért (É 23)

oltalmaza, mivel a külsö dolgokot abbol ki rekesztvén, tsak az örökké (É 25)

{…} Mit tanulhatunk abbol hogy mitsoda modon köszönté az (É 33)

{…} Mit tanulhatunk abbol atselekedetiböl a szent szüznek, aki (É 37)

{…} Abbol azt tanulhattyuk, hogy mentöl fellyebvalok (É 37)

és szivében forgattya vala, semit abbol el nem {el-nem} vesztet valamit (É 61)

az ö bölcseségek, és igazságok, abbol a véghetetlen. és valoságos bölcseségböl (É 66)

{…} Mit tanulhatunk abbol. midön azt veti szemére Jerusálem (É 73)

akarja hogy a gonoszt utállyuk abbol az okbol {ok bol}. mert (É 106)

{…} világosan meg láttyuk abbol. hogy akristus ura lévén a (É 109)

másként is a felebaráti szeretet abbol áll, hogy az Istenért, az (É 119)

{…} Mit tanulhatunk abbol hogy az Apostolok oly gyengeségel (É 121)

vesztenek ell, a rettentö, és abbol meg láthattyuk hogy mely kevesen (É 139)

{…} Abbol nem következik hogy a szeretet (É 154)

néki adgyuk minden szeretetünket, semmit abbol, meg nem tartván. magunkhoz, vagy (É 159)

{…} Abbol azindulatbol; mert az Isten jó (É 160)

{…} Nem leheté meg szabadulniok abbol arabságbol és mi formában lehet (É 161)

mivel az egyik része aböjtölésnek abbol áll, hogy a kényeségeket el (É 162)

nem volna, avaloságos böjt inkáb abbol áll, hogy meg hallyunk kivánságinknak (É 167)

és amagunk akarattyának, mint sem abbol hogy atestet koplaltasuk, mivel ezek (É 167)

mutatás is vétkes ollyankor,, és abbol meg láttzanék hogy nem afelebarati (É 171)

{…} Meg láthattyuk abbol. hogy mitsoda nagy a setéttség (É 178)

akarna látni, tudni, probálni, tsak abbol agyönyörüsegböl, hogy tudhason valami ujságot (É 182)

a véteknek, akristus esze gyüjti abbol az el szélyedésböl, amidön szolgálattyára (É 186)

váltotta meg, és ki rekeszteni abbol örökösön az ö alazatoságának. és (É 189)

szent Agoston, a szegények kintse. abbol a kintsböl segittik szánakozásal. és (É 190)

valoságos és szükséges böjt pedig abbol áll, hogy avétket elkerüllyük, és (É 200)

Nem meg vetésböl tselekedé sem abbol, hogy keveset gondolna vélek, hanem (É 204)

és meg hattya, és aki abbol penitentzia tartásra valo köny hullatást (É 212)

{…} Hogy meg lássuk abbol. mitsoda ereje vagyon az imádságnak (É 218)

{…} Abbol az ókbol, hogy még elöre (É 218)

és ha szinte külsö képen abbol valok is, de Isten elött (É 236)

is, de Isten elött nem abbol valok. valamég tanitását nem gyakorollyák (É 236)

{…} mit kel nékünk abbol tanulni. hogy akristus az egész (É 240)

{…} az az iga abbol áll, hogy szeretettel adgyuk magunkot (É 253)

szerént valo szükségekben. hanem még abbol adgyanak ami szükséges, amidön a (É 276)

ollyan gazdagoknak keménységit, akik még abbol sem adnak, a mi nekik (É 276)

szemeivel, hogy a valoságos nagyság abbol áll, hogy magunkot semminek tarttsuk (É 279)

{…} Hogy abbol meg lássuk. hogy mindenkor az (É 282)

ó embernek hajlandoságit. 2. hogy abbol meg tanullyuk, el szenvedni felebarátunknak (É 283)

Isten arra választotta volt, hogy abbol álittsa fel Anyaszent egyházát, ugy (É 297)

hogy szabad, roszat tselekedni, hogy abbol jó jöjjön ki., azok kik (É 302)

fel kellyen. és ki menyen abbol a melységböl a melyben vetette (É 306)

állanának. tsak azért le eshetnének abbol az igaz voltokbol., és el (É 309)

gazdagságra vágynak, tsak abbol az okbol is, hogy minden (É 311)

ád elönkbe a szent Lélek, abbol láttyuk. hogy az Isten tudgya (É 315)

és a fiaid, és tölts abbol mind az edényekbe. és mikor (É 320)

orvoság, az excommunicatio a mely abbol áll, hogy el tilttyák, attol (É 324)

szeretet azt kivánnya, némelykor., hogy abbol. vagy el vegyenek, vagy ahoz (É 325)

ami aszájban megyen., hanem ami abbol származik (É 332)

nékünk ekutat adta. és öis abbol ivut. és a fiai, s (É 339)

és ti azö munkájokba állottatok. abbol pedig avárosbol sok samaritánusok hivének (É 340)

hogy ö maga is kérjen abbol a drága vizböl, melyröl néki (É 341)

egészen bé tölti azt, aki abbol iszik. és tsak a mennyei (É 342)

Isten országát, a mely keresés abbol áll, hogy azt mindenél nagyobra (É 357)

szent Ambrus nem kel enni abbol az eledelböl mely akrístus teste (É 359)

{…} Azért. 1. hogy abbol oly világosan meg bizonyitassék a (É 360)

akit jelente. a föld, és abbol mint egy sárt tsinált, hogy (É 377)

voltokot. nem ígyekezvén azon. hogy abbol aveszedelemböl ki vegyék, és nem (É 383)

{…} Mi következik abbol a mit mondál (É 399)

{…} Mit kel abbol ki hozni hogy az üdvezitö (É 400)

mondása szerént. {…} roszat tselekedni. hogy abbol jó következék. annál is inkáb (É 431)

avakokot. és a sántákot, hogy abbol meg tanullyuk, hogy az olyan (É 437)

ember magát, és ugy egyék abbol a kenyérböl és igyék apohárbol (É 453)

{…} Hogy meg lássuk abbol., mitsoda készülettel kel lenni a (É 462)

{…} Mit tanulhatunk mi abbol. a mit a kristus mond (É 469)

hogy a valoságos meg térésel abbol ki kellyenek. 3. ezeknek az (É 483)

{…} Mit tanulhatunk abbol. hogy mimodon köszönté az Angyal (É 493)

A vétkek meg botsátása tsak abbol áll tehát, hogy a pap (É 513)

{…} Azért. hogy abbol meg lássuk, hogy a mi (É 514)

ugy megyen mint bünös, és abbol meg igazulva és meg ujulva (É 528)

{…} Abbol meg lehet üsmérni, ha kivánságal (É 534)

meg nem láttyák, el leheté abbol itélni, hogy nintsen jelen az (É 549)

{…} Abbol épen nem következik; avalo hogy (É 549)

2. azt is meg tanulhattyuk abbol., hogy ha az Istennek, egy (É 562)

jóvá nem hagya, a vétek abbol áll valoságosan. ha a teremtet (É 575)

{…} Az abbol áll, hogy bizodalomal éllyenek a (É 581)

{…} Az abbol áll. 1. hogy meg békélteti (É 581)

szeretetvén véle az igazságot, 2. abbol atsendeségböl, a melyben vagyon alélek (É 581)

szállot kenyér. hogy ha ki abbol eszik, meg ne hallyon, Én (É 593)

{…} világosan láttyuk abbol. hogy mint kel betsüllenünk az (É 597)

Istent, mert az Isten szeretet, abbol jelent meg az Isten szeretete (É 609)

ö szeretete mi bennünk tekélletes. abbol üsmérjük meg, hogy ö benne (É 609)

meg nékünk ezeket a szokot, abbol jelent meg az Isten szeretete (É 610)

mert a keresztyéni felebaráti szeretet abbol áll, hogy felebarátunknak azt kivánnyuk (É 611)

meg nékünk ezeket a szókót, abbol üsmérjük meg hogy ö benne (É 611)

az ember, és ugy egyék abbol akenyérböl, és igyék apohárbol, mert (É 618)

lesz a magáéhoz, a mely abbol, áll, hogy tsak azt akarjuk (É 621)

magában, meg marado örök élete, abbol üsmértük meg az Isten szeretetit (É 622)

és a vigyázást. a józanság abbol áll, hogy mértékleteségel., és tsak (É 630)

keresztyéneket, és a szolgait, atekélleteség abbol. áll, hogy ellene mondgyanak. arosz (É 638)

{…} Mert abbol meg láttzik, hogy az ollyan (É 676)

A tsak arra valo. hogy abbol meg tanullyuk ezt az igazságot (É 676)

{…} Mitsoda oktatást vehetünk mi abbol hogy mi formában szabaditá meg (É 677)

le szállot, a Mária méhében, abbol a szenttséges méhböl, az istáloban (É 684)

hogy ki vegye az embereket abbol akemény idöböl, az az, az (É 685)

akoporsoban, és elevenen jöt ki abbol., ugy az ember is akereszttségnek (É 694)

akereszttségnek vizében, bünösön mégyen, és abbol ki kél mint igaz, és (É 694)

el vala merülve, mit vett abbol egyebet magának, hanem gyalázatot, az (É 701)

az örökké valo élet, amely abbol áll, hogy az Istent tekélletes (É 702)

ha másbol nem adhatnak is, abbol kel nékik adni, szeretetet, szánakodást (É 713)

{…} Mit hosz ki abbol. ajövendölésböl, amelyet tett az ur (É 720)

{…} Azt lehet természet szerént abbol ki hozni, hogy tsak az (É 720)

{…} Az abbol áll, a midön káromollyák az (É 723)

véle jót tészen, tsak épen abbol az indulatbol hogy ötet szereti (É 744)

honak elsö napján, és olvasa abbol nyilván az utzán mely avizek (É 748)

sem szabad roszat tselekedni, hogy abbol jó következék., se az Istent (É 760)

eleiben kel tehát menni, és abbol a vizböl kel tölle kérni (É 787)

{…} Mit tanulhatnak a szülék abbol, hogy mitsoda gondgya vagyon ennek (É 812)

maradván az igazságban. ki estek abbol az boldog állapotbol., a melyben (É 814)

és meg térésit. hogy ha abbol ki üzzük arendeletlen hajlandoságokot, és (É 828)

{…} Mit kel abbol tanulnunk amit szent pál mond (É 861)

{…} Azért, hogy abbol meg tanullyuk, hogy mennél inkáb (É 875)

másokot avétekben ejtenek. meg engedi abbol az okbol is abotránkozásokot, hogy (É 881)

Mit hozz ki szent pál abbol. amit mond ahalálon valo gyözedelemröl (É 896)

azt tartani. az én törvényem abbol áll. hogy ugy mint törvény (MN 12)

törvény tsinálonak tettenek, atörvény pedig abbol áll, hogy a ki ajátékot (MN 13)

mint kezdék pedig magokot viselni. abbol által látá hogy nehezen adnák (MN 29)

melyet tselekedtem érette. itéld el abbol hogy mit tselekedhetem, de a (MN 108)

végben vinni szüléidnek akarattyokot, mert abbol el itélhetem. hogy mitsoda szorgalmatossagal (MN 115)

hogy gyözd meg szeretetedet. és abbol meg látom hogy szerettel engemet (MN 134)

azért oltalmaztam meg életemet, hogy abbol egyedül tsak te parancsoly. nem (MN 164)

neki, Zelim amit érettem tselekedtél., abbol el gondolhatom hogy azt a (MN 169)

nem tsinálsz abbol magadnak lehetzé mindenkor ebben atürköztetésben (MN 188)

hogy volna anyi jószagok hogy abbol bövségel élhetnének. azért el is (MN 218)

vigyázásal akarván bánni a dologal. abbol meg lehetet volna látni. ami (MN 223)

nem tsak fábol áll. hanem abbol. hogy keményen fel tegye keresztényi (KKU 258)

aki az egész világnak teremptöje, abbol meg láthatod. hogy mitsoda nagy (KKU 271)

még elöre meg mondom, hogy abbol semmi sem lesz (KKU 284)

mértékletlenség. kut feje. abetegségeknek. mert abbol származnak tsak nem minden féle (KKU 299)

volna. aszerencse el fordulván tölle, abbol gyalázatosan ki rekesztetet, mint ha (KKU 302)

egy keresztet visellyenek is: de abbol nem következik hogy egy mástol (KKU 327)

meg gyalázod akeresztet. hogy ha abbol el vész. hát igy hordozodé (KKU 339)

hoszunak tetzvén, azt gondoltam. hogy abbol egy darabot el vehetek (KKU 339)

mindeneket, senkit ki nem veszen, abbol meg láthatod hogy senkit ki (KKU 362)

mostanában pedig azt akarom hogy abbol hárfát tsinály, és a mellet (KKU 369)

egy szolgának. hogy ö is abbol a pohárbol igyék, a melyböl (KKU 384)

szenvedgyük akeresztet. de sött még abbol nagy hasznot is veszünk (KKU 400)

akár mitsodásnak tessék néked, de abbol jól meg tanulhatod, miképpen kellesék (KKU 409)

mivel az imádság abbol áll, hogy a mennyet szüntelen (KG 472)

tartás a szent atyák szerént. abbol áll, hogy sirasuk büneinket, és (KG 482)

az övéjihez. fö képen négyet abbol fel tehetünk. 1. készen vagyok (KG 483)

lévén a mi birtokunk alat, abbol nem parancsolhatunk (KG 485)

A testi alamisna abbol áll, hogy a szegényeket táplállyuk (KG 489)

A testi kivánság abbol áll, a midön kivánnyuk, és (KG 495)

atselekedetekben, ez életben valo boldogság, abbol áll, hogy ateremtet állatokhoz. ne (KG 522)

az örökös tisztelet, a mely abbol áll, hogy ötet imádgyuk. alázatos (KG 537)

Boldogságos szüzhöz valo, igaz áitatoság abbol áll, hogy véle meg egyesüllyünk (KG 539)

az ö leg föveb áitatosága abbol (KG 539)

sanyargassad magadot., nem évén sokszor abbol. a mit leg inkáb szeretz (KG 554)

meg hagyá magát tsalatni, evék abbol agyümölcsböl, és a férjinek is (KJÉ 573)

a melyet meg gátolhatná. ö abbol tettzése szerént valo nagy jókot (KJÉ 576)

vala, az embernek minden tekélletesége abbol állot, hogy az Istent üsmérje (KJÉ 577)

az okos léleknek. minden jova abbol áll, hogy az Isten birhassa (KJÉ 583)

magáét, az embernek minden szenttsége abbol áll, hogy akristust kövesse, az (KJÉ 591)

kel olvasni., és eza tisztelet abbol áll, hogy higyék. és kövessék (KJÉ 595)

mutogatot. aki is észre vévé. abbol. hogy valamely látása lett volna (KJÉ 605)

vihesse hivatallyát, a mely hivatal abbol állot, hogy meg mutassa az (KJÉ 610)

fóg. hogy ha pedig abbol avizböl iszik, a melyet én (KJÉ 627)

mondá akristusnak, uram adgy nékem abbol avizböl, hogy had ne szomjuhozam (KJÉ 627)

ötet, és ne küldené ki abbol az emberböl. mind azon által (KJÉ 634)

ókból a menyeknek örökösi valának, abbol ki rekesztetnek. és a setéttségre (KJÉ 648)

jonás jelét adá elejekben, és abbol két hasonlatoságot hozot ki, az (KJÉ 654)

vennének is, de alíg jutna abbol mindenikének., az után kérdé hogy (KJÉ 663)

néki, uram adgy nékünk mindenkor abbol akenyérböl., felelé nékik jesus. én (KJÉ 666)

szájban mégyen, hanem a mi abbol származik. a fertezteti meg. erre (KJÉ 669)

mentek az adotol; ezt akarván abbol ki hozni, hogy ö egyetlen (KJÉ 676)

asztalárol le hullottak, de tsak abbol sem adtanak néki, az ebek (KJÉ 702)

és meg akarván öket gyogyitani abbol a kevélységböl, a mely némelyeket (KJÉ 714)

venni akenetnek az árrát, hogy abbol félre tegyen el magának, De (KJÉ 716)

mert mondom néktek, hogy többé abbol nem eszem, mig bé nem (KJÉ 737)

nem ada, hanem azt tanulhattyuk abbol., hogy azért az okbol nem (KJÉ 743)

veszököt; az a gyümölcs pedig abbol áll, hogy szeresék egy mást (KJÉ 744)

néki adtál, amely orök élet abbol áll, hogy tégedet egyedül valo (KJÉ 746)

volt, jésus mondá nékik, hozatok abbol ide egy nehány halat amelyet (KJÉ 768)

venni. egyszere. és meg visgálni abbol mint tselekedtenek. az el töltöt (VKT 786)

azt is kel. ki hozni abbol. a szent mondásbol., hogy tsak (VKT 897)

azok., kik gyermekeket ohajtanak. vagy abbol a természet szerént hajlandoságbol. ohajttyák (VKT 919)

pedig mitsoda sok rosz következik. abbol, a neveltetés. és a szoktatás (VKT 921)

teremptettél, azért hogy fel ébreszelek abbol a feledékenységböl. a mely oly (IK/A 21)

vett tégedet a kereszttség által. abbol aveszedelemböl,. a melyben volt az (IK/A 25)

vérinek érdemi által, ki vétettél. abbol aközönségesen valo átokbol, amelyben eset (IK/A 25)

idöben, igen nehezen térnek ki abbol. gyakorta az is meg törtenik (IK/A 45)

el az ifiuságnak rosz erkölcseit., abbol következik., hogy egy nagy része (IK/A 75)

Isten elött. látván amagad nyomoruságát; abbol meg üsméred rosz hajlandoságidot. hogy (IK/A 95)

hogy mentöl hamaréb ki kelnének abbol., és apenitentzia szenttségihez járulnának, hanem (IK/A 100)

minden estve. hogy meg lásuk abbol, hogy valamint a napnak kezdetekor (IK/A 107)

ide fellyeb szolottunk, tanullyátok meg abbol az irtoztato büntetésböl amelyet az (IK/A 145)

mondanak, üsmerd meg vétkedet., és abbol jobbisd meg magadot (IK/A 151)

alelkek remélhetnének egy kis idötskét abbol. amely ate hatalmad alat vagyon (IK/A 165)

meg láthasák. mitsoda roszak következnek abbol. és hogy mitsoda nyomoruságokot vonszon (IK/A 170)

sokáig marada, hogy nem tudhattyák abbol valo ki térésit. és az (IK/A 174)

hogy az szemérmetlenek meg tanullyák abbol., hogy az illetlen szeretetnek tüze (IK/A 174)

az indulatra adgyák magokot, hogy abbol igen nehezen térnek ki, holot (IK/A 177)

áitatoság, mind nagyban. mind kitsinyben abbol áll. hogy a kristus Jésust (IK/A 213)

sokszor ok nélkül. hanem tsak abbol az utálatos szokásbol., a melyel (IK/A 234)

nem a veszekedésböl áll, hanem, abbol. hogy meg tudgyad vetni. a (IK/A 250)

tarttyák hogy a felebaráti szeretet abbol áll, hogy az atyok fiokot (IK/A 254)

a melyek abbol következhetnek, és következnek is gyakorta (IK/A 295)

familiákban.: a veszedelmek. a melyek abbol következnek, olyan bizonyos jelek a (IK/A 302)

legyen is, de nem következik abbol., hogy azok a kik azt (IK/A 311)

ki tsak anyit mutat ki abbol. a menyi elegendö hasznára, a (IK/A 334)

és mire rendeltettél, kivánván tégedet abbol az veszedelmes tudatlanságból fel ébreszteni (IK/B 389)

szemeidet az egek nézésére. csak abbol is meg látod hogy nem (IK/B 390)

keresztényi név mire köteledzi öket. abbol is következik hivatalokal valo ellenkezö (IK/B 393)

azon idöben, nehezen térnek meg abbol, ugy is történik, hogy soha (IK/B 410)

nem gyözheték az ö elméjit. abbol ki tettczik, mivel az ö (IK/B 414)

adgyák magokot. nehezen térnek ki abbol. gyakorta ugy is történik, hogy (IK/B 417)

emlekezik iffiuságokban valo élettyekröl, de abbol által láthattyuk micsodások valának iffiuságokban (IK/B 426)

csudálatosan esék. hogy meg láttzik abbol, micsoda nehéz meg térni az (IK/B 427)

{…} Következhetiké valami rosz abbol, ha valaki roszul élt iffiuságában (IK/B 428)

bántya az Istent. és hogy abbol sok rosz következik. ugy mint (IK/B 437)

meg vallani annak. az ki abbol inkáb meg gyogyithat mint más (IK/B 452)

követni. és hogy mi következik abbol. hogy ha attol el távozol (IK/B 452)

tartván, életed meg jobbitása által, abbol ki térhess (IK/B 454)

az mely vétket ki nyilatkoztatnak., abbol hamar meg lehet gyogyulni. de (IK/B 457)

valamely kisértetben estenek. nem hogy abbol mindgyárt fel kelnének. és (IK/B 457)

vétekben valo esést. vagy hogy abbol ki kelhess, ha abban estél (IK/B 465)

az vétekben. ha szándékod nincsen abbol fel kelni, 4. ez által (IK/B 465)

és kedvezés nélkül meg visgállyad. abbol észre vehesed indulatidot, hajlandoságidot, rosz (IK/B 470)

Istenhez. kérvén kegyelmit, hogy valamit abbol tarthass meg oktatásodra (IK/B 474)

figyelmetesek. és arrol nem elmélkednek. abbol láttzik, hogy nincsen szándékok az (IK/B 474)

az keresztenyi hivatalodnak egyik része abbol áll. hogy az parochialis templomban (IK/B 487)

tekinti, hogy mi végre rendeltetet abbol ki tettzik, mivel oly szükséges (IK/B 490)

kerülhessed el azokot. és még abbol nagy hasznot is vehetz. az (IK/B 494)

melyröl már beszéltem. tanuld meg abbol micsoda rettentö büntetésel vala az (IK/B 498)

ollyan gyontato papot, az ki abbol ki vezesen. az magad viselésire (IK/B 500)

még nem földé lészesz, mert abbol vétettél * ha pedig ment akarsz (IK/B 514)

mellyet szabot., micsoda okod vagyon. abbol az közönséges és igazságos rendböl (IK/B 514)

ki venni, mivel ö móg abbol senkit ki nem vett. ha (IK/B 514)

hitetvén azt is véle, hogy abbol ki térhet mikor néki tetczik (IK/B 520)

valo nagy munkával térnek ki abbol. arra pedig igen vigyáznak. mind (IK/B 525)

aval áltattya el öket, hogy abbol könnyen ki térhetnek. 3. midön (IK/B 543)

azt hiteti el vélek. hogy abbol már nehéz ki térni, azért (IK/B 543)

azért hogy ne is igyekezenek abbol fel kelni. vigyáz fiam erre (IK/B 543)

vétektöl el távoznak, vagy is abbol ki térnek hogy ha abban (IK/B 550)

mert inkáb meg csalatkozhatol. * és abbol nagyob következik, mint mikor az (IK/B 551)

némellykor semmiért. azt pedig csak abbol az utálatos szokásbol, holot ennél (IK/B 574)

vigyáznak hogy micsoda rosz következik abbol. gyakorta. azért is cselekszik, hogy (IK/B 577)

gyakorta. azért is cselekszik, hogy abbol rosz származék (IK/B 577)

magadra akarnál költeni. vonny el abbol is az szegények számára. mivel (IK/B 604)

légy másokhoz. és segittsed másokot abbol. az mit néked adot. szükségekre (IK/B 607)

az mely kegyelmet cselekszik velünk, abbol csak éppen azt az dicsöséget (IK/B 609)

hivatalra inkáb mint sem másra, abbol következik. hogy olly nagy vigyázásal (IK/B 614)

sem az embereknek. meg üsmered abbol ha Istentöl vagyoné. ha az (IK/B 628)

pedig ollyan nagy és szent., abbol következik hogy szent élettel is (IK/B 639)

idö szukséges legyen is, de abbol nem következik hogy bé vegyék (IK/B 640)

mennyen. mert azon kivül hogy abbol sok veszedelem következik. az nem (IK/B 662)

azoknak kik iffiuságokban jol éltek, abbol következik hogy meg bünteti szerentsétlen (IK/B 669)

adgyák magokot. nehezen térnek ki abbol. vagy talám soha sem. pag (IK/B 701)

éll, és marad máson kivül, abbol következik hogy ö véghetetlen, azt (C/A 36)

vezet; aroszat meg engedi hogy abbol nagyob jót vegyen ki. gyakorta (C/A 39)

Hogy vevék magokot arra hogy abbol agyümölcsböl egyenek (C/A 58)

ki is hasonlo képen evék abbol (C/A 58)

azt mondá Évának hogy ha abbol a gyümölcsböl ennék, hasonlok lennének (C/A 58)

abbol. hogy ö épitet leg elöbször (C/A 71)

{…} Abbol hogy Mojses meg ütvén a (C/A 91)

az Isten parantsolattyábol apáltzájával. és abbol. sok viz folya (C/A 94)

kivül tartották. azért hogy papok abbol meg mosság lábokot és kezeket (C/A 104)

judásnak fegyvert fogni Antiochus ellen abbol. azókbol hogy boszut állyanak rajta (C/A 133)

az emberek vétkiért, nem következiké abbol. hogy abünösököt nem kellene azután (C/A 179)

{…} Abbol nem következik, mert noha akristus (C/A 179)

láttyuk, és abbol bizonyoson el hihettyük, hogy a (C/A 201)

{…} Mert az örök élet abbol áll. hogy meg üsmérjék a (C/A 205)

traditio oly bizonyos út, hogy abbol meg lehesen üsmérni ha az (C/A 236)

hogy egy eretnekel. társalkodgyanak, hanem abbol, hogy egy olyan eretnek. aki (C/A 241)

azt igérte hogy világ végiig. abbol atársaságbol álló Anyaszent egy házal (C/A 246)

hogy romában holt meg. következiké abbol hogy a romai püspök elsö (C/A 251)

ejtik, öket, meg gátollyák hogy abbol ki ne kelyenek. és más (C/A 260)

együt hiszik. az ö Eretnekségek abbol áll hogy meg oszttyák a (C/A 263)

meg romlásokot,. azt hozván ki abbol. hogy az Isten el hagyta (C/A 276)

mindnyájan szentek, és akik azok, abbol le eshetnek, tsak épen az (C/A 278)

el vetik. meg rothad. és abbol a rothadásbol más nö, ez (C/A 295)

hasznos. de az okoság már abbol áll, hogy meg tudgya ki (C/A 360)

ne ellenkeznék, mivel minden vétkünk abbol áll. hogy el mulattyuk azt (C/A 368)

nem kel roszat tselekedni hogy abbol jó következék. ezt szent pál (C/A 413)

irá nékik, hogy bizvást ehetnek abbol a husbol. melyet a mészár (C/A 470)

bálványnak áldoztatot, akoron nem kel abbol venni, hogy másokot meg ne (C/A 470)

sok rendeletlenségek következtenek abbol. hanem tsak a karátson, és (C/A 475)

püspökségiben renden kivül valo böjtöt., abbol el is vehet. ki ki (C/A 476)

valamely bünösel hogy ki vegye abbol az állapotbol. nem erdemletteé meg (C/A 495)

gyakorta botsánando vétekben esnek. noha abbol kivánnanak meg térni Communikállyanaké gyakorta (C/A 544)

illették. akik is mindnyájan ittak abbol (C/A 547)

meg magát, és ugy egyék abbol akenyérböl, és ugy igyék abbol (C/A 547)

abbol akenyérböl, és ugy igyék abbol apohárbol (C/A 547)

vagy arol itéletet tenni, hanem abbol; mikor azt inkáb bánnyuk hogy (C/A 556)

{…} Azt meg lehet üsmérni abbol. 1. hogy ha életünket meg (C/A 560)

ameg holt lelkekért, eki tettzik abbol. hogy az olyan oltárokon szabad (C/A 596)

után. azt más képen magyarázván, abbol perlekedések támadgyanak (C/A 610)

Hogy ha papi joszágot birt, abbol nem kel hagyni az Attyafiaira (C/A 611)

szerzetes világi köntöst akarna viselni, abbol az okbol hogy az ö (C/A 648)

collecta után, mivel a pap abbol nem olvasot a secreta imádságáig (C/A 795)

maga ajánlotta akenyeret, és abort, abbol a kenyérböl, és borbol. anyit (C/A 806)

{…} Azért hogy abbol meg láthasuk a Boldogságos szüznek (C/A 888)

épületet, valamely szép kép irást. abbol meg láttyuk az épitö mesternek (C/B 938)

éll. és marad máson kivül abbol következik hogy ö veghetetlen. azt (C/B 939)

vezet., aroszat meg engedi hogy abbol nagyob jót vegyen ki., gyakorta (C/B 941)

tsonttyát ki vévé néki. és abbol formálá Évát (C/B 952)

Hogy vevék magokot arra hogy abbol a gyümölcsböl egyenek (C/B 955)

az ördögtöl. és minek utánna abbol ett volna, ádámnak is ada (C/B 955)

ki is hasonlo képpen evék abbol (C/B 955)

azt mondá évának. hogy ha abbol a gyümölcsböl ennék, hasonlok lennének (C/B 955)

a földhöz ragaszkodot. eki tettzik abbol. hogy (C/B 965)

{…} abbol. hogy mojses, meg ütvén a (C/B 982)

Isten parancsolattyábol. a pálczájával, és abbol sok viz folya (C/B 984)

kivül tartották., azért hogy apapok abbol meg mossák lábokot. és kezeket (C/B 992)

judásnak hogy antiochus ellen tamadgyanak. abbol az okbol, hogy boszut állyanak (C/B 1016)

az emberek vétkiért., nem következiké abbol., hogy a bünösököt nem kellene (C/B 1050)

{…} Abbol nem következik. mert noha a (C/B 1050)

tellyesedésit mi magunk láttyuk, és abbol bizonyoson el hihettyük hogy a (C/B 1059)

{…} Mert az örök élet. abbol áll, hogy meg üsmérjék avaloságos (C/B 1063)

traditio oly bizonyos útt. hogy abbol meg lehessen üsmérni, ha az (C/B 1080)

hogy egy eretnekel társalkodgyanak, hanem abbol; hogy egy ollyan eretnek, aki (C/B 1084)

azt igérte., hogy világ végi-ig abbol atársaságbol. állo anyaszent egy házal (C/B 1088)

hogy romában holt meg. következiké abbol. hogy a romai püspök elsö (C/B 1092)

ejtik öket, meg gátollyák hogy abbol ki kellyenek, és más ezer (C/B 1098)

meg romlásokot., azt hozván ki abbol, hogy az Isten el hagyta (C/B 1108)

nem szentek., és akik azok, abbol le eshetnek. csak éppen az (C/B 1110)

el vetik. meg rodhad, és abbol a rodhadásbol (C/B 1122)

hasznos. de már az okoság abbol áll, hogy meg tudgya kiki (C/B 1175)

ne ellenkeznék. mivel minden vétkünk abbol áll. hogy el mulattyuk azt (C/B 1180)

nem kel roszat cselekedni. hogy abbol jó következzék. ezt szent pal (C/B 1214)

irá nékik. hogy bizvast ehetnek abbol a husbol mellyet a mészár (C/B 1257)

abálványnak áldoztatot, akoron nem kel abbol enni, hogy másokat meg ne (C/B 1257)

mivel sok féle rendeletlenségek következtek abbol. hanem tsak. a karácson és (C/B 1261)

valamely bünösel. hogy ki végye abbol az állapottyábol. nem érdemletteé meg (C/B 1275)

gyakorta bocsánando vétekben esnek. noha abbol kivánnak meg térni, Communikályanaké gyakorta (C/B 1312)

a kik is mindnyájan ittak abbol (C/B 1314)

meg magát., és ugy edgyék abbol a kenyérböl; és ugy igyék (C/B 1314)

a kenyérböl; és ugy igyék abbol a pohárbol (C/B 1314)

vagy arrol itéletett tenni, hanem abbol., mikor azt inkáb bánnyuk, hogy (C/B 1321)

Azt meg lehet üsmérni 1. abbol. hogy ha életünket meg változtattyuk (C/B 1324)

vallani igazán, minden menttség nélkül, abbol se el nem vévén, se (C/B 1331)

Azért hogy valamit meg tartott abbol. amit a templomra adtak, kenyérel (C/B 1341)

lelkekért, e ki is tettzik abbol., hogy az ollyan oltárokon. szabad (C/B 1351)

is kelletet nékik jelenteni amidön abbol meg gyogyultanak., apapok meg is (C/B 1352)

után azt más képpen magyarázván. abbol veszekedések támadgyanak (C/B 1361)

Hogy ha papi joszágot birt. abbol nem kell hadni az attyafiaira (C/B 1362)

lenne valaki szerzetes mi következnék abbol (C/B 1387)

szerzetes világi köntöst akarna viselni abbol az ókbol. hogy az ö (C/B 1388)

{…} Meg láttzik abbol amit eddig mondottunk, hogy minden (C/B 1421)

{…} Meg láthattyuk. abbol nagy hasznát, tsak nézzük meg (C/B 1421)

Botsánatot kell kérni Istentöl. és abbol fel kell kelni mentöl hamaréb (C/B 1433)

{…} Mitsoda illetlenség következhetnék abbol., hogy ha minden országban, a (C/B 1439)

irás mond melkisedek felöl., abbol el lehet itélni, hogy nem (C/B 1451)

pálnak a sidokhoz irt levelének {…} abbol meg láttyuk a mise áldozattyát (C/B 1462)

Istennek kegyelmit kell kérni, hogy abbol tanulhasson (C/B 1498)

ajánlotta a kenyeret, és abort, abbol a kenyérböl. és bórból, anyit (C/B 1503)

által. szabadulhatnak meg ateremtet állatok abbol az el nyomatásbol. mivel tsak (C/B 1550)

{…} Azért. hogy abbol meg lássuk a Boldogságos szüznek (C/B 1566)

{…} Azért, hogy abbol a vizböl. ki ki ahivek (C/B 1568)

Ah’ egy keveset hagyunk ki abbol páter uram. fel kiálta télámon (IJE 21)

atest táplálására, és tartására, végtire. abbol ameg tisztittatot vérböl. és talám (IJE 23)

mely az agyvelöben fel ment, abbol ujjab {…} lésznek. melyek el szélyedvén (IJE 24)

azt meg fözhesse. és hogy abbol ujab spiritusokot tsinálhason. mivel a (IJE 24)

a világi dolgokba, ugy hogy abbol magamnak minden napi hivatalt tsinállyak (IJE 53)

A törvény abbol állot mondá apáter, hogy egyszer (IJE 97)

embereket illeti minden joszág, de abbol nem következik, hogy szabad legyen (IJE 110)

Abbol felelé apáter, hogy mikor atselédek (IJE 112)

A valo felelé apáter, hogy abbol sokat is lehet tanulni, annál (IJE 122)

és a mely atöbbi közöt abbol áll, hogy a jövedelemhez tudgyuk (IJE 127)

számára, 9 száz tallérom maradván. abbol ki veszem a tselédimnek. esztendöre (IJE 130)

meg gondollya kegyelmed hogy énnékem abbol. mind táplálnom. mind ruháznom kell (IJE 133)

aki is azt akarja, hogy abbol éllyenek, másként, fösvénység volna abbol (IJE 134)

abbol éllyenek, másként, fösvénység volna abbol nem élni (IJE 134)

fog hozni, a nyolczadik esztendöben. abbol vetni fogtok, és abbol a (IJE 136)

esztendöben. abbol vetni fogtok, és abbol a gyümölcsböl éltek a kilentzedik (IJE 136)

tsak három negyed rész maradván, abbol egy harmad részt ki veszek (IJE 138)

meg toldgyam abbol, a mit otsun meg vehetek (IJE 139)

Nohát mit hosz ki abbol angyélika mondá télámon (IJE 144)

Mit hozok ki abbol kérdé angyélika,? azt, hogy, ha (IJE 144)

a mi meg marad, és abbol a szegenyeknek is kell adatni (IJE 146)

meg mutatni. de leg inkáb abbol. mely a vallást illeti. a (IJE 156)

társaságban valo életett, meg tanulhattyuk abbol. nem tsak ajó szokást. hanem (ISZ 169)

külömbség, ahol anemesi élet. nem abbol áll. hogy semmit ne munkálodgyanak (ISZ 184)

abban az idöben, aköntösnek szépsége abbol állot, hogy a matériának. igen (ISZ 201)

micsoda szállást készite néki, abbol meg láthattyuk, hogy mitsodás házi (ISZ 203)

ruthnak, meg engedé néki hogy abbol avizböl innek, a melyböl az (ISZ 204)

ö rend szerént valo eledeleket abbol. a mitsoda ételnémü ajándékokot vive (ISZ 204)

grammatikájok, valamint arégi görögöké, tsak abbol állot, hogy a nyelveken jól (ISZ 216)

Abbol az egy könyvböl, ök mindent (ISZ 216)

azt gyakorta hánya szemekre, nem abbol állot hogy inkáb ragaszkodtak volna (ISZ 244)

ur név, el lehet itélni abbol, hogy a sidok közöt. mitsoda (ISZ 251)

hogy ahoz valamit tegyenek. vagy abbol el vegyenek. azt nem is (ISZ 259)

volt. azt judás kezinél tartotta, abbol akevésböl is adot a szegényeknek (KSZ 294)

A romaiak mulattsága rend szerént abbol állot, hogy a kardosokal egy (KSZ 309)

kezdet munkája léven igen rosz, abbol azért, se enni nem kell (KSZ 331)

szerént, ahoz vagy tettek, vagy abbol el vettek. némely Cérémoniákot, amelyek (KSZ 338)

aleg nagyob vetekedések atöb sidokal., abbol áll, hogy ha halála után (KSZ 344)

penitentziát nem tartottak, {…} az {…} pedig abbol állot, hogy el tiltották nem (KSZ 359)

hogy mitsoda nehéz dolog légyen, abbol ki kelni, a jó életüeknek (KSZ 365)

püspökököt látunk romában, és jérusálemben. abbol el itélhettyük, hogy annak leg (KSZ 379)

amely szentelésnek, aleg föveb Ceremoniája abbol áll, hogy ajelen levö püspökök (KSZ 380)

után meg magyarázot, vagy is abbol ki választotta a meg magyarázásra (KSZ 406)

valamely soltárt énekeltek, mostanában pedig abbol tsak. egy verset énekelnek (KSZ 413)

semmit különösön nem birtanak, tsak abbol is éltenek, amit az anyaszent (KSZ 423)

magokot, mint az elsö idökben, abbol két rendeletlen dolog következik, mondgya (KSZ 431)

és esznek, jobban is kitettzik abbol a szegénység, és ajó erkölcs (KSZ 444)

a vér, a disciplinázása miat, abbol észre vették, hogy azok a (KSZ 476)

bövebben le irva, meg láttyuk abbol., hogy az ö buzgoságok. nem (SUT 529)

ados levelet adgyon neki., noha abbol nem vet is fel többet (SUT 537)

egy millium dragmát ada, és abbol Antoniát meg fizeté, és költtségire (SUT 538)

gyülnek vala, és a mulattságok abbol allot hogy ót a sidokot (SUT 571)

meg visgálya hogy mi következhetik abbol, de ha szinte mind ezek (SUT 581)

irigységet fel gerjeszté, hogy pedig abbol valamely rosz ne következék, el (SUT 597)

és attol is tartának. hogy abbol mi következhetnék, De az Isten (SUT 599)

nagy egyesék. tarta attol. hogy abbol mi következhetnék. tudtára adá mindenikének (SUT 613)

természet felet valo sugarlásbol., és abbol az égö kivánságbol, a melyel (SUT 637)

és ki fosztani öket még abbol akevésböl. a mi még maradot (SUT 647)

meg ölek a partolkodok, és abbol közönségesen valo hadakozás let volna (SUT 663)

tett volt, a mely fogadás abbol állot. hogy se bort. se (SUT 671)

akik nem régen jöttek volt abbol atartománybol. levelet irának az ót (SUT 672)

és keresztelve valának. meg látván abbol. hogy mitsoda vetkes ababonaság. és (SUT 677)

meg várják. a gazdagok részeltesék abbol a szegényeket. a gazdagok. és (SUT 686)

eszik abol. akenyerböl., vagy iszik abbol apohárbol, vétkezik, és itéletet eszik (SUT 686)

mind atizedet, azután a papoknak abbol ki adták atizedet, olyan formában (SUT 712)

formában. hogy a fö papnak, abbol., az ö méltoságához illendö resze (SUT 712)

vallásba, atöbbiröl amit ellenem mondanak, abbol áll hogy reménlek az igéretbe (SUT 721)

nem vettünk Jérusalemböl. se senki abbol az országbol olyan nem jöt (SUT 729)

néked kel tehát. mondák néki. abbol atévelygésböl ki venni. mivel (SUT 738)

meg nyilék magátol, azt itélék abbol, hogy az Isten meg nyitaná (SUT 755)

szent kelemen. hozelö némely szokot abbol a könyvböl, a melyekböl ki (SUT 773)

szokot tettek volt hozája, és abbol formálták az uj szakadást. A (SUT 776)

tartván attol hogy mi következhetik abbol. a mi történt volt avaroson (SUT 780)

egész várost, ugy hogy senki abbol ki ne szaladhason, Josef rendelést (SUT 810)

Antonia eröségihez valanak ragasztva, és abbol le rontának mint egy husz (SUT 875)

semit nem akarának meg tartani. abbol a mi körülötte volt, még (SUT 882)

abból – 6

akeresztenyi jó erkölcsnek, egyik része abból áll, hogy a roszat el (KG 479)

A véteknek valosága, abból áll, amidön tellyeségel akarunk élni (KG 479)

Abból el itélheted fiam, mely kevesen (IK/B 426)

{…} Azt nem akarom Fiam abból ki hozni, hogy mind azoknak (IK/B 429)

szükséges az lélek üdveségire, és abból, hogy mit rendeltek ez iránt (IK/B 490)

kérdésre, ót elödben adgyák. hogy abból micsoda rendeletlenségek következtek, minemü tudatlanságokot (IK/B 514)

abol – 27

évén. ismét mély álomban esik, abol fel serkenvén (TL 103)

Levelét, ugy tettzik, hogy tsak abol itéletet tehetek az Őtsém Uram (ML 311)

{…} Abol áll, hogy segittsék ötet szükségiben (É 105)

eszép példája akeresztényi életnek. amely abol áll, hogy az igasságnak cselekedetit (É 248)

ahol el nem szenvedheté. hogy abol a szent helyböl vásáros helyt (KJÉ 721)

erkölcsre adták volt magokot ifiukorokban., abol nehezen térnek ki. és ugy (IK/A 11)

látásáig. Ez a caput tsak abol áll, hogy az ifiakot inti (IK/A 45)

erkölcsre adták volt magokot ifiukorokban, abol nehezen térnek ki, és ugy (IK/A 54)

egy jó gyontato papot. aki abol ki vegyen, és akinek gondgya (IK/A 148)

vagyon, nem vigyázván arra hogy abol mi következhetik., vagy a hamiságtol (IK/A 238)

épületet. valamely szép kép irást, abol meg láttyuk az épittö mesternek (C/A 35)

oldal tsontyát kivévé néki. és abol formála Évát (C/A 54)

az ördögtöl. és minek utánna abol ett volna Ádámnak is ada (C/A 58)

valani igazán minden menttség nélkül, abol se el nem vévén, se (C/A 569)

Azért hogy valamit meg tartot abol amit atemplomra adtak, kenyérel és (C/A 583)

kelletet nékik jelenteni a midön abol meg gyógyultanak, apapok meg is (C/A 598)

lenne valaki szerzetes. mi következnék abol (C/A 646)

{…} Meg láthattyuk abol nagy hasznát. tsak nézük meg (C/A 696)

Botsánatot kel kérni Istentöl. és abol fel kel kelni mentöl hamaréb (C/A 713)

{…} Mitsoda rendeletlenség következhetnék abol. hogy ha minden országokban aközönséges (C/A 721)

mond Melkisedekröl, el lehet itélni abol., hogy nem volt szabad mindennek (C/A 735)

levelének. 13 rész. v.10. abol meg láttyuk a mise áldozattyát (C/A 752)

Istennek kegyelmit kel kérni hogy abol tanulhason (C/A 800)

által szabadulhatnak meg ateremtet állatok abol az el nyomatásbol, mivel tsak (C/A 867)

{…} Azért hogy abol avizböl ki ki ahivek közül (C/A 890)

hogy a ki méltatlanul eszik abol. akenyerböl., vagy iszik abbol apohárbol (SUT 686)

abol a szent familiábol, hihetö meg (SUT 898)

addig – 39

a szerencsetlen napot el éri. addig azt irhatom kédnek avezér felöl (TL 13)

mert innét ki nem megyünk addig amég azt meg nem eszük (TL 17)

mint az elötte valojának. de addig csak usz, amég lehet. mihent (TL 22)

Csak nem lehetek addig csendességben, a még meg nem (TL 30)

ne lássa, agyermekeknek pedig mindeniknek addig kellene élni mint mathusalemnek, édes (TL 34)

mert valamég a cselédekben tart, addig pénzek is lészen, mert a (TL 39)

hogy bercsényi pérábol ki kötöszködgyék, addig a még oda érkezik, nem (TL 41)

allando; de a még tart. addig csak jó rajta fekünni, meg (TL 47)

vagyon el hintve a kenyere. addig csak itt kel lenni a (TL 54)

avizet ebédig kel innya, és addig szüntelen kel járni, vagy futni (TL 60)

három esztendeig lehet biró. némelykor. addig is leteszik. de mindenik nemzettségnek (TL 66)

az uj bórt nem szabad addig árulni a még nem fizetnek (TL 66)

három napig, az unalom, mert addig a, vö legénynek, lántzon kel (TL 70)

édes néném. a még élünk. addig csak magunkban hordozzuk atermészetet, és (TL 73)

de akár meddig tarttson. de addig ugy busulok. hogy majd meg (TL 90)

egy nehány napot tölteni, és addig rea tarttyuk magunkot. valamint a (TL 94)

talám sokáig kel várnom. és addig el is temetnek, azután aszszonyomék (TL 97)

kivántatik. a még ez eltelik. addig jó meg tudni, hogy az (TL 104)

a még egészen le tekerik, addig mind a meleg vizben maradnak (TL 105)

addíg a falusi iskolában jár. addig az ideig meg tanul olvasni (TL 107)

a kérdésemre meg felellyen kéd, addig azt adom kédnek tudtára hogy (TL 115)

tölteni, a még a fö, addig tétessen kéd. egy kádban. négy (TL 120)

sátorokot ahol akarták, és ót addig (TL 132)

kiseb hasznot nem vittenek végben, addig hány száz ezer ember hala (TL 147)

még atáboron azt észre vették, addig sok ezer. meg holt; csak (TL 147)

de a fiat nem üsmérhetni addig meg, még az apja szárnya (TL 150)

mindgyárt meg jelentem a királynak., addig legyen kegyelmetek várakozásban; a király (TL 157)

aleányt. hogy enni sem akart addig. a még, meg nem ésküt (TL 159)

aháza. rakva volt kalácsal. bélesel. addig esziben sem jutot a fekete (TL 160)

erröl is itéletet teszen kéd, addig elvégezem levelemet. jó egésséget édes (TL 173)

mi oránk nem jöt el, addig csak barát tánczot kel járni (TL 191)

aztot is tudod, hogy soha addig vég képen. nem álla házaságunkra (TL 192)

magokra vigyázhassanak., a fecske csak addig hord enni fiainak, a még (TL 197)

annya arra szabadságot nem ád, addig ollyan a háznál. mint a (TL 198)

hogy a még ide érkezik, addig minden dolgát folytassa. és minden (TL 211)

a káposztás kertben is. és addig mind ót kel maradni. valamég (TL 239)

magam erejével, nem is lehet addig a még a vajda maga (TL 244)

még abor szüret el érkezik., addig tegyünk egy kis fordulást frankfurtumba (TL 255)

jérusálemet., a még meg vevé addig avárosban tizen egy száz ezer (TL 294)

addíg – 1

valaki jobban meg magyaráza, én addíg, azt a külömbséget találom a (TL 84)

adig – 4

mert mint hogy. amég vezérek. adig igen nagy hatalmok vagyon; csak (TL 174)

a jantsár agát tette kalmakának adig amég az uj vezér el (TL 287)

hogy Ked nintsen meg bérmálva, adig nem is lehetet Ked, valamig (ML 319)

azon kérem Őtsém Uramot, hogy adig tartsa meg mind őket a (ML 324)

ahoz – 506

mondgyam kédnek hogy hová mentünk, ahoz a világi képpen valo szerencsés (TL 11)

nem lehetünk ollyan jo szivel ahoz akivel nem tudunk beszélni. mint (TL 12)

én a prokátorságra. talám még ahoz is többet tudok. mert hiszem (TL 19)

könyvet. hanem már viszá térek ahoz a világi boldogságban lévö uj (TL 22)

aszszonyokot, leányokot. nem üsmerem. de ahoz nem sok idö kivántatik, tudom (TL 32)

ha pompeus tette. is, nekem ahoz mi közöm. inkáb el hiszem (TL 50)

jol tudgya kéd, hogy nekem ahoz semmi nincsen. énnekem a micsodás (TL 58)

ha a fejdelmeknek, szégyen volna ahoz szabni magokot.. mind ezekböl azt (TL 62)

azt a papok lássák. ök ahoz többet tudnak nálamnál én azt (TL 64)

a szedésért. bór árulásért. is ahoz képest fizet. a mint már (TL 66)

suhattyák. itt pedíglen, tölle. félünk, ahoz tartva, közelittünk, okát annak. ki (TL 68)

nem csendes. a test is ahoz alkalmaztattya magát. ettöl vagyon. hogy (TL 77)

meg ne haragudgyunk.) ha szinte ahoz hasonlitanám is. mit vétenék véle (TL 92)

kel el kezdeni a ki ahoz tud, mert ecsak eppen azért (TL 102)

magának. amidön ez az állat ahoz akar fogni. az ételt el (TL 104)

hogy a hernyok pillangoká változnak. ahoz a változáshoz pedig két vagy (TL 104)

elöttünk, erösen el zárva, ámbár ahoz jutni, kellesék fáradva, annál inkáb (TL 124)

elne kellyen. tudgya hogy én ahoz semmit sem tehetek., láttya hogy (TL 135)

szerént kel végben menni, és ahoz kel magunkot alkalmaztatni, azt irod (TL 137)

jo néném, de már én ahoz ugy hozá szoktam. valamint a (TL 152)

szokták a királyi leányokot tenni, ahoz aklastromhoz. nem mesze. két nagy (TL 153)

tehetünk rolla, avalo hogy én ahoz nem szokhatom., de az ollyant (TL 154)

nem szokot csendesen végben menni, ahoz most kettö tart számot., a (TL 182)

a mely állapotban teszen Isten. ahoz kel magunkot alkalmaztatni. sokszor jut (TL 213)

szeker töb vagyon harmintz ezernél., ahoz mindgyárt harmintz ezer ember. a (TL 229)

volna dániábol, svéciában, de nekem ahoz mi közöm, ahoz töb vagyon (TL 247)

de nekem ahoz mi közöm, ahoz töb vagyon. hogy rettentö hideg (TL 247)

a császár választásra, de még ahoz nem kezdetenek, a Fejdelmek mindenüt (TL 255)

nem álhatna, avezér parantsolattya nélkül. ahoz nem kivántatik más papi bélyeg (TL 273)

De menél inkáb közelgetnek vala. ahoz a szigethez, a mi iffiunk (TL 291)

mi Atyánkba az unadalom ellen, ahoz kel szabni magunkat, fiui engedelmességel (ML 308)

gyász, azt véghez vivén minden ahoz tartozando modal, szűkséges é hogy (ML 316)

kik ahoz készülnek az adventi szent napok (É 24)

ditsöségében., tartozunk tehát szeretettel lenni ahoz a véghetetlen. jósághoz (É 30)

indulattyábol legyenek,, akit látogatni megyünk ahoz el vigyük akristust; az ö (É 38)

eleiben tenni, ugy hogy magát ahoz formalhasa akegyelem által, erre valo (É 68)

parantsollya, tsak hogy a sziv ahoz ne ragaszkodgyék, és az Isten (É 90)

{…} Igen nagy tisztelettel kel ahoz lenni, mivel az Apostol azt (É 90)

és üldözöje az igaságnak, de ahoz kel kaptsolni magunkot (É 96)

Istennek akarattya., és azt kövessük, ahoz kaptsollyuk magunkot ami jó, és (É 100)

tartassék. szükséges hogy mindenik tag ahoz szabja magát, amit az Isten (É 101)

és arrol elmélkedik, a mikor ahoz szabja életét, a midön szükségiben (É 124)

{…} Miért szükséges abékeséges türés ahoz, hogy az Isten szava gyümölcsöt (É 149)

hajtani az ollyanoknak beszédekre., hanem ahoz szabjuk magunkot amit akristus hágy (É 158)

hogy minden kedvünket., és szeretetünket, ahoz az örökös jóhóz fordittsuk, hogy (É 159)

ö véghetetlen irgalmaságának munkája, és ahoz nagy háláadásal kel lennünk, a (É 160)

a szent böjti idökben. hogy ahoz szabjuk magunkot. ugyan azért is (É 184)

áldásival., hogy méltoká tehesse öket ahoz az örökséghez, ajó tselekedetek, és (É 189)

azt valoságal bé veszük és ahoz szabjuk életünket, és szándekinkot, abban (É 223)

vagy a szeretetnek., amelyel vagyunk ahoz amit birunk, szent András véghez (É 226)

hivatalos az ollyan. aki alázatoságbol, ahoz a szolgálathoz valo tiszteletböl, és (É 227)

botránkozást okoztak az üldözésekben., mert ahoz valo ragaszkodások miat, és a (É 242)

szenttség törésben esnénk. hogy ha. ahoz tisztátalan kezekel nyulnánk., és világi (É 245)

és hoszas rabságal. hanem még ahoz tészi aböjtöt is (É 269)

kegyelmet vévén. mint sem asidok., ahoz képest, inkáb is félhetnek (É 270)

és el tekéllé magában. hogy ahoz viszá térjen akit oly nagy (É 306)

avétekre vivö alkalmatoságot. viszá térjen ahoz, a kit attyának üsmeri lenni (É 306)

hogy a halálhoz készülne, és ahoz a menyei ditsöséghez, a mely (É 311)

avéteknek sebeit, a kegyelemel. amelyet ahoz foglalt akristus. ebben tsudálhattyuk minden (É 317)

abbol. vagy el vegyenek, vagy ahoz tegyenek., az idöre. és a (É 325)

arra elegendök nem vagyunk., inkáb ahoz neis fogjunk, másképen nem hogy (É 325)

hogy az ur kedvezésel lehesen ahoz a fel támadot néphez, ez (É 338)

ha üsmérné, kivánná is, de ahoz sokan vannak idegenységel, a mostani (É 341)

mely meg hatá lelkek üsméretit, ahoz abelsö birohoz küldé öket, akit (É 352)

sina hegye Arabiában vagyon, mely ahoz foglaltatot mely most Jérusalem.. és (É 354)

gyözük, hogy nagyob tsendeségel járulhasunk ahoz a szentséges kenyérhez, és valamint (É 359)

{…} Arra, hogy ahoz szabjuk hitünket, életünket, magunk viselésit (É 370)

némellyek pedig. nem, hanem hasonlo ahoz, ö pedig mondgya vala, hogy (É 374)

kevés ideig veletek vagyok, és ahoz mégyek, aki engem küldöt. kerestek (É 406)

kevés idö mulva viszá megyünk ahoz, aki minket evilágra küldöt, és (É 408)

még kedv keresésböl, ök is ahoz tesznek,, vagy leg aláb halgatásokal (É 414)

az örökös jókót, fussunk szüntelen ahoz a tzélhoz, hogy el nyerhesük (É 438)

magát meg probálni minek elötte ahoz a szent asztalhoz járullyon (É 455)

{…} Nagy tisztelettel kel ahoz lenni, és nem ugy kel (É 456)

a közönséges hust., minek elötte ahoz járulnánk, hitesük el magunkal annak (É 456)

elegendö készületet nem érzünk magunkba, ahoz ne járullyunk, mind addig valamég (É 456)

leg keserveseb történhetik rajtunk, de ahoz készüllyünk nagy vigyázásal, szüntelen valo (É 473)

erre valo nézve. idején kel ahoz készülni. hogy ötet kövessék, hüségel (É 503)

és tsak elmélkedö hittel, hanem ahoz kel szabni életünket, és követni (É 504)

attol vagyon. hogy nem járulunk ahoz tiszta szivel., és azzal a (É 508)

buzgoságal., a melyel akarja hogy ahoz a szent asztalhoz járullyunk, mivel (É 508)

kel lenni a hiveknek, járulván ahoz az élö köhöz. aki akristus (É 534)

jobbittyák, és nem térnek szivesen ahoz az Isteni pásztorhoz, hogy ha (É 542)

akinek egyet kel szeretni, és ahoz atzélhoz kel sietni, az Isten (É 547)

azt szelidségel veszik bé, és ahoz képest viselik magokot (É 553)

És most ahoz megyek. aki engem küldöt, és (É 553)

és szeretetet, meg minek elötte ahoz járulna, a kegyelmek, melyek meg (É 584)

a penitentziának szenttségihez kel járulni, ahoz valo készülettel., ellene kel mondani (É 589)

személyektöl vannak egyenlö képen., és ahoz egyenlö tisztelettel. és imádásal tartozunk (É 608)

kel el távazni azoknak, kik ahoz valoságos alázatoságal, tiszta lélek üsmérettel (É 619)

ahoz, akristus, az illyeneket hija asztalához (É 620)

kel valojában visgálni, minek elötte ahoz járullyunk. hogy mit megyünk venni (É 620)

élet, szent János szerént, se ahoz része nintsen, mert kegyelem nintsen (É 624)

meg üsmérteti velünk nyomoruságinkot., és ahoz folyamodtat minket, akitöl kel várnunk (É 631)

életben valo szenvedéseket nem hasonlithatni. ahoz aditsöséghez, amely meg jelentetik mi (É 635)

az után. nagyob haszonal járulhassanak ahoz, de el kel kerülni, hogy (É 639)

kérni szüléitöl., mert közönségesen nintsen ahoz szükséges világoságok. hogy arrol itélhessenek (É 640)

valo nézve, aki eredete atörvénynek. ahoz is szabjuk minden indulatit szivünknek (É 646)

vagy fordithatna, és mind ezt, ahoz képest, kel vétkesnek vagy vétkesebnek (É 648)

okáért, a fenyegetés. közeleb vagyon ahoz, a szidalomnál, a verés a (É 648)

tellyes hittel, és bizodalomal lévén ahoz, aki mindent akarattya szerént tselekeszik (É 677)

mint kivántatik, és ha életünket ahoz szabjuk, a mire tanit, etsak (É 679)

kel egy gazdagnak tselekedni, hogy ahoz aszám adáshoz készülhesen, a melyel (É 712)

kel venni, azt vallani kel. ahoz szabván életünket, és szokásinkot és (É 729)

azt meg is kel tartani, ahoz kel kaptsolni magunkot, és abban (É 729)

hasonlithatni az ideig tarto szolgálatot, ahoz, a melynek örökösön kel tartani (É 736)

erös bizodalomal vannak hozája. kik ahoz készülnek, hogy akarattyát vehessék. és (É 746)

és hogy méltoká tégyen minket. ahoz a mennyei örökséghez, a melyet (É 763)

az Isten. és minden nap ahoz kel közeliteni (É 800)

{…} Miformában szólla akirály ahoz az emberhez, szemére hányván vak (É 806)

elötte, mitsoda tekélletes, hogy magunkot ahoz szabván, ö néki engedelmeskedgyünk, és (É 809)

az uton járhasunk, a mely ahoz a tzélhoz vezet, szüntelen kel (É 820)

és hová továb jóbban készül ahoz, hogy magát akristusal táplálhasa, a (É 829)

az után már nem kel ahoz viszá térni, el kel szaladnunk (É 835)

Isten elött. szeretetböl. valamint magdolna. ahoz kel folyamodnunk aki akristus képit (É 839)

annak predikátorit, mint sem akik ahoz hajlának, abárányokhoz hasonlittá öket, mert (É 864)

honoriának valamel dolga érkezék, és ahoz kelleték látni, azomba atanátsok (MN 9)

szép aszonyának keserüségét, ö is ahoz akará alkalmaztatni magát. mind azon (MN 18)

tanátsodra is vagyon szükségem. hogy ahoz alkalmaztassam magamot, és a titokra (MN 32)

tudván hogy mitsoda köteleségel voltál ahoz a leányhoz. azért minden alkalmatoságot (MN 39)

irlándusnak adá. kezében, a ki ahoz igen jól tudot. és a (MN 41)

abban tartom. hogy a magamét ahoz alkalmaztassam (MN 52)

igyekezet tselekedni. hogy méltó lehesen ahoz, a ki ért szive éget (MN 80)

mindent meg tselekszik. valami kivántatik ahoz aboldogságához. ez az igéret meg (MN 81)

és nagy tisztelettel kezdvén lenni ahoz a szép királynéhoz. a lábaihoz (MN 90)

az én földem. közél vagyon ahoz. a kiért kesergek., és még (MN 127)

nem lévén az aszszonya mellet, ahoz adologhoz láta. a melyet el (MN 129)

sebástien. olyan közel látván. magát ahoz. a ki ért egyedül kivánta (MN 163)

annak. ábrázattya. de mindenek felet. ahoz valo hajlandosága el hiteték vele (MN 169)

észre vetted. és mint hogy ahoz nem szoktam, azért el sem (MN 173)

nyerhetet tölled. az udvarom közöt, ahoz, annál keveseb reménségem leszen, ót (MN 192)

királyi székhez, annál inkáb közelitesz ahoz (MN 195)

orája el érkezék. a melyben ahoz anagy dologhoz kezdgyenek. a király (MN 200)

hagyná el. és hogy menne ahoz a házhoz amelyet adot volt (MN 208)

meg bántást a melyel voltam ahoz a szerentsétlen fejdelem aszonyhoz mint (MN 216)

háláadoságomot. és magadot méltová tenni. ahoz a joszághoz. amelyben reszeseltet tegedet (MN 222)

nála mind mágnes kö., mind ahoz valo eszköz hogy ha csak (MN 225)

és közel sem mérnek menni ahoz, amióltatol fogvast egy rettentö zápor (MN 236)

hogy én nálam akedves. valami ahoz a szent szüzhöz valo áitatoságra (KKU 269)

azt. a menyiben szeretettel voltunk ahoz, mind ezekböl ki tettzik. hogy (KKU 271)

aki azal roszul éll. és ahoz ragaszkodik, el nem kerüli a (KKU 273)

a kereszteket. hogy az égben, ahoz képest adhassa ajutalmat. mivel a (KKU 278)

se aló, tsak akarat kivántatik ahoz, de tellyes, és egész akarat (KKU 283)

oh! uram mit hallok, én ahoz adologhoz nem tudván, azt gondoltam (KKU 303)

nem hall magának., nem közelithet ahoz. a ki felette vagyon, és (KKU 310)

ki felette vagyon, és soha ahoz nem érhet. a ki távul (KKU 310)

szeret., hogy mentöl inkáb hasonlithasson ahoz akit szeret. mit kivánhatz hát (KKU 318)

tettzik mint ha gyalázatnak tartanád ahoz nyulni, emlékezél meg arol. hogy (KKU 323)

a vélekedés. a mellyel vannak ahoz adologhoz. agyakorta meg történik, hogy (KKU 340)

storophila, ha a fájdalmad könnyü, ahoz nem nagy békeséges türés kell (KKU 343)

minden fel háborodik bennek. mert ahoz nem szoktanak, és az után (KKU 344)

eleinte rettentönek tettzet nékiek, atengeren. ahoz hozá szokván. azt azután semminek (KKU 344)

nem tsak az Istenhez, de ahoz is,. aki által adgya reánk (KKU 351)

melyeket mostan szenvedtz., nem hasonlitandok ahoz a ditsöséghez, mely néked meg (KKU 360)

gyorsaságal, és buzgoságal alkalmaztassam magamot ahoz. a mit tettzik néked irántam (KKU 365)

kik a világi gyönyörüséget szeretik, ahoz is ragaszkodnak. valamint az éretlen (KKU 369)

nem tsak az Istenhez de ahoz is, aki által adgya reánk (KKU 378)

a testnek. ugy gondolom hogy ahoz nagy eröszak kivántatik. kérlek azért (KKU 390)

kell fesziteni, mind azzal. ami ahoz tartozik. mivel tsak akor fognak (KKU 391)

azt kellene szeretni, keresni, és ahoz kapcsolni magát. a mit avilág (KKU 393)

miképen lehetne meg halnom, ha ahoz az élethez leszek kaptsolva aki (KKU 397)

tsak hamar végit éred, már ahoz közel vagy. és rövid idö (KKU 398)

lenni, az ollyannak a ki ahoz nem ért, de az ollyan (KKU 406)

de az ollyan a ki ahoz ért, más képen itél felölle (KKU 406)

érdemli hogy ahoz avigasztaláshoz hasonlittsam, amelyet fogok venni (KKU 415)

atyám is szereti azt, és ahoz megyünk, és annál maradunk. {…} ez (KKU 418)

Isten azt mondaná, szánakozásal vagyok ahoz a ki szenved, mert mint (KKU 429)

ahalálrol valo gondolat, a midön ahoz kezdenek közelgetni (KG 460)

Istennel meg egyesit, hogy pediglen ahoz készülhesünk, szükséges még éltünkben. meg (KG 461)

akigyotól. mondgya abölcs, mert ha ahoz járulsz meg fog tegedet; annak (KG 480)

vétekhez valo gyülölségel, és szeretettel ahoz, akit anyiszor meg bántottunk (KG 484)

alkottatot, a segittség a melyel ahoz vagyunk, ne más végre, hanem (KG 489)

meg halni a kereszten, keszüllyünk ahoz, az imádságal., penitentzia tarto elmével (KG 508)

az üdveségben. a nem elég ahoz, hogy szent gondolatink, és jó (KG 517)

avétek meg rontotta. nem fordul ahoz a nagy johoz, hogy ha (KG 521)

minden ahoz valo szükséges malasztokot érdemlet meg (KG 525)

azon kel igyekeznünk. hogy hasonlithassunk ahoz az Isteni üdvezitöhöz, ugy anyira (KG 528)

ha veszedelemben nincsen is, de ahoz igen közel vagyon (KG 536)

is a melyet nékik adunk, ahoz atisztelethez. tartozik, a melyet adunk (KG 538)

és hogy ne kénszeritessenek semmit ahoz tenni, tsak. az olyanokot akarták (KJÉ 569)

tselekedetit, beszédit, és szenvedésit tsak ahoz a szándékhoz forditotta, ugy tettzik (KJÉ 570)

és halálal fenyegeté öket, ha ahoz mernének nyulni, mi lehetet volna (KJÉ 573)

elméjeket ahit által. melyel voltak ahoz az emberhez. aki az ö (KJÉ 578)

tsak aláthato dolgokot tekintvén, aszivnek, ahoz valo hajlandoságát követte, ugy anyira (KJÉ 578)

a szándékban kel olvasni, hogy ahoz szabja a magáét, az embernek (KJÉ 591)

nékünk tettzenék. holot nékünk kel ahoz alkalmaztatni magunkot, és meg nyugodni (KJÉ 595)

tselekedetink is jók. vagy roszak, ahoz képest. a mint a szeretet (KJÉ 597)

tekinték ötet, nagy tisztelettel valának ahoz. aki olyan képen parantsolna az (KJÉ 635)

nagy tsudát láttunk. és soha ahoz hasonlot nem láttunk (KJÉ 636)

Istent attyának mondaná, és magát ahoz hasonlonak tartaná, mind ezekre jésus (KJÉ 640)

vagyok, az után viszá térék ahoz aki engemet küldöt, keresni fogtok (KJÉ 681)

idejét halálának. viszá küldé öket ahoz arokához. (:eszerént nevezé hérodest. meg (KJÉ 697)

meg jelenték amestereknek. jésus pedíg ahoz készülvén, hogy meg érdemelye. halála (KJÉ 719)

mondá nékik, hogy viszá térne ahoz aki ötet küldötte volt. de (KJÉ 744)

felelék néki, mi közünk nékünk ahoz, az ate dolgod; ö pediglen (KJÉ 752)

el jövök, mi közöd néked ahoz? ezek aszok el hiteték. az (KJÉ 769)

az embereket., erre valo nézve ahoz szükséges oktatásokot is ada nékik (KJÉ 770)

kristus mi bennünk. siessünk tehát ahoz a titkos egyeséghez. fel áldozván (VKT 801)

imádságokal. mind böjtölésekel. keszült volt ahoz a nemesi tselekedethez, amelyet az (VKT 805)

mondgya szent pál. nem hasonlithatni ahoz aditsöséghez, mely minket vár. de (VKT 809)

keresztét. annál inkáb érzi közelgetésit, ahoz a tekélletes példájához, az alázatoságnak (VKT 817)

az a halál. hasonlittana akristuséhoz, ahoz a drágalátos buza maghoz, akinek (VKT 833)

érette. valamiben hasonlot tselekedet volna ahoz. a mit ö tselekedet mindnyájunkért (VKT 833)

magunkot mindenben bé tölttsük, és ahoz ragaszkodgyunk (VKT 838)

a léleknek. a menyiben. ötet ahoz az elsö jóhóz vezetik. az (VKT 842)

szeresük felebarátunkot mint magunkot., hasonlo ahoz a parantsolathoz. hogy az Istent (VKT 843)

anem tölled vagyon a mit ahoz tész munkádal, a nem olyan (VKT 850)

pediglen még kötelesnek tarttya magát ahoz a ki ötet meg bántotta (VKT 856)

ha szolgálni akarnának néki, noha ahoz semmi kedvek nintsen., mint ha (VKT 874)

hagyatatot kristusnak. mitsoda gyalázatokot szenvedet ahoz képest azokhoz. a melyeket a (VKT 887)

attyokfiokhoz. akik hasonlo állapotban vannak., ahoz a szent példához. az ö (VKT 888)

gazdagságot birni. és a szivet ahoz nem kötni, a Czifraságoknak. és (VKT 890)

életnek változásit, és viaskodásit. minden ahoz valo ragaszkodás. és zugolodás nélkül (VKT 902)

kivül valo okoság is kivántatik ahoz, hogy meg egyeztethesék az Évangyéliumi (VKT 922)

Rész Az örzö Angyalhoz és ahoz a szenthez valo áitatoságrol. a (IK/A 13)

és hogy idején kel készülni ahoz. 298 (IK/A 14)

lehetneé a, hogy viszá térnél ahoz az ellenséghez. akinek oly nagy (IK/A 28)

több szükségek vagyon., a midön ahoz érdemetleneké nem teszik magokot., örömel (IK/A 33)

szánt. és vét. ugy járuly ahoz. és várjad az ö jó (IK/A 44)

ahoz képest szaporodik, a mint azal (IK/A 48)

nékik bövséges kegyelmit,. a midön ahoz méltatlanoká nem teszik magokot., a (IK/A 56)

mely mind nagyobodik, mind erösebedik. ahoz képest. a mint a vétkes (IK/A 57)

ifiuságokban vet rosz erkölcsökben. hasonlok ahoz. akit daniel eszerént nevezi. {…} olyan (IK/A 69)

székeknél. és agazdagságot seminek álitottam ahoz képest, Nem is hasonlitottam hozája (IK/A 87)

adrága követ: mert minden arany ahoz képest egy kevés föveny, és (IK/A 87)

ezüst, ugy mint sárnak itéltetik ahoz hasonlitatván. Az egésség. és a (IK/A 87)

a kereses hasznos legyen. egyenesen ahoz kel menni aki annak kezdöje (IK/A 87)

emeltem az ég felé,. lelkemet ahoz igazitottam., meg háborodtam annak keresésiben (IK/A 88)

hogy az imádság foganatos legyen., ahoz három dolog kivántatik. alázatoság. buzgoság (IK/A 89)

2. készüly ahoz. nyolcz napal annak elötte, és (IK/A 96)

volna olyan nagy dologra, járuly ahoz a szenttséghez, nagy tisztelettel., elmédnek (IK/A 96)

az igen nagy baj, hogy ahoz nem vagy jó készülettel. némelykor (IK/A 100)

kivánnyák üdveségeket. azon igyekezenek hogy ahoz gyakorta járulhasanak. Ha az én (IK/A 102)

azon áll. hogy a komunio ahoz illendö készülettel legyen, ezeket jovallom (IK/A 103)

hogy el meny, eszerént készittsed ahoz magadot (IK/A 104)

azt magadban, hogy érdemetlen vagy ahoz akegyelemhez, 3. kérjed tölle büneidnek (IK/A 104)

Ahoz pedig. három dolog szükséges; figyelmeteség (IK/A 109)

képen pedig igen nagy tisztelettel. ahoz a szenttséges áldozathoz, a melyen (IK/A 110)

olyan munkában foglalni, a mely ahoz arendhez illik, a melyben az (IK/A 111)

veszedelmitöl., és segittsen arra hogy ahoz a szent üdvezitöhöz kaptsolhasad lelkedet (IK/A 126)

Rész Az örzö Angyalhoz, és ahoz a szenthez valo áitatoságrol. a (IK/A 126)

dologban vezérellyen tégedet: ugy hogy. ahoz ne fogj. hogy ha az (IK/A 127)

a meg vetés. a melyel ahoz vannak, annak régisége. vége. és (IK/A 137)

gyenge elméknek. szoktasad magadot idején ahoz, hogy ajót szabadoson tselekedgyed, nem (IK/A 156)

meg öli mind azokot kik ahoz érnek (IK/A 159)

nem tarttyák oly nagy rosznak., ahoz hozája szoknak, és olyan a (IK/A 169)

adván ezt a nehéz munkát. ahoz. amelyet már el kezdette volt (IK/A 184)

és hogy idején kel készülni ahoz, hogy annak ellene ályanak (IK/A 186)

akisérteteknek, meg mutattya példájával. hogy ahoz szükséges. a testi sanyargatás. és (IK/A 201)

az ifiuságnak emég ugy illik ahoz az korhoz., hogy ugyan mint (IK/A 224)

és áitatoságal. a mint illik ahoz a szent helyhez, oda menni (IK/A 231)

haszontalan valo különös intést, és ahoz kel menni egyenesen. a ki (IK/A 261)

következik hogy nagy figyelmeteségel kel ahoz fogni., hogy azt lehesen választani (IK/A 280)

volna, mivel avégezéskor. nem folyamodnak ahoz, akihez kellene folyamodni mindenek felet (IK/A 283)

vagy többet is ha szükséges. ahoz képest, a mint érzed magadot (IK/A 290)

egyike, mind a másika. ahoz arendhez vagyon kötetve, a melyre (IK/A 299)

3. Mitsoda készülettel. kel ahoz lenni (IK/A 302)

attol a szenttségtöl; a mely ahoz tartozik, és ha a világi (IK/A 305)

mind az, a mi szükséges ahoz a rendhez (IK/A 307)

jó erkölcsökel, ez az igazság, ahoz a készülethez tartozik. a melyröl (IK/A 309)

magokal azt elnem hitetik, hogy ahoz tartoznak szent, és jó erkölcsü (IK/A 309)

bizonyosan a következik belölle., hogy ahoz szent élettel kel készülni. mert (IK/A 309)

rendre igyekezel., minden tehettségedel készüly ahoz, hogy arra méltó lehess. és (IK/A 311)

annak nagyságát, és szenttségit, hogy ahoz nagy tisztelettel lehes, annak köteleségeit (IK/A 312)

adhatod., tedd fel magadban hogy ahoz ugy fogsz készülni amint kivántatik (IK/A 312)

az, jó erkölcsü életedel, és ahoz szükséges tanulásodal, és mihent arendben (IK/A 312)

rendet jól meg lehesen választani, ahoz két dolog kivántatik. elöször, azt (IK/A 315)

menyenek. vagy magok személyekben, vagy ahoz valo hajlandoságokal (IK/A 317)

az, az Istentöl vagyon, se ahoz ne hajoly. mindgyarást. mert ugy (IK/A 318)

jelekböl meg üsmérhesék. azért hogy ahoz eröseben ragaszkodhassanak. és nagyob hüségel (IK/A 320)

valo hajlandoságokot, a melyekel voltak ahoz. ifiu korokban, anékik ugy tettzik (IK/A 355)

aláb ezután ekképen cselekszelé, lehetneé ahoz az ellenseghez viszá menned, az (IK/B 396)

szántanál, és vetnél ugy járuly ahoz. és jó gyümölcsöt várj (IK/B 409)

másban valo boldogságok. vagy nyomoruságok, ahoz képest, valamint aval élnek, mivel (IK/B 410)

jö. az kinek is uralkodása ahoz képest nevekedik, és erösödik. valami (IK/B 419)

és semmi gazdagságot, nem vélék ahoz hasonlitandonak, egyenlövé sem tévém ehez (IK/B 446)

föveny. és ha az ezüst ahoz hasonlittatik, sárnak itéltetik. az egésségnél (IK/B 446)

venném, az én lelkemet igazitám ahoz, és meg világositatván, meg találám (IK/B 447)

azt akarod hogy hathatos légyen. ahoz három dolog kivántatik, alázatoság meg (IK/B 448)

álly. és az ki bölcs, ahoz adgyad magadot. minden Isteni dolgokról (IK/B 449)

2. Ahoz. nyolcz napal az elöt kel (IK/B 454)

mind azon által hogy ha ahoz nem lehetne mindenkor menni, azért (IK/B 458)

nehéz állapot, némelykor hogy még ahoz jol nem készültél, némelykor. hogy (IK/B 458)

kik igazán kivánnyák üdveségeket, hogy ahoz gyakorta járulhassanak, arra magokot érdemessé (IK/B 460)

Ez így lévén, gyakorta kel ahoz járulni., és meg nem kel (IK/B 461)

kommunio hasznoson légyen. az. az ahoz tartozando készületen áll. annak okáért (IK/B 461)

Ahoz pedig három dolog szükséges. figyelmeteség (IK/B 467)

lenned, és nagy lelki tiszteletel ahoz az sz. áldozathoz. mivel még (IK/B 467)

álly. és az ki bölcs, ahoz adgyad magadot. * Szent ambrus hasonlo (IK/B 475)

Légy áitatoságal fiam ahoz az sz. szüzhöz. de az (IK/B 477)

örzö angyalhoz valo áitatoságrol. és ahoz az szenthez kinek nevit viseled (IK/B 480)

Vagyoné örzö angyalunk, és kellé ahoz áitatoságal lennünk (IK/B 480)

Légy nagy tisztelettel ahoz kit az Isten néked rendelt (IK/B 480)

mi végre valo rendeltetésit, és ahoz valo köteleségedet. ha sokan keveset (IK/B 490)

senkitöl tanacsot nem kérnek. hogy ahoz szabnák az magok eleteket. vagy (IK/B 504)

társalkodik az kevéllyel: hasonlo lesz ahoz. * ne tarcs barátcságodot az haragosal (IK/B 510)

láttzik már nékik ollyan nagynak. ahoz hozá is szoknak. és ollyan (IK/B 519)

vétek szaporodik, az lelek is ahoz képest szokik ahoz, és abban (IK/B 520)

lelek is ahoz képest szokik ahoz, és abban meg keményedik. annyira (IK/B 520)

okokot el kerülvén, szükséges hogy ahoz valo orvoságokal is ély, és (IK/B 530)

meg alázván magát, engedelmes vala ahoz, az kitöl akart születni (IK/B 567)

iffiunak, de még mint egy ahoz az idöhöz is tartozik. mert (IK/B 568)

másoknak is árt: akor egyenesen ahoz kel menni az ki arrol (IK/B 597)

mert az uj, nem leszen ahoz hasonlo (IK/B 600)

nem követi azt. tedd még ahoz az csalást. szitkozodást. esküvést, veszekedést (IK/B 601)

és annyi féle elmét. és ahoz képest osztogattya nékik kegyelmit, az (IK/B 614)

kegyelmit, az mint itéli szükségesnek. ahoz az rendhez. az melyre hija (IK/B 614)

az melyben még elegendö értelme ahoz nincsen, azt jovallya az bölcs (IK/B 617)

az iffiuságban. valo jó élet, ahoz igen szűkséges (IK/B 618)

volna, egy varáslo aszszonyt kerestete. ahoz menvén, kéré hogy támasztaná fel (IK/B 619)

darab idövel kel erröl gondolkodni, ahoz az nagy dologhoz még idején (IK/B 621)

érzed, és miben nem érzed ahoz hajlandoságodot. mind ezeket jól meg (IK/B 622)

akár mely hajlandoságod legyen is ahoz, de el hagyod, mihent meg (IK/B 625)

inkáb az üdveségekre, ez mindenik ahoz az élet rendihez lévén kötve (IK/B 631)

3. hogy micsoda keszülettel kel ahoz lenni (IK/B 634)

az angyalokét, az kik is ahoz. nagy tisztelettel vannak. óh Istenem (IK/B 634)

hogy szent élettel is kel ahoz készülni, és azok meg vetik (IK/B 639)

fiam ebben az vétekben. hanem ahoz jol keszüly. és ezeket kövesed (IK/B 640)

az rendben akarsz menni. készüly ahoz ugy az mint kivántatik. tiszta (IK/B 641)

lehesen ezt az rendet választani, ahoz két dolog kivántatik. elsöben azt (IK/B 643)

erövel mennek, irgalmasságal kel lenni ahoz az ki meg gyözetet (IK/B 667)

és szentül valo szándékal légy ahoz, nem az testi gyönyörüségeket tekintvén (IK/B 671)

tiszteséges végre valo indulattyának kel ahoz lenni. valamint az angyal mondotta (IK/B 671)

de mint hogy ez szenttség. ahoz kegyelemben is kel járulni és (IK/B 672)

kegyelemben is kel járulni és ahoz kel készülni gyonásal, és Communioval (IK/B 672)

oktatás Hogy még idején szoktasa ahoz magát. hogy ne szégyenellye. az (IK/B 682)

az iffiuságban valo jó élet ahoz igen szükséges. pag. 221 (IK/B 705)

8 oktatás hogy még idején ahoz szoktassa magát hogy az jó (IK/B 707)

vallást tudgyák. és életeket a hoz szabják, mit elejekben ád (C/A 24)

{…} könyen jutánaké ahoz a földhöz, és valaé valamely (C/A 114)

forgot, hol ajóban. hol agonoszban, ahoz képest valamint ök is hol (C/A 116)

népének vala tehát nagy igasága ahoz hogy magát az iga alol (C/A 134)

az Istenteleneknek., mert méltatlanok voltanak ahoz a kegyelemhez. és az Isten (C/A 188)

tagja akar lenni. de hogy ahoz tartozék. két dolog szükséges (C/A 229)

valamiben. belsö képen is lehet ahoz kötelezve. a hit, és a (C/A 233)

az elötte valojának székiben ülvén, ahoz apüspöki székhez tartozando praerogativával, jurisdictioval (C/A 251)

a kristus Anyaszent egy házát. ahoz a meg szeplösitet. és bálványozo (C/A 254)

kárhozat., szükséges tehát valojában készülnünk ahoz a rettentö szempillantáshoz. de idején (C/A 285)

rettentö szempillantáshoz. de idején kel ahoz készülni, mert ambár bizonyosan tudnok (C/A 285)

hogy a betegség nem engedi ahoz ugy készülni a mint kellene (C/A 285)

nyilatkoztatta, látunk is valami hasonlatoságot ahoz a természetben (C/A 295)

{…} A midön a sziv ahoz vagyon ragaszkodva (C/A 316)

elménket. és szivünket beszédének., és ahoz szabjuk és intezük a magunk (C/A 332)

egy ház arrol találna vegezni, ahoz a végezéshez kel hajolni, masodszor (C/A 341)

nagyobnak vagy kevesebnek kel lenni ahoz képest a mint kinek kinek (C/A 342)

az Isten szerént éllyenek, magokot ahoz nem kaptsolván, ugy az Isteni (C/A 355)

ennek aparantsolatnak eleget tegyünk. szükségesé ahoz el menni a ki minket (C/A 361)

hanem a szeretet meg tarttsák ahoz. a ki ellen tartoznak törvényeskedni (C/A 363)

a másikát meg szentelni, és ahoz a rendhez alkalmaztatni magunkot a (C/A 424)

a templomban a gyertyákot is ahoz képest oltották el (C/A 443)

arra alkalmatosnak itéli lenni. és ahoz elegendö képen oktattatot (C/A 468)

adgyák a Communiot azoknak kik ahoz elegendö képen nem készültek. azért (C/A 468)

eléb vitték. a vetsernyét is ahoz képest eléb kezdék mondani, hogy (C/A 473)

és hogy mitsoda készületel kel ahoz járulni (C/A 523)

{…} Mikor ahoz. nem azal. a készülettel járulnak (C/A 541)

tsendeségel és tisztelettel kel járulni. ahoz igen jó készülni böjtölésel, és (C/A 543)

{…} szükségesé ahoz járulni midön tsak botsánando vétekben (C/A 554)

a kivánságért a melyben vagyon ahoz járulni (C/A 557)

nagy dologhoz figyelmeteségel lehesünk. és ahoz elegendö idöt vegyünk (C/A 565)

léleknek állapottyát, és nem adhatna ahoz illendö orvoságot (C/A 567)

{…} Igen is jó még ahoz többet is adni., tsak okoságal (C/A 585)

a püspökök pedig amagok püspökségekben, ahoz képest. a mint az Anyaszent (C/A 597)

külömbözést tenni avétek közöt; és ahoz illendö orvoságot adni, vagy pedig (C/A 598)

{…} Töredelmeségel kel ahoz készülni hogy azt meg nyerhese (C/A 602)

vivén azokot aköteleségeket a melyek ahoz vannak foglalva (C/A 627)

elö kesziteni mind azt valami ahoz kivántatik (C/A 633)

hogy azután nagyob tisztelettel lennének ahoz a szent társasághoz (C/A 646)

mely kegyelmet ád azoknak. kik ahoz járulnak. és a mely jelenti (C/A 650)

{…} Mind azok, kik az ahoz valo idöt el érték, és (C/A 651)

és midön valamely dologhoz fogot., ahoz az imádságal készült (C/A 671)

nem lehet figyelmetes, hogy ha ahoz nem készülnek (C/A 681)

indulati, kel tehát gondolkodni, de ahoz még töb is kel. mert (C/A 692)

figyelmezhet., aközönségesen valo imádságokban pedig ahoz anyelvhez (C/A 697)

{…} Azt meg elözvén. ahoz kel készülni. azimádsagal. a magára (C/A 712)

nem lehet mondani, és magunkot ahoz kel szabni a mit mindenkor (C/A 766)

hol eléb, hol hatráb eset, ahoz képest, amint az ételnek ideje (C/A 779)

{…} Természet szerént valo dolog ahoz fordulni akit köszöntenek, Romában olyan (C/A 798)

szentelésit, mind azon által, az ahoz valo imádságokot. meg tartották, mivel (C/A 840)

ugy a hivek is akik ahoz az asztalhoz járulnak meg egyesülnek (C/A 851)

és nem arra hogy valaki ahoz töröllye száját (C/A 857)

aböjtölésel. és az imádságal kel ahoz készülni, mert az ördögöt ezel (C/A 864)

velünk értetni, hogy szenvedésel kel ahoz a nagy örömhöz jutni, a (C/A 885)

fontolni, és könyen nem kel ahoz fogni, agyontato pap tanátsaval kel (C/A 898)

lenni., vagy valamely babonaságal lenne ahoz, akoron minden modal. annak ellene (C/A 902)

mi avallást illeti és valami ahoz tartozik. mostanában tsak rövideden tedd (C/A 906)

{…} könnyen jutánaké ahoz aföldhöz, és valaé valamely akadály (C/B 1000)

joban. hol a gonoszban., a hoz képest, valamint ök is. hol (C/B 1002)

népének vala tehát nagy ígassága ahoz. hogy magát az iga alol (C/B 1017)

az elötte valojának székiben ülvén. ahoz apüspöki székhez tartozando praerogativával. és (C/B 1092)

és Istentelenség. akristus anyaszent egyházát. ahoz a meg szeplösitet, és bálványozo (C/B 1095)

kárhozat, szükséges tehát. valojában készülnünk ahoz a rettentö. szem pillantáshoz. de (C/B 1114)

szem pillantáshoz. de idején kel ahoz készülni, mert ámbár bizonyosan tudnok (C/B 1114)

hogy a betegség. nem engedi ahoz ugy készülni a mint kellene (C/B 1114)

nyilatkoztatta., látunk is valami hasonlot ahoz a természetben, a buzát hogy (C/B 1122)

{…} A midön a sziv ahoz vagyon ragaszkodva (C/B 1140)

elménket, és szivünket beszédének., és ahoz szabjuk és intézük. a magunk (C/B 1152)

egy haz. arrol találna végezni., ahoz kel hajolni. másodszor meg kel (C/B 1160)

nagyobnak, vagy kevesebnek kel lenni. ahoz képest. amint kinek kinek amaga (C/B 1161)

ennek aparancsolatnak eleget tegyünk., szükségesé ahoz menni aki minket meg bántot (C/B 1176)

a másikát meg szentelni. és ahoz arendhez alkalmaztatni magunkot, a mely (C/B 1223)

a templomban, az gyerttyákot is ahoz képest óltották el (C/B 1237)

arra alkalmatosnak itéli lenni. és ahoz elegendö képen oktattatot (C/B 1256)

adgyák. a Communiot azoknak, kik ahoz elegendö képen nem készültek., azért (C/B 1256)

eléb vitték. a vecsernyét is ahoz képest eléb kezdék mondani; hogy (C/B 1259)

és hogy micsoda készülettel kel ahoz járulni (C/B 1296)

{…} Midön ahoz nem azzal a készülettel járulnak (C/B 1309)

tsendeségel, és tisztelettel kell járulni. ahoz igen jó készülni böjtölésel. és (C/B 1311)

{…} szükségesé ahoz járulni. midön tsak botsánando vétekben (C/B 1320)

nagy dologhoz figyelmeteségel lehesünk, és ahoz elegendö idöt vegyünk (C/B 1328)

aléleknek állapottyát. és nem adhatna. ahoz illendö orvoságot (C/B 1329)

{…} Igen is jó még ahoz többet is adni. tsak okoságal (C/B 1343)

tenni a vétek közöt, és ahoz illendö orvoságot adni, vagy pedig (C/B 1352)

{…} Töredelmeségel kel ahoz készülni hogy azt meg nyerhesse (C/B 1355)

azokot a köteleségeket a melyek ahoz vannak foglalva (C/B 1372)

elö késziteni mind azt, valami ahoz kivántatik (C/B 1377)

a mely az évangyeliumban foglaltatik, ahoz is szabja életét, beszédit, tselekedetit (C/B 1382)

az után, nagyob tisztelettel lennének ahoz a szent társasághoz (C/B 1387)

mely kegyelmet ád azoknak. kik ahoz járulnak, és a mely, jelenti (C/B 1390)

{…} Mind azok kik az ahoz valo idöt el érték., és (C/B 1391)

dologhoz fogot., az imádságal készült ahoz (C/B 1406)

Még az imádság elött. kell ahoz készitteni lelkét, hogy ne láttassék (C/B 1412)

nem lehet figyelmetes. hogy ha ahoz nem készülnek (C/B 1412)

kell tehát gondolkodni. de a hoz még több is kell. mert (C/B 1419)

a közönségesen valo imadságokban pedig. ahoz a nyelvhez szabjuk magunkot. a (C/B 1422)

{…} Azt meg elözvén, ahoz kell készülni az imádságal, magára (C/B 1433)

nem lehet mondani, és magunkot ahoz kell szabni, a mit mindenkor (C/B 1472)

hol eléb, hol hátrab eset, ahoz képést, a mint az ételnek (C/B 1482)

{…} Természet szerént valo dolog ahoz fordulni akit köszönteni akarnak. Romában (C/B 1496)

eledel szentelését, mind azonáltal, az ahoz valo imádságot meg tartották, mivel (C/B 1529)

ugy a hivekis. a kik ahoz az asztalhoz járulnak. meg egyesülnek (C/B 1538)

és nem arra, hogy valaki ahoz töröllye a száját (C/B 1542)

aböjtölésel, és az imádságal kell ahoz készülni, mert az ördögöt, ezel (C/B 1548)

velünk értetni, hogy szenvedésel kell ahoz anagy örömhöz jutni. amely amenyei (C/B 1564)

meg kell fontolni, és könnyen ahoz nem kell fogni., agyontato pap (C/B 1574)

valami avallást illeti. és valami ahoz tartozik, mostanában tsak rövideden tedd (C/B 1579)

és hogy mitsoda készülettel kel ahoz járulni (C/B 1584)

szegény embernek joszágát viszá adgyák, ahoz tsak egy ora kivántatnék. még (IJE 13)

szokáson forogván, szükség képen kel ahoz szabni magunkot. ez igy lévén (IJE 30)

a mások munkáját, holot ök ahoz semmi munkát nem tesznek. hogy (IJE 43)

kik valamely hirt hallanak még ahoz valamit tésznek. mint ha valamely (IJE 48)

akarattya szerént kell tselekedni, és ahoz szabni magunkot. azért két dolgot (IJE 88)

mert mi hozánk hasonlo, és ahoz olyan szánakodásal kell lennünk, amelyel (IJE 89)

holtunk után. tisztelettel is kell ahoz lenni, nem tekintvén azt ugy (IJE 89)

követni a természetnek hajlandoságát, mivel ahoz kell intezni mind azt, amire (IJE 95)

ha a hadakozásra vagyon hajlandosága. ahoz képest kell. nevelni, ha atörvényes (IJE 95)

Én semmit ahoz nem tehetek. felelé apáter, noha (IJE 101)

felelé apáter. mert természet szerént ahoz tartozik agazdaság. mivel valamit eddig (IJE 107)

tartani a mit bir, és ahoz többet szerezni igaz uton (IJE 114)

páter. hogy ha a sziv ahoz vagyon kaptsolva, de másképen a (IJE 115)

egy emberséges emberhez nem illik ahoz ragaszkodni, vagy talám még azt (IJE 115)

gazdagá tészem, reggel fel kelvén ahoz megyek, a (IJE 115)

szolgálathoz. a kinek nem lészen, ahoz valo elegendö ereje, az illyen (IJE 117)

elegendö joszága, és tiszttsége vagyon, ahoz illik az ékes házi öltözetek (IJE 125)

keverve, ugy is hozá szokik ahoz az ember, hogy mihelyt üres (IJE 127)

meg birván atermészetet, ahoz hust is kell tenni, és (IJE 143)

a mely gazdaszonyságot prédikálok kegyelmednek. ahoz nem kell szem fény vestés (IJE 143)

Itt szolhatnék az épületröl. noha ahoz keveset tudok, mind azon által (IJE 146)

és mostanában is ugy tartozunk ahoz alkalmaztatni magunkat, valamint az elött (IJE 153)

ha pedig ezt az osztást ahoz hasonlittyuk. a mint kegyelmed szokta (IJE 158)

végben vinni, és eléb kezdeni ahoz, példának okáért, reggel az egész (IJE 159)

fegyver foghato ember találtaték. Josaphátnak ahoz képest még több embere vala (ISZ 190)

egészen ki szötték ujjason aköntöst, ahoz varrás nem kivántatot. illyen vala (ISZ 200)

nem kell kételkedni hogy ők ahoz jól nem tudtak volna. mivel (ISZ 219)

vigyék végben, mind azon által ahoz nagy érték kivántatnék, amely szükségeseb (ISZ 219)

mentöl világosabban. lehetet, és semmit ahoz magoktol nem tettenek, de aki (ISZ 221)

ételekböl állot. és ahazoknál, minden ahoz valo fel találtatot, a musikára (ISZ 223)

azokhoz. valamint atöb népek, avalo ahoz nagy erö kivántaték, hogy a (ISZ 244)

külömbözö tiszttségek, és tisztek kivántatának ahoz képest, mint sem mostanában vannak (ISZ 255)

nem is vala szabadságokban, hogy ahoz valamit tegyenek. vagy abbol el (ISZ 259)

minden synagogának egy feje vala, ahoz papok, és szolgák, kik a (ISZ 278)

kereszttségel, imádságal, és böjtölésel készüle ahoz, noha az illyen készületekre nem (KSZ 292)

arrol., és minden féle állapotban, ahoz alkalmaztassuk magunkot (KSZ 293)

vagyunk, hogy nem ragaszkodunk ugy ahoz a jószághoz, amelyet el hagytuk (KSZ 305)

jószághoz, amelyet el hagytuk. mint ahoz, amely még kezünk közöt vagyon (KSZ 305)

ollyat meg tartani, ami öket, ahoz az el pusztulando földhöz ragaszhassa (KSZ 305)

jóvá is hagyta avallás, és ahoz ugy kivántatot, a tudosok tudgyák (KSZ 309)

meg hoszabitották, vagy meg röviditették, ahoz képest, amint már a Cathecuménus (KSZ 313)

az idö, és ahely szerént, ahoz vagy tettek, vagy abbol el (KSZ 338)

a testhez valo gyulölségböl, és ahoz, aki azt teremtette, mondván, hogy (KSZ 351)

az illyen állapotokban, amint lehetet, ahoz alkalmaztatták magokot, mivel valának olyan (KSZ 356)

diaconusok kezein szenteltenek, mivel. semmi ahoz valo alkalmatoság nem volt, hát (KSZ 356)

igen sok vala, {…} apüspököknek számok ahoz képest, sokal több vala, mivel (KSZ 381)

de a penitentzia tartás is ahoz hasonlo volt, szent ambrushoz pedig (KSZ 393)

ez igy lévén, hasonlitot atemplom, ahoz atemplomhoz, a melyet le ir (KSZ 404)

fel gerjeszthette volna az irigységet, ahoz se szabadság, se segittség nem (KSZ 438)

vevének példát, és magok is ahoz szabák magokot, szent gergely pápát (KSZ 440)

avilágon lévö leg nagyob hegy, ahoz folyamodnak a nemzettségek, hogy meg (KSZ 446)

mód abban nintsen, ugy fogtanak ahoz a keserves orvosághoz, valamint az (KSZ 455)

kivántatot. az Isteni szolgálathoz, és ahoz bizonyos számu Clericusok, voltanak, az (KSZ 460)

az évangyéliumot meg kostolák, a hoz szivekböl kaptsolák magokot, ravaszságal nem (KSZ 471)

mint hogy igen is tartot ahoz az Apostolhoz (SUT 505)

aránsu mindenüt, vagy azért, hogy ahoz tettenek. bizonyos Anyaszent egy házakban (SUT 530)

a keresztig kiséré azurát és ahoz közel állot. A Boldogságos szüzel (SUT 553)

küldettem. és azután viszá térjek ahoz. aki engemet küldöt. a midön (SUT 560)

tenni gyülölségeknek, amelyekel mindenkor voltak ahoz a nemzethez, Alexandria városa öt (SUT 569)

a templomban nem tehették, mert ahoz idö kivántatik hogy el készüllyön (SUT 582)

ezen alkalmatoságal tett nagy szolgálatit, ahoz adá a mit akoron birt (SUT 606)

néki mindenik ház, az után ahoz foga, hogy erös köfalal bé (SUT 610)

semi fogyatkozást nem találának, se ahoz nem tettenek, ezek örömel láták (SUT 646)

atörvénytöl meg tiltatot husokra. ebben, ahoz akará magát szabni. a mit (SUT 649)

gondolván mitsoda nagy dolog volna ahoz fogni. és mitsoda iszonyu költtségel (SUT 745)

ezeret, A töb syriai városok, ahoz képest bánának vélek. a mint (SUT 791)

magos kösziklán feküt. és sohult ahoz nem férhettek, hanem észak felöl (SUT 808)

söt még senki nem folyamodék ahoz az egyedül valo módhoz hogy (SUT 871)

aláb arra. hogy legyenek tisztelettel ahoz a szent helyhez. mivel azt (SUT 874)

házának. a keritéseknek közepete volt., ahoz képest kis epület volt, a (SUT 878)

Ahoz – 1

ohajtyák Itt pediglen tőlle félünk Ahoz tartva, kőzelitűnk. Okát annak ki (ML 327)

anak – 1

látni, jobb is lett volna anak a’ Libanusi Grofnak nem tudomal (ML 322)

anál – 2

még a hegy allyán is, anál inkáb a töb tartományiban. a (TL 115)

bujdosásom után kellé mást kivánnom anál a boldogságnál., az elsö levelemet (TL 300)

annak – 2259

igazgattya azt a négy lovat., annak az ö tiszteletre méltó fejér (TL 9)

Constancinápolyig. tudgyaé kéd az okát annak.? az oka annak a, hogy (TL 18)

az okát annak.? az oka annak a, hogy az elött, mikor (TL 18)

azon. akit szeretek., akire haragszom, annak meg bocsátok amennyiben lehet. de (TL 21)

de bizvást hátat fordittsunk erdélynek, annak akedves tündér országnak, és imádgyuk (TL 24)

oda bercsényi ur, minden pereputyástol., annak igen örülök, mert tudom hogy (TL 32)

kéd meg tudni. hogy miért annak az uri aszszonynak az orra (TL 32)

e meg lévén. egy ideig annak ugy kelletet maradni. de azután (TL 33)

tudgya kéd, hogy miért fekete annak az uri aszszonynak. az orra (TL 33)

és jó egésséget., mihaszna vagyon annak a hoszas köszönetnek. a mely (TL 34)

ha valaha nem szeretnök egymást. annak pedig meg lehetneé valaha törtenni (TL 34)

nem irtunk édes néném egymásnak, annak pedig mi az oka, nem (TL 36)

nyul farka. de mit tehetz annak (mondgyák atotok:). egy részröl nem (TL 36)

ugy leszen roszá. hogy ha annak helyt adunk. én kédet szeretem (TL 45)

szék eleiben citáltatunk. sem nem annak törvénnye szerént mondgyák ki a (TL 46)

a forrásbol jol iszunk, azután annak hátat fordittunk. reánk pedig most (TL 47)

egy erdélyi aszszonyt vigyenek oda. annak szépsége elég fényeséget ádd. e (TL 48)

tulajdonitotta azt a változást, hanem annak a követnek, a ki ártalmunkra (TL 49)

gondolatoknak. és örüllyünk még elöre. annak; hogy holnap után. együt eszünk (TL 51)

és vacsorát. és hadgyuk atörödést annak. aki azt szereti. ugyé édes (TL 51)

azt nem látta, nem lehet annak azt ki gondolni. azt gondolná (TL 53)

kel. az Isten fizese meg annak. a ki az oka, mint (TL 55)

micsoda városban telepittettenek le bennünket., annak micsodás lakosi vannak, micsoda környeke (TL 59)

ha csak hazájában nem megyen. annak pedig nem látom modgyát. nem (TL 63)

mint egy három száz katonát. annak a fele magyar. de a (TL 64)

hogy mindenkor el megyünk oda annak idejében. én ugyan nem bánom (TL 65)

biroságot. és amint ö itél. annak ugy kel lenni. ha. igasságtalan (TL 66)

az utzán. örményt, sidót, görögöt. annak kel fel akasztani akadiának. itt (TL 66)

a tengernek tölttyuk napját. életünknek,. Annak gyakran, nagy zugását. láttyuk s (TL 67)

félünk, ahoz tartva, közelittünk, okát annak. ki találnád, ha ez várost (TL 68)

ót rángattyák, a füledet, csígorgattyák. annak nincs töb. csak két hurja (TL 69)

uttzákra, viszik házak,-rol házakra, annak fejét, bé takarják, hogy ne (TL 69)

néki annyit. hogy el teszi, annak felit. lakja várost, négy nemzettség (TL 70)

a mikor már nálunk laktanak. annak az öreg uri aszszonynak., az (TL 74)

lehetet nem könyvezni szomoru voltán annak a szegény aszszonynak. a fejdelem (TL 76)

hasonlo panasza lehet reám, de annak azt az okát adom, hogy (TL 82)

bánásal kel el kezdeni, de annak a vége örömre válik. a (TL 84)

Annak igen örülök hogy ollyan hoszas (TL 86)

mert az, alkalmatlanságára let volna, annak pedig örülök hogy oly igen (TL 86)

ezt az iffiu királyt, csak annak elötte két hétel koronázták vala (TL 87)

gondolván hogy mindenek örülni fognak annak, és ót hoszu beszédel ki (TL 89)

ember valamit akar kezdeni. és annak avégit kel meg tekínteni. jaj (TL 89)

mindenkor, mindent, okosan kel kezdeni. annak ki menetelét a bölcseség urára (TL 89)

tudgyák ékesiteni, ollyan izt adnak annak. hogy tettzik. meg bocsasson a (TL 92)

bolondságot. a valo bolondság. de annak abolondságnak. tizen nyolcz száz esztendötöl (TL 93)

ékesitette. valamint amaga házát. és annak udvari tiszteket rendelt valamint magának (TL 94)

tartásokot, oh már is örülök annak az idönek, mint ha abban (TL 97)

meg kel kédnek felelnem. én annak egyéb okát nem tudom, hogy (TL 98)

fekszik, sok ideje vagyon már annak édes néném, hogy mi is (TL 98)

franczia aszszony sem kel. mert annak csak a kárttya. és az (TL 99)

egy kis zöld dio. és annak a virágja sárga, a még (TL 101)

egészen más formáju leszen mint annak elötte, egy nehány napig jol (TL 103)

kéd micsoda vékony szálnak kel annak lenni. már viszá térek azokhoz (TL 105)

nyelvet., és egyebet nem tanulván annak házánál hasznát nem sokat vészi (TL 108)

a kovácscsa, nem tudván csak annak is okát adni. hogy miért (TL 108)

alogyikájának., ha meg házasodván, agazdaságakor. annak semmi hasznát nem veszi. az (TL 108)

kezdek helyre jöni. oka pedig annak. a, hogy tegnaptol fogvást viszá (TL 110)

is a szegény leányért, de annak nem kelletet volna. maga lenni (TL 112)

ugy meg eset a szivem, annak a leánynak halálán, és azzal (TL 112)

egy ollyan ártatlan személyt. akit annak elötte egy nehány orával szeretet (TL 112)

ki franciskánus köntösben hall meg, annak nem lehet el kárhozni, és (TL 115)

és mondgya meg kéd nekem annak az okát. hogy mitöl vagyon (TL 115)

de azokra is gondgya lészen annak a nagy cselédes gazdának. a (TL 117)

a testit fel bontották. de annak leg kisseb ize épp nem (TL 118)

a nagy gyeneralis. a kitöl annak elötte egy nehány holnapal. az (TL 119)

királynak a leányát, a kit annak elötte akart el venni, ezek (TL 121)

csaszár azt neki meg jelentetvén. annak, (ha házas.). minden feleségeit el (TL 123)

megyen a császár leányához. akit annak elötte soha nem látot volt (TL 123)

tartom a török házaságot. egymást annak elötte nem láttyák. hanem csak (TL 124)

lévén, gerardus ugy rendelé, hogy annak egy része az ispotályban maradván (TL 125)

nagy tüz el aluszik, ha annak eledelt nem adnak., de azt (TL 130)

nyelvü sohonain, itt igen kapnak, annak a neve viguru, édes néném (TL 138)

kegyetlen boszszontások vannak, de könnyü annak tréfalodni, akinek szive helyén vagyon (TL 139)

szokásban jó szokás. fö képpen annak a ki veszen, a keresztényeknél (TL 141)

száz esztendökig az ollyan lámpás. annak okát. már most nem tudgyák (TL 141)

nem törödnek hogy könyvekböl keresék annak okát. miért mondanak 3 három (TL 144)

vigyáz. mert a sok kérdés. annak meg árthatna, és azon légy (TL 144)

lako hely. nincsen is europában. annak mása, a ki azt nem (TL 145)

vagyon ött mély föld ahosza, annak egyik vege a fekete tengerben (TL 145)

másika a fejér tengerben, de annak két felöl. aparttyán. micsoda szép (TL 145)

indult hadnak a szent földre, annak felét a betegség, és az (TL 147)

kevés rész azután meg maradot. annak viszá kelletet térni, és abbol (TL 147)

leány, akinek paraszt neveltetése lévén, annak se szójában, se maga viselésiben (TL 150)

három esztendö mulva, férnek adgya, annak tizen négyben egy leánya lesz (TL 151)

ejtel vizet a hasában tölthet., annak már nincsen szüksége. a hipocrátes (TL 153)

a miénk duplán, mert ha annak. aki joszágában lakik, ugy kel (TL 155)

a nyomoruságnak, és mikor kel annak végit szakasztani. hogy meddig tarttson (TL 155)

ölni a vadas kerttyiben. hogy annak meg nem kegyelmezne., ugy történék (TL 171)

elötte, és szépen fogadom. milehet annak az oka, de pilatus annál (TL 174)

és szeretvén valoságal, kérdezni kezdé annak okát, ibrahim, azt meg vallá (TL 179)

volt a királyságra, és tudta annak mind hasznát. venni, mind evilági (TL 181)

térése., már a fia papista. annak a gyermekei papisták. kevés idövel (TL 182)

nem lehet hogy ne örüllyek annak. hogy aztot te üsmered, mert (TL 183)

is meg kel vallani, hogy annak köszönnyük a kivánságot a melyel (TL 184)

nagy hadakozás lesz, de tudodé annak azokát, octobernek a vége felé (TL 188)

a gyülésben. királyának választá. és annak fel kiáltá. de ugyan abban (TL 188)

féle szép szokot mondanak neki, annak vége lévén, az aszszonyok egyikének (TL 190)

az egyike leg szebet irt. annak is kellet volna az ajándékot (TL 193)

fordulhatna, az is meg lesz annak idejében, édes néném. mi szép (TL 194)

gyakran, sok köny hullatásal. és annak étele, van nagy suhajtásal (TL 195)

el rontották. a városokot, és annak hostáttyit. hogy husz esztendeig sem (TL 195)

lát., és meg emlékezik rollunk. annak idejében, szeres néném. és légy (TL 196)

el vévé tölle. spanyol. országot annak a fia, most el veszi (TL 197)

tálat meg töltenek hoval. de annak. harmad, vagy negyed napi honak (TL 198)

nem jovallya. és hogy még annak nincsen ideje. de a császárok (TL 199)

semmi nem telik, ki volt annak meg gatoloja. Isten tudgya, de (TL 199)

hogy meg szentellye, halálának áldozattyát, annak érdemével. aki ma meg holt (TL 202)

kenetet, intette szegény hogy akarja. annak vége levén, a pap szép (TL 203)

belsö képen örülnek szomoruságomon. és annak. még meg szaporodását is akarnák (TL 206)

tölti, eröt, és értelmet ád, annak a keresztnek, hordozására. melyet. reám (TL 206)

néném, a sok vigasztalásit közöt, annak leg inkáb örülök. hogy egésségben (TL 209)

nem volt, két gyémántos gyürüjevolt, annak is az egyikét nekem hadta (TL 210)

a kápolnájáért volt. de ö annak hasznát is vette szegény. nem (TL 211)

sokat költöttél, de semmi hasznát annak nem veszed, a bizonyos hogy (TL 211)

nap alat fel fordittá; és annak el rontásán kezdé el. az (TL 215)

ugy hajlik mint egy korbács., annak a vége olyan. mint a (TL 218)

menyi féle hasznát veszi ö annak., a lábai mindenüt egyaránsu vastagsaguak (TL 219)

szállotta és lötette. de már annak vagyon két hete, hogy königszeg (TL 227)

de éttzaka igen veszedelmes., mert annak a rettentö sok rakot öszvére (TL 228)

hogy a ki ostromra megyen. annak huszon ött tallérja leszen. erre (TL 229)

természetnek kel tulajdonitani. mind pedig annak. hogy nehéz néki hogy ollyan (TL 232)

árnyekában. a ki minket teremtet. annak legyen meg akarattya rajtunk., ö (TL 235)

Csak annak örülök édes néném, hogy egésséges (TL 237)

a februariusi leveledet. csak ugyan annak is tulajdonittom. hogy eddig meg (TL 247)

hogy mikor valamely szépecske énekelt, annak a szava még is egy (TL 250)

baj, és fáradcság is. de annak meg kel lenni. fö képpen (TL 250)

kel viselni, ki mondhatná meg annak az okát, én meg mondom (TL 252)

az elménkre mint más idökben. annak mi az oka: az aszszonyok (TL 254)

változásárol, álhatatlanságárol, soha sem volna annak vége, hanem ezután tsak azt (TL 260)

valamit is a török udvarol, annak szokásárol, igazgatásárol, rendtartásárol, emind jó (TL 261)

fent tartását és ne tulajdonitani annak a fegyver által valo nevekedésit (TL 261)

mindgyárt még kezdetiben eleit vegyék annak., aki az ellen akarna valamit (TL 261)

sorba álittyák amelyik meg tettzik annak veti akeszkenöit. és azt pompával (TL 265)

veszen el. a feleségit. akit annak elötte vette volt el, el (TL 268)

mely azt hagya. (:foglalatoskodgyatok gyakorta annak a könyvnek olvasásában. a mely (TL 270)

elolvasa anyiszor. a menyiszer már annak bizonyos száma vagyon. hogy a (TL 270)

Kedves Néném, annak igen örülök hogy a kéd (TL 271)

ahitnek ágazattyát.: és ki nyilatkoztatod annak valoságos értelmit.: Te vagy az (TL 272)

atörökök meg tartották. és valamint annak. elötte. az Isten szolgáláttyara rendelték (TL 274)

mely valamely templomhoz tartozik. mert annak sok szabadsága vagyon. ha valamely (TL 274)

külön. az aszonyok is külön. annak idejében a meny aszonynak valamely (TL 278)

olyan hoszas gondviselésel volt hozám., annak jol fel számlálva, 45 esztendeje (TL 279)

meg nem halgatatik. én pedig annak nevében kérem a néném egéségit (TL 280)

zenebonát indittani ellene., de ö annak elejit vette. le tsendesitette. és (TL 287)

hát még a rettentö kintse annak a gazdag városnak, örökké oda (TL 289)

lesz. a mi földböl valo. annak földé kel lenni (TL 289)

tették helyében eréz effendi volt annak elötte, és ami még roszab (TL 291)

az Isten tudgya mint lesz annak vége. A törökök nagy tsendeségbe (TL 293)

Anyánk nagy okoságal tselekedte hogy annak a’ régi Familiának hirét nevét (ML 307)

Őtsém Uram ha Baranyai Sogorának, annak az emberséges Uri embernek vannak (ML 314)

bizony ki ki jonak tarthattya annak az Országnak a’ szokását, a (ML 316)

kis indiscretio, de mitsoda kőnyű annak meg botlani, a’ ki a (ML 317)

kinek az elég nem elég, annak soha semmi nem elég (ML 320)

levélben tenni, hanem a’ magjábol annak idejében kűldők, hanem a’ paquetumba (ML 320)

légyen, olyan absurdus okát adni annak hogy miért nem nyeritnek it (ML 321)

Lelkem Őtsém Uram, annak igen őrűlök, hogy a’ Kőnyvemet (ML 324)

Kőnyvemet vette Ked, de még annak inkáb őrűlök, hogy Ked azt (ML 324)

Annak gyakron nagy zugását Hallyuk, ’s (ML 326)

félünk Ahoz tartva, kőzelitűnk. Okát annak ki találnád. Ha ez Várost (ML 327)

ott ránkottyák. A’ Fűledet tsikorgattyák. {Annak nints tőbb, tsak két hurja (ML 328)

Aszszonyt uttzákra Viszik házokrol házokra. Annak fejét bé-takarják Hogy ne lásson (ML 328)

hanem még kegyelmet is adtál annak bé vételire, nyisd fel lelki (É 7)

akarja hogy egy keresztény örüllyön annak aboldogságnak hogy a kristusé lehet (É 23)

és miért nem adá kezekben. annak a két királynak, a kik (É 29)

tartani, meg is akará mutatni annak az Istentelen királynak, hogy ö (É 29)

a hadakozásnak ki menetelét., hogy annak adgya a gyözedelmet. akinek akarja (É 29)

vénségében, és ez hatodik holnapja annak, aki magtalannak hivatatik., mert nem (É 31)

üsmérje az ö akarattyát.. tsak annak oráját békeséges türésel várja. elöre (É 34)

hatalom, és meg bizonyitás nélkül annak adnak az emberek (É 42)

ameg átalkodás volna attol. aki annak határt akarna szabni, söt még (É 42)

Anyaszent egyházban helyhezteti szekit, és annak Fiait arra fogja kénszeriteni hogy (É 43)

is fognak adni az Istennek, annak ki szolgáltatásáért (É 45)

Éttzakát szenté tetted, és fényesé, annak születése által, aki az igazán (É 50)

ezután ne éllyenek magoknak, hanem annak, aki ö érettek meg holt (É 53)

a világi kivánságoknak, és mind annak a mi ellenkezik az Istennel (É 53)

rest szolgátol amije vagyon. és annak adgya akinek már vagyon, az (É 60)

akinek már vagyon, az az, annak, aki azal jóll élt, amit (É 60)

formáját., és rendelése szerent adot annak lételt, és életet, azon idöben (É 66)

testí, vagy lelki életet mind annak a mi éll. ö adgya (É 66)

hogy ötet magát gondolák lenni annak avilágoságnak, az ö nagy szent (É 67)

setéttségben, hanem életnek világa lészen annak (É 68)

meg példájábol szeretni ellenségeinket, mivel annak Innepét illyük, aki ate Fiadnak (É 69)

minden féle nyomoruságokon gyözedelmet veszünk annak kegyelmével. aki minket annyira szeretet (É 71)

kegyelme nélkül de mindent tehetünk annak segittségivel., ki minket erösit (É 72)

magunknak ellene mondani, és mind annak valamit eföldön szeretünk, követni kel (É 77)

a gyermekeket. kik Bethlehemben, és annak minden határiban valának. ket esztendösöktöl (É 81)

mert meg elégedvén azal., hogy annak kezdetit tudgyák, annál továb nem (É 84)

tapasztalhasuk elötted valo foganatos esedezését annak, a ki által vetük az (É 88)

kik jerusalemet el lepik, érti annak a népnek., a hitre valo (É 93)

akik avilágot szeretik, meg tanullyák annak szokásit, ugy akik az Istent (É 100)

kegyelem vételére, és ne irigyelyük annak aki nálunknál többet vett, vegyük (É 100)

testben foglaltatván, mindenik különösön tagja annak atestnek, hogy mindenik tagnak különös (É 100)

nagyob engedelmeségel kel lenniek, és annak inkáb kel engedelmeskedni, a midön (É 102)

ellenséginket, hogy lehetne gonoszul fizetni annak akit szeretnek, egy keresztyének nem (É 111)

néki és azt meg fizethettyuk annak idejében, ez az intés közönségesen (É 118)

több szeretetel tartozunk néki, és annak jelit is tartozunk adni, a (É 118)

Mert akiben szeretet vagyon. és annak indulatyát követi, afelebaráttyának kárt nem (É 118)

szeretettöl származik, az állando, és annak nem arthatnak, se akisértetek, se (É 124)

vagyon nékünk is kel ohajtani annak el érésit, de ami gyarloságunk (É 125)

de a midön szenvedni kel annak oltalmazásáért, de még is aztot (É 131)

valo kezdete, és az után annak el terjedése, jelül légyen, atöbb (É 133)

meg jövendölték sok számu saeculumokal annak elötte (É 134)

akiben tekélletes Isteni szeretet nintsen, annak nem kellene, hamagát el nem (É 136)

kik el érik az üdveséget, annak leg nagyob resze a haszon (É 138)

tavozék, az Isten botsánatot igér annak, aki meg tér, és penitentziát (É 142)

erkölcsnek, kitsiny, vagy nagysága, és annak külömbsége, tselekeszi tehát, hogy az (É 143)

az Isten ditsösége jár, és annak üdvesége, a ki arra kötelez (É 146)

amagáét keresi, és mindenkor kész annak fel áldozni az Istenét. és (É 153)

tsudálni és ditserni kezdik, amit annak elötte rosznak tartottanak (É 158)

azt a napot magának szentelte, annak anapnak emlékezetire, amelyen meg nyugodot (É 173)

{…} E képe mind annak valamit az Isten meg enged (É 176)

és meg szabadittya azoktol., amidön annak ideje eljö, elegyes egy keresztyének (É 176)

ember érezhet atestben, és mind annak valami az érzekenységet ketsegteti (É 182)

hogy mindenek az övéi. és annak adhattya, akinek akarja, mind azon (É 184)

békeséges türésel szenvedgyék fogyatkozásokot, és annak ajó pásztornak eleiben vigyék öket (É 186)

az irgalmaságnak tselekedetiért üdvezülünk. és annak el mulatásáért kárhozunk el. mert (É 189)

{…} Hogy lehet annak mást segiteni a kinek semije (É 190)

leg nagyobb vétkek, és ami annak mértékit meg tetézte. a hogy (É 191)

az Isten meg nem irgalmaz annak, aki irgalmason nem bánik felebaráttyával (É 191)

{…} Mitsoda okát adgya akristus annak. hogy tilttya a kereskedést, és (É 196)

volna, evék. és ivék. és annak az ételnek erejével, negyven, nap (É 198)

{…} Jelenti az eget, ahová annak idejében el érünk, hogy ha (É 200)

érünk, hogy ha álhatatosan járunk annak uttyán (É 200)

menvén ót laknak, és lésznek annak az embernek utolso dolgai gonoszabbak (É 201)

okot, amelyért nem hittenek volna, annak, valamint atöbbinek, nem akarák látni (É 202)

üsmerték az igaz Istent, és annak vallásárol nem hallottak beszélleni, mind (É 202)

hogy büneinknek botsanattyát veszük. és annak abizodalomnak, nevekedni, és erösödni kel (É 208)

az ö vétke nem fog annak ártani. aki ötet abban nem (É 210)

az igaznak érdeme nem fóg annak használni aki ötet nem követi (É 210)

gonosznak vétke is nem tulajdonittatik annak, aki abban nem részesül (É 210)

napon, mondának azért a sidok annak a ki meg gyogyittatott vala (É 211)

Ferentz. és ha illyenre talált. annak minden szive titkát kitegye bizodalomal (É 213)

az Isten irgalmaságára,. mint sem annak elötte (É 214)

pétert, és jakabot és Jánost, annak ötsét, és vivé öket egy (É 217)

Apostol elött, egy kis reszettskéjit annak aditsöségnek, amelyet birt, az ö (É 217)

valo meg egyesülésiért, meg engedé annak aditsöségnek, hogy ki tessek, és (É 217)

fizeti meg azö mestere, és annak tanitvánnyi, azt a ditsöséget, azért (É 219)

nem hittek, avagy mint hisznek annak, akit nem hallottak, hogy hallanak (É 221)

hasonlot mond ma nékünk, hogy annak az Isteni igének szeretetire indittson (É 223)

kevesen vannak akik hitelt adnának annak amit nékik hirdetnek, vagy (É 223)

vigyázni, hogy két képen lehet annak ellene mondani amink vagyon az (É 226)

egyike a, hogy ellene mondunk annak a mit valoságosan birunk, amasika (É 226)

rendeletlen kivánságnak, és szeretetnek,, de annak nem amit törvény szerént birnak (É 227)

és értelmes emberektöl, ahivatalrol., és annak köteleségeiröl. 4. aválasztásban igen meg (É 227)

szerént fog élni, és ha annak minden köteleségeit. szorgalmatosan bé tölti (É 228)

lennének, aki ellene mond mind annak, a mi az Istenhez valo (É 228)

jö. és bé viszen minket annak aboldogságnak birtokában, mellyet igér ez (É 231)

testesüléséröl valo igéretit, fogantatása által annak, akitöl testet vett, amely testet (É 231)

szeretettel. azok lakosi. és tselédi annak (É 235)

Anyaszent egyház fundamentumának., nem akristusé annak egyedül valo fundamentuma (É 235)

az is igaz, hogy akristus annak egyedül valo fundámentuma. mert az (É 235)

erös köre. ami üdvezitönk pedig annak kezdöje, alkotoja, és feje, akövek (É 235)

szivét a kegyelem., lágyittya meg annak keménységit, és változtattya meg abban (É 238)

hanem még amit nem birtak. annak kivánságát is el hadták. az (É 241)

szeretetnek nagy parancsolattyábol., sziv szerént annak ellene mondani. azt ragaszkodás nélkül (É 242)

az Isten aszivit nézi inkáb annak a ki neki áldozatot ajánl (É 245)

vagy két gerlicét; az Isten annak az irgalmaságnak emlékezetire. akará hogy (É 246)

alkalmatoságára, hajlandoságára, melyeket ö adot annak, akit arra hitt.,, az ollyanok (É 250)

ezt a szent gyülekezetet., mind annak aki az egyhazi tiszttségekre nevezhet (É 251)

vessük magunkot mindenekben. ha szinte annak okát meg nem foghatnok is (É 252)

Atya, akeresztyén nevet víselni, és annak köteleségeit bé nem tölteni. {…} mitsoda (É 267)

A mái Évangyélium. és annak magyárázattya egy a tegnapival (É 268)

{…} Mennyünk eleibe annak az örökös felségnek nagy töredelmeségel (É 270)

halnak vétkekben; mitsoda okát adgya annak (É 273)

ö, és amaz is, és annak háza is, és naptol fogvást (É 275)

hinni, a keresztnek titkait, kérni annak kegyelmét, és meg kel halni (É 276)

{…} Mimodon parantsolá az Isten annak az özvegy aszszonynak, hogy enni (É 276)

melyet akristus adot kezekben, és annak azigazságnak. melyet hirdetnek parantsolattyábol, a (É 278)

és meg ronttya aszivet, és annak minden jó tselekedetit még kezdetiben (É 279)

helyt akar nyerni a mennyekben, annak akristusal., legg kisebnek kel magát (É 279)

melyeket tett volt népével még annak elötte régen (É 281)

ahivatalra az Isten hittaé. hogy annak köteleségit hasznoson bé tölttsék, és (É 284)

aki leg elsö akar lenni, annak szolgának, és leg utolsonak kel (É 285)

egy lázár nevü koldus, ki annak ajtaja elött fekszik vala, rakva (É 288)

meg külömböztethetik magokot köntösökel. de annak modgyával., és rendivel (É 289)

urnak szolgálni., aki avilágot, és annak gyönyörüségit szereti, az Istent nem (É 290)

amivesekhez küldé, hogy bé szednék annak gyümölcsit, és a mivesek meg (É 296)

és a mivesek meg fogván annak szolgait. némelyet meg verének. nemellyet (É 296)

meg adgyák neki a gyümölcsöt annak idejében, mondá nekik Jésus, soha (É 296)

{…} Mert másoknak kelleték annak használni,. ö elöttök szollot, de (É 298)

azok a nemzetek el veszik annak idejében a kegyelemnek áldásit, a (É 302)

vétekül ne tulajdonittsa a hazugságot annak. a ki valamely jó végre (É 303)

kezde, és el mene, és annak atartománynak polgárához adá magát. és (É 303)

és otsmány dolgokra vezeti, hogy annak eleget tégyen, de semmi meg (É 305)

bé menvén ót laknak, és annak az embernek, utolso dolgai. gonoszabbak (É 312)

magához az ember. és akik annak idejében a hitre hivatának akristus (É 317)

akristus. ebben tsudálhattyuk minden hatoságát annak, akinek lehet leg kisebb dolgokot (É 317)

felebaráti szeretet vagyon szivünkben, kövesük annak indulatit. észel, és okoságal., mert (É 323)

szivböl kiványuk magában valo térésit. annak akit feddünk, de elöször visgállyuk (É 323)

mivel azon áll. az üdvesége annak, aki minket meg bántot, ezért (É 324)

aki másokot akar meg feddeni, annak meg fedhetetlennek kel lenni, vagy (É 325)

az ur. hogy meg botsásunk annak aki minket meg bántot (É 326)

melyben az Isten vala, mondá. annak fölötte az ur Mojsesnek. ezeket (É 327)

Isten törvényével, de söt még annak meg magyarázására, és végben vitelére (É 332)

a kegyelmet meg lehesen nyerni, annak jóbb mondgya nintsen, mint a (É 332)

sem szölöt, sem poma gránátot. annak felette innya valo viz sintsen (É 337)

volt; hogy fel haborodot volt. annak a háláadatlan népnek. az Isten (É 338)

az én étkem az. hogy annak akararattyát kövessem. aki engem küldöt (É 340)

türésnek, mind ezek egyik részei, annak az ajándéknak, nem láttyuké minden (É 341)

ki babylonban lakik vala, és annak neve joakím, és vön susanna (É 345)

meg sebesedve valának mind ketten annak szerelmében., és meg nem jelenték (É 346)

{…} Annak tulajdonittya. hogy a szüléi jol (É 348)

mások nagy, és otsmány vétkeit. annak ugy is kel lenni. de (É 351)

malasztodnak. vigasztalását, és hogy élhesünk, annak kegyeségivel. ami urunk (É 354)

el hagyatattnak fiai, hogy sem annak, akinek férje vagyon. mi pedig (É 354)

mert a mihez könnyen jutunk, annak el vésztésit is könyen el (É 358)

aki az egyeséghez. kaptsolván magát. annak meg tartásáért, mindent fel szentel (É 362)

nagyra vágyásnak, egy szoval mind annak. ami meg szenyesithetné tisztaságát (É 364)

azé aki engem küldött, aki annak akarattyát akarja tselekedni, meg üsméri (É 368)

tulajdon ditsöségét keresi. aki pedig annak ditsöségét keresi, aki ötet küldötte (É 368)

merittsék a mit mondanak, hanem annak a tudománynak, és böltseségnek kintseiböl (É 370)

kel tanitaniok. hanem tsak egyedül annak aditsöségit keresék, akitöl küldettek, és (É 370)

meg vessék. és hogy mivellyék annak dolgát. ki öket küldötte, de (É 372)

tselekedeti ö benne. nékem szükséges annak tselekedetit tselekednem aki engem küldöt (É 374)

tsinála, anyálbol, és a sárt annak szemeire kené, és mondá néki (É 374)

tsinálta Jesus, és meg gyogyitotta annak szemeit; ismég kérdék ötet a (É 375)

ötet., és mondák, te légy annak tanitványa, mi pedig a Mojses (É 375)

testi vakságában, látnunk kel nékünk annak alelki vakságnak, és tudatlanságnak képit (É 376)

az Isten ki nem mutattya annak okát, mivel, más képen sok (É 377)

el küldetet) és asiloé toja, annak toja, akit az Atya elküldöt (É 378)

a gyermekre feküvek, a száját, annak szájára tevé, és szemeit annak (É 380)

annak szájára tevé, és szemeit annak szemeire, és kezeit annak kezeire (É 380)

szemeit annak szemeire, és kezeit annak kezeire, és reája borula, és (É 380)

{…} Mi oka lehet annak hogy aproféta meg parantsolá Giezinak (É 382)

ahalotban láttyuk tehát mi képit, annak, amivé kel nékünk is lennünk (É 384)

egy nehány ora mulva., és annak alelki halálnak képit, a melyben (É 384)

itéletre melyet reánk mondottak, és annak végben menetelére, a mely talám (É 384)

tselekedetében titok volna. és hogy annak mélyeb értelmét kel keresni, mint (É 388)

háromszori borulása, nem vala szükséges annak. aki a tsudát tette. agyermek (É 388)

menyiben töllünk lehet, mérjük magunkot annak maga meg alázásához, a ki (É 388)

Isteni szemelynek, lévén szenteltetve, tartozunk annak mindenel, ajánlyuk néki lelkünknek életit (É 389)

fel. mikor még holt volt. annak inkáb meg rothadását mutatták volna (É 393)

az áldozat rendeltetet. mert hogy annak gyümöltsit lehesen venni, a mely (É 400)

vette, és azért ditséretel tartozik annak akitöl vette, ez igy lévén (É 403)

nem övé. azt nem adhattya annak, akinek igaságtalan a pere (É 416)

Mi okát adá az üdvezitö annak, hogy a sidok nem hittek (É 418)

is mi lehet nagyob jele annak. hogy meg voltak vettetve, mint (É 418)

még ezen kivül nem láttaé annak nagy szemérmeteségét, alázatoságát, sirását; ezekböl (É 425)

más gondolatban kelletet volna lenni, annak a farisaeusnak, és tsudálni kegyeségit (É 425)

bünöst, ki ötet el hagyta, annak vétkeihez képest valo nagyságu szeretetet (É 425)

lévén. sok bünei meg botsátattak annak, aki igen szeretett, és az (É 426)

bánnak az Istennek valamely szolgájával. annak a proféta példájára, még nagyob (É 428)

{…} Más orvosága annak nintsen., hanem hogy el kerüllyék (É 430)

igazgatásra indittyák, és hogy magokot. annak ahatalomnak, határjában tarttsák, a melyet (É 430)

veti az embert., bé hunyván annak szemeit, hogy ne láthassa, az (É 435)

is jövendölé, és meg visgálván annak vétkeit, fö képpen azt a (É 436)

egy szoval meg halni mind annak. valamit ót szerettünk, földi, vagy (É 437)

ezel ellenkezöt indit, tsak hogy annak helyt ne adgyanak., és akaratal (É 440)

A mái Évangyéliumut. és annak magyarázattyát., nagy péntekre halasztották (É 441)

fel jegyezni, de mint hogy annak emlékezete el terjedet. és meg (É 447)

maradot, minden nemzettségeknél, a tsak annak hatalmátol vagyon, aki azt elöre (É 447)

bé tölti a magáét, és annak bé tellyesitésére, nagy böltseségel tudgya (É 448)

lévén., nem lehete mi töllünk annak eleget tenni. szükséges vala tehát (É 451)

ezta nagy szenttséget. és tsak annak élyünk, aki meg holt érettünk (É 454)

ahoz járulnánk, hitesük el magunkal annak nagyságát és szenttségit. a kit (É 456)

meg a magunk érdemetlenségit., és annak Felségit, a kinek asztalához akarunk (É 456)

de amidön nem akara engedelmeskedni annak, akinek minden akarattya igaságos, és (É 458)

óltarinkon valo áldozatot, szükséges hogy annak szive apenitentzia tartásnak keserüségiben legyen (É 462)

a kristusal akarja magát táplálni. annak buzgoságal kel a menyei uton (É 462)

avarosba egy némelyhez., és mondgyatok annak, a mester mondgya., az én (É 463)

irva vagyon felölle. jaj pedig annak az embernek, a ki által (É 463)

papi fejdelem szolgáját. el vágá annak fülét. akkor mondá néki Jésus (É 466)

nem elég; és nem kel annak hinni, könyen, hanem tartanunk kel (É 471)

áldgya felebaráti szeretetünket. és faradságunkot annak idejébe arra is tanit, hogy (É 472)

hogy a kristus feleletet ada annak a ki meg tsapá. és (É 473)

halgatni., hogy ha annak idejében. azt meg nem üsmértetnök (É 474)

szakadni. nem is lehet üdvezülni annak, aki nem élö tagja annak (É 477)

annak, aki nem élö tagja annak atestnek, a kinek feje akristus (É 477)

szakadgyunk, és maradgyunk meg holtig annak egyeségében (É 477)

és hus szivé valtaztassa? jaj annak. kinek szive meg nem esik (É 479)

támadás. és mitsoda életet kel annak élni. aki fel támadot (É 480)

{…} Annak aditsöségnek reménsége mire kötelez minket (É 481)

hüségel. és tisztelettel viselné gondgyát annak a szenttséges kisdednek., a ki (É 485)

keresni, és ellene mondani mind annak, a mi meg találását, meg (É 486)

ki menetele. és a gyözedelmet, annak adgya., akinek akarja, és hogy (É 490)

vénségében és ez, hatodik holnapja annak., a ki magtalannak hivattatik. mert (É 492)

emberek, nem könnyen adván hitelt annak a nagy titoknak, hogy egy (É 492)

ditséretet az emberek adnak nékik, annak ne higyenek. mert leg gyakortáb (É 494)

akarattyának meg üsmérésire, és eröt., annak végben vitelére, az ollyan meg (É 494)

üsmérni akarattyát. tsak békeségel varja annak idejét. és ne kivannya azt (É 494)

amelyben voltunk annak elötte, noha mindenik azt tarttya (É 508)

laknak vala, és annak fejedelmi, ezt nem üsmérvén, és (É 509)

meg mondotta vala sok idövel annak elötte, Isaias proféta. 53. 7 (É 511)

le azt magamtol. hatalmam vagyon. annak le tételére, és hatalmam vagyon (É 511)

le tételére, és hatalmam vagyon annak fel vételére, szükséges vala tehát (É 511)

valoságosan. meg bizonyithassa, igazságát, mind annak. valamiket tanittot, és hogy bizonyos (É 511)

készit, tsak kérjük ö tölle. annak a ditsöségnek szeretetét. meg fogja (É 511)

tölle vette, ugy is lehet, annak köteleségeit haszonal bé tölteni, mivel (É 513)

{…} Miért betsüllé nagyobra. annak hitét, aki látás nélkül hiszen (É 514)

aki látás nélkül hiszen, mint annak hitét. aki látás után hiszen (É 514)

nékünk, ne is kivánnyunk mást, annak meg bizonyitására. hanem tsak az (É 514)

akristus hagyot nékünk. bé tellyesednek, annak idejében, ugy mint a fel (É 515)

légyen, hogy meg botsáthassa büneit annak. aki penitentziát nem akarna tartani (É 515)

a három Isteni személyt, és annak egyaránt valo munkáját, az emberi (É 531)

az igében, és nem hisznek annak, a melyre rendeltettek., ti pedig (É 533)

meg váltatott nép, hogy hirdesétek annak erejét a ki titeket a (É 533)

mely bünös meg akar térni, annak ellene kel mondani agyönyörüségeknek. tzifraságoknak (É 536)

szeretetnek, ne tarttsa az után annak szokásit, és tartásit (É 536)

sereg juhaidot esze fogod gyüjteni annak idejében., hogy te veled, és (É 545)

hogy a meg lehetö dolog annak, a kinél nintsen semi lehetetlen (É 550)

hanem valojában keresztyének. és akik annak köteleségit bé töltik, az ö (É 550)

vakitván minket, el rekesztik elöllünk annak világoságát, a világosittya alelkeket, az (É 552)

kedves és tellyes volt, annak jele és bizonysága. a szent (É 555)

folyamodni; azt kel halgatni. és annak végezésin meg kel állani (É 556)

{…} Miért mondgya, hogy annak heába valo az Isteni tisztelete (É 557)

romlástol, szeretik némelykor a világot, annak szokásit, és tartásit, ámbár gyakorollyák (É 558)

akar meg nyerni, szükséges hogy annak érdemét vegye magára, aki ö (É 560)

egyebet, hanem ami üdveséginket, és annak szükséges uttyait. hogy oda el (É 560)

azö tévelygö utyárol, meg szabadittya annak lelkét ahaláltol. és el fedezi (É 561)

Istennek, erre mindenek kötelesek, mivel annak lelkiért, akristus, mind vérit, mind (É 562)

{…} Mitsoda jutalma vagyon annak, aki felebaráttyát segitti üdveségiben (É 562)

ki veszi tévelygéséböl., meg szabadittya annak lelkét, és el fedezi a (É 562)

is munkánknak, de minden bizonyal: annak jutalmát veszük. hogy ha semit (É 563)

hogy baráttya, mind az által annak untatásáért, fel kél, és ad (É 563)

Azal mint egy alkalmatlankodni kel, annak a jó akaronak, akihez folyamodunk (É 565)

{…} Mitsoda haszna vagyon annak az álhatatoságnak az imádságban (É 566)

hogy mind ezek fundamentumi legyenek annak az épületnek, melyet ahegyre kel (É 568)

tegyenek egy ollyan emberöl. és annak vallását oltalmazák, aki vélek tsudát (É 573)

egész nemzetekre ki fog terjedni, annak anépnek buzgosága, a melyel halgattya (É 579)

mert nem akarnak ellene mondani annak amit szeretnek (É 586)

{…} Annak világosága. öket örvendezteti. nyomoruságokban vigasztallya (É 587)

és menyei gyönyörüségel, arra amit annak elötte nem akart, és söt (É 594)

{…} Miért mondá annak az inaszakatnak, meg botsátatnak néked (É 597)

akisértetek, el ne vesztessék velünk annak gyümöltsét, ez a félelem nékünk (É 602)

elsöb néki, és viszá adatik annak, mert ötölle, és ö általa (É 603)

elsöben néki, és viszá adatik annak (É 604)

akará helyében rendelni, amely áldozat. annak jele volt, 2. mert halála (É 619)

nézük meg mi voltunkot, és annak szenttséges voltát. és nagyságát akinek (É 620)

az, a melyet ád akristus annak, aki eszi ezt a mennyei (É 621)

hogy tsak ö érette kel annak élni, akinek testét, és vérit (É 622)

akarná látni, és annak halála, titkos örömet szerezne szivében (É 624)

felebarátunknak, akár halálára igyekezünk tehát annak a kit gyülölünk, akár ne (É 624)

az Isten fel emellye ötet annak idejében. ugy mint. az utolso (É 629)

a melyek az üdveségre valok, annak a kegyelemnek, mely el kerülteti (É 631)

a roszat, és ajót tselekedteti, annak a kegyelemnek. amely békeségel szenvedtett (É 631)

békeségel szenvedtett minket, ö érette, annak akegyelemnek. amely eröseké, és álhatatosoká (É 631)

vérin váltotta meg, hogy ha annak jól üsmernék betsüjét., nintsen ollyan (É 633)

az Isten meg jelenti bennünk annak idejében azt a ditsöséget, és (É 635)

még ez életben. birjuk is annak sengéjit. akegyelem által, el vagyon (É 635)

az Isten akarattyát, és engedelmeskedhesünk annak, kerüllyük a fel emeltetést, és (É 640)

ezeket vigyázásal véghez viszi, hogy annak idejében meg ne üsmérje, mire (É 640)

ne bányék, és várja tsendeségel annak oráját (É 640)

ebböl láthatni. hogy igen kevesen annak ollyan keresztyének, akikben valoságos felebaráti (É 643)

aki boldog napokot akar kivánni, annak meg kel magát tartoztatni az (É 644)

tsak leg kiseb részit is annak elönkben adni. erre valo nézve (É 657)

Mit kel tehát mostanában tselekedni annak, aki azt ohajttsa. hogy az (É 657)

által beszél, és tselekeszik, formája annak a szoros egyeségnek, a melyel (É 660)

igen kevesen. üsmérik vala ötet annak, a mi volt, de az (É 662)

Léleknek, és látod külsö képen annak erejét, és munkáját, amidön látod (É 666)

és onnét szálottam le, hogy annak titkait ki nyilatkoztassam. az embereknek (É 667)

ki, ahalált szerzé az embereknek, annak akigyonak a marása avétek, aréz (É 668)

fedezte. azö mindenhato Istensége, hogy annak az ö ellenségi ne árthassanak (É 670)

lennének atsudáknak, és azért, hogy annak emlékezete. inkáb fent maradna judaéában (É 672)

kezeket, és alázatoságal imadkozanak érettek, annak, a kezében tarttya ahatalmasok szivét (É 676)

ollyan dolgokot tselekedtet véle, melyek annak, elötte lehetetleneknek tettzettek néki, ugy (É 677)

rosz életyekel., kik gyalázattyára vannak, annak aközönséges szent Anyának, de mind (É 680)

itélettöl. melyet ellenek mondanak, mivel annak az itéletnek anyi ereje vagyon (É 682)

az Isteni szeretet tehát kezdete annak az örökös jó. birtokának, de (É 687)

a, hogy azt el hagyuk, annak ellene mondgyunk, meg menekedgyünk a (É 694)

tisztátalanságot, és atöb vétkeket, melyek annak tagjai, ugyan ezt is tselekeszik (É 695)

térnünk abünre, az után hogy annak ellene mondottunk, nem is kel (É 696)

ellene mondottunk, nem is kel annak többé szivünkben uralkodni, ezért is (É 696)

fuggeni, avéteknek rabjává lészen. és annak a teremtet állatnak, akinek szeretete (É 701)

{…} Annak gyümöltse az Apostol szerént, az (É 701)

az otsmányság: és agyalázat, és annak vége ahalál, és az örökös (É 701)

erköltsüek, annak vége ahalál, de az örökös (É 702)

{…} Annak gyümöltse atisztelet, az öröm, melyet (É 702)

ajó lelki üsméretnek nyugodalma, és annak vége az örökké valo élet (É 702)

Mert akik avéteknek szolgálnak, és annak hamiságára adgyák magokot, nem ollyanok (É 702)

az üdveségnek uttyát, hogy kel annak igen igyekezni, aki a szoros (É 703)

szerént élyünk, tartozunké hát mi annak valami másal (É 706)

egyik része lévén létünknek, mi annak valamiben tartozunk, de nem mindenben (É 706)

ajoszágokot el veheti másoktol, és annak adgya, akinek akarja (É 711)

közül, meg akarja vélek utáltatni, annak a népnek tselekedetit, aki is (É 716)

arany bornyut tsinála, imádá, és annak áldozék, nem akarja hogy ezt (É 716)

által, aki ötet urnak valya, annak azö tanitása alá is kel (É 723)

mutaták ezek, hogy a ki annak feje, és fel álitoja, az (É 724)

meg Anyaszent egyházát. ö is annak az ura, és fel álitoja (É 725)

képen valok, ezek nem tsak annak meg szenteltetésire adatnak, aki ezeket (É 725)

seregböl, annak füleiben botsátá ujjait, és pökvén (É 732)

botsátá ujjait, és pökvén, illeté annak nyelvét, és fel tekintvén menybe (É 732)

szerént, az Isten nem tsak annak a jónak kezdöje, amely mi (É 735)

hogy a sidok. nem nézhetnének annak idejében arra, akinek Mojses tsak (É 736)

láttatik néked hogy felebaráttya volt annak. aki a tolvajok köziben akadot (É 737)

vagy vettek, aki eszerént tselekeszik. annak nintsen felebaráttya, az ollyan tsak (É 739)

a samaritanus bé köté sebeit annak az embernek. a mely jelenté (É 740)

vendég fogadoban vivé, mely jelenté annak az örökös orvosnak jóságát, a (É 740)

szenteli, és örökséget ád nekik, annak érdemire valo nézve, érdemek, melyek (É 743)

mi pedig az igéretet illeti, annak nints határja, mert annak akristusban (É 743)

illeti, annak nints határja, mert annak akristusban kelleték bé telni, a (É 743)

ót közben járo nem vala, annak oka ez, hogy ez a (É 743)

{…} Mit tanulhatunk annak apoklosnak példájábol aki viszá tére (É 746)

volna, azon keménysegben maradnak mint annak elötte, mi okoza azt a (É 750)

mondá akristus. hogy minden lehetö annak a ki hiszen (É 753)

tekélletes bizodalomal valo hittel hiszen. annak mint egy kezében vagyon az (É 753)

reménségit a teremtet állatban, mint annak elötte, se többé nem bizik (É 756)

tulajdonittsuk. a magunk erejének, se annak kezdetit, se végit., hanem a (É 756)

mivel sok vétkek botsátatnak meg annak, aki sokat szeret. és a (É 759)

ki leg kevesebszer bántotta meg. annak kevesebet is kel ötet szeretni (É 760)

jelenti az Isteni szeretetet, és annak ahét ágai, a szent léleknek (É 762)

szereti, és azokban veti reménségit, annak nintsen része, akristus. áldozattyának hasznaiban (É 764)

azon kel oda mennünk, jaj annak, aki, akristuson. az ö szenvedésein (É 764)

az ollyan lágy keresztyéneket, akiknek annak idejében szemekre hánya akristus. avett (É 765)

testié let avétek által, és annak kivansági testié lettenek, a melyet (É 768)

lelkünk illyen formában lészen szolgája annak. a mit szeret, abban is (É 771)

bir minket, és ha ugy annak adgyuk szivünket, hogy tsak azt (É 772)

a mit arosz kivánság tanátsol, annak szerzésére, vagy meg tartására, ö (É 772)

életünknek minden maga viselésiböl. kovetvén annak indulatit, és sugarlásit, ez az (É 775)

akik tsak az üdveségit tekéntik annak akit intenek (É 776)

tettzik is ez életben, azt annak idejében el veszük, és hogy (É 779)

azzal jól kel élnünk. és annak egyik részit se tölttsük ugy (É 779)

minyájunkra, világ kezdetekor, és hogy annak az itéletnek végben kel rajtunk (É 780)

abünöshöz járult volna, kegyelme által, annak szivét meg illeti, a felelem (É 781)

a kit már eltemették volt, annak elötte négy napal, és akinek (É 782)

az Istennek minden tellyes voltával., annak pedig aki hatalmas mindeneket böségesben (É 783)

mely mi bennünk munkálodik, Ditsöség annak az Anyaszent egyházban, és akristus (É 783)

felöl mondatik. hogy az atya annak kezdete és feje. magában foglallya (É 784)

babonaságal ragaszkodnunk atörvénynek betüjéhez, hanem annak lelkéhez, amely az igasságnak és (É 787)

{…} Annak közönségesnek, és mérték nélkül valonak (É 790)

hogy ha ellene mondanak mind annak, a mi okozhattya a háboruságot (É 791)

mely az Istentöl származik, mint annak kezdetétöl, és amely öhozzája fordullyon (É 794)

eredetétöl, és viszá is kel annak térni hozája. hálá adásink által (É 797)

sulyát, és suhajttsa nyomoruságát, mivel annak elötte azt nem érzette, a (É 800)

mondani akarattyának, kivánságának. és mind annak amit szeret (É 801)

szenttségét, ha szeretettel engedelmeskedünk mind annak, amit hágy az Évangyéliumban. nem (É 802)

jelenté. az egész keresztyéneket, akik annak idejében ki üzetnek az Isten (É 807)

eröt. avilágot el felejteti. és annak gyönyörüségeit, ameg romlot észnek erejét (É 809)

a kristus azt hánya szemére annak az embernek. hogy nem hiszen (É 811)

azzal. hogy leg gyakortáb ők annak az okai. el mulatván öket (É 812)

és rosz tanátsot adnak nékik, annak az atyanak példája, akiröl mondgya (É 812)

fizetné az adoságot. látván pedig annak szolgatársai, a mik történnék vala (É 816)

soha sem henyénlö, senem magtalan. annak gyümöltsököt kel hozni, tudniillik, jó (É 820)

és eröben támad fel. {…} epedig annak az erönek hatalmával megyen végben (É 825)

Azért hogy meg erösitené ahitét annak a fejdelemnek, aki még gyenge (É 826)

még éltekben. {…} etehát a kezdete. annak a tiszteletnek, a melyel vannak (É 828)

azon voltunk hogy avilágot, és annak szokásit meg vessük. az után (É 835)

voltodbol. hogy örökös társai lehesünk annak. az örökös ditsöség királyának, és (É 845)

egyház ád elönkben, aki is annak magyarázoja, és aki szent Péter (É 846)

Jesus pétert, jakabot, és Jánost, annak öttsét, és vivé öket egy (É 847)

is szeretvén az életet, és annak kedveségit., mindenkor az életben akarnának (É 848)

hogy a szegényeket segittsék meg annak nevében, a kinek tagjai a (É 851)

vesznek Istentöl, minden nap. eledelt, annak idejében minden féle magot, minden (É 851)

valamit az Istenért el vesztünk, annak száz annyi jutalma evilágon és (É 853)

tselekedetet a melyel lételt ád annak a mi az elött nem (É 855)

és a szentek gyülekezetének, mert annak az Isten volt az ura (É 857)

szolgálattyára, amelyek valoságos ígazaká tészik, annak az igazságnak, az Isteni szeretet (É 857)

veték az Évangyéliumot. és üldözék annak predikátorit, mint sem akik ahoz (É 864)

Évangyélium nem ollyan dolog. hogy annak árrát lehetne szabni, mint valamely (É 866)

{…} Mi lehet annak az oka, hogy az ur (É 866)

teremtésit el kezdette, és még annak elötte is, minek elötte valamit (É 867)

a hasznát akarja hogy vegyék annak anagy szenttségnek, amelyben eledelül adgya (É 868)

kezdé bétölteni meg testesülésinek igéretit. annak születése által, akiben testet vett (É 869)

Jákob pedig nemzé judát, és annak attya fiait, Judás pedig nemzé (É 869)

Josias pedig nemzé Jékoniást, és annak attya fiait, a babyloniaba valo (É 869)

lakásunkrol, szent János akristust nevezi annak a ki volt, vagyon, és (É 879)

kik én bennem hisznek, hasznosab annak hogy egy malom kö köttessék (É 880)

jöjjenek, mind azon által, jaj annak az embernek aki által botránkozás (É 880)

alázatoságban. tarttsa szolgait, de jaj annak aki által abotránkozás jö, mert (É 882)

ohajttya. hogy az Isten ötet annak idejében az ö választot népe (É 889)

avétek alat vagyunk. nintsen még annak itt ideje hogy az ellenséget (É 896)

is az egész világ láttára. annak idejében (É 898)

Noé volt meg békéltetöje aharagnak annak idejében, mert az Isten el (É 900)

a ki ajátékot el veszti, annak zálogot kell adni; és addig (MN 13)

azon leszek. hogy meg enyhittsem annak keserüségét (MN 16)

szerencsétlenségben. de ellene nem állok annak aki ezt igy rendelte., és (MN 16)

ki vagy, és a nevét annak a hajos kapitánynak a kivel (MN 26)

a neve montros. a neve annak ahajos kapitánynak kerm. akinek is (MN 26)

annak örüle, hogy egy kevesé arra (MN 30)

gondolhatom dom fernánd ellene mondana annak az álhatatoságnak. a mely természete (MN 33)

ö elötte kedveségben vagyon. azért annak szabadosan beszélhetz. és amidön valamit (MN 38)

hazámot, a ki is siránkozik. annak a kegyetlennek törvénye alat. a (MN 45)

amás részröl., mind azon altal annak meg kelleték lenni. kerm el (MN 46)

elé beszéllyem, mivel mindenik tudgya annak. a birodalomnak historiáját. hanem minden (MN 47)

az egész várost el hányatá, annak minden házait, és kö falait (MN 49)

mindgyárt tudakozá a kép irotol annak a szép személynek nevét, és (MN 49)

lehetetlen volt le irni szépségét. annak pedig az esze. tizen hat (MN 49)

mivel az a kegyetlen aszony, annak elötte sokal. már fel tette (MN 56)

még tudakozodni akara tölle. de annak az embernek. vagy volt valamely (MN 64)

és mulattság volt., amurates joval annak elötte meg szokta volt a (MN 66)

magának. azt is igéré, hogy annak alkalmatos idejében minden erejével azon (MN 68)

és abban bizonyos légy. hogy annak a tiszteletnek határjábol. soha ennél (MN 69)

magamét abban fogom tartani. hogy annak urává tegyelek (MN 69)

szomszédságában. leg hatalmasabbak valának, hogy annak idejében., fegyvert foghassanak érette. a (MN 70)

néki anyi ereje nincsen hogy annak ellene álhasson, hanem tsak arra (MN 72)

erött, és bátorságót mutatá., meg annak a nagy elméjinek, a melyért (MN 75)

életét. hogy annak szüntelen szép oktatásokot adgyon, a (MN 79)

ki fejdelmi joszágot birván. ugyan annak a titulusát is viselte. nagy (MN 79)

aszonyt, annak szépségin valo tsudálkozását a szerelem (MN 80)

midön. tsak a volt ahátra. annak szépségin el álmélkodának. és annak (MN 83)

annak szépségin el álmélkodának. és annak a nyereségnek inkáb kezdének örülni (MN 83)

tsak husz esztendös volt, és annak tsudálatos szépsége. szüntelen az elméjiben (MN 87)

pedig a grofot. észre vévé annak titkos okát. és meg türköztetvén (MN 89)

életeteket,. és azt tudgyátok. hogy annak a kinek arra anyi hatalma (MN 90)

halálra itélének., azt gondolám. hogy annak mind ö volna az oka (MN 96)

igen kezdék nyughatatlankodni. és izenék annak a ki elsö volt a (MN 97)

hozám bé jöt, haszontalan már annak a ki menetelre (MN 99)

el veszet volna és még annak a fejdelemnek a tartományát is (MN 103)

lévén. és fejdelem aszony. még annak elötte minek elötte tiéd lettem (MN 105)

külömböztették. nem tsak azért. hogy annak az iffiu urnak mása nem (MN 107)

annyához. ugyan ez a neve annak az iffiu urnak., és ez (MN 107)

uram most már nincsen ideje annak. Elvir magát. dom sebastienhez kötelezte (MN 108)

házaságokban, és hogy minden erejekel. annak ellene kel állani (MN 111)

had láthassák meg mindenek, hogy annak elötte már jóval el volt (MN 111)

illyen kötél. mentsd meg magadot annak gyalázattyátol. gondold el hogy az (MN 114)

el hát szándékodot, üsmérd meg annak igasságtalanságát. és ne kénszerits engemet (MN 114)

gondolván. hogy nem volna még annak ideje. hogy ugy beszéllyen néki (MN 114)

Meg vallom, örülök annak. hogy mitsoda álhatatoságal. akarod végben (MN 115)

dom sebastien elött, annál inkáb annak tartalak lenni, fel kelvén helyéböl (MN 115)

a vendégség. véghez akará vinni annak elötte valo fel tett szándékját (MN 117)

azért én is alábaihoz borulok annak, akiért. egyedül. azokot által hághatom (MN 117)

egy uri szerentsétlennek. és aki, annak élete meg tartásáért. néked ajánlya (MN 120)

ábrázattyán, igen meg ijede. de annak okát (MN 121)

hogy a fia életét tsak annak köszönye, hogy elvir fel áldozta (MN 122)

de vétkes lészen. hogy ha annak határt nem vetnek, eszerént beszélnek (MN 125)

nyughatatlanságot kezde érezni. nem tudhatván annak az okát. ugy anyira hogy (MN 129)

beszél helyettem. mond meg azt annak a ki küldöt, hogy ha (MN 130)

mutatnom hálá adásomot. mint hogy annak jelit kivánod. viszá adom néked (MN 131)

melyet meg szabaditottál. és azt annak szerencséjére áldozom., akit nálamnál nagyobra (MN 131)

énnekem leg drágáb a világon. annak minden titkát elödbe teszem. felely (MN 132)

a vicé királynét. és hogy annak semmi szabadsága ne légyen udvaránál (MN 145)

békeségel szenvedné nyomoruságát. és hogy annak élete. meg akadályoztatná az ö (MN 148)

elvirt. hagyad jová szándékomot. segits annak végben vitelében., és tégy szerencsésé (MN 150)

szállá meg azö szivét. hogy annak ambár okát nem tudhatta is (MN 154)

a mint kellet volna, hanem annak más okát adá. és még (MN 154)

szerént valodolog. hogy meg irjam annak, a kit fel neveltem. hogy (MN 155)

hajlandoságot kezde hozája érezni., noha annak elötte, inkáb szerette. a fejéreket (MN 156)

tettzék belizának. hogy ötet választá. annak végben vitelire. és el végezvén (MN 159)

szerecseneké szokot lenni. ezt ö annak elötte is észre vette volt (MN 160)

en gyanakodom azon. hogy te annak az embernek képibe vagy itt (MN 161)

uri természetedet., leg aláb legy annak szándékában. és szabadisd. azt a (MN 161)

kezdé néki dicsérni a szerecsent. annak hozája valo hüségit. azt hiddel (MN 162)

nagy hankodásban esék, nem tudhatván annak okát. éttzaka sem nyughaték. sok (MN 162)

a szánakodásal viaskodék. az orája annak el. érkezék hogy dom sebástient (MN 162)

hogy már thamár. és zelim annak elötte el vitték volt a (MN 163)

botsánatot. a melyel meg botsás. annak a fejdelem aszonynak a ki (MN 164)

figyelmeteségel halgatá. és a mikor annak vége volt. mondá a vicé (MN 165)

hogy venné kezéhez a ládácskát. annak pedig kólttsát a vicé királynénak (MN 166)

szabad volna goa városában, valamint annak elötte (MN 167)

meg mentette volt azö életét. annak. ábrázattya. de mindenek felet. ahoz (MN 169)

véle, és olyaná lett mint annak elötte volt dona Catharina. és (MN 170)

meg üsmérvén a lako helyét annak a szép szemelynek. sokat tekingete (MN 173)

nem láthata. és tsak egyedül annak. ahaznak ablakja volt. üres, atöbbi (MN 173)

de olyan nagy szeretettel., hogy annak mása nincsen. de szerencsétlenségemre. nem (MN 173)

még végire nem menne mind annak a mit meg akarnak tudni (MN 174)

felyül haladta mind azokot kiket annak elötte látot volt., és annyira (MN 176)

néki pirulva. jutalmát kérni tölled annak az engedelmeségnek. a melyel azatyám (MN 176)

azt aleányt, egészen eleiben adá annak szépségit. azután meg mondá mint (MN 177)

sokal szebnek tettzet néki. mint annak elötte tettzet volt; az ablakot (MN 178)

meg látá el hüle magában. annak beszédit jól által látá, és (MN 179)

az attya meg mutatá néki annak az urnak ajándékát (MN 179)

tsak bestelenségunkre valo oka lehet annak, mint hogy igen alacson renden (MN 180)

egy szoval ö élni akar. annak. mind jó akarattyával. mind segittségével (MN 180)

de kedves Editám. a szeretet annak kezdöje. és az el törli (MN 183)

a szerencsét, hakárával kellene lenni annak abetsületnek. amelyet én nagyobra betsüllem (MN 184)

mi néki meg bizonyithatná, hogy annak a leánynak vagyon anyi esze (MN 184)

életemet oly semminek tarttsad. hogy annak oly tsendeségel lássad végit, felséges (MN 189)

vévé. és meg akarván tudni annak okát minden képen azon lett (MN 190)

mérte volt vetni szemeit. még annak elötte. hogy a magaét reája (MN 193)

amelyben semmi része nem volt annak a szép leánynak, Ételred a (MN 196)

magához térvén. tsudálkozni kezdé okosságát annak aleánynak. de akirály méltoságát is (MN 197)

a kitöl tarthatz és adgyad annak azt a helyt. amelyet a (MN 199)

öregsége., amely nem tekinteté véle annak a leánynak szépségit tsudálkozni is (MN 199)

véve. és noha által látá annak okát. de meg kérdé annak (MN 201)

annak okát. de meg kérdé annak okát, egyik a tanács urak (MN 201)

szivemnek titkát. és reménlem hogy annak ártatlansága meg mutatya néki magam (MN 202)

gondolván hogy valamely kárt tehetne annak a fejdelemnek ha meg beszéllene (MN 204)

esék rajta. de akarván tudni annak az okát. mondá: aszonyom mit (MN 206)

üzni a királynét., kivánodé halálát annak afejdelem aszszonynak aki oly. igen (MN 207)

és ezt a királynét. akit annak elötte tsak nem mindenek el (MN 208)

sirás miat. vegit akará vetni annak a szomoru gyülekezetnek, és parancsolván (MN 209)

kezde hozája hajolni, mihent pedig annak képit meg hozatá. a szerelem (MN 210)

is kezde Ételrednek meg változásáért. annak az okát meg kérdé, és (MN 212)

hanem az emlékezete, és szerentsétlensége. annak a szeretetre melto aszszonynak. meg (MN 215)

is lész helyette a tzéllya, annak a szeretetnek és hüségnek. a (MN 216)

Etelgiváért. mind magamért., légy bizonyos annak a szép fejdelem aszonynak. fiaihoz (MN 216)

let azon meg szomorkodék. hogy annak semmit sem hagyhatna (MN 218)

volna aleg föveb oka annak, hogy az attyám olyan szükségre (MN 219)

adgyon nekem hogy végit vessem annak a nyomoruságnak., olyan aszonyt vettél (MN 219)

mulva olyan gazdagá lett., valamint annak elötte. az joszágát pedig ismét (MN 221)

aszonynak gondoltam volna lenni ötet, annak az ö nagy fekete szemei (MN 226)

által meg válék tölle. valamint annak elötte valo napon. alig is (MN 229)

is ajándékoztam a madaramot. ugyan annak is adtam uram magamot mind (MN 229)

mit töllem kérdesz. én engedelmeskedtem annak aleánynak. aki is el tavoztatot (MN 230)

nehezebben válánk meg tölle mint annak elötte. és mesze. el is (MN 235)

ki tégedet ugy tekint mint annak leányát. a kinek háláadásal tartozom (MN 237)

kezdék esni. a midön immár annak negyed napja., rettentö szélvész jövén (MN 239)

meg is hálállyam egy részit annak., amivel tartozom néked. agenor el (MN 240)

a mire néki tettzenek. timánt annak a joszágnak egy kis reszecskéit (MN 242)

meg festette vérivel, kövessed hát annak nyomdokát, aki elötted mégyen. és (KKU 247)

mégyen. és vegyed jó szivel annak szavait aki elötted megyen. és (KKU 247)

megyen. és vegyed jó szivel annak szavait aki igy int. aki (KKU 247)

illeti az egy nehány féle. annak ugy is kelletet lenni; mert (KKU 248)

valo hogy külömbözö stilusal kel annak lenni. de nem külömbözö hittel (KKU 248)

a ki a keresztet hordoza. annak akristus után. és nem elötte (KKU 250)

hatsak az árnyékával is élhessenek annak a jónak, a mellyet el (KKU 251)

szolgálod. hogy e földön vagyok, annak egy nehany esztendei vannak. mit (KKU 253)

egyenesnek tettzik, mind azon által annak avége. a halálra vezeti. {…} talám (KKU 253)

uttya az életnek. aditsöségnek, és annak a szent városnak, a melyben (KKU 255)

agazdagság keresés sok munkával jár. annak meg tartása félelemel. vagyon, és (KKU 262)

nagy lángal égö szeretetnek kelletet annak lenni. mivel a keserüségnek. a (KKU 271)

atyámnak akarattya. és más okát annak nem kellene keresni; ezen meg (KKU 272)

ölelgetésit akarnád el szenvedni, tsak annak szárnyai alat lenni nyugodalomban, minden (KKU 276)

tudodé azt, hogy abékeséges türés. annak örül, midön (KKU 276)

meg méri mindenik keresztet. és annak erejét. akinek azt kell hordozni (KKU 278)

mitsoda eröt ád az Isten annak a ki szenved., de ha (KKU 278)

mivel mindenik kereszt. az Istennek, annak ajó atyának kezéböl jő (KKU 279)

és hogy már nem birhattyák annak terhét (KKU 279)

azt is el mondhatni, hogy annak nem tésznek eröszakot, akinek eleibe (KKU 280)

meg nem vetné. keresztedet ha annak üsmerné érdemes voltát. mert az (KKU 281)

akaratnak., mivel sok héja vagyon annak, hogy azt valoságal akarja, amit (KKU 283)

akarattal, akarj utánnam jöni mivel annak. aki hozám akar jöni. nem (KKU 283)

irtoztatonak tessék néked., hogy tsak annak a neveis fel háborit. tanuld (KKU 287)

hozád, fogadgy magadhoz engemet, mint annak tanitvánnyát, akit magadhoz fogadtál vala (KKU 288)

Hilária honnét jöhetet annak az a nagy öröme. az (KKU 288)

kedves honoriam, kérlek ne kövessed annak az el szökötnek példáját, a (KKU 289)

még az anyaszent egy ház, annak fel magasztalására. ezeket a szókót (KKU 290)

lévén, akeresztet választottam. azért hogy annak ereje által, el töröllyem az (KKU 291)

egy Istenes tekinti azt. abban annak hite ujab erött talál, a (KKU 292)

viszik, aki pedig evilágra jő, annak azt hagyák hogy visellye keresztét (KKU 295)

kerekét forgattya. mert valamint hogy annak az álatnak bé szokták kötni (KKU 297)

a bánat követi. ezek is annak a véteknek gyümölcsi (KKU 299)

oly haszontalan munkával emészti. és annak végit nem láttya (KKU 301)

avilágnak martyrumi, és hogy tsak annak. szokásit, és hejában valoságit követik (KKU 302)

a sok joszág keresésben. és annak maradéka nem lévén. nem tudgya (KKU 306)

valaki ellene nem mond mind annak amit bir. nem lehet az (KKU 308)

ellene kell mondani. még annak is. ami leg nehezeb atermészetben (KKU 309)

életét meg változtatta. ellene mondot annak a mi volt az elött (KKU 309)

ezután ne éllyenek magoknak., hanem annak aki öérettek meg holt. és (KKU 310)

távul vagyon tölle, hogy ha annak nem áldoza magát. ezokáért is (KKU 310)

nem követhetem akaratomat. hanem tellyeségel annak akarattyán kell járnom, akié vagyok (KKU 312)

magának készitet., és az idöt. annak olvasásában tölttsed (KKU 314)

aki abárányt követni akarja, szükséges annak a keresztet viselvén., utánnam jöni (KKU 316)

aki jutalmat igért az égben, annak aki a keresztet hordoza, és (KKU 317)

a keresztet hordoza, és botsánatot annak. aki penitentziát tart, aholnapi napot (KKU 317)

kérlek. hanem azé abuzgo kivánsága annak. a ki valakit szeret., hogy (KKU 318)

jól beszélsz leányom. mivel jaj annak aki nem a magáét, hanem (KKU 322)

a nyomoruságokot, én meg jelenék annak szüznek, és mondám néki, mond (KKU 323)

és mondám néki, mond meg annak a személynek, akiért imádkozol, mint (KKU 323)

jó bizodalomal., leg elsö lépése annak a ki a jóra igyekezik (KKU 328)

akarattyokot követik, az ollyan aki annak elötte egy kevés idövel nagyon (KKU 329)

tekinti anyira a tselekedetet., mint annak végit. erre a végre is (KKU 332)

bironak sententiáját. és tsak egyedül. annak akarattyát keressed (KKU 332)

akeresztet a kálvária hegyére, ahonnét annak elötte egy nehány esztendövel el (KKU 332)

a ki a keresztet hordoza. annak akristus után, és nem elötte (KKU 333)

gondolodé azt, hogy nem volt annak oka. miért nem hordozta, elöttem (KKU 334)

anyiban nyomorultak, a menyiben magokat. annak tarttyák lenni (KKU 340)

keresztet hordoznom. és mikor láthatom annak végit. igen hoszunak tettzik nékem (KKU 342)

némelykor a kereszted hoszaságárol. némelykor annak nehéz voltárol. tudodé azt hogy (KKU 343)

utra el indulok, soha én annak. végit nem fogom érni (KKU 344)

se nehéznek tettzeni. hogy ha annak igazán valo mértékit adod, visgáld (KKU 344)

mértékit adod, visgáld meg tehát annak szélyeségit, hoszuságát, magoságát, és mélységit (KKU 344)

mint kivántatik, a hoszát pedig annak, az alhatatoságal kel meg mérni (KKU 344)

és hogy annak az uttya hoszu, és tövises (KKU 347)

ahittel valo szemeidet emeld fel annak láthatatlan kezeire. a ki tégedet (KKU 347)

gyönyörüség ót elöl jár, noha annak ót ugy kellene lenni valamint (KKU 354)

tselekedetedet. hogy el ne veszessed annak menyei jutalmát. de söt még (KKU 354)

a békeséges türés. azt mondgya. annak igy kel lenni. mert a (KKU 356)

munka mindgyárt könnyeb hogy ha annak. ahasznát tekintik, egy szoval. a (KKU 360)

békeséges türövé tészen engemet., mivel annak a nagy jutalomnak keszkenöje. meg (KKU 360)

ki meny országban akar részesülni, annak részt is kell venni anyomoruságban (KKU 361)

mely után sohajtozok, mikor ihatom annak a gyönyörüségnek bövséges forrásábol., mind (KKU 361)

meg láthatod hogy az Isten. annak készit keresztet akit leg inkáb (KKU 363)

még a halál sem nehéz annak., akiben ez a szeretet vagyon (KKU 363)

az én eledelem ez, hogy annak akarattyát tegyem. a ki engemet (KKU 365)

kel néki örülni anyomoruságban. mint annak a ki szerentsében és bövségben (KKU 365)

másoknál aláb valo, ugy kel annak örülni ha meg vetik. valamint (KKU 365)

valamint a nagyra vágyo örül annak a midön tisztelik. ugyan is (KKU 365)

a mellyeket meg kel tanulni. annak. aki akereszt iskolájában akar járni (KKU 366)

Storophila de uram miért parantsolod annak a (KKU 366)

lehess a félelemtöl jóbb modgya annak nincsen., mint a, hogy az (KKU 367)

Storophila azt látom uram, hogy annak nintsen bölcsesége., a ki az (KKU 368)

hogy oly szükséges az imádság annak a ki keresztet visel, kérlek (KKU 369)

keresztnek bövséges gyümöltsét akarja várni. annak el kel magát szánni, és (KKU 369)

nyomván, az Isten kedvesen halya annak hangját, de ha zugolodni keszdesz (KKU 370)

hogy ha tsak a király annak nem nyujttya az arany királyi (KKU 374)

néki. és ö meg tsokolá annak végit. fejttsük meg már ezt (KKU 374)

nyomoruság és szenvedés nélkül, holot annak nintsen más modgya. hogy meg (KKU 380)

tartá az iro deákot, valamint annak elötte, ezért is mondá anép (KKU 382)

anyira hogy még ajándékot külde annak az aszszonynak, mondván, hogy nagy (KKU 382)

abban kell tartani, hogy tetzhessenek annak, aki arra fel feszitetet. hitesd (KKU 386)

de nem vagy még tellyeségel annak végin (KKU 388)

végre volt, hogy a keresztények. annak.. ne tsak titkos értelmét keressék (KKU 388)

járj tehát akeresztnek uttyán, de annak jutalmát nem veszed, hogy ha (KKU 388)

le vágnak. tellyeségel meg holt annak a fának a melyröl le (KKU 396)

a melyröl le mettzették. és annak a fának éll a melyben (KKU 396)

és mitsoda köze lehet hozám annak ahalálnak, a ki meg öletet (KKU 397)

az ördög kisértete ellen, és annak sok szentek érzették hasznát, anyomoruságnak (KKU 403)

léleknek meltosága, és felséges volta annak a kegyelemnek., a melyel fel (KKU 404)

mind azon által, mint hogy annak tsudálatos ereje vagyon, alélek sebeit (KKU 405)

mely bünös meg nem büntetödik, annak leg nyomorultabul vagyon állapottya (KKU 405)

szerént, és jaj volna még annak is aki leg ditséreteseb életet (KKU 406)

mely meg nem adatik eföldön annak, aki jót tselekeszik, és inséget (KKU 407)

szenved, száz annyi adatik helyében annak. a menyekben, tegyük ehez azt (KKU 407)

reménségek nintsen. valamely beteg gyogyulásárol, annak mindent meg engednek enni kivánsága (KKU 407)

pedig reménlik hogy meg gyogyul, annak meg tilttyák a hus ételt (KKU 407)

vigasztalásom, hogy semmiben. ne ellenkezem. annak parantsolatival, a ki örökös szent (KKU 408)

ki szánt, reménség alat kel annak szántani. 1 (KKU 409)

a nyomoruságbol, és meg nyittya annak fülét a szenvedésnek napján. jób (KKU 410)

dologra, a melyeket nem tudot annak elötte (KKU 410)

kezdé, és meg üsméré. hogy annak hatalma (KKU 410)

is, hogy minden jovára fordul annak. aki az Istent szereti, ugyan (KKU 412)

nagy kivánságal kivánok eleget tenni annak a szomjuságnak, a melyel szomjuhozod (KKU 417)

templomhoz érkezvén, meg állapodék. és annak nagyságát és szépen valo épitésit (KKU 417)

mivel enagy, és valoságos példája annak a templomnak, a melyet alelkedben (KKU 418)

de emég nem elég. mivel annak atestnek. gazdagon fel ékesitetet palotát (KKU 418)

meg váltom. hól találhassak helyt annak az épületnek, és ki lészen (KKU 418)

az épületnek, és ki lészen annak az áts mestere, mivel a (KKU 418)

nem lakozik. {…} hogy lehetne nékem annak templomot épitenem, aki azt mondgya (KKU 418)

lelki templomot, és ne vigyáz annak formájára. mivel az Isten azt (KKU 419)

kell venni, akár honnét jöjjön, annak hoszasága, az álhatatoság. ugy hogy (KKU 420)

az alázatoság, a magossága pedig annak, az örökké valo jutalomnak reménsége (KKU 420)

keresztnek. köves, és tövisses uttya, annak hoszas és unadalmas volta, egy (KKU 422)

a korona sokban telik, mivel annak tsinálása kalapács nélkül nem mehet (KKU 423)

hol a meleg vizet tartottak annak, a ki a hitet el (KKU 424)

kezdé kivánni, hogy el nyerhesse annak koronáját, aki a többit ugy (KKU 424)

A kristus. még ehez adom annak a ritka embernek. tudni illik (KKU 427)

hordozam, mennél jobban meg tudhatom annak hasznát (KKU 428)

és üldözéseket. anyomoruság kedves tehát annak. aki az Istent szereti, aki (KKU 433)

aki pedig ötet nem szereti, annak keserves. mivel a szenvedésnek szereteti (KKU 433)

kérnék, és magokot, érdemetleneknek tarthatnák. annak el nyerésére, az oly bizonyos (KKU 433)

tarttya uttyát, az ura pedig annak a hajonak az atya Isten (KKU 435)

akarnám uram tudni minden részeit annak a szekérnek. mitsoda kerekei vannak (KKU 439)

a szekérnek. mitsoda kerekei vannak annak. mitsoda lovak vonnyák. és ki (KKU 439)

hoszu légyen a kereszt, de annak rövidnek láttzik, a kiben szeretet (KKU 439)

Isten akarattyára nem hadgya magát, annak az út nehéz és hoszu (KKU 439)

az Isten akarattyára hadgya magát, annak minden féle út egy aránsunak (KKU 439)

sohajtották azt sokan ollyanok, akik annak elötte irtoztanak attöl. ugyan ezen (KKU 441)

A kristus. annak alajtorjának akét oldala ebböl akét (KKU 444)

magossága: {…} látod már mostanában. hogy annak alajtorjának. tsak négy fogai vannak (KKU 444)

a ki akereszthez vagyon szegezve, annak a feje a kereszthez lévén (KKU 444)

Meg nyittatik annak aki Zörget. {…} Storophila. A hegy (KKU 445)

fallal vagyon bé keritve, és annak tizen két kapuja vagyon., akeritésnek (KKU 445)

@: Meg nyittatik annak a ki zörget (KKU 445)

keresztedel. mivel a ki zörget annak meg nyittatik. a menyeknek országát (KKU 447)

menyei kaput, mivel a kereszt annak a kólttsa (KKU 447)

a mely, joszágot most osztok, annak örökösi, lésztek ha akortok, nézétek (KKU 448)

mondgya., hogy amit nékünk ád, annak nem lészen vége. nem mondgya (KKU 450)

meg gyözték volna avilágot, és annak szokásit, oly kevesen is vannak (KG 455)

szivünket meg tartoztathattya, de soha annak üreségit bé nem töltheti (KG 456)

arra kell forditani., amire örendelte, annak a mezönek, és fáknak. gyümölcsei (KG 457)

tölle vett indulatbol tselekeszük. és annak az indulatnak viszá kel fordulni (KG 457)

ellene mondgyak még most mind annak a mi néked nem tettzik (KG 462)

vessük, ugy hogy meg elözhessük annak itéletit. akinek mindenik tartozik szamot (KG 463)

szeretetböl, oh! kitsoda álhattya el annak a rettenetes bironak tekéntetit, hogy (KG 464)

Jaj oh! én Istenem jaj annak az életnek a melyik leg (KG 466)

nem érnek, az Isten tsak annak adgya magát aki keri, és (KG 472)

keresztünket életünknek minden napjaiban, követvén annak példáit, a kinek szenvedni kelletet (KG 472)

én szivem, és vigadot anyelvem, annak felette atestem is reménségben nyugszik (KG 473)

a volt gyonyörüsége, nyughatatlanságal. várta annak bé tellyesedésit. szüntelen valo buzgoságal (KG 476)

keresztelkedésit, azért hogy végben vigye annak akarattyát, aki ötet. válttságunkra küldötte (KG 476)

dolgának tarttya, igasságos, hogy miis annak tarttsuk, ö mindent erre avégre (KG 476)

Isten országát, mondgya akristus, és annak igazságát, és mind ezek hozá (KG 477)

mindenekben, és a mely tilttya, annak meg szegésit, ez atörvény, nem (KG 479)

ahoz járulsz meg fog tegedet; annak fogai ollyanok mint az oroszlányé (KG 480)

ellensége avétek, és tsak egyedül annak el vesztésit lehet helyre hozni (KG 481)

a melyet most szégyenlitek, mert annak vége ahalál (KG 481)

Azt feleled annak a szegénynek. nagy soványon. aki (KG 488)

a szive tellyes felebaráti szeretettel, annak mindenkor vagyon miböl adni (KG 491)

mely minket keresztényeké tészen, és annak az örökségnek. a melyet nékünk (KG 494)

egész életében. nintsen még most annak ideje hogy a keresztröl le (KG 495)

pedig nem áll a szenttségin annak a ki a szenttségeket osztogattya (KG 503)

több segittséget, és kegyelmet nyerhet annak, akinek osztogattya, egy okos, és (KG 503)

szintén ugy uralkodik bennünk valamint annak elötte, ezért is vagyon, hogy (KG 504)

légyen az életnek fajában, és annak gyümölcsét vehesék. agyümölcs jelenti a (KG 505)

vallást teszünk, emlékezete, és gyakorlása annak az áldozatnak, a melyet akristus (KG 506)

valo meg egyesülés által. veszik annak gyümölcsét, ám bár az a (KG 507)

hinti lelkünkben, és fel gerjesztöje annak a szent szeretetnek, a mely (KG 508)

féle jónál nagyob. és drágáb, annak leg kisseb részit el veszteni (KG 509)

sziveiteket, menyi sok. ideje már annak., hogy szivünkben az Isten minket (KG 510)

jó tselekedettöl., mert gyümölcsét veszük. annak idejében. szorgalmatosan tselekedgyed valamit akezed (KG 512)

az üdveségnek munkájára, elyünk jól annak minden szempillantásával, tsak anyi mint (KG 513)

hogy ha azt nem fordittyuk annak keresésére, a mi bennünket örökösön (KG 513)

Szükséges annak tselekedetit tselekednem, a ki engem (KG 513)

természet szerént szükséges atársaság. de annak atársaságnak, mindenkor ajóra kel lenni (KG 514)

III Jaj annak aki mást meg botránkoztat, az (KG 515)

jöttem evilágra mondá akristus., hogy annak akarattyát kövessem, aki engem küldöt (KG 517)

hoza magával. hogy ötet szerese, annak törvénye, a sziviben vagyon irva (KG 521)

avaloságos szöllö töke. mi pedig annak ágai vagyunk, az ágak ugy (KG 524)

Annak mondgya szent jános, aki azt (KG 527)

szereti, az attyafiát is kel annak szeretni, mondgya szent jános, mivel (KG 530)

bé töltése, lehetetlen hogy elvegyék annak akit valoságal. szeretnek, se joszágát (KG 530)

Isteni szeretettöl, az Isteni szeretet annak eredete, és kezdete, afelebaratot pedig (KG 531)

szeretet igasságos legyen. akit szeretünk annak igasságtalanságot nem tselekeszünk, se annak (KG 531)

annak igasságtalanságot nem tselekeszünk, se annak kedviért nem kel igasságtalanságot tselekedni (KG 531)

urtol boszu állást várhat. és annak büneit meg tartván, meg tarttya (KG 533)

magunknak., se a világnak. hanem annak a kí meg holt, és (KG 536)

egyiptumbol az ö népit, hogy annak törvényit kiadgyák. hogy a meg (KG 543)

angyaloknak helyeket bétölttsük, és hogy annak idejében, meg kel vélek egyesülnünk (KG 544)

fogok ezen munkához., adgy segittséget annak jól végben vitelére, ez az (KG 552)

szó hórdó, mert elöre elláttya annak veszedelmes ki menetelét, és végit (KG 556)

A szóhordás mindenkor ártalmas, annak aki azt tselekszi, annak, a (KG 556)

ártalmas, annak aki azt tselekszi, annak, a kinek a szót hordgya (KG 556)

kinek a szót hordgya, és annak. a kiröl beszél, ez olyan (KG 556)

vagy az. hogy kedvit kerese annak., a kinek. árulkodik. vagy az (KG 557)

esztelenül meg háboritotta az elméjit annak. a kinek árulkodot., és hogy (KG 557)

Annak az emberséges embernek volt oka (KG 559)

szer árulkodnék nekem másra. már annak az embernek. meg üsmerném elméjit (KG 560)

szenvédésit, hogy ha nem tudgyák. annak mi volt indittoja, és hogy (KJÉ 570)

bé tölté okos lélekel., már annak elötte sok számu angyalokot teremptet (KJÉ 571)

mind szeretetét adta volt, de annak egy része meg válék tölle (KJÉ 571)

veszedelmes követöi, és igasságos büntetési annak a véteknek. amelyel evilágra jövünk (KJÉ 574)

is a maga testében hordozta annak büntetésit. és olyan áldozatot mutatot (KJÉ 576)

boldogságát. reménséget adot néki, hogy annak birtokát meg nyerhesse. meg is (KJÉ 579)

aláb, a szeretetért, szeretetet adgyunk, annak utánna, hogy minket szeretet volna (KJÉ 579)

hogy az üdveségünk munkájára szentellye annak minden tselekedetit. beszédit, gondolatit, lépesit (KJÉ 580)

üsmértette meg velünk. hanem még annak a véteknek nagyságát is. amelyel (KJÉ 580)

a melyben. meg láthattyuk. nagyságát annak avéteknek, meg láthattyuk abban. hogy (KJÉ 580)

bünteti azt meg, és hogy annak meg botsátására. nem aláb valo (KJÉ 580)

és nagy maga meg alázását annak. aki ezeket mondgya, kí nem (KJÉ 584)

a valoságos jónak szeretetétöl, és annak keresésétöl (KJÉ 586)

példájára meg vessük azokot, és annak minden nyomoruságit el szenvedte, hogy (KJÉ 587)

tisztellyük azokot, mivel ugy tettzet annak, aki maga az erö. és (KJÉ 589)

magunkal, hogy tellyes szeretettel tartozunk. annak az üdveségunkért szenvedö Istennek (KJÉ 591)

de tsak ugy élnek. mint annak elötte, egyedül hagyák járni, még (KJÉ 593)

tsudálatosan meg szabaditotta nyomoruságokbol. mint annak képit. amellyet nekünk is kel (KJÉ 595)

és hitelt kel adni mind annak amit mond, eleiben kel tenni (KJÉ 595)

meg azt velünk hogy ha annak értelme szükséges üdveségunkre; folyamodgyunk pásztorinkhoz (KJÉ 595)

hogy meg érdemelhesük az értelmit annak a mit még meg nem (KJÉ 596)

magát el vonta akarattyábol, és annak gonoszságátol nem tartot. ugyan ezt (KJÉ 597)

gyalázatal ne fizesünk, botsásunk meg annak a ki meg bánt, és (KJÉ 599)

azö boldogságos életében. a képit annak, a melyet nékünk készit menyekben (KJÉ 600)

hogy akristus születésit tudtára adná annak a személynek. a kit öröktöl (KJÉ 605)

a melyhez készitette volt ötet. annak elötte sokal. néki adot bövséges (KJÉ 606)

adgya elönkben az Évangyélium, mert annak a fiunak két természete vagyon (KJÉ 609)

mivel agondolat. az elméjiben vagyon. annak, aki azt gondolya, és ö (KJÉ 610)

két parantsolattyát is, az egyike annak. az anyákot tekintette. és a (KJÉ 613)

idövel két proféta, sok idövel annak elötte. meg mondották volt. a (KJÉ 617)

mondván. hogy meg halyák apusztában annak szavát. a ki kiáltani fogja (KJÉ 617)

kinek vagyon mivel táplálni. adgyon annak akinek nintsen. azt hagyá a (KJÉ 619)

a sidok ötet gondolak. magát annak lenni. és jerusálemböl papokot., és (KJÉ 621)

kiket meg sebesitettek volt akigyok. annak. tsak jele volt. akinek fel (KJÉ 624)

öröme tsak a, hogy halgassa annak a vö legénynek szavát. szükséges (KJÉ 625)

az én eledelem a, hogy annak akarattyát kövessem. a ki küldöt (KJÉ 628)

tudta mitsoda fogyatkozás vagyon hitében annak aki ötet kéri, mondá néki (KJÉ 628)

jobban lenni, mondák néki. hogy annak elötte valo napon. egy orakor (KJÉ 629)

valoságal. akar az üdveségin munkálodni,. annak tsak arra kel figyelmezni. és (KJÉ 632)

a kettö közül, vagy is annak meg gyógyítása inkáb el hiresedet (KJÉ 633)

gyógyítása inkáb el hiresedet volt, annak elötte már sok idövel. ezt (KJÉ 633)

mit tollünk kérnek. és nyujttsuk annak ortzánkot a ki meg akar (KJÉ 645)

is, de az Isten még annak idejében meg veti öket, mint (KJÉ 647)

de kevesen lésznek. olyanok. akik annak hisznek. lenni, a midön láttyák (KJÉ 650)

a ki is felelé, hogy annak. a kinek leg többet engedtek (KJÉ 652)

meg vetik beszédit, és tsudatételeit annak. aki sokal felyeb valo salamonál (KJÉ 655)

elsö kisértet. el veszteti vélek annak hasznát. mert szivekben mély gyükeret (KJÉ 656)

elsöben gyomlálni, hogy hasznát vehessék annak a szenttséges magnak. végtire, a (KJÉ 657)

kegyelemnek munkája által a szivében annak aki azt bé vette. mivel (KJÉ 658)

öket halgatni. verjék le lábokrol. annak ahelynek aporát, elejekben adá az (KJÉ 661)

is néktek, azén nevemben, de annak jutalmát veszik. az apostolok, ezekel (KJÉ 661)

volna fel halottaibol, mivel már annak elötte herodiás talált volt abban (KJÉ 662)

mennek hozája, mert nem értenék annak a szavát, aki ötet küldötte (KJÉ 666)

tudta, még elöre meg mondá annak anyomorultnak hüségtelenségit. mondván, nem tizen (KJÉ 668)

fohászkodván. ismég azt felelé, amit annak elötte felelt volt. ez a (KJÉ 671)

beszélgete; észre is vévék, hogy annak akettönek, az egyike mojses volna (KJÉ 674)

néki, ha hihetz. mindenek lehettségesek annak a ki hiszen. agyermek attya (KJÉ 675)

nagy keserüségben veté öket, hogy annak magyarázattyát. nem merék tölle meg (KJÉ 676)

hogy botránkoztatás légyen, de jaj annak aki által lészen, hogy pedig (KJÉ 677)

hasznos volt, hogy meg botsásunk annak. aki meg bántót, nem tsak (KJÉ 678)

hogy mindenkor meg kel botsátani annak., a ki meg bánván tselekedetét (KJÉ 678)

sidok leveles szinek alat laktanak. annak emlékezetire, hogy a pusztában negyven (KJÉ 679)

tudománya, annak tudománya. aki ötet küldötte. és (KJÉ 681)

ha ki én bennem hiszen, annak. élö viznek. folyo (KJÉ 681)

volnaé vak? felelé nékik, hogy annak az embernek vakságát, se nem (KJÉ 685)

ö benne. néki is kel annak tselekedetit véghez vinni. aki ötet (KJÉ 685)

magátol le tészi, hatalma vagyon annak fel vételére, azt is meg (KJÉ 688)

három közül, mellyik volt felebaráttya annak, akit a tolvajok meg sebesitettek (KJÉ 689)

gonoszabbá tészik, mint sem volt annak elötte. mert másokot akarván tanittani (KJÉ 691)

lakjék, de az Isten mondá annak az embernek, esztelen. ezen az (KJÉ 693)

é esztendöre gyümölcsöt, meg tisztitván annak atövit, és ganét rakván reája (KJÉ 695)

ugyan azon ahellyen. a hol. annak elötte. jános keresztelt. oda is (KJÉ 696)

rekesztetnek. és utolsoká lésznek, noha annak elötte. elsök voltanak (KJÉ 697)

hérodest. meg akarván mutatni, hogy annak a fejdelemnek semmi tsalárdsága, se (KJÉ 697)

ki ellene nem mond mind annak (KJÉ 699)

egy részit adosságoknak, meg engedvén. annak a ki száz tonna olajal (KJÉ 701)

mitsoda vége, és buntetése lenne. annak a fösvénységnek. a mely bé (KJÉ 702)

temetö helye. ahonnét meg látta. annak akoldusnak boldogságát, a kit meg (KJÉ 703)

végben vinni szolgálattyát, a még annak ideje volna, az után, mondá (KJÉ 709)

el vevé tölle pénzit, és annak adá a melyik leg többet (KJÉ 715)

edényt, a fejére hinté. és annak adrága kenetnek az illattya aházat (KJÉ 716)

a népet kezdé oktatni. és annak hirdetni az évangyéliumot; azonban apapok (KJÉ 722)

pediglen. mint hogy nem hittenek annak a szent elöljáronak, aki az (KJÉ 723)

és olyan népnek adatik. aki annak gyümölcsét hoza, evaloságal. meg lett (KJÉ 724)

olyan pogányokból állitatot fel, akik annak elötte nem üsmerték az Istent (KJÉ 724)

ugy mint Isten. ura volt annak, a kinek fia volt ugy (KJÉ 728)

napján, estve felé meg ölték, annak pedig avérivel, a házok kapuját (KJÉ 736)

ölvén, és meg évén abárányt, annak emlékezetire. hogy mimodon szabadultak meg (KJÉ 736)

érkezék az apostolival, ahol is, annak idejében, mindnyájan le telepedének a (KJÉ 737)

kit egy szer meg mostanak. annak tsak aláb mosásra vagyon szüksége (KJÉ 738)

vagyon az irásokban, de jaj annak aki el fogja árulni, mivel (KJÉ 739)

a sziviben adot volt. már annak elötte egy nehány napal., jésus (KJÉ 740)

meg mondván nékik. a mint annak elötte meg mondotta volt. hogy (KJÉ 740)

hanem aki közöttök leg nagyob, annak. leg aláb valonak kel lenni (KJÉ 740)

néktek, hogy bé kel tellyesedni annak a (KJÉ 741)

nékik, tudgyátok hová megyek, és annak uttyát is tudgyátok. mondá néki (KJÉ 742)

hová mégy. hogy tudhatnok mi annak uttyát, jésus felelé neki, hogy (KJÉ 742)

a szent lélek. foganatossá tette annak idejében. azt mondá tehát nékik (KJÉ 743)

mivel azokot akik nem hoznak. annak idejében el választtya. és atüzre (KJÉ 744)

halálra itélhesenek, azt tarttyák, hogy annak elötte tsak kevés idövel. a (KJÉ 753)

egy más baráti lének, mivel annak. elötte egy más ellenségi valának (KJÉ 754)

néki., hogy ne ártaná magát annak az igaznak dolgában, mivel sokat (KJÉ 755)

tsudálkozásokban., egész hitelt nem adhatának annak a mit lattanak, jésus pedig (KJÉ 767)

volt a földre. hogy tsak annak a testnek és léleknek. érdemelye (KJÉ 773)

a szenttségek által. gondgyát viseli annak kegyelmének segittsége által. és élteti (KJÉ 773)

maradgyunk meg álhatatosan ahitben. és annak. aditsöségnek reménségeben. a melyet nékünk (KJÉ 774)

azt a rettenetes itéletet. és annak atüznek sebeségét. mely meg emészti (KJÉ 774)

Nem tsak ellene nem mondanánk annak a ditsöségnek. a melyre hi (KJÉ 775)

mondgya hogy aki kristusban. marad, annak ugy is kel járni, valamint (KJÉ 776)

vivö kapu keskeny, az uttya annak nehéz. és hogy kevesen talállyák (VKT 787)

nem keresik, vagy nem ditsöitik annak avilágoságnak eredetit., azokon a jövendöléseken (VKT 788)

hitetni, és hogy nintsen menttsége annak. aki arra nem hajol (VKT 789)

tudományban valaki azért nem engedelmeskednék annak., a mit mojses, a proféták (VKT 791)

kénszerittik meg üsmérni az ujját annak a hatalmas munkásnak, és szüntelen (VKT 792)

amunkákot tsak testi szemekel tekénteni, annak gorombának kellene lenni, vagy esztelennek (VKT 792)

felet valo felhöket. kik követik annak akarattyát. ki azokot vezeti; láttya (VKT 793)

elsö embernek vétke. mind azokot annak hatalma alá vetette., a kit (VKT 794)

szent tükörben, el felejtik, mihent annak hátat fordittanak, a mocskot. melyet (VKT 795)

parantsolatit, se leveleit, se atestámentumát annak a hatalmas Atyának, és el (VKT 795)

magyaráztassák. leg kisebik részit is annak. a mi abban homályos volna (VKT 796)

törvényt nem tudták volna, ök annak minden részit tudták, mind azon (VKT 797)

tréfálodnom. hogy a tréfát okoságal. annak tiszteletire és kedvire fordittsam, a (VKT 800)

kristus nékünk meg engedi hogy annak hijuk, nem felejti el azt (VKT 812)

kereszténynek. az, avaloságos eledele. hogy annak akarattyát kövesse., aki ötet el (VKT 813)

kövesse., aki hozája akar menni, annak ellene kell mondani magának., ez (VKT 814)

ember, ami szabadságunkot. az olta. annak nem kel hinnünk, és azon (VKT 814)

sanyargatások. olyan. valamint a böjttye annak a fariséusnak. aki annak (VKT 815)

böjttye annak a fariséusnak. aki annak (VKT 815)

aláb tartozunk ellene mondani mind annak, amialáb valo üdveségünknél. hogy az (VKT 818)

pompáinak. és tartásinak. és mind annak, valami ellenkezik, az üdvezitö nékünk (VKT 822)

el nem vettettek, tagjai mindenkor annak atestnek, akinek akristus afeje. mennél (VKT 826)

kénszeritetnek penitentziát tartani. hogy készülhesenek, annak eleiben menni, a ki az (VKT 830)

fel nem találhatná. leg aláb annak. eredetét. és kezdetit,? egyebet nem (VKT 831)

valo szeretönek, a kedvesnek tettzik annak, aki valoságal szeret., noha gyakorta (VKT 832)

magokot. némellyek egy részit követik annak, amit mások tselekesznek., de azt (VKT 833)

vagyon akeresztyén. a szenvedésekhez, mértéke annak abuzgoságnak, amelyel vagyon amenyekhez. valamint (VKT 837)

ugy remélhetik bünöknek botsánattyát. de annak nehéz munkának kel lenni, és (VKT 840)

a gyarlonál, mindenel is tartozunk annak, akitöl vettünk mindent, és aki (VKT 841)

országában. annak leg kisebbé kel lenni eföldön (VKT 848)

mit ugy tettzik hogy betsülhetünk, annak. tsak ajó erkölcsnek kel lenni (VKT 849)

A keresztyén. szelidségel engedelmeskedik mind annak. a mi nálánál fellyeb valo (VKT 854)

meg jövendölték, az apostolok látták annak bé tellyesedésit. Imé az én (VKT 854)

a mi ellenkezik a szelidségel., annak. agonosz lélektöl kel származni., akristus (VKT 854)

az ur boszuját álya, és annak büneiröl el nem feletkezik. botsás (VKT 855)

fel menyen a patakon mind annak végéig, de azt is mondgya (VKT 859)

adgyunk szüntelen valo hálákot annak az irgalmas kéznek, a mely (VKT 860)

teremptöjének. és meg tartojának. mind annak a minek létele vagyon (VKT 860)

akarattya szerént, mondgya szent péter, annak kezeiben adgyák lelkeket. aki azt (VKT 864)

Mitsoda öröm anéki amidön annak háláadatlanságáért akit meg segitet. az (VKT 871)

békeséges türö. nem ohajttya hogy annak látassék lenni (VKT 872)

nyelvünél mondgya az irás. jaj annak akinek kettös szive vagyon. átkozot (VKT 873)

mint ha nem akarnának ártani annak, akinek titkoson kárt tesznek, olyan (VKT 874)

valami nem tzéloz az Istenhez. annak lehetetlen bé tölteni lelkünket (VKT 878)

a gazdágsághoz kaptsollya szivét. mivel annak tsak gond viselöje. akár mely (VKT 880)

ugy halgattya valamint a mesét, annak hitelt nem is adhat, mert (VKT 881)

meg másut azt mondgya. adgy annak a ki tölled kér. és (VKT 881)

hanem még az Istené is, annak az irgalmaság attyának. aki meg (VKT 884)

elözi amások szükségit, Istene lesz annak, akivel jót tészen. mi indithattya (VKT 884)

nintsen tehát ennél bizonyosab módgya. annak. hogy meg tisztittassunk vétkeinkböl, szerezetek (VKT 885)

adgya az egyikét annak a kinek nintsen. nem azt (VKT 886)

lenne., és azt. akebeliben rejti annak, a ki valoságos szükségben vagyon (VKT 886)

már anyira nem tartanak. mint annak elötte. ugy is kezdik azokot (VKT 890)

sokal fösvényebbek, roszab fizetők, mint annak elötte. mikor oly gazdagok nem (VKT 890)

neki is adattak. és azokot annak adgya a kinek akarja; leg (VKT 891)

igen közönséges jó erkölcs, és annak követése. igen kevésben telik. eki (VKT 892)

hogy. ö azt el küldi. annak idejében (VKT 893)

böséges vigasztalást tartot néki, amelyet annak idejében. reája is hintette, a (VKT 893)

nem segithettyük hogy ha tsak annak nagy darab részit el nem (VKT 898)

vigaságal kel ezel élni. ha annak hasznát akarják venni. mind azon (VKT 900)

mint valamely nagy jót, és annak meg hoszabitásáért, mindent el követnek (VKT 900)

de semmit nem is tselekszik annak el rontására (VKT 905)

alélek sokal drágáb lévén. atestnél. annak egéssége nekünk olyan életet ád (VKT 906)

rendeletlenségeket nem okoznak. mitsoda nyomoruság annak az egész familiának. amely mindenkor (VKT 910)

tsak annak el vesztesin kesereg, és tsak (VKT 911)

el vesztesin kesereg, és tsak annak. meg nyerésin örül. azt nem (VKT 911)

szivel nézük el vesztésit. mind annak, a mitsak. ideig valo; mivel (VKT 911)

tört hány. azért is kéri annak el kerülésire az Isten segittségit (VKT 916)

miért tselekeszik ö roszat; én annak nem vagyok oka. hogy ha (VKT 917)

is tiszteletes aházaságnak szenttsége, mivel annak szenttsége nem tsak abban áll (VKT 920)

hanem még abban is. hogy annak szaporitása., jelenti a kristusét. és (VKT 920)

rendeletlenség alig lehet avilágban., mind annak sokasága miat, mind pedig mitsoda (VKT 921)

haval foldiben molduvaban romai Coloniát annak a feje flaccus volt, ebböl (VKT 929)

azt meg ne vessed, méltatlanságáért annak. a ki néked ajánlya. adgyad (IK/A 7)

a tisztelettel a melyel tartozol. annak az imádando mesternek, és keresed (IK/A 10)

kereszttség kegyelmére valo hivatásrol. és annak köteleségeiröl. 9 (IK/A 11)

15 Rész bé fejezése mind annak valamit mondottunk ebben az elsö (IK/A 12)

arra. hogy minden modot keresen annak el érésére, egy olyan ember (IK/A 20)

aközönséges embereket, kik hátat forditanak annak aboldog hazának, amelyben az ö (IK/A 24)

kereszttség kegyelmére valo hivatásrol. és annak köteleségeiröl (IK/A 25)

Hogy meg foghasad annak nagyságát., vigyáz ezekre (IK/A 26)

hivatal olyan nagy kegyelem, hát annak köteleségei mitsodások ? azt nem lehet (IK/A 27)

Credo. hiszek, emlékezél arra. hogy annak a hitnek álhatatosnak, bátornak, és (IK/A 28)

fogod az ördögöt követni, se annak pompáit nem szereted, az az (IK/A 28)

kezdenek sürgetni hogy mondgy ellene annak a szeretetnek, és szolgálatnak, a (IK/A 31)

az iffiakon volt. ilyen volt annak a királynak a fia, a (IK/A 35)

kik én bennem hisznek, hasznosb annak hogy egy malom kö kötessék (IK/A 35)

Isten szolgálattyátol, hogy ha idején annak eleit nem veszed, el kerülvén (IK/A 37)

idö melyet Istennek szántál, tsak annak az idönek maradékja, a melyet (IK/A 38)

szolgálattyára kellene forditani, és te annak az elsö részit. amelyik leg (IK/A 38)

az ö jó gyümölcsit, Mert annak dolgában (IK/A 44)

keveset munkálodol., és hamar észel annak. gyümölcsiböl., Mert igen kemény abölcseség (IK/A 45)

jobban meg foghasad, elödben tészem annak okait, amelyek meg lésznek erösitve (IK/A 46)

Szent Bernárd. azt mondgya., hogy annak nem kel más okát keresni (IK/A 46)

utáltatta véle ezt avétket, hogy annak a szemérmetlennek. se unszolása, se (IK/A 50)

A második oka. annak a nagy akadálynak. az Isten (IK/A 56)

hagyatasanak annak a kegyetlen urnak keziben. aki (IK/A 58)

bajban, és anyi orvoságokban kerüllyenek annak. a ki azokbol meg akar (IK/A 63)

a példát, visgáld meg figyelmeteségel. annak minden részeit. és tekinsd meg (IK/A 64)

ifiuságnak rosz erkölcse, a midön annak idején ellene nem állanak. kerüld (IK/A 64)

az Isten a sidó népet annak elötte sokal; mivel uralkodásának kilentzedik (IK/A 66)

melyel meg volt lántzolva, és annak a szüntelen valo zörgése., annyira (IK/A 71)

Egy nehány idövel annak elötte, az Isten el vette (IK/A 74)

mitsoda bátorságal. kel ellene állanod annak akegyetlen ellenségnek, a ki oly (IK/A 79)

és hogy meg adnád magadot annak az utálatosnak. a ki tsak (IK/A 79)

ötödik Rész Bé fejezése mind annak, valamit mondottunk ebben az elsö (IK/A 79)

Oh’ kedves fiam. it vagyon annak ahelye hogy szemeidet fel kel (IK/A 82)

embernek egyenesnek láttzik lenni, de annak a vége a halálra vezet (IK/A 85)

munkája. tölle kell hát venni annak rendét. tsak ö is rendelheti (IK/A 85)

Hogy a bölcseség fényes. és annak szépsége soha meg nem hervad (IK/A 86)

tartanám azt, mert el olthatatlan annak világa. jövének pedig nékem minden (IK/A 87)

egyenesen ahoz kel menni aki annak kezdöje. és tölle kel azt (IK/A 87)

lelkemet ahoz igazitottam., meg háborodtam annak keresésiben. azért is fogom azt (IK/A 88)

ajó erkölcsre, hogy ugyan azis annak a kezdete a bölcs mondása (IK/A 90)

a melyet nem üsmeri. jaj annak a ki egyedül vagyon. mondgya (IK/A 91)

meg láthattad. hogy micsodásnak kel annak lenni, hogy nagy jó erkölcsü (IK/A 91)

vétkedet; nem szégyenelheted meg vallani annak. aki azt meg gyógyithattya jobban (IK/A 93)

2. készüly ahoz. nyolcz napal annak elötte, és azon idö alat (IK/A 96)

a vétek meg utálását, és annak el hagyását (IK/A 98)

ugy háláadásal is tartozunk néki. annak avégin (IK/A 107)

napon voltálé valamely kisértetben., ha annak engedtélé, vagy ellene állottál; hogy (IK/A 108)

valo kegyelmit kéred Istennek. ugy annak avégin, a jó halálra valo (IK/A 109)

áldását reája Istennek. és hogy annak végben menetele, az ö ditsöségire (IK/A 111)

és alkalmatlanná teszed magadot, hogy annak idejében valamely tisztességes hivatalra mehess (IK/A 112)

hogy meg láthasuk lelkünk hajlandoságit, annak indulatit, abban mitsoda fogyatkozások nevekednek (IK/A 112)

mulattyák magokot meg üsmérni., valamint annak a filosofusnak, aki a tsillagok (IK/A 114)

illetlen. dologra, és roszra. fordittyák annak értelmét (IK/A 119)

nehezen kerülheted el, ha pediglen annak engedtz., és abban gyönörködöl, Isten (IK/A 119)

erkölcsre szert tehes. nintsen fiam annak jób módgya, mint a, hogy (IK/A 119)

ülheti az Istenét. hogy ha annak, a ki szombaton fát szedet (IK/A 131)

vallya hogy mitsoda hasznát vette annak meg térésétöl fogvást, azt mondgya (IK/A 132)

amelyekröl ide fellyeb szollottam. és annak igen jó modgya. hogy az (IK/A 133)

kezdék véghez vinni. mint sem annak elötte az oltátol fogvást ez (IK/A 136)

vetés. a melyel ahoz vannak, annak régisége. vége. és kötelesége (IK/A 137)

Nem elég annak a ki mást vezet valamely (IK/A 141)

ifiuságának meg romlását, annak okát az oktatás fogyatkozásának tulajdonittya (IK/A 143)

két nyomorult unszolák, az irás annak a szent tselekedetnek okát, az (IK/A 143)

az ö áitatoságának., tulajdonittya, és annak hogy szüléitöl szép oktatásokot vett (IK/A 143)

tudatlanok., és rosz erkölcsüek, valamint annak elötte. ettöl vagyon., hogy az (IK/A 147)

nagy dologra is vigyáznának.. Elöször annak mennének végire, hogy ha az (IK/A 147)

Mert ha annak okait meg visgállyák, a kevélységtöl (IK/A 149)

ösvenyét. amelyen kel járni, se annak arosz mesternek ne higyen. ugy (IK/A 151)

vetette az olyan ifiakot, akik annak elötte nem tudták aroszat, és (IK/A 156)

hamiságának., és ö magok követik annak az. nyomorultnak hivatallyát; abban, hogy (IK/A 157)

arrol néki, lelket. lélekért, jáj annak, mondgya az Isten fia,. a (IK/A 157)

A ki a szurokhoz nyul. annak a kezei meg szurkosodnak., és (IK/A 159)

hanem azért, hogy meg ditsértesem annak tselekedetiért, mi lehet evilágon gyalázatosab (IK/A 160)

jöjenek. de ártalmasok., vétket hintenek annak lelkében. aki azokot halgattya (IK/A 161)

ez az oka rend szerént. annak a nyomorult véteknek, a melyért (IK/A 162)

meg azt jol., hogy még annak idejében mint fogod bánni hogy (IK/A 164)

más képen tettzenek nékik mint annak elötte, avétket már nem tarttyák (IK/A 169)

szoknak, és olyan a ki annak elötte irtozot egy halálos vétektöl (IK/A 169)

mondá néki. keserves szokal. Jaj annak aki engem el hitetet, tsak (IK/A 176)

néked a roszat, szükséges hogy annak orvoságát is meg mutassam. és (IK/A 176)

a, hogy elkel szorgalmatoságal kerülni, annak okait, és alkalmatoságit., etellyeségel szükséges (IK/A 179)

vetünk olajat atüzre., miért adunk annak a heves testnek., olyat a (IK/A 180)

mely még inkáb fel gerjed; annak jelen valo létiben. a ki (IK/A 181)

hogy pediglen azt meg gyözhese., annak jó módgyát találá, mivel egy (IK/A 184)

tett valamely vétket; hogy ötet. annak tselekedetire vihesék. vagy pedíglen vétekre (IK/A 185)

kel meg nézni hogy ha annak helyt adtálé, és mint hogy (IK/A 186)

lehesen tenni. ha helyt adtálé annak a gyönyörüségnek., azt kel meg (IK/A 186)

sem vetted magadot., és ha annak tellyeségel helyt sem adtál (IK/A 186)

idején kel készülni ahoz, hogy annak ellene ályanak (IK/A 186)

vétekre viszen, a bizonyos hogy annak az elsö orvosága az. hogy (IK/A 188)

5. Fordittsad szemeidet annak jóságára. akit meg akarsz bántani (IK/A 189)

hogy valamely kisértet szivárkozik elmédben., annak semi helyt ne adgy., hanem (IK/A 191)

ellene mondasz a kisértetnek, és annak helyt nem akarsz adni. kerjéd (IK/A 191)

nagyob buzgoságal. fogad fel hogy annak helyt nem adcz., foglallyad az (IK/A 192)

abékeséges türést. és minek utánna, annak ellene állottak volna egy darab (IK/A 196)

sanyargatás. és az imádság. de annak alázatosnak, buzgónak, és állandonak kel (IK/A 201)

szerént, ne adgy semmi hitelt annak. a mit ditséretedre mondanak, mivel (IK/A 204)

igen nagy kisértet, hogy ha annak jövedelmét szent dolgokra nem fordittyák (IK/A 205)

segittségit adgya hogy véghez vihesed annak köteleségeit (IK/A 212)

minden nap Istentöl. mivel ö annak akezdete. mondgyad szivesen nékie gyakorta (IK/A 216)

Isteni szeretet. hogy valoságos legyen, annak különös tulajdonságunak kel lenni, mivel (IK/A 218)

a tulajdonsága, hogy tettzeni akar annak a kit szeret, ha az (IK/A 219)

attyát és annyát meg átkoza, annak szövétneke el oltatik a setettségnek (IK/A 220)

ragadgyák meg ötet, és vigyék annak avárosnak véneihez. és az itéletnek (IK/A 221)

a ketö közül az egyike annak. a mellyet az Isten rend (IK/A 221)

öket. de arra vigyaz. hogy annak a szeretetnek., nem tsak természet (IK/A 222)

magát meg aláza. és engedelmeskedik annak akitöl születni akart (IK/A 223)

hogy az ifiak a kik annak adgyák magokot, azért az Isten (IK/A 227)

ugyan oda szemérmeteséget is tészen. annak örzésire. mivel atisztaság meg nem (IK/A 227)

nélkül, a mely ígen szükséges annak meg tartására (IK/A 227)

meg, és el nem távozik annak házátol acsapás (IK/A 235)

néki ha azt tudtára adgyuk annak a ki azt nem tudgya (IK/A 236)

tartoznak is azt ki nyilatkoztatni annak akinek illik, amelyet sokszor el (IK/A 237)

fiam. ugyan azért is kel annak követésit idején meg tanulni. ezek (IK/A 238)

vétkeket okoz, és indittoja mind annak a rosznak, a mi követi (IK/A 238)

mások közöt.,: de föképen soha annak kezdöje ne légy hamiságbol. és (IK/A 239)

is találta azt fel, és annak attya, valamint az Isten Fia (IK/A 240)

némelykor illendö valamely izetlenséget mutatni annak a ki meg sértet. azért (IK/A 246)

szerént ha szomoru ortzát mutatz annak a ki meg bántot. az (IK/A 246)

meg nyerhesed, és meg tarthasad annak abékeségnek lelkét, három dologra kel (IK/A 248)

ha szivedböl meg nem botsátasz annak a ki tégedet meg bántot (IK/A 251)

engesztelést kér Istentöl. ? ki imádkozik annak vétkeiért (IK/A 252)

hogy szeresem, és jóvát kiványam annak a ki meg bántot. és (IK/A 252)

tudgyad bótsatani a nagy bántásokot annak idejében. azért, a ki meg (IK/A 253)

alelkét illeti. felebarátodnak. mint hogy annak jova, a jó erkölcsböl, és (IK/A 256)

volna, ha sebét ki nyilatkoztatnád annak. aki azt meg orvosolhatná, menyivel (IK/A 260)

azt meg hagyák nevekedni, és annak halálát okozni (IK/A 260)

el titkolod, nem adván tudtára annak aki arrol tehetne., a bizonyos (IK/A 260)

ezeket a veszedelmeket kerülni, és annak okáért, kövesed azt, a mit (IK/A 261)

menthetitek ötet. attol. tudtára adván annak aki azt meg gyogyithattya, és (IK/A 261)

ö tévelygö utárol. meg szabadittya annak lelkét a haláltol., és el (IK/A 262)

abaráttság jó. és ditséretes, de annak ajonak valoságos jó erkölcsnek kel (IK/A 262)

keresed az illyen baráttságot. igyekezél annak meg találásara és a midön (IK/A 264)

ami oly világosan meg mutatná annak köteleségit, mint az Isten Fiának (IK/A 271)

formában kel adni. és hogy annak mitsoda nagy hasznai, vannak.: és (IK/A 274)

néked szükséges. hogy ellene álhas annak arosz erkölcsnek. a mely véghetetlen (IK/A 275)

nem elegendö. te sem vagy annak elegendö. te vagy a mi (IK/A 276)

hogy mi légyen az ember. annak alatson voltát. nyomoruságit, rövid életit (IK/A 277)

szükségeseb az ifiaknak, hogy ök annak nem üsmérik nagy voltát., és (IK/A 279)

mivel a mi azokot követi, annak el kel terjedni az ember (IK/A 279)

fordullyon annak, a ki azt el kezdette (IK/A 284)

fognak, az Istenhez nem folyamodnak, annak veszedelmes végit is láttyák mind (IK/A 284)

én az Ur. meg felelek annak az ö tisztátalanságinak sokasága szerént (IK/A 285)

a Samuel lelkét. aki is annak elötte egy kevésel holt volt (IK/A 286)

meg érteb elmével lehesen végezni annak idejében., és azért is, hogy (IK/A 288)

kezdete ajó tanácsnak, és aki annak jó végit adhattya (IK/A 289)

mind azt, valamit kel tselekedned annak idejében (IK/A 290)

hogy abban Istenesen viseled magadot., annak köteleségit végben viszed. az Isteni (IK/A 292)

De annak. igen nagy jó erkölcsü, és (IK/A 293)

hanem tsak az Istenre, és annak üdveségire akit igazgat. és hogy (IK/A 293)

ö akarattya szerént, és jovára annak a kit igazgat., sokal töbet (IK/A 294)

felet. tsak az üdveségit tekinttsék annak. akinek tanátsot adnak, hogy mindeneket (IK/A 294)

nem a más akarattyátol, hanem annak akarattyátol kel jöni. aki azt (IK/A 300)

valo szeretet; és mint hogy annak akötésnek holtig kel tartani, ha (IK/A 300)

hogy a mitsoda nagy, mellyek annak köteleségi, és mitsoda veszedelmek követik (IK/A 302)

szándékozik, és a sanctuarium szolgálattyára., annak azon kel lenni hogy az (IK/A 308)

szolván, azt mondgya., hogy jaj annak. aki abban mégyen a szenttségnek (IK/A 310)

a szent rendekben valo menetelhez. annak ilyen okát adgya, mert (IK/A 310)

dolgok, a melyekre kel figyelmezni annak. aki az egy házi rendre (IK/A 311)

az egyházi rendröl. fontold meg annak nagyságát, és szenttségit, hogy ahoz (IK/A 312)

hogy ahoz nagy tisztelettel lehes, annak köteleségeit, hogy meg láthasad, ha (IK/A 312)

azokot jól vegben vihetedé, és annak veszedelmit, hogy azokot el kerülhesed (IK/A 312)

kel üsmérni, meg kel tudni annak köteleségeit, hasznait. és veszedelmit. másodszor (IK/A 315)

légyen a szerzetesi rend, mellyek annak köteleségei, hasznai és veszedelmi (IK/A 315)

a rendre vezet, a melynek. annak kel lenni ebben az álapotban (IK/A 319)

nem kellene idöt venni, se annak végezésére, se végben vitelere, de (IK/A 320)

adni. és meg üsmérhése jól. annak köteleségeit (IK/A 323)

hivatatol, még elöre kel gondolkodnod annak arendnek. sok számu veszedelmiröl. és (IK/A 323)

szent irás. olyan irtozva szól annak anyomorultnak példájárol., hogy tsak nem (IK/A 325)

magadban., és kérjed Istennek kegyelmét. annak meg tartására (IK/A 335)

ki az embernek vérit kionttya, annak avére ki ontatik, mert az (IK/A 337)

kel meg tudni ezen rendröl. annak szenttségit, köteleségeit. hasznait. és veszedelmit (IK/A 340)

arra, hogy méltan véghez vihesék annak köteleségeit, Ez igy lévén ez (IK/A 341)

mert az Isten maga volt annak kezdöje, mert a szenttségek közi (IK/A 341)

dolgot jól véghez lehesen vinni, annak leg fövebb módgya a. hogy (IK/A 344)

hogy Tobiásnak mi okát adá annak az Angyal; Halgass engemet, mondá (IK/A 345)

akarnak esni. el is kerüllyék annak okát, és tsak tiszta szeretet (IK/A 346)

vallyad, ted fel magadban hogy annak utánna szentül fogsz élni. és (IK/A 347)

fellyeb elödben rendednek köteleségit, és annak veszedelmit. hogy ezeket el kerüllyed (IK/A 348)

által. a kevelységben vesse elméjit annak a ki gyözödelmet vett rajta (IK/A 353)

hogy azt jól végben vihesék, annak pedig az elsö modgya. a (IK/A 354)

hagyák, és nem követik mint annak elötte. ugy mint, arend szerént (IK/A 357)

ki ötet anyának nem tarttya. annak az Isten soha nem lészen (IK/A 367)

a valoságos kalauznak, légy engedelmeségel annak pásztorihoz, és annak láthato fejéhez (IK/A 369)

légy engedelmeségel annak pásztorihoz, és annak láthato fejéhez. és fö papjához (IK/A 369)

A világ el mulik, és annak kivánságais. válasz, mondgya szent Agoston (IK/A 376)

kel meg visgálnod lelkednek állapottyát., annak szokásit, hajlandoságit, hogy meg üsmérhesed (IK/A 380)

adgyuk magunkot egészen ehalando életben. annak az imádandó jóságnak, a ki (IK/A 381)

ne vessed azt, érdemetlen voltáért annak aki tenéked adgya. és adgyad (IK/B 385)

teremtettél. ? visgáld meg testednek rendelésit, annak egyenes állását,. fel költ fejedet (IK/B 390)

kivánsága igyekeztélé magadot érdemesé tenni annak el érésére (IK/B 391)

kételkedgyél., bátornak, az az, hogy annak az emberek elöt valo meg (IK/B 396)

roszat annyira nem üsméri. se annak követésére annyi alkalmatosága és tehettsége (IK/B 398)

én bennem hisznek, jobb vólna annak hogy egy malom kővet kőtnének (IK/B 403)

szolgálattyában kellene tőltened, még is annak az első, és legh jobb (IK/B 406)

azon lennél, hogy meg kostolhatnád, annak édeségit. mit mond néked erre (IK/B 412)

hadgya azokot, kik ötet szeretik. annak okáért joseph sem csalatkozék meg (IK/B 413)

az egyiptumbéliek szabaditojoknak üsmérék lenni, annak okáért hogy hét esztendeig tarto (IK/B 414)

Annak az oka nyilván ki tettzik (IK/B 419)

az iffiuságnak rosz hajlandosága. mikoron annak ellene nem allanak idején. kerüld (IK/B 425)

ha meg lánczolták volna. és annak az láncznak zörgése, belsö képpen (IK/B 432)

amalécitákot. az királyokot el fogván. annak meg tartá életit. az barmokot (IK/B 434)

még kezdetitöl fogva. és hadakozását annak fiai ellen. valamint szent jános (IK/B 438)

nagy bátorságal kel ellene álnod, annak az kegyetlen ellenségnek, az ki (IK/B 438)

4 Annak okáert el nem távozhatol szolgálattyátol (IK/B 439)

az utat. és oktattassad magadot annak modgyára, hogy szerencsésen vihessed véghez (IK/B 443)

@: annak elsö módgya (IK/B 443)

tölle kel hát meg tanulnunk annak rendit. holot csak egyedül ö (IK/B 444)

hogy az bölcseség világos. és annak szépsége soha el nem hervad (IK/B 446)

meg menekedhesék. ezektöl az nyomoruságoktól. annak okáért könyőrgék, mondgya. és adaték (IK/B 446)

és azt jegyesül magamhoz foglalni, annak szépségének szerelmével környül vétettem,. azt (IK/B 446)

és attol kérni. az ki annak kezdöje. hidgyed meg is adgya (IK/B 447)

értelmes embert látz. szorgalmatoságal keresed annak üsmeretcségit. és gyakorollyad ötet (IK/B 449)

mondgya. az bölcs. hogy jaj annak az ki egyedül jár. mert (IK/B 450)

is elödben adgyák. micsodásnak kel annak lenni. elöször jó erkölcsü embernek (IK/B 450)

embernek. hogy szerese az üdveségit annak., az kinek gondgyát viseli. egy (IK/B 450)

szoval okos, és értelmesnek kel annak leni (IK/B 450)

is szegyenled azt meg vallani annak. az ki abbol inkáb meg (IK/B 452)

az mellyeket nem is fogod annak tartani. sok veszedelmes alkalmatoságokban is (IK/B 456)

meg nem kel vetni kegyelmit annak az édes üdvezitönek, ki oly (IK/B 461)

az ahoz tartozando készületen áll. annak okáért az aláb valo oktatásokot (IK/B 461)

és hálákot kel néki adnunk annak végin (IK/B 465)

kisértetben. abban mikepen viselted magadot, annak adtálé helyt. vagy is állottálé (IK/B 466)

kéred az Istennek. hasonlo képen annak végin, az (IK/B 466)

aval az szándekal. hogy részesülhes annak az szent áldozatnak hasznaiban, hogy (IK/B 468)

szép szavait, valamint hogy elkel annak veszteni magát. ki ezt az (IK/B 479)

az szüzet nem szereti, és annak aki tölle el hagyatatot, viszontag (IK/B 479)

tölle el hagyatatot, viszontag lehetetlen annak el veszni ki hozája folyamodik (IK/B 479)

folyamodol., mivel nem tartozol hát annak. az ki ugy oltalmaz. és (IK/B 481)

okát adgya mert lehetetlen hogy annak igazán valo öröme légyen. az (IK/B 486)

az Isteni szolgálatra. sz.agoston annak nagy hasznát mondgya. mert eleinte (IK/B 486)

és böségel valo könyhullatásra inditotta. annak pedig hasznát akor kezdé jobban (IK/B 486)

te hajlékid ó seregeknek ura., annak kivánsága miat el fogyatkozik az (IK/B 486)

Nem elég annak, az ki valakit vezet valamely (IK/B 494)

atyák okozák., nem tévén eleget annak az köteleségnek. melyre kötelezte az (IK/B 496)

kivánnám is neked meg mutatni annak nagyságát. arra intelek, hogy ha (IK/B 498)

és rosz erkölcsüek maradnak. valamint annak elötte. attol is vagyon., hogy (IK/B 499)

Annak okáért. ezeket az hejában valo (IK/B 506)

hamiságának. és ök viszik végben annak az átkozotnak tisztségit. hogy az (IK/B 508)

mert vétket bocsát az sziviben annak, ki azt örömest halgattya (IK/B 511)

szükségesek., hozád nem illendök, most annak ideje nincsen, más dolgod is (IK/B 511)

jóllehet kövel rakot meg, de annak vége az pokolnak melysége * . nyomorult (IK/B 512)

bé nem veszi. azért hogy annak követésit el kerülhesse. azt mondgya (IK/B 512)

oh Istenem mit nem cselekednének annak meg nyerésiért. hogy azt hasznoson (IK/B 515)

holot micsoda vakságal sietnek arra ? annak okáért kérlek fiam függeszed az (IK/B 516)

hogy csak az tisztátalan vetek annak az oka. mivel az bizonyos (IK/B 517)

hat száz esztendövel teremtetése után, annak is az elsö oka az (IK/B 523)

szokal mondá az papnak. jaj annak aki engemet. az roszra vezetet (IK/B 524)

ha nagy lesz, árthatni fog annak ki azt nevelte (IK/B 525)

akará, hadni, kéttségben esvén hogy annak végire nem mehetne. de mind (IK/B 531)

bajjal valo munkáját meg jutalmaztatá annak gyümölcse, meg is találá, az (IK/B 531)

sokáig tartana is, de ha annak helyt nem adunk. arra reá (IK/B 533)

gondolatban. azt visgáld meg, ha annak helyt adtálé, és mint hogy (IK/B 533)

észre nem vevésböl eset, és annak helyt nem adtál (IK/B 534)

kisértesél. azért idején kel készülni annak ellene állására (IK/B 534)

vétekre viszen, az bizonyos hogy annak leg job orvosága az, hogy (IK/B 535)

az ki ötet arra ingerli, annak okáért ihon nemellyek az kik (IK/B 536)

5. fordittsad szemeidet annak joságára, az kit meg akarsz (IK/B 537)

nagyob buzgoságal. fogadd fel hogy annak helyt nem adcz. és az (IK/B 539)

lévén, magadban ted fel. hogy annak helyt nem adcz. ha ezer (IK/B 540)

micsoda örömöd és vigasztalásod lészen annak gyözedelmin, ha eképen cselekeszel. meg (IK/B 541)

nem cselekednéd, és mivel reménled annak bocsánattyát, arra valo nézve félelem (IK/B 542)

nem vala ki meg segitene, annak okáért meg emlékezém az te (IK/B 543)

sz. mondgya. * valamit dicséretedre mondanak. annak hitelt ne adgy, mert vagy (IK/B 552)

hogy az kristus jesust kövessék, annak okáért, mindenek felet. azt az (IK/B 557)

félni, hogy haragjában ne essél annak az nagy, szent. hatalmas, és (IK/B 560)

Isteni szeretet igazán valo légyen. annak más féle szeretetnek kel lenni (IK/B 562)

hogy soha ezeket ne szeresed annak az szeretetnek ártalmára, az mellyel (IK/B 563)

az, az természete, hogy kiván annak tetczeni, az kit szeret. ha (IK/B 563)

attyát. vagy annyát meg átkoza, annak el oltatik szövétneke. az setétcségnek (IK/B 564)

ö lako hellyinek kapujában, és annak az városnak véneinek ezt mondgyák (IK/B 565)

szonknak. tobzodo és részeges, akkor annak az városnak minden emberi. kövekkel (IK/B 565)

Istentöl, és magad is munkálkodgyál annak el érésin. erröl többet nem (IK/B 568)

oltalmaza azt mindentöl, az mi annak árthatna, lehetetlen is az tisztaságnak (IK/B 571)

hazugságot. mivel ö is vala annak az véteknek kezdöje, azért apja (IK/B 579)

véteknek kezdöje, azért apja is annak. sz. ambrus azt mondgya. hogy (IK/B 579)

az fiam hihetetlen, micsoda ártalmas annak ez az két vétek. mert (IK/B 580)

az étel kezdésiben, se utolso annak el hagyásáhan. mert mind ezek (IK/B 581)

szükséges volna meg mutatni rövidségedet annak, az ki meg bántot. azért (IK/B 583)

hidgy. mikor haragszol. várd meg annak el mulását. és azután visgáld (IK/B 584)

az itélet irgalmaság nélkül leszen annak. az ki nem cselekedet irgalmaságot (IK/B 588)

szerethessem és hogy kivánhasak jót annak az ki meg bántot. és (IK/B 590)

keveset meg bocsátani. ugy hogy annak idejében az nagyot is meg (IK/B 590)

minden embert atyád fiának tarcs, annak okáért mindennek jót kivány, ted (IK/B 591)

adot, az ö felebaráttyoknak gondviseléséröl * . annak okáért inttsétek egy mást, és (IK/B 593)

is azt meg nem mondanád annak. az ki azt meg orvosolhatná (IK/B 596)

Isten elöt. minden vétkeiért. mivel annak végit szakasztották volna hogy ha (IK/B 596)

tévelygö utárol. hogy meg tarttya. annak lelkét az haláltol. és el (IK/B 597)

az haláltol. és el fedezi annak büneinek sokaságát (IK/B 597)

szeretik. minden modot is keresnek. annak elég tételire. az pedig pénzel (IK/B 602)

tartotta magának, hogy meg vallyuk annak tölle vételit. annak pedig hasznát (IK/B 609)

meg vallyuk annak tölle vételit. annak pedig hasznát nékünk engedte. tehát (IK/B 609)

inkáb szükségeseb. az iffiaknak. hogy annak nagy voltát nem üsmérik. és (IK/B 613)

ezt az utolso szakaszt. mind annak elötte, mind akkor midön arra (IK/B 613)

engemet. de meg nem találnak. annak okáért hogy gyülölték az bölcseséget (IK/B 619)

sziviben viseli az ö álnokságát. annak álnoksága szerént fog felelni. * az (IK/B 619)

élly iffiuságodban, hogy áldását vehesed annak idejében (IK/B 620)

Az mi annak az dolognak nagyságát illeti, hitesd (IK/B 623)

Annak okáért hogy jól el kezdhesed (IK/B 624)

tévén mindenek felet magadban.hogy annak köteleségeit jol végben viszed, magadot (IK/B 625)

kel ezekre az Istentöl hivatatni, annak okáért ha szüléid az egyházi (IK/B 627)

ellen tétetnek, nem léven elégségesek annak végben vitelére, és hogy ha (IK/B 631)

az szeretet. és mivel hogy annak holtig kel tartani, hogy ha (IK/B 632)

legyen az. micsoda köteleségei vannak annak. és micsoda veszedelemel jár (IK/B 634)

ki az egyházi rendben szándékozik. annak el kel magát vonni az (IK/B 638)

az egyházi rendröl. hogy jaj annak, ki abban menyegzöi ruha nélkül (IK/B 639)

fő dolgokra kel hát vigyázni annak. ki az egyházi rendben igyekezik (IK/B 640)

egyházi rendröl. fontold meg jol annak nagyságát, és szenttséges voltát, köteleségeit (IK/B 640)

az. hogy mi légyen az, annak micsoda köteleségei és veszedelmei vannak (IK/B 643)

mi légyen az szerzetes rend. annak micsoda köteleségei hasznai, és veszedelmi (IK/B 644)

az hasznai illyen nagyok, veszedelmi annak nem aláb valok. sz. bernárd (IK/B 645)

vezet erre az rendre. mivel annak nem másnak kel lenni, hanem (IK/B 647)

az ki szerzetes akar lenni, annak esztendöt adnak az probára. az (IK/B 649)

menni ha arra hivatalosé, még annak elötte (IK/B 649)

félék, az veszedelmek is külömbek annak okáért az világi föveb rendekröl (IK/B 650)

akarja venni. és meg üsmérhesse annak köteleségeit (IK/B 650)

hivattál hogy másokot igazgas. vigyáz annak az rendnek nehézségire {nehézségi. re (IK/B 650)

re}, és meg számlálhatatlan veszedelmire. annak okáért olvasad ezt figyelmeteségel (IK/B 650)

valaminemü az városnak hadnadgya. ollyan annak minden lakosi is. * csak egyedül (IK/B 652)

igazgat mindeneket láthatatlan képen gondviselésivel, annak okáért, ha az ö képe (IK/B 652)

rosz kivánságoktol., hogy hatalmok vagyon annak vegben vitelére (IK/B 656)

holot viszá kellet volna adni. annak az kié volt. ennek okáért (IK/B 659)

adgyák, féllyenek, és magokra vigyázanak. annak okáért ha valamely szükségböl, és (IK/B 660)

ki keresztényi életet akar élni, annak alázatosnak kel lenni, leheté udvarnál (IK/B 661)

Isten szereti, másik az hogy annak az világban is töb akaroja (IK/B 661)

az embernek. verit ki onttya. annak az vére ki ontasék, mert (IK/B 665)

vivö akarat ellenkezik az üdveségel, annak okáért, vagy az verekedésnek mondgy (IK/B 665)

és hogy miképpen mondanának ellene annak., ha az világra jöhetnének. de (IK/B 666)

meg üsmérni ebben az rendben,. annak szenttségit. köteleségit. hasznát, és veszedelmit (IK/B 667)

az világot mod nélkül szeretik, annak jóvai, és gyönyörüségei után futnak (IK/B 668)

elméjit, szokását, természetit meg visgálnák annak az személynek az melyhez. holtig (IK/B 669)

harmadik az hogy, az Isten, annak adgya segittségit rend szerént. az (IK/B 670)

világban megyen. leg elsö gondgyának annak kel lenni. hogy meg tarttsa (IK/B 677)

ágoston. az mely rendeletlenségekben eset. annak tulajdonittya hogy nem volt senki (IK/B 678)

munka után, valamint az tanulás, annak okáért midön már szabadságban kezdenek (IK/B 679)

csak egy napot kel venni annak meg visgálására. hanem egy nehány (IK/B 682)

adtam. az veszedelmit, és köteleségit annak az rendnek mellyet választottál (IK/B 682)

nem leszen annak attya. valamint az sz. attyák (IK/B 686)

sokaság példája meg ne ronttson. annak okáért. mindenkor az szemed elöt (IK/B 687)

Ebben áll annak az nagy parancsolatnak végben vitele (IK/B 689)

igazság uttyát. hogy nem mint annak üsméreti után az nékik adatot (IK/B 695)

meg üsmérvén, meg is jobbithassad. annak okáért jol meg visgálván természetedet (IK/B 697)

egészen ebben az halando életben. annak az joságnak. az ki magát (IK/B 698)

kisértesél. azért idején kel készülni annak ellene allására. pag. 146 (IK/B 703)

mi legyen az szerzetes rend. annak micsoda köteleségei. hasznai, és veszedelmi (IK/B 706)

világban megyen. leg elsö gondgyának annak kel lenni, hogy meg tarttsa (IK/B 707)

hegyén valo létéröl. magyarázattya mind annak valamit az Isten (C/A 12)

ö halálának elég tételéröl, és annak hasznárol. 213 (C/A 14)

a kristus Anyaszent egy háza., Annak láthatoságárol. és hogy mitsoda külömbségel (C/A 15)

annak külömb külömb féle tagjairol. 283 (C/A 16)

és az Isten azt tsak annak adgya a kinek néki tettzik (C/A 30)

se szebb, se szenteb mint annak a szenttséges áldozatnak imádsági; se (C/A 32)

szentséges voltokért, és vaknak kellene annak lenni. a ki azokban merne (C/A 32)

világos igazság, hogy esztelennek kellene annak lenni a ki azt tagadná (C/A 33)

el az emberi testet, hogy annak részei mitsoda tsudálatosan vannak egybe (C/A 35)

mindeneket ö teremtet. és hogy annak elötte semi nem volt (C/A 38)

{…} Menyi ideje annak hogy az Isten az eget (C/A 45)

az ötet valo szeretetre., kegyelmet annak (C/A 48)

mindenik fának gyümölcsiböl, tsak épen annak a fának nem ehetik gyümölcsiböl (C/A 55)

már olyan hajlando ajóra, mint annak elötte (C/A 60)

eredendö véteknek valoságát. érzik is annak nyomoruságát,. az Isten ezt világosan (C/A 62)

3. Azért hogy annak a meg váltonak. nagy voltárol (C/A 65)

dolgok legyenek ki hirdetöi mind annak, a minek meg kelletet lenni (C/A 65)

2. Az Isten nem volt annak oka ha ök el vesztették (C/A 67)

{…} Mert annak aki ehez atársasághoz tartozik, minden (C/A 70)

meg átkozá pedig kámot és annak fiát kanaánt, mert illendö tiszteletel (C/A 75)

fia lenne., hogy abban., és annak maradékiban tellyesednének bé igéreti (C/A 78)

szerént viseli magát., azaz, követi annak kivánságit, és amagához valo szeretetet (C/A 81)

viszá tére a babiloniai fogságbol, annak elötte tsak azokot nevezik vala (C/A 84)

napon. hasonlo Ceremoniával. ennének bárányt, annak a tsudának emlékezetére. a melyet (C/A 90)

azt akará hogy minden esztendöben annak az elsö husvétnak emlékezetire, husvéti (C/A 90)

el az a nép mivel annak elötte két száz esztendövel Jákob (C/A 91)

ki ahusvéti báránybol. akart enni, annak születet sidonak, vagy azon valláson (C/A 92)

1. A ki Communicalni akar. annak keresztyénnek kel lenni. 2. uti (C/A 93)

látogatására menvén. a leányát, és annak gyermekeit viszá vivé Mojsesnek, mivel (C/A 95)

hegyen valo létéröl. Magyarázattya mind annak valamit az Isten parantsola néki (C/A 101)

árnyéki, és figurái valának mind annak, a minek kelleték bé tellyesedni (C/A 101)

akoron az urhoz mint sem annak elötte (C/A 110)

ajót, a melyre igyekezenek, de annak a törvénynek nem vala anyi (C/A 113)

Salamon azt akará hogy annak az épületnek minden köveit avároson (C/A 120)

hogy jelenttse örökös meg maradandoságát annak a lelki templomnak, a melyet (C/A 121)

Jérusalemi templomban fog járni, hogy annak eleit vegye., két arany bornyut (C/A 123)

annak idejében az egész népek fogják (C/A 128)

a melyeknek bé kelleték tellyesedni annak idejében (C/A 128)

hogy mind ezek bé tellyesednek annak idejében (C/A 128)

az országot, Jérusálemet fel égeté. annak kö falait le rontá. a (C/A 129)

a királyok igazgatáké öket mint annak elötte (C/A 132)

és olyan buzgoságból a mely annak elötte fel inditotta vala phinét (C/A 134)

sidoknak vala é profétájok mint annak elötte (C/A 137)

után a sidok bálványozánaké mint annak elötte (C/A 137)

lettek volna a bálványozásra mint annak elötte (C/A 138)

Annak pedig vagyon már tizen hat (C/A 145)

Sok ideje vagyon tehát annak hogy a Messiás el jött (C/A 145)

valo profétia bé tölt volna, annak nagy hire is volt mindenüt (C/A 145)

a romai birodalomnak., és már annak sok ideje vagyon hogy a (C/A 147)

valais épitve. vagyon pedig már annak tizen hat száz esztendeje hogy (C/A 148)

templom el rontatot, tehát még annak elötte el jött a Messiás (C/A 148)

egyes annak elötte. és magát láthatová tette (C/A 153)

Istennek ereje árnyékoz meg tégedet, annak okáért az is aki te (C/A 153)

az Évangyélium prédikálásához, 2. hogy annak aki ujonnan születet akereszttség által (C/A 163)

a melyet mondot volt nékik annak elötte egy kevés idövel., és (C/A 169)

judás volna idöt akarván adni annak anyomorultnak amagában valo térésre: de (C/A 171)

ö halálának elég tételéröl. és annak hasznárol (C/A 178)

vala a proféták sok idövel annak elötte, pénteken holt meg, vasárnapon (C/A 184)

meg nem tartoztathatta fel támadását annak aditsöséges és Isteni testnek. Amidön (C/A 185)

Igen gyenge elméjünek kellene annak lenni, a kí nem érzené (C/A 190)

olyan formában az Apostolokal mint annak elötte, miért hogy tsak némelykor (C/A 191)

{…} A proféták nevezték annak., némellyek közüllök ötet a jákób (C/A 200)

{…} Szent pál nevezi ötet annak., az az. követnek, mivel akristus (C/A 201)

{…} Malakiás proféta nevezi ötet annak, és utánna az Évangyelisták. meg (C/A 201)

mondgya. hogy a kristus élete annak idejében ki fog nyilatkoztatni mi (C/A 204)

bé tölté öket. akik is annak elötte. gyengék. és homályos elméüek (C/A 210)

ada atsuda tételekre, noha ökk annak elötte tudatlanok valának, és leg (C/A 210)

{…} veszik annak sengéjit akereszttségben. de föképen azt (C/A 210)

keresztyeni vallásal igen ellenkezet, és annak fö ellensége volt. az Isten (C/A 216)

a kristus Anyaszent egy háza. Annak láthatoságárol., és hogy mitsoda külömbségel (C/A 222)

de közönségesen a helyet is annak hiják. a hová gyülekeznek (C/A 223)

egy háznak egyes voltárol., és annak külömb, külömb féle tagjairol (C/A 226)

{…} A kristus annak láthatatlan feje. és a Pápa (C/A 226)

ide aláb. hogy a papa annak láthato feje (C/A 226)

tagokra. és egymásal meg egyesiti, annak a léleknek kel. világ végiig (C/A 226)

és szentek mind addig még annak kegyelmét meg tarttyák. vagy ha (C/A 231)

a keresztyén vallást követték volna, annak ellene mondanak (C/A 234)

{…} ket modgya vagyon annak hogy azt meg lehesen üsmérni (C/A 236)

nem különösön annak tagjait. mindenkor voltanak, és lesznek (C/A 239)

az Anyaszent egy házat, és annak intésit, a maga párt ütésivel (C/A 241)

mint magát akristust, a ki annak feje. fö papja, és vezére (C/A 241)

áll. mert te ki mentél annak kebeléböl, Az Anyaszent egy ház (C/A 247)

Anyaszent egy házának kelletet hini, annak a társaságnak láthatonak kelletet lenni (C/A 252)

negy féle bélyeget kelletet viselni annak a társaságnak, hogy meg külömböztesék (C/A 252)

meg külömböztesék atobbitöl. tudni illik. annak. egynek., szentnek. közönségesnek. és Apostolinak (C/A 252)

hogy az Isten ötet rendelte annak meg igazitására. enagy kevélység és (C/A 254)

nem szent. mivel ö magok annak ellene mondanak., tartván azt, hogy (C/A 255)

amint is találkozhatnék Angliában., de annak ellene mondottanak., a midön el (C/A 256)

gyalázák, a midön okai lesznek annak hogy rosz magok viselésekért az (C/A 276)

valaki keresztyeni életet akar élni annak minden világi kivánságokot el kel (C/A 285)

sok számu keresztyéneken, de jaj annak a ki eröl nem gondolkodik (C/A 287)

{…} Mostanában gyülekezik esze. és annak atársaságnak száma akor telik bé (C/A 291)

kaptsollyuk ugy magunkot hozája, hogy annak soha vége ne légyen (C/A 302)

mondgya szent Agoston 2. Mert annak eredetét magunkban hordozuk. és leg (C/A 313)

a rosz indulatok kezdeti mind annak. valami rosz, és meg romlotság (C/A 322)

{…} Igen is amidön annak meg türköztetésin nem igyekeznek (C/A 323)

hogy a hivek leg inkáb annak olvasásában foglalatoskodgyanak (C/A 331)

meg vagyon irva nem tudhattyuk annak valoságos értelmit. más képen. hanem (C/A 332)

házban, noha ne tudhasák is annak kezdetit (C/A 335)

követnek, nem tudhatván annak kezdetét. a bizonyos jele Tertullianus (C/A 337)

ezt a szokást. jérusálemben, és annak a Conciliumnak végezése eszerént kezdödik (C/A 338)

az eretnekek mindenkor viszá élnek annak értelmével. veszedelmekre. olyankor az Anyaszent (C/A 339)

lehetnek az olyan gyülekezetek. azért annak könyeb uttyát találták. hogy bizonyosok (C/A 340)

Anyaszent egyház hiszen. és hogy annak némely fö részeit meg tanullya (C/A 341)

munkások., a munkájok. elöt. és annak végin. mikor a kapun ki (C/A 344)

örökké valo életet, és modot annak el érésére (C/A 347)

soha meg nem tsalatik. jaj annak a ki más valamiben veti (C/A 347)

{…} Mikor inkáb ellene mondunk annak a mit leg jóbban szeretünk (C/A 350)

{…} Sokal hasznosab annak aki adgya. mint sem a (C/A 357)

gyülölség nélkül legyen. tekintvén tsak annak hasznát. akit intünk. és azt (C/A 359)

idöre, és a helyre. és annak jó modgyára hogy hasznos lehesen (C/A 359)

{…} Mitsoda állapotban kel annak lenni a ki mást int (C/A 360)

{…} Miért kel alázatosnak lenni annak a ki mást int (C/A 360)

hasznosá tegye az intést, mind annak a ki int. mind annak (C/A 361)

annak a ki int. mind annak akit intenek (C/A 361)

{…} Annak kel hozánk jöni a ki (C/A 361)

Isten kegyelme elöbször meg hattya. annak kel amásikához menni, és meg (C/A 362)

erkölcs. mondgya. nem egyéb hanem annak szeretete a mit szeretni kel (C/A 365)

hanem hogy mitsoda értelmet ád annak a szonak, és mitsoda avallása (C/A 384)

az ö szent nevét. és annak hejában valo fel vételét tilttya (C/A 387)

fogadásbol valo fel szabadulást. vagy annak meg változtatását (C/A 392)

hanem következése és meg ujitása annak, a melyet mindenkoron meg tartották (C/A 394)

Hogy szentül élyenek aházaságban, és annak szabadságával Isten szerént élyenek. ne (C/A 405)

költtsönt meg nem fizethetik. vagy annak meg fizetésit sok idöre halogattyák (C/A 409)

jószágát birták volna másnak., vagy annak gondviselöi lettek volna, valamint a (C/A 409)

kár tevésre, mikor ellene állunk annak, a ki a kár tevést (C/A 410)

{…} Annak, akitöl el vettük, vagy holta (C/A 411)

el vettük, vagy holta után annak. maradékinak (C/A 411)

meg a joszágnak urát vagy annak maradékit. mit kel tselekedni (C/A 411)

hasznosab oktatást. az embereknek jaj annak a ki ezt nem követi (C/A 429)

ki ezt nem követi. jaj annak aki azt betsülli szereti, és (C/A 429)

vélek, rettentö jele vala ez, annak a meg vettetésnek. a melyben (C/A 434)

{…} Annak az okát meg fogom mondani (C/A 438)

{…} Annak emlékezetire hogy a kristus külömb (C/A 441)

urnak szenvedéséröl valo dolgokban foglalatoskodik., annak okáért más tsötörtököt választot hogy (C/A 449)

Mert e figurája és képe. annak a szentekböl alló élö templom (C/A 462)

Istennek templomi vagyunk, hogy még annak idejében a menyei Jérusálemnek épületiben (C/A 464)

az Istennek lako helye. és annak fel ékesitését elne mulasuk. a (C/A 464)

{…} Annak egész életében nem lesz szabad (C/A 468)

is, de ha avilágtol. és annak rosz szokásitol. inkáb el távoznak (C/A 480)

azon értelem szerént. a melyet annak ád, és adot az Anyaszent (C/A 481)

elött. vagyon olyan kegyelem, mely annak üdveségire adatik a ki azt (C/A 488)

jora indit. eröt is ád. annak meg tselekedetire. de a mely (C/A 490)

3. Az Isten annak adgya azt a kegyelmét, és (C/A 496)

azok a szók kegyelmet oltanak annak sziviben. akit keresztel., noha mi (C/A 500)

{…} Mitsoda szándékban kel lenni annak. aki valamely szenttseget ki szolgáltat (C/A 502)

a szokás. hogy vizet öntenek annak fejére. akit keresztelnek (C/A 506)

Nem. aki a vizet tölti. annak is kel ezeket a szokot (C/A 507)

azal a kit keresztelt; sem annak Annyával. vagy Attyával., hogy ha (C/A 508)

{…} Nintsen más orvosága annak. hanem a penitentzia tartáshoz kel (C/A 511)

adnak kereszt Atyát. és Anyát annak. akit keresztelnek (C/A 512)

valamelyik. se Attya. se annya annak akit akereszt viz alá tartanak (C/A 512)

válnak ök magok nevelyék. 3 annak idejében meg bérmáltasák. 4. meg (C/A 513)

szégyenellyük keresztyeneknek mutatni magunkot., és annak tselekedetit is szegyenellyük (C/A 514)

{…} Azért hogy annak a szentnek példáját kövesse. és (C/A 514)

az igazságra, és hogy éreze annak kedveségit (C/A 515)

{…} Miért adnak égö gyertyát annak kezében. akit meg kereszteltek (C/A 519)

ki adgya fel a bérmálást., annak szükséges voltárol. és hogy mitsoda (C/A 523)

{…} Mitsoda idejében kel annak lenni akit meg bérmálnak. a (C/A 524)

püspök a fejére tészi akezét annak akit bérmálni akar; és azután (C/A 525)

olajban mártván ahüvelykét keresztet tsinál annak homlokára, és az imádságot el (C/A 525)

volna, és meg is erösit. annak végben vitelére. abalsamum pedig az (C/A 525)

meg egy kevesé az ortzáját annak akit megbérmált (C/A 526)

a mitsodás találkozék az asztalon., annak akenyérnek pedig pogátsának kelletet lenni (C/A 529)

én véremet örök élete vagyon annak., és fel támasztom. azt. az (C/A 531)

italul vérit, mind azon által. annak étele, és itala olyan formában (C/A 533)

és a borban.. ugy mint annak szinét, formáját. izét (C/A 536)

A leg kiseb osttya. vagy annak leg kiseb része. a kristust (C/A 538)

és iszsza véremet mondá akristus, annak örök élete vagyon. és azt (C/A 540)

Eucharistiában valo létele. nem füg annak hitétöl a ki Communicál., azok (C/A 541)

vétekben vagyon valaki mit kel annak tselekedni minek elötte Communikályon (C/A 542)

gyontato atyát kel keresni, és annak oktatása alá adni magát., nem (C/A 542)

amagokot valo meg türköztetésel. de annak egy aránsu akaratbol kel lenni (C/A 543)

kenyérnek szine alat., a melyet annak elötte valo napon szentelték vala (C/A 546)

vétket meg utálni., meg bánni, annak (C/A 551)

töri aszivet. és meg lágyittya. annak keménységit (C/A 555)

{…} Annak belsönek, természet felet valonak, mindennél (C/A 555)

{…} Mit kel annak tselekedni a ki ezen két (C/A 561)

{…} De ha annak el hagyásáért. valamely kárban esnének (C/A 561)

6 Articulus A gyonásrol., és annak szükséges voltárol (C/A 562)

lelki gyogyulást atestinél, jaj is annak aki ez iránt valamely hizelkedést (C/A 564)

kel adni azért Istennek., és annak gondviselése és oktatása alá kel (C/A 564)

10 Articulus Az Elegtételröl. és annak szükséges voltárol (C/A 571)

magában szálván penitentziát akart tartani, annak kételen volt atemplom ajtoján kivül (C/A 575)

avétekhez. az az, bannunk kel annak tselekedetit, fel tévén valoságal magunkban (C/A 585)

egy ház nem végezet se annak nagyságárol. se hoszas voltárol, hanem (C/A 588)

{…} Mit kel annak tselekedni azon idö alat akinek (C/A 602)

egymáshoz ugy kel lenni valamint annak elötte., noha nem kel az (C/A 605)

exCommunicatus atyokhoz, urokhoz, Aszonyokhoz, valamint annak elötte, nem vévén mind azon (C/A 606)

{…} Ha részesülnek annak vétkiben, tanátsot adnak, segittséget. oltalmat (C/A 606)

bé vétetet is nem követheti annak hivatallyát (C/A 619)

mitsoda készülettel. és mitsodásnak kel. annak lenni aki az egy házi (C/A 621)

az az. ahaja el nyiréséröl annak, aki az egy házi rendben (C/A 624)

a kezében egy gyertyát. 2. annak a püspök a haját meg (C/A 625)

Miért nyiri el ahaját apüspök annak. akit az egy házi rendben (C/A 625)

{…} Mitsoda szándékban kel annak lenni aki atonsurat fel veszi (C/A 626)

és meg maradando részt ád annak aki azt viseli. hogy birhasa (C/A 627)

iránt magának hizelkedni, de jaj annak a ki ebben adologban magának (C/A 628)

a joszág elne romollyék, és annak levelei elne veszenek., 3. hogy (C/A 631)

levelei elne veszenek., 3. hogy annak jövedelmét szentül költtsék el. 4 (C/A 631)

Anyaszent egy háznak adták kik annak tizedet fizetnek és annak szolgálnak (C/A 631)

kik annak tizedet fizetnek és annak szolgálnak, inkáb kel segiteni mint (C/A 631)

egy ház nem allaé ellene annak agyülésnek (C/A 635)

Anyaszent egy háznak igazgatása. és annak nagyobra valo ki terjesztése (C/A 637)

de a nem ugy volt annak elötte, mivel az Isten aházaságot (C/A 649)

hogy szövettségben esnek minden attyafiaival annak aszemélynek, akivel vétkeztenek. és ha (C/A 654)

közösültek volna valamely szemelyel. elveszik annak második iziglen valo attyafiát. aházaság (C/A 654)

a gyermekel akit keresztelt, és annak attyával. és anyával. ugy hogy (C/A 655)

a gyermekel akit keresztelt, se annak attyával. vagy anyával. 2 szövettség (C/A 655)

törésben él elvehese. vagy is annak az urát öleti meg, hogy (C/A 655)

nem tet volt és elöször annak a személynek, vagy ha tudtára (C/A 655)

kivel házaság töresben élt, vagy annak feleségit. a kivel házaság törésben (C/A 655)

meg idején ajó gazdaszonyságot., és annak hivatallyát., szeretessék vélek az imádságot (C/A 667)

azoknak kérésekre adgya meg, kik annak tagjai. Ez igy lévén, a (C/A 671)

Articulus. Hogy mitsoda keszületben kel annak lenni a ki imádkozik (C/A 676)

és bünéhez valamely gyülölségel imádkozik. annak imádsága (C/A 676)

könyörög mi bennünk, és hogy annak aszenttséges léleknek könyörgése mindenkor meg (C/A 682)

ütköznek meg, nem visgállyák meg annak értelmét. tsak a magok és (C/A 693)

2 Articulus Az Elmélkedésröl, annak szükséges, és könyü voltárol (C/A 694)

éjel napal. kel elmélkedni. törvényéröl., annak értelme a, hogy mindenkor atörvény (C/A 694)

{…} Annak aki üdvezülni akar, és a (C/A 696)

Istenel. épen nem nehéz, hanem annak nehéz aki mindenkor feslet életet (C/A 696)

ahivatalban. a melyre hivut. és annak köteleségeit betölttsük. 6. hogy példainkal (C/A 702)

akisértetnek engedni. de érdemes dolog annak ellene állani, és azt meg (C/A 712)

volna tellyeségel., mivel nagyob része annak aki atemplomban jár, azt érti (C/A 724)

hozta el az embereknek. és annak kel meg világositani az egész (C/A 727)

{…} Annak az Anyaszent egy háznak szokásához (C/A 731)

másnak ha nem tsak annak akit Istennek tartot. vagy annak (C/A 735)

annak akit Istennek tartot. vagy annak gondolta lenni mondgya szent Agoston (C/A 735)

kérik hogy vegye kedvesen, és annak érdeme tégyen eleget érettek. az (C/A 736)

valo nézve voltak kedvesek, és annak jelei voltak (C/A 740)

akristus áldozattyát jelenteni. hanem némellyek, annak valamely részit jelentették, némellyek meg (C/A 741)

béli papság nem lévén tekélletes, annak el kelletet végezödni, és hogy (C/A 742)

fö pap hét szer hintet annak véribol. a sátor ajtaja felé (C/A 746)

törölhette el avétkeket, és tsak annak az áldozatnak erejével,. a mellyet (C/A 748)

veszik, és az Isten tsak annak az Áldozatnak érdemiért adgya kegyelmit (C/A 762)

meg sem lehetne mondani eredetét annak a szokásnak (C/A 770)

{…} Annak akezdetit nem tudgyuk. hanem azt (C/A 772)

Mitsoda hasznát vették az elött annak a palástnak. amelyet pluvialénak nevezik (C/A 775)

valo készülettel. és szenttségünek kel annak lenni aki misét mond (C/A 779)

ha azó testamentumban szentnek kelletet annak lenni, aki a sanctuariumban levö (C/A 780)

ajánlyák. atemjént és a kenyereket., annak okáért szentek legyenek., annál nagyob (C/A 780)

és nagyob készülettel kel tehát annak lenni a ki a szenteknek (C/A 780)

mely lelki magyarázatot adnak pedig annak nem egyéb, hanem hogy az (C/A 795)

Az elött romában annak száma nem volt, hanem a (C/A 796)

létekor igen tsudálkozot,, és tudakozván annak az okát. azt felelték az (C/A 805)

de akár mitsoda okát adgyák annak. meg lehet látni az imádságokbol (C/A 816)

közönséges Anyaszent egy házadért., hogy annak méltoztasál. adni békeséget., azt tarsd (C/A 820)

a szentek közi akartak irni, annak a nevét a szentek dypticumában (C/A 825)

és amidön valakit ex Communicaltak, annak anevét ki törlötték adypticumbol (C/A 825)

ö elötté, mi oka lehet annak., ugy a kereszt vetésnek is (C/A 828)

találtatik eképen ezen három áldozatokban annak az áldozatnak figurája, a melyet (C/A 835)

midön avétektöl meg szabadulunk, és annak rabságábol meg menekedünk. mivel a (C/A 845)

ki misét nem halgatot, szabadé annak Communicalni (C/A 858)

a szent Aldozatban, a midön annak vége vagyon és amidön már (C/A 858)

apap más imádságot mond, de annak elötte a Diaconus fel szoval (C/A 860)

és noha a vétek. legyen annak az oka, hogy az ördög (C/A 866)

szentelni, és ahiveknek. akikért szentelik, annak elötte valo napon böjtölni kel (C/A 877)

oltár alá fogjak tenni, azokot annak elötte valo nap, a püspök (C/A 877)

helyben lakni, küldgye szent Angyalát annak örizésére., áldgya, és szentellye meg (C/A 879)

melyben kéri az Istent hogy annak a helynek szentelése örökös légyen (C/A 881)

{…} Annak kezdetit nem tudgyuk., hanem a (C/A 883)

is az Apostoloktol vettük, kezdetit annak nem tudgyuk., hanem hogy a (C/A 884)

mestere. fundamentum béli köve, és annak meg szentelöje (C/A 884)

akarják tenni, miért tészik azokot annak elötte valo napon sátor alá (C/A 885)

áll a lelki épület, és annak az épületnek meg szentelése tsak (C/A 886)

mind azokot a nemzeteket, kik annak elötte nagy külömbözesben voltanak. magok (C/A 887)

{…} Az imádságokbol meg láthatni annak okait, a püspök az egész (C/A 888)

épületnek meg szentelésit világ végin, annak a templomnak nem lészen az (C/A 889)

és töredelmeségel, mert hit nélkül annak aviznek hasznát nem érezük., töredelmeségel (C/A 891)

illyen procesioknak eredetit, azért könyü annak által látni az okát, aközönségesen (C/A 894)

mondanak hittel, jelenti buzgoságos kivánságát. annak aki imádkozik (C/A 901)

lenne ahoz, akoron minden modal. annak ellene állana., és apüspököknek lelki (C/A 902)

a templom a nevét viseli, annak tiszteletére a soltárokbol valamely verseket (C/A 904)

a soltárokbol valamely verseket énekelnek., annak vége lévén apüspők azon szentnek (C/A 904)

leg elsöben is az emberöl, annak teremtetéséröl, esetéröl, a kristus által (C/A 906)

azt valamit akristus tselekedet hogy annak aboldogságnak uttyára tehesen., hogy azt (C/A 907)

nézve kel a szenttségekhez járulni, annak a kegyelemnek el nyerésire, meg (C/A 907)

hogy ki adgya fel abérmálást, annak szükséges voltárol. és hogy mitsoda (C/A 911)

6 Art a gyonásrol. és annak szükséges voltárol. 106 (C/A 912)

10 Art az elégtételröl és annak szükséges voltárol 119 (C/A 912)

az az. ahaja el nyiréséröl, annak akí az egy házi rendben (C/A 913)

Art hogy mitsoda készületben kel annak lenni a ki imádkozik 255 (C/A 915)

2 Art Az elmelkedésröl. annak szükséges és könyü voltárol. 280 (C/A 915)

találván, meg kel nézni. hogy annak ellenében bal kéz felöl mitsoda (C/A 924)

fel a 11 számot., és annak ellenében bal kéz felöl szeredát (C/A 924)

hegyen valo létéröl, magyarázattya mind annak. valamit az Isten parantsola néki (C/B 930)

halálárol, halálának elég tételéröl, és annak hasznairol. 168 (C/B 931)

milégyen akristus anyaszent egy háza, annak láthatoságarol. és hogy mitsoda külömbségel (C/B 932)

egy háznak egyes voltárol. és annak külömb külömb féle tagjairol. 211 (C/B 932)

Ez ollyan világos igazság. hogy annak esztelennek kellene lenni aki azt (C/B 937)

el az emberi testet, hogy annak részei micsoda tsudálatosan vannak egybe (C/B 938)

ö teremptet semmiböl. és hogy annak elötte semmi nem volt (C/B 941)

{…} Menyi ideje annak. hogy az Isten az eget (C/B 946)

az ötet valo szeretetre. kegyelmet annak el érésére, és az örök (C/B 948)

mindenik fának gyümölcséböl. tsak éppen annak a fának gyümölcséböl nem ehetik (C/B 953)

már ollyan hajlando ajóra. mint annak elötte (C/B 957)

eredendö véteknek valoságát. érzik is annak nyomoruságát. az Isten ezt világosan (C/B 958)

testamentumban lévö szentek. {…} Azért hogy annak a meg váltonak. nagy voltárol (C/B 961)

dolgok, legyenek ki hirdetöji mind annak; aminek kelletet meg lenni a (C/B 961)

2. Az Isten nem volt annak oka., ha ök el vesztették (C/B 963)

{…} mert annak, a ki ehez a társasághoz (C/B 965)

meg átkozá pedíg kámot, és annak fiát, kanaánt, mert illendö tisztelettel (C/B 969)

fia lenne; hogy abban. és annak maradékiban tellyesednének bé igéreti (C/B 971)

viseli magát. tudni illik, követi annak kivánsagit,, és a magához valo (C/B 973)

viszá tére. a babiloniai fogságbol. annak elötte csak azokot nevezik vala (C/B 976)

napon. hasonlo Ceremoniával, ennének bárányt. annak a csudának emlékezetére. a melyet (C/B 981)

el az a nép, mivel annak elötte. két száz esztendövel, jákob (C/B 982)

aki ahusvéti báránybol akart enni, annak születet sidonak, vagy azon valláson (C/B 983)

1. aki Communicálni akar. annak kereszténynek kel lenni, 2. uti (C/B 983)

látogatására menvén. a leányát. és annak gyermekeit, viszá vivé mojsesnek. mivel (C/B 985)

hegyen valo létéröl. magyarázattya mind annak, valamit az Isten parancsola néki (C/B 990)

árnyéki, és figurái valának mind annak. a minek kelleték bé tellyesedni (C/B 990)

akoron az urhoz., mint sem annak elötte (C/B 997)

ajót. a melyre igyekezenek. de annak a törvénynek, nem vala annyi (C/B 1000)

Salamon azt akará. hogy annak az épületnek. minden köveit a (C/B 1004)

hogy jelenttse azt azörökös voltát. annak a lelki templomnak., a melyet (C/B 1006)

sido nemzet üsmért, és imádot, annak idejében, az egész népek, fogják (C/B 1011)

a kiknek bé kelleték tellyesedni annak idejében (C/B 1012)

hogy mind ezek bé tellyesednek annak idejében (C/B 1012)

az országot; jerusálemet fel égeté, annak kö falait le rontá, atemplomot (C/B 1013)

és ollyan buzgoságbol, a mely annak elötte fel (C/B 1016)

mihent arra alkalmatosság adatot, valamint annak elötte cselekesznek vala az izraélitak (C/B 1017)

után. a sidok bálványozánaké mint annak elötte (C/B 1020)

lettek volna. a bálványozáshoz, mint annak elötte (C/B 1020)

Annak pedig vagyon már. tizenhatszáz esztendeje (C/B 1026)

Sok ideje vagyon tehát annak hogy a messiás el jött (C/B 1026)

valo profétia bé tölt volna, annak nagy hire is vala mindenüt (C/B 1026)

vala aromai birodalomnak, és már annak igen sok ideje vagyon. hogy (C/B 1027)

is épitve. vagyon pedíg már annak tizen hat száz esztendeje hogy (C/B 1028)

templom el rontatot., tehát még annak elötte el jött a Messiás (C/B 1028)

Istennek ereje árnyékoz meg tégedet. annak okáért. az is aki te (C/B 1032)

az évangyélium predikálásához. 2. hogy annak aki ujonnan születet a kereszttség (C/B 1039)

igazságot melyet mondot volt nékik. annak elötte egy kevés idövel. és (C/B 1043)

judás volna. idöt akarván adni annak a nyomorultnak. amagában valo térésre (C/B 1044)

azö halálának elég tételéröl. és annak hasznárol (C/B 1049)

{…} A prophéták. nevezték annak., némellyek közüllök, ötet. a jákób (C/B 1059)

{…} szent pál nevezi ötet annak. az az, követnek. mivel a (C/B 1059)

{…} Malakiás proféta nevezi ötet annak. és utánna az évangyélisták., meg (C/B 1059)

mondgya hogy a kristus élete. annak idejében. ki fog nyilatkoztatni mi (C/B 1061)

bé öket. a kik is annak elotte. gyengék. és homályos elmeüek (C/B 1067)

a csuda tételekre., noha ökk. annak elötte. tudatlanok valának. és leg (C/B 1067)

{…} vészik annak sengéjit a kereszttségbe. de föképpen (C/B 1067)

tsuda tételekel kelletett meg bizonyitani annak igazságát (C/B 1067)

a kristus Anyaszent egy háza. annak láthatoságárol. és hogy micsoda külömbségel (C/B 1073)

de közönségesen a hellyet is annak hivják ahová gyülekeznek (C/B 1074)

egy háznak edgyes voltárol. és annak külömb külömb féle tagjairol (C/B 1076)

{…} A kristus annak láthatatlan feje, és a pápa (C/B 1076)

és szentek. mind addig még annak kegyelmét meg tarttyák., vagy ha (C/B 1077)

a keresztény vallást követték volna. annak ellene mondanak (C/B 1079)

{…} két modgya vagyon annak hogy azt meg lehessen üsmérni (C/B 1080)

egyházat tekéntik, és nem különösön annak tagjait. mindenkor voltanak, és lesznek (C/B 1082)

magát a kristust., a ki annak feje., fö papja. és vezére (C/B 1084)

fent mert te ki mentél. annak kebeléböl,! Az anyaszent egy ház (C/B 1089)

anyaszent egy házának kelletet hini., annak atársaságnak láthatonak kelletet lenni., az (C/B 1093)

négy féle jelt kelletet viselni annak atársaságnak. hogy meg külömböztessék atöbbitöl (C/B 1093)

meg külömböztessék atöbbitöl. tudni illik. annak. edgynek. szentnek, közönségesnek. és apostolinak (C/B 1093)

hogy az Isten ötet rendelte. annak meg igazitására, enagy kevélység, és (C/B 1094)

ö társaságok nem szent., mivel annak ö magok ellene mondanak. tartván (C/B 1095)

meg gyalázák, amidön okai lésznek annak., hogy rosz magok viselésekért. az (C/B 1108)

valaki keresztényi életet akar élni, annak minden világi kivánságokot el kel (C/B 1115)

sok számu keresztényeken., de jaj annak a ki erröl nem gondolkodik (C/B 1116)

{…} Mostanában. gyülekezik esze. és annak atársaságnak száma akor telik bé (C/B 1119)

kapcsollyuk ugy magunkot hozzája. hogy annak soha vége nelegyen (C/B 1128)

2. Mert annak eredetét magunkban hordozuk. és leg (C/B 1137)

{…} Igen is. mikor annak meg türköztetésin nem igyekeznek (C/B 1145)

hogy a hivek leg inkáb annak olvasásában foglalatoskodgyanak fö képpen olvasák (C/B 1152)

házban., noha ne tudhassák is annak kezdetit (C/B 1155)

tanittanak. és követnek, nem tudhatván annak kezdetit., a bizonyos jele tertulliánus (C/B 1156)

ezt a szokást,. jerusálemben, és annak a Conciliumnak végezése, e szerént (C/B 1157)

az eretnekek mindenkor viszszá élnek annak értelmével, veszedelmekre., {…} ollyankor az anyaszent (C/B 1158)

gyülekezetek., azért könnyeb uttyát találták annak, hogy bizonyosok lehesünk az anyaszent (C/B 1159)

egy ház hiszen, és hogy annak némely fö részeit meg tanullya (C/B 1160)

Örökké valo életet, és modot annak el érésére (C/B 1165)

soha meg nem tsalatik., jaj annak aki más valamiben veti reménségit (C/B 1165)

{…} Mikor inkáb ellene mondunk annak amit leg jobban szeretünk evilágon (C/B 1167)

{…} Sokal hasznosab annak aki adgya, mint sem aki (C/B 1173)

gyülölség nélkül. legyen; tekintvén tsak annak hasznát akit intünk, és azt (C/B 1174)

idöre, és a helyre. és annak jó modgyára. hogy hasznos lehesen (C/B 1174)

{…} Micsoda állapotban kell annak lenni a ki mást int (C/B 1175)

{…} Miért kell. alázatosnak lenni annak, aki mást int (C/B 1175)

hasznosá tégye. az intést, mind annak a ki int, mind annak (C/B 1175)

annak a ki int, mind annak akit intenek (C/B 1175)

{…} Annak kel hozánk jöni. aki minket (C/B 1176)

Isten kegyelme elöbször meg hattya. annak kel a másikához menni., és (C/B 1176)

erkölcs, mondgya. nem egyéb, hanem annak szeretete., amit szeretni (C/B 1178)

hanem hogy micsoda értelmet ád annak a szonak. és micsodás avallása (C/B 1193)

az ö szent nevét. és annak hejában valo fel vételét tilttya (C/B 1194)

fogadásbol valo fel szabadulást. vagy annak meg változtatását (C/B 1198)

hanem következése. és meg ujjitása annak. amelyet mindenkoron meg tartották világ (C/B 1200)

szentül éllyenek a házaságban, és annak szabadságával. Isten szerént éllyenek, ne (C/B 1208)

annak meg fizetésit sok idökre halogattyák (C/B 1212)

joszágát, birták. volna másnak, vagy annak gondviselöi lettek volna., valamint a (C/B 1212)

akár tévésre. mikor ellene állunk annak. a ki akár tévést meg (C/B 1212)

{…} Annak akitöl elvettük, vagy holta után (C/B 1213)

akitöl elvettük, vagy holta után. annak maradékinak (C/B 1213)

meg a joszágnak urát. vagy annak maradékit. mit kel csinálni (C/B 1213)

hasznosab oktatást. az embereknek. jaj annak a ki ezt nem követi (C/B 1227)

ki ezt nem követi, jaj annak aki azt becsülli. szereti és (C/B 1227)

vélek., rettentö jele vala ez, annak a meg vettetésnek. a melyben (C/B 1231)

{…} Annak az okát meg fogom mondani (C/B 1233)

{…} Annak emlékezetire. hogy a kristus külömbféle (C/B 1236)

urnak szenvedéséröl valo dolgokban foglalatoskodik. annak okáért más tsötörtököt választot hogy (C/B 1242)

Mert e figurája. és képe, annak a szentekböl álló élö templom (C/B 1252)

az Istennek lako helye. és annak fel ékesittését el ne mulassuk (C/B 1253)

{…} Annak egész életében nem lesz szabad (C/B 1256)

is. de ha avilágtol. és annak rosz kivánságitol inkáb. el távoznak (C/B 1264)

azon értelem szerént. a melyet annak ád. és adot az anyaszent (C/B 1265)

elött. vagyon ollyan kegyelem, mely annak üdveségire adatik, aki azt veszi (C/B 1270)

jora indit. erött is ád annak meg tselekedésére., de a mely (C/B 1272)

3. Az Isten annak adgya ezt a kegyelmét. és (C/B 1276)

ezek a szók. kegyelmet oltanak annak szivében akit keresztel, noha mi (C/B 1279)

a szokás. hogy vizet öntenek annak fejére akit keresztelnek (C/B 1283)

Nem, a ki avizet tölti, annak is kel ezeket a szókót (C/B 1284)

házasodhatik azzal. akit keresztelt. sem annak attyával, vagy annyával. hogy ha (C/B 1285)

{…} Nincsen más orvosága annak. hanem a penitentzia tartáshoz kel (C/B 1287)

adnak. kereszt Atyát. és Anyát, annak. akit keresztelnek (C/B 1287)

valamellyik. se attya, se annya. annak a személynek. akit akereszt viz (C/B 1288)

válnak. ö magok nevellyék. 3. annak idejében. meg bérmáltassák. 4. meg (C/B 1289)

mutatni {mu tatni} magunkat, és annak tselekedetit is szégyenellyük (C/B 1289)

{…} Azért hogy annak a szentnek példáját kövesse., és (C/B 1290)

az igazságra. és hogy érezze annak kedveségit (C/B 1291)

{…} Miért adnak egö gyerttyát. annak kezében. akit meg kereszteltek (C/B 1293)

ki adgya fel a bérmálást. annak szükséges voltárol. és hogy micsoda (C/B 1296)

{…} Micsoda idejében kel annak lenni a kit meg bérmálnak (C/B 1297)

a fejére tészi a kezét annak. akit bérmálni akar., és azután (C/B 1297)

a hüvelykét. keresztet tsinál azzal. annak homlokára. és az imádsagot el (C/B 1297)

nehéz volna., meg is erösit. annak végben vitelére. a balsamum pedig (C/B 1298)

kevesé a püspök. az orczáját annak a kit meg bérmált (C/B 1298)

a micsodás találkozék az asztalon., annak a kenyérnek pedig pogátsának kelletet (C/B 1300)

én véremet. örök élete vagyon annak, ésfel támasztom azt az utolso (C/B 1302)

italul vérit. mind azon által. annak étele. és itala. ollyan formában (C/B 1303)

és a borban. ugy mint, annak szinét, formáját. és izét (C/B 1305)

A leg kisseb osttya. vagy annak leg kisseb része, a kristust (C/B 1307)

iszsza véremet., mondgya a kristus. annak örök élete vagyon. és azt (C/B 1309)

Eucharistiában valo létele nem függ annak hititöl aki Communicál; azok. pediglen (C/B 1309)

vétekben vagyon valaki. mit kel annak tselekedni, minek elötte Communikályon (C/B 1310)

gyontato atyát kel keresni. és annak oktatása alá adni magát. nem (C/B 1311)

magokot valo meg türköztetésel, de annak egy aránsu akaratbol kel lenni (C/B 1311)

akenyérnek szine alat, a melyet annak elötte valo napon szentelték vala (C/B 1313)

vétket meg utálni, meg bánni, annak el hagyásárol. fogadást tenni (C/B 1317)

a szivet, és meg lágyittya. annak keménységét (C/B 1320)

{…} Annak belsönek. természet felet valonak. mindennél (C/B 1320)

{…} Mit kell annak tselekedni, a ki ezen kétt (C/B 1325)

{…} De ha annak el hagyásáért valamely kárban esnének (C/B 1325)

6 Articulus. A Gyonásrol. és annak szükséges voltárol (C/B 1325)

gyogyulást. a testinél. jaj is annak, aki ez iránt, valamely hizelkedést (C/B 1327)

kell adni azért Istennek., és annak gondviselése és oktatása alá kell (C/B 1327)

10 Articulus. Az Elégtételröl, és annak szükséges voltárol (C/B 1332)

magában szálván., penitentziát akart tartani, annak kételen volt, a templom ajtaján (C/B 1335)

lenni avétekhez, azaz, bánnunk kell annak tselekedetit., fel tévén valoságal magunkban (C/B 1343)

egy ház. nem végezet se annak nagyságárol, se hoszas voltárol, hanem (C/B 1345)

{…} Mit kell annak tselekedni, azon idö alat a (C/B 1355)

egymáshoz ugy kell lenni. valamint annak elötte, noha nem kell. az (C/B 1358)

Communicatus attyokhoz. urokhoz, aszszonyokhoz. valamint annak elötte, nem vévén mind azon (C/B 1358)

bé vétetett is, nem követheti annak hivatallyát (C/B 1367)

mitsoda készülettel, és mitsodásnak kell annak lenni. aki az egy házi (C/B 1368)

az. az. ahaja el nyiréséröl annak a ki az egy házi (C/B 1370)

a kezében egy gyerttyát. 2. annak a püspök a haját meg (C/B 1370)

Miért nyiri elahaját. a püspök annak. akit az egy házi rendben (C/B 1371)

{…} Mitsoda szándékban kell lenni. annak a ki a tonsurát fel (C/B 1372)

és meg maradando részt ád annak., a ki azt viseli. hogy (C/B 1372)

iránt magának hizelkedni. de jaj annak aki ebben a dologban magának (C/B 1373)

a joszág elne romollyék. és annak levelei elne veszenek., 3. hogy (C/B 1375)

levelei elne veszenek., 3. hogy annak jövedelmét. szentül költtsék el. 4 (C/B 1375)

az egy háznak adták. kik annak tizedet fizetnek, és annak szolgálnak (C/B 1375)

kik annak tizedet fizetnek, és annak szolgálnak, inkáb kell segitteni mint (C/B 1375)

egy ház, nem állaé ellene annak a gyülésnek (C/B 1378)

anya szent egyháznak igazgatása. és annak nagyobra valo ki terjesztése (C/B 1380)

hogy szövettségben esnek minden attyafiaival annak a személynek. akivel vétkeztenek. és (C/B 1393)

közösültek volna valamely személyel, ha annak el veszik második ágon valo (C/B 1393)

a gyermekel akit keresztelt, és annak attyával, és annyával, ugy hogy (C/B 1393)

gyermekel a kit keresztelt, se annak attyával, vagy annyával, 2. szövettség (C/B 1393)

éll. el vehesse. vagy is annak a személynek az urát öleti (C/B 1394)

nem tett volt is elöször annak a személynek, vagy ha tudtára (C/B 1394)

akivel házaság törésben élne, vagy annak feleségit. akivel. házaság törésben élt (C/B 1394)

nem éltenek volna is edgyüt annak elötte., és ha szinte semmi (C/B 1394)

az egyességben élyenek. egy másal. annak okáért. egyenlö szeretetet mutassanak hozájok (C/B 1402)

kérésére, vagy azoknak kérésekre. kik annak tagjai. és mindenkor, a kristus (C/B 1406)

Hogy mitsoda készületben kell lenni annak aki imádkozik (C/B 1408)

és bünéhez valamely gyülölségel imádkozik, annak imádsága hasznos., ha szinte imádsága (C/B 1409)

könyörög mi bennünk, és hogy annak a szenttséges léleknek könyörgése. mindenkor (C/B 1413)

ütköznek meg, nem. visgallyák meg annak értelmét, tsak a magok elméjeket (C/B 1419)

2 Articulus Az elmelkedésröl. annak szükséges, és könnyü voltárol (C/B 1420)

éjjel napal kell elmélkedni törvényéröl, annak értelme a, hogy mindenkor atörvény (C/B 1420)

{…} Annak aki üdvezülni akar, és aki (C/B 1421)

Istennel. éppen nem nehéz. hanem annak nehéz. aki mindenkor feslet életet (C/B 1421)

ahivatalban a melyre hivut, és annak köteleségeit bé tölttsük (C/B 1426)

kisértetnek engedni., de érdemes dolog, annak ellene állani, és azt meg (C/B 1433)

volna tellyeségel, mivel nagyob része annak, a ki a templomban jár (C/B 1441)

kristus hozta az embereknek. és annak kell meg világosittani az egész (C/B 1444)

Cérémoniában., a vallásban. hogy ha annak bizonyos eredetit nem tudgyák, el (C/B 1447)

{…} Annak az anyaszent egy háznak szokásához (C/B 1447)

senki nem áldozot másnak. hanem, annak a kit Istennek tartot, vagy (C/B 1450)

a kit Istennek tartot, vagy annak gondolta lenni, mondgya szent agoston (C/B 1450)

kérik hogy vegye kedvesen, és annak érdeme, tegyen eleget érettek azö (C/B 1451)

valo nézve voltak kedvesek., és annak jelei voltak (C/B 1454)

akristus áldozattyát jelenteni, hanem némelyek, annak valamely részit jelentették. mások meg (C/B 1455)

béli papság, nem lévén tekélletes, annak el kelletet végzödni, és hogy (C/B 1456)

fö pap. hét szer hintet annak vériböl. a sátor ajtaja felé (C/B 1459)

veszik, és az Isten tsak annak az áldozatnak érdemiért adgya kegyelmit (C/B 1469)

meg sem lehetne mondani eredetit annak a szokásnak (C/B 1475)

{…} Annak kezdetit nem tudgyuk. hanem azt (C/B 1477)

Mitsoda hasznát vették az elött annak az oltári köntösnek., a melyet (C/B 1479)

valo készülettel, és szenttségünek kell annak lenni, a ki mísét mond (C/B 1482)

az ó testámentumban szentnek kelletet annak lenni, aki a sánctuariumban lévö (C/B 1482)

ajánlyák atemjént, és a kenyereket, annak okáért szentek legyenek {…} annál nagyob (C/B 1483)

és nagyob készülettel kel hát annak lenni, aki aszenteknek szenttyét ajánlya (C/B 1483)

mely lelki magyarázatot adnak pedig annak, nem egyéb, hanem hogy az (C/B 1494)

okokra valo nézve, vagyon immár annak ött száz esztendeje, hogy ugyan (C/B 1495)

Az elött romában annak száma nem volt., hanem a (C/B 1495)

létekor igen tsudálkozot., és tudakozván annak az okát. a diáconusok azt (C/B 1502)

de akár mitsoda okat adgyák annak, meg lehet látni, az imádságbol (C/B 1511)

szent közönséges anyaszent egyházadért, hogy annak méltoztassál adni békeséget., azt tarsd (C/B 1514)

a szentek közi akartak irni, annak nevét a szentek dypticumában tették (C/B 1518)

és a midön valakit exCommunicáltak. annak nevét ki törölték a dypticumbol (C/B 1518)

vett, mitsoda oka lehet mind annak (C/B 1520)

találtatik eképpen. ezen három áldozatokban., annak az áldozatnak figurája, a melyet (C/B 1525)

midön avétektöl. meg szabadulunk. és. annak rabságábol. meg menekedünk, mivel a (C/B 1533)

ki misét nem halgatott, szabadé annak Communicálni (C/B 1542)

a szent áldozatban., a midön annak vége vagyon. és a midön (C/B 1543)

apap más imádságot mond, de annak elötte a Diaconus fel szoval (C/B 1544)

teremtett, és noha avétek legyen annak oka, hogy az ördög, és (C/B 1549)

könyvekben, meg láthatni. kezdetét noha annak nem tudgyuk, de azt tudgyuk (C/B 1554)

és a hiveknek akikért szentelik, annak elötte valo napon böjtölni kell (C/B 1558)

azoltár alá fognak tenni, azokot annak elötte valo nap. apüspök bizonyos (C/B 1558)

helyben lakni, küldgye szent Angyalit annak örizésére, áldgya, és szentellye meg (C/B 1559)

melyben kéri. az Istent, hogy annak a helynek szentelése örökös légyen (C/B 1561)

{…} Annak kezdetit nem tudgyuk, hanem anegyedik (C/B 1563)

is az apostoloktol vettük. kezdetit annak nem tudgyuk, hanem hogy a (C/B 1563)

mestere. fundámentum béli köve, és annak meg szentelöje (C/B 1563)

akarják tenni., miért tészik azokat annak elötte valo nap sátor alá (C/B 1564)

áll a lelki épület, és annak az épületnek meg szentelése, tsak (C/B 1565)

mind azokot a nemzeteket, kik annak elötte. nagy külömbözésben voltanak magok (C/B 1565)

{…} Az imádságokbol meg láthatni annak okait, apüspök az egész népel (C/B 1566)

epületnek meg szentelésit. világ végin, annak a templomnak nem lészen azután (C/B 1567)

és töredelmeségel., mert hitt nélkül annak a viznek hasznát nem érezzük (C/B 1568)

illyen processioknak eredetét, azért könnyü annak által látni az okát, aközönségesen (C/B 1571)

gyakorta hittel. jelenti buzgoságos kivánságát annak, aki imádkozik (C/B 1576)

menne végben, akkoron minden modal annak ellene állana, és apüspököknek lelki (C/B 1577)

a mely szentnek anevét viseli, annak tiszteletére, a soltarokbol. valamely verseket (C/B 1578)

a soltarokbol. valamely verseket énekelnek. annak vége lévén, apüspök, azon szentnek (C/B 1578)

leg elsöben is az emberöl. annak teremptetéséröl. esetéröl, akristus által valo (C/B 1580)

azt. valamit akristus tselekedet, hogy annak aboldogságnak uttyára tehessen. hogy azt (C/B 1580)

nézve kell a szenttségekhez járulni, annak akegyelemnek el nyerésire, meg szaporitására (C/B 1580)

ki adgya fel a bérmálást, annak szükséges voltárol, és hogy mitsoda (C/B 1584)

6 art. agyonásrol. és annak szükséges voltárol. 82 (C/B 1585)

art. az elég tételröl. és annak szükséges voltárol. 92 (C/B 1585)

mitsoda készülettel. és mitsodásnak kel annak lenni a ki az egyházi (C/B 1586)

az az, ahaja el nyiréséröl annak a ki az egyhazi rendben (C/B 1586)

art. hogy mitsoda állapotban kel annak lenni a ki imádkozik. 214 (C/B 1587)

2 art. az elmélkedésröl, annak szükséges, és könnyü voltárol. 232 (C/B 1587)

Elsö Napon. A resttségröl. és annak eredetéröl. valo beszélgetés (IJE 9)

fel kel keresni, és arra, annak a szegény embernek joszágát viszá (IJE 13)

kegyelmednek mondá apáter. haitt volna annak helye, és ideje (IJE 15)

Miért nem volna annak it helye mondá télámon, az (IJE 15)

az ö munkáját, és hogy annak szerezünk minden jokat, amik azt (IJE 15)

hogy amaga ditsöségére teremtette, ugyan annak a ditsöségnek is kel meg (IJE 16)

óltotta mi belénk. szükséges azért annak a szeretetnek, jónak, és helyesnek (IJE 16)

szerént valo okat adta volna annak. hogy az ember, és az (IJE 22)

és talám valamely kis reszetskéjéböl annak az áernek, melyet bé szivunk (IJE 23)

az idönél, és mint hogy annak leg drágáb része aregel. avilágon (IJE 29)

Annak a fejdelemnek volt esze mondá (IJE 31)

Nem lehet annak bizonyos rendet szabni felelé a (IJE 32)

nem válék. mert azt, nem annak idejében tselekedék. söt még, az (IJE 34)

valo menetelnek, ugyan ö is annak az oka. hogy mindenhez fognak (IJE 37)

aházban., kik a melyét verik annak. akivel beszélnek. én azt tartom (IJE 41)

mikor valaki sétál, mi szükség annak ugy futni hogy még lélegzetett (IJE 42)

szerént valo okát is lehetne annak adni. mivel hogy az elmék (IJE 48)

valamely indulatbol annak meg ronttya tisztaságát, vagy ha (IJE 54)

magam is meg rontom, jaj annak, és énnekem (IJE 54)

a ki nem akar dolgozni, annak nem kell enni adni, mert (IJE 55)

másikát, hogy adgyon valamely orát annak el végezésére, végtire meg egyezének (IJE 60)

rest. a hangyához, visgáld meg annak tselekedetit. és tanuly tölle okos (IJE 62)

hogy pedig az idötöl füg annak leg fövebb rendi, azért is (IJE 63)

tettzik, hogy Isten fiának kelletet annak. lenni. aki azt prédikálotta, és (IJE 68)

de még eröt is ad annak végben vitelére, a mit parantsol (IJE 68)

még más oka is vagyon annak. hogy illyen aszonyok miért nem (IJE 78)

volt, azért tsak ugatot. és annak abetsületes embernek. lehetetlen vala ket (IJE 79)

eza kut feje, vagy magja, annak ajonak, vagy rosznak, a melyet (IJE 83)

hogy a ki másoknak parantsol. annak szükséges hogy tudgya szenvedni az (IJE 86)

közben. ötet abetükre meg tanitani. annak könnyeb modgya nem lehet, mint (IJE 87)

tsudálatos, és nagy dolog engedelmeskedik annak a nagy urnak, hát az (IJE 88)

ki nem tudgya okát adni, annak amit mond, amely igen nagy (IJE 91)

velem nagy alakot tsináltatot. és annak gyakorta köntöst kelletet tsinálnom, a (IJE 91)

midön akis gyermekek sirnak. gyakorta annak tulajdonittyák hogy haragusznak. vagy akaratoskodnak (IJE 93)

azt erövel vette ell, vagy annak, aki azt, magának tsináltatta volt (IJE 97)

De hogy tiszteletett adgyak. annak, akinek azal tartozom, meg kell (IJE 101)

a szemérmetességbe tarttsa leányát, mivel annak betsülete ollyan valamint az élet (IJE 102)

a midön a resttségröl, és annak veszedelmes rendeletlenségeiröl szolnak, az által (IJE 108)

szükség, a kinek nintsen törvénye, annak ellene nem áll, ezel annál (IJE 109)

nem más, hanem ki szolgáltatoja annak. a joszágnak. a melyet Isten (IJE 109)

szegények közül is inkáb kell annak adni. a ki velünk egy (IJE 111)

mindenek, a mi jótt tselekedtenek, annak jutalmát veszik az urtol. {…} titusnak (IJE 118)

ez meg nem törtenik is annak éltében. aki roszul keres, noha (IJE 119)

tartására valot is kell adni annak a lételnek, erre példát adnak (IJE 120)

értelmes gazdaszszonynak keze alat lészen annak helyesen valo el költese., és (IJE 122)

a feleségét, és miképpen felele annak a ki egyszer azt kérdé (IJE 122)

szép, azt felelém néki, hogy annak nintsen jób modgya, mint testének (IJE 124)

tudgyuk magunkot szabni, hogy tudgyuk annak idejében meg venni ami szükséges (IJE 127)

ami szükséges, helyes ideit keresni annak. a mit el akarunk adni (IJE 127)

a gazdaságnak, lehetetlen is, hogy annak minden részeit most meg mutathassam (IJE 127)

tehát mondá a páter, hogy annak valamely jószága legyen. a kinek (IJE 128)

atestben, aki élteti. és mozgattya, annak leg kisebb részét (IJE 129)

is, de gazdaszonya akarok lenni annak a betsületes embernek, a kinek (IJE 129)

mutatom hogy mitsoda rendel kell annak hasznát venni, leg elöbször is (IJE 129)

Isten száz ezeret adot volna. annak is örülök, hogy nem kell (IJE 130)

készen, ugy hogy mindgyárt adhassak annak a ki kérni fog, nem (IJE 130)

mi pedig marad mind ezektöl. annak negyed részét félre teszem. hogy (IJE 131)

menyi maradot vala meg nékem, annak negyed részét a mint mondám (IJE 133)

jövendöre, meg három rész marad. annak vegye el kegyelmed a harmadik (IJE 133)

fösvénységet illeti, nem érdemlem hogy annak tarttson kegyelmed, mivel azt meg (IJE 133)

joszágokhoz valo szeretettöl. vagy is annak birtokátol. mert a minémü életet (IJE 134)

felelé apáter. mert josef azt, annak parantsolattyábol tselekedte, a ki atörvénybe (IJE 137)

ki joszágát el adni buzáért, annak nem josef vala az oka (IJE 138)

tudgyon vásárolni, a másika, hogy annak idejében vásárollyon. a mire szüksége (IJE 139)

ha az árrát nem tudgya, annak a mit veszen (IJE 139)

belsö, és külsö oka, mely annak az árát meg köti, a (IJE 139)

külsö okok. nem is lehet annak jol vásárolni. aki ezeket nem (IJE 139)

mit akar venni, ha pedig annak idejében vette volna, még nyert (IJE 139)

a gond viselést, kezében adván annak mindeneket számban, meg is mutassa (IJE 142)

meg már mitsodásnak kell lenni annak a gondviselö aszonynak, leg elöbször (IJE 142)

ugy vagyoné hogy ha én annak a háromnak. napjában. egy Császár (IJE 145)

reá allok. felelé angyélika, mert annak a nagy urnak. vagyon olyan (IJE 147)

annak minden részit, szerencses leszen az (IJE 149)

a ki is fel teszi annak hivatallyát, tudgyaé kegyelmetek hogy a (IJE 153)

tudgyanak élni az idövel, és annak idejében dolgoztatni a munkásokot, mivel (IJE 156)

egy ember tizet ér, ha annak idejében. dolgozik, és ha idö (IJE 156)

találhatnak abban modot, tsak magokot annak rendéhez alkalmaztassák, akitöl fügnek, erre (IJE 159)

Azt értem ezen hogy annak orája lenne. midön tisztességesen akarná (IJE 160)

tisztességesen akarná kegyelmed magát mulatni. annak pediglen napja lenne. a melyben (IJE 160)

jó orvoság. ollyannak kellene lenni annak. mint egy mizántropus. a ki (IJE 160)

valo beszélgetés. A resttségröl. és annak eredetéröl (IJE 165)

Annak anépnek szokása, akit az Isten (ISZ 169)

tovább tartó igazgatásnak. legokosab modgyát. annak foglalatosságát, és az egy társaságban (ISZ 169)

és tsekély dolgokal., vagy is annak rosz magyarázatot adnak, hogy rosz (ISZ 170)

nyolcz száz esztendövel. de meg annak elötte nyolcz száz esztendövel. az (ISZ 172)

ditsöségesnek tartotta meg tartani anevét annak. akitöl szármázot, ettöl vagyon hihetö (ISZ 180)

viselték. aki valamely tiszttségben volt. annak nevét is viselte. de amidön (ISZ 182)

ez ameg vetés,? keresük fel annak eredetét, és meg láttyuk hogy (ISZ 185)

Rész A szent földröl. és annak termékenységéröl (ISZ 188)

hit nélkül, nehéz is volna annak hitelt adni. amidön anép leg (ISZ 190)

tsak harmad részit birá is annak, amit Dávid birt, mind azon (ISZ 190)

szántani valo földet számlállya. és annak is tsak jovát, mivel ha (ISZ 192)

talált volna, a mappák szerént. annak az országnak nem lehet kevesebbet (ISZ 192)

segittségire vala az izraélitáknak, mivel annak nem tsak ahusával hanem még (ISZ 193)

és oly eleit vette vala annak atörvény, hogy ö nékik nem (ISZ 193)

öltözeteket. hanem azt mondgya. hogy annak idejében. esött küld nékik. hogy (ISZ 195)

tsinála ollyan mesterséges ágyat, hogy annak munkájárol. meg üsmeré ötet a (ISZ 198)

mi az Izraéliták ruháját illeti, annak formáját bizonyosan nem tudhatni, mivel (ISZ 199)

szóllok amostani kép irokrol, mivel annak nagyob része, ugy irja le (ISZ 199)

hogy mire valo legyen. és annak akristus után ött száz esztendövel (ISZ 201)

féle állatot meg nem ölnek, annak pedig vagyon két ezer esztendeje (ISZ 205)

és a szombat napokot, tsak annak tanulásában töltötték (ISZ 216)

tzifra, és gazdag vala, és annak mása nem adatot avilágon, annak (ISZ 224)

annak mása nem adatot avilágon, annak pedig szolgálattyára, harmintz ezer lévita (ISZ 224)

tettzik hogy nem üsmerték, mivel annak tsak anevét sem láthatni az (ISZ 224)

nem számlálom., mivel akerekdéd vala, annak mind hosza, mind szélye harmintz (ISZ 229)

egy nagy torony vala épitve, annak magossága volt 180 lábni, és (ISZ 229)

papnak vala szabad bé menni, annak is tsak egy szer esztendöben (ISZ 229)

anyilván valo tett igéretet, és annak semmi magyarázatot nem adtanak. az (ISZ 236)

forditották. azon hiszembe valának, hogy annak atermészetnek teste vagyon, és szükséges (ISZ 241)

Annak a félelemnek kell tulajdonittani az (ISZ 242)

nem tiltott, nékik, és tsak annak parantsolattyát tartoztak végben vinni, nem (ISZ 247)

tartozik annyi tekéntettel néki, mint annak elötte, ez is az oka (ISZ 249)

is mondgya a bölts, jaj annak a földnek, a melynek gyermek (ISZ 250)

mojses idejében, apusztában valo táborozásokkor, annak a sok számu népnek. számát (ISZ 258)

tsak az a része engedelmeskedet annak a fönek, a mely azt (ISZ 258)

aláthato dolgokot tekéntik, azért, hogy annak idejében, mind a láthatatlan jókót (ISZ 262)

a midön ö maga aztot annak vallya. lenni, másodszor, ez a (ISZ 262)

jérusálemet el pusztitták, már annak elötte száz esztendövel, samária puszta (ISZ 264)

hogy amit mojses tanyitot, ö annak valamely részit tudhatta (ISZ 268)

és nagy ajándekokot külde jérusalemben, annak emlékezetire, hogy a sidok törvényit (ISZ 269)

idejében, a templomot prédálni, és annak kintsét elvinni, de az Isten (ISZ 273)

egy féle nemzetnek lenni, mint annak elötte, akiknek egy nyelvek, és (ISZ 277)

érteni, az ö görög nyelveket, annak tudni kell, a sido, és (ISZ 283)

is hitetvén azt magokal., hogy annak uralkodása, gyözedelmes. és nagy hatalmu (ISZ 283)

A szent földröl, és annak termékenységéröl. 27 (ISZ 285)

tselekedte. hogy jobban ki tessék annak hite, aki tsuda tételre kérte (KSZ 293)

meg akarván azal mutatni. hogy annak ugy kellene lenni, ha néki (KSZ 295)

is nevez baráttyának. lázárt, és annak akét hugát szerette, lázárt pedig (KSZ 298)

E tehát, annak a közönségesen együt valo életnek (KSZ 303)

azt hadgya, hogy ellene mondgyunk annak amit birunk, ök nem tsak (KSZ 305)

kellene jutni annak a boldogtalan városnak., akristus jövendölése (KSZ 307)

szokásnak meg romlások, nem szenvedheték annak tisztaságát. és szoros tanyitását, szükséges (KSZ 311)

vagy rab, mitsoda életet élt annak elötte., az ollyanokot pedig, akik (KSZ 312)

azt, könnyünek találák., a mi annak elötte, lehetetlennek láttzot lenni, {…}: az (KSZ 316)

nem kel természet szerént, se annak fel (KSZ 331)

valo házaságot, de ha már annak elötte házasok valának. meg engedték (KSZ 335)

az egyiptumbéli Ceremoniákrol, gyakorta mondgya, annak tudom az okát, de nem (KSZ 340)

bünöst penitentziára, menyi ideig kel annak tartani, ha titkon, vagy nyilvan (KSZ 360)

hogy ellene mondgyanak atzifrálkodásoknak, és annak, ami aszépséghez tartozik, jol tudván (KSZ 368)

tett szándekát, és ferjhez ment, annak penitentziát kelletet tartani (KSZ 368)

ollyanok, kik hitelt adtanak volna annak, amit apoéták mondottak, amás világon (KSZ 375)

jérusálemben. abbol el itélhettyük, hogy annak leg nagyob része, martyrságot szenvedet (KSZ 379)

éttzakát fényes nappá változtattyák vala, annak anagy városnak piattzain. asok tsorgok (KSZ 393)

vala végben. itt ahelye azért annak., hogy szollyak a külsö Isteni (KSZ 394)

vége felé, nap keletre volt., annak háta meget volt a presbyterium (KSZ 396)

circulusra volt tsinálva. az óltár annak közepiben. efelet bólthajtás volt. Csiga (KSZ 396)

helyre tétetet széket lehetet látni, annak számara ki (KSZ 400)

és keziben egy könyvet tartván, annak az emberi test formának helyit (KSZ 404)

idejében. aki igen szentül költötte annak jövedelmét, láttyuk a szent gergely (KSZ 431)

Istennek szentelték magokot. és akik annak elötte amagok házoknál laktanak. az (KSZ 439)

kezdették a primának, és a {…} annak elötte, azok házi könyörgések valának (KSZ 441)

a dolmányt palást nélkül, már annak elötte régen viselték aközönséges emberek (KSZ 443)

fel tenni a föveb okait annak anagy külömbségnek., amely azon régi (KSZ 446)

és a meg gyözhetetlen erejét annak avallásnak, a melyet három száz (KSZ 447)

anyira meg vetették vala már annak elötte a filosophusok, hogy nagyob (KSZ 447)

vala a juliánus apostata vallása, annak ágait le irja apuleus, plotinus (KSZ 447)

meg menthesse. fiának életét, kételen annak inkáb valamely tagját. el vágatni (KSZ 455)

ha nem agörögök valánaké kezdöi annak a szabados életnek., mely azután (KSZ 465)

olosz országban, spanyol országot már annak elötte száz esztendövel birták, a (KSZ 466)

még most is nem látnok annak jelit. aleg régieb legendakban? mivel (KSZ 467)

oda valamely kis fiát, hogy annak neve alat jobban pusztithassa az (KSZ 468)

kaptsolák magokot, ravaszságal nem keresték annak magyarázattyát, se azon meg nem (KSZ 471)

egy nehany saeculumokig kelletet volna annak penitentziát tartani, ezért (KSZ 474)

meg marada a tráditio által, annak pedig nem árta egyedül annyit (KSZ 479)

Isten ki vette akoporsobol, ök annak minyájan bizonysági, a fel támadása (SUT 500)

ö maga, és atöb Apostolok annak bizonyságí volnának, mind azon által (SUT 502)

az Isten halottaibol fel támasztotta, annak nevében gyógyítatot meg ez az (SUT 503)

Jerusalem mellet, és annak az arrát, az Apostolok lábaihoz (SUT 505)

szolgáját, és részt akarván venni, annak a szent Embernek hitében, és (SUT 512)

simon nevü ember a ki annak elötte ababonaságot üzte volt, és (SUT 514)

és menyekben ment volna, hogy annak a hitetönek a tudománya, Istentelen (SUT 517)

veszedelemel fenyegeté az egész világot, Annak az Embernek tanitványi. még meg (SUT 520)

hagytam el. az emberek hamiságára. annak az Igaznak avérit, aki ártatlan (SUT 520)

kristusnak, de akoron a tanáts annak nem engedelmeskedék, hihetö, azért hogy (SUT 521)

nem szegte a böltsek rendét, annak idejében fogunk beszélleni a szent (SUT 523)

kezde, leg elsö kezdöje volt. annak azugolodásnak (SUT 535)

a syriai Gubernátor mellé, aki annak elötte néki jó akaroja (SUT 536)

Joszága elegendö volt. de annak felét a báttyának adá. és (SUT 547)

püspöki szekit, mint elsö püspökje annak avárosnak, azt nem tudhattyuk menyi (SUT 547)

térésit, Barnabás üsmervén ötet még annak elötte. mivel tanulo tarsak voltak (SUT 550)

ahivek azt tudták, hogy aki annak elötte öket üldözte, az akristus (SUT 551)

a nemzetek, tiszteletet adnak vala annak az új Istenségnek, és nevelék (SUT 566)

a sidokal. roszul bánnyék. ha annak a kevély fejdelemnek meg akarja (SUT 566)

ha ezek örzöi lettek volna annak (SUT 567)

mene, ót mindenek tsudalkozának rajta, annak elötte nyomoruságban. szegénységbe, a sok (SUT 572)

a mint hogy öis volt annak az óka (SUT 575)

ellen, mi lészünk elsö áldozati annak az uj Istenségnek, akit ami (SUT 580)

petronius levele iránt. se az annak elötte valo dolgokban., mindgyárt meg (SUT 583)

ki ötet Császárnak üsmeré,: Hogy annak avárosnak templomát tisztelték. Tiberius. Augustus (SUT 585)

hiták Mecenásnak, és Lámianak. mert annak elötte ezek birták., kájus nem (SUT 591)

tselekeszik mondá kájus nevetve. mert annak ahusnak nintsen ize (SUT 593)

kérék hogy tsendesitené meg. dühöségit annak a nevettséges Istenségnek, meg is (SUT 593)

mely atigris mellet vagyon. Héléna. annak az országnak királynéja. a királynak (SUT 597)

esztendeje vala. hogy abirodalom suhajtozot. annak atsudának kegyetlensége alat, de mint (SUT 601)

kájus mellet volt egy kevesé annak elötte hogy meg ölték volna (SUT 603)

tanáts azt fel tette, hogy annak ellene ályon minden erejével, az (SUT 603)

a fejdelmek is párját vegyék annak a parantsolatnak, és azt egy (SUT 607)

ajándékozá. az arany lántzot. amelyet annak elötte hordozta volt. a templom (SUT 608)

fel keresni szent pált, akit annak elötte sokal üsmérte volt, a (SUT 612)

abéliben. Akoron mondá azoknak. akik annak elötte egy kevesé Istennek mondák (SUT 617)

vala Agabus proféta, a ki annak elötte. nem sokal. jérusalemböl. Antiokiában (SUT 619)

a Romaiak örizete alat, mint annak elötte., A papok, és a (SUT 621)

Antiokiában menének. e fö városa annak a tartománynak, ugyan ót is (SUT 624)

Trisina nevü aszszonyhoz, a kinek annak elötte kevésel. meg holt volt (SUT 628)

látván hogy nagy bizodalma volna annak az embernek a meg gyogyulásában (SUT 629)

a herodianusoknak fejit, a ki annak elötte negyven esztendövel fel támasztotta (SUT 632)

étzaka atenger fenekén, mind ezeket annak elötte szenvedé. hogy a korintus (SUT 633)

péter már meg holt volt, annak elötte sok idövel (SUT 635)

éttzakát atesti gondra, de még annak is tsak egy kevés részit (SUT 639)

só, és az Isop., emlékezetire annak a szent asztalnak a mely (SUT 641)

két Chorus, egy Chorusá lészen., annak atántznak követésire, a mely volt (SUT 642)

munkáját, és véghez viszi szándékját; annak okáért, mondá, én azt itélem (SUT 645)

vagy hogy szüksége lett volna annak atudománynak arra. hogy mások jóvá (SUT 646)

és priscilla tsak kevés idövel annak elötte. érkeztek volt korintusba, se (SUT 661)

lehet hinni. hogy avalosagos oka annak a zenebonának. nem más volt (SUT 661)

ellenek, de annak egy reszit meg ölek a (SUT 663)

valának. a Gallileai Judásnak. aki annak elötte negyven esztendövel. a követöinek (SUT 665)

volt az ur. sok idövel annak elötte. azok valának ahitetök. és (SUT 665)

fel is tevé magában. hogy annak végit vetne, egy Dorás nevü (SUT 666)

a gyilkoság büntetetlen marada. mivel annak volt része benne, akinek. boszut (SUT 666)

magatok közöt amint értitek. mert annak adolognak birája. nem akarok lenni (SUT 670)

hogy többé viszá ne térjen annak az embernek testében. elegyitvén a (SUT 678)

is meg tartották atörvenyt. mint annak elötte., szent pál meg mutattya (SUT 683)

semi, és hogy amely hust annak ajánlanak, a se meg nem (SUT 686)

Az Apostol. annak elötte egy kevés idövel Timothéust (SUT 689)

rettegésel fogadák bizonysága is volt annak, hogy ót mitsoda tsudálatos hasznot (SUT 689)

hellyesnek hogy továb maradna Éfésusba, annak okáért esze gyüjté atanitványokot, akiket (SUT 691)

szent pált. hogy botsáson meg annak az embernek. Titus tudtára adá (SUT 693)

nézve. Az Apostolnak. sok idövel. annak elötte szandékja vala Romába menni (SUT 696)

követték, vagy ha követték is annak Cérémoniáit. azért ditsekedtenek. és a (SUT 697)

által ez a nemzet gyükere annak a fának amelyben óltattak ameg (SUT 698)

tanulhatván felöle, se az okát annak azenebonának., parantsolá hogy vinnék ötet (SUT 706)

más után nem következtenek mint annak elötte. gyakran változtatták. és le (SUT 708)

anyi részt vegyenek atizedböl valamint annak, elötte, de látván hogy nem (SUT 713)

meg petsételé. hogy meg bizonyittsa annak igaz voltát, ahasznára volt ami (SUT 714)

itélnek a vádolok szovára, hanem annak is jelen kel lenni akit (SUT 719)

régen kivánom hogy halhassam beszédit annak az embernek, holnap meg halhatod (SUT 720)

szigetnek nyerte volna meg. ahol annak elötte a mérges állatok igen (SUT 727)

Lélek Isaiásal, Eredgy mond meg annak anépnek, fülel halyátok. és nem (SUT 730)

béliek. a miolta meg tudta annak az Anyaszent egy háznak meg (SUT 736)

ö maga volna a kezdöje annak az égésnek. azt pedig vagy (SUT 753)

ugyan az. akit exCommunikálta volt annak elötte valo idövel, ellene volt (SUT 760)

azt keményen prédikállya, állyon ellene annak, aki az ellen támad, és (SUT 762)

egy nehány izbe let volna annak elotte akis Ásiába, végtire oda (SUT 767)

az Istennek, és az igazságnak, annak az ellenségiért. szent Iréneus azt (SUT 768)

a nagy jókót. a melyeket annak szerze a kristus halála és (SUT 773)

kértenek számára, Florus pedig örülvén annak hogy okot adtanak néki nagy (SUT 780)

hivatallyát el mulattya, De még annak elötte. azt hirdette volt, hogy (SUT 799)

de ö meg nem ijedvén., annak a sokaságnak eleiben mene, szakadozot (SUT 800)

hogy tsak Tárisé vegye hasznát annak a pénznek, minek utánna josef (SUT 801)

Josef pedig hogy meg gyengittse annak arettentö kosnak az erejit. sok (SUT 810)

akarnának valamit kezdeni., vespasiánus, hogy annak eleit vegye ellenek küldé Cerealist (SUT 811)

sors. az a gégéjit nyutá annak hogy meg ölye, a ki (SUT 813)

ellen, a melyet kevés idövel annak elötte Cestius el pusztitotta vala (SUT 815)

Ágrippa tette volt fö pappá annak elötte egy nehány esztendövel (SUT 822)

Ananus. a ki annak elötte hat, vagy hét esztendövel (SUT 823)

ez az Ananus., fia volt annak az Annásnak. akiröl emlékezik az (SUT 826)

végben. mondgya Josef. a mi annak elötte régen. meg vala jövendölve (SUT 829)

tartoztatá, meg akará látni hogy annak mitsoda ki menetele lene, és (SUT 834)

szokták volt rontani a lántzát annak, akit igaságtalanul tették volt lántzra (SUT 839)

Innepre, amelyben harmintz hét esztendövel annak elötte meg ölették vala a (SUT 845)

halált okoza, el lehet itélni annak sokaságát. amidön josef azt mondgya (SUT 845)

Romaiak ellen kelleték hartzolni,. de annak vége lévén, egy másra fordittyák (SUT 849)

egyik torony magátol le esvén. annak anagy zörgése azegész tábort fel (SUT 853)

nagyob indulatal követé beszédit, mint annak elötte:, de mind ezekre meg (SUT 856)

bizonyságul hitta hogy nem volna annak óka (SUT 861)

és meg érezvén a szagját annak az utálatos ételnek, ölesel kezdék (SUT 864)

hagyák. azt az irtoztato eledelt. annak anyomorult anyának: Illyen halálos tselekedetnek (SUT 865)

szabaditsa leg aláb egy részit annak anyomorult népnek. a kit avárosba (SUT 866)

körül valo helyek. a mellyek annak elötte ékesek valának a szép (SUT 866)

mutatni. és anépet inteni mint annak elötte, hogy hajollyanak abékeségre (SUT 868)

ne vegyék a Templomot, és annak a szent helynek kapuji elöt (SUT 872)

könyen mehesen az Antonia tornyában. annak egy darab részit le rontatá (SUT 873)

el rontani, és mint ha annak a Templomnak el rontása, nem (SUT 883)

azon vala, hogy meg tarthasa annak anyomorult városnak valamely szomoru maradekját (SUT 884)

öket azok a vitézek akik annak elötte oly hivek valának hozájok (SUT 886)

ugy anyira hogy a kos annak semit nem tehete. sylva látván (SUT 894)

dragmát fizetne, valamint szokták volt annak elötte fizetni a Jérusalemi Templomnak (SUT 895)

mely Jérusalemel történt. kevés idövel annak elötte. nem akarának vélek közösülni (SUT 896)

itéltük fel tenni elegendö böségel annak historiáját. Ez a historia minden (SUT 898)

annal – 1

had kezde lengyel országban menni, annal többen hajolának. augustus mellé, és (TL 188)

annál – 53

ha meg verik. édes néném. annál továb nem mehetünk. hanem az (TL 11)

ugy tettzik hogy ezután is annál akét, vagy három szonál. akit (TL 12)

törökökkel. a töröknékel pedig meg annál keveseb, és igy nem látom (TL 12)

jol vigyázon kéd, semmi nincsen annál drágáb (TL 17)

inkáb beszél a török ahadakozásrol, annál nagyobb kedve vagyon abékeségre., de (TL 24)

bironak is job széke vagyon annál. mi szükségem vagyon hát nekem (TL 29)

nagyob pompájit látom a töröknek, annál nagyob örömben vagyok a közönséges (TL 31)

mentöl ritkábban ir az ember. annál hoszab levelet kellene irni, kéd (TL 31)

igen örülök, mert tudom hogy annál az uri aszszonynál el mulattya (TL 32)

semmit sem kel felöllök mondani., annál is inkáb roszat mondani felöllök (TL 35)

aszszony birójok. volté job birójok annál? ugyan is, ha az aszszonyok (TL 36)

jol aludgyam. job az egesség annál. ezután csak azt nézem, mikor (TL 48)

lehet ajándékot küldeni egy aszszonynak. annál is inkáb halálos vétek volna (TL 48)

és pirongatni engemet. hogy még annál inkáb kellene kédet szeretni. ha (TL 64)

félelem sokal nehezeb talám még annál a nyavalyánál is. mivel az (TL 75)

szenvedésben volt a mi elménk, annál nagyob háláadásal tartozunk. az urnak (TL 77)

a mely példa mentöl ritkáb, annál dicséretesebb, a mostani spanyol király (TL 88)

predikállása, csak a gyonásrol volt. annál többet meg nem tanulhatot. és (TL 114)

azert hogy ugy szerettyük egymást. annál is inkáb, hogy a mi (TL 122)

ámbár ahoz jutni, kellesék fáradva, annál inkáb birni, azt várjuk suhajtva (TL 124)

egy ur kéri, oda adgya., annál is inkáb, hogy már régtöl (TL 131)

ot lehetnék, mert nem lehet annál szeb lako hely. nincsen is (TL 145)

kel orvosolni, nincsen is joborvoság annál, mert a mind atestnek mind (TL 153)

léleknek használ, se szeb táncz annál nincsen, némely historicusok ugyan azt (TL 153)

természet szerént kevély. az aszszonyok annál inkáb, távul legyen hogy egyike (TL 172)

hadnák, és mentöl továb uralkodnék. annál inkáb meg tanulná az igazgatást (TL 173)

annak az oka, de pilatus annál inkáb csudálkozot a császáron; mert (TL 174)

elöbbeni ceremoniával fogadgya., a császár annál inkáb csudálkozik dolgán, pilátus hasonlo (TL 174)

söt még. mentöl inkáb fogyunk. annál. inkáb szaporodik az irigység. és (TL 175)

azt a nemes szivet. és annál inkáb becsülé és szereté, és (TL 179)

igéretre valo nézve. meg vigasztalodván, annál is nagyob buzgoságal kezdé szolgálni (TL 179)

{…} édes néném. hová lehet annál szebb levél. ha rövid is (TL 191)

pedig meg nem segittenek., megveszik annál is inkáb. hogy soha a (TL 194)

az oktalan állat. mennél kisseb. annál inkáb szereti az anyát, és (TL 197)

ahideg erösen jöt rea., és annál inkáb meg gyengittette, másnap jobbacskán (TL 202)

távulab legyen az ember valamitöl. annál kissebnek tettzik. de itt nem (TL 204)

betsületet tesznek nekünk. a német annál inkáb megijed; én már másodszor (TL 219)

a halotat egy deszkán. arra annál inkáb meg ijed, és a (TL 237)

valamely lako helyre. én soha annál szeb földet nem láttam, gyönyörüség (TL 240)

tolmácstol. el vették a fejit. annál nem valhatot soha nagyob kárt (TL 253)

nem tettzik, hameg mettzik, még annál inkáb mert a belsö része (TL 271)

nagy föld indulás volt hogy annál nagyobat soha sem értem., a (TL 277)

a szigethez, a mi iffiunk. annál kedvetleneb. és gondolkodob kezde lenni (TL 291)

az urnak ötsém uramnak irhasak. annál nagyob örömel is irok, mert (ML 303)

el hengeredik a fájátol, azt annál is inkáb el hittem, mert (ML 303)

kivántam élni azal a’ szabadságal, annál is inkább hogy tizennyoltz esztendőtől (ML 304)

kivántam élni azzal a’szabadsággal, annális inkább, hogy tizen nyoltz Esztendőktől (ML 305)

látom Huzár Josefet, azon még annál jobban (ML 306)

visgáloja tudhattya melly szivesen vettem, annál is inkább, hogy igen későre (ML 316)

lehet, hogy nagy szerentséjivé fordul, annál is inkább, ha hadi szolgálatra (ML 318)

kisebb ideája lenne Kednek rolam, annál is inkáb, hogy ugy le (ML 318)

Országban a’ Nemeséget nem esmérik, annál is inkáb a’ libanum hegye (ML 322)

kapuján kivűl kell lennem, ezt annál is inkáb el-hiheti Ked, hogy (ML 324)

arol – 1

is kel erdélyröl gondolkodni. hanem arol,. hogy véle vidin felé menyünk (TL 230)

arra – 141

füstölöt elö hozák. már az arra valo, hogy el kel vakarodni (TL 12)

avárost, akor többet irok. és arra kérem kedet. hogy szeresse kéd (TL 12)

holnap rabbá teheted ha akarod, arra feleli avezér. udde ha rabbá (TL 14)

egy kis kerek asztalt. és arra egy nagy ezüst medenczét. az (TL 18)

abizonyos hogy nem volt szükségünk arra a nagy oriásra., aki felöl (TL 21)

székecském. ha le akarok ülni, arra ülök, de még más hasznát (TL 29)

a törököknek most sincsen szükségek arra, egy régi franczia királynak láttam (TL 29)

ha csak azoknak nem volna arra kedvek., azt a két dolgot (TL 39)

de mindenkor csak rea megyek arra, hogy holnap, vagy holnap után (TL 42)

üldözem. és a politica ratio arra vit, hogy öket ollyan állapotban (TL 46)

nehány rend béli leveleket irván. arra egyenes választ nem vehetet még (TL 47)

igazgatván. mivel akirály még nem arra valo. mindenkor nagy baráttságot mutatot (TL 47)

kédet mentöl hamaréb, hanem csak arra kérem kédet hogy irjon mentöl (TL 52)

tart. hogy nicomediában vigyék, és arra okot nem adot aportának. hogy (TL 53)

elötte el vessem a pennát. arra kérem kédet, hogy a hozám (TL 55)

más külsö munkájok nincsen, azért arra reá érkeznek. aváros felöl. azt (TL 56)

ha városi tolvajt fognak meg, arra ollyan itéletet teszen. hogy fel (TL 66)

essös. lakni város,-ban kedvesen. arra okod. éppen nincsen; mert a (TL 68)

édes oldal csontbol valo néném. arra vigyázon kéd. hogy a csont (TL 73)

más. jeleket mutat. hanem csak arra oktattya. hogy mikeppen vigyázanak. életekre (TL 80)

egy kereszténynek., a kit is arra tanyit az évangyélium. hogy az (TL 83)

nem jöt az idö. de arra eljöt. hogy kéd irjon és (TL 83)

az Isten irgalmasságát kérni. hanem arra kénszeritti az egész országot. hogy (TL 87)

viszá ajánlotta a koronát, csak arra kérvén, hogy attyai szeretetitöl ötet (TL 87)

könyhullatásra ingerlé, mivel a fiu arra kénszeritti vala az attyát. hogy (TL 88)

királyi székiben, az atya pedig arra kére a fiát. hogy abbol (TL 88)

el vegye tölle a császárságot. arra a végre esze gyütvén anagy (TL 89)

jó volnék. jobban tölthetném. mert arra elég jó példát ád a (TL 94)

eszünk, és nem akor, amidön arra nem nagy egyepetyénk vagyon. de (TL 94)

szép dolog az egésség. azért arra vigyázon kéd. és irjunk gyakrabban (TL 98)

érdemlik a feleség nevet; csak arra valok. hogy reggeltöl fogva estig (TL 99)

kivánom hallani, hogy kéd egésséges. arra is kel vigyáznunk. mert az (TL 100)

legyen. de leg elsöben is arra kel vigyázni hogy ezeknek ollyan (TL 103)

mint a tisztátalanság és anedvesség, arra vigyázon a dajka, hogy vizes (TL 103)

és jó eledelel tartván fiait, arra igen vigyázon, hogy a midön (TL 103)

maszor le irom. hanem most arra kérem kédet. hogy az egésségre (TL 104)

is véghez veheti házánál. de arra a mi földünken, nem igen (TL 106)

hogy a kéd köszöneti. csak arra valo. hogy bátrabban ki nyissam (TL 106)

nincsenek arra valo Collégyiumok, mint más országokban (TL 109)

életre. ha a fiakot csak arra vennék is hogy a deák (TL 109)

mivel sokan vannak ollyanok. akik arra. alkalmatosok volnának. és ha csak (TL 109)

csak azt mondotta el. egyszer arra kérik hogy predikállyon {…} joseph napján (TL 114)

le irjam a {…} ferencz életét. arra mindenik franciskánus barát meg tanithattya (TL 115)

tudgyuk. hogy meg haragudot volna arra az egygyügyü fraterre. aki sok (TL 115)

hogy pediglen mi egymást szerettyük, arra mind az atyafiság. mind a (TL 122)

irom, nem azért hogy kédet arra meg tanittsam, hanem azért, hogy (TL 123)

jelen vagyon. és minden mesterségit arra fordittya. hogy valamit (TL 128)

az életét meg tarttsa, adoktor arra mondá. hát ha a királynét (TL 129)

valami jó portékát talál másnál. arra is azt mondgya. az anyádnak (TL 132)

is azt mondgya. az anyádnak arra szüksége vagyon. azért ad ide (TL 132)

választ irhatunk, édes néném. vigyázunk arra a drága egésségre (TL 136)

ha Isten ki szolittya evilágból, arra valo nézve meg is csinálta (TL 137)

nehéz. de az idö, ád arra valami kis segittséget, azután. az (TL 139)

atyafiak ki szabadittyák, a leány arra reá nem állot mondván. ha (TL 139)

a kérdéseket, mert a csak arra valo hogy engemet boszszonttsunk, de (TL 142)

europában. mely tályban volt az. arra nem emlékezem, hanem azt irják (TL 144)

esik, de a köszönet csak arra valo látom, hogy ismét meg (TL 145)

hozám jö, a bizonyos én arra reá vigyáztam, hogy ez a (TL 145)

ugy tudgya a rendet., csak arra vigyáz mikor ki megyek aházbol (TL 145)

ha hinámis. már tudgya hogy arra a két helyre. nincsen szabadsága (TL 145)

a tengeren. aszent földre érkezvén. arra sok idö kivántatot még az (TL 147)

gyakrabban ugy is történt, és arra valo nézve. sok lisztet küldvén (TL 147)

táborban szállunk, a pedig mind arra valo, hogy a hertzegünk mulassa (TL 154)

nyughatatlan nagyra vágyodo elme, mindenkor. arra ingerli, hogy jobban volna ót (TL 155)

jó idönek idejét. a vallás arra tanyit minket, hogy az Isten (TL 156)

föképpen télben, mind azon által arra kérem kédet. vigyázon kéd az (TL 156)

ót, meg mondgyák neki anevét. arra mondgya. hogy had hijják. mert (TL 157)

egyházal. tartot; hanem apápátol kelletet arra szabadságot nyerni, a pápa pedig (TL 158)

szabadságot nyerni, a pápa pedig arra helyes okot nem látván. halogatta (TL 158)

a szeretet nem rosz. csak arra avégre igyekezék. amelyre az Isten (TL 159)

ferfiu. bor. ezüst, arany. tsak arra a végre éllyünk ezekel. a (TL 159)

idöt mint a mi urunk., arra azIsten ajándéka kevántatik, mert ebédig (TL 161)

a Császár ujjontában kénszeritte mindent arra. hogy mondaná meg, okát a (TL 165)

azö társát muszli agát vennék arra eszközül. a ki is tihája (TL 168)

néki is nagy kedve volna arra. hogy a nem okos mészáros (TL 168)

magok közöt el oszták., muszlit arra kénszeritték, hogy venné fel, a (TL 169)

kellene más divánnak lenni, azért, arra int mindeneket. hogy ki ki (TL 169)

légyen jó regel., ez mind arra valo volt, hogy a lesre (TL 169)

volnaé jó. valamely mesterséget keresni arra, hogy meg lehetne üsmérni. aszerelmes (TL 172)

a veszedelemtöl, hogy. ha lehetne arra adni magamot, hogy el Veszeselek (TL 177)

micsoda tudományt itt lehet tanulni. arra mind meg tanyitatá. és nagy (TL 178)

de nem roszra fordittá, hanem arra. hogy jó akarokot csinálna, és (TL 179)

fog. akármely ók. vihetné is arra (TL 179)

annyának szeretetiböl, és afeleséginek ölelgetésitöl. arra valo nézve. ujjab hadakozásra indittá (TL 180)

apersiai királyal., de ibrahim csak arra akarván hajtani, talála abban modot (TL 180)

a magunkhoz valo szeretet elegendö arra. hogy bennünk, féltést, és irigységet (TL 184)

julianna, arra reá állok magam is. hogy (TL 186)

a magához valo szeretet, minket arra viszen, hogy azta kárt, amelyet (TL 186)

hivni,? eza szeretet, nem csak arra kötelez, hogy el takargassuk fogyatkozásinkot (TL 187)

nem. mindnyájan reá állottak volna arra a palatinusok, stanislaust lengyel országban (TL 188)

valamely nagy vendégség leszen. és arra gyülnek oda, eugyénius pedig a (TL 191)

ne mehessen: akinek és még arra kel szánni magát. mivel afranczia (TL 194)

nem látok. ollyat a mi arra fordulhatna, az is meg lesz (TL 194)

másut meg. erövel fektetik le, arra a hoszu álomra azembereket. ha (TL 195)

szolni. valamég. azurának az annya arra szabadságot nem ád, addig ollyan (TL 198)

mondgyák, hogy hánt volna, én arra mondám, hogy talám valamit ollyat (TL 201)

noha szabadságot adtak. kinek. kinek. arra. hogy innét el mehet. a (TL 206)

ad oda a kápolnádot. mert arra sokat költöttél, de semmi hasznát (TL 211)

is oly haragos, és változo. arra soha sem tanitották., a természet (TL 216)

portának sem lévén szükséges. hogy arra vigyázon. a mire eddig kelletet (TL 217)

portékájit el rakják. etalám tsak arra valo volt., hogy el mondhasa (TL 218)

el olvasák. egy két szoval, arra mit felelt a kalmakán, a (TL 221)

a duna parton kelletet elmenni, arra az egész tabor fel zendül (TL 228)

meg indulunk, azért a leveleket arra kel igazgatni. és azegéségre vigyázni (TL 232)

és mint hogy a porta arra szabadságot nem adot hogy a (TL 236)

mert a mi abelsököt illeti. arra nem lehetet panaszunk. mert eleget (TL 238)

fermányát, de tudom hogy ök arra nem hajtottanak volna, és ha (TL 240)

tehát a pennámot azirásban, mert arra elég idöm vagyon, és a (TL 242)

ugy amint gondolom. azért hadgyuk arra a nagy cselédes gazdára, és (TL 251)

el kezdödöt, de az idö arra nem hajt, és ugy viseli (TL 252)

is. azoknak is szükségek vagyon arra, hogy az idö legyen mesterek (TL 261)

a ki elosztya öket az arra rendeltetet iskolákba de elsöben a (TL 264)

magokot szabados uraká tegyék., mivel arra igen vigyáznak, hogy olyan gubernátorokot (TL 267)

új testámentumbol. mint az óból, arra az okra valo nézve hogy (TL 268)

parantsalatit hirdese, agalamb a kit arra szoktatták vala, hogy a feje (TL 269)

jó vivé a törvény tsinálot arra, hogy a tanitványinak meg tilttsa (TL 271)

mert faluk. földek. tartományok vannak arra rendeltetve, szerentsés falu az, a (TL 274)

meg fizetni, a mely éttzaka arra az adora rendeltetet. egy olyan (TL 277)

hogy feleség helyet legyen., köteledzi arra magát, hogy ételel, ruházattal fogja (TL 278)

illeti atörvény szerént a törökök arra fordithattyák öket, amire szeretik, atörököknél (TL 278)

mert nálok harang nintsen, hanem arra rendeltetet emberek vannak. kik fel (TL 281)

negyven napig, Isten ö Felsége arrais reá álla., Mahumet le szálván (TL 283)

se fent, se alat, nékik arra okok vagyon., mert azt tarttyák (TL 285)

tetejét deszkával bé fedik, és arra földet (TL 285)

a Császár lábaihoz borulván kére arra. engedelmet. mondván hogy szolgálattyáért nem (TL 292)

ugyan a dühöség vivé öket arra hogy fel prédállyák, azt kérthetnéd (TL 293)

de a remete nem vigyáza arra ha a földön vagy a (TL 299)

mindent a maga ditsöségire rendel, arra kel tehát vigyáznunk, hogy mi (TL 300)

tehát vigyáznunk, hogy mi is arra forditsuk, és ugy minden irántunk (TL 300)

Királynénak itt lévö Követtyitől kértem arra szabadságot, a’ ki is azt (ML 304)

Királynénak itt lévő Kővettyitől kértem arra szabadságot, a’ kiis azt nékem (ML 305)

Őtsém Uramtol rekesztve, a’ természet arra ősztönőz, hogy kivánnyam meg látni (ML 309)

kivánom Istentől, a’ Vallásunk pedig arra int, hogy kivánnyuk, ohajtsuk, és (ML 309)

teremti. egy Angyalnak vagyon gondgya arra a’ sárra, valamely helyről, valamely (ML 309)

légyen jelen Szentséges Annyával Lakadalmokon, arra kérem mind a’ kettőt kivált (ML 310)

Uram, tsak a’ Vér viszi arra, hogy hozzám valamely szeretettel légyen (ML 310)

természetéről is, a’ mely itélet arra viszen, hogy mint testvér Atyafi (ML 311)

egésséget kivánok, és igen alázatoson arra kérek hogy azt ne bánya (ML 317)

még husz Napot, az Isten arra is réá szállott, és ugy (ML 323)

tsak véginek kell lenni, és arra vigyázni, hogy unadalmos ne légyen (ML 325)

Attya nyomdokát követhesse Ked, Kérem arra Kedet, hogy bujdosásban lévő báttyárol (ML 325)

Arra – 1

igen esős Lakni Városba kedvesen Arra okod éppen nintsen. Mert a (ML 327)

arrol – 34

vannak, féltem kedet a betegségtöl, arrol rettegve gondolkodom., de azt tudgyaé (TL 26)

nem sok külömbség vagyon közöttök. arrol nem is szollok hogy mennyi (TL 40)

nevettséges dolgai. aminap a fejdelem arrol beszélgetet. hogy micsoda nagy buzgoságal (TL 45)

a communiot és hogy csak arrol kel akoron gondolkodni, forgács el (TL 45)

szebbeknek teremtette másoknál, ki tehet arrol., arrol sem tehet senki is (TL 48)

teremtette másoknál, ki tehet arrol., arrol sem tehet senki is. ha (TL 48)

kel hát meg tudnunk, ha arrol akarunk itélni., talám még kéd (TL 49)

a pompeus oszlopának hija. de arrol semmit nem találni irásban, abizonyos (TL 50)

is hogy ide érkeztünk, csak arrol meg üsmeri kéd. hogy honnét (TL 52)

kilencz esztendö mulva. csak gondolkozhatot arrol a szent hazárol. azt el (TL 79)

szent hazárol. azt el mondhatni arrol az uri aszszonyrol, hogy igen (TL 79)

jó égességben éll, a tanács arrol beszelgetvén, parancsollya a tömlecz tartonak (TL 85)

ugyan is mi haszna itt arrol gondolkodni, abujdosok házasága (TL 98)

aztot csak bátran ki pökik. arrol igen okosan gondolkodik kéd. hogy (TL 106)

az iffiakot, ha az attyák. arrol jobban gondolkodnának, noha közüllök sokan (TL 106)

cselekedete. de ne szollyunk többet. arrol a leány hohérrol. és ne (TL 112)

fél oráig susival nevetni, mint arrol tiz oráig irni. mind azon (TL 125)

a mi mostani állapotunkban pedig arrol igen kel gondolkodnunk. és nekünk (TL 135)

de nem jut eszemben, de arrol nem irtam hogy egy görög (TL 138)

sok idö mulva. valamely rabok arrol a földröl meg szabadulván. hirét (TL 139)

hanem csak aromai pápa méré arrol meg inteni. de akevély patriarcha (TL 143)

talám irtam már valaha kédnek arrol. ha hasznos., avalo hogy atermészet (TL 152)

vagy el nem vész. mert arrol gondolkodni hogy eset oda. a (TL 156)

Istenesen. el ne feletkezzél pedig arrol., hogy ezaz uráság. senkinék. nem (TL 166)

kédnek. és többet nem. ezis arrol jut eszemben, hogy azt irja (TL 171)

láttya, hogy lövés vagyon rajta. arrol mindgyárt észre veszi hogy a (TL 171)

az ö munkáiban, elég már arrol a nagy állátrol beszélleni (TL 219)

az Isten irgalmazon szegénynek hanem. arrol beszéllyünk, hogy nekem készülnöm, és (TL 238)

beszéllyünk csak a hidegröl, hanem arrol is. hogy az idén igen (TL 252)

az idöröl. beszéllünk, én is arrol irok, mert még eddig csak (TL 253)

leány attyával és anyával végez arrol. a házaságrol valo levelet vagy (TL 277)

fejérek mint ahó. ezek tsak arrol agyönyörüségröl fognak néki beszélleni, a (TL 285)

aszonyok nem lesznek, ezen avilágon arrol gondolkodni szükséges, de a másikán (TL 286)

hogy másoknak is hasznára lehet, arrol már nem gondolkodhatom; mert a (ML 324)

atol – 1

It atol nem igen tarthatni, hogy atávul (TL 267)

attol – 52

a házaságrol; ugy is itt attol két száz mély földnire vagyok (TL 11)

amiért ide jöttünk. de félek attol hogy ami hadakozásunk, füstben ne (TL 11)

valo mozdulását nem látom, de attol tartok. hogy még hátráb ne (TL 16)

talám nem óknélkül tartok én attol, hogy ha a jó Isten (TL 17)

adgya Isten jo végit, de attol félek hogy ugy jarunk. mint (TL 19)

csak nem bizonyosnak tarttyák. és attol tartok. hogy ótt ölelem meg (TL 26)

mindgyárt meg fejtem kédnek. az attol vagyon, hogy már házos lévén (TL 32)

volna. mi pedig illyen formán, attol soha se tarttsunk. hanem csak (TL 34)

soha se tarttsunk. hanem csak attol tarttsunk, hogy ha valaha nem (TL 34)

nem hallottam, szüntelen is tartok attol hogy valamely kelletlen hirt ne (TL 38)

tudván, attol irtózzik, és kész inkáb mindenre (TL 42)

lássuk egymást. és eleget nevessünk. attol ne félyen kéd hogy addig (TL 50)

meg ne látogassam kédet. se attol ne tarttson kéd. hogy a (TL 50)

vagy más okok lehet, és attol nem tart. hogy nicomediában vigyék (TL 53)

visznek, és mind addig tarta attol. valamég a szigeteket el nem (TL 53)

felejti hogy hová való. de attol tartok hogy ismét itt temetés (TL 78)

csalodtam, veled ugy ne járjak, attol én tartottam (TL 84)

szomoruságal vévé ezt ahirt. tartván attol hogy könnyü volt le tenni (TL 87)

hát a nem volté bolondság attol a romai polgár mestertöl. a (TL 93)

urunk. de rosz vagyok. és attol tartok. hogy az is ne (TL 94)

borbélyok roszra magyarázzák. és féltik attol a veszet cángrénátol, a ki (TL 113)

az Isten oltalmazzon meg minket attol, de ha az Isten azt (TL 113)

még leánykorában is szerették egymást. attol vané, hogy a grofné titulust (TL 120)

nem akarja. le tenni, vagy attol. hogy a legénynek nem igen (TL 120)

attol nem kel félni. mert nehezen (TL 134)

tudgya kéd mitöl vagyon az, attol hogy szerettyük egymást. és akedves (TL 134)

embernek alevele kedves. de még attol is vagyon. hogy kéd jol (TL 134)

mert olyan meleg vagyon, hogy attol félek, a nap ma fel (TL 136)

valának, kivánsaginak eleget tenni. tartván attol. hogy ujjab rébelliot ne kezdgyen (TL 168)

gondoltam. hogy e mind csak attol vagyon., hogy a bujdosoknak semmiben (TL 176)

is szerencsétlen. azért mindenkor tartot attol, hogy Cleopátra egy kis itallal (TL 176)

hozzája valo nagy kegyelmességit. ö attol tart., hogy aza kegyesség, irigyeket (TL 179)

azt meg sejditté, és tartván attol. hogy a henyéllés, okot, s (TL 180)

hogy valaki másnak adgya magát; attol vagyon, mert ötet szerettyük (TL 183)

magunkhoz valo jo akarat csak attol jöhet, hogy ha érezünk magunkban (TL 187)

veszteti is alengyel országi királyságot, attol tarthat, hogy magais, olosz országbol (TL 189)

levél irásra,, de mint hogy attol tartok; hogy egyikét sem viszem (TL 190)

látván hogy ho eset volna. attol kezde tartani. hogy a nyomát (TL 192)

maradando helyre el tettem, de attol nem tartok néném, hogy az (TL 200)

elég volna rajtam. mert még attol is kel felnem, hogy az (TL 205)

a keresztet adgya. avigasztalást is attol kel várni. a fejdelem levelét (TL 211)

fejdelmet, mert it, igen tartanak attol; hogy a Császárt valamiben meg (TL 215)

lábal. mentem és jöttem által. attol igen féltem hogy a lábam (TL 224)

meg elegyitve. a félszel, mert attol is kelletet tartanunk hogy valamely (TL 240)

azonban csak tart a vajda attol. hogy erdélyböl látogatására ne jöjjenek (TL 246)

avároson valo irgalmaságát, igen tartottunk attol hogy a száraságokban. betegségek ne (TL 255)

egymasnak. mitöl van az, talám attol hogy vénülünk, de a héjával (TL 276)

tudván hová lenni. szüntelen tartot attol hogy valamely vad embere ne (TL 290)

uttyárol. el végezé magában hogy attol atársátol aki véle anyi jót (TL 291)

amég egymásal mulatták volna magokot, attol igen kezde tartani. hogy a (TL 292)

a’ bor itt nem állando, attol is van, mert itt pintzét (ML 312)

vagyon, nem akartak adni, tartván attol hogy elegyes ne légyen más (ML 320)

az – 221

az ételre, de a hajoban. aza szüntelen valo, rengetés, hánkodás. a (TL 8)

igen jol esik nekem. de az igen jol eset, látván aköszvény (TL 8)

avalo hogy mindenikünk ehezet. de az is valo édes néném hogy (TL 10)

hijjon bennünket, bizony nincsen is az a nagyra vágyodásom. hogy valaki (TL 12)

a füstölöt elö hozák. már az arra valo, hogy el kel (TL 12)

teszen minket, de mint hogy az soha ollyan hamar meg nem (TL 13)

meg tettzet azaz ember hogy jol vágta afát (TL 14)

muszka czáral való hadakozást. elég azhogy, a baldacsit vezérnek teszik, és (TL 14)

abban arettentö halogatás, holnap, holnap. aza holnap, hat holnapra halad és (TL 15)

szivecskéjit, hogy leg nagyob gyönyörüségem az, amikor kédel beszélgethetek. ma pedig (TL 15)

azután, hogy mire valo volt aza kiáltozás, mondották hogy szokás kiáltani (TL 16)

egy nusztos kaftánt adtak reaja., az idö alat hogy a császárnál (TL 18)

többet tudok. mert hiszem nem azé egy prokátornak ahivatallya, hogy tudgya (TL 19)

itt nem azon munkálodik hogy az hadakozás továb tarttson. hanem hogy (TL 21)

portékának. csak nem bizonyosnak tarthatta az a szerencsés vezér, hogy azt (TL 23)

avolt az irántunk valo rendelés. az el volt végezve hogy mi (TL 24)

most a franczia a császáral, az igaz hogy franczia országban maradása (TL 24)

hogy az egésségire vigyázon kéd, az is lehet hogy szeret kéd (TL 25)

Édes néném már kéttszer volt az a szerencsém hogy láthattam kédet (TL 28)

aházi eszközre. ugy is még az a hajo a mely ide (TL 29)

de nem tudom meddig. elég az édes néném. hogy már mi (TL 29)

ezert ö nékik nem lehet az a reménségek, a mely minékünk (TL 31)

mesét mindgyárt meg fejtem kédnek. az attol vagyon, hogy már házos (TL 32)

töllök várunk. aki pedig hatalmasab, az eröseb, és az kötheti meg (TL 33)

pedig hatalmasab, az eröseb, és az kötheti meg pénzel. a török (TL 33)

csinálnak, nem tudom mikor leszen az a szerencsés nap. de azt (TL 33)

valo hogy az aszszony mellet az az két becsületes személy, el (TL 35)

a férfiak felöl az aszszonyok, az ellen már nem szabad senkinek (TL 36)

a törvénynek magyarázattyát. nem lehetne az ellen szollani. ha szinte perét (TL 36)

már egy darab idötöl fogvast, az igaz nem volnék méltó aszánásra (TL 36)

atengeren nem egésseges, mert ha az a kis hajo hirtelen el (TL 37)

nekünk is vannak ótt missionariusink, az fejér nép ót, közönségesen igen (TL 39)

nevelik. és a kinek adgyák. az el nem kerülheti hogy tudatlanságáért (TL 40)

azokot el lehet hinni, de az hogy lehet. hogy ót helyben (TL 42)

gondollya el kéd. mi lehet az az édesség, de éttzaka szabadság (TL 43)

kéd. mint ásiai magyarokot, elég az édes néném, hogy már ött (TL 43)

böjt, és egy holnapig tart, azis tudva vagyon kédnél. hogy ök (TL 43)

sétály ezen a szép réten. az igaz édes néném hogy szép (TL 43)

hajtottak volna le a vizen, azigaz. édes néném hogy mi itt (TL 44)

térdig érö patak folyt el. az a jó szerencsém. hogy még (TL 45)

hozája közelitet. aza gondolat jöt az esziben. hogy mi jo volna (TL 45)

Micsoda szép állapot az. tegnap ebédet ásiában ettem vacsorát (TL 46)

nem találni irásban, abizonyos hogy az a hires romai ember ezen (TL 50)

honnét dátálom a levelemet. elég az hogy azIsten szerencsésen ide hozot (TL 52)

kies, és tágas oldalon fekszik. az is valo hogy europának éppen (TL 55)

aszszonyoknak egész esztendö által csak az. a dolgok, hogy a gyapotat (TL 56)

a nagy sandor historiáját olvasom. az elég régi. mind ezekböl meg (TL 59)

el felejtettem, meg irni, hogy az a veszet köszvény az urunkra (TL 59)

bialoknak. igen kedves mulato hellyek az a sár. de a görög (TL 60)

mert csak tiszta sós viz. az is rosz izü. mind azon (TL 60)

a fejdelmek baráttsága, és atyafisága. az a hertzeg francziában valo létünkor (TL 62)

egymást meg ajándékozni. mert francziában az igen szokás. ót a királyt (TL 63)

eszterházi urnak. nem valoságos felesége az, akivel lakik, csak egy két (TL 64)

találsz. az élethez, mi szükséges, az itt, mondhatom bövséges. sok száz (TL 68)

a mi szomoruságunknak pedig az, az oka, hogy tegnap vettük hirit (TL 71)

édes néném. nem vigasztalására vagyoné az, egy szegénynek, amidön azt láttya (TL 71)

szép helyt vagyunk szálva. de aza rut nyavalya. el vette minden (TL 73)

azt meg kel vallanom. hogy az a kételenség, tettzet, a köszvényes (TL 82)

nehány vers is jutot eszemben. az is az uj házasokrol., de (TL 84)

gondolkodik magában. hogy mikepen lehet az. azt vegezi el magában. hogy (TL 85)

levelemre választ nem adot. mert az, alkalmatlanságára let volna, annak pedig (TL 86)

ennekem tettzik, azért irtam meg. az is tettzik nekem, hogy nem (TL 88)

iromtatnunk, és aza rendelés. mindenkor az ur dicsöségit tekinti, és a (TL 89)

napot rendelnek. ótt pediglen közönségesen az a szokás vagyon. hogy a (TL 90)

halván. el szégyenli magát. és az a kis szél. ugy meg (TL 90)

nem hitták is, mert valoságoson az volt. ha titkon is. mind (TL 91)

ki ne gondolta volna hogy az a kis szél. holtig valo (TL 91)

alacson rendben maradot, volna. és az a kis szél vitte ötet (TL 91)

érdemes, ugy tettzik mint ha az a frater, csak a szélnek (TL 91)

gyöngyeit mert bujdosok vagyunk. ha az a királyné ugy bujdosot volna (TL 93)

vagyok. és attol tartok. hogy az is ne maradgyak; de talám (TL 94)

viselt a siciliai jószágokra gondot. az ennek a pápanak. szép öszvéreket (TL 95)

és szegény püspök volt, hanem az a külömbség vagyon., hogy regenten (TL 96)

kételenségböl, és jó szándékal követi, az ellen semmit nem mondhatni. aztot (TL 96)

ezért. micsoda szép idö volna az. a mikor az aszszonyokot fel (TL 97)

gondolatot hadták szabadságunkban, de már azis unadalmas kezd lenni, mert ugyan (TL 98)

lábát ki tekerik, és azután az ugy marad, és nem sokat (TL 99)

hol vagyon, hol vagyon az a puskás. ki meg lötte (TL 100)

apám vett avásáron, hol vagyon az az ember, ki meg találta (TL 100)

irjunk hát a gyapotrol. mert az itt nem bolondság. de söt (TL 101)

terem annyi mint itt. és az itt nagy kereskedés. a mi (TL 101)

hozna az országnak. leg aláb az a pénz akit gyapotért adnak (TL 101)

irom kédnek. hogy mit olvastam az iránt, azután ugy dolgoztassa kéd (TL 102)

hagyván egy nehány száz tojását. az oda szárad. és azt jo (TL 102)

addig jó meg tudni, hogy az a kís házacska ollyan formáju (TL 104)

és némelykor töb, de még az a szál dupla, és egymáshoz (TL 105)

féle tudományok. és mesterségek virágoznak. az is valo hogy egy országnak (TL 106)

kedvetlenül. de mi reánk is az az Isten visel gondot, aki (TL 110)

constancinápoly meg vétele historiáját olvassa. az igen szép, és hasznos idö (TL 110)

adni, én ollyan vagyok. mint aza pap. aki mindenröl meg feddette (TL 112)

jó kenyereket sütnek, avalo, de azis valo. hogy a nyughatatlanságal valo (TL 112)

az életet. mint a részegség? az a sok féle savanyu. és (TL 113)

sok féle savanyu. és édes, az a sok féle. hidegitö. és (TL 113)

amit belé töltenek. és vetnek, az okoza azután a sok féle (TL 114)

hát még micsoda kinban vagyon az, aki azt szenvedi. de a (TL 116)

de nézük el miböl állot az a nagy joszág. egy major (TL 119)

kit fö polgár mesternek tették., az a majorkodását el hadta. hadakozni (TL 119)

házában kelletet adni, és azután. az a nagy gyeneralis. a kitöl (TL 119)

az özvegyek közöt, de idövel az is meg szünik, mert az (TL 120)

az is meg szünik, mert az a kegyetlen idö, mindent el (TL 120)

lenni, ha az igaz volna. amit mondanak, leheté (TL 123)

leányt tarthatnak. amennyi tettzik, és az ellen semmit nem mondhat a (TL 124)

mind meg öletének, és igy az a gazdag, és nagy rendekböl (TL 127)

a rosz házaságoknak az oka az, hogy ö lakadalmon jelen nem (TL 130)

a szelet hajt. és hogy aza szél. náthát ne okozzon néki (TL 130)

és a házaságot meg hagyák. az az iffiu édes néném, egy (TL 131)

is. tudgya kéd mitöl vagyon az, attol hogy szerettyük egymást. és (TL 134)

régi dolog. hát édes néném az az izetlen nyavallya. amellyet mi (TL 135)

spanyol országban pedig olly közönséges. az a nyavallya, hogy egy uri (TL 135)

meg mondani hogy rajta vagyon az a nyavalya, mint nálunk azt (TL 135)

édes néném, micsoda rut nyavalya azapestis. ma jol lenni, holnap meg (TL 135)

háromszor vagy négyszer jött reám. az is harmad napban egyszer. de (TL 137)

a fejdelem mikor meg mondottam., az a drága orvoság pedig. a (TL 137)

ki megyen a sátorábol. elég az édes nénékám. hogy szivesen bánom (TL 137)

micsoda ember az a franczia aki nem régen (TL 138)

ha mértekben tennök. a szeretetet, az igaz hogy a mérték felöllem (TL 140)

ajándékozni az esztendö kezdetin. és az, a martiusnak elsö napján volt (TL 141)

négy száz püspökökel. amásodik kérdésed az. hogy mikor kezdödöt. a nagy (TL 144)

csak egy mise szokot lenni. az is innep napokon. ha tiz (TL 144)

hallottak orgona szot atemplomokban. erre az a felelet, hogy egy görög (TL 144)

elsö europában. mely tályban volt az. arra nem emlékezem, hanem azt (TL 144)

cselekesznek. egy kis kutyám vagyon. az is már ugy tudgya arendet (TL 145)

volt nem jut eszemben., elég az hogy. aza sok nép nagy (TL 147)

jut eszemben., elég az hogy. aza sok nép nagy bajal és (TL 147)

munkás emberek annyit élnek. mert az bizonyos. hogy az állatok közöt (TL 151)

meg kéd másoktol. ki volt az az origyénes, én meg nem (TL 152)

ha fiun kezdette volna, de az a jo áitatos királyné. a (TL 153)

mikor aszszony uralkodik valamely országban, az az ország. abban az idöben (TL 153)

lehetetlen el érni, vagy pediglen. az a jó azért tettzik jonak (TL 155)

és ha eddig tart bujdosásom. az igaz hogy az uramhoz valo (TL 156)

is akirályhoz ment volna. és az a hertzeg. igen igen tréfás (TL 157)

szivü, és a hová megyen. az az ország. még nagy hasznára (TL 161)

hogy az ki igaz török az állyon melléjek. mert ők csak (TL 164)

meg fojták a szegény vezért, az a veszet. undok. fajtalan. tihája (TL 165)

utolsot más végre hivatták volna. (az mint is ugy volt:) tanácsot (TL 169)

ha akarnék. azoknak pedig csak az az oka. hogy kéd most (TL 170)

a mellyik leg szerelmeseb., az, azelsöséget is kivánhattya., és a gyülésnek (TL 172)

a csaszár eleiben mene parancsolattyára. az a köntös, éppen rajta talála (TL 174)

hogy a hihetetlenség. kételkedés. és az a fekete irigycség. csak velünk (TL 175)

igaz. és ugy vagyon. de az is valo. hogy a török (TL 175)

temettünk el már közüllünk, de aza veszet irigység, csak meg marad (TL 175)

egyaránt osztogattyák. hanem csak az a külömbség lehet. hogy egyikének (TL 176)

itéld el abbol. hogy ha az a gyanoság. a melyet mutacz (TL 176)

akarojátol el nem bucsuzik, vagy az, aki bucsuzva megyen el? Isten (TL 177)

kérdik kédtöl, melyik szeret jobban, azé a ki egy jó akarojátol (TL 177)

is elö mennyen, ha még az a pasa babiloniában vagyon akit (TL 178)

kegyelmességit. ö attol tart., hogy aza kegyesség, irigyeket, és ellenségeket fog (TL 179)

állapot. annyi prokátoral perelni, de az is szép dolog. ha kéd (TL 182)

bé nem telnek valo hogy az a féltö irigység van bennem (TL 183)

és azt meg vallom, de az a magamhoz valo szeretet, a (TL 184)

velem egy személyt szeretöt. és az a boszonkodás. a melyben vagyok (TL 184)

sem vesznek onnét ki, és az az indulat, nem a magához (TL 186)

valo szeretete., valamint te néked, azötet, nem ingerlié aháláadásra. nem mondgyaé (TL 186)

aszszonyt is akar egyszersmind szeretni, az ugy vagyon. két aszszony, rendesen (TL 190)

mindenünnen. csak az a hir, hogy mindenüt készülnek (TL 191)

ollyat a mi arra fordulhatna, az is meg lesz annak idejében (TL 194)

korona elnyerésihez, mi jol lovagol az, a kit az isten kegyelme (TL 196)

a szerencséje is szegény, de aza vigasztalásunk vagyon. hogy aki ezeket (TL 196)

laknak, ennek a szokásnak pedig az az oka, hogy a menyecske (TL 198)

az iffiu fejdelem elnem érkezik., az én velem szomoru orákot töltet (TL 205)

találhatnék. azis evaloságos vigasztalás. melyet azigaz sziv ád. mert itt. egynehányan (TL 206)

tudom, mint leszek elméjiben, mivel azgyakorta történik, hogy a kit az (TL 207)

azt mondgya, hogy boldog fiu az, akinek az apja elkárhozot., értvén (TL 210)

tett. mellyek haszontalanok voltak. talám az is haszontalan volna, ha többet (TL 211)

leg kisseb vigasztalásom nem lehet. az jó Isten. valoságoson magamra hagyot (TL 212)

a boncsokokot ki tették Constancinápolyban. az a jele. ahadakozásnak, és hogy (TL 212)

már választ adni leveleimre, it az a hire, hogy a vezér (TL 213)

kezét. és kértem bocsánatot, erre az a ritka. és nagy ember (TL 214)

valo viszá térésnek pedig oka az, hogy mihent a porta meg (TL 215)

ebböl észre veszi kegyelmed hogy az egy éléfánt. ez a nagy (TL 218)

természet azokot néki hasznára adta; az is bizonyos hogy az esztergarosok (TL 218)

azok néki nem használhatnak, de azis bizonyos hogy a természet azokot (TL 218)

ölnél. és vastag mint akarom az ugy hajlik mint egy korbács (TL 218)

tellyeségel meg romlot, talám azis okoza. a minden kitsidért valo (TL 220)

képen nem adna, oka ennek az. hogy ha egy töröknek adna (TL 224)

vagy avezér után indul meg. azis ki egy uton. mi máson (TL 228)

töllök ha pestisben holté meg azaz ember. ezek felelik, hogy abban (TL 237)

legyen. hát ha még. az az elmuló gyönyörüségünk. nem let volna (TL 240)

a mennyi van., még is az a szerencsém, hogy egy olosz (TL 242)

vagyon, valamit a föld teremt. az itt mind job mint másut (TL 242)

az Isten oltalmaz. meg vagyon az oltalmazva. az érkezés pedig tegnap (TL 246)

a szót nem kimélli, mind az a többi, azt ugyan veszem (TL 248)

tüz ez is, mert még az is sokszor meg fagy, fát (TL 248)

szerencsétlenségünkre, idegen országra kisértük, csak az avigasztalásunk., hogy mások is meg (TL 249)

reszeli a lakatos, hanem csak az a különbség van benne., hogy (TL 250)

és smaragdal. ugy tettzik, hogy az az ur, még gyermekségitöl fogva (TL 253)

egész télen, haromszor havazot. de az is micsoda havazás volt. csak (TL 253)

is meg nem alkhatunk. mert az a veszet egyenetlenség. csak közöttünk (TL 254)

tisztek huznak, vonnak. meg gazdagulnak, az acsászar hasznára (TL 258)

szeretet indittya fel. hanem tsak az a veszet fösvénység, a jantsárok (TL 260)

kezdetiben eleit vegyék annak., aki az ellen akarna valamit inditani, de (TL 261)

szájának, és magyarázojának nevezi, de az is valo hogy a tudos (TL 263)

a császár látatlaná tészi. mivel az a kints még az ö (TL 266)

imádságra szokták hini, de még az is szükséges hogy a nép (TL 273)

vannak arra rendeltetve, szerentsés falu az, a mely valamely templomhoz tartozik (TL 274)

gyakraban irtunk egymasnak. mitöl van az, talám attol hogy vénülünk, de (TL 276)

az ország tsendeségire vigyáznak., de az is hihetö, hogy a lakadalmi (TL 278)

mely aszonytol valok legyenek, hanem az a külömbség vagyon. hogy a (TL 278)

hivunk segittségül, ez az ut az, amelyet te választottad, és az (TL 281)

aza bór nem részegittö, se az okoságot meg nem háboritya, ót (TL 285)

oszmának az anya még. éll, az is meg menekedék arabságtol mind (TL 287)

gondolta volna kedves nénem hogy az a kedves szeliktár Ali pasa (TL 288)

a táborán, mivel az elöt aza rosz szokás volt hogy a (TL 295)

hagyá, mondám másra hagyá, mert aza más is. nem másnak, hanem (TL 296)

akor nem lévén jó kedvibe, az felelé reá, hogy nem volna (TL 297)

de mint el tsudálkozék, hogy az. aki bent volna, eszerént imádkozék (TL 299)

porrá kel leni. és boldog az, aki, nem az urnak, hanem (TL 300)

gondolatok. jőttek az elmémbe, és az igen nehéz volt hogy válaszát (ML 307)

halálárol, és hogy ki légyen az a’ Huzár Josef, a’ ki (ML 307)

halál vigasztalás, de ugyan még az a’ vigasztalás tészi a’ halált (ML 309)

pohár bort, Cristináért is felet, az egy jo poharat tészen, jol (ML 310)

szollyak már a’ Szőllőről is, az igaz, hogy ha az Abafáji (ML 312)

volt mikor én láttam, ha az az Ur elé még (ML 314)

meg tartya az elméjiben, de az is bizonyos hogy én ha (ML 318)

emlékezik, és a’ bérmálásrol nem, az a’ bizonyos jele hogy Ked (ML 319)

mulassa, edig is tsudálom hogy az iránt valami kis scrupulusa nem (ML 319)

az Istent meg bántanám, mivel az a’ pauper a’ ki minden (ML 320)

tisztaságal bánnak it vélek, hogy az ugyan bálványozás, azért mondgyák a (ML 321)

tudja hogy meg ölik, hanem az a’ reménségem vagyon, hogy kőzel (ML 322)

hogy gondollyátok meg, hogy az az izlot egy hitetlennek erszényiben viszsza (ML 323)

Vasárnapot Keresztyének Üllik, mert az a’ Törvények. Itt a’ sok (ML 330)

azakban – 1

kut fejéhez. eredetéhez, hogy ha azakban részt akarunk venni, és azt (É 16)

azakot – 1

a midön nagy örömmel kivánnyuk azakot birni., és hogy mód nélkül (C/B 1140)

azal – 627

ha ajándékot küldenének a vezérnek. azal meg csinálhatnák avezért. másnap nagy (TL 14)

meg mondani belölle. igy vagyok azal az uri (TL 58)

kiséri a mi szivünk, mi azal bé érjük, s’többet nem (TL 63)

kéd itélö széke elött magamot., azal menteném, hogy nagy melegek jártak (TL 136)

köteleséget végben vinni elsöben., és azal ne dicsekedgyünk. hogy a meg (TL 140)

nem régi dolog. még is azal mentette egy urnak magát. azért (TL 148)

észre hogy a fiu. nem azal a szivbéli indulatu örömel köszöntötte (TL 149)

iszik, vagy mikor magát mosa, azal fecskendezi, azal ád magának enni (TL 218)

mikor magát mosa, azal fecskendezi, azal ád magának enni, a neki (TL 218)

mint nékünk a kezünk. ö azal egy polturat fel veszen, ö (TL 218)

egy polturat fel veszen, ö azal egy csomo szalmát fel veszen (TL 218)

hasznát nem veheti. akit pedig azal meg üt, meg vagyon ütve (TL 218)

husz husz tál étket, de azal az ebéd nem tarta továb (TL 221)

a császár választásra. ök lásák azal nem törödöm, hanem tsak azal (TL 254)

azal nem törödöm, hanem tsak azal törödöm. hogy a néném egésége (TL 254)

mondhatni az olyanokrol. a kik azal nem törödnek akar mit mondgyanak (TL 257)

szive felé tarttya, meg akarván azal mutatni, hogy készeb azal inkáb (TL 279)

akarván azal mutatni, hogy készeb azal inkáb a szívét által verni (TL 279)

el hazáját, és szüléit, hogy azal tölthese életét a kit ugy (TL 291)

hogy Eginhárt ha meg bünteti, azal nem hogy meg kísebitené, de (TL 293)

engedvén, szives őrőmel kivántam élni azal a’ szabadságal, annál is inkább (ML 304)

hogy réá nem emlékezem, imár azal tőb rosz tselekedetimet tudom, talám (ML 319)

it a’ tsets szopo gyermekek azal élnek nyárba, a’ magok kőzőt (ML 321)

néki egy izlotot, mert ő azal nagy szerentsét és Áldást fog (ML 323)

Mire tzéloz az Anyaszent egyház azal. hogy ezt az Évangyéliumot olvastattya (É 26)

akarna hogy minden meg gazdagulna azal. avétkes irigységnek pedig az, a (É 27)

a mi nem volna, de azal keveset gondola ha meg nem (É 28)

a profeta szavaiban. aki is azal biztatá ötet, hogy semit ne (É 29)

gyermekek. vajal, és mézel, de azal felyeb valo lesz a több (É 30)

a kristushoz, és fogadgyuk ötet azal alélekel. a melyel szent Ersébet (É 38)

jól, akár roszul. itéllyenek felöllünk, azal. se több, se kevesebünk nem (É 46)

hadgya magunk viselésit. mit gondolunk azal. hogy az emberek azt ditsérjék (É 46)

és hogy mely keveset gondolunk azal. hogy atessék az Isten elött (É 47)

a mi arra igyekezik. hogy azal elhesen, hogy abban tehesse boldogságát (É 51)

tselekedetiböl akik meg nem elégedvén azal. amit az Angyal monda nékik (É 59)

vagyon, az az, annak, aki azal jóll élt, amit vett (É 60)

az. aki szül, nem egy azal a kit szült (É 65)

hogy az Istennek szolgai élhetnek azal az igasságos modal, melyet az (É 82)

vannak vettetve, mert meg elégedvén azal., hogy annak kezdetit tudgyák, annál (É 84)

is mennek, és keveset gondolnak azal; hogy meg tanullyák aleg tisztáb (É 84)

életét, a midön szükségiben magát azal meg erösitti, és azt mások (É 124)

szedvén, ki ne gyomlállyátok együt azal abuzát is, hadgyátok mind akettöt (É 126)

az Istent szolgálták. de nem azal a nagy buzgoságal., amazok tehát (É 143)

meg romlásokra igyekeznek, tsak egyedül azal a szent örömel, amelyel láttyák (É 163)

az Evangyéliumi farisaeus, aki meg azal ditsekedék, és mást meg vetet (É 167)

azt lattyuk hogy kevesen élnek azal (É 194)

azokban., akik. azt ajánlyák, és azal magokot (É 245)

meg mutat nékünk. hogy ha azal a modal élünk, amelyet azö (É 250)

ritkán történnek meg, söt még azal fenyegeti azokot kik nem akarták (É 272)

atelhetetlenséget okoza, amelyek eppen ellenkeznek azal a penitentzia tarto élettel. melyet (É 290)

melyet az Evangyélium parantsol. és azal az élettel, melyet éltek a (É 290)

a midön azon panaszolkodik hogy azal karomollyák, és azt hirdetik felölle (É 302)

jó jöjjön ki., azok kik azal vádolnak, hogy ezt tanitottam, igasságosan (É 302)

a mi agondolatunkal ellenkezik, vagy azal amit érzünk. hogy tartaná az (É 303)

látom hogy lehesen meg egyeztetni azal az igazságal. a melyet tart (É 308)

kitsodák azok a farisaeusok., kik azal vádolák, az üdvezitöt hogy beelzebub (É 313)

választani, ami pedig másokot illeti, azal tartozunk hogy ha avaloságos felebaráti (É 325)

képit, és nem engedi hogy azal tiszteletlenül bányanak, mert szeretik, és (É 329)

ülteté a népet. a füre, azal meg mutatván nékünk, hogy meg (É 359)

és kivánsága szerént élni, és azal nem gondolni. hogy meg üsmérje (É 362)

kérésit meg gátollya, söt még azal nagyob szánakodásra akará indittani. hogy (É 367)

illetí. mivel akeresztyéneknek nem kel azal ahaszontalan tsudálkozásal lenní, a kristus (É 370)

gyülölségeket, azt veték okul. és azal vádolák. hogy meg szegi aszombatot (É 371)

hogy az Istennek adgyuk magunkot, azal aszivel, és buzgoságal., mint a (É 373)

{…} Azal tudtunkra akarja adni, hogy a (É 378)

{…} Meg akará azal mutatni hogy mitsoda veszedelmes az (É 413)

akarván Jérusalemben menni. miért menté azal magát, hogy az ö ideje (É 413)

példát ada szolgainak, hogy éllyenek azal a modal., melyet az okoság (É 431)

{…} Nem azt akará azal. hogy meg mutassa néki az (É 449)

egyezik valamiben készületünk, és életünk, azal a szent áldozattal a kit (É 456)

az okát, tselekedetinek. és parantsolattyának. azal meg kel elégednünk. hogy az (É 458)

mi örökös sorsunk, a mint azal elünk, ez a szó pascha (É 462)

azt halálban irigylették, látván hogy azal az ö betsületek kissebedik. a (É 469)

is tselekedé, nem akarván magát azal fellyeb magasztalni mások elött, ebböl (É 493)

valakinek élni az Anyaszent egyházban. azal ahatalomal., hogy ha arra tölle (É 513)

által szabadittya meg avilágot, de azal azö vétkek kisseb nem volna (É 518)

pedig a vétket el hagyák, azal nem kel el hagyni ahivatalt (É 519)

is meg szabadittya azokot, kik azal meg mosogattatnak, az Anyaszent egyházban (É 528)

olvasuk az ö beszédit, és azal oktattyuk magunkot, ha gyönyörüségel elmélkedünk (É 534)

ur. az ö szent emberségében. azal, azt is akará nékünk meg (É 536)

azoknak hasznát nem keresi, aki azal nem gondol. ha mind el (É 543)

követhessék mind azt, a mi azal meg egyezik, a mi urunk (É 545)

nagy hasznunkra vagyon, ha tudnánk azal élni. 1. tarthatunk attol. hogy (É 562)

imádkoznak, mint ha keveset gondolnának azal, hogy meg, vagy meg ne (É 564)

{…} Azal mint egy alkalmatlankodni kel, annak (É 565)

alkalmatlankodás, kedves Isten elött, azért azal meg sem elégszik hogy kérjünk (É 565)

a nélkül semmink nintsen., és azal, mindenünk vagyon., mivel szent pál (É 574)

meg a sugarlásokot, mert ha azal ellenkeznek, nem jönek az igazságnak (É 577)

közül tsufolák az Apostolokot, és azal káromolák hogy részegek (É 579)

apusztában valo imádkozást. meg akarván azal mutatni, hogy mitsoda szükséges a (É 602)

meg foghatatlan., az Anyaszent egyház, azal aszándékal (É 603)

mivel ditsekedhetnénk, ha nem tsak azal., amit az ö joságátol vettünk (É 604)

{…} Azal fejezük bé, hogy tartozunk tellyeségel (É 614)

valo életet ád azoknak, kik azal táplállyák magokot., kegyelmet ád nékik (É 622)

valo szeretetnek, atölti bé alelket. azal a mennyei gyönyörüségel, a szenvedések (É 647)

Bé fedezvén magokot két szárnyokal, azal meg mutattyák, az Isteni felséghez (É 650)

kettöt pedig hogy ki terjesztik, azal meg mutattyák., hogy szüntelen készek (É 650)

{…} Meg akarja mutatni azal, hogy mint kel el távozni (É 654)

pedig tilttya hogy másokot koszönttsenek, azal azt nem tilttya. hogy egy (É 654)

se el forditani szolgálattyátol, hanem azal, a világhoz hejában valo kedvezést (É 654)

akarják halgatni, az Isten igéjét, azal atselekedettel, azt akarták nékik meg (É 655)

gyalázák. mondgya szent Agoston, és azal, arra a veszedelemre tészik magokot (É 657)

{…} Nem tsak lehet, de azal tartozunk is, nem azért hogy (É 659)

légyen is arosz kivánság, mely azal ellenkezik, a midön azt a (É 661)

Istentöl vettek, ö ellene forditani., azal ahatalomal el rontani országát, igazságát (É 675)

aki azon nem igyekezik amenyiben azal tartozik, hogy rosz indulatit. meg (É 700)

és elmével. másokot el áltassanak, azal, hogy a széllyeseb, és alkalmatosab (É 703)

léleknek indulattyábol és kegyelméböl imádkozunk, azal abizodalomal., a melyel kérik a (É 709)

volt, és alkalmatoságot is adtak azal apogányoknak, kik azt gondolhatták, hogy (É 716)

a gyönyörüségel, mind azon által. azal ditsekednek hogy keresztyének, hogy pedíg (É 723)

Isten ellen támadna valaki. és azal vádolná, hogy nem igasságosan osztogattya (É 725)

áll vala az oltártol, hogy azal meg mutatná érdemetlenségit, és büneiért (É 727)

melyét veré. hogy meg mutatná azal. szivének töredelmeségiit és alázatoságát, és (É 727)

{…} Ez a törvény tudo azal a szándékal kérdéé a kristustol (É 738)

sidok lévén, azt gondolák hogy azal ö nékik tartoznak. ez is (É 747)

az után ha láttya. hogy azal az idövel sem élünk jól (É 766)

keseredet anyának hogy ne sirjon, azal tilttyaé hogy sirasuk a meg (É 781)

fiát, mitsoda oktatást akar nékünk azal adni? {…} A jelenté azt, amit (É 782)

ötet nem szerethettük leg elöbször, azal tartozunk. hogy szeretetért. szeretetel fizesünk (É 785)

szabad adot fizetni. a Császárnak, azal anép haragjában esnék, aki azt (É 822)

{…} Nem kellé ki mondani azal a szent nemesi szabadságal. gondolatunkot (É 822)

se két értelmü szót. hogy azal el fedezük (É 823)

mi a Császáré, de tartoznak azal is. hogy meg adgyák az (É 823)

aszenvedesre inté öket. meg akarván azal mutatni. hogy az ö országa (É 844)

{…} Mire tanit azal., amidön azt mondgya, hogy az (É 861)

{…} Arra tanit minket azal. hogy egyik amásikának ne irigyelye (É 862)

jovát keresni, a hivek tartoznak azal, hogy kérjék az aratásnak urát (É 864)

és közönségesen atseledes gazdák, tartoznak azal, hogy gyermekeknek, és tselédgyeknek üdveségeken (É 864)

{…} Meg akará azal mutatni, hogy mely szükséges az (É 865)

nap az ö ajtojánál legyenek. azal azt akarja, hogy békeséges türésel (É 868)

inkáb figyelmezünk, meg akarván bizonyitani azal, hogy ö volt a Messiás (É 870)

Bé fedezvén magokot két szárnyokal, azal meg mutattyák az Isteni Felséghez (É 873)

kettöt pedig hogy ki terjesztik, azal meg mutattyák hogy szüntelen készek (É 873)

a mennyeknek országában. meg mutaták azal. hogy az elsö helyekre vágytanak (É 881)

{…} Azt akarja azal mondani, valamint világosan mondgya szent (É 881)

és olvasuk azt, és hogy azal élvén, a mi lelki nyavalyáinknak (É 890)

a gyalázatos halál által, azért azal ahatalomal élyen is az egész (É 898)

felöl., de azal, nemesi modra tudta másokban meg (MN 16)

igy rendelte., és reménlem. hogy azal atisztelettel lész egy nagy urnak (MN 16)

modon. meg igeré néki, hogy azal a tisztelettel lészen hozája., mint (MN 19)

és meg rakatá éléssel, és azal ami kivántatot. gondolván hogy az (MN 21)

hagya, föképpen a szeretetben, magának azal hizelkedék. hogy ha egyet meg (MN 22)

félnék a hadakozásnak veszedelmétöl; de azal szembe megyek, tsak. az atyámhoz (MN 23)

rend kivül valo dolog biztat azal. hogy ez a tselekedetem, végit (MN 23)

meg kellet volna mutatnod, nem azal a gondviselésel. a melyel viszá (MN 44)

viszá hoztad szerencsétlen életemet, hanem azal. hogy meg hagytál volna halni (MN 44)

különös tselekedetit mondgyam meg, és azal együt a hires roxán halálának (MN 47)

hogy amurátes ugy akarna bánni azal avárosal. valamint tauris városával. hogy (MN 50)

nem vévé ezt a hirt azal az örömel. a melyel a (MN 57)

fel ékesitvén szépségit, eleiben mene. azal a szépségével. a melynek ellene (MN 60)

vezérel ugy bánék mint áruloval., azal vádolván ötet. hogy a sultánné (MN 61)

a sultanné validé ellen. és azal is meré fenyegetni. hogy meg (MN 63)

jöni. mind azon által. ö azal biztatá a Császárt, hogy talál (MN 75)

kell azért. hogy meg érdemelhessem. azal biztatom magamot hogy eza kard (MN 81)

oltár elött le borula. nem azal a szándékal. a melyel meg (MN 85)

ki is semmiröl nem panaszolkodván azal meg elégedet, hogy magát meg (MN 86)

meg mentette életünket, és ha azal valamely háláadásal lehetünk hozád. hogy (MN 90)

hozád valo szeretetemben., és leheté azal hizelkedni magamnak. hogy a mit (MN 92)

tegedet szeretlek, és noha tartoznám azal., hogy kénszerittselek arra a változtatásra (MN 99)

nagy bizodalomal mondá néki. uram, azal biztatom magamot. hogy a kérésemet (MN 108)

igasságot kérni. vádolván dom sebastient azal., hogy ö rejtette volna el (MN 119)

sebastien verekedésit, gyilkoságnak tartanák, hogy azal is vádolnák (MN 119)

magát a dom sebastien ártatlanságát azal meg bizonyitaná. azért tudtára adá (MN 120)

el veszesék ötet, azért. tsak azal vádolták. hogy ö lopta volt (MN 120)

mivel kénszerithesselek arra inkáb, mint azal, hogy meg lássad. dona elvirt (MN 121)

tudta is hol létit, leg azal vigasztalta magát, hogy atársáé sem (MN 123)

tégedet. most pedig elégedgyél meg azal, hogy Elvir lisbonában vagyon. és (MN 124)

mivel az ágyban nem beszélhetek azal az emberel. de had jöjjön (MN 130)

is már az ellen vétettem. azal. hogy elömbe botsátottalak (MN 131)

az ellenségim öltenek volna meg, azal meg nem elégedhettél volna, hanem (MN 131)

dom sebastienhez. és meg elégedvén azal. hogy dom sebastient. mesze földre (MN 136)

és arra esküszik, hogy ha. azal meg nem. elégszik. ugy bánik (MN 145)

fel kiálta dom baltazár. ha azal meg lehet menteni eletedet., hogy (MN 150)

áldozni. és tsak ötet vádolni azal, mint hogy tsak ö fözné (MN 159)

melyet adot néki. és hogy azal mit kellene tselekedni. thamár viszá (MN 161)

belizát arra vegye. hogy elégedgyék azal. a mint eddig bánt a (MN 162)

valo tiszteletemet; reménlem, és magamnak azal hizelkedem. hogy az én utolso (MN 166)

szeretni., mint én szeretem ötet, azal szerencséseb nem lenne. soha. és (MN 179)

segittsék a szegény leányokot. de azal bestelenségekre nem igyekeznek. az az (MN 180)

néked meg mondani szándékát, de azal által nem hágom parancsolattyát. ha (MN 182)

találná venni hogy szeretem, mindgyárt azal. hizelkednék magának. hogy gyözdelmet vehet (MN 188)

mit kivántam tölled olyat ami azal ellenkezet volna.? bántamé veled kegyetlenségel (MN 190)

király. hogy szerettelek., és szeretlek azal az erös szeretettel. amelyel. szerethet (MN 193)

arra reá állottál volna., de azal nem törödöm. ha ellent tartasz (MN 199)

De söt még gondollya, hogy azal nagy szeretetinek jelit mutattya népéhez (MN 200)

közüllök veszen magának társat. és azal biztatná magát. hogy a szép (MN 200)

a melyel ki jöttem. és azal el mene. az király nem (MN 204)

ötet az udvariak, meg elégedvén azal. hogy a király kedvében volna (MN 205)

a király kedvében volna., és azal nem törödöt hogy a nép (MN 205)

idötöl fogvást. nem volt hozája azal a szerelmes szorgalmatoságal., egy udvarnál (MN 207)

akirálynénak hogy mint járt volna azal a levélel., meg vallá néki (MN 216)

ne indittson, tudván azt hogy azal néked is keserüséget okozna. tudom (MN 219)

a szép vad leányt. és azal kezdém magamot mentegetni hogy továb (MN 227)

a szivére tévé kézét. mutatván azal. hogy szivesen veszi. minden tselekedetiböl (MN 228)

ha hozája mennék. tehát én azal bé értem., hogy ötet nézem (MN 230)

nyujtá nekem. vévén észre hogy azal nekem kedves dolgot tselekednék., azután (MN 231)

esés, attol inkáb tartok., de azal a szeretetem meg nem kissebedik (MN 237)

hogy ne is mondgyam de azal az ártatlanságal mondom, a melyben (MN 237)

hogy egy hajot veszek., és azal el járom atengereket mind addig (MN 239)

drágábák elöttem evilágon. és hogy azal meg is hálállyam egy részit (MN 240)

nélkül agazdag is szegény. de azal. a szegény is meg gazdagodik (MN 242)

az udvart mindgyárt el hagyá. azal együt gazdagságát. és jó akaroit (KKU 247)

irni mint ökk, nem tévén azal semmi rövidséget az ö munkájoknak (KKU 248)

kell gondolni a gyalázatal, mely azal jár. 137 (KKU 250)

eszköze ajó erkölcsnek. a ki azal jól tud élni, agazdagság keresés (KKU 262)

vétek tehát Isten elött, aki azal roszul éll. és ahoz ragaszkodik (KKU 273)

noha egy az aki parancsol, azal akinek parancsol., honnét vagyon hát (KKU 282)

kevés pirongatást atyádtol nem szenvedhetnél. azal meg mutatnád, hogy nem vagy (KKU 314)

nem kel gondolni. agyalázattal, mely azal jár (KKU 323)

hordozásra. gondolván azt, hogy szabad azal akis segittségel meg könyebitteni azokot (KKU 330)

követik a hiv keresztények., és azal nagy érdemet nyernek Isten elött (KKU 337)

aki követhetné teremptöjét. {…} tartozom én azal édes jesusom, hogy hozád kaptsollyam (KKU 337)

szándékal követem jó tselekedetemet, nem azal a melyel el kezdettem vala (KKU 354)

vétkiért. de meg más felöl azal vigasztalá magát, hogy lehetne nékie (KKU 359)

azö sirások öröm, ha betegek. azal meg elégesznek. mert mikor erötlen (KKU 373)

nem tsak roszul nem tenni azal aki velünk roszul bánik, vagy (KKU 380)

tételre. én nem merek magamnak azal, hizelkedni. hogy valaha el érhessem (KKU 381)

ostoroza. vagy zabola gyanánt, hogy azal meg tartoztassa öket a vétekre (KKU 401)

vettem a keresztet vállamra, hogy azal, mint egy lántsával. a földre (KKU 403)

hogy haragal légy hozám, de azal a haragal. a mely az (KKU 408)

attol el tavozom. és nem azal. a haragal, a mely attol (KKU 408)

ahal epéjit ki vevé, és azal meg gyogyitá az attyát vakságábol (KKU 410)

leányom. miért nem segitetted magadot azal a segittségel mely kezedben vagyon (KKU 412)

mitsoda vakság az emberektöl, hogy azal nem kivánnak élni, aki nélkül (KKU 430)

hiteti, hogy aki nyomoruságot szenved, azal véle vagy, és. hogy aki (KKU 433)

kivül. keresztnek fáját választottam hogy azal által menyek azon atengeren, látod (KKU 434)

veszem uram a keresztet, és azal segittem magamot, de én itt (KKU 434)

dolgokot nem tselekedtem én akeresztemel. azal fel emeltem a vétekben eset (KKU 443)

drága ajándék. mely illet titeket, azal bövségesen, ti nyertek kegyelmet. azon (KKU 449)

rövid, az Isten meg elégszik azal a kevés idövel, mert ugyan (KKU 450)

a világon, és a kisérteteken, azal gyözük meg a test kivánságát (KG 455)

melyet mi ajánlhatunk. az Istennek, azal az áldozattal., a melyet akristus (KG 460)

kegyelmed nélkül, nem élhetek jól azal adrága rövid idövel. a melytöl (KG 469)

Ót fognak bé töltetni azal az igasságal. a melyet szomjuhozták (KG 470)

gondolkodgyunk, el szalad tölünk. és azal ugy nem élhetünk amint akartuk (KG 477)

penitentziát tartot, egész életében, mi azal tartozunk hogy hozája hasonlittsunk, és (KG 484)

valo eséstöl ne fély, tsak azal el kerülhesed az örökké valo (KG 484)

ingerellyen amelyre szükségünk vagyon, de azal ugy kel élni. mint ha (KG 495)

ugy kel élni. mint ha azal nem élnénk. minden ragaszkodás nélkül (KG 495)

ne üzetessenek a synagogábol, tartozunk azal. hogy jót tselekedgyünk, nem tsak (KG 499)

elött vallást tett ahitröl, és azal nagy örömet ada az anyaszent (KG 500)

rosz kivánságokhoz ragaszkodnak, meg mutattyák azal. ugyan azon apostol szerént, hogy (KG 504)

az ura a jószágát, mert azal vádoltaték., hogy a jószágát el (KG 510)

nem üsmérte, se nem élt azal az idövel, a melyben az (KG 512)

tész bennünket,, adgyad kegyelmedet, hogy azal mértékleteségel., és ragaszkodás nélkül éllyünk (KG 517)

hogy sem olyan roszul élni azal avilágoságal (KG 536)

embernek. nem hogy kedvit találnák azal. a midön. szót visznek neki (KG 557)

hordonak nem kellet volna minket azal meg szomoritani, ez igy lévén (KG 557)

azal. néki is sok jó orakot (KG 560)

könyet adot néki, meg akarván azal mutatni. hogy ura nékie, és (KJÉ 574)

öpediglen meg mutatta magát nékik, azal meg nem elégedet, hogy szemek (KJÉ 586)

orvosunk, maga akart elöbször élni azal az orvoságal., hogy azt édesebbé (KJÉ 589)

azok meg egyeznek, vagy ellenkeznek azal, de azt sem kel el (KJÉ 595)

Azal az elmével, és igyekezettel kel (KJÉ 597)

intselkedéséböl, az kit az Isten. azal fenyegeté. hogy egy aszony olyan (KJÉ 602)

volt. és az ige egy, azal, aki ötet szülte (KJÉ 610)

jelit ennek a szövettségnek, fenyegetvén azal minden férfiu gyermeket. a kin (KJÉ 612)

dolog néki fel áldoztassék. áldozatul, azal meg elégedék. hogy állatokot áldozanak (KJÉ 614)

ugordanék le onnét, mutatná meg azal. hogy Isten fia. mivel meg (KJÉ 620)

Szent János meg nem elégedék azal. hogy tsak ajordán vize mellet (KJÉ 625)

de azt ahivást hihetö hogy azal atsudával erösité meg, a melyet (KJÉ 629)

költék. mondván. mester. nem gondolszé azal. hogy mi mind el veszünk (KJÉ 633)

Jesus. hogy a disznokban mehessenek. azal. arra tanyitot 1. hogy minden (KJÉ 634)

dolgot akarna tenni a gyengékre azal mindent el rontana. és ugy (KJÉ 637)

@: XIII a tanitvánnyit azal vádollyák hogy a szombat napot (KJÉ 641)

országában. a sidok pediglen. kik azal ditsekednek. hogy ezeknek apátriárkáknak maradéki (KJÉ 648)

hogy közönséges eletet elt, és azal vádollyák, hogy szereti a jol (KJÉ 651)

a farisaeusok azokot nem vádollyák azal, hogy az ördögök fejdelme által (KJÉ 653)

sokal felyeb valo salamonál, végtire azal adühöségel fenyegeté öket. a mellyel (KJÉ 655)

alat adgya elejekben. meg büntetvén azal. azö sziveknek vakmeröségit. a melyért (KJÉ 656)

azok. ördöngösnek neveznék ötet, azután azal fejezé bé tanittását. hogy mitsoda (KJÉ 661)

sem akará hogy az udvara azal vadolná. hogy meg másóllya esküvésel (KJÉ 662)

környül metélnek. szombaton. nem gondolván. azal meg szegni a mojses törvényit (KJÉ 681)

értelmét. és nem tudhaták, ha azal fenyegetnéé öket. hogy judéát el (KJÉ 681)

pökék, és sárt tsinálván anyálábol. azal meg kené avak szemeit., és (KJÉ 685)

a proféták koporsoit. meg bizonyitván azal hogy azokot az ö attyok (KJÉ 692)

is venné kezéböl ajoszágát. mivel. azal vádoltatnék. hogy azt tékozolná. ez (KJÉ 701)

aválasztottak, azért. hogy mi tsak azal meg ne elégedgyünk. hogy az (KJÉ 709)

uttyát. nagy bátorságal, meg mutatván azal, hogy tellyeségel. el végezte volna (KJÉ 712)

aránsu számu pénzt ada. hogy azal kereskedgyenek a még viszá térne (KJÉ 715)

embereknek kegyelmit el osztogattya. hogy azal. jól élvén, azt meg szaporittsák (KJÉ 715)

még nagyobakot ád, mások. akik azal nem éltenek, és azoktol. el (KJÉ 715)

egyéb jó tselekedetekért is., hanem azal, hogy az embereket az irgalmaságnak (KJÉ 734)

fogják gondolni. hogy az Istent azal. mind tisztelik, mind néki kedves (KJÉ 744)

atyám ditsöits meg engem magadban. azal aditsöségel,. amely volt nékem benned (KJÉ 746)

még is találkozék kettö. akik azal vádolák,. hogy Jésus azt mondotta (KJÉ 750)

és mondá fel szoval, ezis azal az emberel volt. az után (KJÉ 751)

péternek, nem láttalaké tégedet akertben azal az emberel, atöbbi is kezdék (KJÉ 752)

arra volna, erre valo nézve azal a pénzel, egy darab földet (KJÉ 752)

is gondola a meg szabaditásában, azal tartozot. hogy egy rabot meg (KJÉ 755)

beteget gyogyit 55 XIII Atanitványit azal vadollyák hogy a szombatot meg (KJÉ 778)

jó erkölcsöt, a mely ellenkezik azal. a miben áll. a valoságos (VKT 786)

akik atörvényt halgattyák. nem lesznek azal igazak Isten elött, de tsak (VKT 797)

és a doktorokot nem vadolták azal, hogy a törvényt nem tudták (VKT 797)

nékünk ezeket a jó erkölcsöket, azal a tekélleteségel követni. mint a (VKT 798)

nélkül, meg egyeztetvén avilági foglalatoságat azal a szivbéli indulattal. amelyröl ide (VKT 806)

amelyröl ide fellyeb szollottunk. és azal. a menyei foglalatoságokal, a melyekröl (VKT 806)

mi nekünk terhünkre lészen, és azal viszá elünk (VKT 814)

ne történnyék, és illyen formában, azal atekélletes békeségel élünk, amely egyik (VKT 814)

menni ditsöségében, meg nem elégedet azal. hogy meg testesüllyön, imádkozék. magát (VKT 817)

A gyenge keresztyének, örömest hizelkednek azal. magoknak, hogy a jó tselekedetek (VKT 828)

sem érzi magát vétkesnek, de azal meg nem igazult: azért is (VKT 832)

kristus meg nem elégszik tsak azal, hogy nékünk meg mutassa. mit (VKT 845)

szent pál, hanem elégedgyetek meg azal. a mi leg aláb valo (VKT 848)

vagy igaságosnak akarja magát mutatni azal. atisztaságot. se az igasságot el (VKT 848)

és akik azt tarttyák. hogy azal igen nagy dolgot tselekesznek, akik (VKT 856)

is ugy tselekeszik veletek. valamint azal a kegyetlen és igaságtalan szolgával (VKT 857)

az indulat sokban meg egyezik azal. amit ide fellyeb mondánk, de (VKT 865)

aláb anyira nem megyen., hogy azal ellenkezöt mondgyon akár minémü alkalmatoságban (VKT 875)

ördöge nem volna. nem gondolvan azal, akár mit tarttsanak felölle. azt (VKT 876)

igyekezék azon. hogy igaznak. tartassék. azal érjük bé. hogy valoságal. azok (VKT 877)

meg tselekszik is, de nem azal az örömel., amelyel kel járni (VKT 881)

alázatoságok. és a keserüségek melyek azal. az állapotal járnak. ujjab modot (VKT 891)

segittséget nem látának, de judith, azal a szent bátorságal. lévén, a (VKT 893)

az esztelen szüzekel., vagy valamint azal a rosz szolgával, a ki (VKT 896)

veszteni, valamint tselekesznek azok, akik azal nem tudnak élni, avilág tsak (VKT 896)

és gyönyörüségek keresésiben. végtire tsak. azal fejezi bé. hejában valoságoknak. hejában (VKT 897)

hogy ha nem akarná is., azal kevesebet nem szenvedne., de söt (VKT 904)

az atyafiai. és jó akaroi. azal kezdék boszontani, hogy hová lett (VKT 904)

is akarják. hogy elégedgyünk meg azal. hogy semmitöl ne tarttsunk. és (VKT 905)

ne kivánnyunk, hanem engedelmeségel élyünk azal. az állapotal. a melyben az (VKT 905)

egy jót. de leg aláb azal tartozik, hogy ahalált el jövetelekor (VKT 909)

engedelmeségel. ámbár azok a hatalmasok. azal viszá élnénekis. a szent péter (VKT 913)

de emég tellyeségel nem elegendö. azal meg elégednek hogy bizonyos részire (VKT 921)

meg egyeztethesék az Évangyéliumi tanitásokot azal, a mivel tartoznak rendeknek. és (VKT 922)

Atyák irásit, olvasad tehát azt. azal a tisztelettel a melyel tartozol (IK/A 10)

akegyelemröl amelyet az Isten teszen azal. a kit arra a rendre (IK/A 11)

tudatlanságban neveltetvén fel, tsak egyedül azal meg elégednék hogy veritékivel kerese (IK/A 21)

a melyet az Isten teszen azal. a kit arra a rendre (IK/A 25)

hogy az életed meg egyezék azal amit hisz. és nem kel (IK/A 28)

és elsö része lévén életünknek. azal az Istennek tartozunk. olyan okokbol (IK/A 30)

meg vonnya azt azoktol, kik azal viszá élnek (IK/A 34)

lehet nagyobal meg boszontani, mint azal. hogy ha nem akarnák szolgálattyát (IK/A 36)

ahoz képest szaporodik, a mint azal jól élnek, és egy olyan (IK/A 48)

jobbitásokon, azért keveset is gondolnak azal hogy a gyermekek Isten félök (IK/A 75)

jövének pedig nékem minden jók. azal egyetemben. és számlálhatatlan tiszteség az (IK/A 87)

a foglalatoságban tett; és hogy azal el kerülheted a henyélést, hanem (IK/A 112)

abölcs emberekel társalkodván., meg mutattyák. azal. hogy követni akarják azokot., és (IK/A 121)

kik más képen ne gondolnak azal hogy meg szomorittsák halálos vétkekel (IK/A 123)

Bernárd, aki meg nem elégedet azal. hogy hozánk küldgye fiát, szent (IK/A 126)

a kit a lelke üsmérete. azal vádollya, hogy a lelke az (IK/A 132)

menni a szent napokon és azal jó példát adni atöb hiveknek (IK/A 140)

akiröl már szóllottunk). aki is azal meg nem elégedék hogy kalauza (IK/A 141)

atanulás., nem tsak keveset gondolnak azal; de még kerülik. mint olyan (IK/A 142)

Nyomorult Atyák ! kik azal az esztelen kedvezésel., az örökös (IK/A 145)

könyü, és kitsiny dolognak tarttyák, azal meg elégesznek hogy valamely könyü (IK/A 147)

tsak a kezedet sem mozdithatnád, azal. a levegö égel élsz. a (IK/A 189)

meg adod magadot ellenségednek., és azal. igen meg boszontod az Istent (IK/A 196)

akarnák tenni, de az igazságot azal meg nem bánttyuk. ha azt (IK/A 205)

végben az ifiu beneficiáriusok, noha azal tartoznának halálos vétek alat; és (IK/A 210)

hogy szeresed ötet ugy amint azal tartozol és mond el néki (IK/A 220)

jó erkölcsöt, ne elégedgyél tsak azal meg, hogy a tisztátalan vétket (IK/A 229)

néki jovára fordulhat, vagy hogy azal nem engedik hogy másnak árttson (IK/A 237)

mutatod azal elmédnek gyengeségit,. és a melyben (IK/A 245)

el veszti magát. és senki azal nem gondol (IK/A 260)

árt, annál is inkáb tartozunk azal. a midön másoknak is árthat (IK/A 261)

kintset gyüthesenek, vagy is hogy azal. jószágokot szerezhesenek, mások meg azért (IK/A 267)

Ha közép rendü vagy, elégedgyél azal, és ne nyughatatlankodgyál. valamely nagyob (IK/A 270)

azt akarja hogy te is azal légy az olyanhoz a kinek (IK/A 273)

nagy dolgainkban hozája folyamodgyunk, és azal meg bántodik, ha ezt a (IK/A 283)

hányá nékik aproféta által. és azal fenyegeté., hogy szándekoknak jó vége (IK/A 284)

a mint hogy azis, de azal mind más képen bánnak, nem (IK/A 297)

hogy semmi ugy nem ellenkezik azal a jóval; mint öket olyan (IK/A 298)

hogy az atyák, nem tsak azal tartoznak, hogy gondgyok légyen agyermekek (IK/A 298)

alkalmatos vagyé, és ha nintsené azal valami ellenkezö, vagy testedben. vagy (IK/A 319)

tselekedni a mint itt mondgyuk, azal meg nem sértik az Isten (IK/A 320)

meg tudhasuk, ha Istentöl jöneké. azal a hivatalt el nem vesztik (IK/A 320)

és azt ne gondolyad hogy azal meg sérted hivataloságodot, hogy ha (IK/A 322)

alig vévé kezéhez ahatalmat. hogy azal viszá éle, nyomorultul, el hagyván (IK/A 325)

melyeket a hadi emberek követhetnek., azal tartozol; föképen ha te vagy (IK/A 338)

bánni, ugy irgalmaságot kel tenni, azal akit meg gyöztenek. a midön (IK/A 338)

az ördög azon mesterkedik. hogy azal a gondolkodásban. a szomoruságban. és (IK/A 361)

olthatik, meg adattattanak pedig nékem, azal egybe minden jok, és az (IK/B 446)

és szorgalmatos minden munkáidban. és azal az betegségeket el kerülöd, * it (IK/B 468)

sokszor kedvekre botsáttya, de ök azal viszá élvén., az ö hamiságok (C/A 39)

de még is soha öket azal nem vádolták hogy azokot meg (C/A 150)

1. Azért hogy azal másoknak példát adgyon (C/A 162)

Azért, 1. hogy meg mutassa azal. hogy valoságosan ember volna., és (C/A 164)

imádságban tölté. hogy meg mutassa azal. miképpen kellesék választani azokot. akik (C/A 166)

alattok valojoknak üdveségekre kel élni azal ahatalomal (C/A 207)

igazságrol. melyet hirdettek., Tellyesek lévén. azal az Isteni tüzel, a mely (C/A 216)

és soha nem is tanithat azal ellenkezöt, más képen nem is (C/A 240)

ellen támad, az, a kristust azal vádollya hogy az ígeretit bé (C/A 241)

{…} Azal. hogy ök hirdették az egész (C/A 246)

de mint ha még akristust azal vádolták volna, hogy igéretit bé (C/A 247)

irt senem beszélt roszabul mintö. {…} azal vádolták ötet, vagy a tanitványit (C/A 268)

az eretnekek is keresztelhesenek. tsak azal a szándékal legyen a melyel (C/A 281)

kik a földhöz ragaszkodtak. és azal meg elégednek, nehéz azt el (C/A 287)

3 Hogy meg mutassa azal. hogy a szentek az ö (C/A 298)

valogatnak. 5 mikor az egéségnek azal ártanak, 6. mikor a böjtöt (C/A 320)

{…} Midön azal valamely jót akarunk szerezni, vagy (C/A 322)

{…} szerettyüké az Istent azal mikor azt mondgyuk néki hogy (C/A 352)

Isten irgalmaságal teként reánk. 3 azal az Isten igaságának eleget teszünk (C/A 358)

Isten igaságának eleget teszünk, 4. azal. nagyob bizodalomal kérjük az Istent (C/A 358)

olyan a Mely egy részint azal ne ellenkeznék, mivel minden vétkünk (C/A 368)

és baráti Istennek, de nem azal az örökös tiszteletel tiszteltetnek mint (C/A 376)

A kristust nem bánttyáké meg azal. hogy a szenteknek esedeznek. nem (C/A 377)

azt mondgya hogy a pogányok azal vádollyák vala a keresztyéneket hogy (C/A 385)

kézi munka meg nem egyezik azal a mit az Isten kiván (C/A 396)

hust nem ennék, hogy ha azal. meg botránkoztatná atyafiát. szabad volt (C/A 403)

el is hagyhatta, nem vétvén azal az Isten ditsösége se a (C/A 403)

okbol. 1. hogy meg mutassa azal. hogy ö láttya. és visgállya (C/A 418)

hogy senki magának ne hizelkedgyék. azal hogy ártatlan. a midön vétkes (C/A 418)

Mi tartozunk azal. hogy gyakorta elé számlályuk elménkben (C/A 420)

Végtire. tartozunk azal. hogy a testet sanyargasuk és (C/A 421)

alat a kezekben tarttyák. hogy azal meg mutassák, szent siméonal örömben (C/A 437)

könyvet. vagy a széket hogy azal jelt adgyon a népnek. hogy (C/A 443)

{…} Azal meg akarják mutatni az örömet (C/A 446)

akarják mutatni az örömet, és azal. jelentik a kristus fel támadását (C/A 446)

{…} Hogy meg mutassa azal. az Anyaszent egy ház tagjai (C/A 460)

imádkozunk, mivel meg bántanok öket azal. mondgya szent Agoston. söt még (C/A 461)

és ha ezt veszük is, azal igazak nem vagyunk (C/A 490)

kegyelmet is nyerhet azért ha azal jól éll, és igy kegyelemröl (C/A 494)

de a ritka tsuda. és azal nem kel magunkot biztatnunk, hanem (C/A 499)

az embernek szabadságát. 3. hogy azal nékünk nem tartoznak. 4. hogy (C/A 499)

szövettségben esik az, aki keresztel. azal. akit keresztelt. ugy hogy a (C/A 508)

ki keresztel., meg nem házasodhatik azal a kit keresztelt; sem annak (C/A 508)

fuval a gyermekre., azért hogy azal meg mutassa hogy a meg (C/A 514)

{…} Meg akarják azal mutatni hogy tsak az igazán (C/A 516)

{…} Hogy azal meg mutassák néki. hogy a (C/A 519)

{…} Azal meg akarja mutatni, hogy nem (C/A 525)

{…} Azal azt akarja velünk meg értetni (C/A 526)

{…} Hogy azal. buzgoságra inditván ahiveket, el menyenek (C/A 539)

Azért, hogy a menyiben lehet., azal ö néki nagyob ditsöséget és (C/A 539)

{…} Mikor ahoz. nem azal. a készülettel járulnak. a melyet (C/A 541)

a választásban. amidön valaki beteg. azal meg nem elégszik hogy ollyan (C/A 564)

{…} Meg kellé elégedni azal a penitentziával. mellyet a pap (C/A 585)

mert az Anyaszent egy ház azal hogy indulgentiát ád, abünöst fel (C/A 590)

ház Indulgentiát ád. meg akarjaé azal menteni a hiveket a penitentzia (C/A 595)

pedig valakinek magát. vétek, mert azal az Istent kisértené. tehát fel (C/A 601)

Diaconuságot az Apostolok rendelték, egyebet azal nem akarnak mondani, hanem azt (C/A 618)

püspök képében akristusnak ajánlván magát. azal meg mutassa hogy az Isten (C/A 625)

{…} Meg akarja mutatni néki azal. hogy a világtol tellyeségel el (C/A 625)

{…} Meg akarja azal mutatni hogy holtig egyeségben akar (C/A 639)

{…} Hogy azal apüspöki hatalomban tegye (C/A 640)

{…} Meg akarja néki azal mutatni, hogy az ö legg (C/A 641)

{…} Azal tartoznak hogy halogatás nélkül meg (C/A 665)

{…} Miért kisértene valaki azal az Istent, ha az imádsághoz (C/A 681)

és azt a kegyelmet tsak azal tselekeszi aki ötet kéri, 3 (C/A 682)

is azt kiványa az Isten. azal. midön azt mondgya. hogy éjel (C/A 694)

bennünk, a mely szüntelen ellenkezik azal. a mit az Isten kiván (C/A 704)

szenttségünk nintsen. hogy minden nap azal táplallyuk magunkot, igyekeznünk kel oly (C/A 707)

vétkesnek nem érzik magokot lenni. azal meg nem igazultattak, mivel az (C/A 708)

valo boldogság akadálya üdveségünknek, és azal viszá elünk, hogy az világi (C/A 713)

a deák Anyaszent egy ház azal anyelvel éll, ugyan egy részint (C/A 721)

a helenica nyelv meg változván, azal a lyturgiat meg nem változtatták (C/A 722)

imádást, hanem azt akarja mondani azal., hogy az Istent lélekben és (C/A 726)

{…} Azal mindenikének különös tiszteletet akarnak adni (C/A 729)

az, ötet mindenek felet szeretni, azal tellyeségel tartozik minden értelmes teremtet (C/A 737)

tudták hogy az emberek. azal tartoznak az Istennek mondgya szent (C/A 739)

válhatatlan a kereszt áldozattyátol,. de azal egy, a sidok áldozati olyanok (C/A 745)

vitte az áldozatnak vérit,. és azal meg hintette a sanctuarium elött (C/A 747)

vévén., agörögök még most is azal élnek. alyturgia. a melyel a (C/A 754)

rendelték az ur vatsoráját noha azal ditsekednek hogy ök tsak a (C/A 778)

uj pap, együt mond misét azal. a ki ötet fel szentelte (C/A 778)

mondgyák a misét, meg mutattyák azal. hogy tsak testi képen tselekeszik (C/A 780)

ajánlya. 1. hogy az Istent azal. örökös tisztelettel tisztellye. 2 hogy (C/A 783)

{…} Azért hogy azal mint egy meg bizonyittya mind (C/A 800)

népet köszöntvén a figyelmeteségre indittsa. azal (C/A 802)

{…} Hogy meg mutasák azal. hogy készek engedelmeskedni (C/A 802)

{…} Azal azt akarják tselekedni amit akristus (C/A 808)

tegyed, az egész világon, és azal együt a pápát, ate szolgadot (C/A 820)

az áldozatot. valamint apap., tsak azal külömbözik hogy apap amaga kezei (C/A 822)

áldozatra tette kezeit. meg akarván azal mutatni, hogy helyében teszi halálra (C/A 827)

{…} Azal anépnek akarja tudtára adni hogy (C/A 842)

szándéka avolt., hogy meg akarta azal tartani apüspökséghez tartozando tiszteletet; és (C/A 869)

Anyaszent egy ház meg akarta azal tartani a püspökséghez valo tiszteletet (C/A 869)

oltára tölt. és esze elegyitvén, azal meg keni egészen az oltár (C/A 882)

alá azért teszik. meg akarják azal mutatni, hogy a szentek meg (C/A 885)

meg szentelvén esze elegyiti., és azal az oltárt, és a templom (C/A 887)

{…} Azt akarják azal meg mutatni, hogy valamég a (C/A 888)

kéri az Istentöl azoknak, kik azal meg hintik magokot, hogy a (C/A 890)

valamely nagy szélvészkor, meg kel azal hinteni a betegeket, ahalottakot, és (C/A 891)

{…} Azal meg akarják mutatni hogy a (C/A 895)

azért viszik hogy meg mutasák azal., hogy a keresztyéneknek kalauza az (C/A 895)

aszentelt vizet pedig azért hogy azal meg hinttsék a helyeket ahol (C/A 896)

{…} Azal azt akarják meg mutatni, hogy (C/A 896)

{…} Azal azt akarják, hogy a hívek (C/A 896)

azal el kerülhesen. ugy tselekszik némelykor (C/A 902)

{…} Hogy azal meg mutassa anép mitsoda örömel (C/A 905)

senem beszelt roszabul mint ö. {…} azal vádolták. ötet, vagy a tanittványit (C/B 1102)

kik a földhöz ragaszkodtak. és azal meg elégednek, nehéz azt el (C/B 1116)

válogotnak. 5 mikor az egéssegnek azal ártanak., 6 mikor a böjtöt (C/B 1143)

mulando segittséget adsz. és magadnak azal. örök életet nyersz mondgya szent (C/B 1173)

az Isten irgalmaságal tekint reánk. {…} azal az Isten igasságának. eleget teszünk (C/B 1173)

az Isten igasságának. eleget teszünk {…} azal nagyob bizodalomal kérjük az Istent (C/B 1173)

Nincsen ollyan aki egy reszint azal ne ellenkeznék. mivel minden vétkünk (C/B 1180)

el is hagyhatta, nem vétvén azal az Isten dicsösege, se a (C/B 1207)

Mi tartozunk azal hogy gyakorta elö számlállyuk elménkben (C/B 1220)

Végtire, tartozunk azal. hogy a testet sanyargasuk, és (C/B 1221)

könyvet, vagy a széket., hogy azal jelt adgyon anépnek. hogy az (C/B 1237)

imadkozunk., mivel meg bántanok öket azal. mondgya szent agoston., söt még (C/B 1251)

és ha ezt veszük is. azal igazak nem vagyunk (C/B 1272)

a kristustól jö. mivel ha azal jól éll., ezért ujjab kegyelmet (C/B 1275)

{…} Az Isten azal. fényeségel. mutattya ki igasságát némellyeken (C/B 1277)

az embernek szabadságát., 3. hogy azal nékünk nem tartoznak 4. hogy (C/B 1278)

fu a gyermekre. azért. hogy azal meg mutassa, hogy a meg (C/B 1289)

{…} Meg akarják azal mutatni., hogy tsak az igazán (C/B 1291)

{…} Hogy azal meg mutassák néki, hogy a (C/B 1293)

{…} Meg kellé elégedni azal a penitentziával. mellyet a pap (C/B 1342)

mert az anyaszent egy ház, azal hogy indulgentiát ád, a bünöst (C/B 1346)

a kristusnak ajánlván a gyerttyát, azal meg mutassa hogy az Isten (C/B 1371)

{…} Meg akarja néki mutatni azal., hogy e világtol tellyeségel el (C/B 1371)

{…} Meg akarja azal mutatni. hogy a püspököt. tsak (C/B 1381)

{…} Meg akarja azal mutatni hogy holtig egyeségben akar (C/B 1382)

{…} Hogy azal. a püspöki hatalomban tegye (C/B 1383)

{…} Meg akarja néki azal mutatni. hogy az ö leg (C/B 1383)

mind ebben, mind más sokakban azal ellenkeznek (C/B 1481)

tegyed, az egész világon. és azal együt, a pápát, a te (C/B 1514)

áldozatra tette kezeit, meg akarván azal mutatni. hogy helyében tészi halálra (C/B 1519)

oltarra tölt. és esze elegyitvén, azal meg keni egészen az oltár (C/B 1562)

kisértetben vagyunk, valamely nagy szélvészkor, azal meg kell hinteni a betegeket (C/B 1568)

{…} Azal meg akarják. mutatni. hogy a (C/B 1572)

{…} Azal azt akarják meg mutatni. hogy (C/B 1572)

{…} Azal meg akarják mutatni hogy ahivek (C/B 1572)

és hogy mitsoda ellenkezö légyen azal az élettel, a melyet a (IJE 17)

Ha azal meg elégszik kegyelmed felelé apáter (IJE 23)

távul járnak. hivatalunktol, vagy is azal ellenkeznek. azok a resttségtöl származnak (IJE 34)

Mit vétek én azal az aszszonynak. mondá angyélika, ha (IJE 39)

és háláadatlanság volna nem gondolni azal. a mi a fejdelmet. és (IJE 48)

a resttséget ne fedeznék el.azal. a fö rendü titulusal. mint (IJE 55)

tunyaságban. és a resttségben tarttya, azal nagy rövidséget tselekesznek. ha ollyat (IJE 59)

ki a zebéböl, az után. azal menté magát, nem gondolta hogy (IJE 60)

mit kegyelmed, mind azon által. azal meg elégesznek mondani. hogy a (IJE 82)

hogy tiszteletett adgyak. annak, akinek azal tartozom, meg kell vallanom, hogy (IJE 101)

nagyob kötelesége az anyának, és azal tartozik hogy a szemérmetességbe tarttsa (IJE 102)

és háláadásal ne tartoznék. mivel azal tartozik tellyeségel az Isten törvénye (IJE 104)

valamely jó erkölcs. a mely azal ellenkezik. ebböl következik., hogy a (IJE 108)

azt se ne szeressük, se azal roszul ne éllyünk. tudta is (IJE 115)

kell keresni a joszágot. és azal meg elegedni a mit Isten (IJE 121)

kell elégednünk. valamint alég szegenyebnek, azal. a mi elég atermészetnek (IJE 121)

ajószágot. nagy kegyelem kivántatik, hogy azal jól élhessünk. epediglen a mint (IJE 122)

Ugyan is mit törödöm én azal, mondá télamon, hogy az ágy (IJE 125)

nem bánttyuk az Istent, ha azal a joszágal (IJE 133)

kegyelmetek mivel tartoznak az illyenek, azal hogy meg fizesék akárt, melyet (IJE 141)

ha maga is el menne. azal nem volna aláb valo nagy (IJE 147)

szánni egy kis költtséget, mert azal nagyobat kiméllünk meg, se nagy (IJE 148)

magunkal el hitetnünk, hogy magunkot azal meg menthettyük, ha azt mondgyuk (IJE 153)

kiméllyük, és a bizonyos, hogy azal jól élünk, atöbbivel is jol (IJE 159)

a keresztények pedig mostanában. még azal. ditsekednek (IJE 163)

azal mutatni az atyának nagy hires (ISZ 182)

adták. atörvény szerént, samuel anépet azal fenyegeté, hogy akirályok. iga alá (ISZ 194)

béliek szokásirol, igen meg egyezik azal, amit az irás mond a (ISZ 198)

méznél semmit nem tartottak kedvesebbet., azal tsinálták a liktáriumot, és aleg (ISZ 204)

ad az ö népének, mivel azal. mind az engedelmeségre szoktatá. öket (ISZ 207)

valamint agyász ruha, meg akarván azal mutatni, hogy szüntelen valo penitentziát (ISZ 237)

se a bálványokot nem imádta, azal vádolták, hogy semmi vallása nintsen (ISZ 244)

bizonyos mulattságokot, a melyeket arégiek, azal ellenkezöknek tartották, és amelyek ellen (ISZ 245)

öleté meg dávid azt, aki azal kérkedék. hogy sault meg ölte (ISZ 259)

embert kiván, egy ország igazgatására, azal, mojsesre, dávidra, és salamonra tzélozot (ISZ 268)

angyalok szolgáltanak néki, meg akarván azal mutatni. hogy annak ugy kellene (KSZ 295)

és a profétákot, meg akarván azal mutatni, hogy az ö tanitása (KSZ 297)

keresni, tsendesekké, és együgyüekké lettenek, azal a nemesi együgyüségel, a mely (KSZ 311)

venni az emberi tudománynak, mivel azal gyözi vala meg a tudos (KSZ 322)

a szeretet egyeségében éltenek, és azal káromlották öket, hogy valamely támadást (KSZ 335)

Azal is káromlák akeresztényeket. hogy az (KSZ 341)

rosz végre., ha alamisnát adtanak, azal káromlották, hogy tsak azért adnak (KSZ 342)

is ditsekedtenek ajövendö mondásal, vagy azal hogy a betegeket meg gyógyittyák (KSZ 342)

mondgyák vala, hogy az Isten azal bántodik, és mint hogy a (KSZ 351)

szentelt olaj nem volt. tsak azal az olajal is sokakot meg (KSZ 375)

adták volna a fogyatkozást. ha azal nem gondolt volna valamely más (KSZ 382)

hogy az anyaszent egy ház, azal élt volna, a thébaid pusztájában (KSZ 405)

izadtak, anyakokot, és az orczájokot azal meg törölték, {…} 2. a manipula (KSZ 410)

adhattak a szegényeknek, szent basilius azal menté magát a samosatiai szent (KSZ 426)

ivut, szent Chrysostomust atöbbi közöt azal is vádolák, hogy tsak egyedül (KSZ 427)

kisértesse magát. {…} a samasatiai pált, azal vádolák, hogy kenyesen élt, sokat (KSZ 427)

világ ha keresztényé lett is, azal tsak világ marada, lassan, lassan (KSZ 449)

gyakorta panaszolkodék, hogy a halgatoi azal mentik vala magokot. hogy ök (KSZ 449)

meg ront, viszá kezdének élni azal, ami addig jonak láttzot lenni (KSZ 449)

tsökenésnek kezdeteit, de nem akarom azal meg gyengitteni azt, amit mondottam (KSZ 450)

nagy tiszteletet, és némellyeket közüllök, azal vádolák, hogy a kezeknél lévö (KSZ 450)

a leg szenteb. püspökök is azal éltenek (KSZ 452)

törvényhez nagy ditséretel lön, noha azal vádolák, hogy azt el akarná (SUT 510)

szent Hieronimus azt mondgya. hogy azal ditsekedék. hogy ö volna az (SUT 514)

Azal kérkedet, hogy ö volna akristus (SUT 516)

Azal vádollyák vala öket hogy a (SUT 518)

az birodalomban. tsak akeresztyéneket okozták.; Azal káromlották. hogy azö gyülekezetekben. olyan (SUT 518)

kezdé hirdetni, még mostanában ís azal kérkednek az Abyssinusok hogy tölle (SUT 524)

ugyan el tékozlotta, valo hogy azal nagy sok jó akarokot tsinála (SUT 536)

báttyának a Gubernator elöt, mivel azal vádolá bé ötet, hogy Agrippának (SUT 537)

Vitelliushoz, a syriai Gubernatorhoz, vádolván azal pilatust. hogy reájok ütöt, és (SUT 541)

és sokal keményeben örizteté, fenyegetvén azal. hogy fejével fizetné meg. arosz (SUT 543)

és szent pál nem éltenek azal ahatalomal. azt irják hogy szent (SUT 549)

és hogy nem lehet. hogy azal ezt a fejdelmet meg ne (SUT 566)

fogva volna, azt gondolák hogy azal tsak meg akarnák öket tsalni (SUT 573)

ajándékokal. és levelekel, a melyekben azal vádolá Hérodest, hogy része volt (SUT 575)

valamely támadást fognak inditani, és azal. alkalmatoságot adnak a pogányoknak. hogy (SUT 576)

joszágokot kért volna tölle, hanem azal meg elegedet, hogy a nemzetének (SUT 587)

A pártos urak azal meg nem elégedének hanem vologeshez (SUT 599)

meg romolnak akörmök. az Isten azal fenyegeti. hogy kardot ejt a (SUT 602)

birni azt améltóságot. meg elégszik azal. hogy olyan szerentsés volt. hogy (SUT 608)

és palástot viseltenek, A spanyolok. azal kérkednek. hogy szent Jakab volt (SUT 614)

bé ne lett volna töltve, azal atellyes világoságal, tudományal, hüségel, és (SUT 620)

némely értelem nélkül valo áitatosok, azal kérkednek vala régenten, hogy nékik (SUT 620)

meg mondani a hiveknek, még azal erösitették. hogy azt a könyvet (SUT 620)

se szent Barnabás nem éltenek azal a szabadságal mint a több (SUT 625)

a birák eleibe vivék, vádolván azal öket. hogy a várost fel (SUT 654)

keserüséget okozának, a második levelében azal fenyegeti (SUT 681)

a kristushoz ragaszkodnának, hanem még azal ditsekednek némellyek. hogy pál tanitványi (SUT 684)

ditsöitették amint kelletet volna, és azal tartoztanak, ez igy lévén, az (SUT 697)

a maga lábait, és kezeit azal meg kötözé. és mondá imé (SUT 703)

meg ne ölnék és azután azal vádolnák. hogy a sidoknak pénzért (SUT 710)

Asiai sidok., a kik engem azal vádolának hogy pogányokot vittem volna (SUT 711)

néki, Titus meg nem elégedék azal. hogy mindenek eleiben ki botsásák (SUT 714)

titkoson tselekedé. de Florus. még azal ditsekedék, benne nem volt. se (SUT 752)

hasznokra magyarázák ezeket ajeleket. hizelkedvén azal magoknak, hogy a mely roszat (SUT 756)

hitet el hagyták., és sokakot. azal. hitegették, hogy a fel támadás (SUT 761)

erönek lenni. mint simon, hanem azal ditsekedék, hogy a minden hato (SUT 764)

esztendönek, 33 kában. A nicoláisták azal ditsekedének. talám nem hamisan. hogy (SUT 772)

öket., tudván azt, hogy tsak azal amodal kerülheti el a sidoknak (SUT 778)

siettségel Jérusálembe mene., nem gondolván azal. hogy Czezáriaban menyen., ahol tudta (SUT 780)

valo sidok avárosra ütének, hogy azal is ugy bányanak mint atöbbivel (SUT 789)

Görögökre, és tüzet vévén kezekben., azal fenyegeték. hogy mind meg égetnék (SUT 790)

és némely elei avárosnak, akik azal kinálák Cestiust. hogy meg nyittyák (SUT 793)

látván hogy sok pénze volna, azal hizelkedék magának. hogy talám még (SUT 799)

tartani., hanem Tárisé városát akarná azal meg erösiteni aki egészen nyitva (SUT 800)

mene, Josef pedig meg elégedék azal. hogy szám ki vetésbe küldgye (SUT 802)

gyülevészekel. Titkon pedig Jérusálembe külde. azal vádolván Josefet, hogy sok hadat (SUT 802)

ifiuság pedig abban foglalatoskodék. hogy azal jol tudgyon bánni, ót minden (SUT 805)

az Évangyéliumba. vádolván az sidokot azal. hogy a Templom, és az (SUT 827)

hogy ötet meg itéllyék, vádolván azal. hogy vespásiánushoz. küldöt. és avárost (SUT 827)

hogy ha pedig nem találtanak. azal vádolták hogy el rejtette. és (SUT 861)

panaszt tettek ellene Titusnak, vádolván azal. hogy el árullya öket ugy (SUT 868)

hartz helyt. és meg elégedni azal, azon anapon, hogy az Antonia (SUT 873)

tsak nézék. meg sem mozdulának. azal bé érék, hogy átkot mondgyanak (SUT 877)

volt azt a szegény népet., Azal hizelkedének magoknak azok a gonoszok (SUT 885)

mutatá meg magát, gondolván hogy azal aRomaiakot meg ijeszti, a mint (SUT 890)

azál – 1

aszszonynak házában menvén, aki is azál mulatá magát. hogy azt nézte (MN 68)

azé – 1

lakadalmom ollyan közél volna, mint azé a piros. leányé, én szeretem (TL 33)

azert – 8

untam már az irást is, azert felben szakasztom a mi remeténk (TL 104)

midön el végezi, mondgya. hogy azert tette azt a gyonását, hogy (TL 117)

néném. hogy mi jok vagyunk azert hogy ugy szerettyük egymást. annál (TL 122)

ember köntösével nem fedeznék magokot., azert a midön valami uton járot (TL 132)

ritka lévén. aviz is szük. azert is emlékezik az irás annyiszor (TL 133)

forrási voltanak it nálunk. apedig azert volt hogy györgy hertzeg tegnap (TL 160)

szomoru levélnek. rövidnek kel lenni azert el is végezem (TL 214)

után. szemben lesz a fejdelemel., azert utánna siettünk. hogy az ebédgye (TL 230)

azért – 3901

mellyet urunk után küldöttek. veresnek azért hivom, mert kivül veres posztoval (TL 9)

földnire, eleget mondgyuk hogy mi azért jöttünk, hogy vélek hadakozzunk. de (TL 9)

hozzája, mert mint hogy nem azért jöttünk ide, hogy itt sok (TL 14)

szép sik mezön vadászunk. hanem azért hogy bujdosásunknak végit szakaszuk; de (TL 14)

az urunknak vagyon három lova. azért mindenikünk alá egy egy lovat (TL 16)

a szolgák ótt nem lehetnek., azért néma szolgákot tartanak., és azok (TL 16)

mi rakás kenyerünk el hintve. azért együnk belölle a még abban (TL 17)

mint egy darab jég, hát azért ne irjak kédnek? avalo meg (TL 17)

kedves pipa szárát Constancinápolyban felejtették. azért postán küldött viszá, azt a (TL 19)

dolog, ugyé édes néném, de azért vagyunk keresztények, hogy bizzunk, ismét (TL 23)

ne gondolkodgyék.? a pedig csak azért. hogy az aszszonynyal nem kel (TL 23)

sütö kemencze, fok háznak pedig azért hivom, mert az ablakon ki (TL 25)

én nem tudom, csak gondolom, azért hogy a szomszéd aszszonyt ne (TL 25)

egy épp házat sem találtunk. azért az urunk kénszeriteték. aváros mellet (TL 27)

lövésnire. de mind ezeket. örömömben azért irom, hogy oly közél vagyunk (TL 27)

se atitulus iránt a követtel. azért gyakran járok hozájok; az aszszony (TL 28)

orrára inkáb oda száradot volt. azért nehezeb is volt a munka (TL 33)

le feszegették. de feketén maradot. azért nem jovallom senkinek hogy meg (TL 33)

dicsérte a szépségiért. hanem ajoságáért. azért is. mondom neki mindenkor. hogy (TL 35)

országos dolgokrol, de nem irok, azért. hogy hamaréb vehessem a kéd (TL 36)

az urán, vagy a gyermekein. azért két vagy három aranyat igért (TL 38)

nem derék mulattság. azért is a fejdelem fél oráig (TL 38)

kédnek egy hirt meg tudni. azért hogy bolhák. ne csipjék kédet (TL 39)

egy leánynak hogy irni tudgyon., azért hogy a szeretöinek ne irhasson (TL 40)

ugy tettzik, hogy nem csak azért irok kédnek hogy irni tudok (TL 40)

kédnek hogy irni tudok, hanem azért hogy a hajlandoság viszen reá (TL 40)

ugratnak innét, aztot csak éppen azért bánnám hogy kédtöl meszéb lennék (TL 41)

akarja az Isten hogy légy. azért itt sétály ezen a szép (TL 43)

az ajándékot aszszonynak küldötte volna, azért dicsérném. de egy gyenerális virágot (TL 48)

az aszszonyok a korcsomára mennek. azért senki nem itéli meg öket (TL 49)

török két tsötörtököt el mulat. azért a feleséginek szabad panaszt tenni (TL 49)

menetel. amellyet szivesen bánom azért, hogy egymástol továb esünk, mind (TL 50)

közepe felé innét el illantunk, azért azon legyünk. hogy azt a (TL 50)

a levelet bé kel pecsételnem. azért most többet nem irhatok, hanem (TL 52)

miéink még is ingben dolgoztanak. azért hogy a fejdelem ót volt (TL 53)

karozzák a szöllöt mint nálunk. azért is az ágak mind le (TL 56)

semmi más külsö munkájok nincsen, azért arra reá érkeznek. aváros felöl (TL 56)

hadnak ablakokot, kivált a törökök. azért hogy a feleségek ki ne (TL 56)

dolog., de el nem mulatom. azért hogy kedvit talállyam. és mindenkor (TL 58)

többivel. nem a szükségért, hanem azért hogy mondhassam hogy sárban hevertem (TL 59)

télben. mind nyárban meg tartom, azért ezaz levél olyan hoszu; hogy (TL 59)

sár. de a görög papok. azért hogy egy nehány polturát nyerhessenek (TL 60)

ahol egy nehány polturát nyerhetnek, azért ezt a vizet is meg (TL 60)

hogy egyiket sem vihette vegben: azért lora. ült. és ügettette a (TL 60)

egy magyar regyimentet alittson fel. azért ide jöt. hogy magyar katonákot (TL 62)

lakot. nem vala valoságos ura. azért a papok is azt mondgyák (TL 64)

ki a maga borát árulhassa azért fizetni kel. ha csak tele (TL 66)

meg azon felyül fizetni kel. azért, hogy két százat nem csaptak (TL 67)

napot ülnek. talám e föld, azért tettzik, ollyan rosznak, azért láttzik (TL 70)

föld, azért tettzik, ollyan rosznak, azért láttzik hogy itt töltünk, esztendöket (TL 70)

is valaha valamin. valamint mások, azért egy igen kedves gyürüit ki (TL 72)

legyen., és tzinteremben ne vigyék, azért nem kel aházbol ki menni (TL 73)

nem gondoltam viradtát érni. nem azért. hogy valoságal érzettem volna valamely (TL 75)

valamely változást az egésségben. hanem azért. hogy az elmének nyughatatlansága okozta (TL 75)

szükséges bé fedni az orczáját. azért, hogy valamely gondolatokot ne okozon (TL 78)

mindeniket octavával meg kel tartani, azért különösön. az apostolok innepeken. különösön (TL 80)

nedves humor megyen ki belöllök. azért különösön. öszel meg lehet (TL 80)

a szükségért házasodot meg. mint azért hogy vagyon modgya benne, mert (TL 81)

voltam. egy kis háragos pirongatás azért hogy annyi ideig látni nem (TL 82)

azért irom még egyszer. még egy (TL 84)

it valokon pedig éppen nyomoruság. azért tegye le kéd. egy kevés (TL 84)

kéd. hogy ezt találám mondani. azért most nem is irok többet (TL 85)

hanem hogy éhel halyon meg, azért a tömlöczben vetették, és semmi (TL 85)

anyával vagyon, ollyan helyt keres azért magának, a honnét titkon, mindent (TL 85)

nem volt szükség bocsánatot kérni azért, hogy annyi ideig nem irhatot (TL 86)

irjon kéd szebbet. ennekem tettzik, azért irtam meg. az is tettzik (TL 88)

fejiben. le mondván a királyságrol.? azért ki dicséri, ki nem, de (TL 88)

ki dicséri, ki nem, de azért kevesen dicsérik. hogy a fia (TL 88)

mikor jókedvünk van. de csak azért haragszom hogy némelykor rövidek. holot (TL 92)

örömmel olvasom. hogy némelykor csak azért irok rövid levelet. hogy hamaréb (TL 92)

is. mit vétenék véle. csak azért is azt mondom. hogy a (TL 92)

szükségeseb dolgok., mint a konyhákban, azért ma a mint észre veszem (TL 93)

konyhán maradok. és onnét irok. azért is jutot eszemben. hogy régenten (TL 93)

söt még kakasokot sem tartottak, azért. hogy fel ne ébreszék álmokbol (TL 93)

millium éröt, édes néném dicsérjüké azért Cleopátra aszszonyomot? csudálom, de nem (TL 93)

kelletet küldeni, arégi püspökök pedig azért meg nehezteltek volna., mivel az (TL 94)

hogy csak közönséges rendböl valának. azért nem vágytanak a féle alkalmatosságokra (TL 94)

rendelték amagyar országi gazdag püspökségeket, azért hogy régenten tartoztanak a török (TL 96)

uraság kedviért tartanak udvart hanem azért hogy szokás. és hogy a (TL 96)

a szokást az ánglusok kezdeték, azért hogy az évangyeliumban a vagyon (TL 98)

szombatokon a hust meg eszik. azért hogy azon idökben, a boldogságos (TL 98)

25 mély földnire meg lehet, azért ha meg szid is, kéd (TL 100)

magrol le tépni a gyapotat, azért itt az aszszonyoknak ollyan kis (TL 101)

jo helyre el teszik tavaszig. azért vegyük elö (TL 102)

meg ajándékozot két missionárius papot, azért hogy ök hozták mesze országrol (TL 102)

ahoz tud, mert ecsak eppen azért tettzik nehéznek. hogy nem tudnak (TL 102)

mint hogy kevés ideig élnek. azért az idöt el nem akarják (TL 103)

magának ollyan helyt ahol épithessen azért seprü agakot. hintenek néki. és (TL 104)

midön a házát meg furja. azért csak egy nehányat hadnak meg (TL 105)

kevés seprü szállal habarni kezdik, azért hogy a selyem szál. a (TL 105)

mint hogy több költtségben telnék, azért abban hadták. mert egy nehány (TL 105)

de azt tarttyák. hogy azért a gyuk hus ót nem (TL 106)

de deákul már szégyenlene beszélleni. azért hogy az aszszonyok tanulo deáknak (TL 107)

részegittse. és az apjátol is, azért dicséretet vegyen más nap, e (TL 108)

az atyák nagy számot adnak azért hogy a fiakot nagyob gondviselésel (TL 109)

én eleget predikálottam a fiakrol, azért le szállok a predikállo székböl (TL 109)

kik ötet szerették, és szolgálták, azért hogy az illyen rosz. mint (TL 113)

micsoda szenvedést nem érdemlek. ök azért szenvedtenek. hogy például legyenek. és (TL 113)

a tüzben. én nekem pedig azért kel szenvednem. hogy akaratom ellen (TL 113)

meg gyogyullyon. a szegény susi azért igen szomoru; elégé vigasztalnám de (TL 114)

Ma csak azért irok kédnek. hogy bizonyos alkalmatosság (TL 114)

áts volt. gyontato székeket csinált. azért beszéllyünk a gyonásrol. nem szükséges (TL 115)

találta volna, itt most szürnek, azért beszéllyünk a szüretröl. és mondgya (TL 115)

menteni, a más világon lévötöl., azért már nincsen is leg kisseb (TL 116)

mint hogy e szomoru levél. azért most nem is irok többet (TL 116)

itt a halálrol kel beszélleni. azért el is kel végezni, tudgya (TL 118)

rothadva, nem tudom valojában. ha azért nem vittéké a testet Constancinápolyban (TL 118)

sok költtségben került volna. vagy azért hogy nem engedték meg. de (TL 118)

az eke mellé nem tehetem, azért viszá térek susihoz, és azt (TL 120)

irni, és ha irok. csak azért irom, hogy kédnek válaszát vehessem (TL 120)

nekünk, semmit nem alkalmatlankodik. mi azért jol alhatunk. jol ehetünk, és (TL 122)

ök aluttak. én is aluszom. azért jo éttzakát édes néném (TL 122)

azon által meg irom, nem azért hogy kédet arra meg tanittsam (TL 123)

kédet arra meg tanittsam, hanem azért, hogy meg mutassam, mint tudok (TL 123)

három pénteken. a gazdaszszonynak lehet azért panaszt tenni a biró elött (TL 124)

magokot itt az aszszonyok, talám azért, hogy még inkáb kapjanak rajtok (TL 124)

nem lehet hoszu levelet irni. azért hogy hideg vagyon. nyárban pediglen (TL 124)

mellet lako helyt adot, és azért templaristáknak nevezék, második honorius pápa (TL 126)

el merülének, föképpen a részegségben. azért is mondgyák példa beszédben a (TL 126)

lévö templaristákot meg fogják. apápa azért igen meg neheztele a királyra (TL 126)

irnom, és ha irok, csak azért irok, hogy meg mutassam kédnek (TL 127)

császár nem öletéémeg a fiát azért. hogy ártatlanul azzal vádoltaték. hogy (TL 128)

három száz mély föld közöttünk, azért csendesen alhatunk. és csak a (TL 129)

ki soha sem olvasot könyvet azért. hogy mikor a levelet kel (TL 130)

az anyádnak arra szüksége vagyon. azért ad ide. azon a feleségit (TL 132)

a nap is meleget süt. azért nagy alázatoson el végezvén levelemet (TL 134)

szerencsém, joszágom, jégre vagyon epitve. azért nem a szivtöl. hanem azelmétöl (TL 135)

vagy nem irhattam, vagyis csak azért hogy nem irtam, mert irhattam (TL 136)

jo szokást elnem kel hadni. azért maradok az aszszonynak, köteles, alázatos (TL 142)

azal mentette egy urnak magát. azért nem mehet hozája, hogy a (TL 148)

kenyeret a templomban, mint francziában. azért hogy nálunk nem szokás. ök (TL 148)

nem lakhatik. se nem kereskedhetik. azért kéreti afejdelmet hogy segittse meg (TL 149)

éreznek az atyák a fiokhoz, azért atyának kel lenni, azt pedig (TL 149)

felelem, hogy öttsém uramot üsmérjük. azért beszellünk ugy. de ha az (TL 151)

elmegyünk ugyan vadászni, de csak azért hogy othon ne legyünk, és (TL 151)

a szépsége volt, a királyné azért gyülölte,. ez az ersébet. adot (TL 153)

és a Ceremoniát. igen szerette, azért a papi öltözeteket meg tartatta (TL 154)

a papi öltözeteket meg tartatta, azért is szokta volt mondani. hogy (TL 154)

ellenség már quartélyban kezd szállani. azért mi is bé szállottunk a (TL 154)

vagy pediglen. az a jó azért tettzik jonak hogy nincsen hatalmunkban (TL 155)

keveseb gabonája volt mint másoknak; azért panaszolkodni kezdet, de az istenek (TL 156)

mivel nem akar szabadságot adni, azért meg változtatván a vallást. vigye (TL 158)

igyekezék. amelyre az Isten rendelte, azért hogy a részegesek. meny országban (TL 159)

láthassa meg. hát mi? miis. azért éllyünk egésségben. még Istennek tettzik (TL 161)

meg holt. ezeket meg ölek azért, hogy elevenen ne kénszeritessenek ki (TL 165)

császároknak. uroknak üsmérni nem akarnak. azért azt akarom, hogy senkinek is (TL 166)

micsoda alá valo eszközel munkálodik. azért hogy az alá valo eszközböl (TL 166)

nem okos mészáros vajdává lenne, azért mondá pátronának. hogy ebben adologban (TL 168)

tölled, ha akarszé kezes lenni azért. amészárosért. hogy nekik azt a (TL 168)

hogy ö nem lenne kezes. azért a mészárosért. csak ötven polturáért (TL 168)

a szerecsenek nagy károkot tesznek. azért aki igaz musulmannak tarttya magát (TL 169)

elött kellene más divánnak lenni, azért, arra int mindeneket. hogy ki (TL 169)

aszszony. nem akará el menni, azért. hogy egyikét., amásikánál. fellyeb ne (TL 172)

zenebonát indithatna a vendégség közben. azért biró akara lenni ebben adologban (TL 172)

hogy vagyon a. hogy én azért hivattam ide pilátust hogy számki (TL 174)

ki is meg oltalmazta. kétszer, azért mihent a császár eleiben ment (TL 174)

hanem csak a földön jár. azért a többit nagy tisztelettel félre (TL 175)

aszerencsétlennek, a szeretete is szerencsétlen. azért mindenkor tartot attol, hogy Cleopátra (TL 176)

vett volna. azon király tiszteitöl, azért meg lehetne most rajtok ki (TL 177)

a micsodás rut az irigység, azért nem is beszéllek már többet (TL 177)

nem vártam volna akéd hirét, azért már mélto haragudni. ki hitte (TL 178)

hajola mindgyárt az ibrahim tanáttsára. azért, mert csak akkor csinált vala (TL 180)

mivel azálom mint egy halál, azért igy eleget tész igéretednek, a (TL 181)

állapotban is voltam ma regel. azért is küldöttem éretted (TL 183)

silvia, nem azért hivattalak ide. hogy valamit el (TL 183)

szeretet, a mely meg boszszontot azért, hogy télámon őtet nálamnál inkáb (TL 184)

a boszonkodás. a melyben vagyok. azért. hogy télámon – csak ötet látogattya (TL 184)

másoktol. és hogy mindent; csak azért cselekeszünk. a magunkhoz valo szeretet (TL 184)

nem, hanem csak magaért. és azért a gyönyörüségért. a melyet talál (TL 185)

nem tudhattya, hogy én nem azért cselekedtem aztot: hogy ötet köteledzem (TL 186)

ha köteleségel nem volna hozád, azért, amit cselekedtél ö érette.? a (TL 186)

küldhetne. a mint kivántatot volna, azért varsovárol ki kelleték (TL 188)

magamot ugy mint az aluvást. azért jó éttzakát is kivánok (TL 188)

a kéd szép szemeinek tessék. azért el vegezem levelemet. és ebböl (TL 190)

mert it ritka a jóhal., azérté hogy e tályékát a hal (TL 192)

sok haszontalan suhajtásokot bocsáttunk együt. azért. hogy hamaréb meg nem házasodtunk (TL 192)

hogy férhez nem akarta adni. azért. hogy el ne távozanak tölle (TL 192)

duplán érdemli a köszönetet. egyszer azért. hogy nénékám küldötte. masodszor azért (TL 192)

azért. hogy nénékám küldötte. masodszor azért. mert böjtben vagyunk, mert szükségünk (TL 192)

meg kel benne maradni. mind azért, hogy okos teremtet állat, mind (TL 197)

okos teremtet állat, mind pedig azért, hogy azt parancsollyák néki, hogy (TL 197)

mondhatnák. hogy itt némelykor csak azért havaz, hogy az örmények vendégeskedhessenek (TL 197)

hogy késöre adták fel avárat, azért, meg haragudot. az egész lakosokra (TL 199)

az embereket mind le vágattya. azért, más nap valamennyi aszszony, vagy (TL 199)

a jo tétemény, soha senki azért meg nem szegényedet. de sok (TL 200)

sok gazdag ház pusztult el azért. hogy abban. az adakozást. nem (TL 200)

Isten mára halasztotta halálát urunknak. azért. hogy meg szentellye, halálának áldozattyát (TL 202)

kevésböl. keveset sem adnak, elöször azért, mert a rendelt pénz. esztendö (TL 206)

kik a konyhán szolgálnak. harmadszor azért. mert ha egynek adnának. a (TL 206)

fejdelem csak hamar el érkezik., azért addig. nem szükséges függeni valakitöl (TL 207)

ezen levelemet meg küldgyék. hassanak azért szivére igaz baráttyának. utolsó szavai (TL 208)

hogy mindenekröl számot adhassak. nem azért. hogy kedvit talállyam. hanem azért (TL 210)

azért. hogy kedvit talállyam. hanem azért. hogy Isten aldása legyen rajtam (TL 210)

volna, ha többet illyeneket irnék, azért el végezvén. maradok kedves néném (TL 211)

vagyon., Isten azt ugy rendelte azért. hogy mások. kik ötet akarnák (TL 211)

egy Isten fizesét sem mondot. azért. hogy jószágára tselédire viseltem gondot (TL 216)

rendeletlenné. változová. és álhatatlanná lett. azért is oly haragos, és változo (TL 216)

azért. se azt nem tudgya hogy (TL 217)

A békeség fel lévén bontva. azért a portának sem lévén szükséges (TL 217)

még itt igen ujak vagyunk., azért semmi uj dolgot nem irhatok (TL 218)

ma audenciája lenne a Császárnál, azért ma jó hajnalban a fejdelem (TL 220)

közöt le ülteték, epedig tsak azért volt. hogy meg mutasák, hogy (TL 220)

indulnunk. vagy akarjuk vagy sem. azért nem irhatok többet (TL 223)

hoszu levelet nem lehet irni. azért el végezem és jó egéséget (TL 223)

én még el nem felejtettem., azért azt irom. hogy tegnap érkeztem (TL 224)

modon termet. ez örmény volt, azért is nevezték halváts. mehemetnek, igen (TL 225)

mint hogy siet, azért a hadát továb nem nyugosztallya (TL 227)

a vezér ezt meg tudván. azért jött ilyen siettségel erre, és (TL 227)

jött ilyen siettségel erre, és azért is indulunk ma meg hogy (TL 227)

éttzakát tölteni, és hogy avezér azért indult volna meg, hogy éttzaka (TL 228)

tudok meg. hogy a vezér azért lötetet az estve. hogy a (TL 228)

volt hogy velünk szemben legyen, azért tsak hamar ebédelt, és a (TL 230)

ket nap mulva meg indulunk, azért a leveleket arra kel igazgatni (TL 232)

hogy veszedelmes volna éttzaka járni., azért minden estve ki kötöttünk valamely (TL 233)

el is adta azután ahajoját, azért hogy tisztátalanná lett volt a (TL 233)

izené nékem, hogy legyek melette., azért már egynehány naptol fogvást mellette (TL 234)

szegény fejdelem testit. Constancinapolyban vigyék. azért tegnap estve. egy görög templomban (TL 236)

bort. mert pénzek nem volt,. azért tanátsot tartottak egymás közöt hogy (TL 236)

se nem olvasot, senem varot azért, hogy szégyenlette az oculárét fel (TL 237)

de azt meg nem engedték. azért ennek elötte egy nehány napal (TL 238)

volt. mint a szalma tüz, azért ne beszellyünk többet felölle, az (TL 238)

minden iro szerszámimot el rakom azért a levelet is el végezem (TL 238)

soha is. azt pedig csak azért. mert szégyenlette. az oculárét feltenni (TL 239)

adot. posta lovakot, és szekereket, azért. Isten segittségivel innét eléb megyünk (TL 239)

elötte el indullyak. irok. csak azért is. hogy meg tudgyad néném (TL 244)

is a templomok. de nem azért. hogy imádkozanak., hanem azért, hogy (TL 244)

nem azért. hogy imádkozanak., hanem azért, hogy a nép minden portékáját (TL 244)

részit havasalföldinek. a melyet birt. azért krájovára ment, mint egy viszá (TL 248)

levelemet el végzem, de csak azért, hogy hamaréb készülhessek meg indulhassak (TL 249)

innét csak hamar Constáncinapolyban megyünk, azért hogy meg lássuk, miben vannak (TL 250)

sem leszen ugy amint gondolom. azért hadgyuk arra a nagy cselédes (TL 251)

mult télen. nagyob hidegek jártak, azért. fára is többet kelletet költeni (TL 252)

mondgya, hogy mások látván tselekedetinket. azért az Istent ditsérjék. valo szent (TL 257)

azt mondgya. hogy ha tsak azért akarunk emberséges emberek lenni hogy (TL 257)

mely tsak füst jutalom lészen, azért ajót nem magáért ajóért kel (TL 257)

birodalom historiáját irjam le. tsak azért is jó egéséget. jó éttzakát (TL 262)

az új feleségivel sem lakhatik, azért a felesége ád neki csemegére (TL 268)

sidó vala mint sem keresztyén., azért nem is vevének ki anyi (TL 268)

ur akarattyának, evilágra pedig tsak azért jöt, hogy az ur parantsalatit (TL 269)

mint hogy igen nehéz volt. azért igen kevesen is vihették azt (TL 269)

engedik hogy oda ne menyenek. azért hogy a férfiak figyelmetesebben imádkozhasanak (TL 271)

kotzka. a sák játékoktol ezeket, azért találta fel az ördög, hogy (TL 271)

ehez igen ifiuságokba szoktattyák öket, azért leg kiseb fö szédülést sem (TL 276)

hapedig hitetleneknek hinak minket, nem azért hogy a kristusba hiszünk. hanem (TL 277)

hogy a kristusba hiszünk. hanem azért hogy nem hiszük hogy Mahumetet (TL 277)

jóvá hagyá. a kristus pedig azért nem mehete fellyeb a harmadik (TL 283)

lévén, meg többet akara szerezni, azért, más több kereskedökel amérikában indula (TL 289)

meni valamely nagy pasaságra, gondolom. azért tselekeszik hogy valamely zenebonát ne (TL 292)

nagyobá teszi a familiája gyalázattyát. azért inkáb szereti ezt a gyalázatot (TL 293)

nem jó volt, mivel tsak azért holt meg. mert az Isten (TL 298)

ki pedig meg hal, tsak azért van, hogy a’ kenyere el (ML 309)

tselédim meg nem tudnák betsűleni, azért Őtsém Uramnak kűldöm, hogy had (ML 314)

tőb rosz tselekedetimet tudom, talám azért inkáb is jutotam Kednek esziben (ML 319)

volna Kednek a’ Purgatoriumba, kérem azért kedet hogy fel venni el (ML 319)

vetné el ked a’ buzát, azért mihent a’ buza érik, és (ML 320)

kivált maga alat, talám ugyan azért nem is nyeritnek itt a (ML 321)

vélek, hogy az ugyan bálványozás, azért mondgyák a’ Franciák, hogy it (ML 321)

vagyon tsak a’ harmadik égben, azért hogy mikor a’ Mennyegben akart (ML 323)

tekintene. Ez a’ jo Főld azért tettzik, Ollyan rosznak azért láttzik (ML 330)

Főld azért tettzik, Ollyan rosznak azért láttzik. Hogy itt tőltűnk esztendöket (ML 330)

{…} Azért hogy félelemel készüllyünk akristust ami (É 12)

nélkül kel abünösökben félelmet inditani, azért hogy magokban térjenek, és hogy (É 13)

és ditsöségeben fog el jöni. azért, hogy meg szegyenittse azokot kik (É 13)

Arra tanit, hogy az Isten azért hadta nékünk a szent irásokat (É 15)

menyi- ben elsöbbek mi nálunknál, azért hogy öket nagyobra betsüllyük magunknál (É 17)

{…} Azért hogy öket el vonná attol (É 18)

vagy a pál nevére keresztelkedteteké? {…} azért is mondgya. hogy nem szolhatot (É 19)

abbol, jó példát vegyenek, és azért ditsöittsék az Istent, semmi öket (É 23)

{…} Azért hogy a kristus el jöveteléröl (É 23)

{…} Azért hogy meg mutassa nékünk akristust (É 23)

és elsö el jövetelekor, és azért is hogy ennek a nagy (É 23)

Isten eleiben terjeszük szükségeinket, ne azért hogy véle meg üsmértesük., azokot (É 24)

te? és felelé nem, mondának azért néki, ki vagy, hogy választ (É 25)

öltözék meg testülése, és születésekor, azért is hogy az alázatoságnak szeretetére (É 26)

Istennek formája, és termeszete volt; azért is mondgya az Apostol, hogy (É 26)

{…} Azért mert az igazán valo alázatoság (É 27)

az emberek elött,. nem hogy azért betsültessünk, hanem hogy mások látván (É 27)

hogy mások látván jó tselekedeteinket, azért ditsérjék, és ditsöittsék A Menyei (É 27)

{…} Azért, hogy a kevélységet el lehesen (É 27)

{…} Azért hogy világosabban meg mutathassa, hogy (É 28)

halgattatta meg az ö szózattyát, azért hogy magát meg üsmértesse, mihent (É 28)

{…} Azért hogy az által bizonyosab lehesen (É 29)

{…} Azért hogy ez a király Istentelen (É 29)

{…} Azért hogy el akará fedezni hitetlenségét (É 30)

keresünk, a melyet roszul magyarázuk, azért hogy jóvá tehesük. az Isten (É 30)

{…} Azért hogy meg mutassa nékünk abban (É 30)

ereje meg árnyékoz téged, és azért, a szent is ki tölled (É 31)

meg testesülése az alázatoságnak titka, azért akará egy ideig titokban tartani (É 32)

{…} Azért hogy bizonysága, és örizöje szüzeségének (É 32)

{…} Azért hogy meg lássuk, hogy az (É 32)

{…} Azért, mert ha a szent Lélek (É 35)

valo félelmet, a mely tsak azért kerülteti el a vétket, mert (É 36)

{…} Azért hogy meg tanullyuk, hogy felebarátunkrol (É 36)

{…} Azért, mert akristusban valo hit és (É 36)

szükség nélkül soha sem tselekedte. azért hogy kövesse keresztelö szent Jánosrol (É 37)

ollyan látogatás a mely tsak azért vagyon, hogy hireket hallyunk, hogy (É 39)

a szent szüznek., boldognak nevezi azért hogy hitt, de a szent (É 40)

hogy viszá magyarázták volna levelét, azért irá nékik ezt a második (É 41)

{…} Azért mert az álnokságnak titka, még (É 43)

az ö igaságábol engedé meg, azért hogy meg büntesse az emberek (É 43)

Azért is az Isten reájok botsáttya (É 44)

az antekristus hamis tsuda tételeit. azért hogy azok meg ne tsallyanak (É 44)

a mesteréhez valo különös ragaszkodásáért, azért nem kel apásztorokot az ö (É 45)

{…} Azért, 1. mert azt kivánnya hogy (É 45)

{…} Azért mert minden féle jó erkölcsnek (É 46)

ritka a hü sáfár kitsoda azért hiv, és bölcs szolga (É 46)

javára valo nézve, kivánvan tsak azért tettzeni nékiek, hogy a lelkek (É 46)

itéletit, ö magára valo nézve, azért is mondgya, hogy nem gondol (É 46)

Conciliumban az Anyaszent egyház, szükséges azért hogy a bünös a köny (É 49)

nagy árron valtottattatok meg, Ditsöitsétek azért az Istent, ati testetekben, és (É 53)

öket, akarattyának végben valo vitelére, azért hogy az jóknak kedvezen, vagy (É 54)

ezáltal mutatni még születésekor. hogy azért jött volna ell, hogy helyre (É 55)

kik eföldön leg fellyeb valok, azért is tselekedé, hogy jóbban meg (É 55)

és meg átalkodásban maradnak, nem azért hogy modgyok nem volna arra (É 56)

az ö Fiának testesülése altal, azért tsak egyedül az ö kegyelmének (É 58)

hagyván siettségel keresik az üdvezitöt, azért hogy ötet tisztellyék, mint örökös (É 60)

szeretet, aki avilágot szereti, {…} ugyan azért kénszerit minket az Anyaszent egyház (É 60)

{…} Azért hogy tsak ezek által üdvezit (É 60)

és Ditséretet adni az Istennek. azért amit láttak, és hallottak, ezen (É 61)

szeretted azigasságot, és gyülölted ahamiságot. azért kent meg teged az Isten (É 62)

igérve a proféták által, mert azért holt meg mondgya az Apostol (É 63)

{…} Azért hogy meg bizonyitsa a sidoknak (É 63)

hozánk hasonlo testet vévén magára azért hogy tsak ötet tekénttsük, fel (É 67)

szent János tselekedék, mivel akristus azért lött emberré., és azért üsmértette (É 67)

akristus azért lött emberré., és azért üsmértette meg magát (É 67)

{…} Mert azért testesült meg hogy velünk közölhesse (É 69)

az igasságot, és éltessen ahittel, azért is mondgyák hogy Mojses adta (É 69)

mondá nékik az igazságot., és azért hogy bizonyságot tön akristusrol. kötelesége (É 70)

vélek tisztaságal, az Évangyeliumi tudományt, azért is mondgya az Apostol. hogy (É 70)

{…} Azért hogy meg tudgyák a papok (É 70)

akristus hogy el küldi azokot azért, hogy a sidokra jöjjön minden (É 72)

{…} Azért, mert eza hálá adatlan nép (É 72)

{…} Azért mert követék azokot, és söt (É 73)

esenek az üdveségek ellenséginek töriben, azért is szárnyai alá veszi öket (É 73)

tsak ollyan mint egy gyermek. azért szükséges hogy kezén tarttsa, és (É 76)

aki téged el árul, ezt azért mikor látta volna Péter, mondá (É 77)

{…} Azért hogy meg mutassák mitsoda nagy (É 81)

ki azt kiálttya, Abba, Atya, azért már nem szolga, hanem fiu (É 83)

uj testámentum béli igasságokot jelentették, azért mondgya az Apostol. hogy a (É 84)

ollyanok mint a szolgák, kik azért viszik végben az Isten parantsolatit (É 84)

{…} Azért hogy meg mutatná, hogy a (É 84)

{…} Azért hogy magunkot attol meg oltalmazuk (É 86)

mivel ö tiszta ártatlanság lévén, azért jött el. hogy a vétket (É 88)

a melyre nem vagyunk kötelesek, azért hogy meg ne botránkoztassuk a (É 89)

{…} Mert azért jött el, és azért vett (É 90)

Mert azért jött el, és azért vett testet magára, hogy az (É 90)

szüntelen valo hálákot adgyunk néki, azért, hogy nékünk érdemetlen bünösöknek, vére (É 91)

lehet néki illendö hálákot adni azért (É 92)

hogy mihez vagyunk leg érzékenyebek, azért azt is veszi eszközül, hogy (É 95)

egy olyan kegyetlenek, aki tsak azért tudakozodék, hogy akristust meg ölesse (É 96)

{…} Azért hogy kénszeritessenek meg tudakozni a (É 96)

{…} Azért, mert akár mely jóknak láttassanak (É 99)

lakik avétekel. meg ferteztetet testben., azért azt kivánnya az Apostol akeresztyénektöl (É 99)

tettzet nékünk adni, és legyünk azért nagy hálaadásal hozája bizonyosok lévén (É 100)

akarattyára kel tehát vigyáznunk mindenben, azért, az életnek rendében, vagy valamely (É 102)

ötet szükségiben tiszta igyekezettel., nem azért hogy mások lássák, azért meg (É 105)

nem azért hogy mások lássák, azért meg ditsérjék, vagy hogy valamely (É 105)

nem tettzik, és ne tsak azért utállyuk, hogy félünk abüntetéstöl, hanem (É 106)

hanem szeretetböl ragaszkodgyunk ajóhoz, és azért, hogy tessünk az Istennek, és (É 106)

midön szánszándékal tselekeszünk valamely vétket, azért mert nem tarttyuk azt halálosnak (É 106)

az Istenért szeretnök, és agonoszt azért utálnok, hogy ötet meg bánttsuk (É 106)

szükségekben segiteni, minden panasz nélkül, azért hogy öket meg nyerhesük. az (É 106)

{…} Azért hogy a kristus jelen vagyon (É 108)

de az, az Istentöl jött, azért mindent az (É 111)

köteleségnek eleget tesznek, azért mert a szenttségekhez járulnak, misét (É 117)

igazultak, és véle meg békéltenek, azért mert meg gyonták rendeletlen életeket (É 117)

tselekeszik, a törvénynek tellyes volta azért a szeretett (É 118)

hogy szeretni kel a felebaratot azért, mert az Isten munkája, mert (É 119)

Istent birja, szerese, és ditsöitse, azért, minden modon azon kel lenni (É 119)

{…} Elöször azért, hogy meg probállya hiteket, és (É 121)

is valaki valamely hivatalban, de azért magát el ne hidgye, és (É 121)

öltözzetek fel azért mint Istennek választotti, szentek, és (É 123)

nem a szeretetre lévén épitve, azért is tsak szines, és leg (É 124)

meg látni, ez életnek setéttségiben, azért amagunkban fel talált rosz kivánságok (É 127)

türést gyakorollyák, abékeséges türést azért, hogy békeségel szenvedgyék akáromlásokot, a (É 128)

az üldözéseket, a felebaráti szeretetet azért, hogy öket az üdveségekre valo (É 128)

félelemben. és alázatoságban legyenek, félelemben azért, hogy példájok agonoszoknak, és aroszakal (É 128)

avétekben ne ejttse öket, alázatoságban azért, hogy meg mutassa nékik agonoszokban (É 128)

tsak meg romlást talállyanak avilágon, azért hogy mindenüt alkalmatoságok lehesen. ajó (É 129)

{…} Azért hogy meg mutassa nagy türésit (É 129)

mi is a szerént tselekedgyünk, azért hogy az igazak el ne (É 129)

{…} Azért mert örömest lehet az Isten (É 131)

az Isten Igéjit halgatni amidön azért semit nem kel szenvedni, és (É 131)

{…} Ditséri öket azért hogy abálványokot elhadták, és az (É 132)

Miért mondgya szent pál. hogy azért tértek meg, mert varják mennyekböl (É 132)

{…} Azért, hogy ötet ugy várják ha (É 132)

ez életnek baját és terhét, azért hogy meg tisztulván, érdemesek lehesünk (É 132)

Az elsö nevekedet. és terjedet azért, hogy sok számu embereket meg (É 134)

számu embereket meg öletet, amásodik azért, hogy sok féle kinos szenvedésre (É 134)

{…} Azért, mert valamint hogy atésztában lévö (É 135)

mi pedig hogy rothadatlant, én azért ugy futok, nem mint bizonytalanra (É 136)

tusakodik, mindentöl meg tartoztattya magát, azért hogy rothadatlan koronát vegyen el (É 137)

azt mondaná nékünk, az emberek azért nem érik el az üdveséget (É 137)

hogy az udveségit bizonyosá tehesse, azért mondgya akristus, hogy ha minden (É 139)

erö, az erötlenségben végeztetik el. azért örömest ditsekedem az én erötlenségimben (É 145)

{…} Azért hogy meg mutassa azoknak kik (É 146)

nem álhat ellene a kisértetnek, azért is arosz kivánságoknak tüze valamint (É 149)

{…} A hogy tsak azért tselekedgyünk, hogy valoságal kivánnyunk az (É 152)

nem vádolhatta is magát. de azért Isten elött magát igaznak nem (É 152)

mely nem mindgyárt lesz tekélletes, azért nem is adgya ezeket a (É 154)

erkölcsök azt velünk meg érdemeltetik; azért a midön azokot meg láttyuk (É 155)

{…} Azért hogy meg elöze. és elméjekbe (É 156)

{…} Azért hogy az elménkben olttsa ezeket (É 156)

szentelésével, mivel az Anyaszent egyház azért kénszerit minket a penitentzia tartásra (É 156)

Most azért ezt mondgya az ur, térjetek (É 159)

térjen, üdveséges félelemel; és nem azért, hogy meg büntesse azt aki (É 160)

a proféta avétkesekel mondattya nem azért hogy kételkednék az Isten irgalmaságában (É 161)

azokot kik el hervaszttyák orczájokot. azért hogy láttassanak az emberektöl böjtölni (É 163)

láttassanak az emberektöl böjtölni, és azért meg ditsértetni, holot akristus azt (É 163)

szomoru, és kedvetlen orczát mutatni azért hogy meg ditsérjenek, söt még (É 163)

akik zugolodásal böjtölnek, és tsak azért, mert arra kénszeriti az Anyaszent (É 163)

kegyelmet nyerjünk apenitentziára, amagános életre, azért hogy el kerülvén minden roszra (É 164)

arosz kivánságokot, és az érzékenységeket, azért hogy mi magunkot meg büntessük (É 164)

{…} Azért hogy ne ragaszkodgyunk evilághoz, nem (É 164)

azt miveliké apogányok is. legyetek azért ti tekelletesek. mint ati mennyei (É 168)

atyátoknál. ki mennyekbe vagyon. Mikor azért alamisnát adsz, ne trombitáltass elötted (É 168)

világoságunk az emberek elött világosittson. azért hogy látván ami jó tselekedetinket (É 171)

tilt minden szolgálat béli munkát, azért hogy az egész napot avallás (É 174)

az Isten ezeket meg engedi azért, hogy meg erösittse ahitben., a (É 176)

szivüeké igyekezik tenni, az igazakot azért, hogy elé ne mennyenek az (É 177)

tsalárd békeségben, és nyugodalomba tarttya, azért hogy avéteknek mélységében meg maradgyanak (É 177)

figyelmeteségel legyünk, az Anyaszent egyház. azért olvastattya ezt a levelet. aböjt (É 179)

atiszteletekben, amellyeket adnak nékik, se azért el ne hadgyák magokat, ha (É 180)

{…} Azért 1. mert ha szinte nagy (É 180)

{…} Azért mert ha szinte nyomoruságokot, és (É 180)

szenvedik, és akik vigaságal szenvednek azért, aki érettek anyit szenvedet (É 180)

nem veszik észre. hogy tsak azért akarja öket igy fel emelni (É 183)

ellen a szent irást teszi, azért hogy miis tellyesek legyünk az (É 184)

hogy ahoz szabjuk magunkot. ugyan azért is ad az egész böjtnek (É 184)

nevezte magát ember Fiának és azért hogy meg mutassa., hogy hozzánk (É 189)

veszti azt az Isten. ugyan azért is tisztittsuk meg magunkot atestnek (É 197)

és egy edény viz, evék azért. és ivék, és ismég el (É 198)

nem akarák látni az igasságot azért., hogy ne kénszeritessenek abban hinni (É 202)

{…} Azért mert nem igaz szivel voltak (É 202)

hogy utállyuk a hizelkedést, és azért ök, magokban is szálnak (É 202)

mennyen eleibe, és kérje, ugyan azért is folyamodik atanitványihoz, hogy azok (É 207)

kananeai aszszony nem idegenédéké el azért, látván hogy meg nem halgattyák (É 207)

Isten halogattya kérésünk meg halgatását, azért vagyon, hogy velünk meg üsmértesse (É 207)

meltobbak leszünk böséges kegyelmit venni, azért (É 207)

{…} Azért tsudállya, hogy mi velünk tsudaltassa (É 208)

soha sem bizonyosok ameg igazulásokban azért is kérik meg téréseket mind (É 208)

fel anyoszolyádot, és járj, kérdék azért ötet kitsoda az az ember (É 211)

holot abban nem lehetet kételkedni, azért maradot mindenkor ató mellet (É 213)

ijedgyenek, és oktatni kel., mert azért esnek az illyen gyengeségben. hogy (É 215)

annak tanitvánnyi, azt a ditsöséget, azért mondgya szent lukáts. hogy nem (É 219)

ur nevét üdvezül. hogy hijjak azért segittségül a kikben nem hittek (É 221)

szegénységiért, és keresztiért, ha szinte azért meg vettetnénk, és meg tsufoltatnánk (É 221)

tartá magát. akristushoz közel lenni, azért is mondá, távozál el uram (É 226)

{…} Azért hogy inkáb tsudállyuk az ö (É 229)

ügyü, és tudatlan embereket választa, azért hogy meg lassa az egész (É 229)

az emberek fiaival lenni. most azért fiaim. halgassatok engem, boldogok akik (É 230)

parantsolatit. és azt meg tarttsák. azért is mondgya az Évangyéliumban, hogy (É 231)

{…} Azért hogy arra leg inkáb figyelmezünk (É 233)

rendeletlenek, vagy idegenek valának, mert azért jött volt a földre, hogy (É 233)

hogy alázatoságával eltöröllye akevélységet, ugyan azért is választá oly alázatos modgyát (É 233)

magára. és a szolgának formáját. azért is akara szegény Anyátol születni (É 233)

renden lévök. vagy gazdagok {vagy-gazdagok}. azért nem kel kevélykedni, hogy ha (É 233)

hogy ha pedig alatson rendüek, azért nem kel meg pirulni. se (É 233)

emberekhez hasonlo léte., aki is azért jött hogy szolgállyon, és nem (É 234)

jött hogy szolgállyon, és nem azért hogy szolgáltassék. kénszeriti öket arra (É 234)

azt amit az Apostolok tanitottak, azért az ollyanok kik nem követik (É 236)

{…} meg engedé azért. hogy az ö hihetetlenségek, az (É 237)

{…} azért. hogy ahivek engedelméségel legyenek pásztorokhoz (É 239)

tanullyák meg az üdveségnek tudományát., azért (É 239)

kivánság pedig mindenre el terjed; azért is mondgya {…} ágoston. hogy {…} péter (É 241)

neveztetik, mert az atya Isten azért küldé ell, hogy hirdesse az (É 244)

{…} azért mégyen hogy engedelmeskedgyék amojses törvényének (É 246)

szegni az anyaszent egyház törvenyit, azért hogy a közönséges népnél fellyeb (É 247)

dicsérni az Istent.; és nem azért hogy suttoglyunk., hejában valorol beszélgesünk (É 248)

magoktol semmit nem akarának cselekedni. azért az Istenhez folyamodának, hogy jelentené (É 250)

Istent, és az ö titkait; azért is mondgya. hogy senki nem (É 252)

alol., és vétkeinknek terhétöl, nem azért szabadit meg hogy magunké legyünk (É 253)

igának, és örömel is viselteti, azért is mondgya {…} agoston hogy mikor (É 254)

mikor el jöve Jésus, mondának azért néki a több tanitványok. láttuk (É 254)

ezt a nevet, és ide azért. hogy kötözve vigye azokot a (É 256)

püspökségét más vegye el. szükség azért eférfiak közül akik velünk egybe (É 259)

Atyám fiai. tovabbá azért kérünk titeket, és igen kérünk (É 265)

hogy ha nagy. sokat haladunk, azért is mondgya aproféta. ate parantsolatidnak (É 266)

a házaságban. mind azon kivül, azért is mondgya szent pál, {…} hogy (É 266)

Istené. menyi keresztyén vész el azért. hogy erröl nem gondolkodik. el (É 267)

rabságábol, miért könyörög tehát Daniel azért, mint ha abban kételkednék (É 269)

irgalmaságot ugy nyerik meg, ha azért sirnak. suhajtoznak, és penitentziát tartanak (É 269)

ti oda nem jöhettek, mondának azért a sidok, vallyon. meg ölié (É 270)

én nem vagyok evilágból, mondottam azért néktek, hogy meg haltok ati (É 270)

meg haltok ati bünötökben, mondának azért néki, Te kivagy?, mondá nékik (É 270)

mondaná az ö Attyának, mondá azért nékik Jesus, mikor fel magasztállyatok (É 270)

és hogy avéteknek meg halyanak. azért hogy avétekben meg ne hallyanak (É 272)

{…} Azért mert ökk. innét alol valok (É 273)

okai lésznek. örökös veszedelmeknek. ugyan azért is lészen oly irtoztato alelkekért (É 278)

jó tselekedetinket lássák, de nem azért kel tselekedni hogy lássák, ugyan (É 279)

{…} Azért, hogy meg szégyenittse a farisaeusok (É 279)

aki azt mondgya, hogy nem azért jött, hogy szolgáltassék, hanem hogy (É 279)

kegyelemnek emlékeztetésivel akarják meg engesztelni, azért hogy mi magunk emlékezünk azokra (É 281)

tzéloznunk minden imádsaginkban, és tsak azért kel világi áldásit kérni, hogy (É 282)

melyet én meg iszom, mondának azért néki, meg ihattyuk. mondá nékik (É 282)

{…} El szenvedé 1. azért., hogy magokon tapasztalhasák, és mi (É 283)

belsö indulatira vigyázni, nem tsak azért hogy mi magunk nagyra vágyok (É 285)

nagyra vágyok ne legyünk. hanem azért is hogy nagyra vágyásbol. amások (É 285)

atestet karunká, se Isten átkában azért nem esünk, ha lelki, és (É 286)

ne jöhessenek. és mondá, kérlek azért téged Atyám hogy küldgyed ötet (É 288)

legyen. de meg nem kel azért pirulni, hogy akristus szemérmeteségének, egy (É 289)

valo nézve. nagyob fényeségel lenni, azért nem kel fellyeb emelni magát (É 289)

valamint az Apostol mondgya., 3 azért kárhozot el. mert pompáson élt (É 290)

véteknek., eszköze volt. vagy is azért, hogy meg tiltotta volt a (É 292)

volt a szegényeket segiteni. vagy azért. hogy arra parantsolatot nem adot (É 292)

avagy birodalmad alá vettetünké, és azért, az álmoknak, és beszédeknek dolga (É 293)

imádunk téged eföldön, irigykednek vala azért reája az attyafiai, az attya (É 293)

mondák, mennyünk Dotáimba., el mene azért josef a báttyai után, és (É 293)

meg adni az attyának, mindgyárt azért hogy el érkezék abáttyaihoz (É 293)

a külömböztetést, és nem hogy azért gyülölségel legyenek testvér atyok fiához (É 294)

josef báttyainak tselekedetek felöl. akik azért hogy rajtok ne uralkodhasék. el (É 295)

Irigységiben, és gyülölségiben esék báttyainak. azért hogy nékik meg mondá az (É 295)

sidok halálos irigységel valának akristushoz azért, hogy igaságit hirdette nékik (É 295)

szölöböl, és meg ölék, mikor azért el jö az szöllö ura (É 296)

ölették a profétáknak Istenét, holot azért jött volt hogy üdvezitöjök. és (É 298)

{…} Azért hogy engedelmeskedgyék az Attyának. és (É 298)

hasonlatoságát jelentik vala, meg áldván azért ötet mondá, te vagyé az (É 300)

gondolatunk ellen szollyunk, holot ö azért adta aszózatot belénk, hogy az (É 303)

akara bé menni, az attya azért ki jövén, kezdé kérni ötet (É 304)

engedelmeségek arra. hogy magokot igazgattathassák. azért is történik gyakorta, hogy levetik (É 304)

sidoknak, apogányok ellen valo irigységeket, azért hogy ök is a hitre (É 308)

nem állanának. tsak azért le eshetnének abbol az igaz (É 309)

azokhoz, de söt még áldgyák azért az Istent, és örüllyenek azért (É 309)

azért az Istent, és örüllyenek azért az Angyalokal (É 309)

Legyetek azért az Isten követöi mint szerelmes (É 309)

haragja ahitetlenségnek fiaira, ne legyetek azért részesek (É 309)

akristus kegyelme által lettek világoságok, azért is inti arra. hogy ugy (É 311)

azt mondgyátok hogy látunk, ugyan azért ati bünötök, meg marad. {…} ha (É 313)

hogy magokot igen értelmeseknek tarttyák, azért ö sem gyógyittya meg öket (É 313)

valok legyenek is avilág elött, azért hogy alatson renden lévök, vagy (É 318)

fogjátok mondani, orvos magadot gyogyittsad, azért hogy az ö városokbol valo (É 318)

az emberi ditséretért, egyszoval tsak azért kel irgalmaságal lenni másokhoz, hogy (É 322)

hogy tsak az üdveségét tekénttyük, azért szükséges, hogy minden kemény szót (É 323)

{…} Azért hogy meg éreztesse velünk., mitsoda (É 324)

hogy gondunk legyen felebarátunk üdveségire, azért egy keresztyének ugy kel élni (É 325)

{…} Azért hogy inkáb meg nyerhesük imádságinkban (É 326)

akármiben meg bánttson is. de azért a szeretet melyel néki tartozunk (É 326)

a népnek, ne félyetek, mert azért jött az Isten hogy meg (É 327)

és soha meg nem elégszik. azért is tilttya azt az Isten (É 328)

erköltsöket., akiket le irnak elejekben. azért is mondgyák. hogy a képek (É 329)

hirdetnem, az Isten országát, mert azért küldettem. és prédikál vala. Gallilaeanak (É 335)

és az ö barmok, vévé azért Mojses a veszszöt, mely az (É 337)

némely alkalmatoságokban. bizonyos fogyatkozásokban esni, azért hogy meg üsmértesse vélek, a (É 338)

meg bünteti keményen fiainak vétkeket, azért hogy a más világon azt (É 338)

Jöve azért samariának varosában, mely sikárnak mondatik (É 339)

vala pedig ajákob kuta, jésus azért meg fáradván az utbol. ül (É 339)

mit szollasz véle, el hagyá azért a vedret az aszszony. és (É 340)

ö é akristus. ki menének azért avárosbol., és hozzája menének. azon (É 340)

melyet ti nem tudgyátok., mondának azért atanitványok egy másnak, valyon hozotté (É 340)

azt, a miket tselekedtem. mikor azért hozzája mentek volna a samaritánusok (É 340)

hasonlo halando testet vévén magára, azért hogy mi nékunk, eröt, és (É 340)

{…} Azért hogy beszédben eredhesen véle a (É 341)

a vizröl melyet meritet, 2. azért hogy alkalmatoságot adgyon az aszszonynak (É 341)

vizböl, melyröl néki beszél, 3. azért hogy a szegényekhez valo szeretetre (É 341)

is nagyob figyelmeteségel lenne intésire, azért is tselekedé. hogy abban a (É 342)

helytelen kérdéseket tennének néki, akristus azért akará hogy ezt irásban tennék (É 343)

ezek által az Apostolinak, hogy azért küldetetvén el. hogy a lelkeket (É 344)

ötet szemlélö véneken kivül, mondá azért aleányoknak, hozzatok nékem olajt, és (É 346)

egy ifiu volt veled, és azért küldötted ki a leányokot tölled (É 346)

meg öllyön titeket, fel kiálta azért az egész gyülekezet nagy szoval (É 348)

{…} Azért, mert meg akarja némelykor probálni (É 350)

másikában. sokal nagyob jutalmat fog azért adni, erre valo nézve. ha (É 350)

személynél, az ö kevélységekért, és azért az irigységekért. a melyel valának (É 351)

azok, kiknek hatalmok vagyon másokon., azért egy fejdelem, egy atya, egy (É 353)

akik az Isten parantsolatit tsak azért követik, és a vétkes tselekedeteket (É 355)

és a vétkes tselekedeteket tsak azért kerülik, hogy félnek akinoktol (É 355)

kik betegek valának, fel mene azért Jésus ahegyre. és ót ül (É 356)

hogy elne veszenek, fel szedék azért. és tizen két kosárt tölténekmeg (É 357)

testi szükségéröl, ezt a példát azért adgya elönkben, hogy ebböl meg (É 357)

halogattya. a meg adást, tsak azért tselekeszi hogy kivánságunk nagyobodgyék, és (É 358)

valo tsuda volna, annál, hanem azért, hogy közönséges, és mint egy (É 358)

a Communiora készülnek, azért hogy az illyen szent dologban (É 360)

{…} Azért. 1. hogy abbol oly világosan (É 360)

pedig nem hiszen vala nékik, azért hogy ö üsmérne mindeneket, és (É 363)

keze alat, aki minket tsak azért fenyeget, és ostoroz evilágon, hogy (É 364)

{…} Azért, hogy meg mutassa, mitsoda nagy (É 367)

nagy hitele volt Mojsesnek elötte, azért is, hogy meg elöze, ötet (É 367)

kinyilatkoztassa a népen, de nem azért, hogy a népért valo kérésit (É 367)

hogy kedvelli abünösökért valo esedezést. azért hogy a könyörületeségre, és a (É 367)

a vétkeseket abüntetésel. melyet érdemlenek, azért hogy meg elözék gyorsaságal valo (É 367)

az Istent nagy buzgoságal kéré, azért aháláadatlan népért, ebböl, azt tanulhattyuk (É 368)

irás tudojokhoz. nem járt tanulni, azért igen tsudálkozának tudományán, mert ök (É 369)

az igazságot ök nem tudván azért is tsudálták, mi pediglen azt (É 369)

nagy szent Gergely pápa szerént, azért világositatának meg, és azért üsmérék (É 371)

szerént, azért világositatának meg, és azért üsmérék meg akristust; mert felebaráti (É 371)

szokása szerént. az igazságot predikállani, azért., azt is akarja, hogy azok (É 372)

lenni, a synagogábol ki vessék azért mondák az ö szüléi hogy (É 375)

hogy ez ember bünös; ö azért mondá nékik, ha bünös nem (É 375)

tanitvanyi akartok lenni, meg átkozák azért ötet., és mondák, te légy (É 375)

azon által ilyen orvoságot ád, azért, hogy nagyob fényeségel tessék ki (É 377)

ezeken a szavain az urnak azért jöttem evilágra, hogy a kik (É 379)

{…} Azt értem, hogy akristus azért jött el. hogy meg vilagosittsa (É 379)

mert ártatlan volt, és aki azért vetteték ahalál, és annyi nyomoruságok (É 384)

{…} Azért közelgete. ahalothoz, hogy észre vegyük (É 385)

kristus meg illeté a koporsot, azért hogy meg mutassa mitsoda szükséges (É 385)

{…} Azért, mert amidön akristus egy bünöst (É 386)

gyengeségünkhöz hasonlo testet vett magára. azért hogy a mi testünk,. hasonlo (É 388)

báttya lázár beteg vala, ahugai azért hozája küldének, mondván, uram akit (É 389)

volna meg a bátyám, Jésus azért hogy látá ötet sirni, a (É 390)

{…} Azért, hogy azt ne tsudállyuk, ha (É 391)

{…} Azért, hogy meg tudgyuk., hogy ö (É 391)

tselekednünk, és ajutalmat, melyet kel azért várnunk, az Isteni szeretet pedig (É 397)

mind másoknak hasznos lészen., magunknak azért, hogy meg lassuk, hogy igaz (É 397)

Isteni tanitásit, és példáit, másoknak azért, mert öket vilagosittyuk jó példánkal (É 397)

szenvede, és hala meg, és azért, mert ugy akarta, mondgyunk hasonlot (É 398)

a mi örökös fö papunk., azért áldozá fel magát, hogy azokot (É 399)

ki ebböl, hogy mi nem azért vagyunk keresztyének hogy avilági jókót (É 399)

fö papja, és hogy ha azért ajánlya áldozattyát hogy nékünk azokot (É 399)

végre, és mint hogy ö, azért ajánlya magát, hogy minket részeltessen (É 400)

lenne én vagyok. köveket kapának azért hogy reája hajigálnák, Jesus pedig (É 401)

a samaritanus vallást nem tartotta, azért erre meg sem felele. de (É 402)

vagyon., azt mind vette, és azért ditséretel tartozik annak akitöl vette (É 403)

Isten azokot meg jövendölteté véle, azért, hogy azok bé ne tellyesednének (É 404)

az Istent. büntetetlen is maradnak, azért, mert nem bünteti meg öket (É 407)

viszá vivé Habakukot, el jöve azért akirály heted napon. hogy siratná (É 410)

babyloniaiak. kik halálra keresék Danielt, azért hogy le rontá abálványokot (É 410)

szükségben hagya, némelykor., azt tsak azért tselekeszi, hogy nagyob fényeségel szabadittsa (É 411)

miért nem akara Judaeában menni, azért hogy a sidok halálra keresék (É 413)

ditsöséget keresné de söt még azért gyülölik, és üldözik, hogy bizonyságot (É 413)

akik az igazságot keresik. nem azért, hogy azt szeretnék, hanem hogy (É 418)

ki meg engedi hogy. szenvedgyenek, azért hogy meg probállya szereteteket. és (É 420)

vala, a babiloniai király parantsolattyábol, azért, hogy aképit nem akarák imádni (É 421)

aki azt gyakorta irgalmaságábol tselekeszi, azért hogy magunkban térjünk, hogy magához (É 421)

hogy sok vétket kel követni azért, hogy azokért botsánatot nyervén. ötet (É 426)

egyik is. mivel nem tsak azért tartozunk az Istent szeretni, hogy (É 426)

könyörgés és átok formára teszik, azért hogy inkáb meg rettenttsék azokot (É 429)

kelleték idövel a sidokra szállani. azért hogy a kristust meg veték (É 429)

hogy meg ölnék ötet. Jésus azért már nyilván nem jár vala (É 429)

valamint a sidók, a kik azért akarják meg ölni akristust, hogy (É 430)

veszesék szabadságokot., és városokot, holot azért veszték el. mind egyikét, mind (É 430)

az igaságtalanságot, és az eröszakoskodast, azért mert abban a magok hasznokot (É 431)

hogy azokot el ne veszesék, azért nem is tekinték az Isten (É 431)

törvényeknek ellensége lett volna, azok azért utálák Jéremiást, mert igazságot monda (É 433)

{…} Azért 1: hogy meg mutassa mitsoda (É 435)

tsak kevés idö mulva esék, azért hogy ötet meg veté. és (É 436)

alázni, és fel venni gyengeséginket, azért hogy fel emelhesen minket ditsöségire (É 438)

az Isten el hagyta öket. azért hogy szenvednek, de söt még (É 443)

meg nem feddé azokot kik azért zugolodának, meg akarván nékünk mutatni (É 447)

fel szemeket, mi magunkért is azért hogy hivek maradhassunk hozája, a (É 447)

ö ortzája és meg utáltatott, azért nem is betsültük ötet. bizonyára (É 449)

az erössek ragadomanyit el osztya, azért hogy halálra adta lelkét, és (É 450)

{…} Azért mert ö senem gazdag, se (É 451)

oly kegyetlen szenvedéseket szenvedtetvén véle, azért hogy maga akarattyábol magára vévé (É 452)

{…} Azért hogy meg mutassa bélyegit a (É 457)

{…} Azért hogy jóbban meg mutassa nékünk (É 457)

{…} Azért hogy azt meg tanullyuk, hogy (É 461)

{…} Azért hogy, aki a kristusal akarja (É 462)

fazakas mezejét. a jövevények temetésére. azért hivattaték az a mezö Hakel (É 466)

után fel támadok, hadd meg azért, hogy örizzék a koporsót, harmad (É 468)

még az Istennek tsudálatos itéletiböl, azért vesztették el mindeneket, és azért (É 469)

azért vesztették el mindeneket, és azért szálla ki mondhatatlan nyomoruság az (É 469)

meg nem ölik, reájok todula azért, hogy meg ölék. és igy (É 469)

a mi gyengeséginket akará viselni, azért hogy közölhesse velünk erejét (É 470)

természetünknek, nyomoruságit is. akaratal érezé, azért, hogy az, oktatásunkra lenne, mind (É 470)

az, oktatásunkra lenne, mind pedig azért, hogy meg bizonyitaná valoságosan valo (É 470)

fel háborodásokot. és indulatokot is, azért hogy mi azokot érezvén, az (É 471)

fél a szenvedestöl, és imádkozunk azért. hogy ezeket meg gyözhesük (É 471)

az Isten tiszteletiben jár adolog, azért is mondgya a bölts, hogy (É 473)

hogy valamely nagy vétekben esek, azért hogy látván vétkének rutságát. és (É 474)

is tartanak, hogy meg üsmérjék. azért hogy meg ne háborittsa veszedelmes (É 475)

látásért kiványa, az Isten nem azért tészi atsudát, hogy kedvünket tölttse (É 475)

{…} Azért hogy velünk el hitesse ezt (É 475)

ö akarja. hogy ha tsak azért sirunk, mert láttyuk, hogy egy (É 476)

söt ellenben., az egész világ azért hit ö benne, mert le (É 477)

irásban tsak egy helyt vagyon., azért magadnak ne igérj, de másként (É 478)

és szeretetnek, köny hullatását kellene azért botsátanunk. egy illyen szeretetének. rend (É 479)

ö ellenségí igy bánnyanak véle, azért hogy meg ne ijedgyenek azon (É 479)

mitsoda egyeségben akar velünk lenni. azért hogy mi is. nagyob bizodalomal (É 484)

{…} Azért. hogy azzal inkáb hitelt adna (É 489)

{…} Azért hogy meg mutassa. nékünk. hogy (É 491)

hozánk valo szeretetiböl nyomoruságinkban öltözék; azért hogy részeltethesen nagyságában, tartozunk tehát (É 491)

ereje meg árnyékoz téged, és azért a szent is mely te (É 492)

testesülese. az alázatosságnak titka, ugyan azért is akará el fedezni nagyságát (É 492)

{…} Azért hogy az ö férje bizonysága (É 492)

{…} Azért hogy meg szégyenittse, az emberek (É 492)

{…} Nem hogy azért fel magasztalná magát. de ugy (É 494)

általa az Istennek fel áldozhasák, azért is neveztetnek. Christianusoknak, akristusrol. a (É 502)

is hiszen. és retteg, de azért nem üdvezül (É 504)

valo létünket, az Isten tsak azért engedi., hogy meg probállya hitünket (É 506)

{…} Azért hogy nékünk meg mutassa a (É 507)

azok, akik az Istent félik, azért beszél illyen formában., mert az (É 509)

{…} Meg engedé azért. hogy az Anyaszent egyháznak hitét (É 514)

{…} Azért. hogy abbol meg lássuk, hogy (É 514)

{…} Azt mondom, hogy azért prédikáltattya a bünöknek botsánattyát., mert (É 515)

az Isten sem tselekedheti., nem azért hogy arra hatalma nem volna (É 515)

arra hatalma nem volna, hanem azért, hogy az ellenkeznék az ö (É 515)

szenvedne, igy tellyesitettebé; penitentziát tarttsatok azért., és térjetek meg, hogy el (É 516)

igen nagy, hogy nyerhesek én azért botsánatot. ez okáért tsak atudatlanságnak (É 517)

azt meg engedi. azért hogy bátorittsuk ötet a penitentzia (É 518)

hogy segittsék az Isten munkáját. azért öket nem lehet semmiben menteni (É 518)

tanitványok hogy Jesus volna. mondá azért nékik Jesus, gyermekek (É 518)

hálot, és találtok. meg veték azért, és már nem vonhattyák vala (É 519)

azt, ahalaknak sokasága miat. mondá azért az a tanitvány akit szeret (É 519)

könyöknyire, ahalak háloját vonván, hogy azért ki szállának aföldre, látának rakot (É 519)

világos és könyü értelmü lenne, azért hogy alázatosok legyünk, és amások (É 523)

kövessük az igazságokot melyek vilagosok, azért hogy értelmit vehesük azoknak, a (É 523)

vala a koporsonál. sirván, midőn azért sirna, le hajola. és akoporsoba (É 524)

{…} Azért hogy nagyobra nevellye benne kivánságának (É 526)

mint egy magokra el hagya, azért hogy fel gerjesze buzgoságokot, és (É 526)

gerjesze buzgoságokot, és nagyobittsa kivánságokot, azért hogy meg probállya hüségeket, és (É 526)

melyek avilági dolgok, az ollyan azért el veszti részit a menyei (É 528)

és a földön, el menvén azért tanittsatok minden nemzeteket, meg keresztelvén (É 529)

{…} Azért hogy mind több szabadságok, mind (É 529)

személyt név szerént meg nevezék, azért, hogy az elmében jóbban meg (É 531)

{…} Azért hogy meg mutassák a három (É 532)

abban, meg nem szégyenül, néktek azért. hivöknek tisztesség. a nem hivöknek (É 533)

Az Isten azt ugy akarta, azért hogy meg lássuk mitsoda igaz (É 537)

a midön azt mondgya, hogy azért küldettek, hogy meg büntessék agonosz (É 547)

hogy ember születet evilágra, néktek azért most szomoruságtok vagyon, ismét pedig (É 548)

láthato kegyelmével., igy bánik vélek; azért. hogy meg probállya öket, és (É 549)

mind a vigasztalást, az egyikét azért, hogy meg alázván magokot., a (É 549)

emellye öket, és a másikát azért., hogy a bizodalmat bennek meg (É 549)

mind egyikét, mind a másikát azért, hogy az elméjek egyenlö mértekben (É 549)

hiteti hogy bövölködünk észel, elmével, azért ellene is állunk gyakorta az (É 553)

mert az Attya szereti öket. azért hogy ök is szeretik ötet (É 560)

midön a bünösökért könyörögnek, nem azért, hogy könyörgések ö elötte kedves (É 562)

ád is néki fel kelvén. azért hogy baráttya, mind az által (É 563)

{…} Azért, hogy jóbban meg éreztesse velünk (É 564)

{…} Azért, hogy el hitethesse vélek fel (É 568)

sok számu nép elött lenne, azért hogy sok számu bizonyságok bizonyithatnák (É 568)

{…} Azért, mert hogy méltán lehesen az (É 568)

de mind ezekben gyözedelmesek vagyunk. azért aki minket szeretett (É 571)

kel ajánlani minden tselekedetinket,. amelyeket azért kel tselekedni, hogy ö néki (É 576)

{…} Azért hogy meg rettenttse érzékenységeket, és (É 579)

hirdetni az Evangyéliumot, szükséges vala azért hogy mind öket meg érthessék (É 579)

és atsudalkozás, a melyben vannak azért. amit látnak, és hallanak, kárhoztattya (É 579)

{…} Azért hogy erös reménséget adgyon nékünk (É 581)

és meg öletvén ötet igasságtalanul; azért elis vesztette, az embereken valo (É 582)

meg elözik a szenttségnek vételit, azért adatnak meg elöre., mert magát (É 584)

ezek a meg tért pogányok azért vevék akereszttség elött a szent (É 584)

de ami még tsudálatosab., ahogy azért szeretet minket elsöben, és ollyankor (É 585)

méltó magában a szeretetre, tsak azért gyülölséges elöttök., mert meg feddi (É 587)

{…} Azért, hogy meg tanullyuk, hogy hejában (É 594)

hogy meg botsátatnak néki bünei, azért, hogy semmi meg ne gátolná (É 597)

kérnünk nem emberi tékéntetböl; hanem azért hogy imádságok szükséges nékünk Isten (É 597)

de mind ezekben gyözedelmesek vagyunk, azért, aki minket szeretet (É 600)

hirdetnem az Isten országát, mert azért küldettem, és predikál vala Galilaéának (É 601)

azzal felebarátunknak, arrais vigyük, hogy azért ditséretet adgyon Istennek (É 602)

feleletéböl aki mondá anépnek, hogy azért küldetett el. hogy egyéb városoknak (É 603)

{…} Azért hogy minket meg alázon, és (É 604)

menteni az illyen vétkes gondolatoktol., azért mondgya nékünk. hogy semit nem (É 604)

az ö Isteni tekélleteségének képei, azért is mondgya, mindenek ö általa (É 605)

tzélozni, és mindent néki ajánlani, azért is mondgya. agörög forditás. hogy (É 605)

és a földön el menvén azért, tanitsatok minden nemzeteket; meg keresztelvén (É 606)

az ö itélö széke elött, azért, hogy a hatalmokal mint éltenek (É 607)

{…} Azért hogy meg értesse vélek, hogy (É 607)

nem tekélletes a szeretetben. mi azért szeresük az Istent, mert az (É 609)

vagyon. a maga az Isten. azért is adta nékik a fiát (É 609)

és ha el küldötte, nem azért hogy el veszese érdeme szerént (É 610)

{…} Azért hogy annál is inkáb az (É 612)

mondása szerént, rettegésel szolgállyuk, ezt azért hiják fiui félelemnek., mert ajol (É 613)

Legyetek azért irgalmasok, mint a ti atyátok (É 615)

{…} Azért 1. mert ezt az áldozatot (É 619)

ö magának arra szüksége nintsen, azért arra kötelez, hogy azt fel (É 624)

más mondá. feleséget vettem, és azért nem mehetek el, és meg (É 625)

{…} Azért, hogy meg lássuk, hogy a (É 627)

egy gyermek az attyának, sene azért alázza meg magát. hogy az (É 629)

{…} Azért, hogy fel gerjesze bennünk abuzgoságot (É 633)

veszet embert kerese, mivel akristus azért jött evilágra, hogy néki világosága (É 634)

{…} Azért, mert ha az érzékenység nélkül (É 636)

valo teremtet állatok. láttzanak fohászkodni, azért hogy ellenkezö állapotban {álla potban (É 636)

némelykor egy ideig magokot, attol, azért hogy jóbban meg tisztulhassanak, az (É 639)

{…} Azért hogy meg szegyenittse a világi (É 642)

tanitási alá vetvén öket, és azért, hogy ne tulajdonithassák másnak, az (É 642)

az Isten. haragal teként reájok. azért, hogy meg büntesse öket érdemek (É 645)

másoktol veszünk, imádgyuk igasságát, aki azért ostoroz, hogy meg tisztittson, és (É 645)

külömb féle ábrázatban adgya elönkben azért, hogy meg lásuk, mitsoda külömb (É 650)

a munkások pedig kevesek, kérjétek azért az aratásnak urát, hogy küldgyön (É 652)

az Apostoloknak fel háborodot elméjeket azért hogy még elöre meg mondá (É 658)

Én vagyok az élet én azért jöttem hogy aholtakot fel támaszam (É 659)

azt tselekedni, amiket ö tseleket, azért hogy meg bizonyittsa, hogy az (É 659)

de azal tartozunk is, nem azért hogy hitunk nem volna, hanem (É 659)

hogy hitunk nem volna, hanem azért, hogy valoságal akarjuk meg üsmérni (É 659)

annya mehiben kelletnék viszá térni, azért az ur világosabban mondá néki (É 664)

valo értelmek szerént értette, és azért is vegezte el böltsen, hogy (É 665)

üdvezitö illyen formában beszélle néki, azért hogy meg alázná kevelységit, és (É 666)

és idötöl fogva valo ember, azért el mondhatá, hogy nem tsak (É 667)

{…} Azért, mert minek utánna az ur (É 668)

a marása avétek, aréz kigyo, azért emeltetet volt fel a pusztában (É 668)

az Ember Fia, akeresztre emeltetet, azért, hogy meg gyogyittsa avéteknek sebeiböl (É 668)

egész életében azon munkálodik és azért is hal meg, hogy ditsöséget (É 671)

{…} Abban, mert azért jöt le, hogy meg világosittsa (É 671)

Istennek ékesiteni az ö születését, azért hogy az emberek inkáb bé (É 672)

hogy bizonysági lennének atsudáknak, és azért, hogy annak emlékezete. inkáb fent (É 672)

fogantatását, az attya, meg némula azért, hogy hitelt nem ada ennek (É 673)

a Dávid házában, az Isten, azért tette nevezetesé anyi jelek által (É 673)

kivül valo emberé akará tenni, azért hogy méltó lenne, elöljároja lenni (É 673)

aza kegyelem nevekedgyék bennek, és azért, szeresék amagános életet, kerüllyék arosz (É 674)

söt még eszerént bánni tsak azért, mert a tettzik a gonoszoknak (É 675)

nem adni magát az igaságtalanságra, azért hogy kedvezenek a hamisaknak, a (É 675)

{…} Azért hogy meg lássuk mitsoda könnyen (É 677)

avallás igazságinak. tudományit, tsak épen azért, hogy tudosok legyünk, és értelmeseknek (É 679)

legyünk, és értelmeseknek tartasunk, hanem azért, hogy meg üsmérhesük az Istent (É 679)

igére az ur szent péternek azért hogy meg vallá Istenségit (É 679)

el nem fedezte volna elötte. azért hogy homályosittsa nagy fényeségit. emberi (É 684)

gyönyörködni fognak szépségedben, az ur. azért beszélle igy az Anyaszent egyháznak (É 685)

{…} Azok, a melyeket tsak azért tselekeszük., hogy meg tarttsuk a (É 687)

külsö baráttság mutatás nélkül. vagy azért, hogy felebaratunknak lelki, vagy világi (É 687)

Isten azt bennünk meg hagya. azért, hogy szüntelen az ellen hartzolván (É 695)

rosz indulatit. meg zaboláza, vétkes azért az elsö indulatért, mivel a (É 700)

Istennek szenteltettek, ebben a szenttségben, {…} azért szoros köteleségel. tartozunk az Istent (É 700)

{…} Mert az ember nem azért teremtetet, hogy senkitöl ne fügjön (É 701)

az igazság szolgájává lett, mivel azért mond ellene avéteknek, hogy az (É 701)

ezek olyan kegyetlen urak, akik azért kivánnak rajtunk uralkodni, hogy el (É 701)

ö természet szerént valo rendiben. azért hogy eszközül légyen a léleknek (É 706)

atestnek minden hajlandosági, meg romlottak, azért azokot követvén, és azoknak engedelmeskedvén (É 707)

ilyen gondolat töllünk, söt még azért igazgattatik hogy munkálodgyék. mondgya szent (É 708)

és akik azt is tsak azért veszik, hogy arol számot adgyanak (É 711)

fojttsuk magunkban alelkünk üsméretinek dorgálását, azért hogy el tekozoltuk az Isten (É 711)

is az Isteni szeretet nélkül, azért mindenek felet azon kel lennünk (É 712)

és nyomorult életét, de agazdagnak, azért vagyon szüksége a szegényre, hogy (É 713)

avilágiak, akiket világ fiainak neveznek, azért, hogy tsak a jelen valo (É 713)

amidön irgalmaságábol meg nem adgya. azért, hogy üdvezüllyünk, a mit meg (É 716)

az Isten rendelése ellen kiványák, azért hogy valamely rosz kivánságnak eleget (É 716)

is, példának okáért, hogy ha azért kivannak komunikálni, hogy jó erköltsünek (É 716)

Isten mit kiván mi töllünk, azért átallyában. tsak az örökös jókót (É 716)

hagynak te benned követ akövön, azért hogy meg nem üsmérted ate (É 719)

mitsoda nyomoruság szál reája, büntetésül. azért arettentö bünért, a melyben fognak (É 719)

isteneket, hogy avétkeket szabadabban követhessék, azért is imádtatták aházaság törö, tolvaj (É 723)

{…} Azért hogy ahivek ne legyenek irigységel (É 725)

vetésel vannak, amagok tselekedeteket, tsak azért tekéntik, hogy azokért hálákot adgyanak (É 726)

tsak szájal ád hálákot Istennek, azért hogy ö nem olyan mint (É 727)

nem vagyon. és aki tsak azért köszöni azt, meg az Istennek (É 727)

egy Isten meg halyon, és azért halyon meg, hogy meg békéltesse (É 730)

effeta, az az, nyilyál meg. azért hogy siránkozunk. és suhajtozunk büneinkért (É 733)

hirdetni ajót. melyet velünk tselekedtek, azért hogy mások is azt meg (É 733)

nem abetüvel, hanem alélekel, nem azért, hogy az emberekel, tsak az (É 735)

Tsak kisérteni akará kérdésével, és azért, havalamit nem mondanaé atörvény ellen (É 738)

nem mondanaé atörvény ellen, hogy azért bé vádolhassa ötet, az illyen (É 738)

tanátsot kérni az Isten szolgájátol. azért hogy a törben ejthessék ötet (É 738)

elméjüek, a kik irigységböl tsak azért vigyáznak az Isten félöknek beszédékre (É 738)

valami vétekben találhassák., akik tsak azért tanullyák, és visgállyák a vallás (É 738)

{…} Azért, hogy meg üsmértesse velünk hogy (É 743)

velünk hogy a törvény nem azért adatot, hogy bé tölttse az (É 743)

gyengeségeket, és romlandoságokot, és nem azért, hogy kegyelmet adgyon, avétek el (É 743)

azokban láttyák rendeletlenségeknek kárhoztatását, holot azért kellene esze adni magokot, valamint (É 745)

{…} Azért hogy meg probállya az ö (É 746)

készülnek, hogy akarattyát vehessék. és azért életeket meg változtattyák, el hagyván (É 746)

mihent meg gyógyulását érzé, hogy azért hálákot adgyon akristusnak (É 746)

leg nagyob köteleségünk a, hogy azért alázatoságal. adgyunk hálát néki, és (É 746)

apoklos, samaritanus, és idegen vala, azért is volt, mind alázatosabb, mind (É 746)

hogy az olyanokhoz menyenek kik azért rendeltettek az Anyaszent egyházban. hogy (É 749)

és az urnak szenteltetett, és azért örömben kel lenni, az Anyaszent (É 750)

{…} Azért hogy meg gyógyitaná öket hitlenségekböl (É 753)

jóságábol szereti öket, és nem azért hogy meg érdemlének, le botsáttya (É 756)

a kristus nem volt proféta, azért mert magához hagyá közelgetni egy (É 759)

dolgokhoz valo szeretet okoza avétket, azért. azt a szeretetet nem lehet (É 760)

jó következék., se az Istent azért meg bántani, hogy inkáb szeresék (É 760)

szent Agoston szerént, nem tsak azért, avétekért melyet meg botsátot, hanem (É 760)

melyet meg botsátot, hanem még azért is a mellyet nem tselekedtünk (É 760)

Meg akarja velünk értetni. hogy azért követte a papi hivatallyát. amidön (É 764)

füge fán, és nem találok, azért vagd ki azt, miért foglal (É 764)

{…} Azért hogy meg éreztesse velünk, mitsoda (É 766)

titeket kitsiny hitüek, ne legyetek azért szorgalmatosok mondván, mit eszünk, vagy (É 771)

ezek nélkül mind szükölködtök. keresétek azért elöször az Isten országát, és (É 771)

állatokhoz hasonlittyák. nem is lehet azért rettentöbb büntetést, mint ha az (É 771)

az Isten rendelésit tekintették, aki azért adta volt nékik a gazdagságot (É 772)

töllök azt el veszi, tsak azért tselekeszi, hogy jobbat adgyon helyette (É 773)

{…} Azért, 1. hogy meg bátorittson az (É 773)

magunk felöl alatomban sokat álittunk, azért meg is vettyük azokot akikben (É 777)

tselekedeteit visgállya, mint sem amásokét. azért, hogy ha hizelkedés nélkül magában (É 778)

meg hatá a kristus szivét, azért hogy meg lásuk, hogy az (É 780)

rendelése alá vettyük, az üdvezitö azért mondá hogy ne sirjon, mert (É 781)

és avaloságos jó erkölttsre, és azért, hogy meg üsmértesse, és meg (É 787)

meg betsüleni az idöt. amely azért adatot. hogy az üdveséget keresük (É 787)

{…} Azért hogy az ö maga viselése (É 788)

érezük a magunk nyomoruságát. és azért az utolso helyt kel választanunk (É 789)

Kérlek azért titeket én fogoly az urban (É 789)

és az ö üdveségekért volt, azért arra inthette öket. hogy ök (É 790)

és nehezen lehet szert tenni, azért is mondgya az Apostol hogy (É 791)

sámollyá tészem ate lábaidnak, ha azért David ötet urának. hija, mi (É 792)

kérvén az ö szolgaitol nem azért, hogy azokot kövessék, hanem hogy (É 793)

reménségünknek, öis egyedül ami boldogságunk, azért tsak ö érdemli egyedül szeretetünket (É 793)

és tsak szines jó lévén, azért tölle semmi jót nem várhatunk (É 793)

világnál, az Istentöl vévén minémüségeit, azért magát. meg kissebitti, és le (É 793)

{…} Azért hogy abban abizodalomban tegye öket (É 798)

mi hasznos nékünk Isten elöt. azért tsak az Isten gond viselésire (É 799)

hanem azért, hogy erezük arra valo szükséginket (É 800)

új mesterünk vagyon akristusban. ki azért jöt el hogy mindeneket meg (É 801)

el hogy mindeneket meg ujittson. azért ha valojában övé akarunk lenni (É 801)

hogy ujontába teremtessünk akristus képire, azért hogy még ujonnan meg ujitathassunk (É 802)

közöttök nem volna menyegzöi ruhája, azért. azt, akülsö setéttségre vetteté, ebböl (É 805)

ki üzetnek az Isten házábol., azért hogy gonosz élettyekel, és meg (É 807)

Ez az ember el idegenedéké azért, hogy a kristus meg feddé (É 812)

se szeretetünk, se bizodalmunk, és azért, meg nem érdemellyük akegyelmet. melyet (É 812)

amelyben ök estenek, kevélységekért, és azért minden féle tsalárdságot el követnek (É 814)

melyet tett véle, nem tsak azért hogy idöt ada néki, hanem (É 817)

nékem azt itélnem minnyájotok felöl, azért hogy szivemben tartalak titeket, és (É 819)

a Jésus kristusnak szeretetiben. és azért imádkozom. hogy ati szeretetetek inkáb (É 819)

vetette volna a földi gazdagságokot, azért is akará látni apénzt, mert (É 823)

egyedül ahozájok valo szeretetböl, és azért. hogy meg oltalmazhasák öket az (É 824)

{…} Azért hogy meg erösitené ahitét annak (É 826)

dolgokban is ki mutattya munkálkodását, azért vagyon. hogy annál nagyob fényeségel (É 827)

ö magát békeség Istenének nevezi, azért nem akar. a zürzavar és (É 828)

valo hoszu türök legyenek. kéri azért nékik ezeket ajó erköltsököt. mert (É 832)

a melyel. meg világositot, és azért az ajóságért, a melyel. meg (É 832)

és az országoknak veszedelmeket, anépek azért szenvednek, és azért büntetödnek. mert (É 834)

veszedelmeket, anépek azért szenvednek, és azért büntetödnek. mert rend szerént, ök (É 834)

el halaszttya kérésinket meg adni, azért hogy nagyob buzgoságal. és álhatatoságal (É 837)

{…} Azért hogy azzal inkáb nevekedgyék az (É 840)

töllünk, és tsak magunkra hagyna, azért hogy fel indittsa bennünk abuzgoságot (É 840)

akarja probálni hüségünket, és szeretetünket. azért hogy sok kérésink után meg (É 840)

a földi jokot, és szenvedni azért, hogy amazokot el ne veszesék (É 841)

is hozájok, de azt nem azért tselekeszi hogy nékik gyalázatot akarna (É 842)

nékik gyalázatot akarna okozni, hanem azért hogy köteleségekre inttse. valamint az (É 842)

{…} Meg engedé azért, hogy meg mutatná nékünk ö (É 843)

nyerni, a gyözedelmet aviaskodás elött, azért is kérdé töllök hameg ihattyáké (É 844)

várnunk a jutalmat. szükséges vala azért hogy nékünk arra példát mutasson (É 846)

kel, és hogy az Attya. azért küldötte el hogy minket oktasson (É 846)

új dolgokot tanitanak, nem lehet azért menttségek azoknak, kik az ollyan (É 846)

noha bé zárva vala, 2 azért, hogy arrol aditsöséges állapotrol valo (É 848)

mondot jokban; az Anyaszent egyház azért olvastattya a mai Innepen ezt (É 850)

{…} A nem tsak azért volt hogy nékünk meg mutassa (É 853)

felöl hogy teremtetett, de tsak azért éll ezel a szoval., hogy (É 855)

volt épitve, és szent városnak azért. mert ót szolgálták az Istent (É 856)

szentelve, és bövölködgyék ajó tselekedetekben., azért el mondhattyuk hogy bennünk kel (É 857)

a testnek eledelt adgyanak, szükséges azért idöt venni arra is, hogy (É 859)

a, hogy a kristus teste azért vagyunk, hogy kövessük az életet (É 861)

azt magunk tselekednök. és ha azért hálát adunk az Istennek, hogy (É 862)

{…} Azért hogy arra leg inkáb figyelmezünk (É 870)

rendeletlenek, vagy idegenek valának, mert azért jött volt a földre. hogy (É 871)

mester ember vala a férje, azért, hogy ötet is ugy tekinttsék (É 871)

vagy gazdagok, mind azon által. azért, nem kel kevélykedni. hogy ha (É 871)

pedig alatson rendüek, nem kel azért meg pirulni, se az ö (É 871)

emberekhez hasonlo léte, aki is azért jöt hogy szolgállyon, és nem (É 871)

jöt hogy szolgállyon, és nem azért hogy szolgáltassék. arra kénszeritti öket (É 871)

{…} Azért, hogy abbol meg tanullyuk, hogy (É 875)

el ment hozája vendégségben; azt azért tselekedé, hogy ötet jobban meg (É 876)

értetni. hogy ha abünösökel társalkodik. azért tselekeszi, mert ö alelki orvos (É 877)

láttyák. se nem érzik nyavalyályokot; azért nintsen is nékik szükségek. az (É 877)

szükségek. az orvosra. ezeket pedig azért mondá nékik. hogy magokban térnének (É 877)

{…} Azért jöt el. hogy minden embereknek (É 877)

mentek bé, menyeknek országába, valaki azért magát meg alázza. mint ekisded (É 880)

mind a mások vétkiért. mind azért agonoszért. a melyet akart tselekedni (É 882)

az Isten munkáját. szolgaiban. és azért meg érdemli az ö rettentö (É 882)

láttyák az Atyám ortzáját. ezeket azért mondá, hogy annál is nagyob (É 882)

az az. hogy a kristus, azért választotta öket. hogy azon legyenek (É 885)

hanem én választottalak titeket evilágbol. azért gyülöl titeket evilág. meg emlékezetek (É 885)

vallást kel tennünk, {…} az Angyal azért küldeték el tehát hogy meg (É 888)

{…} Azért hogy meg mutassa mitsoda halogatásal (É 890)

{…} l. Azért, hogy különösebben imádkozhassék, és tavulabb (É 891)

és tavulabb a világtol. 2. azért, hogy nagy gondolatot adgyon szolgainak (É 891)

elönkben, hogy meg lássuk, hogy azért lettek szenteké mert ezeket az (É 894)

{…} Azért, hogy ha az ö hozánk (É 898)

bántotta, és irgalmaságát kérni, szükséges azért, hogy az Istennek tessenek, valamint (É 899)

is setétes lészen, meg lássad azért, hogy avilágoság mely benned vagyon (É 901)

az utolso szók. meg lássad azért hogy a világoság mely benned (É 902)

egy kevés ideig, de tsak azért. hogy a ki tessék azután (MN 7)

közepe felé anapok. elegendö hoszak, azért nagy siettségel mindnyájan a kertbe (MN 11)

és leg elöbször jött haza. azért semmit nem is hozot. talám (MN 13)

aláb valo szeretettel szeretne, és azért nem volna keveseb szorgalmatoságal meg (MN 18)

és egy kevesé kedvellené is, azért mondá néki hogy ha tettzenék (MN 19)

hogy az ö kezénél legyen, azért dom fernand semmit ki nem (MN 20)

mások bal itéleteket el kerülhesse. azért férfiu köntösben akarja hogy öltözék (MN 22)

viszi., mely az ö hazája. azért reáis száná magát. azután nagy (MN 22)

fel venni a magáét, tsak azért mondá., hogy valamely kisértetben ne (MN 24)

hatalmat ád nékünk te reád. azért semmit se titkoly el elöttünk (MN 26)

hogy valoságal kezdé ötet szeretni. azért eszerént is kezdé magát menteni (MN 26)

reménséget adván. adom fernánd szivének, azért mindgyárt elis indittá montrost. a (MN 27)

volt azt hamarjában el végezni.. azért elegendö idejevolt eleonorárol tudakozodni. a (MN 27)

gondolá lenni atyát. és szeretöjét. azért leg elöbször is ö szolittá (MN 27)

hogy tengeri tolvajok volnának benne. azért keményen is rajtok mene, a (MN 29)

az ö vitézségeket mint lunlei, azért arra is kéri ötet, hogy (MN 29)

rosznak ne találná maga viselését. azért egy kevesé meg tartozkodék. a (MN 31)

meg üsmervén. hogy spanyol hajok. azért a hartzhoz készüle (MN 33)

lévén. a spanyolok reájok ütnének, azért azt tanácsolá nékik. hogy tegyek (MN 36)

ki ö elötte kedveségben vagyon. azért annak szabadosan beszélhetz. és amidön (MN 38)

köteleségel voltál ahoz a leányhoz. azért minden alkalmatoságot kereset arra hogy (MN 39)

ugy tettzik hogy láttalak. kérlek azért. nehagy ebben a kéttséges állapotban (MN 39)

lévö kis házacskák. nem világosak. azért dom fernánd is mindgyárt meg (MN 40)

elé beszéllé hogy miket tselekedet azért hogy meg találhassa. és hogy (MN 40)

hogy mindenikének meg jutalmaztathatná. szolgálattyokot. azért, éléonorának nem tsak kermet adá (MN 43)

de hü lévén királyomhoz. tsak azért állottam Cromvel mellé. hogy olyan (MN 45)

egy napig várakozék a lakadalomal. azért hogy kerm suscribálhassa a házaságrol (MN 46)

boszut állyon a persiai királyon, azért hogy bé fogadta volt az (MN 47)

és ekével szántata a városban. azért hogy meg ijesze. atöb varosokat (MN 49)

hogy néki nagy hasznát vehetné, azért mindgyárt meg is akará probálni (MN 50)

dolgok vannak az amurátes táborán. azért a kép irot. mindgyárt a (MN 51)

illendö képen folyamodnának hozája, tsak azért is mutatá meg a tauris (MN 51)

Császár meg ne szeresse hugát. azért. mindgyárt. nagy dolgokot kezde magának (MN 52)

amurátes gondolkodot felölle. de tsak azért, mi formában oltalmazhassa meg rákimát (MN 53)

azért kemény parancsolatot külde néki, hogy (MN 54)

hogy a Császár sem szereti, azért sokan örömeket elnem titkolák. roxan (MN 55)

tette volt magában. el vesztéseket. azért hogy tsak azö fiára szálhason (MN 56)

a persávalvalo békeség meg volt., azért a hadát el bocsátá, és (MN 57)

látta volna Constancinapolyban valo igyekezetéröl. azért nem is szollot néki az (MN 58)

meg fog indulni. véle együt azért készüllyön (MN 58)

azt nem lehete meg másolni. azért sok köny hullatásal valo bucsuzás (MN 59)

gondolá hogy mindent meg probálhatna, azért nagy okoságal eleibe kezdé adni (MN 60)

a melyböl meg láthatá veszedelmét. azért is vigyáza minden képen magára (MN 60)

láthata anyi kegyetlenséget irtozás nélkül. azért a szeretet haragra változék. és (MN 63)

szomoruságát. ha meg látná ötet. azért fel tevé magában hogy Constancinápolyba (MN 64)

az elött szollot volt néki. azért minden késedelem nélkül a szivének (MN 65)

akarván adni. hogy mindenröl gondolkodhassék. azért olyan feleletet ada rebának. a (MN 68)

melyek szükségesek egy nagy fejdelemben. azért. tsudájára is lett mind a (MN 70)

a sultánné validét meg vetette. azért ötet is. mind a nagy (MN 70)

vezerel és hussainal, fel tévék azért magokban hogy meg öllyék. a (MN 72)

Azért rebának ira ez iránt, tudtára (MN 72)

pedig hadakozása nem volna szomszédgyival., azért azt irá néki viszá. hogy (MN 72)

aszonynak minden szándéka füstben mene. azért többet erröl nem szollok. hanem (MN 73)

sem akara el mulatni dolgában. azért maga fel járá az egész (MN 73)

erre a nagy rendre, hogy azért mindenek kezdék szeretni. az annya (MN 74)

embertöl hallák, akiben tellyeségel biztanak, azért mindnyájan meg tsendesedének, és az (MN 75)

hogy semmit sem mulattam el azért. valamint hogy abban sem mulattam (MN 77)

rákimám, és tarsd meg magadot azért a drága zálogjiért melyeket nálad (MN 77)

grofnak leg több joszága volt. azért ö reája. leg többen is (MN 80)

Thibolt a ki mindeneket tsak azért igyekezet tselekedni. hogy méltó lehesen (MN 80)

de ha egy korona kell azért. hogy meg érdemelhessem. azal biztatom (MN 81)

idö mulva. viszá valo téréseket. azért a butsuzás is keveseb szomoruságal (MN 82)

ö férje gyülölségel fogja tekinteni. azért ö ugy kezdé tekinteni ferjét (MN 84)

tsinálni, hogy meg látá öket, azért hogy végben nem viheté szándékát (MN 85)

a melyel meg akarná ölni. azért különösön mene lakni. és tsak (MN 85)

semmi vigasztalásra valot nem láthata. azért nagy keserüségel viszá tére (MN 87)

azért meg nem tsendesedék. mivel a (MN 88)

a hajo töredezö félben volt, azért senki nem is oltalmazhatá magát (MN 88)

hogy viszá tehet a veszedelemre. azért felellyetek meg nékem mindenre. arra (MN 90)

meg röviditenem. mindent el követnék azért hogy el végezem. nem hogy (MN 90)

a gyümölcsre vigyázatok, a királyné azért tészen ebben a hivatalban. hogy (MN 91)

meg üsmervén, hozaja valo szereteted azért meg ne kisebedgyék (MN 95)

töb aszszony nem volt nálunknál. azért hozája is kelleték adni magamot (MN 96)

és reménlék hogy meg segithetnek. azért sok féle (MN 96)

más hajlandoságnak helyt nem adhatot, azért hozám valo nagy szorgalmatoságit ugy (MN 98)

magamal, mint hogy halálomra igyekeztél, azért nem is kivántál volna többé (MN 100)

hogy pediglen vallásomot követhessem titokban. azért a sultán akarattyára állék (MN 100)

valamely nagy dologal kedvit találhassad. azért hogy a szándékom véghez mehessen (MN 101)

veszedelemre is tegyed azt érettem, azért készüly. hogy meg indulhass holnap (MN 102)

hartzoly a gyözedelemért. és nem azért hogy meg haly. ne kiméllyed (MN 102)

meg igéré néki. hogy tsak azért fog hartzolni. hogy mindenkor véle (MN 102)

Mint hogy már ideje volt, azért mindnyájan a szállásokra menének., oda (MN 102)

sultán is azt igen szerette. azért a grof mindenkor véle volt (MN 103)

magokot alája. némelyek azok közül. azért engedelmeskedének. mert nem lehetet más (MN 106)

hüseget mutata ehez a királyhoz. azért nagy betsületben esék az albiai (MN 106)

az ö házaságra valo szándékjában. azért. elegendö idöt is ada arra (MN 106)

országban nem volt gazdagab leány, azért dom pedre mellet. szüntelen tsak (MN 107)

egyet meg külömböztették. nem tsak azért. hogy annak az iffiu urnak (MN 107)

mása nem volt érdemre, hanem azért. is. hogy az elvir annya (MN 107)

még dona elvirt meg nyerheti. azért mindgyárt udvarlani kezdé dona elvirt (MN 107)

a hozam valo joságának, mind azért a melyet tselekedtem érette. itéld (MN 108)

mondani. vagy egyszer. vagy mászor. azért. meg mondá nékik. egészen, a (MN 109)

udvarnál. néki nagyob hitele volna., azért. más modot. nem látot abban (MN 109)

nem tartoztathattya. dom pedre ötet. azért az ajto közi álla, és (MN 109)

leg nevezeteseb volt az országban., azért könnyen el lehet itélni. hogy (MN 111)

a dom pedrével valo beszélgetésiben. azért az okoság hoza magával. hogy (MN 111)

nagy készülettel kellene lenni alakadalomhoz. azért hogy had láthassák meg mindenek (MN 111)

hogy semmit sem reménlhetne tölle, azért mindgyárt ugyan azon napon meg (MN 111)

eleiben adnák nagy vétkes tselekedetit. azért hogy két. olyan személyt a (MN 113)

meg vallaná hogy mást szeretne., azért el végezte volt magában. hogy (MN 113)

és nagyot állitot maga felöl., azért haragal is akara felelni. de (MN 114)

ugy beszéllyen néki mint férje. azért el titkolá magát. hogy észre (MN 114)

mint hogy üsmérem jó erkölcsödöt, azért semmitöl sem tarthatok. még igen (MN 114)

ígérhete magának olyan természetü emberel, azért semmi idöt nem akarván el (MN 115)

még dom sebastien se tudgya. azért hogy mások is had lássák (MN 115)

baltazárnak, a dom antonius házahoz, azért ment volt ki hogy várja (MN 118)

Mint hogy mindenek szerették, azért mindnyájan is a nagy urak (MN 119)

dom pedre., mindeneket el követet azért, mind azért. is. hogy meg (MN 119)

mindeneket el követet azért, mind azért. is. hogy meg tudhassa az (MN 119)

sebastien ártatlanságát azal meg bizonyitaná. azért tudtára adá a fö presensnek (MN 120)

volt hogy el veszesék ötet, azért. tsak azal vádolták. hogy ö (MN 120)

akara az ágyban le fekünni. azért hogy dom baltazár azt ne (MN 121)

baltazár azt ne gondollya. hogy azért teszi magát betegé, hogy fogadását (MN 121)

el titkolnák az ö betegségit. azért tsak titkon is kelleték véle (MN 121)

maga is jónak találá lenni. azért hogy dom sebástien meg ne (MN 122)

hogy az álomnak adgya magát, azért mindgyárt fel költ, és arra (MN 124)

hogy a hinto erösen ment., azért tsak hamar is adom lajos (MN 124)

a neki még nehezeb volt. azért mindeneket kére, hogy hagynák. egyedül (MN 125)

hogy Elvirt reménlette meg latni. azért a többet is használa (MN 126)

külsö képen mindeneket reá hagya. azért. hogy szabadá hagyák, mivel azt (MN 126)

az életet; a melyet tsak azért tartották meg, hogy azt nagyob (MN 127)

indulna., és az utyában késedelmeskednék. azért, hogy ök néki tudtára adhassák (MN 127)

hogy lisbonában viszá tért. én azért rettegek. ki sem megyen innét (MN 128)

fekszik. hogy néki ne alkalmatlankodgyék. azért abban könnyeb mód is lehet (MN 128)

adásal lehetek, meg gátoltad halálomot. azért hogy magad öly meg engemet (MN 131)

hü vagy hozám. holot tsak azért hagytad meg életemet. hogy a (MN 131)

melyet meg tartottál szerencsére vetem. azért hogy egy szem pillantásig láthassalak (MN 131)

másodszor is meg menttsem életedet., azért vallom ezt meg utollyára néked (MN 133)

hogy én magamot fel aldozam. azért. hogy ate életedet fel ne (MN 133)

beszelgetéseket., álváré élnem kell. nem azért hogy el felejttsem. hanem azért (MN 134)

azért hogy el felejttsem. hanem azért. hogy szeresem. és tisztellyem mind (MN 134)

valo szembe létit. nem tudhattya, azért nem is tudá mire vélni (MN 136)

se kérésit. se köny hullatásit. azért el nem mulatá (MN 136)

mutatván leg kiseb boszonkodást. se azért leg kiseb panaszt nem tett (MN 137)

jöt hir. sok kézen forog. azért azt vagy meg szaporittyák. vagy (MN 139)

elvirt el hagyta az ura. azért nagy keserüségel is kéré éléonorát (MN 139)

betsültessem. mindent el kel követni azért. hogy egy álhatatlan férjet viszá (MN 139)

hirdessék. hogy utánna ment volna. azért hogy senki meg ne tudhassa (MN 140)

a dom baltazár akarattyát követik. azért mind addig nem is nyugovék (MN 141)

és hogy még mit várhat. azért folyni hagyá könyveit. végtire mondá (MN 143)

ezeket fogadtad volté nekem, nem azért jöttem ide hogy valamit a (MN 143)

valamit a szemedre hánnyak. hanem azért jöttem, hogy eszedbe juttassam hogy (MN 143)

baltazár szivet másal meg osztani. azért minden modon azon. volt. hogy (MN 144)

irás nem volna meg tiltva azért keri hogy adgya meg levelét (MN 145)

néki. élete el vesztése alat. azért az elvir kérésire nem tuda (MN 146)

kiváná látni. az elvir levelét, azért parancsolá thamárnak. hogy soha egy (MN 146)

nem várhatta ezt a vigasztalást, azért anyira el tsudálkozék rajta, hogy (MN 147)

nem ugy mint rend szerént. azért nem annyira kételkedek benne (MN 147)

a hogy beszéllyek rolla levelemben. azért oda adom néked levelemet. akár (MN 147)

igen bánnya hogy kedvetlenségiben eset azért. hogy melléje jöt. kérvén botsása (MN 148)

botsása meg azt néki. mivel azért tselekedte. hogy semmi hirit nem (MN 148)

de ha méltob is. nem azért hogy tégedet inkáb szeretet volna (MN 149)

haszon keresés leg elöl jár, azért az aranyait kezdé elötte villogtatni (MN 150)

drága kövekel is kereskedet, és azért. mind a vice (MN 150)

királyhoz. mind belizahoz gyakran járt, azért dom sebastien. arra kéré. hogy (MN 151)

nagy dolgot akarna néki mondani. azért kéri hogy jöne hozzája. éléonora (MN 151)

igen keveset adhatok, söt még azért jöttem, hogy tölled várjam avigasztalást (MN 151)

volt. adom sebástien böv kezüségit. azért nem kételkedék igéretiben., a sido (MN 153)

dom sebastien goa városában volna. azért nagy tsendeséget is érze szivében (MN 154)

szolgálni Elvirnek, de mit tsinállyak azért., hogy ha nem tudhatom a (MN 155)

az ilyenekre igen reá vágy. azért jöttem volt. hogy segits magad (MN 156)

hogy ki vegyék a veszedelemböl. azért. még elöre arra kéré elvirt (MN 157)

ne tegyen felölle a levelében. azért nem is irt felölle, ez (MN 157)

mikor akarnék. azért tégedet kérlek, hogy szoly néki (MN 158)

volna. és a két szerecsent, azért tette volna beliza mellé, hogy (MN 158)

azoknak gondolatit. kik azt követik. azért hogy meg ne láthassák. okoskodásoknak (MN 159)

király néhoz fogják ötet vinni. azért mindgyárt is magára vállalá ezt (MN 159)

vállalá ezt a rettentö dolgot. azért hogy azt meg gátolhassa. és (MN 159)

volt bé a fejdelem aszonyhoz. azért kelleték várokozni a sidonak. mihent (MN 160)

mit parancsolt néked ez iránt. azért hogy had adgyam tudtodra a (MN 161)

ennekem minden szerencsétlenségit elö beszélette. azért en gyanakodom azon. hogy te (MN 161)

és az udvartol igasságot kérjen, azért. a mitsoda roszul bánnak véle (MN 161)

ha az Isten rendelése. tsak azért hozta volna evilagra ate ellenségednek (MN 162)

érezvén valamely nehézséget a szivén, azért. hogy olyan dologra reá állot (MN 162)

a szokás szerént akarának tselekedni, azért hogy mások semmiben ne kételkedgyenek (MN 163)

valami az ö udvarábol jö. azért meg akarom ezt is probálni (MN 163)

ate parancsolatodbol let volna halálom, azért oltalmaztam meg életemet, hogy abbol (MN 164)

ezt látván. nagy háláadásal volt azért hozája. és meg szánván vétkit (MN 165)

nem tett semmi emlékezetet felölle. azért nem akarák esziben is juttatni (MN 167)

helyes. sok okokra valo nézve. azért. arra az idöre hagyá. a (MN 167)

látta. hogy meg nem visgálhatta. azért igen kezdé ötet szemlélni. noha (MN 167)

kénszeriti. hogy rolla ne tudakozodgyék. azért. csak a nevét sem meré (MN 168)

dom sebastiennek., mihent lisbonában érkezik. azért hogy az ö emlékezete ne (MN 169)

én elöttem olyan drága hogy azért életemet sem szánom még többet (MN 170)

akarván magát meg üsmértetni véle., azért hogy mások azt ne gondolhasák (MN 170)

ne várná vegit a gyaszának.. azért eza hazaság meg lön. mindeneknek (MN 170)

hogy miképen láthatná még meg. azért semmi gyönyörüséget nem találván a (MN 173)

oltátol fogvást tsak gondolkodásban láttya. azért gyanakodék valamiben (MN 173)

mint hogy ahoz nem szoktam, azért el sem titkolhattam. kork. én (MN 173)

felséged abban bizonyos lehet hogy azért mindeneket végben viszek. hogy kedvedet (MN 174)

öket. ha ez igy vagyon, azért kéttségben ne esél. mivel olyan (MN 175)

mondá néki. ne fély. nem azért jöttem ide. hogy a leányidot (MN 175)

is volt azon a napon, azért könnyen reája emlékezheték. mind azon (MN 176)

igazán ki szoktam mondani adolgot, azért el sem titkolom hogy azt (MN 176)

a valamely nevezetes nap volt. azért Etelgiva akirályt egész fényeségében láta (MN 178)

hogy igen kezdé szemlélni ötet. azért mind el felejté azt, amit (MN 178)

király mitsoda figyelmeteségel tekingette ötet, azért abban nem is kételkedék., hogy (MN 179)

igen alacson renden valok vagyunk azért nem is keresnek minket illendö (MN 180)

mindenkor a nagy szegénységben maradgyon. azért. hogy mások ne beszéllyenek felölle (MN 180)

a leánynak azért töb keserüsége volna mint öröme (MN 182)

bé tölti a király paransolattyát. azért tsak hamar él is rendelé (MN 182)

az út hoszu nem volt, azért tsak hamar is el erkezének (MN 182)

a háznak., én itt tsak azért vagyok hogy meg mutassam néked (MN 182)

alkalmatoságban nem volt mint akor, azért örülni kezde. és mondá. mitsoda (MN 183)

atészi a többit is betsesebbé. azért nem hogy el távoznám szándékomtol (MN 186)

semmi attol el nem fordithattya, azért egy náp az Etelgiva házához (MN 192)

nem lehet., leg aláb én azért olyan jutalmat akarok néked adni (MN 192)

meg bizonyittya hogy mint betsüllek. azért szép Etelgiva én neked egy (MN 192)

régen fel tettem magamban., tsak azért is hosztalak az udvarhoz. hogy (MN 194)

hizelkedik. és kedvemet keresi. tsak azért tselekeszi mind ezeket, mert engemet (MN 195)

semmit sem kel el mulatnom azért. hogy a királyom akit anap (MN 195)

olyan nemesi szivnek tettzet nekem. azért tudtam hogy ezeket az akadályokot (MN 195)

a király sokáig volt Etelgivánál. azért ö akirály örömét olyanra magyarázá (MN 196)

hozája. és mutatná meg néki azért. hozája valo orömét (MN 196)

hogy enelkül semmit sem tselekedheték, azért hozája is készüle. hogy mit (MN 197)

fogvást. az én magam viselésin. azért minden titkaimot meg akarom neked (MN 197)

ö nevelte volt fel akirályt., azért igen is szerette. és felelé (MN 197)

rettegni fognak hatalmamtol. én nem azért mondottam meg néked szándékomot. hogy (MN 199)

jó erkölcs, és hogy tsak azért nem adta meg. magát. hogy (MN 200)

magában hogy mindent el követ azért hogy meg gátolhassa a király (MN 200)

amely tsak a hasznot tekintse. azért olyan aszszonyt választot magának a (MN 200)

benne. nem engedhete a gyözedelemnek azért el is rontá a gyülést (MN 201)

hogy minden akadályt el üzne. azért a Durhami püspököt hivatá hogy (MN 201)

nagy betsületit, és látván öregségit. azért igen nagy tisztelettel is fogadá (MN 202)

melyet a szememre hánsz. hanem azért, hogy el hagyasam véle azt (MN 203)

sem mutata azért., hogy mint egy meg vetették (MN 205)

királynénak hini. és nem hogy azért reája meg neheztelt volna, de (MN 205)

által szeretvén a király ditsöségét., azért el is titkolá elötte keserüségét (MN 205)

aszszony terhben valo létit érzette, azért az Égrad gondviselése alat hagyá (MN 205)

ahartzkor, sok ember halál lenne., azért meg izené arébelliseknek. hogy grátiát (MN 205)

mint hogy gyermekei valának tölle. azért egészen. nem is lehetet meg (MN 210)

sem vette volt el tölle. azért bövön is adhata minden tselédinek (MN 211)

az Etelgiva fiaihoz szeretetét mutatta. azért mindenek, inkab szerették ötet, Edmond (MN 212)

fejdelem egészen hasonlitván az anyához. azért gyakortáb is emlékeztenek felölle, és (MN 212)

Nem azért veszem a pennát akezemben. hogy (MN 214)

egyedül arra alkalmatos hogy uralkodgyék. azért az ország egyenlö akaratbol királynak (MN 217)

honoria meg akarna is tartoztatni., azért ha a nemes gyülekezet reá (MN 217)

büntetésül nem adták volna reám. azért ki ki légyen nagy figyelmeteségel (MN 218)

jószagok hogy abbol bövségel élhetnének. azért el is végezék magok közöt (MN 218)

de kedvit akarván timánnak. mindenben. azért nem igen gyakorolta azokot (MN 218)

mint hogy feleség nélkül volt., azért senki más ahazájában ugy nem (MN 219)

nagy háláadásal legyek szivemben hozája azért. hogy el hagyta volna hazáját (MN 220)

és jó akaroit, és mindenét. azért. hogy kereshessen anyira valot a (MN 220)

hogy abban modgya nem volt azért azon igyekezet hogy azt ki (MN 221)

hogy timántnak régi jo akaroja, azért bizot is benne. hogy agenor (MN 221)

töltene indiában azt pedig tsak azért. hogy még többet keresvén. jobban (MN 223)

nézet. timánt nagy nyughatatlanságban találám. azért hogy sokaig oda voltam. de (MN 227)

tudta veled felejtetni. hogy nem azért vagyunk itt. hogy szeressünk, hanem (MN 230)

el magadal. hogy még kedveseb azért. hogy ötet szereted. és azért (MN 231)

azért. hogy ötet szereted. és azért az ártatlan szeretetért. a melyel (MN 231)

minden bizonyal meg ették volna, azért hálákot is adék amenynek hogy (MN 234)

napon. inté neki hogy én azért meg haragunnám. én közeleb menvén (MN 234)

hogy ezek igen felesen valának. azért tsak hamar meg birák ellenségeket (MN 236)

igen keményen viselték volt magokot., azért az aszonyokhoz valo tiszteletet meg (MN 236)

nekünk igen okosnak tettzék lenni., azért le is rontok kalyibánkot. és (MN 236)

én azt. hogy a meny azért vezetet engemet ide hogy meg (MN 240)

utánnunk, lehetetlen volt el kerülni. azért meg kelleték véle verekedni., el (MN 240)

az el indulásnak ideje lészén, azért leg elöbször is. hilária kelvén (MN 242)

Azért is tselekedtem. hogy valamenyire kedvessé (KKU 247)

a nyomoruságtol el idegenithet. és azért is hintettem (KKU 247)

féle példákot is hoztam elö. azért hogy uti társakot adhassak a (KKU 248)

a szentek nyomoruságokot szenvedgyenek, hanem azért, hogy az ollyanok. kik azokban (KKU 248)

szent irás hogy az Isten azért engedte meg ezt a kisértetet (KKU 248)

kereszt szeretö, a mely nevet azért adták volt reája, hogy kereszt (KKU 251)

sirásal. mitsoda nyomorult vagyok én: azért jöttem ide hogy a keresztet (KKU 252)

az igazság, és az élet azért jöttem hogy kivánságidot bé tölttsem (KKU 254)

hozám mint ajó illatu füst, azért kedves is volt elöttem, nem (KKU 254)

vetetted a szegénynek könyörgésit. kérlek azért. hogy legyen nekem ate beszéded (KKU 255)

hoztam én ezeket a szokot, azért hogy minden meg tudhassa., és (KKU 255)

nem méltó az, én hozám. {…} azért fa kereszteket tsináltatának. és azokot (KKU 258)

kik együgyüségböl a keresztet hordozták. azért nem érdemletteké valamit nálad (KKU 259)

is nem tettzék eza tselekedet, azért magához hivatván a szarándokot. kérdé (KKU 259)

nem szenvedtem volna leg elöbször, azért hogy meg mutathassam. az embereknek (KKU 264)

ahová el vonhattam volna magamot., azért is mondgya az évangelista. hogy (KKU 266)

szenvedtem én mindenikét te éretted., azért hogy te is meg gondollyad (KKU 267)

egy tiszta teremptet állatnak példáját. azért hogy ne mondhassad, hogy nem (KKU 269)

Isteni erö segitett engemet. és azért is, hogy különösön tisztellyed az (KKU 269)

Mind ezeket leányom. azért akartam egyenként elödben adni. hogy (KKU 271)

tudta ezt az én apostolom. azért is mondotta. hogy senki meg (KKU 271)

a menyei hazának uttya. és azért is vagyon. hogy az Istennek (KKU 272)

azt jol tudgya nem is azért probállya az embereket, hogy az (KKU 275)

által valamit tanulhasson ki. hanem azért. hogy meg mutassa másoknak, a (KKU 275)

nyomoruságban lévö igazaknak békeséges türéseket, azért is mondgya az irás tobiásrol (KKU 275)

világi ajándékokal. szokta meg jutalmaztatni, azért el vevé mindenit jóbnak, nagy (KKU 276)

mitsoda szükséges az illyen példa, azért hogy azt kövessük (KKU 276)

azokot. mint sem másokot, és azért is kesergeti öket. egy nehány (KKU 276)

lenni, egy szoval. az Isten azért küldi reád. a kereszteket, hogy (KKU 277)

kereszteket küld azokra. akiket szeret. azért hogy a világi boldogságnak szele (KKU 277)

kiványa tellyes és egész akarattal., azért is sokszor nagy (KKU 282)

meg vallá nékiek hogy tsak azért jött volna viszá hogy öket (KKU 285)

kénszeritté öket, hogy leg aláb azért menyenek el véle., hogy meg (KKU 285)

kisérnék ötet ahelyre., leg aláb azért. hogy még is kedvit töltenék (KKU 285)

készitettek vala. az ö orczája azért el nem haloványodék. az ö (KKU 287)

én ötsém. örökösön el kárhoziké. azért hogy meg vetette a keresztet (KKU 289)

tudé miért ellenségi a keresztnek, azért hogy a gyönyörüséget szeretik. az (KKU 289)

avilági gazdagoknak, és a nemesek azért nem pirulhatnak, mivel akár mely (KKU 291)

uraknak ura lévén, akeresztet választottam. azért hogy annak ereje által, el (KKU 291)

kerüllyed tehát storophila a keresztet azért, hogy avilágiak azt meg vetik (KKU 294)

gondolat szüntelen az elméjiben vala, azért nem türköztetheté meg magát, hogy (KKU 294)

a nyomoruságot. mivel mindenik tsak azért ment el innét, hogy agyönyörüségben (KKU 295)

egésségekre. nagy nyavalyákot okoznak magoknak. azért hogy szájoknak eleget tehessenek., nem (KKU 299)

agyönyörüség, arrol. örömest hallok beszélleni. azért azt ezután, nem is fogom (KKU 299)

valoságnak könyü füstével jól lakhassanak. azért is szüntelen valo munkában. és (KKU 302)

a szokot nehéz meg érteni. azért is utánna veti az évangyélium (KKU 307)

olyan buzgoságal nem lett volna, azért is mondgya, hanem a kristus (KKU 310)

oh! Istenem mit kell hallanom., azért hogy magamnak ellene mondgyak, szükségesé (KKU 311)

akará azt veszedelemre tenni., ugyan azért is meg tagada három szor (KKU 311)

s’ néked aszszonyi állat.? {…} nem azért mondám én azt. hogy az (KKU 311)

kitsodák az én atyámfiai. {…} nem azért mondám ezeket, hogy valamely idegenséget (KKU 311)

számtalan sok népet meg ölének., azért hogy az arany bornyut imádák (KKU 312)

Storophila. uram mit kell hát azért tselekedni (KKU 312)

hogy hol vár tégedet ahalál. azért azt mindenüt várni kell (KKU 317)

Storophila. azért uram. mert te aki örökös (KKU 320)

nem lehet nyerni ameny országot, azért mondgya meg néked, hogy mitsoda (KKU 323)

mint hogy már azt tudod., azért vigyáz, hogy többé, ollyan vétekben (KKU 323)

azt. a mi nékie nehéz, azért storophila is kezde gondolkodni azon (KKU 323)

hogy mindenek meg tsufolnák érette. azért az orczáját bé fedé. szégyenelvén (KKU 323)

igértek akeresztért valo érdemnek. szükséges azért, hogy az emberek, mindnyájan által (KKU 325)

én apostolom pál. mennyünk ki azért ö hozája atáboron kivül. az (KKU 326)

meg érdemlettem akeresztet viselni. kérlek azért, itély meg engemet. és oltalmazz (KKU 326)

a szégyent, mivel a homlokodra azért vetz keresztet, hogy meg mutassad (KKU 326)

engemet kövess, és keresztemet hordozad. azért gyülöl tégedet evilág. {…} de azt (KKU 327)

elött. utálatos, és gyalázatos lennék. azért, hogy ha senki el nem (KKU 327)

ditsöségröl, a melyet fog érdemleni. azért hogy mindenek elött viseli akeresztet (KKU 329)

mivel a gerendátol nem lehete. azért ketelenek valának kivül maradni (KKU 329)

alázatosan járjanak a kristus uttyán. azért is kivül maradnak. a meny (KKU 330)

Storophila. én uram azt tsak azért tselekedtem hogy el kerülhessem azt (KKU 330)

rosz legyen jót tselekedni. és azért egy kis ditséretet várni. én (KKU 330)

ditsekedésböl. adnak alamisnát, és akik azért imádkoznak a sinagogákban. és az (KKU 331)

semmit is hejában valoságbol. és azért. hogy az emberektöl meg ditsértessél (KKU 332)

tenéked kel azt töllem venni, azért is nevezém sátánnak. mivel ö (KKU 334)

nyomorult bünös, szenvedgyek én is azért. hogy szent akaratodnak engedelmeskedgyem. és (KKU 336)

noha a ditsöségnek királlya vagyok. azért hogy az emberek ne kivánnyák (KKU 337)

el nem marad tölle. afö azért szenvedet. hogy a tagnak példát (KKU 338)

az Isten némelykor el távozik azért, hogy meg probállya hüségeket azoknak (KKU 339)

hordozta, annál sulyosabnak kezdé találni, azért is panaszolkodni kezdék, némelykor arrol (KKU 339)

sem volna keresztényi dolog. és azért panaszolkodni. valamint magad tselekeszel., az (KKU 340)

mitsoda nehéz dolgot el szenvedni, azért, hogy el nyerhesse az Isten (KKU 340)

vágni egy darabot a keresztböl. azért azt a vállára veté, noha (KKU 342)

el egy orát. szenvedés nélkül, azért is mondottam, hogy kelletet szenvedni (KKU 345)

mert az Istennek ugy tettzik. azért is mondá Dávid, tsufságul adtál (KKU 347)

Isten akarattyán meg állot; kövessed azért az ö példáját. és azt (KKU 347)

szüntelen valo kinban kellene lenned. azért hogy meg láthass engemet ditsöségemben (KKU 347)

azt, a mit nem akarsz, azért hogy el érhessed azt. a (KKU 347)

mit szenvedcz. mert az Isten azért küldi reád. hogy meg probáltasál (KKU 347)

hogy meg foghasson. kerüld el azért a ditséretet., és tsak az (KKU 353)

elött igen kerested a ditséreteket., azért még mostanában is érzed, azokhoz (KKU 353)

bizik, a nagy kisértetekben forog. azért hogy meg üsmervén gyengeségit, magát (KKU 353)

hogy már most esmered nyavalyádot, azért orvoságot kel keresni az ellen (KKU 354)

mi lelkünknek valoságos orvosa, kérlek azért tanisd meg szolgálodot, hogy miképpen (KKU 354)

meg lehet mutatni ajó tselekedetet. azért, hogy a menyei atya ditsöitessék (KKU 354)

övé a tisztelet., de nem azért hogy apor, és a hamu (KKU 354)

nevezik hejában valo ditsekedésnek. hanem azért. hogy tsak olyan mint az (KKU 355)

ditséretet. nem kegyelmezvén arra, hogy azért el vesztik jó tselekedeteknek jutalmát (KKU 355)

Az urtol azért büntettetünk. hogy e világal el (KKU 355)

tekélleteseb mint sem a másika. azért azt kel jol meg esmérned (KKU 355)

@: Az urtol azért büntettetünk. hogy evilágal el ne (KKU 355)

A két tolvaj azért hordozá. mert a vétkekért valo (KKU 356)

meg érdemlék. a Cyreneai simon. azért hordozá. utánnam. mert arra kételen (KKU 356)

mert arra kételen vala. és azért jutalmat is igértenek vala néki (KKU 356)

mint a raboké., akik tsak azért hordozák a keresztet. hogy félnek (KKU 356)

kereszt. mint hogy mindenkor szerettelek. azért kivántalak is hordozni., az olyan (KKU 356)

a szent lélek gerjesztette fel, azért nem mondgya. hogy igy kel (KKU 356)

kérésit meg nem halgattuk, ugyan azért büntet minket igy az Isten (KKU 357)

büntet minket igy az Isten. {…} azért minden féle nyomoruságidban. mondgyad szivesen (KKU 357)

el magunkal. hogy az Isten azért küldötte reánk ostorait, hogy magunkot (KKU 357)

magunkot meg jobbittsuk, és nem azért, hogy el veszessen. judith. 8 (KKU 357)

egy ideig is bünteti öket, azért hogy örökösön meg ne büntettessenek (KKU 357)

hogy le szállyak. a poklokra, azért hogy penitentzia tartásra indittsam magamot (KKU 358)

nagy sziv fájdalomal. suhajtozik vala azért. hogy az örökké valo kint (KKU 359)

az én tanitványim elött., hanem azért. hogy ditsöségben látván engemet. inkáb (KKU 359)

emberek hozám nyullyanak, és lássanak, azért hogy nem kételkedhetvén. igéretimben, készebbek (KKU 359)

akövet. a mellyel kövezték. hanem azért, hogy fel emelvén az égg (KKU 360)

Isten fiának országában hivatattál, ha azért sokszori halált kellene szenvedned, nem (KKU 361)

boldogságot., de mit adunk mi azért az örökké valo kintsért,? éppen (KKU 361)

nem kiván az én lelkem. azért hogy része lehesen az örökké (KKU 361)

atyád adta reád a keresztet, azért járj bizodalomal. és bizonyos légy (KKU 362)

akiben ez a szeretet vagyon, azért is mondgya pál, kitsoda választ (KKU 363)

azon által. azt nem tselekedém, azért hogy nagyob bizonyságát adhassam szeretetemnek (KKU 364)

a tiszta szeretetböl, és tsak azért, mert ugy tettzik amenyei atyának (KKU 365)

neki azt meg köszönyem, és azért joval voltam hozája, nem is (KKU 365)

ditsöségéért, mindent szenvedgyenek, miért uram.? azért mert buzgoságal szerettenek tégedet, mivel (KKU 366)

akará tanulni a keresztnek tudományát. azért kérdé akristustol. hogy ha volnaé (KKU 366)

a szivböl emelkedik fel felé, azért is mondgya az irás, hogy (KKU 366)

probálta vala ezt a ségittséget., azért mondgya, az urhoz kiálték nyomoruságomban (KKU 367)

annál kevesebet gondolkodik nyavalyájárol. keresed azért az Istent, nyomoruságodnak napján, mivel (KKU 367)

nem volna semmi több hátra, azért nem is tett semmi kérdést (KKU 369)

aki örömel adgya magát nékie, azért tehát egyeztesd meg az ének (KKU 370)

kell, jól meg nem foghatá, azért is mondá, uram had legyen (KKU 370)

fundámentuma. a keresztnek kell lenni, azért is mondottam az évangyéliumban. boldogok (KKU 371)

felöl, hogy meg fogák öket, azért hogy keresztények valának. és egy (KKU 372)

tanulni a kereszt hárfájának verésit. azért hogy szivemnek hangjával. adhassak ditséretet (KKU 373)

okoza ezt a lelki zengést, azért is mondgya az apostol: szenvedé (KKU 373)

miért kell azt meg tsokolni, azért. hogy azt., az örökös, ur (KKU 375)

kut fejének. szüntelen áldani fogom azért. hogy irgalmaságábol ostoroz engemet. és (KKU 376)

hogy irgalmaságábol ostoroz engemet. és azért, hogy kegyelemé változtattya. reám valo (KKU 376)

egy kis betegséget küld reám, azért. hogy nagyobba ne essem, ha (KKU 376)

ne essem, ha engemet nyomorgat, azért hogy nékem meg botsásson. és (KKU 376)

és ha engemet le nyom azért. hogy fel emelyen, ki foghattya (KKU 376)

a martyrok nyelvét kinozták, ahohérok azért, hogy ellene mondgyanak az Istennek (KKU 376)

hogy az ellen ály,? szenvedgy azért békeségel, és kérjed az Istent (KKU 377)

mitsoda gonoszt tselekedtünk mi. hogy azért enyi nyomoruságokot szenvedgyünk (KKU 378)

jó állapottyokban el felejték magokot, azért el is tévelyedének, dávid vétekben (KKU 379)

jutalomnak, soha vége nem lészen. azért is mondgya egy nevezetes auctor (KKU 380)

nagyob. hálá adás. mint halálunkor azért imádkozni. aki halált szenvedtet vélünk (KKU 380)

agonoszért joval fizettek, azért hogy magadot semmiben ne menthessed (KKU 382)

hogy nagy köteleségel volna hozája azért, hogy bé töltette véle az (KKU 382)

nem szenvedni, és türhetetlenségel lenni azért, hogy békeséges türö nem vagy (KKU 384)

leg elöbször is én ittam, azért is mondám a két apostolnak (KKU 384)

hogy kedves voltál Isten elött, azért szükséges volt., hogy a kisértet (KKU 386)

semmi nem volna több hátra, azért semmi kérdést nem is téve (KKU 388)

indulatoknak, és rosz kivánságoknak nevezik. azért anéked nagyon meg vagyon hagyva (KKU 389)

ahoz nagy eröszak kivántatik. kérlek azért, tanits meg arra hogy mi (KKU 390)

keresztemben, az elsö a, hogy azért feszitettem fel hogy néked példát (KKU 392)

javai. véle együt el mulnak, azért is távozom tölle, valamint abüdös (KKU 393)

én választottalak titeket. evilág közül. azért gyülöl titeket evilág (KKU 394)

ditsöségeseké, és üdveségeseké tévé, ugyan azért ditsekedék a keresztben. és a (KKU 398)

lelkem a veszedelemben eset volna, {…} azért ditsérni foglak uram tégedet. és (KKU 401)

vétekre menni, az atyai kéz, azért szokot büntetni, hogy meg jobbittsad (KKU 401)

hogy sokak. nagy rendeletlenségekben eshetnek, azért betegségeket küld reájok, hogy a (KKU 401)

jót tész velünk, kedvesz minékünk azért, hogy ajó erkölcsnek uttyát meg (KKU 402)

ne unnyuk, és bennünket ostorosz azért, hogy el ne tavozunk ajó (KKU 402)

nem vetéé a szolgálat alá, azért hogy az el vettettek közi (KKU 403)

azok a szentek ezeket. hanem azért. hogy a külsö keresztnek nagy (KKU 404)

vagyon, alélek sebeit meg gyogyitani, azért elé is viszi a joban (KKU 405)

söt még azoknak eleit veszik, azért mondgya abölcs. hogy a mettzés (KKU 405)

és sebet tsinálna avétek bennek. azért alelki borbély alá adák örömest (KKU 405)

nem haragbol, hanem szeretetböl. nem azért hogy munkáját el ronttsa. hanem (KKU 406)

bánik szenttyeivel, akiket ideig ostoroz azért, hogy meg menthesse az örökké (KKU 407)

valo kintól, meg sebesiti öket azért, hogy meg gyogyittsa, és le (KKU 407)

meg gyogyittsa, és le nyomja, azért, hogy felyeb emellye öket, mivel (KKU 407)

felyeb emellye öket, mivel mind azért a jutalomért, a mely meg (KKU 407)

és izrael nem figyelmezet reám, azért el is hagytam öket, szivek (KKU 408)

létében. más állapotra forditotta elméjit. azért azt magában szégyenleni kezdé, de (KKU 409)

mint az eke, nem tsak azért hogy egy jó szánto embernek (KKU 409)

elötte a munkához fogjon, hanem azért is, hogy az eke kereszt (KKU 409)

akor irgalmas keménységet mutat hozájok, azért hogy félyenek averéstöl. a nyomoruság (KKU 410)

most jobban értem. mind ezeket, azért is szokták mondani közönségesen. nyomoruság (KKU 410)

abünöst, és leg gyakortáb joságábol. azért is bünteti hogy meg gyogyittsa (KKU 411)

meg foghatnák, hogy az Isten azért küldi reájok ostorát, hogy a (KKU 412)

A kristus ugyan azért is jovallom néked azt, hogy (KKU 413)

ugyan valojában meg visgalnád ezt, azért hogy elne kedvetlenülnél, a midön (KKU 415)

kerüli a meg töretést, nem azért hogy el veszen. hanem hogy (KKU 416)

nélkül ate lelked meg szenteltetik, azért hogy az én atyámnak tiszteletire (KKU 418)

a templom formáját, tudni illik. azért hogy meg tarttsák a parantsolatot (KKU 419)

Storophila. látom már mostanában. hogy azért akarod alelki templomot épitetni velem (KKU 419)

mondaná, hogy a nyomoruságokban ditsekedem azért, hogy a kristus lakozók bennem (KKU 420)

egészen négy szegeletüek, és simák, azért hogy akármely részre tétessenek, erösen (KKU 421)

dolog az Isten templomában helyheztetetni, azért mindent kell szenvedni, hogy azt (KKU 421)

akeresztényi koronát, és jutalmat, nem azért nyerik el hogy (KKU 422)

erös télben egy tóban tétetének, azért hogy a hidegben meg halyanak (KKU 424)

a többit ugy el hagyta, azért nagy bátorságal fel kiáltá hogy (KKU 424)

miat, nem vihetvén végben. hivatallyokot, azért soha sem panaszolkodtanak. hogy az (KKU 426)

kegyelmet tett veletek, nem tsak azért hogy a kristusban hisztek, hanem (KKU 426)

a kristusban hisztek, hanem még azért is, hogy szenvedtek ö érette (KKU 426)

hogy miért tselekedtem én azt,? azért hogy az emberek szeretetit el (KKU 431)

is segittséget, és eröt adok, azért hogy a kereszt nékik könnyünek (KKU 432)

akeresztet. és nem fog zugolodni azért. amit az Isten reája botsát (KKU 433)

menned leányom a világnak tengerén., azért el nem kel vetned a (KKU 434)

hajoján nem vala keresztes árbutzfa. azért is magát el veszté, és (KKU 436)

hajo törésben az a gazdag? azért hogy agazdagságot, a melyel ahajoja (KKU 436)

A kristus azért is mondám én ezeket, hogy (KKU 438)

én tehát a keresztnek szekerét, azért hogy például legyek a szeretetben (KKU 439)

és az ostor alat. de azért nem zugolodik, se nem szomorkodik (KKU 441)

a menyeknek kapuja. mind ez, azért mutattaték meg a profétanak. hogy (KKU 443)

kereszten el vagyon nyujtva; szükséges azért. hogy egy keresztény egész életében (KKU 444)

jób kezed tartot meg engemet, azért szeretni is foglak tégedet., és (KKU 445)

a véghetetlen nyugodalom., avalo hogy azért örökké kellene munkálodni, de meg (KKU 450)

az Istennek tettzeni, az ember azért vesztette el magát, hogy roszul (KG 453)

aki abban kételkednék. vagy aki azért meg pirulna, ha egy okos (KG 454)

részt adot néki az okosságban, azért, mondgya nyissiai szent gergely, hogy (KG 456)

III Az Isten azért adot nékünk elmét, hogy ötet (KG 458)

hogy ötet meg üsmérjük. akaratot azért, hogy ötet szeressük. testet hogy (KG 458)

szeressük. testet hogy ötet szolgállyuk, azért az Istennek kel ajánlanunk sziv (KG 458)

gondolkodgyam az én utolso végemröl, azért hogy ne vétkezem. hogy minden (KG 462)

mindenkor gondolkodgyunk. az Isten itéletiröl. azért azt elönkben adgya. az advent (KG 464)

egy házi esztendönek pedig avégin azért adgya elönkbe, meg akarván mutatni (KG 464)

Az idö azért adatot nékünk. hogy bizonyosá tegyük (KG 465)

nem lesz többé pokol. még azért is eshetnek abban, a midön (KG 468)

vagyon nékem, hogy meg nemozdullyak, azért örvendezet az én szivem, és (KG 473)

gondolkodni, mivel abizonyos, hogy avétekben azért esnek, mert az Istent el (KG 473)

az üdveségenél, az Isten fia azért lett emberré, és azért holt (KG 476)

fia azért lett emberré, és azért holt meg, hogy azt munkálodgya (KG 476)

maga vériben valo meg keresztelkedésit, azért hogy végben vigye annak akarattyát (KG 476)

Az Istennek fia azért volt eföldön, hogy minket üdvezittsen (KG 476)

nyerhete irgalmaságot. az esztelen szüzek, azért hogy idején készen nem valának (KG 486)

maga néki adni. és amelyet, azért adta néked, hogy nékie adgyad (KG 488)

el vonnyuk a szegényekét,? senki azért szükségben nem eset. hogy sok (KG 489)

sokan estenek abban azért, hogy nem adtanak, a sárepta (KG 490)

falat kenyerét is közlé aprofétával. azért a liszt, és az olaj (KG 490)

alamisnát jó szivel, örömel, ne azért hogy lássák, abal kezed ne (KG 491)

valamint a kristus szenvedet, és azért ditsöitse az Istent, valamint aproféták (KG 493)

szenvedésért valo jutalomra vágyunk,? pirullyunk azért, hogy ollyan kényes tagjai vagyunk (KG 493)

akeresztet. meg vetvén a gyalázatot. azért hogy lelkünkben el ne fogyatkozunk (KG 493)

baráttsága ellensége az Istennek, valaki azért. evilág baráttya akar lenni, az (KG 497)

nem mérnek az Istenhez hajolni. azért hogy a világ elött valo (KG 498)

és mulattyák el ajó ígyekezeteket, azért mert félnek. a mit mondátol (KG 498)

kevés társat találnak, vagy is azért igen kevesen ditsérik meg, azért (KG 498)

azért igen kevesen ditsérik meg, azért azt nem is követhetik (KG 498)

törvényedröl a királyok elött, és azért meg nem szégyenültem (KG 500)

venni az erött, és ugyan azért is vigyázo, az esztelen pedig (KG 500)

tsak magában bizik. és ugyan azért is vakmerö (KG 500)

fut, hanem a könyörülö Istenen, azért hogy aki ditsekedik. tsak az (KG 501)

fertezteté meg, és az Isten azért, irtoztato képen meg bünteté. menyivel (KG 504)

hogy viszá élünk a sugarlásal, azért kegyelmet sem veszünk, és nyomoruságban (KG 509)

szolgárol valo itélet, aki azért, hogy az ura pénzét el (KG 510)

anyomoruságok a melyekben volt jérusálem, azért hogy meg vetette a kristust (KG 510)

Járullyunk azért a kegyelemnek királyi székéhez, hogy (KG 511)

néki azt. a penitentzia tartásra. azért millium esztendögik szenvedne örömest, tsak (KG 512)

meg büntettetik a pokolban mind azért a gonoszért, a melyet okozot (KG 516)

aroszra. az embernek veszedelme tsak azért lett, hogy a maga akarattyát (KG 516)

nem lesz többé pokol. mivel azért karhoznak el, hogy tsak amagok (KG 516)

II Azért jöttem evilágra mondá akristus., hogy (KG 517)

hogy ha a tökén lesznek, azért mi is ugy hozunk gyümölcsöt (KG 524)

hogy magunkot mindentöl meg foszuk, azért hogy ötet meg nyerhesük, hogy (KG 525)

kristusé, valamint akristus az Istené, azért is tartozunk néki lelkünknek, testünknek (KG 525)

mindenünkel, ö meg holt mindenekért, azért, hogy akik élnek, ne magokért (KG 525)

élnek, ne magokért éllyenek, hanem azért, aki érettek meg holt., és (KG 525)

magamot az Istennek tartozom adni. azért, hogy teremptet, mivel nem tartoznám (KG 526)

mivel nem tartoznám ö néki azért. hogy engemet meg váltot oly (KG 526)

hogy el tévelyedgyék, nem kelleték azért néki egy olyan bünös embert (KG 527)

se nem üsmérte, szükséges vala azért hogy az Isten emberé lévén (KG 527)

Legyetek azért, az Isten követöi, mint szerelmes (KG 529)

fiát adta ahalálra érette, akit azért teremptette. hogy ötet birja örökké (KG 530)

tartozunk szeretni felebarátunkot. de ne azért szeresük hogy abban hasznunkot tekénttsük (KG 530)

boldogok vagyunk, hogy ha tsak azért vagyon ellenségünk, mert hivek voltunk (KG 533)

meg érettünk. amidön ellenségi valánk, azért azt akarja hogy meg botsásunk (KG 533)

ezeket nékik meg nem engedi, azért nintsen is szives botsánat, mivel (KG 534)

természetel, de akristus meg holt azért, hogy arra kegyelmet érdemellyen nékünk (KG 534)

akár mely szükséges légyen az.. azért hogy meg szabadithassák az egész (KG 549)

mint drága jelit szeretetének. vessed azért akarattya alá magadot és adgy (KG 553)

menyégben, ki vagy örök ditsöségben. Azért szószóllónk szenvedet. fordisd hozánk kegyelmedet (KG 555)

azt meg tudgyák, és hogy azért ditsérjenek, azt nem kel szeretnünk (KG 557)

a mint meg is tselekedhetnék, azért az én ortzám meg pirulna (KG 559)

árulkodik., de azt tudom. hogy azért maradnak abban az utálatos szokásban (KG 560)

Isten. azö vétkek el törölésiért. azért hogy örökös háláado szeretettel. lennének (KJÉ 567)

valoságos képe akereszten valonak. ugyan azért is ajánlya szüntelen azt a (KJÉ 567)

meg békéltette öket az Istenel, azért hogy ök is ajánlhassák azt (KJÉ 567)

halálát. tanullyák, és abban foglalatoskodgyanak, azért. hogy szüntelen valo hálákot adgyanak (KJÉ 568)

és szenvedet érettek. vagy is azért, hogy meg üsmervén a mit (KJÉ 568)

ezen historiában, de tsak rövideden. azért hogy rendiben, és folytában követhessék (KJÉ 569)

lett az Isten fia emberré. azért hogy minket meg válttson, de (KJÉ 570)

a szenvedés alá adván magát, azért a meg bántásért, egy szüznek (KJÉ 575)

ö nevét. és mind ezt azért tselekedte, hogy az üdveségnek nagy (KJÉ 575)

alelket a láthato jók által, azért hogy lassan lassan fel nyisa (KJÉ 579)

egészen nékünk adta magát. ugyan azért is vette fel természetünket. hogy (KJÉ 580)

el tevelyedet volna vélek együt, azért hogy kalauzok lehesen, ugy volt (KJÉ 586)

távul lett volna az Istentöl, azért hogy azIstenhez viszá vigye öket (KJÉ 586)

legyen ahely ahol születtünk, de azért éppen fel ne fuvalkodgyunk (KJÉ 587)

noha mindeneknek ura. és teremptöje. azért hogy meg mutassa azoknak kik (KJÉ 587)

azö birodalma alat vannak, mert azért jött volt el. hogy meg (KJÉ 587)

soha többé meg ne halyon, azért hogy az uj életre valo (KJÉ 588)

tehát akarattya ellen. és tsak azért szenvedet mert azt akarta, és (KJÉ 588)

akarta forditani, ha fényesit atsudákban. azért tselekeszi hogy hígyünk ö benne (KJÉ 589)

a mi gyarloságinknak fedele alá, azért tselekeszi hogy szeresük. és hogy (KJÉ 589)

és semmit néki nem tehettek, azért, hogy amidön meg ölik, háláadásal (KJÉ 589)

némelykor el szalad ellenségi elöl. azért, hogy meg vigasztallya hiveit, akik (KJÉ 590)

attya hogy meg igya, nem azért hogy mi azt gondollyuk hogy (KJÉ 590)

kellene azt meg inya, hanem azért, hogy meg vigasztalya, és oktassa (KJÉ 590)

olvasni azö életét, ne tsak azért hogy tudgyuk mit tselekedet, hanem (KJÉ 591)

hogy tudgyuk mit tselekedet, hanem azért. hogy meg tanullyuk azö tselekedetiböl (KJÉ 591)

olvasák. nem akarván azt követni, azért jött el hogy meg mutassa (KJÉ 593)

Tsak azért kel tehát azö életet olvasni (KJÉ 593)

tselekedetböl, és szenvedésböl áll. tsudákot, azért tett hogy meg bizonyittsa Istenségit (KJÉ 594)

ide felyeb. az ö beszédit azért. hogy azokhoz szabjuk magunkot, mivel (KJÉ 597)

erkölcse fényeskedik, és ö magát, azért alázta illyen formán meg, hogy (KJÉ 597)

Elöször, azért szenvedet. hogy eleget tegyen az (KJÉ 598)

lett, hogy az emberek szeresék. azért élt hogy nékik meg mutassa (KJÉ 601)

azt atüzet. amelyröl maga szól, Azért jöttem el, hogy tüzet hinttsek (KJÉ 601)

egyedül az Isten elött vigadhason. azért akegyelemért melyet tett véle, meg (KJÉ 605)

ö hiv az igéretiben, mivel azért választotta ötet fiának anyává. hogy (KJÉ 607)

abban atitokban az ö fiának, azért is mihent a szollás viszá (KJÉ 607)

személyit. fiunak nevezik. nem tsak azért. hogy az elsö személytöl születet (KJÉ 609)

akarván tartani ezt a törvényt, azért is Évangyélium nékünk fel teszi (KJÉ 612)

féjsze a fa gyükerére tétetet. azért amely fa jó gyümölcsöt nem (KJÉ 618)

mint hogy a szent lélek azért vitte volt a pusztában hogy (KJÉ 620)

Izrael királya. felelé néki jesus. azért hisz, mert meg mondám néked (KJÉ 622)

hogy a szokás ellen tselekednék. azért hogy utollyára hagyná aleg jóbb (KJÉ 623)

kik hinni fognak benne, nem azért küldetet evilágra. hogy azt meg (KJÉ 624)

mennek. szent jános, aki tsak azért gyüjtöt volt tanitványokot. hogy azokot (KJÉ 625)

igen nagy tisztelettel valának hozája, azért nem kérdeszkedének tölle, az aszony (KJÉ 627)

melyet némelykor galilaéa tengerének nevezi, azért hogy abban a tartományban vagyon (KJÉ 629)

némelykor genezáreth, vagy tiberiádes tengerinek. azért hogy aváros aki ezt a (KJÉ 629)

hogy ötet kristusnak mondanák lenni. azért, hogy nem akara atisztátalan lelkektöl (KJÉ 631)

attyátol hirdetessék ki, vagy is azért, hogy mindenek meg lássák, hogy (KJÉ 631)

városokban el menyek prédikáláni. mivel azért a szolgálatért jöttem evilágra, azonban (KJÉ 631)

az Isten országának évangyéliumát. mivel azért küldettem el. fel járá tehát (KJÉ 631)

vagyon veled. Jésus Istennek fia. azért jöttélé ide, hogy minket idö (KJÉ 633)

tsak egyröl tésznek emlékezetet. talám azért, hogy azt gyöttrötte leg inkáb (KJÉ 633)

szukségek az orvosra. nem is azért jöttem hogy az igazakot hijam (KJÉ 637)

mondá jáirnak, aleányod meg holt, azért nem szükséges hogy továb fáraszad (KJÉ 638)

fogvást üldözni kezdék ötet, és azért hogy mondá nékik, hogy az (KJÉ 640)

tanitásoknak világoságát ki terjeszteni, mivel azért tétettek agyertya tartora. hogy világosittsanak (KJÉ 644)

tartora. hogy világosittsanak., nem is azért jött a világra hogy a (KJÉ 644)

meg szokták. a tsalást, és azért nem akarnak hinni az ö (KJÉ 645)

és a böjtölést, nem kel azért tselekedni hogy az emberektöl meg (KJÉ 645)

hanem azért hogy a tessék az Istennek (KJÉ 646)

atöbb proféták. hanem még ö azért küldetetett volt el, hogy elötte (KJÉ 650)

az apostolok sem értheték meg, azért a midön különösön valának. arra (KJÉ 656)

hogy ök mitsoda boldogok volnának azért hogy mellette lévén, láthatnák, és (KJÉ 656)

volna látni és hallani, és azért, hogy vélek világosan meg értetné (KJÉ 656)

tészi atöbb példa beszédeknek magyarázattyát, azért hogy figyelmetesen gondolkodván (KJÉ 657)

halni, a mint néki tettzet. azért el tudá magát rejteni közüllök (KJÉ 660)

akiket az aratásra rendelte volt, azért magahoz hivá öket, hatalmat ada (KJÉ 660)

meg másóllya esküvésel tett igéretit. azért a szentnek fejit véteté atömlötzben (KJÉ 662)

enni adhasunk. ennek anépnek., ezt azért mondá, valamint az évangyélium fel (KJÉ 663)

a ki is felelé nékik, azért kerestek. engemet. hogy jól tartottalak (KJÉ 665)

menne, és hogy ök magok, azért nem mennek hozája, mert nem (KJÉ 666)

panaszolkodának is néki ellenek. nem azért hogy lett volna a törvénynek (KJÉ 668)

szabad mosdatlan kézel enni, hanem azért, mert a farisaeusok. sok olyan (KJÉ 668)

az apostolok azt gondolák. hogy azért beszélne nékik akovászrol. mert el (KJÉ 671)

öket, az ö kitsiny hitekért. azért, hogy nem figyelmeznének jól arra (KJÉ 671)

kristus keményen meg feddé őtet, azért, hogy miért ártaná magát atanáts (KJÉ 673)

láthatná által. az Istennek szándékit, azért is mondá néki, a többi (KJÉ 673)

nem mondhat, de ötet gyülölné azért, mert rendeletlen tselekedetit szemire hánya (KJÉ 680)

vala szombat napon. és hogy azért atselekedetiért mitsoda haragal. voltanak ellene (KJÉ 681)

ezt a kérdést pedig tsak azért terjeszték eleiben. hogy okok lehesen (KJÉ 682)

azt ki vetnék a synagogábol. azért tsak együgyü feleletet adának. mondván (KJÉ 686)

jésus mondá az után, hogy azért jött volna evilágra hogy rettenetes (KJÉ 687)

fö és jó pásztor. mivel azért jött volna ell. hogy a (KJÉ 688)

igen jól felelél mondá jésus, azért, tselekedgyed azt és élni fogsz (KJÉ 689)

tettzék., és meg neheztele magában azért. jésus azt tudván. mondá néki (KJÉ 691)

mert minden tartományokot fel járnak azért. hogy valamely pogányt, sidová tehesék (KJÉ 691)

hogy mind ezek öket tekintenék, azért egy közüllök mondá Jésusnak. Mester (KJÉ 692)

igen kevés szamuan volnának. de azért semmit ne tarttsanak. mivel ugy (KJÉ 693)

ki osztogassák. beszédének eledelét, népenek. azért, hiven járjanak el ebben ahivatalban (KJÉ 693)

tseléd társaival is roszul bánik. azért meg is érdemli, rosz maga (KJÉ 693)

fia., hogy számot vegyen töllök, azért mindenkor vigyazásban legyenek. mint egy (KJÉ 694)

mind azt, valamit nékik parancsolnak, azért nem hogy magokot fel. emellyék (KJÉ 694)

hiven. el járván szolgálattyokban, hogy azért mindenekel jól lennének, mivel ö (KJÉ 694)

mindenekel jól lennének, mivel ö azért jöt el. hogy meg hasonlást (KJÉ 694)

akarnak lenni. végtire mondá nékik, azért jött volna el, hogy tüzet (KJÉ 694)

hat nap rendeltetet a munkára. azért azokon a napokon jöjjenek hogy (KJÉ 695)

tselekedetért akarják meg kövezni, hanem azért. hogy ember lévén. az Istenhez (KJÉ 696)

néki a pelda beszédben, hogy azért jött volna el. hogy az (KJÉ 698)

@: XXXIV hogy azért jött volna el hogy a (KJÉ 698)

az olyan személyeknek, zugolodának is azért. hogy olyan könyen fogadná öket (KJÉ 700)

zugolodásokot, a kik haragban valának azért, hogy kegyeségel fogadgya vala a (KJÉ 701)

valának, hogy meg foghasák beszédében. azért illyen kérdést tevének nékie szabadé (KJÉ 703)

kel tekénteni. mint egy testet, azért. az ember elne válasza azt (KJÉ 703)

azért meg neheztelvén reájok.. meg feddé (KJÉ 706)

tettzik, hogy az Isten fia azért nem akarta. hogy jo mesternek (KJÉ 706)

hogy jo mesternek neveze, és azért felelte néki hogy tsak az (KJÉ 706)

mitsoda jutalmat veszünk hát mi azért.? jésus felelé néki, hogy a (KJÉ 707)

fizetést fognak venni mint atöbbi. azért zugolodni is kezdének, hogy tsak (KJÉ 708)

vannak ahivatalosok. de kevesen aválasztottak, azért. hogy mi tsak azal meg (KJÉ 709)

és hogy az Istennek fia, azért ditsöitessék. ugyan azon helyben maradván (KJÉ 709)

ö halálan jelen nem volt. azért hogy a tsuda tétel. a (KJÉ 710)

a jelen valo népért mondom, azért hogy hígyék el azt. hogy (KJÉ 711)

lehet. hogy azon város lakosi. azért nem fogadák bé jésust, mert (KJÉ 712)

vagytok, az embernek fia nem azért jött el, hogy az embereket (KJÉ 712)

és akereszttségen. a halálát érté. azért is kérdé ezen két tanitványtol (KJÉ 713)

az ember fia. aki nem azért jött el hogy szolgállyák, hanem (KJÉ 714)

hogy tartot az ura keménységétöl. azért nem mérte szerentséltetni apénzit, de (KJÉ 715)

házának fel állitása ellen., és azért is büntette meg öket (KJÉ 715)

ezeket, az évangyélium szerént, nem azért mondá hogy a szegényekel gondolt (KJÉ 716)

a szegényekel gondolt volna. hanem azért mert lópó volt., és mint (KJÉ 716)

Atyám szabadits meg mostanában. de azért jöttem ez orára, Atyám ditsoisd (KJÉ 720)

ö benne hinének, ha szinte azért jött volnais avilágra. hogy üdvezittsen (KJÉ 720)

avilágra. hogy üdvezittsen. és nem azért. hogy itéllyen (KJÉ 720)

el szárada, az átok nem azért volt, mondgyák a szent atyák (KJÉ 721)

atyák, hogy vetkes lett volna. azért. mert nem hozot gyümölcsöt idején (KJÉ 721)

szent helyböl vásáros helyt tsinályanak, azért, ki is hajtá mind azokot (KJÉ 721)

nékik hasznos hogy ne tudgyák, azért hogy magokra vigyázanak, meg se (KJÉ 731)

hogy a völegény sokára késhetik. azért olajat vittek magokal, hogy a (KJÉ 732)

tett alamisna el ne törölhesen, azért, agonoszok karhozattyát. a fogja okozni (KJÉ 734)

hogy pedig a néptöl tartottanak., azért vigyázásal akarák meg fogatni, nem (KJÉ 735)

alábokon, és páltza a kezekben, azért hogy készen lehesenek az uttra (KJÉ 736)

kapujokot meg kenve abáránynak. vérivel, azért azt parantsolá. hogy azt a (KJÉ 736)

meg akará szabaditani az embereket, azért is abárány vére, mely meg (KJÉ 737)

is tettzik, mint ha tsak azért ett volna ahusvéti báránybol., akit (KJÉ 737)

az apostolok lábait nem tsak azért, hogy az alázatoságnak fényes példáját (KJÉ 738)

háborodék magában, maga akarattyábol. vagy azért, hogy a maga kinos halálát (KJÉ 739)

kinos halálát szemlélte. vagy pedig azért. hogy irtozva nézte a judás (KJÉ 739)

hogy a szegényeknek adatna pénzt, azért ment volna ki, mivel. a (KJÉ 740)

meg maradtanak véle. az üldözésekben. azért el fogja nékik késziteni az (KJÉ 740)

azt tudgyák meg, hogy ha azért menne el. hogy nékik helyt (KJÉ 742)

hanem azt tanulhattyuk abbol., hogy azért az okbol nem jelenti meg (KJÉ 743)

a miknek meg kel lenni. azért hogy a midön meg lésznek (KJÉ 743)

hanem ö választotta volna öket, azért hogy maradando gyümölcsöt hoznának, és (KJÉ 744)

a világtol el választotta öket. azért nem lévén már avilágbol valok (KJÉ 744)

még elöre meg mondgya nékik, azért hogy amidön mind ezek bé (KJÉ 744)

tsudálkozásokot, és keserüsegeket, amelyekben valának. azért, hogy meg kelletnék válniok akristustól (KJÉ 744)

érték értelmét ezeknek a szoknak, azért is kerdék egy mástol hogy (KJÉ 745)

és mint hogy nem értheték, azért meg akarák azt magátol kérdeni (KJÉ 745)

példa beszéd nélkül beszéllene nékik, azért is hinnék azt, hogy az (KJÉ 746)

nem élnek a világ modgyára. azért avilág is gyülöli öket., erre (KJÉ 747)

meg ne ehessék a husvetet, azért bé nem menének aházhoz. ugy (KJÉ 753)

tartomány hérodes birodalma alat volna, azért hérodeshez küldé, aki is akoron (KJÉ 754)

örüle, mivel régen kivánta látni, azért hogy nagy dolgokot hallot felölle (KJÉ 754)

halálra méltó vétket nem találhatot. azért maga eleiben hivatá a papokot (KJÉ 754)

egy tolvajnak, és gyilkosnak, monda azért nékik, én semmi vétket nem (KJÉ 755)

nem nézhetnék ötet szanakodás nélkül. azért meg is akará nékik mutatni (KJÉ 756)

onnét felyül nem adták néked, azért is náladnál vétkesebek azok, kik (KJÉ 756)

akristusnak. igen keserü italt adának, azért hogy többet szenvedgyen. az után (KJÉ 758)

ütközének, és anékik nem tettzék, azért kérni kezdék. pilatust.,, hogy ne (KJÉ 758)

vala, nagy fel háborodásban valának azért hogy nem találhaták ajésus testét (KJÉ 763)

hányá hihetetlenségeket., és sziveknek keménységit, azért hogy nem akarták hinni fel (KJÉ 766)

amelyekböl evék szemek láttára, nem azért hogy magát táplálná. mivel azö (KJÉ 767)

tsak ez életben szükséges, hanem azért. hogy minden kételkedéseket. el vegye (KJÉ 767)

és az ö meg jelenése azért volt, mondgya szent lukáts, hogy (KJÉ 770)

menyekben. mint mi elöl járonk. azért hogy még mostanában kövessük ötet (KJÉ 772)

látta, mert mint hogy nem azért jött volt a földre. hogy (KJÉ 773)

életében olyan volt mint mi, azért hogy még olyanoká lehesünk valamint (KJÉ 775)

embert meg gyogyit 143 XXXIV. Azért jöt el. hogy a maga (KJÉ 780)

a melyek egészen külömböznek egymástol. azért, az olvaso meg nem ütközik (VKT 786)

Tsak nem mindnyájan. a keresztények azért követik inkáb a magok vallásokot (VKT 787)

által. az ollyanok kik tsak azért követik vallásokot. mert abban születettek (VKT 788)

vallását követni, és hinni akristusban. azért, mert az okoság akarja. hogy (VKT 788)

hogy mindnyájan meg is hallyanak azért, hogy valamely ki gondolt fel (VKT 790)

semmi más féle tudományban valaki azért nem engedelmeskednék annak., a mit (VKT 791)

nem keresztények. vagy hogy, esztelenek azért, mert (VKT 795)

tselekedgyenek veled, De akristus, aki azért jött el, hogy meg magyaráza (VKT 799)

ugy szerette a világot. hogy azért. az egyetlen egy fiát adta (VKT 801)

titkos egyeséghez. fel áldozván mindent azért. hogy meg elözhesük. egyik a (VKT 801)

Hogy ha a klastromokban. tsak azért kell. menni, hogy el hadgyák (VKT 803)

ozát oly keményen büntették meg, azért. hogy a szekrényt akarta tartani (VKT 804)

fel elménket az Istenhez, vagy azért hogy ditsöittsük, vagy segittségit kérjük (VKT 805)

mivel sokan. jobbaknak tarttyák magokot azért. hogy egy nehány oráig elmélkedtenek (VKT 806)

hogy szolgállyad az Istent tsak azért. hogy elne kárhozál. arosz szolgának (VKT 809)

menyekben. hanem hogy mindenkor szenvedgyek, azért hogy hová továb jobban meg (VKT 810)

gyonásod. nem lészen leg utolso? azért hogy nem gondolod amái napon (VKT 812)

a kristus nem kedvezet magának, azért nékünk kedvezésel kel lennünk felebarátunkhoz (VKT 813)

mondgya nékünk, hogy evilágra nem azért jöt, hogy amaga akarattyát kövesse (VKT 814)

akarattya alá vagyon tellyeségel vetve, azért nem is történik semmi rajtunk (VKT 814)

kép mutatok is, akik tsak azért böjtölnek. hagy láttassanak böjtölni. jaj (VKT 816)

és el is veszti életit, azért, hogy hérodest inté. az attyafiával (VKT 819)

az olyan tsuda igen ritka, azért félve is adgya fel azokot (VKT 821)

vagyok se pap, se barát. azért nem tartozom oly szentül élni (VKT 822)

menekednek az élet sok gondgyaitol. azért ök mentek aszüntelen valo gondolkozástol (VKT 823)

távozás. a bünösoktöl. amelyet tsak azért parantsollyák. hogy azö vétkekben ne (VKT 825)

aláb. könyü dologban vétkeznek. és azért nem is kel penitentziát tartani (VKT 830)

korában. hogy például lenne, és azért, mondgya az anyaszent egy ház (VKT 831)

járó arra tanit, hogy tsak azért jött. hogy a penitentziát prédikálya (VKT 831)

de azal meg nem igazult: azért is sanyargatom atestemet. mondgya és (VKT 832)

tselekedet? és mit nem szenvedet azért hogy meg békeltesen az attyával (VKT 833)

a melyeket meg tselekedhetnék. vagy azért, hogy nem akarják félben hagyni (VKT 834)

mivel el mulattyák ajó tselekedetet. azért, mert az emberek elött, szégyenlik (VKT 834)

ember fia is meg pirul azért, amidön kisérvén ötet az angyalok (VKT 835)

apostolok igen nagy örömben valának. azért. hogy méltoká lettek, a kristus (VKT 837)

és lázár azon képen gonoszit. azért is ö aditsöségben vagyon, te (VKT 838)

te pedig akinokban., nem tsak azért lehet tehát el kárhozni. hogy (VKT 838)

amit avilág rosznak tart, senem azért hogy el mulatták azt, a (VKT 838)

rettegve kellene hallani azoknak, kik azért hogy valamely jót tselekesznek, magoknak (VKT 838)

nem nyerhették volna, ádám nem azért dolgozék hogy nagyob böségben élhesen (VKT 839)

böségben élhesen. se eva nem azért engedelmeskedék. mert magát felyeb emelni (VKT 839)

nem lehetet, hanem tsak tisztán azért. hogy visellyék vétkek büntetésit. ezt (VKT 839)

rosz keresztyéneknek. nagyob része tsak azért dolgozik hogy nyugodhasék, és azt (VKT 840)

nem tudta mit mondot. nem azért hogy az az állapot boldog (VKT 840)

jó nem let volna. hanem azért. mert a baj, és a (VKT 840)

az az, hogy mindent tselekedgyünk azért, hogy meg szerezhesük. a mi (VKT 842)

az Istent mindenek felet szeresük. azért, mert ez a két parantsolat (VKT 843)

akeresztyének közül alázatosoknak tétetik magokot. azért hogy tiszteltessenek az alázatosságért (VKT 847)

tartoztattya meg öket, és tsak azért alázatosok, mihent alkalmatoságot találnak a (VKT 848)

tsak azért adgya. mert jóságábol. meg akarja (VKT 850)

nem olyan dolog. hogy magadot azért. inkáb betsülhesed. nintsen senki is (VKT 850)

igérete szerént. száz anyit veszen azért amit el hagyot. az Istenért (VKT 852)

tselekesznek, akik azt gondollyák. hogy azért, az embereknek betsülni kel öket (VKT 856)

szeretik a magok ditsöségit. és azért mindent fel áldoznak (VKT 860)

volna az olyanokrol, akik tsak azért keresik tettzeni, hogy másokot meg (VKT 861)

nem nagyob amesternél. mivel ö azért jött hogy szolgállyon, és nem (VKT 861)

jött hogy szolgállyon, és nem azért hogy szolgáltassék, miért a tanitványi (VKT 861)

meg vetnének, de némellyek. még azért inkáb betsülnének., emind valo, de (VKT 864)

anyira viszen. hogy ohajttsuk aditséretet azért, mert már (VKT 865)

övék. és nem érdemli hogy azért inkáb betsültessenek mint sem mások (VKT 866)

erkölcs. és ha ditsérnek. tsak azért, mert nem üsmérnek., vagy azért (VKT 866)

azért, mert nem üsmérnek., vagy azért, mert hasznokra vagyunk., ez igy (VKT 866)

meg vetéstöl. mindent fel áldoznak azért. hogy azt el kerülhesék (VKT 867)

életében, halálakor meg volt vettetve. azért is mondgya hogy én az (VKT 868)

boritani a samaritánusoknak egy városát, azért hogy meg veték akristust, nem (VKT 868)

jó tételben. azt várták, hogy azért valamely jutalmat vesznek az emberektöl (VKT 870)

örökös jutalmat, vagy is hogy azért. leg aláb ditséretet vesznek, bizonyal (VKT 870)

más embereknek háláadatlanságokot szemekre hányni, azért mert ö magok háláadatlanabbak az (VKT 871)

mint sem mások ö hozájok. azért is mert. a mely jót (VKT 871)

kevélység nélkül türnek. titkoson türnek, azért hogy titkos gyönyörüségel áldozhasanak valamit (VKT 873)

az igazságot el fedezik, vagy azért. hogy tréfának tarttsák. vagy azért (VKT 874)

azért. hogy tréfának tarttsák. vagy azért. hogy emberségéseb embereknek tarttsák (VKT 874)

légyiok meg hagyták magokot öletni. azért. mert leg kiseb résziben sem (VKT 875)

Többire avilagi emberséges emberek, tsak azért mutattyák igazságot szollani. hogy igazaknak (VKT 875)

olyanokot közöttök, a kik. tsak azért köteledzik magokot az igazsághoz, hogy (VKT 875)

észre vehetnék. de mihent tsak azért igazak. hogy azok láttasanak. tsak (VKT 875)

nem tselekesznek., hogy ha tsak. azért igazak. hogy másokal azt el (VKT 875)

tsak azért igazak hogy azoká láttasanak. immár (VKT 876)

szükséges hogy szegények legyenek, mind azért hogy bizonyos hivatalokot végben vigyenek (VKT 880)

bizonyos hivatalokot végben vigyenek, mind azért, hogy a gazdagok. a jó (VKT 880)

el nem fogynak lako földedröl. azért parantsolom néked hogy fel nyisd (VKT 884)

kiket avilág boldogtalanoknak nevezi. vagy azért. hogy vélek jót tegyen, vagy (VKT 888)

hogy vélek jót tegyen, vagy azért. hogy öket jó akaroinak fogadgya (VKT 888)

érdemeseknek az Évangyélium bé vételére. azért küldettem, mondá. hogy az Évangyéliumot (VKT 888)

ugy anyira. hogy az apátzái azért sokszor meg botránkoztak, a bethuliai (VKT 893)

tsillagot el vesztették volt. de azért szándékjokot félbe nem hagyák. és (VKT 893)

amagoságához egy könyöknyit.? ne legyetek azért szorgalmatosok mint apogányok. ati menyéi (VKT 894)

rövidnek talállyák. de mindenek felet azért. mert az Isten szintén ugy (VKT 895)

darab részit el nem veszttyük azért a segittségért. a melynek egyéb (VKT 898)

agyönyörüségben tölti, nem lehet hogy azért magában. valamely nehézséget ne érezen (VKT 901)

szabad magunktol azt le tenni. azért is adta nékünk, hogy ötet (VKT 902)

néki abban a kisértetben esni, azért. hogy minden utánna valoknak példája (VKT 904)

és a parantsolatokot meg tartotta, azért nem is zugolodék az ur (VKT 904)

közül a veszedelemre teszik életeket. azért tselekeszik mert reménlik hogy azt (VKT 907)

szemlélik. és rend szerént. tsak azért adgyák arra magokot, mert a (VKT 907)

oktalan állathoz, mint sem avitézséghez. azért nem is az ollyanokrol akarnak (VKT 908)

a hivság meg rontotta okoságokot. azért még ezek., nem azok a (VKT 908)

azokot szánnyák akik meg maradnak. azért hogy el vesztették gyámolokot. a (VKT 910)

babiloniai rabságban.. nem panaszolkodtanak anyira azért. hogy joszágokot el hagyták. és (VKT 910)

hagyták. és rabságban vannak. mint azért. hogy távul vannak jérusálemtöl. és (VKT 910)

A valoságos keresztyén pedig oda azért megyen, hogy az Istent szolgállya (VKT 912)

hatalmokban vagyon hadakozást kezdeni. vagy azért. hogy országokot oltalmazák, vagy azért (VKT 913)

azért. hogy országokot oltalmazák, vagy azért. hogy a koronájokhoz tartozando közt (VKT 913)

öllyék. meg is bünteté sault. azért. hogy az ilyen parantsolatot meg (VKT 913)

akik tekélleteségel tésznek igasságot. tsak azért tselekeszik. hogy jó biráknak láttassanak (VKT 914)

lenni az embereknek hozájok. de azért hogy az Isteni hatalomnak egy (VKT 914)

szorgalmatoságal tesznek igasságot. azt tsak azért tselekeszik, hogy jó biráknak tartassanak (VKT 915)

valo hogy igasságot szolgáltatot, de azért atselekedetiért nem ditséri., mert az (VKT 915)

eleiben az ördög tört hány. azért is kéri annak el kerülésire (VKT 916)

venné el tölünk. az Isten azért. atyánk fiához is irgalmaságal lenne (VKT 918)

perlekedés közben nem áldozhatnoké fel azért aköntösünköt hogy azt meg tarthasuk (VKT 918)

állat a maga szaporodását, vagy azért ohajttyák hogy segittségek legyen. és (VKT 919)

legyen. és láthasák maradékokot. vagy azért, hogy gyönyörködhesenek a házasági szeretetnek (VKT 919)

keresztyén. a házaságban. fö képen azért ohajttya agyermekeket, hogy meg szaporodgyék (VKT 919)

aszonyokal valo házaságot, nem tsak azért tselekedé, hogy a pogányok leányi (VKT 919)

ne vinnék abálványozást, hanem még azért is. hogy meg tarttsa közöttök (VKT 919)

a pogányok leányai. de föképen azért is, hogy a gyermekeknek. elméjek (VKT 919)

tsak azt tekintették. és tsak azért ohajtották agyermekeket., hogy láthasák maradékokot (VKT 919)

vélek ohajtatni agyermekeket. tudgyák meg azért. hogy mind ebben, mind másban (VKT 920)

volna öket, de meg sokan azért rendeletlenek. mert nem üsmértették meg (VKT 921)

amunkát, te tölled vettem. szükséges azért hogy néked viszá is adgyam (IK/A 7)

rendiben tegyem, ehez a munkához azért a nagy buzgoságért kezdettem, a (IK/A 7)

ha egyet tsináltam., azt tsak azért, hogy meg tudgyad, hogy nem (IK/A 9)

és hogy mi végre teremptettél, azért hogy fel ébreszelek abbol a (IK/A 21)

szolgálatodra teremtette, és éppen nem. azért. hogy boldogságodra legyenek. egy szoval (IK/A 23)

birjad, hanem az Istent magát. azért teremptettél. hogy a boldogságod. alegyen (IK/A 23)

Elöször. mit tselekedtél mind ekoráig azért a boldog végért, a melyre (IK/A 24)

hogy mit kell tselekedned ezután azért aboldog végért a melyre hivattál (IK/A 24)

azt meg üsmérni iffiu korodban azért hogy el kerülhesed a keresztyének (IK/A 25)

felöl. hogy boldogabnak tartotta magát azért. hogy az anyaszent egyház tagja (IK/A 27)

egyház tagja volt, mint sem azért hogy nagy császár volt e (IK/A 27)

és hathatosnak kel lenni, alhatatosnak azért, hogy semmiben nem kételkedned abban (IK/A 28)

a mit hinned kel. bátornak, azért, hogy soha ne szégyenellyed vallást (IK/A 28)

arrol az emberek elött. hathatosnak azért, hogy az életed meg egyezék (IK/A 28)

vigyed az Isten széke eleiben. azért. hogy azon külsö fejérség által (IK/A 29)

és boszu állást kér Istentöl, azért hogy viszá éltel a kereszttséged (IK/A 29)

több kegyelmit mint sem másban., azért hogy segittsen szolgálatyában, és hogy (IK/A 32)

arra nem inthetik az ifiakot, azért vilagosaban meg mutatom azt néked (IK/A 36)

erkölcsre adgyák magokot ifjuságokban., hanem azért hogy meg mutassa, mitsoda nagy (IK/A 44)

semmi jó erkölcs nintsen. hanem azért, mert arra szert nem tettek (IK/A 46)

attya oly igen szerette. ugyan azért az ö battyai anyira meg (IK/A 49)

vádoltatot, a melytöl irtozot, és azért ugy büntettetet, mint ha meg (IK/A 50)

békeséges türést meg tanulta volt. azért ezt is tsudálatos álhatatoságal szenvedé (IK/A 50)

ifiuságaban ellene állani arosz példának, azért a rabságában sem követé a (IK/A 52)

jobéhoz hasonlittya E kisértetet pedig azért engedé meg rajta történni. hogy (IK/A 53)

kel tartaniok az ifiuságoknak vétkitöl; azért hogy el kerüllyék a veszedelmet (IK/A 58)

avétket szégyenlette volna, de még azért pirult. hogy nem volt mindeneknél (IK/A 59)

erkölcsü lehesen. mint sem volt. azért, hogy inkáb hasonlithason hozájok, és (IK/A 60)

a fö pap Héli familiájábol. azért mert a fiai. vétkekért, arra (IK/A 74)

igyekeztenek a magok meg jobbitásokon, azért keveset is gondolnak azal hogy (IK/A 75)

pediglen azt el mondhasák. felöled. azért adom elödben. aveled egy idösüek (IK/A 79)

mint teremtödnek. és utolso végednek; azért adrágalátos végért, a melyre rendelt (IK/A 80)

a melyre rendelt tégedet; teremtvén azért, hogy ötet birjad örökösön a (IK/A 80)

2 Azért a nagy kegyelemért melyet tett (IK/A 80)

ha tölle meg vonod szolgálatodot azért igen meg boszontod (IK/A 80)

5 azért, mert igen utállya a rosz (IK/A 80)

6 azért, anagy fügésért a mely vagyon (IK/A 80)

7 Azért hogy el kerülyed a nagy (IK/A 80)

hozája viszá térnéd órtza pirulásal., azért hogy viszá éltel jóságával. és (IK/A 82)

ebben áll az embernek tekélletesége, azért születet. az, az utolso vége (IK/A 85)

az ö szépségének, El tekéllettem azért azt hozzám vennem. hogy véle (IK/A 87)

igazitottam., meg háborodtam annak keresésiben. azért is fogom azt a nagy (IK/A 88)

meg tartoztat ha sietni fogsz; azért hogy ne esél. az elöbbeni (IK/A 92)

tisztuláson kel el kezdeni., ugyan azért is adom azt it elödben (IK/A 94)

engedi hogy magokot ki nyilatkoztasák., azért hogy abban a veszedelmes halgatásban (IK/A 99)

abban gyakorta nagy vétkekben esnek., azért ez iránt még több oktatásokot (IK/A 99)

által. ha ameg nem lehet. azért agyonást el nem kel mulatni (IK/A 100)

egy felé, se más felé. azért ne sies hogy elsö lehes (IK/A 104)

hogy hozád méltoztatot jöni, és azért anagy jó téteményiért. ajánlyad nékie (IK/A 105)

minden hozád valo jo téteményiért, azért hogy tégedet teremtet. hogy szent (IK/A 106)

nagy, és szent Istent., kérj azért botsánatot tölle., és fogad fel (IK/A 108)

mely más rendben, nem tsak azért, mert az Isten abban a (IK/A 112)

el kerülheted a henyélést, hanem azért is, mert ha rest vagy (IK/A 112)

veszesed azt a drága idöt, azért számot fogsz adni az Istennek (IK/A 112)

fö képen az ifiu korban., azért szeresed – ha tudtodra adgyák. rosz (IK/A 115)

elméjeknek gyengeségire valo nézve; vagy azért hogy nagyob hajlandoságok vagyon a (IK/A 118)

az üdveséged szükséges dolgaiban. és azért. mondgyál néki minden nap különös (IK/A 123)

szeretettel. és tisztelettel volt hozája, azért mind ezeknek meg jutalmazására segitette (IK/A 125)

és segittségit veszed, kérjed hogy azért agondviselésért. a melyel volt a (IK/A 126)

azokot a menyei értelmeket, kik azért teremtettek. hogy ö elötte legyenek (IK/A 126)

hozank valo jó akarattyáért, bizodalomal., azért hogy gondgya vagyon örzésünkre (IK/A 127)

után tisztellyed apátronusodot, a kereszttségben azért adgyák reánk valamely szentnek a (IK/A 128)

viszik végben., azok a napok. azért adattak az embereknek (IK/A 128)

hadgyák azokon a napokon., azt azért, hogy az elme a lelki (IK/A 130)

szemérmeteségel, és figyelmeteségel., és nem azért hogy trécsély, neves, nezed ki (IK/A 133)

ki megyen ki, mindent köszöngess, azért hogy láss másokot; és tégedet (IK/A 133)

Eröl azért szollok, mert ez, az innepek (IK/A 133)

sem tudgya mit tsinál, kérem azért azokot. akik eszerént élnek, hogy (IK/A 139)

mint a parochiában, mások meg azért. mert agyontato papjok másut vagyon (IK/A 140)

által. hogy az ö népe azért vitetet arabságra mert tudománya nem (IK/A 142)

szálittya reátok., és gyermekeitekre; reátok azért mert se nem oktattátok. se (IK/A 145)

vihetem fiam a szülék vétkeit., azért hogy azoktol irtoznál., azt akarom (IK/A 146)

akik a jó erkölcsre oktasanak, azért adgy hálákot néki, és légy (IK/A 146)

Meg ne nehesztely azért. hogy ha fogyátkozásidrol meg intenek (IK/A 151)

ha a jóra adgyák magokot. azért öket meg vetik, és meg (IK/A 154)

hogy ha tégedet meg vetnek. azért tselekeszik. mert utállyák a jó (IK/A 155)

az elsöket illeti, nem nyomorultaké azért, hogy beszédgyekel el vesztik azokot (IK/A 157)

tsak a tselekedetnek gyönyörüségiért, hanem azért, hogy meg ditsértesem annak tselekedetiért (IK/A 160)

én roszab erkölcsü akartam lenni azért. hogy meg ne gyaláztassam, és (IK/A 160)

tselekedtem volt; azt pedig tsak azért, hogy ártatlanságomért., aláb valo képen (IK/A 160)

tanatsit bé nem akarja venni. azért hogy azoknak követése. terhére ne (IK/A 162)

életekben haszontalanoká. és henyélöké maradnak azért mert ifiu korokban. nem munkálodtanak (IK/A 163)

aroszat. a melyet okoz nekik,. azért hogy ne kénszeritessenek azt el (IK/A 163)

azt szemek elöl el vethessék. azért hogy szabadosaban vétkezhesenek., valamint az (IK/A 170)

támadásáért, az Isten nem tsak azért álla egyedül boszut rajta, hanem (IK/A 173)

Isten igasságát arra kénszeritté, hogy azért más irtoztato büntetést tegyen az (IK/A 174)

közelgetni. a nehéz szag miat., azért hogy epéldája lenni az emberi (IK/A 174)

idejében amelyben oly szükséges. és azért hogy ezt nem követik, sokan (IK/A 177)

létiben. a ki azt okoza. azért is int abölcs erre., hogy (IK/A 181)

ezekböl sok féle vétkek erednek. azért is nevezi ezt egy jó (IK/A 181)

gyönyörködtetés a fel tet dologban, azért is vétek ez a második (IK/A 185)

vagy ha hágy is, tsak azért hogy könyeben meg lophason. készisd (IK/A 187)

bizot, azért gyözedelmes volt. Te paisal és (IK/A 193)

a kisértetben, hogy mely könyü azért abotsánat,. azt meg fogják gyonni (IK/A 194)

az elmében, azt meg gyonom, azért penitentziát tartok. és ezel a (IK/A 194)

mint hogy botsánatot reménlesz tölle. azért meg bántod minden tartalék nélkül (IK/A 194)

minden tartalék nélkül! oh ! nyomorult. azért vagy gonosz, mert az Isten (IK/A 194)

gonosz, mert az Isten jó; azért bántod meg mert meg botsáttya (IK/A 194)

hagyását. rettentö nehéznek mutattya nékik. azért hogy ne igyekezenek azt el (IK/A 195)

oh ! Istenem mely rettentö vakság, azért fel adni magákot az ellenségnek (IK/A 197)

olyanokot a kiket sokat kisértet. azért hogy könyebben meg lophasa öket (IK/A 198)

tanullyák. a rövid, és hathatos. azért szükséges olyanok (IK/A 198)

Ezeket azért mondom fiam, tudtodra adván. hogy (IK/A 202)

nagy számot fogsz néki adni. azért, hogy ha azt jora forditodé (IK/A 203)

nagyob szükséged vagyon. a tanulásra, azért mert inkáb meg eshetel., és (IK/A 203)

valo rosz erkölcseit. a nemeségnek. azért hogy azokot el kerülhesed. ide (IK/A 208)

abban a roszul választot rendben., azért hogy nagy köteleségeket vonszon maga (IK/A 209)

az egy házi rendre, tsak azért el ne hitesd magadal. hogy (IK/A 211)

hánya., hogy maga engedelmes volt azért. hogy néked példát adgyon. piruly (IK/A 215)

vétkit sokaknak. a kik tsak azért nevekednek az idöben, hogy fodgyanak (IK/A 215)

igy követiteké a ti mestereteket, ? azért lett gyermeké, hogy könyebben követhessétek (IK/A 216)

nem tsak azokért ajokért. hanem azért a véghetetlen jóságért. a mely (IK/A 218)

azok által, és légy háláadásal azért hozájok. más képen pedig nem (IK/A 222)

pediglen Isten szerént legyen szereteted. azért szeresed öket. mert az Isten (IK/A 222)

jókót azért a te mesteridnek szeretettel. engedelmeségel (IK/A 224)

ezek az Isten képi, akiket azért rendelte. hogy igazgassák a világi (IK/A 224)

és egész életedben áldani fogod azért az Istent (IK/A 225)

a kik annak adgyák magokot, azért az Isten kegyelmit és áldását (IK/A 227)

személyekel légy; a fellyeb valokal, azért mert tisztelettel tartozol nékik, a (IK/A 230)

mindenkor modoson viseli magát. nem azért hogy az embereknek tessék. (a (IK/A 230)

az okos halgatásrol., a melyet azért tselekeszik. hogy másokot halgathasanak és (IK/A 233)

az ugy vagyon fiam. ugyan azért is kel annak követésit idején (IK/A 238)

veszedelmeseb volna az ifiaknak ennél. azért is int igy abölcs. ne (IK/A 240)

ahazugság vétkes tsalárdság volna., mind azért hogy atiszteletetet meg sérted. mind (IK/A 240)

hogy atiszteletetet meg sérted. mind azért mert a hazugság a magad (IK/A 240)

az italban valo jozanságbol áll, azért néki két rosz erkölcs ellen (IK/A 241)

közönséges az emberek közöt. kérlek azért fiam. fontold meg jól ezeket (IK/A 244)

ha az ugy vagyon., esztelenség azért meg haragunni, példának okáért. gyalázatos (IK/A 246)

annak a ki meg sértet. azért hogy mászor azt ne tselekegye (IK/A 246)

és a világi rosz szokásnak, azért ezt, még idején kel meg (IK/A 253)

a nagy bántásokot annak idejében. azért, a ki meg botsáttya vétkeidet (IK/A 253)

ajokot, jó erkölcsökért, a gonoszokot azért. hogy joká legyenek, kiványad az (IK/A 255)

eleg nagyob atöbb jók közöt, azért ezeket meg kel nyerned felebaratodnak (IK/A 256)

mértékel viszá mérettetik néktek,. Mindeneket azért a mit akartok hogy az (IK/A 257)

és azt el akarná titkolni azért hogy azon valamely mettzést ne (IK/A 260)

vagy rosz hajlandoságok szerént, és azért is mert, az ifiak termeszet (IK/A 262)

hanem inkáb foglalatoság. nem is azért volna ajáték, hogy a munkára (IK/A 265)

képen lészen meg, némellyek apénzt azért szeretik, hogy kintset gyüthesenek, vagy (IK/A 267)

azal. jószágokot szerezhesenek, mások meg azért. hogy a tzifraságokra. és a (IK/A 267)

kebelében rejtenek, a könyörögni fog azért, aki azt adgya (IK/A 271)

nagy okokra. nem volna épitve. azért nem is lehet más okát (IK/A 272)

öket követni az itélet napján. azért hogy az alamisnálkodást el mulatták (IK/A 272)

tsak vak meröül választotta rendét., azért kegyelmit sem veszi hogy hivatallyát (IK/A 281)

mondgyák, hogy a nékem jó. azért hogy a jó erkölcsben elé (IK/A 282)

Ezt fiam azért adom elödben., hogy idején meg (IK/A 284)

nagy dologhoz nagy készület kel. azért hogy arol. meg érteb elmével (IK/A 288)

lehesen végezni annak idejében., és azért is, hogy abban a szükséges (IK/A 288)

hogy a jó erkölcsben ély, azért hogy az Istennek segittségit vehesed (IK/A 288)

némelykor gondolkodgyál a rendednek választásárol, azért hogy meg üsmérhesed hajlandoságodot, és (IK/A 288)

szüléid szabadságot adnak rended választására, azért boldognak mondhatod magadot. és hálákot (IK/A 295)

keményen meg bünteti a szüléket azért ha el mulattyák. a gyermekek (IK/A 299)

a gyermekekel valo kemény bánást, azért hogy kedvetlenségben ne esenek., mivel (IK/A 299)

vélek tésznek. azt pediglen, mind azért hogy az Istennek engedelmeskedgyenek. a (IK/A 301)

mind pediglen azért. hogy el távoztassák a gyülölséget (IK/A 302)

inkáb közelit az Istenhez., ezt azért rendelte az Isten. hogy közben (IK/A 303)

szenttségre., a mely másokot világosittson, azért rendeltettek. hogy mindeneket világosittsanak., ne (IK/A 303)

is. tartoznak azoknak ellene mondani. azért hogy nagyob tekélleteségel adhasák magokot (IK/A 316)

igazságot elegendö jelekböl meg üsmérhesék. azért hogy ahoz eröseben ragaszkodhassanak. és (IK/A 320)

vannak. a melyek nem kitsinyek, azért, aki arra igyekezik. el is (IK/A 323)

külömb féle rendek szerént., ugyan azért is szollok it a világi (IK/A 323)

a világi életnek föveb rendeiröl. azért hogy ki ki meg visgálhasa (IK/A 323)

meg magadot. tiszttségben tettek tégedet, azért fel ne fuvalkodgyál (IK/A 323)

és azt minden nap olvasa. Azért hogy meg tanullya az Urat (IK/A 325)

ennek a gonosz fejdelemnek vétkit, azért hogy az ö rosz példáját (IK/A 325)

mulatod. nagy számot adcz néki azért. az itéletkor. szent Agoston azt (IK/A 326)

olyan embernek. aki halált érdemlet, azért a te életed. az ö (IK/A 328)

azert hogy sokáig. uralkodtanak, se azért hogy békeségben meg halván. a (IK/A 329)

magok után a szekben, vagy azért, hogy idegen, vagy ország beli (IK/A 329)

a maga irgalmaságábol tselekedte. eszerént., azért hogy a keresztyének ne kiványák (IK/A 329)

De mi öket azért tarttyuk boldogoknak, hogy ha igaságosan (IK/A 329)

és tsendeségért tselekeszik. és nem azért, hogy a magok gyülölséginek. és (IK/A 330)

eleget tegyenek. és hogy ha azért kegyelmeznek meg másoknak. mert reménlik (IK/A 330)

reménlik meg térésit, és nem azért hogy büntetetlen akarnák hagyni (IK/A 330)

hall vala, boldogit vala engem, azért hogy meg szabaditottam volna a (IK/A 333)

voltál a tolvajoknál is, mivel azért rendeltettél volt, hogy kinek kinek (IK/A 333)

valo nézve adgyad magadot; vagy azért hogy a nemeséged arra kötelez (IK/A 336)

szabad életért, a heveresért., se azért hogy prédábol. lopásbol. huzasbol. meg (IK/A 336)

a rend minden modon szent, azért mert az Isten maga volt (IK/A 341)

kik azt veszik. egy szoval azért mert fö modon jelenti. a (IK/A 341)

gyönyörüségnek szeretetiért veszek feleséget; hanem azért hogy maradékim legyenek, a kikben (IK/A 346)

a kegyelemben kel fel venni, azért a gyonáshoz, és a Communiohoz (IK/A 346)

mert ha a nötelenséget tsak azért választod hogy el kerüllyed a (IK/A 351)

tör, a melyet az ördög azért akarja elödben tenni. hogy a (IK/A 351)

rontásán nem igyekezék oly keményen. azért. hogy könyeben meg gyözhese a (IK/A 353)

hagya gyözetetni. a testi kisértetekben, azért hogy a gyözedelem által. a (IK/A 353)

ezt az ifiak elméjiben olthatnám. azért hogy tartanának ettöl a sikos (IK/A 355)

meg ronttsák avilági rosz szokások, azért is adom fiam elödben ezt (IK/A 356)

leg aláb gonoszá ne légy; azért kerüld el azt a menyiben (IK/A 359)

az után a hoszas tunyaságban, azért, hogy véle el vesztese haszontalanul (IK/A 361)

a rendnek, a melyet választottál, azért hogy azokrol valoságosan gondolkodhasál, el (IK/A 362)

a jó erkölcsöt szégyenlik. és azért meg pirulnak, fö képen az (IK/A 363)

fö képen az ifiak közöt, azért is intelek arra. hogy szoktasad (IK/A 363)

embernek tselekedetit, azt pediglen, se azért ne tselekedgyed. hogy az embereknek (IK/A 363)

valo erkölcsöt. a mely tsak azért tselekedteti ajót hogy másnak tessék (IK/A 366)

haszon keresö erkölcsöt. a mely azért adgya magát ajora, hogy abban (IK/A 366)

hordozni, rettegtetvén apogányokot; meg lássátok azért. hogy ne legyetek azokhoz hasonlok (IK/A 369)

bánttya az Istent, hogy soha azért, se az emberek, se az (IK/A 372)

te pedig fiam gondolkodgyál ezekröl. azért hogy az Isten itéletiröl valo (IK/A 373)

az Istent szeretetböl szolgályák. és azért mert érdemli hogy szeresék. tisztellyék (IK/A 374)

az Isten maga az igazság. azért adta törvényit hogy a szerént (IK/A 374)

a kristust az ö Fiát azért küldötte el. hogy minket tanittson (IK/A 374)

ugy tekéntet mint a ganét., azért hogy a kristust meg nyerhese (IK/A 376)

nem tsak reménlik abban élni, azért rettegniek is kel. a testel (IK/A 380)

Én eddig azt véltem, hogy azért vagyok ez világon, hogy az (IK/B 390)

joszágot szerezek., de talam inkáb azért. hogy hirt nevet keresek (IK/B 390)

hozád. magát adta néked boldogságul. azért is adot néked, az maga (IK/B 391)

kik tégedet el hadnak iffiukorokban. azért hogy követhessék az magok rosz (IK/B 407)

el mulatta fiait meg inteni, azért boszuját állya. az mely is (IK/B 408)

kérelemel meg nem nyerheté kivánságát. azért erö szakal bánék véle. két (IK/B 408)

hogy ollyanokot eleget látunk, ugyan azért is kéne irtoznod, hogy ollyan (IK/B 409)

szokások meg gyükereznek az iffiakban. azért is mondgya sz. hieronimus. hogy (IK/B 411)

az apjának szeretetiben vala, ugyan azért is esék az ö battyainak (IK/B 413)

melytöl irtozik vala, még is azért ugy kelleték szenvedni, mint ha (IK/B 414)

tanulta vala az békeséges türést, azért rabságát álhatatoságal szenvedé. és magát (IK/B 414)

bölcs elméjivel meg menté. ugyan azért (IK/B 414)

az holtakot el temesse., noha azért veszedelemben forga. mivel az meg (IK/B 416)

jóbhoz hasonlittya. ötet. az Isten azért bocsáttá rea ezt az kisértetet (IK/B 416)

jó erkölcs. most idején munkálkodgyál azért. iffiu korodban szeresed az jó (IK/B 417)

magát. mint sem roszat mivelni, azért mondgya az sz. irás. hogy (IK/B 418)

zabolázva elméje, az elsö sebeségiben, azért ötet az, minden rosz erkölcsre (IK/B 421)

még is fesletteb erkölcsü lehetne. azért hogy hasonlob lehetne társaihoz. mikoron (IK/B 422)

de nem követé penitenczia tartásában, azért meg is hala vétkeiben, két (IK/B 427)

valo lakását. kivészi az világból azért, hogy az gonoszság elne változtassa (IK/B 429)

mondgya. hogy az meg holtat. azért kel siratni. hogy el vesztette (IK/B 431)

az világoságot, de az gonoszt azért, hogy el vesztette az értelmit (IK/B 431)

az illyen állapotban valo létit. azért is elödben adom, hogy félelemel (IK/B 431)

Isten rendelte öket, vagy ámbár azért munkálkodgyanak is, de ha rosz (IK/B 433)

el nem fognak járni, és azért, az kárhozatnak veszedelmiben forognak. illyeneket (IK/B 434)

az Isten az fö papságot. azért, hogy mind maga. mind gyermekei (IK/B 434)

tehát szolgálni az Istent. elöször azért. hogy háláádásal tartozol néki, mint (IK/B 439)

mint teremtödnek. és utolso vegednek azért is hogy tölle vetted, létedet (IK/B 439)

tölle vetted, létedet. mind pediglen azért, hogy arra az nagy méltoságu (IK/B 439)

2. Azért hogy micsoda nagy kegyelmet tett (IK/B 439)

5. Azért hogy ö utállya igen, az (IK/B 439)

6. Azért hogy iffiuságodban valo életedtöl fűg (IK/B 440)

Végezetre, azért hogy ellene álhass., az lelki (IK/B 440)

mivel eddig iffiuságodot roszul töltötted, azért ezután az jó erkölcsben akarod (IK/B 441)

embernek minden tökélletesége. az világra azért jöt. ez is az ö (IK/B 445)

fiaihoz illendö félelmet. az kik azért utállyák az vétket, hogy az (IK/B 445)

tetczik, az jót pedig szeretik azért, hogy ö elötte az kedves (IK/B 445)

hogy valamiben meg ne bántsa, azért azon is igyekezik, hogy mindenben (IK/B 445)

minnyájan gyengeségben, és tudatlanságban születnek. azért is kezde az bölcseség után (IK/B 446)

szerelmével környül vétettem,. azt gondolám azért, hogy ezt veszem mellém életemben (IK/B 446)

könyörgésemel. az templom elött könyörgöttem azért. és mind végiglen keresém azt (IK/B 447)

senki az ki fel emellye. * azért is inti az példa beszédekben (IK/B 450)

heteg el titkollya elötte nyavallyályát. azért magára nagy betegséget várhat. és (IK/B 452)

Elöször azért. mert némelykor ugy történik hogy (IK/B 453)

az ö véghetetlen jóságát. és azért lehess töredelmeségel. igazán valo penitentziát (IK/B 454)

tellyes szivedböl utálod. fö képpen azért, hogy az Istennek jóságát. olly (IK/B 455)

hasznos. de tellyeségel szükséges állapot,. azért hogy az embert meg lehesen (IK/B 455)

magakot senkinek ki se adgyák, azért hogy ebben az veszedelmes halgatasban (IK/B 457)

az ki ellen sokak vétenek. azért még ez iránt egy nehány (IK/B 457)

ahoz nem lehetne mindenkor menni, azért az gyonást el ne mulasad (IK/B 458)

magadban gerjeszd fel az töredelmeséget, azért hogy az Istent meg bántottad (IK/B 458)

mellyet meg vallani szégyenlik, és azért szentség törésben esnek, és az (IK/B 459)

bocsánattyát. és nagy töredelmeségel légy. azért, hogy ötet meg bántottad. fel (IK/B 459)

kegyelmiért hogy hozzád jöt, és azért az ki mondhatatlan jó téteményiért (IK/B 462)

el olvadna az nap sugárától . . * azért. hogy meg mutassa aval az (IK/B 463)

jó téteményiért. mellyeket vettél tölle, azért az kegyelmiért hogy teremtet tégedet (IK/B 464)

mellyeket vettél jóságátol., és föképpen azért hogy azon nap meg tartot (IK/B 465)

mi utolso napunknak végit jedzi, azért kedves fiam napjaidot ugy végezed (IK/B 467)

néked. az üdveségednek szolgálattyára. és azért hogy el kerüllyed az henyelést (IK/B 469)

más féle állapotban. nem csak azért hogy az Isten abban tett (IK/B 469)

az henyélést el kerüllyed, hanem azért, hogy ha rest vagy abban (IK/B 469)

idöt el ne veszesed. mert azért számot adcz az Istennek. az (IK/B 469)

könyveket csak olvasni haszon nélkül, azért elödben adom micsoda modal kel (IK/B 473)

1: Csak azért ne olvass hogy tudgy, és (IK/B 473)

az elmédnek tégy eleget. hanem azért olvass. hogy tanuly jól élni (IK/B 473)

fiam, és kövessed hiven, holot azért látunk annyi iffiakot ollyan kevés (IK/B 474)

meg segit. kérjed ötet. hogy azért az gondviselésiért. mellyel volt az (IK/B 480)

valamint meg igérted az keresztségben. azért tisztellyed és szeresed azt. kinek (IK/B 482)

napok azért rendeltettek. hogy az Isten szolgálattyában (IK/B 483)

erre az végre is rendeltettek., azért intelek arra fiam. hogy azt (IK/B 484)

meg van tiltva az munka, azért vagyon, hogy az elme szent (IK/B 484)

az szent dolgokra. és nem azért hogy ót az idöt töltcsed (IK/B 486)

tegedet nézenek. ez sokaknak történik, azért méltók az szánásra (IK/B 486)

Némellyek azért cselekszik, hogy attallyák az nagy (IK/B 490)

által. hogy az ö népe azért vitetet fogságban. hogy nem volt (IK/B 494)

jó erkölcsnek határában kivánnák tartani, azért jobban szeretik oket rosz indulatyokban (IK/B 497)

az te vétkes kegyeségidért, magadra azért (IK/B 497)

magadban. micsoda nagy köteleségel vagy azért az ö jóságához., tehát hozád (IK/B 498)

penitentziául., bünökböl fel oldozák. ugyan azért. az gyonás utan, hasonlo tudatlanok (IK/B 499)

és mivel az jót szégyenlették, azért el is hagyatnak az örökké (IK/B 507)

az elsöket illeti, nem nyomorultaké azért, hogy el vesztik társaságokal azokot (IK/B 508)

is roszat cselekedém, de nem azért hogy az cselekedetet kedvellettem volna (IK/B 510)

az cselekedetet kedvellettem volna. hanem azért hogy cselekedetemért meg dicsérjenek. micsoda (IK/B 510)

valamely vétket meg cselekedtem volna, azért. hogy ártatlanságomért aláb ne becsüllyenek (IK/B 510)

az tanácsot bé nem veszi. azért hogy annak követésit el kerülhesse (IK/B 512)

resztség nem volna oka ugyan azért is mondgya sz. bernárd. hogy (IK/B 512)

micsoda roszat okoz az nékiek. azért, hogy ne kénszerittessenek aztot el (IK/B 513)

gyüjteni, mellyek holtig meg maradnak. azért. mert az iffiuság idejében, alkalmatosab (IK/B 514)

Oh edes gyermekem kénszeritlek azért az szeretért az mellyel tartozol (IK/B 515)

az kisértetre. hogy henyélve tallályon, azért kövesed sz. hieronimusnak ezt az (IK/B 515)

tészi öket arra az vétekre, azért is mondotta egy pogány philosophus (IK/B 517)

mint ha vélek születet volna, azért ebben az állapotban meg is (IK/B 519)

hogy öket attol el fordithassa, azért is mondgya sz. agoston. hogy (IK/B 521)

azért is az bálványozásban esék, az (IK/B 523)

egy másra gyüjte minden nap. azért nagy betegséget bocsáta reája, az (IK/B 523)

A szentek azért jovallyák ezeket nékünk. mert könnyeb (IK/B 527)

fel gerjeszti azt. az bölcs azért is adgya ezt az tanácsot (IK/B 529)

tisztátalan vétkeknek kezdöje, egy auctor azért is mondgya. hogy az, az (IK/B 530)

az üdveségnek igen nagy akadállya, azért igen szükséges hogy ezekre óktattassanak (IK/B 532)

akarattal gyönyörködik abban az dologban. azért vétek ez az második gyönyörködtetés (IK/B 533)

lehet kerülni hogy ne kisértesél. azért idején kel készülni annak ellene (IK/B 534)

hágy, vagy ha hágy is. azért hágy, hogy könnyeben meg lophason (IK/B 535)

nem akarod, az Isten is azért kegyelmit adgya. hogy azután ellenek (IK/B 535)

áll, hogy ellene lehesen állani, azért meg kel azt üsmérni, micsoda (IK/B 541)

bocsáttyák. azt meg gyonod, és azért penitencziát tartasz, oh fiam mely (IK/B 542)

gyonom én azt. penitencziát fogok azért tartani és evel az gondolatal (IK/B 542)

nélkül meg bántod. áh nyomorult ! azért akarsz gonosz lenni, mert az (IK/B 542)

lenni, mert az Isten jó. azért bántod meg ötet, hogy néked (IK/B 542)

üdvezitöd irgalmaságát, az ki is azért ontotta ki vérit, hogy kegyelmet (IK/B 542)

abbol már nehéz ki térni, azért hogy ne is igyekezenek abbol (IK/B 543)

gyözni, oh Istenem micsoda vakság ! azért hogy egyszer meg gyözettek, tehát (IK/B 545)

mert hogy egyszer meg gyözettél, azért el ne esél. hanem kely (IK/B 545)

hogy ujontában meg gyözetnek. elöször azért. mert az Isten azt akarja (IK/B 546)

és hasznosab uttya az tanulásnak * . azért igen szükséges hogy egy nehányat (IK/B 547)

álván, meg is gyözé öket, azért is elödben adom. minden ez (IK/B 547)

fiam azért mondom ezeket néked, hogy ha (IK/B 550)

hogy nehéz az gazdagoknak üdvezülni * . azért harom dologra vigyázz 1. Azt (IK/B 550)

más felöl micsoda szamot kel azért adni. hogy ha aval jol (IK/B 551)

is, de nem tölled vannak., azért az elsökben dicsekedned hejában valoság (IK/B 552)

köteleségel tartozol jó erkölcsü lenni, azért hogy meg oltalmazhassad magadot., az (IK/B 555)

kel meg nyerni. mivel ha azért vagy nemes, hogy szüléid azok (IK/B 555)

és másokot meg ne vess azért hogy nem nemesek. mert az (IK/B 555)

az, Isteni példát adom elödben, azért hogy meg mutathassam néked azt (IK/B 557)

Ez az Isteni mester azért jövén az világra hogy az (IK/B 557)

Azért gyermeké löt az gyermekeknek. hogy (IK/B 558)

engedetlenségidért, midön szemedre hánnya engedelmeségit, azért hogy példát végy rolla piruly (IK/B 559)

ugy tettzik, mint ha csak. azért nönének az esztendökben, hogy kissebedgyenek (IK/B 559)

romlanak meg, mint ha csak azért nönének. hogy az rosz erkölcsöt (IK/B 559)

kristusnak gyermeke igy követedé mesteredet, ? azért let gyermeké hogy könnyeben követhesed (IK/B 559)

is kel leg elöbször keresni, azért eképpen cselekedgyél (IK/B 560)

hogy pedig arra inkáb kötelezen. azért bé töltöt minden ki gondolhato (IK/B 562)

az Istent szeretned, az egyik, azért az jóságáért mellyel van mi (IK/B 562)

és jó tétemenyivel, az másik, azért az jóságért, az melyet bir (IK/B 562)

örökké valo szeretettel volnánk hozája. azért az ö örökös joságáért, és (IK/B 562)

utállyad mindenek felet az vétket, azért, hogy az, az Istennek nem (IK/B 563)

pedíg aképpen legyen. szeresed öket azért. mert az Isten akarja azt (IK/B 566)

hajlandobak lévén az testi gyönyörüségekre. azért nagyob szükségek van erre az (IK/B 569)

Munkalkodgyál hát azért az szép és jó erkölcsért (IK/B 571)

esel. mindgyárt büntesd meg magadot azért, adgy alamisnát. mondgy el valamely (IK/B 575)

ellen. fojsd meg azt magadban: * azért hogy továb ne mennyen. vigyáz (IK/B 576)

micsoda rosz következik abbol. gyakorta. azért is cselekszik, hogy abbol rosz (IK/B 577)

az egyenetlenség, az ördögtöl vagyon. azért mondgya az Isten fia. hogy (IK/B 577)

föképpen egy iffiuban. az hazugságnál. azért mondgya az bölcs, hogy ne (IK/B 578)

vala annak az véteknek kezdöje, azért apja is annak. sz. ambrus (IK/B 579)

Az sokaságra, azért hogy mértékletlen ne légy, se (IK/B 581)

közönséges az emberek közöt, kérlek azért fiam vigyáz ezekre (IK/B 582)

gyülolség, bosszu állas, szitkozodás, káromkodás, azért mondgya az irás. az haragos (IK/B 583)

azt meg vetni, mint sem azért meg haragudni (IK/B 583)

annak, az ki meg bántot. azért (IK/B 583)

még is meg bántotta, holot azért az meg bántásért., sem te (IK/B 588)

köny hullatásidot. de még is azért eleget nem tehetnél; meg bántodot (IK/B 589)

az mostani meg romlot világban. azért gyakran kel kérni az Istentöl (IK/B 590)

2. Micsoda okért kel szeretni, azért hogy minnyájan az Istennek fiai (IK/B 591)

is hasonlot parancsol. valamit akartok azért hogy cselekedgyenek az emberek ti (IK/B 593)

nagy szám adásal kel lenni azért az itéletkor, ugyan is fiam (IK/B 595)

jó, vagy gonosz. és még azért. is, mivel az iffiak természet (IK/B 597)

az jó baráttságot, az rosztol. azért sokszor igen rosz baráttságban esnek (IK/B 598)

legyen épitve az az, hogy azért kel szeretni barátodot. hogy jó (IK/B 598)

nem játék. hanem foglalatoság. nem azért jádzol hogy alkalmatos lehes az (IK/B 601)

alkalmatos lehes az munkára. holot azért kéne játzodni, hanem csak az (IK/B 601)

ugy nem nö mint ez. azért azt tanácsolom neked (IK/B 603)

oka az fösvénységnek. az iffiuban, azért minden tehettségedel azon légy, hogy (IK/B 603)

hogy igen rövidnek tettzet nékem. azért bövebben akarok erröl szolni. had (IK/B 605)

is el hadták volt felebaráttyokot. azért is penitentzia tartatlan halnak meg (IK/B 606)

mi következik reájok az itéletkor. azért, hogy most el mulattyák jol (IK/B 606)

azt miképen kel adni. és azért micsoda jutalmat vész. semmi nem (IK/B 608)

az elmédben helyt verjen. szükséges azért ez ellen állani az alázatoságal (IK/B 608)

találsz az magad meg alázására. azért is adgya sz. bernárd ezeket (IK/B 611)

esel, ha erröl nem gondolkodol, azért kedves fiam kérlek, hogy figyelmeteségel (IK/B 613)

az örök életre valo nézve, azért fiam nézd meg micsoda nyomoruságra (IK/B 614)

alkalmatoságal akarván élni. és sokszor azért, hogy egy hivatalra inkáb érzik (IK/B 616)

tudhasák ez iránt valo akarattyát, azért is meg fenyegeté öket az (IK/B 617)

iffiuságban valo jó élet. ezt azért adom elödben. mert az embereknek (IK/B 618)

nem engedtél az ur szavának., azért CSelekszi az ur te veled (IK/B 620)

már mást kivánnak és keresnek. azért is nem mennek egyikében is (IK/B 620)

az élet rendinek választásárol. nem azért. hogy azon meg állapodgyál. hanem (IK/B 621)

cselekedni mikor valamely dologrol végeznek. azért három dologra vigyáz (IK/B 622)

Azért tészem ezt az kérdést. mert (IK/B 627)

szüléid szabadcságot adnak az választásra. azért hálakot adgy az Istennek., ha (IK/B 627)

az természet parancsollya szeretni, és azért hogy valamellyiket az gyermekeitek közül (IK/B 631)

kik figyelmeteségel akarják olvasni. kérem azért az atyákot. hogy arrol meg (IK/B 633)

adományban, az egyenlöséget. és azt azért. mert az külömböztetés az Istennek (IK/B 633)

egy házi renden kezdem el. azért ha az van az elmédben (IK/B 634)

is közelit az Istenhez., rendeltetvén azért az Istentöl. hogy közben. járo (IK/B 634)

Isten szolgálattyára szentelték magokot. szükséges azért. hogy azok az egy házi (IK/B 635)

embereket az Isten széke elöt. azért hogy meg csalták öket. jovokbol (IK/B 636)

vagy hogy kinttset gyüjttsenek, mert azért az Isten átka szállana az (IK/B 636)

szükséges az szerzetes rendhez. mivel azért. rendeltetet, hogy abban lehesen meg (IK/B 640)

ennek az rendnek köteleségei nagyok. azért is vannak nagy hasznai. valamint (IK/B 644)

ollyat az ki semmire valo, azért, mind ezekre valo nézve,, csak (IK/B 649)

világi élet is hasonloban forog, azért arra még elöre kel vigyázni (IK/B 650)

világi föveb rendekröl fogok szolni azért. hogy mindenik meg visgálhassa. azt (IK/B 650)

és maga hit ne légy. azért hogy fellyeb valo vagy másoknál (IK/B 650)

ha fellyeb valonak tettek téged. azért fel ne emellyed magadot (IK/B 651)

ki az halált meg érdemlette, azért az te életed vész el (IK/B 654)

az fö rendeknek is szol.). azért hogy sokáig uralkodtak. gyermekeket holtok (IK/B 655)

az Isten ezt irgalmaságábol cselekedte. azért hogy keresztények azokot az jokot (IK/B 655)

Ha nem azért tarttyuk boldogoknak öket. hogy ha (IK/B 655)

boszu állásért cselekszik, és ha azért engednek (IK/B 655)

reménlik meg térésit. és nem azért hogy meg nem akarnák büntetni (IK/B 656)

ki az itéletben jelen vagyon. azért az urnak félelme legyen rajtatok (IK/B 656)

magadot szeretetni. azt pedig nem azért hogy mások becsüllyenek, vagy hozád (IK/B 661)

hogy az Isten kedviben lehess. azért. mert az fele barati szeretet (IK/B 661)

hirtelenkedgyél az baráttságban valo esésel. azért két dolgot jovallok; vagy soha (IK/B 662)

erkölcsü is meg tanullya ezeket, azért fiam. hogy ha valamely el (IK/B 663)

magadnak., jó okbol válaszad; vagy azért hogy arra születettél. vagy az (IK/B 663)

semmit ne szenvedgy. és hogy azért mindgyárt meg verekedgyél. hanem abban (IK/B 664)

az világban meg telepedni, szükséges azért hogy holmi oktatásokot adgyak. hogy (IK/B 667)

azért hogy az Isten volt kezdöje (IK/B 668)

közöt valo voltáért. és mind azért hogy az kristus és az (IK/B 668)

mint az egy házi rendnek., azért köteleségei sem ollyan nagyok. nem (IK/B 668)

keveset gondolván. azért is mondgya sz. pál. hogy (IK/B 669)

feleségül magadnak az Isten félelmében. azért hogy gyermekid legyenek. és nem (IK/B 671)

szerént valo alamisnát. az szegényeknek. azért az Isten áldása fog szálni (IK/B 673)

hogy valami fogyatkozás ne lenne, azért kéré az ö fiát hogy (IK/B 673)

kárhozatodra. hanem üdveségedre legyen. holot azért valasztottad magadnak., az Isten is (IK/B 674)

vid végben fel tett szándékodot., azért is adtam rendednek köteleségeit elödben (IK/B 674)

magát adta azért,hogy azt meg szentelné. * ha (IK/B 675)

inti az házasokot. ezt pedig azért mondom atyám fiai. mert az (IK/B 675)

el mulik ez világnak ábrázattya * . azért nem kel ez világhoz. ragaszkodni (IK/B 675)

idegen országban. az Isten szolgálattyát. azért meg parancsolta, az törvényt nékik (IK/B 675)

felejteni, és magadot el veszeszteni. azért intelek az prophetával, hogy vígyáz (IK/B 676)

az Isten törvényit az szivedböl. azért is adom ezeket az oktatásokot (IK/B 676)

idöben az henyéllést, intelek hát azért fiam, hogy foglallyad magadot valamely (IK/B 679)

evel tartozol az Isten elöt, azért valamely tanulást végy magadnak. mely (IK/B 679)

azért nem jó. mert semmi állando (IK/B 681)

Azért az mely rendben akarsz menni (IK/B 681)

és az után az henyélésben. azért hogy el veszeszthese véle haszontalanul (IK/B 681)

Azért mondgya az bölcs. hogy az (IK/B 681)

fö képen az iffiak. intelek azért arra. hogy tapodgyad lábad ala (IK/B 682)

másik., hogy el nem kel azért hadni, hogy ö töllök meg (IK/B 682)

mindenkor meg maradnak az vétekben. azért is kevéllyek. haragosok. szenvedhetlenek, boszu (IK/B 683)

de nem meg engedni másoknak. azért mind ezek az áitatoságok. nem (IK/B 684)

mutatásbol. vagyon. hogy valakinek tessék. azért hogy becsüllyék (IK/B 684)

az hasznot keresi. az ki azért adgya az jora magát. hogy (IK/B 685)

emberi okoságal itéletet tegyenek. ugyan azért is kételkedésben esnek. az kételkedésböl (IK/B 686)

mellyek tellyeségel ellenkeznek az üdveségel. azért is inti jeremias propheta az (IK/B 687)

üdveséghez valo készületek nélkül. ugyan azért is int bennünk gyakran az (IK/B 691)

maradni csak kevés idejig is. azért is adgya az bölcs ezt (IK/B 691)

az Istent szeretetböl szolgállyák, azt azért. mert ö meg érdemli az (IK/B 691)

ugy cselekszik. ez az szokás, azért igy kel cselekedni. ez igen (IK/B 692)

az Isten maga az igazság, azért adta törvényit, hogy az szerént (IK/B 692)

törvényit, hogy az szerént járjunk. azért küldötte fiát. hogy minket tanittson (IK/B 692)

meg hát magát minden tartásiban. azért nem ötet kel követni, hanem (IK/B 693)

az Isten. és az Istenben. azért mondgya az bölcs, hogy hejában (IK/B 693)

lehet kerülni hogy ne kisértesél. azért idején kel készülni annak ellene (IK/B 703)

12 Art Az arany bornyurol. azért valo büntetesröl a Mojses ábrázattya (C/A 13)

teremtet állati, az Isten azért teremtette öket, hogy öket boldogoká (C/A 25)

az Embert. és az Aszonyt azért teremté. hogy olyan boldogok lennének (C/A 25)

oktatásival arra, hogy mit tselekedgyenek azért, hogy boldogok lehesenek. és minek (C/A 27)

akarná hogy ne volna Isten, azért hogy magában meg (C/A 33)

{…} Azért hogy jobban meg értesse velünk (C/A 37)

nevezi is, de azt tsak azért tselekeszi, hogy jobban alkalmaztassa magát (C/A 38)

száz esztendeig? nem egyébért hanem azért hogy tsak egy Istent vallottak (C/A 40)

munkáját de Civitate Dei, hanem azért hogy el rontsa sokaságát hamis (C/A 40)

meg nem foghattyuk. azt kel azért meg visgálni hogy ha valamely (C/A 41)

értelmes teremtett állatok, akik nem azért teremtettek hogy a testben élyenek (C/A 47)

azt. hogy az Angyalok nem azért teremtettek hogy az testben élyenek (C/A 47)

{…} azért teremtettek hogy magokban maradgyanak (C/A 47)

és a test kozé. alélek azért teremtetet hogy az emberi testel (C/A 47)

az Isten ezeket meg engedi azért, hogy az emberek magokra vigyázanak (C/A 50)

lelki az el oszolhatatlan, és azért el rothadatlan (C/A 53)

valamint a többi, az Isten azért tiltotta vola meg az embernek (C/A 55)

hogy fel támadának teremtöjök ellen., azért minden fel támada ellenek (C/A 60)

a honnét minden vétkek erednek. azért is hija ezt a három (C/A 60)

mely ö magokban volt, mert azért születünk mindnyájan nyomoruságokra, alája vettetve (C/A 61)

1. Azért hogy meg éreztesse az emberekel (C/A 65)

2. Azért hogy az emberek látván szükségeket (C/A 65)

3. Azért hogy annak a meg váltonak (C/A 65)

{…} Azért hogy az embereket arra köteleze (C/A 68)

az Isten ezt igy akará azért, hogy az embereknek elegendö idöt (C/A 74)

{…} Azért hogy meg válnék a rosz (C/A 77)

2. Azért hogy a földet ugy tekénttse (C/A 77)

3. Azért hogy Attya lenne olyan népnek (C/A 77)

atöb nemzettségek közöt., kéttség nélkül azért. hogy példájokal. és oktatásokal az (C/A 84)

Háromszor panaszolkodának Mojses ellen, elöször azért mert keserü vizre találtanak., másodszor (C/A 94)

{…} Azért hogy meg lásuk, hogy tsak (C/A 97)

az Isten a chérubimokon ül, azért is nevezik propitiatoriumnak. az az (C/A 102)

{…} Tizenkettöt azért tettek, mert Izraelnek tizen két (C/A 103)

vizel. és ahajlékon kivül tartották. azért hogy papok abbol meg mosság (C/A 104)

12 Articulus. Az arany bornyurol., azért valo büntetésröl, a Mojses ábrázattya (C/A 105)

Isten. és Mojses ellen., egyszer azért támadának fel hogy vizek nem (C/A 110)

{…} Azért hogy ötet meg aláza., és (C/A 111)

{…} Azért hogy az ideig valo büntetésel (C/A 111)

Az Isten meg büntetéé anépet azért. hogy a mannát meg utálá (C/A 111)

Moábitak királya magához hivatá Báláamot, azért hogy anépre átkot mondgyon, de (C/A 112)

is birhatták a földet., és azért is hogy legyen mindenkor valamely (C/A 114)

hágy nékik mindenkor valamely ellenséget, azért hogy gyakorollyák a jó erkölcsöt (C/A 115)

tsináltata., és a népével imádtatá; azért hogy az ö népe; mind (C/A 123)

{…} Azért hogy ezek aprofétiak melyeknek a (C/A 128)

{…} Azért hogy meg mutassa irgalmaságát mind (C/A 142)

hagyák, és meg tagadák akristust. azért ök is meg vettetének. erre (C/A 146)

fel épitetet templomnak szépsége közöt. azért ök nagy szomoruságban valának., hogy (C/A 147)

setéttségben, nagy bölcseségéböl is tselekeszi azért hogy az irások nagyob bizonyságban (C/A 150)

3. Azért hogy a Boldogságos szüznek illendö (C/A 154)

{…} A kristus azért jött evilágra hogy meg gyogyittsa (C/A 157)

gyermek le vesse ötet akirályságbol., azért el végezé magában hogy ötet (C/A 160)

de nem tudván hol létit azért parancsolá hogy Bethleemben és akörül (C/A 160)

vétekröl a mely nyilvánságos vala. azért ez a fejdelem a tömlöczben (C/A 162)

1. Azért hogy azal másoknak példát adgyon (C/A 162)

{…} azért, 1. hogy meg mutassa azal (C/A 164)

valának., irást nem tudtak, akristus azért választa ilyeneket. hogy tsudálatosabban ki (C/A 166)

volt mint más közönséges ember, azért alakosok benne nem hittenek, erre (C/A 167)

elött el fedezte ditsöségének fényeségit, azért volt, hogy az Istennek öröktöl (C/A 168)

{…} Azért hogy meg bizonyittsa az igaságot (C/A 169)

{…} Azért hogy a nagyob titokban maradhason (C/A 169)

elöre meg mondá atanitványinak, hogy azért mégyen. oda. hogy bé tellyesitse (C/A 170)

tekinté, de kegyeségel szolla hozája. azért hogy magában szállyon mondá néki (C/A 172)

hogy tsötörtökön késön estve, volt, azért mondgya a szent irás hogy (C/A 172)

el osztya, azért hogy halálra adta lelkét, és (C/A 175)

kenetessék a szenteknek szente, Tudgyátok azért hogy hatvan két hét után (C/A 175)

{…} Azért választá azt a halált. 1 (C/A 178)

irás arol nem szol, vagy azért hogy meg mutasa Mariának nagy (C/A 188)

melyeket vett, rejtékben maradgyanak., vagy azért hogy felyeb emelye hitének, és (C/A 188)

meg akará tartani hitünknek erdemit, azért hogy méltób lenne a jutalomra (C/A 188)

felebaráti szeretetböl legyen vélek. és azért hogy engedelmeskedgyék az Isten rendelésinek (C/A 192)

ö tölle veszük alelki életet; azért is nevezi ötet Isaiás a (C/A 199)

egy profétát fog támasztani közöttetek., azért ötet halgasátok. és néki engedelmeskedgyetek (C/A 200)

velünk értetni. hogy az Isten azért küldötte volt el. akristust. hogy (C/A 201)

adgya magának ezt a nevet., azért a szövettségért a melyet az (C/A 204)

magának ezt a nevet; mert azért jött el hogy meg gyogyittson (C/A 204)

{…} Azért hogy jobban ki tessék avaloság (C/A 209)

{…} ökk azt azért is vevék hogy azt közöllyék (C/A 210)

{…} Azért mert a sidoság az Isten (C/A 212)

legyenek. ahaboruságot gyakorta meg tsendesitette. azért hogy a hivek egybe gyülhesenek (C/A 219)

szenvedö Anyaszent egy háznak, mivel azért szenvednek, hogy eleget tehesenek az (C/A 228)

menyben, az Anyaszent egy ház azért szent menyben, mert ugyan az (C/A 235)

házon kivül vagyon valaki, vagy azért hogy soha abban nem volt (C/A 240)

soha abban nem volt. vagy azért. hogy azt szán szándékal el (C/A 240)

szán szándékal el hagyta, vagy azért hogy onnét ki rekesztetet (C/A 240)

szó. hát az Anyaszent egyház azért már fent nem áll. mert (C/A 247)

{…} Azért mert a püspökök igazgattyák. az (C/A 247)

püspökök igazgattyák. az Anyaszent egyházat; azért mondgya szent pál. hogy a (C/A 247)

{…} Azért mert azok a püspokök kik (C/A 248)

{…} Azért mert ö üll szent péternek (C/A 250)

{…} Azért hogy szent Péter elsö volt (C/A 251)

kik azt meg nem foghatnák, azért olyanal bizonyitom meg a melyet (C/A 258)

böségel beszéllettünk az Anyaszent egyházról azért. mert ennek a dolognak világosan (C/A 258)

A Novatius eretneksége azért kezdödék. hogy nem ötet választák (C/A 267)

részekre nagy hatalmasuak kezdének állani. azért meg (C/A 269)

de viszá nem hozhatván ötet, azért a szent Sophia templomában. exCommunicalák (C/A 273)

szent Palal, hogy az Isten azért nem tulajdonittya nékünk a vétkeket (C/A 283)

azokot meg nem bünteti azután, azért vagyon, mert azok már nintsenek (C/A 283)

tehát. hogy az Isten nem azért az okért nem tulajdonittya nékünk (C/A 283)

vannak rejtve, és fedezve, hanem azért hogy azok el vannak töröltetve (C/A 283)

{…} Azért felni ahaláltol hogy el választ (C/A 286)

mutatni vigasztalásunkra, szabad ahaláltol félni azért hogy meg tekintvén büneinket, bizonytalanok (C/A 286)

és meg nem találnak engem. azért hogy gyülölték az oktatást, és (C/A 287)

{…} Azért hogy mindenik orát ugy tekénttsük (C/A 287)

{…} Azért mert agyözedelmes Anyaszent egy ház (C/A 291)

{…} Azért hogy ellene ályanak az Antikristusnak (C/A 294)

egy Eretnekség kezdö, nem tsak azért a bünért vétkes, hogy el (C/A 298)

ellenben., egy Apostol nem tsak azért a jó tselekedetért érdemel jutalmat (C/A 298)

életünkben kel azon munkálodni, és azért eröszakot kel venni magunkon (C/A 307)

midön azokal szükségünk felet élünk. azért hogy eleget tegyünk a kevelységnek (C/A 316)

fösvénység. mértékletlenség., a részegség. mivel azért mulattyák el köteleségeket hogy eröszakot (C/A 323)

nehezen lehetnek az olyan gyülekezetek. azért annak könyeb uttyát találták. hogy (C/A 340)

bé vette az Anyaszent egyház, azért ugy tartatik mint második Concilium (C/A 340)

{…} Tellyeségel szükséges. mivel azért vesznek el annyin a keresztyének (C/A 343)

Ez olyan jel. a mely azért rendeltetet hogy az elménkben tegye (C/A 344)

azért jöt evilágra, azért is holt (C/A 347)

azért jöt evilágra, azért is holt meg. hogy örök (C/A 347)

bün botsánatnak meg nyerése iránt, azért hogy azok nagyságuak. és sokaságuak (C/A 349)

szeresük, hogy semmi egyéb jutalmat azért ne várjunk hanem tsak önnön (C/A 349)

{…} Tsak azért szeretni az Istent hogy világi (C/A 352)

természetünk. azért is kel szüntelen magunkon eröszakot (C/A 354)

ugy az Isteni szeretettöl jö, azért kivánni hogy eleget tehessenek a (C/A 355)

{…} Azért hogy az Isten hasznosá tegye (C/A 361)

{…} Azért mert tele vannak kevélységel; és (C/A 361)

hasznos némelyekhez idegenséget mutatni hogy azért magokban térjenek,de némellyek hamaréb (C/A 362)

a magistratusok. tartoznak betsületekre vigyázni, azért hogy az ö hivatallyok hasznos (C/A 363)

{…} Azért mert az Istent ugy szerettyük (C/A 368)

az emberek szivéböl. és elmejéböl, azért is adá ki az Isten (C/A 369)

{…} Azért hogy annál nagyob tisztelettel lennének (C/A 372)

{…} Azért hogy az Isten öket. böséges (C/A 376)

{…} Azért hogy ne kövesék a bálvanyozo (C/A 381)

könyve. Azért hogy meg emlékezünk azokra a (C/A 382)

az olyan képet tiszteletben tarttya. azért, mert az Isten. meg mutatta (C/A 382)

ök is imádgyák a keresztet. azért hogy a hivek tisztelték a (C/A 385)

az olyan a püspökököt illeti, azért semmi féle pap a fogadást (C/A 391)

tettzik lenni. és a mely azért, alkalmatoságot adhat másoknak. hogy az (C/A 402)

vagy portékát. mind meg veszi, azért hogy azután azt drágán adhasa (C/A 406)

vagy valamely hasznot vesztenének el azért (C/A 408)

a mind usora. mind vétek. azért kivánni az interest hogy a (C/A 408)

költtsönt. és a kárt melyet azért szenvedtek. de nem annál többet (C/A 409)

vett joszágot hogy hadd imádkozanak azért, a kié volt. de elöször (C/A 411)

a melyet meg nem magyarázom. azért hogy a beszédemben mást meg (C/A 412)

mást meg szollani, mikor tsak azért halgatunk., hogy mások felebarátunk kisebségire (C/A 413)

vagy tselekedetit meg mondgyuk valakinek azért hogy magát attol meg örize (C/A 414)

állapotban ne legyenek. azok kik azért gyanakodnak (C/A 415)

nyomorultak hogy Attyoknak halálát kiványák, azért hogy a joszágot birhasák. egy (C/A 418)

{…} Azért hogy az áitatoságnak némely külsö (C/A 420)

egy ház idöt szabot ezekre, azért hogy a hivek végben vigyék (C/A 421)

{…} azért, hogy akár mely napon, akár (C/A 425)

{…} Azért hogy ezen a héten tölt (C/A 438)

kereszteltenek, valamint mostanában is tselekesznek., azért a Catecumenusok olaját nem lehete (C/A 440)

a kereszt elött, de nem azért hogy a fát imádgyák hanem (C/A 442)

a mi nyelvünken hiják husvétnak, azért hogy már szabad hust enni (C/A 445)

ennek a nagy titoknak emlékezetit. azért is választotta pünkösd hete után (C/A 449)

ne beszéllyenek a Boldogsagos szüzröl. azért mert nagy tisztelettel tartozunk az (C/A 452)

tétetvén. Hérodes ót fejét véteté, azért hogy botránkoztato életéröl. ez a (C/A 457)

meg nem ölettek, Confessoroknak nevezték. azért. mert nyilván tettek vallást a (C/A 458)

nem valának., neveztetnek pedig eszerént azért. mert mindnyájan vallást tettek a (C/A 458)

A materialis templomra valo nézve azért, hogy hálákot adgyunk Istennek a (C/A 464)

Istennek templomi vagyunk, ne tselekedgyünk azért semmit is ollyat a mi (C/A 464)

ajánlyák a szent áldozatot 2. Azért hogy mindnyájan a hivek jelen (C/A 466)

{…} Azért hogy a vétekben el ne (C/A 467)

ahoz elegendö képen nem készültek. azért, a penitentzia tartonak meg kel (C/A 468)

kristus negyven napi böjtét. 2. azért. hogy a hivek a penitentzia (C/A 472)

{…} Azért hogy a hivek penitentzia tartásal (C/A 474)

{…} Azért mert a régi idökben ezeken (C/A 474)

{…} Azért hogy pénteken holt meg az (C/A 475)

mi magunk üdveségire, eképen neveztetnek azért. hogy meg külömböztessenek azoktol, a (C/A 489)

a melyeket a theologusok nevezik {…} azért tettem fel ezeket az iskola (C/A 489)

az Isten ezeket a kegyelmeket azért adgya, hogy a hitetleneknek., vagy (C/A 490)

jö. ujab kegyelmet is nyerhet azért ha azal jól éll, és (C/A 494)

a mi neki tettzik. és azért nem lehet panaszolkodni. 2. az (C/A 504)

meg egyesitvén minket a kristusal. azért az Isten fiainak fogad. örökösinek (C/A 505)

tselekedte. azt. hogy minden keresztelhesen. azért hogy minden könnyen fel vehesse (C/A 507)

{…} Azért a lelki szövettségért a melyben (C/A 513)

{…} Azért hogy nem érdemes a bé (C/A 513)

kereszt formára fuval a gyermekre., azért hogy azal meg mutassa hogy (C/A 514)

{…} Azért hogy meg ne pirullyon, hanem (C/A 514)

{…} Azért hogy szerese a keresztet, és (C/A 514)

{…} Azért hogy annak a szentnek példáját (C/A 514)

{…} Gyakorta szükséges. azért hogy meg láthasuk miben mulattuk (C/A 516)

{…} Ugyan azért is rendelte az Anyaszent egy (C/A 518)

ök az Isten templomi. tartoznak azért szent életyekel. meg felelni a (C/A 518)

a melyeket mostanában is mondgyák., azért is hitták azt a vasárnapot (C/A 519)

az okoságnak idejét el érje, azért hogy nagyob haszonal. vegye fel (C/A 524)

Hogy neki békeséget kiványon. ugyan azért is mondgya., pax tecum. bekeség (C/A 526)

az Eucharistiát. Angyalok kenyerének nevezték. azért hogy az égböl szallot az (C/A 528)

kel enni az ö testét., azért ezeket nem is halgathattyák, erre (C/A 533)

a Consubstantialis terminust bé vevé., azért hogy meg mutassa, hogy a (C/A 537)

közönségesen valo szükségekben. nyomoruságokban tselekeszik. azért. hogy az Istennek ajánlyák. hozájok (C/A 539)

{…} azért, hogy a menyiben lehet., azal (C/A 539)

ditsöséget és tiszteletet adgyunk.. 2.. azért. hogy az által. helyre hozhasuk (C/A 539)

bántodik sok féle képen. 3. azért. hogy a kristus meg áldgya (C/A 539)

{…} azért. hogy nékünk adgya hozánk valo (C/A 540)

{…} Azért mert alankadság a melyel eziránt (C/A 544)

{…} Azért mert tudgya hogy akristus egészen (C/A 547)

2. azt meg gyonya, 3. azért Istennek eleget kiványon tenni, 4 (C/A 553)

tenni, 4. hogy a paptol azért. fel oldozást kérjen (C/A 553)

{…} könyörgeni kel azért az Istennek. valamint Dávid. a (C/A 556)

szeretete., az olyan aki tsak azért hagya el avétket mert tart (C/A 558)

tartoztattya a vétektöl, ne hogy azért meg büntettesünk. és lassanként el (C/A 558)

hogy nagyob része a keresztyéneknek azért vész el. hogy nintsen olyan (C/A 563)

{…} Hálákot kel adni azért Istennek., és annak gondviselése és (C/A 564)

vétket el hagyunk a gyonásban. azért hogy magunkot jól meg nem (C/A 565)

egy halálos vetket felejtenének el. azért. mert nem tudták hogy halálos (C/A 568)

akristus akarattya ellen tselekesznek, aki azért paranttsolya agyonást, hogy a papnak (C/A 569)

szenvedésben részesek legyenek. ez életben, azért az örökös kinért, amelyet érdemlettek (C/A 572)

példát a bünnek botsánattyárol. hogy azért kelletet volna ezéletben eleget tenni (C/A 573)

testben szenvedet az emberekért, szükséges azért. hogy abünös emberek is szenvedgyenek (C/A 574)

{…} Azért hogy az által eleget tegyenek (C/A 577)

alkalmaztassák magokot a mennyiben lehet. azért hogy meg értethesék másokal. mimodon (C/A 579)

{…} Azért hogy meg láthasák. miképen bánt (C/A 579)

Azért hogy a hitet meg tagadta (C/A 580)

Azért hogy a jövendö mondohoz ment (C/A 580)

Azért hogy szán szándékal káromkodot, és (C/A 580)

Azért hogy másokot is hasonlo esküvésre (C/A 580)

Azért hogy nyilván káromkodot. az Isten (C/A 580)

Azért hogy vasárnap. vagy innepnap szükség (C/A 580)

Azért hogy vasárnapon szükség nélkül utra (C/A 580)

Azért hogy templom elött tantzolt vasárnap (C/A 580)

Azért hogy a templomban az Isteni (C/A 580)

Azért hogy husvétot, pünkösdöt, és karatsont (C/A 581)

Azért hogy a nagy böjtöt meg (C/A 581)

Azért hogy akántort meg nem böjtölte (C/A 581)

Azért hogy valamely átkot mondot Attya (C/A 581)

Azért hogy öket meg szidta, három (C/A 581)

Azért hogy öket meg ütötte, hét (C/A 581)

Azért hogy fel támadot. püspökje. pásztora (C/A 581)

Azért hogy püspökének. oktatását. parantsolattyát. meg (C/A 581)

Azért hogy papot meg ölt. tizen (C/A 581)

Azért hogy terhben esésének negyven napja (C/A 581)

Azért hogy gondatlanságbol. meg hagyta halni (C/A 581)

Azért hogy szán szándékal egy embert (C/A 581)

Azért hogy valakinek halálára igyekezet. ha (C/A 581)

Azért hogy valakit meg öletet hamis (C/A 582)

Azért hogy történetböl valakit meg ölt (C/A 582)

Azért hogy valakit meg sebesitet. ha (C/A 582)

Azért hogy meg ütötte felebaráttyát haragbol (C/A 582)

Azért hogy gyülölségben élt felebarátyával. kenyérel (C/A 582)

Azért hogy a templombol valamely joszágot (C/A 582)

Azért hogy valamely relíquiakot lopot, azokot (C/A 582)

Azért hogy ezüst, vagy arany edényeket (C/A 582)

Azért hogy atemplomot fel égette, vagy (C/A 582)

Azért hogy aholt teströl valamit el (C/A 582)

Azért hogy valamit meg tartot abol (C/A 583)

Azért hogy ha valamely nagy dolgot (C/A 583)

Azért hogy egyszer, vagy kétszer lopot (C/A 583)

Azért hogy meg találván a más (C/A 583)

Azért hogy usorat vett., három esztendeig (C/A 583)

Azért hogy egy szabad személyel paráználkodot (C/A 583)

Azért hogy egy aszony házaság törésben (C/A 583)

Azért hogy a felesége házaság töresét (C/A 583)

Azért hogy egy házas aszonyal vétkezet (C/A 583)

Azért hogy két egy testvér szemelyel (C/A 583)

Azért hogy a második ágon lévö (C/A 583)

Azért hogy természet ellen valo vétket (C/A 583)

Azért hogy meg kendözte magát. hogy (C/A 583)

Azért hogy hamis tanu bizonyságot tett (C/A 583)

Azért hogy hamis mértékel élt, akárt (C/A 584)

Azért hogy embert szollot. hét napig (C/A 584)

Azért hogy egy aszony férfiu köntösben (C/A 584)

ilyen indulgentiákot adni apenitentzia tartoknak., azért hogy az absolutio., és a (C/A 592)

esztendöt igen hoszu idönek találván, azért ajubilaeumot ötvenedik esztendöre rendelé. és (C/A 593)

az Isten ezt a törvényt azért adta volt nékik., hogy mindenkor (C/A 594)

az Egyiptumbéli rabságbol. és hogy azért hozája hálá adásal legyenek. Ez (C/A 594)

hasznos ahiveknek is azt tudni, azért hogy meg tudhasák ha papok (C/A 601)

{…} azért, hogy nehéz lévén az absolutionak (C/A 603)

avétek is ritkáb legyen 2. azért. hogy üdveséges gyalázattal. büntessék meg (C/A 603)

valok eleiben kel menni. 3 Azért hogy az ö meg térések (C/A 603)

{…} Azért hogy kénszerittse öket arra. az (C/A 606)

egy ház eretneknek tartá Aeriust azért, hogy ezt az igazságot tagadá (C/A 617)

büntetésit. a más életre halaszttya, azért tselekeszi hogy keményeb legyen büntetések (C/A 624)

Abiron. Osias király meg belpoklosodék azért. hogy a füstölöre akará tenni (C/A 624)

{…} Azért hogy a püspök képében akristusnak (C/A 625)

{…} azért. hogy meg értesse véle ez (C/A 625)

a leg érdemesebbet választották, 2. azért hogy Isten elött számot ne (C/A 628)

vesznek valamely lelki dologért, vagy azért, ami alelki dolgot illeti (C/A 629)

adnak valamely lelki dolgot hogy azért testi hasznot vegyenek, vagy hogy (C/A 629)

adnak valamely földi jót. hogy azért lelki jót vehesenek (C/A 629)

egy házi joszágot adok de azért, mert reménlem hogy azért ajándékot (C/A 629)

de azért, mert reménlem hogy azért ajándékot veszek, más képen nem (C/A 629)

de olyan végre, hogy én azért magamnak, vagy atyám fiának egy (C/A 629)

segiteni. ugy mint szegényeket., de azért (C/A 631)

{…} azért, mert akik azokot fel veszik (C/A 633)

{…} azért. hogy a világi dolgoktol. bajoktol (C/A 635)

{…} Azért hogy azok aköteleségek. fel szenteltetésekor (C/A 639)

{…} Azért hogy a Menyei Anyaszent egy (C/A 639)

{…} azért, hogy azon külsö kenetel az (C/A 640)

mint egy sisak. a melyet azért adgya nékik az Anyaszent egy (C/A 641)

{…} Azért hogy hálákot adgyanak az Istennek (C/A 642)

{…} szerzetesé azért lenni hogy azután könyeb életet (C/A 646)

vették fel. amidön adologra mentenek., azért hogy a más ruhát meg (C/A 648)

{…} Azért hogy a rabságban valo személy (C/A 653)

1 valaki meg öli feleségit azért hogy azt a személyt akivel (C/A 655)

2 Hogy ha azért tselekeszik agyilkoságot hogy egy másnak (C/A 655)

{…} Azért hogy meg gátolya aházaságban lévö (C/A 656)

{…} Azért 1. mert az olyan házaság (C/A 656)

házaság nem lehetne szenttség. 2. azért hogy meg oltalmaza ahiveket ahitnek (C/A 656)

{…} azért, mert 1. aházasághoz tellyeségel szükséges (C/A 657)

mint az erö szakoság. 2. azért hogy a hatalmasok az iránt (C/A 657)

{…} Azért hogy meg lehesen tudni, ha (C/A 660)

nintsené valamely akadálya aházaságnak. 2 Azért hogy ahivek imádkozanak. ahazasulando személyekért (C/A 660)

{…} azért, mert aki igeretet tett valakinek (C/A 660)

{…} Azért mert akristus parantsollya, 2. mert (C/A 683)

3. mert sokszor. az Isten azért nem halgat meg minket, hogy (C/A 683)

{…} Azért hogy meg probálya hitünket, és (C/A 683)

ez életben ostoroz. nem hogy azért zugolodni, vagy panaszolkodni kellene, hanem (C/A 684)

viselik magokot, mint ha tsak azért mennének oda, hogy meg banttsák (C/A 686)

hogy meg banttsák. és nem azért hogy könyörögjenek (C/A 686)

erre a szent foglalatoságra.,, 1. azért, hogy magunkot fel gerjeszhesük a (C/A 687)

mehesünk ebben a szeretetben. 2. azért. hogy a kivánság a melyel (C/A 687)

ohajtanunk, meg ne lankadgyék. 3. azért. hogy meg ujittsuk lelkünknek buzgoságát (C/A 687)

ha magunkra nem vigyázunk, 4, azért. hogy meg ne hagyuk magunkot (C/A 687)

melyek környül vesznek minket, 5. azért. hogy meg üsmérhesük, és eleget (C/A 687)

hálákot kel adni kegyelmeségiért, föképen azért. hogy az ettzakán. meg tartot (C/A 688)

arra a szent helyre tsak azért mennek, hogy magokot nagyob ékeségel (C/A 690)

{…} azért, mert. nem jól, és nem (C/A 691)

képzelik, mint sem amint vagyon., azért mert az elmével valo imádságot (C/A 691)

{…} Azért mert az imádság nem az (C/A 691)

a meg üsmért jora hajol, azért hogy magunkban fel gerjeszthesük avétekért (C/A 692)

{…} Azért mert az emberek tsak a (C/A 693)

regeli idö valamint Dávid tselekedet, azért hogy a napot a törvény (C/A 694)

törvény szerént tölthesük., estve pedig azért, hogy meg visgállyuk miben vétettünk (C/A 694)

{…} azért. mert az ég leg fövebb (C/A 699)

ö ditsöségit., és tekélleteségeit. 2. azért, hogy nagyob buzgoságal kiványuk azt (C/A 699)

{…} Azért mert a meg romlásnak olyan (C/A 704)

hogy az Istentöl vettek mindeneket., azért szükséges nékiekis valamint aleg szegényebbeknek (C/A 705)

{…} Azért hogy szoktasuk magunkot az ö (C/A 705)

koronáza az égben. egy szoval azért, mert öket szereti, és jóvakot (C/A 706)

nap ajánlyák a szent áldozatot, azért hogy azok akik oly szent (C/A 707)

{…} Igen is, mert azért hogy vétkesnek nem érzik magokot (C/A 708)

{…} Azért hogy az Istent irgalmaságra indittsuk (C/A 709)

{…} Tsak az olyanok, akik azért semi nehézséget nem tartanak, hanem (C/A 709)

{…} Mert azért hagya el hogy meg büntesse (C/A 711)

énekelni a közönségesen valo imádságokot., azért is tudgya hogy az Anyaszent (C/A 715)

{…} Azért hogy meg tekintvén nyomoruságinkot, benünket (C/A 717)

{…} azért, mert szüntelen ujjab vétekben esünk (C/A 717)

meg változtatni azokot a forditásokot, azért mert némely szok amelyek egy (C/A 722)

{…} Azok a Cérémoniák azért rendeltettek 1. hogy a nép (C/A 724)

vagy atisztességre valo nézve., vagy azért hogy a szokás volt az (C/A 725)

a szokást meg tartotta, 1. azért, hogy arégi szokás meg tartassék (C/A 727)

ahiveket is meg szokták füstölni azért hogy a hivekhez emellyék sziveket (C/A 728)

a jó illatnak kedviért, hanem azért is. hogy az Anyaszent egy (C/A 729)

testböl, és lélekböl állunk, szükséges azért hogy valamely láthato dolog, minket (C/A 729)

{…} Azért hogy meg külömböztessem akülsö, és (C/A 733)

Arra 1. hogy az Isten azért teremtette az értelmes állatokot, hogy (C/A 737)

belsö áldozatnak szükséges volta, 1 azért hogy tisztellyük az Istent mint (C/A 738)

is tartozunk., és azördögök tsak azért kivánták az emberektöl az elött (C/A 738)

ateremtet állatokon valo uralkodását. 2. azért. hogy ugy mondván. azoknak füsttye (C/A 744)

az Istennek az áldozatot., aki azért ajánlya. hogy imádgya az Istennek (C/A 750)

eszt. panaszt tettek Dioscorus ellen., azért hogy fösvénységtöl viseltetvén, a szent (C/A 754)

áldozatiban., azokot a jó illatokot azért égették meg., hogy atüz kedves (C/A 757)

{…} azért, mert az Anyaszent egy háztol (C/A 758)

képen Istentöl, hanem akristus által, azért is ajánlyuk ö néki ebben (C/A 761)

{…} Azért hogy meg mutassák a földön (C/A 763)

2. hogy örülvén gyözedelmes voltán, azért az Istennek hálákot adgyunk 3 (C/A 763)

ajánlani azt a papal., szükséges azért hogy abban részesüljön leg aláb (C/A 769)

misét mondottak estve étel után, azért hogy azon a napon egészen (C/A 779)

is kel ajánlani akristusnak, ót azért vagyunk jelen. hogy az ur (C/A 781)

és hazugok, mivel külsö képen azért mennek oda, hogy az Istent (C/A 782)

nem egyezik. és nem is azért mennek oda hogy meg engesztellyék (C/A 782)

viselésröl, itélheti a belsö szándékot, azért oly tellyeségel is akarja hogy (C/A 782)

együt ajánlya a szent áldozatot., azért akiktöl meg lehet igen hasznos (C/A 784)

{…} Azért hogy apap és a község (C/A 786)

{…} Azért hogy meg tisztulván aleg kiseb (C/A 788)

én igen nagy vétkem kérem azért a mindenkor szeplötelen szüz Máriát (C/A 789)

{…} A köszöntesnek jele, és azért is. hogy meg egyesüllyön a (C/A 792)

felé vagy a szenttség felé; azért hogy a nép is ö (C/A 799)

{…} Azért hogy azal mint egy meg (C/A 800)

irásbol, anép oktatására valo olvasás. azért is nevezik épistolának mert rend (C/A 800)

képest. ezt az eneket azért nevezik graduálénak mert Romaban in (C/A 801)

bort, az áldás elött., nem azért hogy magokban tiszták volnának., hanem (C/A 808)

ezeket igy szokta mondani, nem azért hogy el titkolná a nép (C/A 817)

azokot meg magyarázák, apap is azért emeli fel szavait minden imádságnak (C/A 817)

felelhese az Ament, hanem vagy azért szokta igy az Anyaszent egy (C/A 817)

imádságot. a szovát fellyeb emeü azért hogy anép felelhese az Ament (C/A 817)

után valo kereszt vetéseket nem azért tselekeszi a pap. hogy azt (C/A 832)

Ábrahám, és a Melkisedek Aldozattyok. azért volt kedves Isten elött, mert (C/A 833)

Mint hogy tsak azért vetted kedvesen az Abel Melkisedek (C/A 834)

más egyéb efféléket meg szentelték, azért hogy szentül költhessék azt, a (C/A 840)

avégin apap fel emeli szavát azért hogy a nép véle meg (C/A 842)

parantsolatbol, és Isteni szerzésböl vévén., azért is mérészellyük néked mondani Mi (C/A 842)

szolgálatokon jelen lehettek a Catechumenusok., azért lassan is mondották a mi (C/A 844)

{…} Azért hogy az Isten hamaréb meg (C/A 846)

elötte el osztogatta volna., és azért is hogy kövesse az egész (C/A 846)

nékünk mutatni hogy a kristus azért áldozta fel magát akereszten, és (C/A 846)

áldozta fel magát akereszten, és azért adgya magát az oltári szenttségben (C/A 846)

Communicalni akarnak, azért hogy fel gerjesze sziveket arra (C/A 854)

ki Communicalt az ament felelte; azért hogy ezel a feleletel hit (C/A 856)

Communicalnak azok eleiben abroszt teritenek azért hogy ha valami kis részecske (C/A 857)

sokan lévén olyanok akik Communicáltanak azért a mise utánra halasztották, hogy (C/A 858)

a, hogy minden teremtet állatok azért teremtettek. hogy az Isten ditsöségére (C/A 863)

{…} Az Istent kérjék mind azért aki exorcizál, mind azért akit (C/A 864)

mind azért aki exorcizál, mind azért akit exorcizálnak (C/A 864)

valoság alá vettettek, akarattyok ellen, azért, tsak egyedül akristus érdeme, és (C/A 867)

harangokal. a nép esze gyüjtésére, azért a harangok meg szentelése sem (C/A 873)

valamint eki tettzik az imádságokbol., azért rövideden tsak azokot aceremoniákot teszem (C/A 885)

szentek reliquiait az oltár alá azért teszik. meg akarják azal mutatni (C/A 885)

{…} Azért hogy követnünk kel ez életben (C/A 888)

{…} Azért hogy abbol meg láthasuk a (C/A 888)

{…} Azért hogy meg külömböztethesék azon név (C/A 889)

{…} Azért hogy aleg nagyob, és a (C/A 889)

2. Azért hogy midön a kristus el (C/A 889)

{…} Azért hogy az imádságoknak erejek által (C/A 890)

{…} Azért hogy abol avizböl ki ki (C/A 890)

{…} Azért hogy meg tisztitván az Isten (C/A 890)

{…} Azért hogy az Isten méltoztassék meg (C/A 891)

fellyeb az illyen procesioknak eredetit, azért könyü annak által látni az (C/A 894)

{…} Azért hogy meg emlékezünk arol hogy (C/A 894)

támadása után, menyben meneteléig, 2 azért hogy az Istennek áldását kérjük (C/A 895)

{…} Azért hogy meg mutasák a kristusnak (C/A 895)

{…} Azért hogy mesze meg hallyák hogy (C/A 895)

{…} Az Evangyéliumot azért viszik hogy meg mutasák azal (C/A 895)

aszentelt vizet pedig azért hogy azal meg hinttsék a (C/A 896)

{…} Azért hogy annál töb helyekre nyerje (C/A 896)

el menni valamely szent helyre azért hogy ót az Isten segittségit (C/A 897)

hogy ha azt el mulatná azért hogy áítatoságanak eleget tegyen a (C/A 898)

sokan vannak olyanok kik tsak azért szarandokok hogy könyü és vandorlo (C/A 898)

nem hagya, de el szenvedi. azért hogy valamely más nagyob rendeletlenséget (C/A 901)

hogy el érhesse., ezt nevezik azért a vallás historiájának (C/A 906)

az Istent birja örökösön, szükséges azért hogy arra a végre is (C/A 907)

gyülölik, akiket rágalmazák, bestelenittik, üldözik, azért mert bizonyságot tésznek azigasságrol szoval (C/A 909)

elsö tábla avasárnapi betüktöl fügenek, azért szükséges volt három saeculumokra avasárnapi (C/A 923)

art. Az arany bornyurol., az azért valo büntetésröl a mojses ábrázattya (C/B 930)

akarná hogy ne volna Isten. azért hogy magában. meg fojthatná alélek (C/B 937)

tehetne nagyob szabadságal rosz kivánságának, azért is viszi azö meg romlot (C/B 937)

{…} Azért hogy jobban meg értethesse velünk (C/B 940)

mondgya is. de azt csak azért mondgya. hogy jobban ami értelmünkhöz (C/B 941)

száz esztendeig.? nem egyébért, hanem azért. hogy tsak egy Istent vallottak (C/B 942)

az ö csudálatos munkáját. {…} hanem azért hogy el ronttsa sokaságát. hamis (C/B 942)

meg nem foghattyuk., azt kel azért meg visgálni, hogy ha valamely (C/B 943)

értelmes teremtett állatok, akik nem azért teremtettek. hogy testben élyenek (C/B 947)

azt. hogy az angyalok. nem azért teremtettek hogy a testben élyenek (C/B 947)

{…} mert azért teremtettek hogy magokban maradgyanak (C/B 947)

a test közé. a lélek azért teremtetett hogy az emberi testel (C/B 948)

az Isten ezeket meg engedi azért. hogy az emberek magokra vigyázanak (C/B 949)

oszolhatatlan, és azért el rothadatlan. A lélek tehát (C/B 952)

valamint a többi, az Isten azért tiltotta vala meg az embernek (C/B 954)

hogy fel támadának teremtöjök ellen., azért minden fel támada ellenek (C/B 957)

vagyon. ahonnét minden vétkek erednek, azért is hija ezt a három (C/B 957)

azon. mely ömagokba volt. mert azért születünk mindnyájan nyomoruságokra, alája vettetve (C/B 958)

nagy okokra valo nézve.. 1. Azért hogy meg éreztesse az emberekel (C/B 961)

az ö magok gyenge voltokot, {…} Azért hogy az emberek. látván szükségeket (C/B 961)

az ó testamentumban lévö szentek. {…} Azért hogy annak a meg váltonak (C/B 961)

{…} igen is. azért is az irás. Évát, az (C/B 963)

{…} azért, hogy az embereket arra köteleze (C/B 964)

az Isten ezt igy akará. azért hogy az embereknek elegendö idöt (C/B 968)

{…} azért hogy meg válnék aroszak társaságátol (C/B 970)

2. azért hogy a földet ugy tekinttse (C/B 970)

3. azért hogy attya lenne ollyan népnek (C/B 970)

töb nemzettségek közöt; kéttség nélkül azért. hogy példájokal. és oktatásokal. az (C/B 976)

akik lelki attyai a keresztényeknek. azért mondgya. sz. pál. hogy az (C/B 977)

panaszolkodának.. mojses ellen. egy szer azért. mert keserü vizre találtak., másodszor (C/B 984)

az igasság ki szolgáltatására. választa azért az ipja tanácsábol. hatalmas férfiakot (C/B 985)

{…} azért, hogy meg lássuk, hogy tsak (C/B 986)

az Isten a chérubimokon üll, azért is nevezik propitiatoriumnak, az az (C/B 991)

{…} azért tettek tizenkettöt., mert izraelnek tizen (C/B 991)

és a hajlékon kivül tartották., azért hogy apapok abbol meg mossák (C/B 992)

12. Articulus Az arany bornyurol. azért valo büntetésröl., az mojses ábrázattya (C/B 993)

embert már meg kövezték volna. azért hogy az Isten hatalma mellet (C/B 996)

és mojses ellen, egy szer azért támadának fel. hogy vizek nem (C/B 997)

vizet, ellen mondás vizének nevezék, azért hogy a nép zugolodék (C/B 998)

{…} azért hogy ötet meg aláza. és (C/B 998)

az Isten meg büntetéé anépet azért. hogy a mannát meg utálá (C/B 998)

moábiták királya. magához hivatá báláámot, azért hogy a népre átkot mondgyon (C/B 999)

birhatták a földet. és azért is hogy legyen mindenkor valamely (C/B 1001)

hágy nékik mindenkor valamely ellenséget. azért hogy gyakorollyák a jo erkölcsöt (C/B 1001)

csináltata, és a népével imádtatá,. azért hogy az ö népe, mind (C/B 1007)

{…} azért. hogy ezek a prophétiák, mellyeknek (C/B 1012)

{…} azért hogy meg mutassa irgalmaságát. mind (C/B 1024)

hagyák. és meg tagadák akristust., azért ök is meg vettettetének. erre (C/B 1026)

fel épitetet templomnak szépsége közöt, azért ökk nagy szomoruságban valának. hogy (C/B 1027)

embert, nagy bölcseségéböl is cselekszi. azért.. hogy az irások nagyob bizonyságban (C/B 1029)

1. azért, hogy a meg testesülésnek titka (C/B 1032)

2. azért, hogy a Boldogságos szüznek becsülete (C/B 1032)

3. Azért hogy a Boldogságos szüznek illendö (C/B 1032)

4. Azért mondgya szent ignátz martyr. hogy (C/B 1032)

{…} A kristus azért jött e világra. hogy meg (C/B 1035)

gyermek le vesse ötet kiralyságábol, azért el végezé magában. hogy ötet (C/B 1036)

de nem tudván. hol létit., azért parancsolá. hogy bethlehemben, és a (C/B 1036)

ollyan vétekröl. amely nyilvánságos vala, azért ez a fejdelem atömlöczbe téteté (C/B 1038)

1. azért. hogy azzal másoknak példát adgyon (C/B 1038)

{…} azért. 1. hogy meg mutassa azzal (C/B 1039)

valának. irást nem tudtak, akristus azért választa illyeneket. hogy tsudalatosabban ki (C/B 1041)

volt mint más közönséges ember. azért alakosok benne nem hittenek. erre (C/B 1041)

elött el fedezte dicsöségének fényeségét, azért volt. hogy az Istennek öröktöl (C/B 1042)

{…} Azért hogy a nagyob titokban maradhason (C/B 1043)

meg mondá a tanitványinak, hogy azért mégyen oda hogy bé tellyesittse (C/B 1043)

is kegyeségel akara hozzája szollani, azért hogy magában szállyon. mondá néki (C/B 1045)

hogy csötörtökön késön estve volt. azért mondgya a szent irás. hogy (C/B 1045)

kenetessék. a szenteknek. szente., tudgyátok azért. hogy hatvan két hétt után (C/B 1046)

{…} Azért választá azt a halált. 1 (C/B 1049)

minket meg békéltetet az Istenel. azért is ötet szent pál. ami (C/B 1057)

ö tölle veszük alelki életet. azért is nevezi ötet. isaiás. a (C/B 1058)

velünk értetni. hogy az Isten azért küldötte volt el a kristust (C/B 1059)

adgya magának ezt a nevet, azért a szövettségért. amelyet azö nagy (C/B 1062)

magának ezt a nevet. mert azért jött el. hogy meg gyógyittson (C/B 1062)

{…} Azért hogy jobban ki tessék. a (C/B 1066)

{…} Ök azt azért is vevék. hogy azt közöllyék (C/B 1067)

{…} Azért mert a sidoság az Isten (C/B 1067)

a haboruságot gyakorta meg csendesitette. azért hogy a hivek egybe gyülhessenek (C/B 1071)

{…} Azért mert a hivek. akikböl all (C/B 1076)

szenvedö Anyaszent egy háznak., mivel azért szenvednek hogy eleget tehessenek az (C/B 1076)

menyben. az anyaszent egy ház azért szent menyben, mert ugyan az (C/B 1080)

és adgya azokot a rendeket, azért is mondgya szent pál. hogy (C/B 1083)

házon kivül vagyon. valaki, vagy azért hogy soha (C/B 1083)

abban nem volt. vagy azért. hogy azt szán szándékal el (C/B 1084)

szán szándékal el hagyta, vagy azért hogy onnét ki üzetet (C/B 1084)

szó.! hát az anyaszent egyház. azért nem áll már fent mert (C/B 1089)

{…} azért, mert az püspökök igazgattyák az (C/B 1089)

püspökök igazgattyák az anyaszent egyházat., azért mondgya szent pál. hogy a (C/B 1089)

{…} azért. mert azok apüspökök kik mostanában (C/B 1089)

{…} azért, mert ö üll. szent péternek (C/B 1091)

{…} Azért hogy szent péter. elsö volt (C/B 1092)

kik azt meg nem foghatnák. azért ollyanal bizonyittom meg. amelyet meg (C/B 1097)

bövségel beszéllettünk az anyaszent egyházról. azért. mert ennek adolognak világosan valo (C/B 1097)

{…} azért. mert a veszedelmet ugy kerülik (C/B 1098)

A novátius eretneksége azért kezdödek., hogy nem ötet választák (C/B 1101)

de viszá nem hozhatván ötet. azért a szent sophia templomában exCommunicálák (C/B 1106)

szent pálal. hogy az Isten azért nem tulajdonittya. nékünk a vétkeket (C/B 1113)

azokot meg nem bünteti azután. azért vagyon. mert azok már nincsenek (C/B 1113)

tehát, hogy az Isten nem azért az okért. nem tulajdonittya nekünk (C/B 1113)

vannak rejtve. és fedezve. hanem. azért. hogy azok el vannak töröltetve (C/B 1113)

{…} Azért félni ahaláltol. hogy el választ (C/B 1115)

mutatni vigasztalásunkra. szabad ahaláltol félni azért, hogy ami büneinket meg tekintvén (C/B 1115)

és meg nem találnak engem. azért hogy gyülölték az oktatást. és (C/B 1116)

{…} Azért hogy mindenik orát ugy tekénttsük (C/B 1116)

{…} azért, mert agyözedelmes anyaszent egyház társaságának (C/B 1120)

irásbol. és atráditiobol tudgyuk. ugyan azért is ragadtattak el a földröl (C/B 1121)

{…} Azért hogy ellene állyanak az antikristusnak (C/B 1122)

egy Eretnekség kezdö. nem tsak azért abünért vétkes. hogy el szakadot (C/B 1125)

ellenben egy Apostol. nem tsak azért a jó tselekedetért erdemel jutalmat (C/B 1125)

életünkben kel azon munkálodni és. azért eröszakot kel magunkon venni (C/B 1133)

midön. azokal szükségünk felet élünk. azért hogy eleget tegyünk. akevélységnek. és (C/B 1140)

fösvénység. mértékletlenség; a részegség, mivel azért mulattyákel. a köteleséget: hogy eröszakot (C/B 1146)

nehezen lehetnek az ollyan gyülekezetek., azért könnyeb uttyát találták annak, hogy (C/B 1159)

vette az anyaszent egy ház, azért ugy tartatik. mint második Concilium (C/B 1159)

se oly bizonyos., se egyaránsu, azért nem is tekéntik ugy mint (C/B 1159)

{…} Tellyeségel szükséges, mivel azért is vesznek el annyin akeresztények (C/B 1162)

{…} Ez ollyan jel. amely azért rendeltetett, hogy az elménkben tegye (C/B 1162)

minket, és kristus érdemire, aki azért jött evilágra. azért is holt (C/B 1164)

érdemire, aki azért jött evilágra. azért is holt meg, hogy örök (C/B 1164)

abün bocsánatnak meg nyerése iránt., azért hogy azok nagyságuak. és sokaságuak (C/B 1166)

szeresük, hogy semmi egyéb jutalmat azért ne várjunk, hanem csak önnön (C/B 1167)

{…} tsak azért szeretni az Istent hogy világi (C/B 1169)

eredendö vétekel meg romlot természetünk., azért is kel szüntelen magunkon eröszakot (C/B 1170)

szeretet., de arosz kivánságu szeretett. azért kivánni hogy eleget tehessünk. a (C/B 1171)

{…} A nékünk bocsánatot nyér. {…} azért az Isten irgalmaságal tekint reánk (C/B 1173)

{…} Azért hogy magát el ne veszesse (C/B 1175)

{…} Azért hogy az Isten hasznosá tégye (C/B 1175)

{…} Azért mert tele vannak kevélységel. és (C/B 1176)

hasznos némelyekhez idegenséget mutatni. hogy azért magokban térjenek, de némelyekhamaréb meg (C/B 1177)

{…} Azért mert. az Istent ugy szerettyük (C/B 1180)

az emberek szivéböl. és elmejéböl., azért is adá ki az Isten (C/B 1181)

{…} Azért hogy annál nagyob tisztelettel lennének (C/B 1184)

{…} Azért hogy az Isten öket. bövségesen (C/B 1187)

{…} Azért hogy ne kövessék. a bálványozo (C/B 1190)

mondgya. hogy azok atudatlanok könyve. azért hogy meg emlékezünk azokra atitkokra (C/B 1191)

az ollyan képet tiszteletben tarttya azért, hogy az Isten abban meg (C/B 1191)

ök is imádgyák a keresztet; azért hogy a hivek tisztelték a (C/B 1193)

vagy valamely hasznot vesztenek el. azért (C/B 1211)

mind usora, mind pedig vétek. azért kivánni az interest hogy a (C/B 1211)

koltsönt, és a kárt. melyet azért szenvedtek. de nem annál többet (C/B 1211)

vett joszágot., hogy had imádkozanak azért a kijé volt de elöször (C/B 1213)

a melyet meg nem magyarázom., azért hogy a beszédben meg tsalhassak (C/B 1214)

mást meg szollani; mikor csak azért halgatunk, hogy mások felebarátunk kissebségire (C/B 1215)

vagy tselekedetit meg mondgyuk valakinek. azért hogy attol magát meg örizze (C/B 1216)

legyenek, akik azért gyanakodnak alattok valojokrol, hogy jobban (C/B 1217)

nyomorultak. hogy attyoknak halálát kivánnyák, azért. hogy a joszágot birhassák, egy (C/B 1218)

{…} azért. hogy az áitatoságnak némely külsö (C/B 1220)

egy ház idött szabb ezekre. azért. hogy a hivek végben vigyék (C/B 1221)

{…} Azért hogy akár mely napon. akár (C/B 1224)

{…} Azért hogy ezen a héten tölt (C/B 1234)

kereszteltenek., valamint mostanában is cselekesznek, azért a Catecuménusok olaját nem lehete (C/B 1235)

a kereszt elött, de nem azért hogy a fát imádgyuk, hanem (C/B 1236)

ami nyelvünkön hogy husvétnak hiják. azért hogy már szabad hust enni (C/B 1239)

ennek a nagy titoknak emlékezetét, azért is választotta pünkösd. hete után (C/B 1242)

ne beszéllyenek a Boldogságos szüzröl., azért mert nagy tisztelettel tartozunk az (C/B 1244)

tétetvén. hérodes ót fejét véteté: azért hogy botránkoztato életéröl. ez a (C/B 1248)

évangyelisták. se martyrumok nem valának azért neveztetnek pedig eszerént, mert mindnyájan (C/B 1249)

Istennek templomi vagyunk., ne tselekedgyünk azért semmit is ollyat, a mi (C/B 1253)

és ajánlyák. a szent áldozatot. {…} azért, hogy mindnyájan a hivek jelen (C/B 1254)

szerzetesek, a magok papjokhoz gyonnak., azért mondgya a latera (C/B 1255)

{…} Azért hogy a vétekben elne merüllyenek (C/B 1255)

ahoz elegendö képen nem készültek., azért a penitentzia tartonak meg kel (C/B 1256)

kristus negyven napi böjtét. 2. azért, hogy a hivek a penitentzia (C/B 1259)

{…} Azért hogy a hivek penitentzia tartásal (C/B 1260)

{…} Azért mert a régi idökben ezeken (C/B 1260)

{…} azért. hogy pénteken holt meg az (C/B 1261)

ami magunk üdveségére., eképpen neveztetnek azért., hogy meg külömböztessenek azoktol., a (C/B 1271)

a melyeket a theologusok nevezik. {…} azért tettem fel ezeket az iskola (C/B 1271)

az Isten ezeket a kegyelmeket azért adgya, hogy a hitetleneknek, vagy (C/B 1271)

Mert meg edgyesitvén minket akristusal., azért az Isten minket fiainak fogad (C/B 1282)

tselekedte. azt. hogy minden keresztelhessen, azért hogy minden könnyen fel vehesse (C/B 1284)

{…} Azért a lelki szövettségért, a melyben (C/B 1288)

{…} Azért hogy nem érdemes abé menetelre (C/B 1289)

kereszt formára. fu a gyermekre. azért. hogy azal meg mutassa, hogy (C/B 1289)

{…} azért. hogy nem kell meg pirulni (C/B 1289)

{…} Azért hogy szeresse a keresztet, és (C/B 1290)

{…} Azért hogy annak a szentnek példáját (C/B 1290)

{…} Gyakorta szükséges. azért hogy meg láthassuk. miben mulattuk (C/B 1291)

{…} Ugyan azért is rendeli az anyaszent egy (C/B 1292)

a mellyeket mostanában is mondgyák. azért is hivtak azt a vasárnapot (C/B 1293)

az okoságnak idejét el érje, azért hogy nagyob haszonal vegye fel (C/B 1297)

az Eucharistiát. angyalok kenyerének nevezték. azért, hogy az égböl. hullot az (C/B 1300)

kell enni az ö testét., azért ezt nem is halhattyák. erre (C/B 1304)

a Consubstántiális terminust bé vevé, azért hogy meg mutassa, hogy Isten (C/B 1306)

valo szükségekben. és veszedelmekben tselekeszik, azért hogy az Istennek ajánlyák. az (C/B 1308)

{…} azért. hogy amennyiben lehet, azzal ö (C/B 1308)

dicsöséget. és tiszteletet adgyunk. 2 azért hogy az által helyre hozhassák (C/B 1308)

bántodik sok féle képpen. 3. azért, hogy a kristus meg áldgya (C/B 1308)

{…} Azért hogy nékünk adgya., hozánk valo (C/B 1308)

{…} azért. mert a lankadság, a melyel (C/B 1312)

tsak sokára ne halaszák, és azért, hogy a penitentzia tartás által (C/B 1312)

2. azt meg gyonnya, 3. azért Istennek eleget kivánnyon tenni, 4 (C/B 1319)

tenni, 4. hogy a paptol azért. fel oldozást kérjen (C/B 1319)

{…} könyörgeni kell azért az Istennek. valamint Dávid. a (C/B 1321)

szeretete, az ollyan aki tsak. azért hadgya el a vétket hogy (C/B 1322)

meg tartoztattya a vétektöl, nehogy azért meg büntettessünk, és lassanként, el (C/B 1323)

hogy nagyob része a keresztényeknek azért vész el. hogy nintsen ollyan (C/B 1326)

{…} Hálákot kell adni azért Istennek., és annak gondviselése és (C/B 1327)

vétket el hagyunk a gyonásban, azért hogy magunkot jól meg nem (C/B 1327)

szenvedésben. részesek legyenek ez életben, azért az örökös kinért, a melyet (C/B 1333)

irásban, a bünnek botsánattyárol, hogy azért kelletet volna ez életben eleget (C/B 1333)

testben szenvedet az emberekért, szükséges azért hogy a bünös emberekis szenvedgyenek (C/B 1334)

{…} azért, hogy az által eleget tegyenek (C/B 1337)

amenyiben lehet, azokhoz alkalmaztassák. magokat, azért hogy meg értethessék. másokal. mi (C/B 1338)

{…} azért. hogy meg láthassák, miképen bánt (C/B 1338)

Azért hogy ahitett meg tagadta valaki (C/B 1339)

azért. hogy a jövendö mondohoz ment (C/B 1339)

Azért hogy szánszándékal. káromkodot, és hamisan (C/B 1339)

Azért hogy másokot is. hamis esküvésre (C/B 1339)

Azért hogy történetböl. az Isten nevére (C/B 1339)

Azért hogy nyilván káromkodot. az Isten (C/B 1339)

Azért hogy vasárnap. vagy innep nap (C/B 1339)

Azért hogy szükség nélkül.. vasárnapon utra (C/B 1339)

Azért hogy a templom elött tánzolt (C/B 1339)

azért. hogy a templomban. az Isteni (C/B 1339)

azért, hogy husvétot, pünkösdöt, és karátsont (C/B 1339)

Azért hogy a nagy böjtöt meg (C/B 1339)

Azért hogy öket meg szidta, három (C/B 1340)

Azért hogy öket meg ütötte, hét (C/B 1340)

Azért hogy fel támadot, püspökje, pásztora (C/B 1340)

azért. hogy püspökének. oktatását, parantsolattyát. meg (C/B 1340)

Azért hogy egy papot meg ölt (C/B 1340)

Azért hogy terhben esésének negyven napja (C/B 1340)

Azért hogy gondatlanságbol. meg hagyta halni (C/B 1340)

Azért hogy szánszándékkal. egy embert meg (C/B 1340)

Azért hogy valakinek halálára igyekezet, ha (C/B 1340)

azért. hogy valakit meg öletet hamis (C/B 1340)

Azért hogy történetböl valakit meg ölt (C/B 1340)

Azért hogy valakit meg sebesitet. ha (C/B 1340)

azért. hogy meg ütötte felebarattyát. haragbol (C/B 1340)

Azért hogy gyülölségben élt felebaráttyával., kenyérel (C/B 1340)

Azért hogy a templombol valamely joszágot (C/B 1340)

azért. hogy valamely réliquiákot lopot. azokot (C/B 1340)

azért. hogy ezüst vagy arany edényeket (C/B 1341)

azért. hogy a templomot fel égette (C/B 1341)

Azért hogy aholt testekröl. valamit el (C/B 1341)

Azért hogy valamit meg tartott abbol (C/B 1341)

azért. hogy ha valamely nagy dolgot (C/B 1341)

azért, hogy egy szer, vagy kétszer (C/B 1341)

azért. hogy meg találván a más (C/B 1341)

Azért hogy usorát vett, három esztendeig (C/B 1341)

kenyérel, és vizel valo böjtölésre. azért. hogy egy szabad személyel paráználkodot (C/B 1341)

Azért hogy a felesége házaság törését (C/B 1341)

Azért hogy kétt egy testvér személyel (C/B 1341)

azért. hogy a második ágon lévö (C/B 1341)

Azért hogy természet ellen valo vétket (C/B 1341)

Azért hogy meg kendözte magát. hogy (C/B 1341)

Azért hogy hamis tanu bizonyságot tett (C/B 1341)

Azért hogy hamis mértékel élt. akárt (C/B 1342)

Azért hogy embert szollot. hét napig (C/B 1342)

azért. hogy egy aszszony, férfiu köntösben (C/B 1342)

indulgentiákot adni a penitentzia tartoknak., azért hogy az absolutio és a (C/B 1347)

esztendöt igen hoszu idönek találván, azért a jubilaeumot ötvenedik esztendöre rendelé (C/B 1348)

jubilaeum esztendöjének nevezték. az Isten azért adta volt nékik ezt a (C/B 1349)

az egyiptumbéli rabságbol., és hogy azért, hozája háláadásal legyenek. {…} ez a (C/B 1349)

hasznos ahiveknek is ezeket tudni, azért hogy meg tudhassák. ha papok (C/B 1354)

{…} azért. hogy nehéz lévén az absolutionak (C/B 1356)

avétek is ritkáb légyen. 2. azért, hogy meg büntessék. üdveséges gyalázattal (C/B 1356)

eleiben kell el menni. 3. azért. hogy az ö meg térések (C/B 1356)

{…} Azért hogy kénszerittse öket. az illyen (C/B 1358)

egy ház eretneknek tartá Áériust azért. hogy ezt az igazságot tagadá (C/B 1366)

ábiron. osiás király meg pélpoklosodék azért. hogy a füstölöre akárá tenni (C/B 1370)

{…} azért. hogy a püspök képében., a (C/B 1371)

{…} azért. hogy meg értesse véle az (C/B 1371)

egy házi joszágokot kérjenek 1. azért, hogy ne részesüllyenek azoknak vétkekben (C/B 1373)

nem aleg érdemesebbet választották, 2. azért. hogy Isten elött számot ne (C/B 1373)

vesznek valamely lelki dologért, vagy azért. a mi a lelki dolgot (C/B 1374)

adnak valamely lelki dolgot. hogy azért testi hasznot vegyenek. vagy hogy (C/B 1374)

adnak valamely földi jót. hogy azért lelki jót vegyenek (C/B 1374)

egy házi joszágot adok, de azért. mert reménlem hogy azért ajándékot (C/B 1374)

de azért. mert reménlem hogy azért ajándékot veszek. más képpen nem (C/B 1374)

de ollyan végre. hogy én azért magamnak. vagy atyám fiának egy (C/B 1374)

segitteni ugy mint szegényeket., de azért adni hogy meg gazdagullyanak., hogy (C/B 1376)

{…} azért, mert akik azokot fel veszik (C/B 1377)

{…} Azért hogy a világi dolgoktol, bajoktol (C/B 1378)

{…} Azért hogy, azok a köteleségek. fel (C/B 1382)

{…} azért. hogy a menyei anyaszent egy (C/B 1382)

{…} azért, hogy azon külsö kenetel. az (C/B 1382)

ollyan mint egy sisak. amelyet azért adgya nekik az anyaszent egy (C/B 1383)

{…} Azért hogy hálákot adgyanak az Istennek (C/B 1384)

{…} szerzetessé azért lenni, hogy azután könnyeb életet (C/B 1387)

a midön a dologra mentenek azért hogy a más ruhát meg (C/B 1388)

{…} Azért hogy a rabságban valo személy (C/B 1392)

Valaki meg öli a feleségét. azért hogy azt a személyt a (C/B 1394)

2. Hogy ha azért tselekeszik a gyilkoságot hogy egy (C/B 1394)

{…} Azért hogy meg gátollya a házaságban (C/B 1395)

{…} azért. 1. mert az ollyan házaság (C/B 1395)

házaság nem lehetne szenttség. 2. azért hogy meg oltalmaza ahiveket ahitnek (C/B 1395)

{…} azért. mert 1. aházasághoz tellyeségel szükséges (C/B 1395)

szabadságal. mint az eröszakosság. 2. azért. hogy a hatalmasok. ez iránt (C/B 1395)

{…} Azért hogy meg lehessen tudni. ha (C/B 1398)

valamely akadálya a házaságnak. 2. azért. hogy a hivek imádkozanak a (C/B 1398)

{…} azért. mert akí igéretet tett valakinek (C/B 1398)

térésre vezeti abünöst, nem kell azért tehát., hogy az Istent, az (C/B 1409)

{…} azért, mert a kristus parancsollya. 2 (C/B 1413)

3. mert az Isten sokszor azért nem halgat meg minket. hogy (C/B 1413)

{…} azért, hogy meg probállya hitünket, és (C/B 1413)

ez életben ostoroz. nem hogy azért, zugolodni vagy panaszolkodni kellene. hanem (C/B 1414)

viselik magokat., mint ha tsak azért mennének oda, hogy meg bánttsák (C/B 1416)

hogy meg bánttsák, és nem azért, hogy könyörögjenek (C/B 1416)

arra a szent helyre tsak azért mennek, hogy nagyob ékességel. és (C/B 1417)

mint sem a mint vagyon., azért, mert az elmével valo imádságot (C/B 1418)

{…} azért. mert az imádság nem az (C/B 1418)

a meg üsmert jóra hajol., azért., hogy magunkban fel gerjeszthessük. a (C/B 1418)

elmélkedés. és a gondolkodás. kitsoda, azért, a kí alkalmatos lévén a (C/B 1419)

{…} Azért mert, az emberek. tsak a (C/B 1419)

reggeli idö, valamint dávid tselekedet, azért, hogy a napot. a törvény (C/B 1420)

törvény szerént tölthessük, estve pedig, azért, hogy meg visgállyuk, miben vétettünk (C/B 1420)

{…} azért, mért az égg leg fövebb (C/B 1424)

ö ditsöségét. és tekélleteségeit. 2. azért, hogy nagyob buzgoságal kivánnyuk azt (C/B 1424)

{…} azért, mert a meg romlásnak ollyan (C/B 1427)

{…} Azért hogy szoktassuk magunkat az ö (C/B 1428)

koronázza az égben., egy szoval azért. mert öket szereti, és jovakot (C/B 1429)

nap ajánlyák a szent áldozatot. azért, hogy azok akik oly szent (C/B 1429)

{…} Igen is, mert azért hogy vétkesnek nem érzik magokat (C/B 1430)

{…} azért, hogy az Istent irgalmaságra indittsuk (C/B 1430)

{…} Mert azért hadgya el. hogy meg büntesse (C/B 1432)

énekleni a közönségesen valo imádságokat, azért tudgya hogy az anyaszent egyház (C/B 1435)

{…} azért, hogy meg tekintvén nyomoruságinkot, bennünket (C/B 1437)

{…} azért, hogy szüntelen ujjab vétekben esünk (C/B 1437)

meg változtatni azokat a forditásokot, azért, hogy némely szók, akik egy (C/B 1439)

{…} Azok a Cérémoniák azért rendeltettek, 1. hogy a nép (C/B 1441)

a tisztességre valo nézve, vagy azért hogy a szokás volt az (C/B 1442)

szokást meg tartotta, 1. azért, hogy a régi szokás meg (C/B 1444)

hiveket is meg szokták. füstölni, azért. hogy az Istenhez emellyék sziveket (C/B 1445)

a jó illatnak kedviért, hanem azért is, hogy az anyaszent egy (C/B 1445)

testböl, és lélekböl állunk, szükséges azért. hogy valamely láthato dolog, minket (C/B 1446)

{…} Azért hogy meg külömböztessem. a külsö (C/B 1449)

Arra, 1. hogy az Isten azért teremptette az értelmes állatokot, hogy (C/B 1452)

valo áldozatnak szükséges volta, 1. azért, hogy tisztellyük az Istent mint (C/B 1452)

tartozunk, és az ördögök tsak azért kivánták az emberektöl az elöt (C/B 1453)

{…} Azért hogy a külsö dolgokal magunkot (C/B 1453)

{…} azért. hogy az által. meg mutassák (C/B 1457)

ateremtett állatokon valo uralkodását, 2. azért, hogy ugy mondván, azoknak füsttye (C/B 1457)

az Istennek az áldozatot, aki azért ajánlya., hogy imádgya az Istennek (C/B 1461)

eszt. panaszt tettek dioscorus ellen., azért. hogy fösvénységtöl viseltetvén, a szent (C/B 1463)

{…} azért, mert az anyaszent egy háztol (C/B 1466)

2. hogy örülvén gyözedelmes voltáért, azért az Istennek hálákot adgyunk, 3 (C/B 1470)

ajánlani azt a papal, szükséges azért hogy abban részesüllyön. leg aláb (C/B 1475)

is kell ajánlani akristusnak, ót azért vagyunk jelen, hogy az ur (C/B 1483)

és hazugok, mivel külsö képpen azért mennek oda, hogy az Istent (C/B 1484)

nem egyezik, és nem is azért mennek oda, hogy meg engesztellyék (C/B 1484)

{…} Azért hogy a pap és a (C/B 1488)

{…} Azért hogy meg tisztulván. aleg kisseb (C/B 1490)

én igen nagy vétkem, kérem azért a mindenkor szeplötelen szüz mariát (C/B 1490)

{…} A, köszöntésnek jele, és azért is, hogy meg egyesüllyön akristusal (C/B 1492)

soltárt magát egészen el éneklették. azért is vagyon hogy a vers (C/B 1493)

némellyek pedig lelki okokra magyarázzák, azért fel teszem mindenikét, de azt (C/B 1493)

evangyéliumot bal felöl olvasni. nem azért kezdödöt, mivel nintsen több hat (C/B 1494)

felé, vagy a szenttség felé, azért hogy a nép is ö (C/B 1497)

{…} azért, hogy azzal mínt egy meg (C/B 1498)

irásbol. anép oktatására valo olvasás. azért is nevezik epistolának. mert rend (C/B 1498)

valo képest. ezt az éneket azért nevezik gradualénak, mert romában {…} énekelik (C/B 1498)

{…} Azért mert az évangyélium. a lélekben (C/B 1499)

{…} azért, hogy fogadgyák azt hinni, valamit (C/B 1500)

bort. az áldás elött, nem azért hogy magokban tiszták volnának. hanem (C/B 1504)

{…} E szerént azért nevezik, a kristus Jésus vérére (C/B 1506)

ezeket igy szokta mondani, nem azért. hogy el titkolná a nép (C/B 1512)

meg magyarázák. és apap is azért emeli fel szovait minden imádságnak (C/B 1512)

felelhesse az ament, hanem, vagy azért szokta így az anyaszent egy (C/B 1512)

imádságot. a szovát fellyebb emeli azért, hogy a nép felelhesse az (C/B 1512)

után valo kereszt vetéseket nem azért. tselekeszi a pap. hogy azt (C/B 1523)

ábrahám, és a melkisedek áldozattyok, azért voltak kedvesek Isten elött, mert (C/B 1524)

Mint hogy tsak azért vetted kedvesen az ábel, melkisedek (C/B 1524)

{…} Azért mert ez ahárom szent mind (C/B 1524)

más egyeb efféléket meg szentelték, azért, hogy szentül költhessék azt., amit (C/B 1529)

avégin. apap fel emeli szavát. azért. hogy anép véle egyet értvén (C/B 1531)

Isteni szolgálatkor jelen lehettek aCatechumenusok, azért lassan is mondották ami atyánkot (C/B 1532)

{…} Azért hogy az Isten hamaréb meg (C/B 1534)

elötte el osztogatta volna., és azért is, hogy kövesse az egész (C/B 1534)

nekünk mutatni hogy a kristus azért áldozta fel magát. akereszten. és (C/B 1534)

áldozta fel magát. akereszten. és azért adgya magát az oltári szenttségben (C/B 1534)

nem Communicálhat két szin alat, azért. a szentelt osttyának egy részit (C/B 1536)

mind azokkal., akik Communicálni akarnak. azért hogy fel gerjesze sziveket arra (C/B 1539)

ki Communikált, az ament felelte. azért. hogy ezel a feleletel. hit (C/B 1541)

Communicálnak, azok eleiben abroszt teritenek azért hogy ha valamely kis részecske (C/B 1542)

sokan lévén ollyanok akik Communikáltanak, azért amise utánra halasztották. hogy a (C/B 1543)

Communiot el mondgya., eképpen nevezik azért, mert ezen imádság által. apap (C/B 1544)

a., hogy minden teremtett állatok azért teremtettek. hogy az Isten ditsöségére (C/B 1547)

{…} Az Istent kérjék. mind azért. aki exorcizál. mind azért akit (C/B 1548)

mind azért. aki exorcizál. mind azért akit exorcizalnak (C/B 1548)

éltenek aharangokal. anép esze gyüjtésére., azért a harangok meg szentelése sem (C/B 1555)

{…} Azért hogy meg mutassa. mennyi sok (C/B 1563)

{…} Azért hogy könnyebben vihessék azokat atemplomba (C/B 1564)

{…} Azért hogy követnünk kell ez életben (C/B 1566)

{…} azért. hogy abbol meg lássuk a (C/B 1566)

{…} azért, hogy meg külömböztethessék. azon név (C/B 1566)

templomot, és oltárt. amásikátol, 2. azért hogy a kristus elött, gondviselöje (C/B 1567)

{…} azért, hogy a leg nagyob. és (C/B 1567)

2. azért, hogy midön a kristus el (C/B 1567)

{…} Azért hogy az imádságoknak erejek által (C/B 1567)

{…} azért, hogy abbol a vizböl. ki (C/B 1568)

{…} Azért hogy meg tisztitván, az Isten (C/B 1568)

{…} Azért hogy az Isten méltoztassék meg (C/B 1569)

{…} azért, hogy meg emlékezünk arrol. hogy (C/B 1571)

támadásátol fogvást, menyben meneteléig. 2. azért. hogy az Istennek áldását kérjék (C/B 1571)

{…} Azért hogy meg mutassák. a kristusnak (C/B 1571)

{…} Azért hogy mesze meg hallyák hogy (C/B 1572)

{…} Az Évangyéliumot azért viszik, hogy meg mutassák azzal (C/B 1572)

Isten igéje, aszentelt vizet pedig azért. hogy azzal meg hinttsék a (C/B 1572)

{…} azért. hogy annál több hellyekre. nyerje (C/B 1572)

el menni valamely szent helyre. azért hogy ót az Isten segittségét (C/B 1573)

hogy ha azt el mulatná. azért. hogy áitatosságának eleget tégyen a (C/B 1574)

sokan. vannak ollyanok, hogy tsak azért szarándokok, hogy könnyü, és vándorlo (C/B 1574)

nem hadgya, de el szenvedi. azért., hogy valamely más nagyob rendeletlenséget (C/B 1576)

az Istent birja örökösön, szükséges azért, hogy arra avégre is fordittsa (C/B 1580)

vannak. kiket rágalmaznak, bestelenittenek, üldöznek, azért. mert bizonyságot tésznek. az igazságrol (C/B 1583)

Ugyan azért is neveztem ezeket, az idö (IJE 7)

a diánna urával attyafiasok voltanak, azért ö is el ment némelykor (IJE 9)

kegyelmed, a mi tselekedetinket, hát azért jött kegyelmed ide, hogy nékünk (IJE 10)

Bizonyára nem azért felelé apáter, mivel vagyon kegyelmednek (IJE 11)

a heverökel, megyünk, akik tsak azért kiserik az aszonyt atemplomban. hogy (IJE 12)

fogvást még semmit sem tselekedtem azért a szegény emberért, mivel sok (IJE 13)

avároson valo sok sétálás, tsak azért hogy másokot nézünk, és minket (IJE 15)

szinte egyébért nem is, tsak azért, hogy szégyen nem tudni olyan (IJE 15)

kellene, azokot meg kel tanulni, azért, hogy lehesen az után beszélni (IJE 15)

érezheti magában ezt az igazságot, azért nem is szükséges hogy hoszu (IJE 17)

mint hogy setálni kell menni, azért más napra lehet hagyni (IJE 20)

elött ne szaladgyon kegyelmed. mivel azért hoztam ide, hogy halgassa a (IJE 21)

tiz orakor kél fel kegyelmed, azért minden nap ött ora vész (IJE 22)

agyvelöt, sokára emésztheti meg agözöket, azért szükséges is az ollyanoknak a (IJE 26)

párák, nem oszolhatván el könnyen. azért az agyvelönek mindenkor vagyon mit (IJE 26)

mivel azt félben kel szakasztani. azért is az után egész nap (IJE 27)

miat napal nem lehet dolgozni, azért jóbb napal aluni, hogy az (IJE 27)

a világon. mindenemet oda adnám azért (IJE 28)

ha azt mondaná, hogy nem azért gyujttyák meg a fáklyát, hogy (IJE 31)

mint hogy azt észre vévék, azért kérni is kezdének olajat, vagy (IJE 33)

illyen illyen mulattságot nem kel azért el hagyni, illyen illyen látogatást (IJE 35)

menni, de a nem lehet, azért mindenik meg áll az ajto (IJE 40)

olttya a felebaráti szeretetet, és azért vétkes (IJE 45)

matériát adhatnék kegyelmednek. azokrol atunyakrol. azért mesze nem kellene mennem, közeleb (IJE 49)

jók, felelé apáter, mivel tsak azért olvasni hogy az idö tellyék (IJE 50)

hogy az idö tellyék, és azért tsinálni könyvet. hogy {…} lehessen valaki (IJE 50)

De hogy ha azért olvas valaki, hogy a henyélést (IJE 50)

hogy ha könyvek nem volnának.? azért el is mondhatni, hogy a (IJE 50)

Az ollyanok mondom. akik azért szerelmesek. mert nintsen elméjek egyébre (IJE 51)

a felebaráti szereteten kell forgani, azért ugyan az a felebaráti szeretet (IJE 53)

magam menttségére mondom ezeket hanem azért hogy a botránkoztatást el vegyem (IJE 53)

tudván azt, hogy az Isten azért adgya azt a jó erkölcsöt (IJE 53)

is meg kel minket szabadittani. azért kérem is kegyelmedet. hogy kövesse (IJE 54)

adna a henyélésre, holot még azért kellene leg inkáb munkálodni, holot (IJE 55)

ez ellenkezik, a felebaráti szeretettel, azért számot is ád amás világon (IJE 59)

hogy nagy dologrol volna beszélgetések. azért nem mérének hozájok (IJE 60)

engednek. az elmét meg birja, azért soha leg kisseb idöre sem (IJE 62)

vitelbe. az értelemhez kel folyamodni, azért az értelem is szab arra (IJE 62)

füg annak leg fövebb rendi, azért is mondgya demosthénes, hogy az (IJE 63)

hogy ezek ellenkeznek az értelemel, azért is nevezik értetlenségnek., a mely (IJE 63)

és hogy az a fiu, azért lett emberré. hogy azt az (IJE 67)

e világra. és nem tsak azért, hogy meg mutassa. ádám esetitöl (IJE 68)

hajlando, valamint ezt tapasztallyuk, hanem azért is jött el, hogy minket (IJE 68)

életet. ha parantsolatit meg tarttyuk. azért azt reméllyük, tudván, hogy végben (IJE 69)

szabot tehát akristus nékünk rendet. azért hogy meg tudhassuk. miképpen kellessék (IJE 69)

az Istent, vagy nem, ugyan azért is a mi urunk., az (IJE 70)

az Isten némely dolgokot. tsak azért tilt, mert ellenkeznek a szeretet (IJE 71)

a szeretet tisztaságával. és némelyeket azért parantsollya tselekedni. mert azok nélkül (IJE 71)

személynek. le irni életének modgyát, azért, kinek, kinek. kell. magának rendet (IJE 72)

hideg miat nem akart dolgozni, azért koldulni is fog nyárba. agyors (IJE 72)

és senki nem születik tekélleteségbe. azért nintsen senki, a ki ne (IJE 73)

teremt, de még is nem azért anya mindennek, hanem azért, hogy (IJE 75)

nem azért anya mindennek, hanem azért, hogy azokat táplállya. nintsen ollyan (IJE 75)

kegyelmed, hogy a gyermek egéssége azért meg nem változik, mivel el (IJE 75)

nem szokot, az egésség azért meg változik. de a mi (IJE 76)

az éteknek izit nem érzem. azért az én elmém nem okoskodhatiké (IJE 76)

sok baj, sok alkalmatlan sirás. azért is el távoztattyák szemek elöl (IJE 78)

még nem is tudgya kegyelmed, azért hogy szégyenlik vénebeknek lenni agyermeknél (IJE 78)

annyának, vagy mamának hija, meg azért meg is veszözik ötet, hanem (IJE 78)

és rettentö boszut is áll azért az Isten. mert ugyan is (IJE 78)

természetü. az aszony, mutatván diánnára, azért küldöt volt hozája. hogy amennyiben (IJE 79)

éppen akor pirongatá egyik tselédet, azért hogy meg nem engedte magát (IJE 79)

láthattya kegyelmetek, valamely betsületes ember azért jött vala az aszszonyhoz hogy (IJE 79)

hogy azok adolgok el fordittyák, azért azt tartom. hogy az aszszonyoknak (IJE 81)

az iffiuság mindenkor aroszra hajol, azért. a mikor még az ág (IJE 82)

hogy azt ne tselekedhessék, és azért meg is büntetik. de persiában (IJE 83)

gyermeke, akit nem kényeztetnek. hogy azért betegebb légyen. sött még azok (IJE 86)

tselekedni, és ahoz szabni magunkot. azért két dolgot kiván mi töllünk (IJE 88)

ez a letzke igen hasznos, azért hogy még idején ki lehesen (IJE 90)

meg szaporittya, valamely kis tsalárdságal. azért hogy magát meg menthesse. a (IJE 93)

noha azt utállyák belsö képen azért tselekszik. hogy ki tanulhassák belsö (IJE 93)

némelykor valamely fájdalmat éreznek, és azért sirnak. még is némely anyák (IJE 93)

nem kell keményen bánni vélek azért, hogy több eszek legyen. mint (IJE 94)

jutalmaztatták, és aroszat meg büntették, azért igen jó a kisdedeket. valamely (IJE 94)

azt meg nem bünteti, ezt azért tselekedtették, hogy még jó idején (IJE 97)

Császár a fiait mesterségre tanitatta. azért, hogy ha valaha rabságban esnek (IJE 98)

Igen is láttyuk mondá máriánna, azért is kegyelmedet inkáb szerettyük, és (IJE 101)

el vész; helyre nem hozhatni, azért is mondgya azirás. hogy a (IJE 102)

a magános életet, ha pedig azért jovallyák azt néki hogy valamely (IJE 102)

páter, mert el nem felejtettem, azért nézük meg már mitsoda hasznát (IJE 102)

hogy apatert ma eleget fárasztottuk. azért hagyuk holnaprá atöbbit (IJE 104)

több költtséget is tartoznak tenni, azért nékiek szükségesebb. mint sem másoknak (IJE 106)

jutnak szegénységre, mitöl vagyon ez, azért hogy a gazdaszszonynak semmire nintsen (IJE 106)

mondá télámon hogy miért nevettem. azért hogy észre nem vette kegyelmed (IJE 107)

a midön aresttségröl szóllók. nem azért vagyon hogy a mellet szollanék (IJE 108)

vétket hoznék bé. hanem szollok azért, hogy azt el töröllyem (IJE 108)

az Isten, mondgya. Socrates, {…} aházasságot azért rendelte hogy az emberi nemzet (IJE 109)

amenyiben lehet meg lehessen elözni, azért szükséges hogy a férfiu tseledet (IJE 112)

valo gond viseles legg elsöbb, azért nagyob szeretetett is óltott a (IJE 113)

a gyanakodás illik a takarékossághoz. azért is az aszony félékenyeb, és (IJE 113)

hivatal nagy, és meszsze terjed, azért ehez nagy értelem is kivántatik (IJE 114)

beszédében, azért igy felel kegyelmednek. azért kérem a joszágokat, hogy az (IJE 115)

telhetetlen kivánságokot bé tölthessék, és azért szüntelen gyüjtenek, és a mi (IJE 119)

mitsoda vakság magát el kárhoztatni azért, hogy sok joszágot hagyhason fiainak (IJE 121)

nem romlik, nem rothad, penészedik azért meg, hogy erre nem tudnak (IJE 126)

hogy beszél, ugyan már szánom, azért meg felelek én kegyelmednek. a (IJE 128)

akarom ki adni a szegényekét, azért hogy az Isten áldását adgya (IJE 131)

részit jövedelmemnek, nem fösvénységböl, hanem azért, hogy még szükségek lehet arra (IJE 134)

hogy az adoságot meg fizethessük, azért az okoság azt hoza magával (IJE 135)

asztagba a buzát, akigyoknak, nem azért hogy még valamely nagy téltöl (IJE 136)

meg ne hagya magát tsalni, azért tarttson a háznál. mindenkor mértéket (IJE 141)

valamely más dolog meg gátolhattya, azért igen szükséges hogy valamely jó (IJE 142)

unván, mast is fognak kérni, azért amit adnak nékiek, elegendöt kell (IJE 142)

jobban meg költ, nem tsak azért hogy a rosz árú mindenkor (IJE 143)

szép mentét tsináltatot magának tsak azért, hogy tizén négy, vagy tizen (IJE 148)

nagy költtséget nem kell tenni, azért. hogy a kissebet el kerülhessük (IJE 148)

nagyon kezdé szidni a szolgáloit, azért hogy két gyertyát égettek ahazban (IJE 148)

azt a pénzt, a melyet azért a munkáért kelletet volna adni (IJE 149)

kegyeség uralkodik az ö nyelvén, azért is minden kedvelli,. és az (IJE 154)

azért. valamint hogy a nap soha (IJE 155)

dolgok, melyek az Istent tekéntik. azért nagyob szorgalmatoságal is kell azokot (IJE 159)

tekinteni mint játékot, és tsak azért jádzani hogy az elmének könyebséget (IJE 161)

mi jó magában, talám tsak azért nem tettzhetnek (ISZ 170)

mivel kételenitteték meg válni lottól. azért hogy az a tartomány nem (ISZ 175)

atselédet segittségül tartották, és nem azért. hogy magokat meg menttsék amunkátol (ISZ 177)

házasodni, rákelt kéré feleségül., de azért hét esztendeig kelleték néki szolgálni (ISZ 179)

egy testvér leányokal valo házaságot., azért el vévé rákelt is feleségül (ISZ 179)

sok ideig nem lének gyermekei. azért egy rab leányt ada az (ISZ 179)

neveket tartunk mi barbarus neveknek, azért hogy nem érttyük asido nyelvet (ISZ 181)

fiunak. az annya nevét is, azért is az irás joábot, és (ISZ 182)

vigyáztanak az elsö fiaknak ágaira. azért is mondá saul samuelnek. látván (ISZ 183)

angyal, booznak kedvében esek ruth, azért hogy az aratoi után maradot (ISZ 183)

meg nem gondollyák. hogy közönségesen azért nyomorultak ami paraszt embereink. hogy (ISZ 184)

mind mindenre alkalmatlan. nagyobra betsüllik azért, hogy sok pénze lévén, kényes (ISZ 184)

a sétalásban tölteni, nem kell azért. aplato respublikájában menni. hogy illyen (ISZ 184)

A régiek asokaságban tartották erejeket, azért is mondgya abölcs, hogy anépnek (ISZ 190)

kovács mesterséget nékik meg tiltották, azért hogy magoknak fegyvert ne tsinálhassanak (ISZ 197)

goliáth, fegyverét kelleték el vinni, azért hogy mást nem kaphata (ISZ 197)

aháznál, amenyi szükséges vala. hihetö azért, hogy nagy melegek vannak abban (ISZ 197)

melyek szükségesek valának az élethez, azért is, hogy ne fügjenek más (ISZ 198)

apalástrol. adolmány igen böv volt, azért hogy szabadosan lehessen benne dolgozni (ISZ 201)

vagy dolgoztak, azt magokhoz övezték, azért mondgya az irás, kely fel (ISZ 201)

kenyerek pogátsa formára volt sütve, azért. azt nem is mettzették. hanem (ISZ 204)

erkölcsre, az Isten nem tsak azért veté öket az illyen iga (ISZ 205)

amértékletlenségnek, és atisztátalanságnak, egy szoval azért hogy az emberek könnyebben szokjanak (ISZ 206)

mádianita vala, bóózt, meg ditsérék azért hogy a moábitabéli ruthot el (ISZ 209)

amagok nemzettségekböl. valokhoz kelletet menniek. azért hogy az osztások, esze ne (ISZ 210)

ábrahám szövettségében akarának számláltatni. de azért nem kelletet atemplomba vinni a (ISZ 211)

a midön fiu nem maradot. azért a mikor öket férhez adták (ISZ 212)

a görök poéták nagyra emelték azért priám királyt, hogy ötven gyermekei (ISZ 213)

ki tettzik a thamár historiájábol. azért hogy a meg holtnak neve (ISZ 213)

egy nehány feleséget tartottanak. azt azért tselekedték. hogy sok gyermekek lehessen (ISZ 213)

nagy tisztességnek, és méltoságnak tartották, azért is mondgya az irás, hogy (ISZ 213)

Istennek josága szenvedésel vala hozájok. azért is mondgya akristus. hogy a (ISZ 214)

mindenike meg elégedhetet volna férjével, azért keményen kelletet vélek bánni, valamint (ISZ 214)

arégi sidó betüket pedig mostanában, azért nevezik samaritána betüknek, mert a (ISZ 216)

dolgoknak emlékezetek jobban meg marad, azért láttyuk az irásban., hogy anevezetes (ISZ 218)

mód nelkül el hagyák. és azért, semmi nehéz munkára nem is (ISZ 220)

emberek természet szerént. eszesek valának, azért, jeles maga viselöknek. és emberségeseknekis (ISZ 221)

vadásztanak, mint sem amulattságért. és azért, hogy avad állatok kárt ne (ISZ 224)

fákot nem szenvedtenek atemplomok kerületében. azért hogy a pogányok babonaságit ne (ISZ 229)

osztásban. nem vala részek atöbbivel, azért hogy ne ragaszkodgyanak a földi (ISZ 233)

kegyelmének emlékezetire rendeltetének, tudni illik, azért hogy egyiptumbol öket ki hozá (ISZ 234)

számláltatnak a proféták könyvei köziben, azért mert akét elsö királyok valának (ISZ 238)

sem titkolták el. aszomoru valoságot, azért öket. mindenek gyülölték, azért sokan (ISZ 238)

és szükséges sok isteneknek lenni, azért hogy mindenik nemzetnek, városnak, és (ISZ 241)

akereskedést, az isteneknek áldozatot adtak azért, hogy töllök meg nyerhessék kéréseket (ISZ 242)

nyerhessék kéréseket. de rosz élettyeket azért meg nem változtatták, nem hogy (ISZ 242)

földnek. teremtö Istenéröl szóllót nékik, azért meg tsufolták, és azt tudakozták (ISZ 244)

ostobábak lettek volna atöb népeknél. azért hogy az Istentöl vett sokszori (ISZ 245)

estenek, azért is mondgya az irás amidön (ISZ 247)

esvén, az ellenségek rabságát is azért elnem kerülték, abálványozást el hagyván (ISZ 247)

adoságokra is tzélóz, mivel Élizéus azért szaporittá meg az özvegy aszszony (ISZ 247)

mint sem ötet meg ölni, azért azt tartották, hogy ki ki (ISZ 248)

volt hogy meg öllye, és azért atörvény vétkesnek itélte ötet, a (ISZ 248)

iffiu fejdelmek uralkodása, nyomoruságos volt., azért is mondgya a bölts, jaj (ISZ 250)

afejdelmek inkáb el zárják magokot., azért minden külsö dolgokot, az udvarház (ISZ 253)

avallás béli dolgokot egyaránt rendelte, azért különös székek nem is valának (ISZ 255)

pénzül szedték fel az élést, azért nem is vala szükség annyi (ISZ 260)

kik tsak aláthato dolgokot tekéntik, azért, hogy annak idejében, mind a (ISZ 262)

valoknak tarták öket atöb nemzeteknél, azért hogy a vallásokot, szomorunak, és (ISZ 271)

sidokot pedig, tsak azért is nem halgattyák vala örömest (ISZ 273)

rettentö képen kezdé öket üldözni, azért is az anyaszent egy ház (ISZ 273)

mehetének, hogy oda ajándékot vigyenek, azért mind azokot pénzül szedték fel (ISZ 277)

találmány, hanem az Isten munkája, azért is fel álitatásakor. mindgyárt tekélletességben (KSZ 290)

ige láthatová lett, nem tsak azért lett hogy tsudánk lenne, hanem (KSZ 291)

tölteni, tsak nem egész életit; azért jött volt avilágra, hogy azt (KSZ 291)

sem gazdálkodni, és marhákot legeltetni. azért. akár a ház épitésében foglalatoskodot (KSZ 292)

nem vala szüksége, de tselekedte azért, amint maga mondgya, hogy bé (KSZ 292)

Meg engedé a kisértést, azért hogy példájával fel indittson bennünk (KSZ 293)

a szent irásbol oltalmazá magát, azért hogy mi is szüntelen elmélkedgyünk (KSZ 293)

arra kerjék, akor is tsak azért tselekedte. hogy jobban ki tessék (KSZ 293)

volt, azt mondgya, hogy nem azért jött hogy magát szolgáltassa, hanem (KSZ 294)

amaga alkalmatosságára valo nézve, se azért hogy magat valamely bajtol meg (KSZ 295)

Mint hogy azért jött volt, hogy tanittson, azért (KSZ 296)

azért jött volt, hogy tanittson, azért szüntelen is tanitot, mind közönségesen (KSZ 296)

irást, valamint a sidó doktorok., azért hitták ötet is mesternek., vagy (KSZ 296)

láttok, gyakorta élt példa beszédekel, azért hogy meg büntesse halgatoinak. szán (KSZ 296)

egész emberi nemzetre volt terjesztve, azért is mondgya, jöjjetek én hozám (KSZ 299)

volt hozánk a vétken kivül, azért, ez életnek minden nyomoruságát meg (KSZ 300)

hogy beteg lett volna. talám azért. hogy rend szerént. amértékletlenség okoza (KSZ 300)

valamég atemplomot el nem ronták, azért is hiják ezt a szent (KSZ 306)

ha ezek aveszedelmes könyvek, tsak azért maradtak volna meg, hogy az (KSZ 308)

illetö rendekre tanittyák vala, öket, azért hogy kereszttségek után, meg tudhassák (KSZ 313)

föveb része a több könyörgéseknek, azért ollyankor az olvasás is hoszab (KSZ 319)

ne lenne az irok által, azért az irokot az Isten itéletire (KSZ 319)

apapok. olvastak, minden féle könyveket, azért, hogy a pogányokot, amagok filosophiájokbol (KSZ 322)

szorgalmatosságal olvasnák a szent irást. azért hogy el kerüllyék a henyélést (KSZ 322)

az arrát., a szegényeknek osztogaták, azért hogy semmi ne (KSZ 322)

kik kézi munkát miveltenek, tsak azért, hogy a heverést el kerüllyék (KSZ 323)

szolgálatot, némelykor el is hagyták, azért hogy jelen ne legyenek. apogányok (KSZ 324)

gyakran mondgyák valanékik, hogy ne azért élyenek, hogy egyenek, hanem azért (KSZ 326)

azért élyenek, hogy egyenek, hanem azért, egyenek hogy élyenek, alexandriai szent (KSZ 326)

vitellius tsászárt, nagy mértékletlennek tarttyák azért, hogy leg gyakrabban négy szer (KSZ 328)

az {…}, hanem némelykor ettek apogányokal., azért hogy tellyeségel el ne ronttsák (KSZ 328)

mind ezeket el kerültessék vélek, azért nékik igen jovalották ahalgatást (KSZ 330)

munkája léven igen rosz, abbol azért, se enni nem kell, se (KSZ 331)

az illyen kegyetlenségtöl, mi tsak azért házasodunk meg, mondgya szent justinus (KSZ 333)

birodalom nagyságáért, amelyet mint ha azért állitotta volna fel az Isten (KSZ 336)

sem arend szerént valo levelek, azért hogy azokot meg ne hamisithassák (KSZ 336)

elött ajánlották, amidön üldöztetések valának, azért hogy tsendesebben mehesen véghez, {…} {…} mindenik (KSZ 338)

Azért hogy a keresztények. atitkokot nagy (KSZ 340)

keserüségben töltötték azokot a napokot. azért hogy nagy vétkek mentenek végben (KSZ 342)

vitte öket arra, vagy pedig azért, hogy rabot vegyenek, és azt (KSZ 342)

Isteneknek, és áthéusoknak nevezték öket, azért hogy nem imádták a templomokban (KSZ 342)

adtanak, azal káromlották, hogy tsak azért adnak, hogy a szegenyeket magokhoz (KSZ 342)

a szegenyeket magokhoz hodittsák., vagy azért, hogy a a püspökök nagy (KSZ 342)

sidokot, ditséri is néró Császárt azért, hogy a keresztényeket kinoztatta, mint (KSZ 343)

maga mulattságábol, azt mondgya, hogy azért vádolá azokot a vétkes utálatosokot (KSZ 343)

keresztényekben tündöklik a tisztaságnak szeretete, azért gondolák ki az illyen forma (KSZ 349)

azt haszontalannak tartották, mivel akristus azért holt meg hogy minket meg (KSZ 351)

azokot, kik ahitért meg holtanak, azért hogy had tudhassák meg, ha (KSZ 351)

ejthessék öket, akarattyok ellen is, azért hogy (KSZ 351)

kis jedzés. egész szót tett, azért ök, oly hamar irhattak, valamint (KSZ 353)

volna, a vallás el rontására, azért nagy szorgalmatoságal keresték mindenüt, és (KSZ 354)

traditoroknak az az áruloknak nevezték, azért, a martyrok, akinzáskor. egyebet nem (KSZ 354)

mind jó gondot viseltek reájok, azért hogy (KSZ 354)

mentenek., ajánlani a szent áldozatot, azért hogy az a vigasztalások légyen (KSZ 356)

hét aszszonyokot ölenek meg egyszer azért, hogy a szent balás vérit (KSZ 357)

valának olyanok, hogy halált szenvedének azért, hogy a martyrok testét meg (KSZ 357)

a martyrok testét meg tsokolták, azért hogy nem engedték aholt testekel (KSZ 357)

bánni, {…} avendég fogadost, sz. theodoretust, azért meg ölék, hogy hét szüzeknek (KSZ 357)

temették, sok szentek szenvedének halált azért, hogy a martyrok temetö helyeken (KSZ 358)

helyeken találták öket imádkozva, vagy azért, hogy üllötték innepjeket, a mely (KSZ 358)

vasal jegyet sütnek vala. ahomlokokra, {…} azért, hogy mindenüt meg üsmerjék öket (KSZ 359)

öket, mint a mirigyes embereket, azért is hagyá szent pál. hogy (KSZ 360)

imádság, a földön valo feküvés, azért nem is visgálták, ha valaki (KSZ 361)

légyen, ahirtelen valo fel óldozás, {…} azért tsak azokot oldozták fel tellyeségel (KSZ 364)

nagy böjt végin hagyatta el, azért hogy a penitentzia tarto, részesülhessen (KSZ 364)

penitentziát nem adtanak az ollyanoknak, azért hogy kétt szer meg ne (KSZ 366)

vala el, ahalot tiszteségére, vagy azért, hogy emékezete. fent maradgyon., ugy (KSZ 377)

valo létit szükségesnek itélik vala azért, hogy a választotnak mindenik meg (KSZ 380)

üldöztetésekkor. leg inkáb öket keresék, azért nem akarák. köntösökel, vagy más (KSZ 385)

magokot. valamint szent pál, nem azért hogy az anyaszent egy ház (KSZ 385)

meg halgatni a perlekedö feleket, azért hogy havalamelyik rész meg nem (KSZ 386)

hogy egy kereszteny aszszonyt. aférje azért bé vádolta, hogy nem akart (KSZ 388)

és hogy egy ember tsak azért öleték meg, mert azt meré (KSZ 388)

mennek vala végben. itt ahelye azért annak., hogy szollyak a külsö (KSZ 394)

efelet bólthajtás volt. Csiga formára, azért is nevezték azt adeakok {…}, lehet (KSZ 396)

volt a temetö helyekre gyülekezni, azért oda templomokot is épitettek, vagy (KSZ 396)

mellé szokás volt réliquiákot tenni, azért is tisztelettel valának ahivek azokhoz (KSZ 398)

atemplom kintsét, a szent edényeket, azért tsak azok is mehettek oda (KSZ 398)

a gyülekezetben bizonyos idöben esznek, azért is nevezik vala a keresztények (KSZ 401)

tartatták, szent hieronimus igen ditséré azért nepotianus papot, hogy a szent (KSZ 401)

zörgéseket, kiáltozásokot, amídön imádkozunk, hanem azért hogy segittsük amenyiben lehet érzekenséginket (KSZ 402)

gyermekinek, és a mester atanitványinak, azért is nevezik az ö predikaciojokot (KSZ 407)

hirre, se a világi haszonra, azért tsak éppen a meg téritésre (KSZ 408)

valo formára, és a melyet azért viselték közönségesen. hogy amidön izadtak (KSZ 410)

két iffiat a Clericusi közül, azért, hogy az egyike nem szemérmetesen (KSZ 411)

melyert valának rendeltetve aböjti napok, azért is halaszták nagy böjtre, a (KSZ 421)

gyakorta a fejdelmek halálra itélték azért, hogy a tsendeséget meg tarthassák (KSZ 423)

Nagy tekintetben valának apüspökök azért, hogy a fejdelmek, és a (KSZ 425)

samosatiai szent eusébius elött, hogy azért nem irhatot neki olyan régtöl (KSZ 426)

gelasius pápárol, hogy szegény volt azért. mert másokot meg gazdagitot (KSZ 428)

egy házaknak, bizonyos joszágokot szerezenek, azért, mert a szüzek, az özvegyek (KSZ 431)

más szent foglalatosságokot el hagyuk, azért hogy mindenkor alkudgyunk, a bor (KSZ 432)

tiszteségért kel magát bé takarni. azért hogy a hidegtöl magát meg (KSZ 436)

az elmét igen el foglallyák, azért tsak magok kalyíbályokban maradtanak. ót (KSZ 437)

hogy arra fogadást tétessenek vélek, azért, hogy ha viszá térnek a (KSZ 437)

olyan dologrol, amely szabad volt, {…}, azért is jovallya egy atyának, hogy (KSZ 437)

abaráti életet ött esztendö mulva, azért hogy az egésségit helyre álithassa (KSZ 438)

tartás által, meg tisztulhassanak, aklastromokban,. azért is vesznek vala bé minden (KSZ 440)

tartották, és a világi dolgot azért el hagyták, abarátok, kik avilági (KSZ 441)

meg mondottam, igen szükséges volt, azért hogy el lehesen kerülni a (KSZ 442)

akarták volna tiszteltetni anépel, és azért, hogy töb jót tegyenek vélek (KSZ 443)

beszélnek, bal itéletel léven felöllök azért, mert nem tudgyák arégi dolgokot (KSZ 443)

formáju. és egy szinü volt. azért, hogy egy köntöst, egy nehányan (KSZ 443)

atemplom, amelyet leg elöbször találunk. azért hogy avilágiak szabadosan mehessenek bé (KSZ 445)

miért tettzenek abarátok oly tsudálatosoknak, azért mert avilágiak egészen meg változtatták (KSZ 445)

a közönséges hatalom el hagyta, azért, sokan közüllök keresztényeké lének, mások (KSZ 447)

maradának. a szabados szokásért, vagy azért hogy nem akarák értelmeket ahitnek (KSZ 447)

ahitnek együgyüsége alá vetni, vagy azért, hogy feslet élettyeket, roszul kereset (KSZ 447)

arégiséghez valo tiszteletnek kedviért, vagy azért hogy némely filosophusok,. más féle (KSZ 447)

tsak halogaták, sokan mind halálig, azért hogy meg maradhassanak abban. a (KSZ 448)

kisseb fogyatkozásokot sem hagyok el, azért hogy meg mutathassam, a vallásban (KSZ 450)

amaga kedvit és hasznát kereste, azért is, tsak árulás, és hitetlenség (KSZ 453)

valamely fogyatkozást ne szenvedne, föképpen azért, hogy nem lévén ugy el (KSZ 453)

meg az el szakadásra is, azért is a sokaságal. tsak intésel (KSZ 455)

galliában lévö bétsi püspököt didiust azért, hogy a grammaticat tanyitotta, {…} ez (KSZ 459)

illyen külsö tudományok, nem haszontalanok, azért, hogy meg maradhasson arégi dolgokrol (KSZ 459)

tsudák lettenek, a martyromok temetöjén, azért. nem is kezdék azokot, azután (KSZ 459)

a dolgokhoz, és anépet szeretvén, azért öket mindenek betsülték., sött még (KSZ 460)

kastélyokban, és várokban tartvan magokot, azért hogy gyakorta hadakoztanak egy más (KSZ 466)

még magával apüspökel hadakoztanak, azért, tsak amagok kápolnájokban jártanak az (KSZ 467)

helytelen valo áitatosságbol találták fel. azért, hogy nagy dolgokot lehesen mondani (KSZ 467)

vagy mitsoda rendet tarthatának. erkölcsökben.? azért is, tsak valamely Cathedralis Capitulumokban (KSZ 468)

Gyüléseket, ritkán kezdének tartani, azért hogy abban a közönségesen valo (KSZ 469)

kelletet lenni a maga Castélyában, azért hogy az Isteni szolgálatra el (KSZ 473)

valo templomokban nem kezdenek járni, azért hogy ótt elegyesen ne legyenek (KSZ 473)

kel hinni, hogy az Isten, azért sugarolta nékik az illyen magok (KSZ 475)

ugy tettzik, hogy az Isten azért álittá fel, hogy az utolso (KSZ 480)

volt., de nem volt állandó, azért hogy sokáig egy helyben nem (KSZ 480)

is, sok dolgokot el hagyának,. azért, mert a régi szokásokot nem (KSZ 481)

misék alat, kis miséket mondgyanak, azért hogy el távoztassák arendeletlenséget. mind (KSZ 486)

könyebité holmi baráti rend tartásokot, azért. tselekedte, mert azt tartották, hogy (KSZ 486)

el töröltessenek, mivel az Isten, azért küldötte néktek az ö Fiát (SUT 502)

néktek az ö Fiát. és azért támasztotta fel, hogy meg térjetek (SUT 502)

örömel menének ki atanáts házbol., azért hogy méltoknak itélték arra, hogy (SUT 508)

éttzaka a sidok parantsolattya szerént azért hogy eledelül lenne a madaraknak (SUT 512)

babonaságnak álittá lenni, és tsak azért adá filip mellé (SUT 514)

Isten elöt. tarts tehát penitentziát azért a hamiságért. és kérjed az (SUT 515)

Apostolok ellen állani minden tehettségivel. azért hogy meg tarttsa. vagy szerezhesen (SUT 516)

törvényt, és aprofétákot, mondván hogy azért jöt volna el, hogy azokot (SUT 516)

méltoságod meg ne sértödgyék, és azért hagytam el. az emberek hamiságára (SUT 520)

tanáts annak nem engedelmeskedék, hihetö, azért hogy meg tarttsa a maga (SUT 521)

elöt. E pedig boldognak mondá azért. hogy ugy ment volna ki (SUT 523)

lévén semmit nem láthata. vagy azért hogy a szemeit el fogta (SUT 526)

magát oda el vonta volt. azért. hogy készülhesen a szolgálathoz a (SUT 528)

által ö azt meg tselekedné, azért, mert az Isten meg mutatta (SUT 534)

mondá, hogy az a gyülekezet, azért volna, ót, elötte, hogy meg (SUT 534)

a Romai prefectus eleiben viteték, azért. hogy az urának holmi köntösét (SUT 539)

akaratom ellen tselekeszem. és tsak azért, hogy kivánságod bé tellyék (SUT 539)

Thyratába mellé gyülekeztek vala, tsak azért volt. hogy ellent (SUT 541)

féle munkákban foglalák magokot, vagy azért hogy másoknak terhekre ne legyenek (SUT 549)

másoknak terhekre ne legyenek, vagy azért. hogy a heverést el kerüllyék (SUT 549)

pétert, az Apostolok fejdelmét. nem azért hogy szüksége lett volna hogy (SUT 549)

akristus Jésus Évangyéliumát hirdetné, és azért hálákot adnak vala Istennek, azt (SUT 551)

vagy meny dörgés fiainak, talám azért. hogy nagy buzgoságot mutatának.amidön (SUT 552)

népit, akiknek elötte fog beszélleni. azért, hogy az életnek Igéje. használhason (SUT 561)

és a magáét tevé helyekben. azért hogy tsak ötet imádgyák. azokban (SUT 565)

templomban készen valo képit tegye, azért feneciábol a leg jóbb kép (SUT 577)

vádollyák.: hogy az a sokaság azért jöt volna eleiben. hogy vagy (SUT 579)

olvasván eleinte mindgyárt haragra indula azért. hogy ez a fejdelem ellent (SUT 586)

némelykor kárhoztatni kezdé magában Agrippát azért, hogy miért fogná párttyát egy (SUT 586)

mindgyarást, és még inkáb betsüllé azért hogy nem volna haszna keresö (SUT 587)

mint sem az ö akarattyára, azért azt parantsollya néki. hogy itéllye (SUT 588)

szent péterel., az Alexandriai sidók azért küldék kájushoz. hogy oltalmaza avárosi (SUT 589)

ötet az Alexándriaiak, és hogy azért akarná maga öket meg halgatni (SUT 590)

nem az Alexandriai dologért. hanem azért. hogy veszö félben láthattyák nemzeteket (SUT 590)

Monobázust maga meg koronázá, hihetö azért. hogy anép valamely zenebonát ne (SUT 598)

is meg hagyá magát koronáztatni, azért, hogy az öttse el érkezvén (SUT 598)

országára ütöt volna azellenség {az-ellenség}. azért nagy siettségel viszá is tére (SUT 599)

a népnek. mind atanátsnak ditséreteket, azért hogy nagyobra betsülte. a Respublikának (SUT 603)

mitsoda fel háborodásban volna atanáts, azért. azt jovallya néki, hogy ugy (SUT 605)

meg hagyá öket. azt tsak azért. hogy sok számuan valának hogy (SUT 608)

hogy magát semmiben ne elegyittse, azért hogy Agrippával esze veszet volt (SUT 618)

szálottanak. Barnabást Jupiternek nevezék, hihetö azért hogy nagy szál ember volt (SUT 630)

valamint magatok, és olyan gyengék. azért jöttünk, hogy néktek azt hirdesük (SUT 630)

hanem még bestelen szokal illeték, azért atemplom mellé viteté minden hadait (SUT 634)

philo beszélli felöllök:) fö képen azért választották magoknak ezt a helyt (SUT 638)

tiszta, a hely maganos, és azért is, hogy ót nem tarthatnak (SUT 638)

ígen távul sintsenek egy mástol. azért hogy szükségben egy mást oltalmazhasák (SUT 638)

és Titus Jelen létekben, nem azért hogy szükségé lett volna arra (SUT 646)

pált hogy Titust környül metéltesse, azért hogy el mondhasák hogy magais (SUT 647)

Apostolok sem kénszeritték arra; nem azért hogy az Apostol. kárhoztatta volna (SUT 647)

vevé, és környül metélteté, nem azért hogy azt szukségesnek tartotta volna (SUT 651)

szukségesnek tartotta volna lenni, hanem azért. hogy asidok azon meg ne (SUT 651)

kézi munkat is ne dolgoznék, azért hogy senkinek terhére ne lenne (SUT 656)

senkinek terhére ne lenne. és azért is hogy példát adna a (SUT 656)

Tacitus erröl nem szolnak. talám azért hogy ez a ki üzetés (SUT 661)

felesen valának avárosban., a császár azért helyesnek találá, meg elözni a (SUT 661)

ö keresztelé meg, mert nem azért küldetet volt. hogy keresztelyen. hanem (SUT 667)

testnek, senkínek nem kel magát azért el hini ha töb, és (SUT 687)

nem emberi tekéntetböl tselekeszi., hanem azért, hogy se öket, se magát (SUT 693)

akara töllök el venni, nem azért hogy nem szeretné, öket. hanem (SUT 695)

hogy nem szeretné, öket. hanem azért. hogy nem ajószágokot keresi, ha (SUT 695)

el álottak volna az uttyát. azért jobban szereté Macedonia felé veni (SUT 700)

azt a szent helyt, Ezeket azért mondák, mert szent palt a (SUT 705)

fal, azért ülsz it. hogy a törvény (SUT 708)

akoron. a fö pap. mind azért, mert akoron a fö papok (SUT 708)

le tették öket. mind pedig azért is hogy huszon öt esztendötöl (SUT 708)

föveb ellene valo gyülölségeknek. oka azért. volt. hogy a kristusnak halotaibol (SUT 708)

hogy pált esze ne szaggatnák. azért parantsolá avitézeknek. hogy vinnék ki (SUT 709)

meg tudván hogy halálára igyekeznének. azért helyesnek itéltem hogy hozád küldgyem (SUT 710)

két napjánál hogy Jérusálembe érkeztem. azért hogy eleget tegyek amagam áitatoságanak (SUT 711)

szent pál pénzt adgyon néki, azért sok izbe hivatta magához. és (SUT 712)

az uton., festus pedig vagy azért hogy által látá szándékjokot, vagy (SUT 718)

mit irhasak a Császárnak felölle. azért hozattam. agyülekezet eleiben, és fö (SUT 720)

mérges állatok marása ellen. vagy azért. hogy el üzék öket. ahol (SUT 727)

kértelek bennetek hogy ide jöjjetek, azért hogy veletek beszélhesek. mivel az (SUT 729)

helyheztetve. Azok avitezek atemplom tornátzaira azért valanak helyheztetve. hogy lássák onnét (SUT 731)

az irigységnek lelkével tselekedék, és azért. hogy a Nero dühössége fel (SUT 733)

övékét. és a jutalmat. melyet azért érdemlenek Isten elöt. keményen beszél (SUT 734)

egy házat tsinált volt. vagy azért hogy a hivek oda gyüljenek (SUT 735)

a szent Aldozatra, vagy pedig azért. hogy minden tselédi a hitre (SUT 735)

volna avasba., a szabadulása. vagy azért volt, hogy a sidok nem (SUT 737)

vádolták a Császár elöt, vagy azért, hogy a birák meg üsmerték (SUT 737)

is. hogy törvényt látnának reájok, azért. mert a Mojses törvényit el (SUT 738)

fedgye meg nyilván a vétkeseket, azért hogy a többi is tartalékba (SUT 749)

fegyver fogásra, azt pedig vagy azért tselekedé, hogy örömel látta volna (SUT 752)

mind el veszni. vagy pediglen azért. hogy más utat nem láta (SUT 752)

pedig vagy oktalanságbol tselekedé. vagy azért hogy olyan rendkivül valo dolgot (SUT 753)

meg fogatása. és meg oletése. azért volt. hogy gyözedelmesek voltak simon (SUT 758)

segité, és meg erösitté ötet, azért hogy ö általa az igazságnak (SUT 759)

menekedék aveszedelemtöl., az Isten tsak azért halasztá halálát. hogy meg nagyobitaná (SUT 759)

volt arra a hohérokot, Ezt azért tselekedé hogy a fájdalom még (SUT 762)

fájdalom még nagyob legyen, vagy azért hogy nem tartotta magát méltonak (SUT 762)

hogy zugolodgyanak szent péter ellen. azért hogy meg keresztelte volna kornéliust (SUT 769)

külsöképen követték, és hogy tsak azért akarták követetni., mert tartotak attol (SUT 771)

ezeket a titkokot, és ugyan azért is adá el a kristus (SUT 773)

keresztyenek is tsufolván a bálványokot. azért a pogányok el végezék. hogy (SUT 776)

és hálákot ád vala néki azért. hogy érdemesé tette. neviért szenvedni (SUT 776)

vetné öket. és azt büntetésül azért. hogy olyan gyalázatosan bántanak az (SUT 777)

Jérusálemben valának meg akárá tudni, azért ís, hogy meg mutassa a (SUT 778)

a sidokal valo roszul bánást. azért hogy fel támadásra kénszerittse öket (SUT 778)

a mértékletesebek, azt tanátsolák, hogy azért a városi tiszteknek kellene panaszt (SUT 779)

lovasnak a kapitánya és akit azért hagyták volt avárosban., hogy arendeletlenséget (SUT 779)

és üsenek reájok hogy ha azért meg haragusznak. vagy morgolodnak, A (SUT 782)

valo leveleket amelyek ót valának, azért hogy a magok részire hodittsák (SUT 786)

örizék avárost a magok felekezetektöl, azért fegyvert fogának, és bátran meg (SUT 789)

hogy közöttök valamely oszlást mivelyen, azért is mondá asokaságnak, hogy semi (SUT 800)

eröségiért és nagyságáért, hanem még azért is hogy leg föveb oltalma (SUT 807)

szándékal el kezdeni a hadakozást. azért hogy idöt adgyon Jérusalemnek. és (SUT 807)

viszá éltem az Istennek nevével, azért.hogy kénszerittselek hitelt adni egy (SUT 814)

magokot sem tudák oltalmazni, ugyan azért sem szalada el egy is (SUT 817)

Iduméusok pedig már haragban lévén azért. hogy a kapukot bé zárták (SUT 825)

ember parantsollyon nékik mint János, azért meg oszlának magok közöt, Jánosnak (SUT 830)

roszul bántanak vala Cestius idejében. azért igen kivanták hogy boszut alhasanak (SUT 844)

bestelenséget mond vala nékik, tsak azért hogy ölnék meg ötet. de (SUT 863)

ö fö városoknak romlása alá. azért hogy a nap ne kénszeritessék (SUT 865)

a mi az éhséget illeti. azért hogy félbe ne szakaszuk a (SUT 865)

hogy talám még többen volnának, azért arést el is hagyák. De (SUT 872)

sebeségel mennek vala bé. nem azért hogy atüzet olttsák, hanem még (SUT 879)

sokaság mind el vesze., némellyek azért mert olyan magos helyekröl le (SUT 881)

kik avárosbol a templomba tsak azért mentenek volt fel., mert azt (SUT 882)

igen meg haraguvék. azö vakmeröségeken. azért mindgyárt ki kiáltatá, hogy a (SUT 883)

nem az elöbbeni vakmeröségekben valának, azért visza is üzék öket. és (SUT 887)

pedig el közelgetet., vessük el azért a setéttség tselekedetit és öltözünk (É 9)

akoron nem lészünk ez életben., azért illetneké azok minket (É 13)

Istent, a mint irva vagyon: Azért hálát adok uram néked apogányok (É 15)

urat. és mondá halyátok meg azért, Davidnak háza kevesé néktek, hogy (É 29)

{…} Nem hogy azért magát fel magasztalná, de söt (É 33)

a kristusnak magának, mint üdvezitönek, azért is mindenkor nagy figyelmeteségel (É 90)

Midön azért születet volna Jesus Juda Bethlehemében (É 93)

áldanunk, és ditsérnünk kel ötet azért, figyelmeznünk kel arra, a midön (É 130)

pedig ditsérik, ugy el kevélyedik, azért mind egyikel, mind a másikal (É 131)

ö vélek jót tesznek, mi azért, hogy ha ezeknél többet akarunk (É 170)

Meg félemlék azért Illyés: és fel kelvén el (É 198)

igaz az urnak uttya. hallyátok azért Izrael háza, vallyon nem igazé (É 209)

pedig azon a napon, mondának azért a sidok annak a ki (É 211)

ki hitt a mi halomásunknak, azért ahit ahallásbol vagyon, a hallás (É 221)

világot hadta volt. el, de azért. az Isten az egész világot (É 241)

vannak mindeneknél, mi környulünk., most azért halgasd meg mi Istenünk. ate (É 268)

{…} Azért nem kel kéttségben esni, hanem (É 271)

myrha zengét visznek vala, mondá azért judás az attyafiainak, mit használ (É 294)

minek elötte meg hallyak, most azért fiam engedgy tanatsimnak, és el (É 300)

a melyben vagyon, bé mene azért náámán az urához. és meg (É 314)

profétát lenni Izraelben. el mene azért Náámán. lovakkal. és szekerekel, és (É 315)

meg, és meg tisztullyak., mikor azért el fordult volna, és el (É 315)

lesznek. vidd el, el mene azért az aszszony, és bé zárá (É 320)

{…} Meg engedé azért, hogy meg alázza, meg gyógyittsa (É 338)

avárosba. hogy eledelt vennének) mondá azért néki a samariai aszszony., mit (É 339)

a kut mély, honnét vagyon azért élö vized, vallyon nagyob vagyé (É 339)

Messiás, (aki kristusnak mondatik) mikor azért ö el jövend, meg hirdet (É 340)

ajtaihoz, és fel nyitá. mikor azért hallották volna a kiáltást a (É 346)

bizonyságot szollottak ellene., viszá tére azért anép siettségel; és mondának néki (É 347)

és meg itélem öket, mikor azért el váltak volna egy mástol (É 347)

igazat meg ne öllyed, most azért ha láttad ötet mond meg (É 348)

szenvedte el ati hamiságtokot, most azért mond meg nékem. mitsoda fa (É 348)

hogy effélét meg kövezük, te azért mit mondasz, ezt pedig mondgyák (É 351)

a sidok innepe napja, mikor azért fel emelte volna szemeit Jésus (É 356)

ezek mitsodák annyi közöt. mondá azért Jesus. telepittsétek le az embereket (É 356)

széna azon ahelyen le telepedének azért a férfiak. szám szerént., ugy (É 356)

ugy mint öt ezeren, vévé azért Jésus a kenyeret, és mikor (É 356)

aproféta. ki evilágra jövendö. Jésus azért midön eszébe vette volna hogy (É 357)

az enyim pedig él, mondá azért akirály. hozzatok kardot nekem, és (É 361)

az, az annya, meg hallá azért az egész Izrael ez itéletet (É 361)

napra fel állatom azt, mondának azért asidok, negyven hat esztendeig épittetett (É 363)

templomárol mondgya vala azt, mikor azért fel támadot volna halottaibol meg (É 363)

hanem egész itéletet itéllyetek, mondának azért némellyek jérusalemben., nem ezé akit (É 369)

el küldötnek magyaráztatik:) el mene azért, és meg mosodék, és meg (É 374)

mosodék, és meg jöve látván, azért, aszomszédok, és akik látták vala (É 374)

vala, hogy én vagyok., mondának azért néki, mi modon nyiltak meg (É 374)

meg mosdám, és látok. mondának azért a farisaeusok közül némellyek,, ez (É 375)

és szakadás vala közöttök, mondának azért ismég avaknak, te mit mondasz (É 375)

hogy proféta az, nem hivék azért a sidók ö felölle hogy (É 375)

vak volnék, most látok. mondának azért neki, mit tselekedet néked, mi (É 375)

El mene azért, és juta az Isten emberéhez (É 380)

Giezinek, ihon amaz sunamitis. eredgy azért eleiben. és mondgyad neki, jól (É 380)

nem botsátlak téged, fel kele azért, és követni kezdé ötet, Giézi (É 380)

támada fel agyermek, bé mene azért Eliséus aházba, és imé a (É 380)

nem maradna lélegzet benne, mondá azért Illyésnek., mi közöm nékem veled (É 387)

öttsét Máriát. és lázárt. midön azért meg hallá hogy beteg volna (É 389)

álombol fel serkenttsem ötet, mondának azért atanitványi, uram ha aluszik meg (É 389)

az álomnak aluvásárol mondaná. akkor azért Jésus. nyilván meg mondá nékik (É 389)

mondá azért tamás aki kettösnek mondatik. a (É 390)

hallyunk ö véle, el jöve azért Jesus, és talála ötet. hogy (É 390)

pedig othon ül vala, mondá azért Márta Jesusnak, uram ha itt (É 390)

eleibe ment vala. a sidok azért, akik véle aházban valának, és (É 390)

mégyen. hogy ót sirjon., Maria azért midön oda ment volna ahol (É 390)

meg, és könyveze Jesus. mondák azért a sidok, imé mint szereti (É 390)

ez meg ne halna. Jésus azért ismég meg busulván magában. akoporsohoz (É 390)

az Isten ditsöségit. el vevék azért akövet, Jésus pedig fel emelvén (É 390)

ötet, és botsásátok el. sokan azért a sidok közül kik Máriához (É 391)

életnek világosága lészen önála, mondák azért néki a farisaeusok, Te, te (É 395)

engem küldöt az Atya, mondának azért néki, hol vagyon ate Atyád (É 395)

az Atya, hogy ötet halgasuk, azért ha ötet halgattyuk, bizonyosok vagyunk (É 396)

mert nem Istentöl vattok, felelének azért asidok és mondák néki. nemde (É 401)

halált nem lát örökké, mondák azért a sidok, most üsmérjük hogy (É 401)

napomat. látta, és örült, mondák azért asidok néki, még nints ötven (É 401)

esnek., hogy ök meg igazultak azért Isten elöt, azt gondollyák. arra (É 406)

hogy meg fognák ötet, mondá azért nékik Jesus, még egy kevés (É 406)

ti oda nem jöhettek. mondák azért a sidok egy másnak, hová (É 406)

téged, és ate házadot, látá azért akirály hogy felette igen reá (É 409)

napjok. a sátoros innep, mondának azért néki az attya fiai, eredgy (É 412)

hisznek vala ö benne. mondá azért nékik Jesus, az én idöm (É 412)

ugy mint titkon a sidok azért keresik vala ötet, az innep (É 412)

még tsufollyák a mások fogyatkozásit. azért, aki valamit tenne egy vak (É 415)

a salamon tornátzában körül vévék azért ötet a sidok, és mondák (É 416)

én az Atyában, keresik vala azért ötet meg fogni, és ki (É 417)

el engedé mind a kettönek, azért kitsoda szereti ötet inkáb, felelvén (É 423)

az Isten meg hattya sziveket, azért el se veszesék azt az (É 423)

fel venni. se jót tselekedni. azért hogy az emberek felöllök ne (É 424)

se kenetet nem hinte fejére, azért is mondá a kristus, hogy (É 426)

Egybe gyüjték azért a fö papok. és a (É 429)

etsudát tselekedte volna, a farisaeusok azért mondák magok közöt. láttyatoké, hogy (É 434)

imádkoznának az innep napon., ezek azért filephez menének. ki Gallilaeanak Bedsáidájábol (É 434)

Azért érezzétek magatokban amit akristus Jesusban (É 439)

ur Isten az en segitöm, azért nem szégyenültem meg, az okáért (É 441)

Jésus azért hat nappal husvét elöt Betaniaba (É 444)

le telepedtek közül övéle, Mária azért egy font drága tiszta spikinárd (É 444)

telék a kenetnek illattyával. mondá azért egy a tanitványi közül. judás (É 444)

az ö keziben adták, mondá azért Jésus, hagyatok békit néki, hogy (É 444)

mindenkor vagyok veletek., meg tudá azért sok sereg a sidok közül (É 444)

Azért midön egybe gyültök, immár nem (É 453)

és vére ellen probállya meg azért az ember magát, és ugy (É 453)

drágáb zálagját hagya holta után, azért mi is a szeretetért. szeretetett (É 454)

akendövel, melyel övedzve vala, jöve azért simon Peterhez és mondá néki (É 456)

vagytok tiszták minnyájan., minek utánna azért meg mosta volna az ö (É 457)

mondgyátok., mert az vagyok, ha azért én mostam a ti lábaitokot (É 457)

mondatik vala barabásnak, egybe gyülvén azért azok, mondá pilátus, kit akartok (É 466)

az ur az Apostolinak, vigyazunk azért ellenséginknek tsalárdságára, és ameg romlot (É 471)

a bünösököt magokban szálittsuk, de azért kéttségben nem kel esni felölök (É 472)

böltseségel valo beszelgetésben. gyönyörüséget találván. azért igen gondolkodot boldogságárol., meg is (É 486)

urat, és mondá, hallyátok meg azért Davidnak háza. kevessé néktek, hogy (É 489)

Le tévén azért minden gonoszságot. és minden álnokságot (É 532)

akö, a koporsorol. el futa azért, és simon péterhez mene, és (É 535)

hová tették. ötet, ki mene azért péter, és ama másik tanitvány (É 535)

egy helyen bé takarva, akor azért bé mene az a tanitvány (É 535)

az Isten ezt meg engedé azért, hogy oly erös bizonyitásokal. meg (É 537)

keresztyén lélek avilágot, azt akarja azért szent János hogy egy keresztyén (É 538)

Midön azért estve volna azon anapon, a (É 540)

nékik kezeit és oldalát, örülének azért atanitványok, látván az urat, mondá (É 540)

atanitványok, látván az urat, mondá azért ismég nékik, békeség néktek, a (É 540)

mikor Jésus el jöve, mondának azért néki atöbb tanitványok, láttuk az (É 540)

Istent alátogatásnak napján. engedelmesek legyetek azért minden emberi teremtet állatnak az (É 545)

adgyunk nékik a szollásra, ugyan azért is inti arra ahiveket szent (É 547)

mert az Atyához megyek, Mondának azért az ö tanitványi közül egy (É 548)

mert az Atyához megyek. mondának azért, mitsoda ez a mit mond (É 548)

Vallyátok meg azért egy másnak ati büneiteket. és (É 561)

vallyon skorpiot nyujtté néki, ha azért ti gonoszok lévén, jó adomanyokot (É 563)

eröszakos alkalmatlankodás, kedves Isten elött, azért azal meg sem elégszik hogy (É 565)

Meg igazulván azért ahit által, békeségünk legyen az (É 598)

és vére ellen, probállya meg azért magát az ember, és ugy (É 618)

Alázatok meg azért magatokot az Istennek hatalmas keze (É 629)

ateremtet állat nem akarva, hanem azért. aki ötet alája vetette reménségben (É 635)

az utolsokot, nagy haragal tekénti. azért az igazaknak meg nem kel (É 645)

köteles a gehenna tüzére, ha azért az ajándékodot, az oltára viszed (É 646)

ember, ujonnan születhessék, gondolván hogy azért az annya mehiben kelletnék viszá (É 664)

de más felöl rettegni kel azért, az olyan bünösöknek, kik ellene (É 682)

az igazságtol, mitsoda gyümöltsötök volt. azért akor azokban, a melyeket most (É 698)

uram, uram, nem mennek bé azért, amenyeknek országaba. az üdveséget, nem (É 705)

szeretetet, a nagyra valo vágyást, azért az Apostol. mondása szerént, testi (É 707)

Lélek által, melyet sziveinkbe öntötte. azért már nem ugy kel néki (É 709)

az ö házokban. egybe hiván azért, az urának minden adosit. mondá (É 710)

az az. utolso idök jutottak, azért, aki magát fent állani álittya (É 714)

melyet el nem kerülhetni, epedig azért leg szükségeseb {leg-szükségeseb} akor, hogy (É 719)

balványokhoz mentetek. amint vitettettek vala, azért tudtotokra adom. hogy senki az (É 722)

az ur Izraelnek, elö hozá azért Esdras pap, atörvényt, aférfiak, és (É 748)

el nem hagyhattyuk, kegyelme nélkül, azért, ö azt akarja, hogy abünös (É 755)

meg engedé mind a kettönek. azért melyike szereti ötet inkáb, felelvén (É 757)

mellyeken dolgozni kel. azokon jöjjetek, azért. és gyogyitassatok meg, és ne (É 765)

idejekor, aratunk meg nem szünvén. azért a mig idönk vagyon mindenekel (É 775)

ajánlani, ha másban fogyatkozások vannak. azért mi jobbak nem vagyunk, de (É 778)

ahivatalosok nem voltak méltok. menyetek azért az utak végeire, és valakiket (É 804)

Meg lássátok azért atyám fiai mint járjatok óva (É 808)

nagyságát, és tsuda tételeit hirdesük, azért ahivalkodást, és a magunkhoz valo (É 810)

Jöve azért ismég a Galilaeai kánába, ahol (É 810)

meg kezd vala halni, mondá azért Jesus néki, hajeleket, és tsudákot (É 811)

a fia élne, meg kérdé azért az órát töllök, a melyben (É 811)

a hideg lelés, eszébe vevé azért az attya, hogy az az (É 811)

mindenekben. tekélletesen meg maradgyatok, állyatok azért fel övedzvén ati agyékitokot valosággal (É 813)

és beszédinkel. az Évangyéliumnak igazságit, azért ez az engedelmeség olyan mint (É 815)

néked. mivel hogy kértél engem. azért nem kelletet volnaé néked is (É 816)

semmik legyünk is Isten elött., azért ha ollyan kemény szivüek leszünk (É 818)

nem tehet az Isteni igasságnak, azért örökösön kezek közöt, és hatalmok (É 818)

az emberek személlyét, mond meg azért nékünk mit álitasz, szabadé adót (É 821)

Midön azért láttyátok apusztaság utálatoságát. mely meg (É 833)

eleve meg mondottam néktek, ha azért mondgyák néktek. imé apusztában vagyon (É 833)

és a szenttség törésekért. szükséges azért ollyankor. magunkot még jobban meg (É 835)

áll vala akoporsonál sirván, midön azért sirna, le hajla és akoporsoba (É 838)

de azért jöttem ez orára. Atyám Ditsöisd (É 852)

meg ate nevedet. szozat jöve azért az égböl Meg is ditsoitettem (É 852)

ismég meg ditsöitem. a sereg azért mely ót áll vala. és (É 852)

ez az Embernek Fia, mondá azért nékik Jesus, még egy kevesé (É 852)

egyedül hagyot engemet szolgálni, mondgyad azért néki. hogy segéttsen engem., és (É 858)

ugyan, amunkások pedíg kevesek, kérjétek azért, az aratásnak urát, hogy küldgyön (É 863)

az emberek fiaival lenni, most azért fiaim. halgasatok engem, boldogok a (É 867)

vagy rosz tanátsal avétekben ejtik. azért is mondgya az ur, hogy (É 881)

azt viselnünk, meg nem pirulván azért, az emberek elött, vallást kel (É 888)

szenvedet a gyalázatos halál által, azért azal ahatalomal élyen is az (É 898)

vagyon, setettség ne legyen,. ha azért ate egész tested világos, lészen (É 901)

betsületes maga viselése mindeneknek tettzet. azért minden féle fö renden lévö (MN 8)

szamos mellet lévö szép városban. azért minden nap a hilária (MN 8)

uri személyeknek valamiben kedvit találhatom. azért mindgyárt. rendelést is teszek. hogy (MN 10)

ugy vigyázok reájok. valamint reád. azért mindgyárt el is megyek hozájok (MN 11)

aszony mitsoda rendbe tarttya házát, azért mi is azon rend alá (MN 12)

se senki meg nem segitené. azért rabul meg adá magát, remélvén (MN 15)

veszedelmes társa volna éléonora mellet., azért minden gondolattyát. tsak a boszu (MN 17)

hoza magával hogy mindenre vigyázak. azért észre is vettem. hogy kerm (MN 18)

okoság. és mind az értelem., azért lunlei, a mikor az alkalmatoság (MN 30)

az ura ellen valo panaszra. azért által is látá szándékát, erre (MN 48)

azt meg vallani, mind egy, azért a Császár is tsak hamar (MN 53)

és fiat szülne. hanem ibrahimot., azért egy nehány szor mondá hogy (MN 66)

Azért senki nem is tsudálkozék azon (MN 82)

a mi engemet illet. én azért köteleségel vagyok hozád, és mindeneket (MN 86)

többé házaságra nem adná magát., azért meg házasodék, és szerencséjire. esztendö (MN 87)

mivel hogy mindenik közel volt. azért tsak hamar elé álitták öket (MN 89)

én soha sem találhatok könnyebülést, azért, ha én nekem szabad volna (MN 90)

maga. éttzakára halasztá a butsuzást. azért a midön mindenek nagy tsendeségben (MN 102)

minek elötte tiéd lettem volna. azért látod hogy az én rendem (MN 105)

ritka szépsége meg haladá gazdagságit. azért dom baltazár is. tsak ö (MN 107)

törvényt. meg másolván. szent igéretimet. azért én is alábaihoz borulok annak (MN 117)

dom sebastien halálának orája közelgetet, azért meg maradván ezen szándéka mellet (MN 120)

vagy hogy szerentséseb sorsod légyen, azért azt remelheted is, arra nem (MN 123)

se hideg természetü nem volt. azért tsak hamar meg adák magokot (MN 137)

se rendével. se jó erköltsével. azért mindenekben jó szivel kezdének lenni (MN 138)

királynét is tekintené; azért. látván hogy együt akarnának bcszélgetni (MN 152)

már végben ment volna szándéka. azért mihent avicé királyt látá a (MN 163)

vonhassa. akiknek is földet osztogata. azért kevés idö mulva az országában (MN 171)

és tudom hogy szeretz engemet, azért reménlem hogy meg szánod esztelenségemet (MN 178)

volt azt jól meg visgálni. azért arra is elegendö volt. hogy (MN 192)

erre a vad helyre jöhet. azért szerencsére le irom ezekre a (MN 232)

hogy tudván mind ezeket. ugyan azért nem akarta hogy ötet a (MN 236)

valo mondást, és a halált, azért nem is akarok ezekröl többet (KKU 288)

mellet valo szent péter templomában. azért ha a király. ezt a (KKU 293)

nem adhattya, mitsoda nagy rabság azért é.? mivel a rabságbol némelykor (KKU 304)

az erö. A kristus. ugyan azért nem akartalak vezetni mindgyárt. akeresztnek (KKU 308)

Mennyünk ki azért ő hozája. a taboron kivül (KKU 323)

Mennyünk ki azért ö hozája, a táboron kivül (KKU 323)

aláb valo az elsönél, mondá azért nékie, storophila miért fedezted bé (KKU 325)

is hittam az embereket. legyetek azért tekélletesek. mint ati menyei atyátok (KKU 328)

félni, mivel az. aditsöségnek magja. azért már nem is gondolkodik vala (KKU 329)

akár mely kemény legyen a, azért nagy bátorságal egy keresztet ragadván (KKU 333)

a Cyreneai simon. hanem utánnam, azért ha elö akarsz menni a (KKU 334)

hogy ha velünk nem jársz., {…} azért tsak egy lépést se tégy (KKU 335)

veletek, tiis azon képen tselekedgyetek. {…} azért ha a keresztet jól akarod (KKU 336)

más idöre, jeleit adni hatalmaságomnak. azért leányom én reám valo nézve (KKU 348)

roszasága miat, magát el veszesse. azért nyomoruságokal akarja azt meg gátolni (KKU 357)

Isten mi képen bánik veled. azért visgáld meg jól büneidet, és (KKU 358)

miért bannék olyan formán véle, azért felelé absolon. mert ketszer küldöttem (KKU 368)

nyomoruság arra nem kénszeritené. öket, azért az Isten irgalmaságábol tselekeszi, amidön (KKU 368)

ö tölle kell várni udveségét, azért tsak azt kérjed, tsak azt (KKU 369)

az ö irgalmaságáért. a szenvedésben. azért mondgya Dávid. a sion hegye (KKU 376)

azokal legg több jót tett, azért is mondá egy azon idö (KKU 382)

azért is mondá az elsö, örüllyetek (KKU 385)

nintsen semmi ditsöségeseb. akereszt gyalázattyánál. azért is mondá örömmel az én (KKU 386)

de Isten elött nagy volt. azért is mondá ezeket, nagy örömest (KKU 387)

mely az én tagaimban vagyon, azért jol lehet én az én (KKU 390)

melyel fel feszittsed a testet. azért is mondá dávid. verd által (KKU 390)

képen. fel volt velem feszitve., azért is mondgya az én apostolom (KKU 391)

azon igyekezik hogy hálojában ejthesse. azért is mondgya az én apostolom (KKU 393)

az én akaratom szerént tselekedet, azért nem is azt mondá, hogy (KKU 396)

meg gyogyittsa a külsö seb, azért aki az Isten. ostorát fel (KKU 406)

amás életben tellyeségel meg büntetödik; azért látom én azt, hogy nagy (KKU 407)

melyet meg nem foghatok, kérlek azért magyarázd meg azt nékem (KKU 418)

maga formált néked egy házat. azért addig se ne alugyál. se (KKU 418)

mint egy jutalma ajó erkölcsöknek, azért is mondotta pál a filippi (KKU 426)

vala. el venni akeresztnek hasznát, azért is mondá ezeket a szókót (KKU 428)

is legyenek mindenkor, visgáld meg azért ujontában, jóbót, ugy tettzet mint (KKU 430)

lelki szekér. igen kezdék tettzeni, azért is meg batorodván. ezeket kérdé (KKU 439)

mosták ruhájokot a báránynak vériben. azért is szüntelen az Istennek széke (KKU 446)

uram, uram, nem mennék bé azért az ö országában. azt hinni (KG 454)

és az évangyéliumban foglalnák magokot; azért el mondhatni hogy az idöknek (KG 455)

halála után élt ditsöséges életet. azért miis nem élhetünk lelki életet (KG 462)

uram, uram, bé nem mennek azért mennyeknek országában., mondgya a kristus (KG 472)

Mitsoda gyümolcsötök volt azért akor abünben. a melyet most (KG 481)

illendö nagyságu légyen avéteknek nagyságához. azért akevélységböl fel fuvalkodot elmét meg (KG 483)

ne tarthason a meg eséstöl, azért nintsen is olyan, a ki (KG 484)

idö rövid, evilágnak ábrázattya elmulik, azért a még idönk vagyon., mindenekel (KG 512)

III Meg lássátok. azért mondgya az apostol, hogy óva (KG 512)

lenni, és soha sem aroszra, azért valamint hogy semmi meg nem (KG 514)

a kristus jó illattya vagyunk, azért, valamik igazak, valamik szemérmetesek, valamik (KG 515)

hidegek, se melegek nem vagytok. azért készvagyok titeket ki vetni a (KG 536)

Isten szenttségétöl származik és ered, azért atisztelet is a melyet nékik (KG 538)

egyesülvén pedig véle a menyekben, azért hathatos szószóllóink is lehetnek, ez (KG 538)

angyaloknál, és az egész szenteknél. azért mi is különös tisztelettel tisztellyük (KG 539)

meg engedi azt néked. de azért idejen le kel fekünni, ugy (KG 551)

meg pirulna, és szégyenleném. kérem azért. kegyelmedet. adgya tudtokra, hogy háláado (KG 559)

mind. többet keresztelne szent jánosnál. azért judeát el hagyá. és gallileában (KJÉ 626)

a szavát, aki ötet küldötte., azért ujontában meg mondá nékik, hogy (KJÉ 666)

másikát a ki hatalmasab. igy azért ti közülletek. a ki ellene (KJÉ 699)

az Istennek egy kedves fiát. azért már mostanában nem az ur (KJÉ 724)

ki egy korso vizet viszen. azért kövesék ötet, és ahová a (KJÉ 737)

jöni. hogy öket magához vegye. azért, mondá nékik, tudgyátok hová megyek (KJÉ 742)

Vevék azért jésust, averes palástot levevék rolla (KJÉ 757)

ugyan azon mindenüt, valahol uralkodik, azért az, igen haszontalan és semire (VKT 785)

mely mindenkor kész ameg esésre, azért mindenkor retteg, az elöt arettenetes (VKT 811)

ezt tanittya minden valoságos kereszténynek. Azért amidön az Attya elött hiszi (VKT 812)

uram. uram, nem mennek bé azért amenyeknek országaban. mondgya akristus. hanem (VKT 813)

szeretete. és a maga hittség, azért. aleg drágáb. és leg (VKT 816)

se gyanakodok, se bal itéletüek. azért is mindgyárt utánna veti. legyetek (VKT 826)

bé nem mentek amenyeknek országában, azért a ki magát meg aláza (VKT 848)

Nem tudván. a szegénységnek nyomoruságit. azért mód nélkül valo szeretettel is (VKT 881)

aláztatot. és el hagyatatot kristus. azért, aláb valo könyörületlenségel. vannak. attyokfiokhoz (VKT 888)

az üdveséges oktatást. meg lássátok azért Atyám fiai mint járjatok óva (VKT 895)

töllünk. a mikor nékie tettzik. azért, akár mely nehéz legyen az (VKT 902)

mint sem a magok atyoknak. azért, Isten után. tartoznak nékik tiszteletel (VKT 913)

kivánnya hogy azt fel áldozák, azért, amidön illyen formában életeket el (VKT 914)

Kérlek azért az Isten nevére., olvasad figyelmeteségel (IK/A 25)

is olvasztatta a nap fényel., azért mondgya abölcs. hogy minden ember (IK/A 106)

engedetlené tészi a jó oktatásokra. azért is mondgya abölcs, atudos ember (IK/A 171)

örökké keseregnél is, de soha azért néki, elegendö elég tételt nem (IK/A 251)

két rendre különös hivatás kivántatik, azért, meg ért elmével is kel (IK/A 293)

magadot el nehigyed, se kevély azért ne légy, mert másoknál felyeb (IK/A 323)

Halyátok meg azért kiralyok, tanulyatok. föld határinak birái (IK/A 328)

Mi nem tisztellyük azért a keresztyén Császárokot mint boldogokot (IK/A 329)

és gyakorta örök kárhozatot is. azért ezen rendröl, két dolgot adok (IK/A 340)

Azt mondom azért atyám fiai, az idö rövid (IK/A 350)

Három dolgot adok azért elödben, kedves fiam. az kiröl (IK/B 389)

el akarják őket forditani: midőn azért ily nyilvánsággal látod mind ezekböl (IK/B 403)

ime világosabban adom elödbe, figyelmezzél azért ezen három dologra (IK/B 404)

el végezem az elsö szakaszt. azért elöl kezdvén valamit mondottam. csak (IK/B 439)

boszu allás. és töb illyenek, azért arra vigyáz, hogy mikor ezeket (IK/B 472)

Azért fiam minek utánna meg mutattam (IK/B 494)

meg utáltassák az bünt, midön azért az kisértetek reád jönek, ezek (IK/B 536)

hogy ellenek álhass kéttségben esel. azért is fel adod magadot az (IK/B 544)

attol. némellyeket már meg mondottam. azért kérjed az Isten kegyelmit minden (IK/B 556)

dicsöségiben, valamint sz. hieronimus mondgya. * . azért hogy ebben is kemény szenvedéseket (IK/B 569)

az nagyot is meg bocsáthassad azért, az ki meg bocsáttya büneidet (IK/B 590)

Kérem azért az attyákot, és az anyákot (IK/B 634)

abban menyegzöi ruha nélkül megyen. azért minek elötte abban mennyen., probállya (IK/B 639)

ki az egyházi rendben igyekezik. azért ha arra van szándékod. végy (IK/B 640)

Hallyátok meg azért királyok, vegyétek eszetekben., és tanullyatok (IK/B 654)

kérlek hát azért két dologra vigyáz. 1. hogy (IK/B 665)

valamely vak szeretetnek tanacsát követik, azért is mondgya sz. hieronimus, hogy (IK/B 669)

az iffiu tobiasnak., vedd el azért feleségül magadnak az Isten félelmében (IK/B 671)

az testi gyönyörüségért. meg mondom azért néked, hogy kiken van hatalma (IK/B 671)

láttyuk, az nyomorultul valo házaságokban. azért ha ezekben nem akarsz esni (IK/B 672)

az jó erkölcsüekel valo társalkodást. azért fiam. leg elsö gondod is (IK/B 677)

ez, az vétek büntetésiért vagyon. azért alázad meg magadot az Isten (IK/B 681)

Azért fiam örized magadot az illyen (IK/B 685)

conciliumoktól, vagy az csudák által: azért még is nem üsmérni azt (IK/B 686)

sokal szebb, nemeseb, és rendeseb azért a világnak munkája, mint sem (C/A 35)

kik lelki Attyai a keresztyéneknek, azért mondgya szent Pál. hogy az (C/A 85)

az igasság ki szolgáltatására, választa azért az ipja tanátsabol hatalmas férfiakot (C/A 95)

egész világra el valának terjedve. azért ha a keresztyének leg kiseb (C/A 149)

4. Azért mondgya szent Ignátz martyr hogy (C/A 154)

vagyon e mái napig, holot azért proféta volna és tudná hogy (C/A 185)

hogy szüntelen a szenttségre hivatatnak, azért is szent Pál mikor a (C/A 231)

a menyben. és a földön, azért tanittsatok minden népeket, meg keresztelvén (C/A 237)

fogja segiteni. az igazságnak lelkével. azért aki az Anyaszent egy ház (C/A 241)

mindenkor is ellene volt azoknak, azért nem kel némelyeknek magok viselésekröl (C/A 242)

a valoságos Anyaszent egy házat, azért sysmathicusok (C/A 252)

tsak fogadot fia volt, és azért el mondhatni hogy a Boldogságos (C/A 270)

A nékünk botsánatot nyer. 2. azért az Isten irgalmaságal teként reánk (C/A 358)

akristus születésének ki nyilatkoztatását apásztoroknak., azért ebben a Misében tisztelhettyük az (C/A 430)

igaság nyilvan ki tettzik, azért lehet ezt a harmadik Miset (C/A 431)

E bántaé meg titeket. ha azért látándgyátok az embernek fiát fel (C/A 531)

elött. és ellenkezöt az Évangyéliumal., azért ezeknek nem kel Communicalni adíg (C/A 544)

szál némelykor a familiákra., és azért meg engedi hogy régi familiák (C/A 624)

elmelkedés. és a gondolkodás., kitsoda azért aki alkalmatos lévén a vétekre (C/A 693)

lehet viszá élni, ebben áll azért a viszá élés amelyben gyakorta (C/A 697)

a görög forditás szerént. mikoron azért áldoznának, azurnak, és böjtölnének, mondá (C/A 752)

leg aláb némellyek közüllök, de azért nem tilttya az olyan misét (C/A 769)

nemelyek pedig lelki okokra magyarázák. azért fel teszem mindenikét, de azt (C/A 794)

mi szükséges az Isteni szolgálatra. azért el mondhatni. hogy mostanában is (C/A 807)

érdemes, hogy azt bé mutassa, azért ugyan akristust is kéri. hogy (C/A 836)

a kenyeret az oltárra teszik, azért már akor a paténa nem (C/A 843)

élyenek, és tsufságra ne fordittsák, azért tsak akor is tanitották a (C/A 843)

nem Communicalhat akét szin alat, azért a szentelt ostyának egy részit (C/A 849)

sokal szebb, nemeseb. és rendeseb azért avilágnak munkája, mint sem emberi (C/B 938)

egész világra el valának terjedve; azért ha a keresztenyek leg kisseb (C/B 1029)

embernél. Az Angyal bé menvén azért. házában mondá. Üdvez légy Mária (C/B 1031)

egy profétát fog közöttetek támasztani, azért azt halgasátok. és néki engedelmeskedgyetek (C/B 1059)

a menyben. és a földön. azért tanittsatok minden népeket, meg keresztelvén (C/B 1081)

fogja segitteni az igazságnak lelkével. azért aki az anyaszent egy ház (C/B 1084)

mindenkor is ellene volt azoknak, azért nem némellyeknek magok viselésekröl. kel (C/B 1086)

tsak fogadot fia volt.. és azért. el mondhatni. hogy a Boldogságos (C/B 1104)

az ollyan a püspökököt illeti., azért. semmi féle pap a fogadást (C/B 1198)

születésének ki nyilatkoztatását. a pásztoroknak., azért ebben a misében tisztelhettyük. az (C/B 1228)

E bántaé meg titeket,. ha azért látandgyátok az embernek fiát fel (C/B 1302)

elött. és ellenkezöt az Evangyéliumal., azért ezeknek nem kell Communicálni addig (C/B 1312)

avétek iránt, azért az ö igazán valo töredelmeségekröl (C/B 1354)

lehet viszá élni, ebben áll azért a viszá élés. a melyben (C/B 1422)

hogy az Istentöl vették mindeneket, azért szükséges nékiekis, valamint a leg (C/B 1428)

és bizodalom nélkül mégyen végben., azért, az Istenben valo bizodalomal. és (C/B 1428)

nem értették, mind azon által, azért a nyelvet meg nem változtatták (C/B 1439)

helenica nyelv meg változván, azzal azért a lyturgiát meg nem változtatták (C/B 1439)

a görög forditás szerént. mikoron azért áldoznának az urnak. és böjtölnének (C/B 1462)

képpen Istentöl., hanem akristus által, azért, ebben az áldozatban, ö néki (C/B 1469)

bótsánando vétekért, nem is szükséges azért, apenitentzia tartásnak szenttségihez járulni., de (C/B 1469)

leg aláb némellyek közüllök, de azért nem tilttya az ollyan misét (C/B 1475)

jó, és szent. 1. mert azért nem különösön valo áldozat, hanem (C/B 1475)

viselésröl tehet itéletet a belsöröl, azért oly tellyeségel is akarja hogy (C/B 1484)

együt ajánlya a szent áldozatot., azért akiktöl meg lehet, igen hasznos (C/B 1486)

mi szükséges az Isteni szolgálatra, azért el mondhatni. hogy mostanában is (C/B 1503)

parantsolatbol., és Isteni szerzésböl vévén, azért is mérészellyük néked mondani. Mi (C/B 1531)

a kenyeret az oltárra teszik. azért már akor apatena nem lévén (C/B 1531)

éllyenek, és tsufságra ne fordittsák, azért tsak akor is tanitották a (C/B 1532)

valoság alá vettettek akarattyok ellen, {…} azért, tsak egyedül. a kristus érdeme (C/B 1550)

ezután. az oltár szenteléséhez fogg,, azért, az oltár elött. el kezdi (C/B 1560)

valamint eki tettzik az imádságokbol., azért rövideden azokot a Ceremoniákot teszem (C/B 1564)

teremptette el érhesse, ezt nevezik azért. avallás historiájanak (C/B 1580)

magáért óltotta mi belénk. szükséges azért annak a szeretetnek, jónak, és (IJE 16)

szereté, hanem magáért, roszul élvén azért a jóval, azt meg is (IJE 16)

akadályokat, és ellenkezéseket szenvednek evilágon. azért. azok az akadályok (IJE 16)

azt követi. aki azt miveli. azért kételenek valának resttségeken eröt venni (IJE 33)

Nem kel azért semmit is halogatni. és igy (IJE 65)

teremtették, hanem kezdeteknek kel lenni. azért azok ollyanra vezetnek minket; a (IJE 67)

szeretetnek. nem kell henyélönek lenni. azért azt mondgya másut. hogy aki (IJE 69)

mint hogy kényesen neveltetet volt, azért tsak ugatot. és annak abetsületes (IJE 79)

tudnak. mint sem az aszonyok. azért jobban is tudgyak a neveltetésnek (IJE 81)

azon tanulás. mint a férfiunak, azért ollyan dolgokra kell tanittani, a (IJE 99)

szollottunk, azért mi nem…….itt a páter (IJE 107)

látom hogy kegyelmednek unadalmat okozok. azért inkáb halgatok (IJE 107)

nehány száz esztendök mulva beszédében, azért igy felel kegyelmednek. azért kérem (IJE 115)

láttya, hogy nem szükségböl dolgozik, azért, minden ember azt fogja mondani (IJE 149)

emberek tudatlanabbak voltanak a mostaniaknál., azért azt gondollyák magokban. hogy most (ISZ 172)

nehez volt örökös joszágot szerezni. azért ajoszágban valo telhetetlenség. és nyughatatlanság (ISZ 193)

az eleitöl maradot örökségét, atörvény azért mondgya hogy aföld az Istené (ISZ 194)

nékíek, az idegenekel valo közösködés, azért valamint azt már meg mondottuk (ISZ 195)

karjokot, lábokot bé nem fedték, azért az ö ruhájokhoz. nem kivántatot (ISZ 200)

valoságot, azért öket. mindenek gyülölték, azért sokan,. élettyeket is el vesztették (ISZ 238)

esze, hanem tsak innep napokon. azért, vagy az idegenek innepeire kelleték (ISZ 245)

az öreg névböl, titulust tsináltanak, azért a görög szóból, a papi (ISZ 251)

a salamon költtségit nem követheték, azért, midön aszükség hozta magával, egyiptumba (ISZ 258)

rosz következet, az illyen szövettségekböl, azért, aközöttök lévö bölttsek, jobban szereték (ISZ 266)

alat hagyák nékik meg tartani, azért is hérodotes szolván az egyiptumbéli (KSZ 340)

dolgok apiatzon mennek vala végben., azért szokás volt. ót valamely bálványnak (KSZ 352)

mint az örökké valoságnak kapuját, azért tsak. nem mind jó életet (KSZ 376)

jo erkölcsökért, és érdemes voltokért, azért is alexander severus Császár, hogy (KSZ 379)

le irtam, sokáig meg maradának, azért itt már. tsak azt kell (KSZ 392)

esöben. alkalmatos afejet béfedni véle, azért nem tsak a közönségesek. de (KSZ 443)

ollyanokot kik fegyvert nem viselhetének, azért azoknak is indulgentiát adtanak, a (KSZ 479)

mondgyák sokan az Atyák közül. azért nem is volt egy aránsu (SUT 530)

volt egy aránsu mindenüt, vagy azért, hogy ahoz tettenek. bizonyos Anyaszent (SUT 530)

Minden emberi segittségtöl meg fosztattunk, azért ne nyughatatlankodgyunk; vessük egyedül az (SUT 591)

Jésus kristus nevéért adták. küldöttük azért Judást, és silást, kik magok (SUT 646)

vagy jövendöt mondatot véle, és azért, agazdájának nagy hasznot kereset, ez (SUT 653)

esék a ti véretek, én azért ártatlan vagyok, én ezután a (SUT 669)

hogy igen szorgalmatos az áldozatokra, azért arravalo rendet ís ada neki (SUT 680)

ha követték is annak Cérémoniáit. azért ditsekedtenek. és a ditsöséget magoknak (SUT 697)

görögül nem tudtanak. és akiket azért.szent lukáts Barbarusoknak nevezi. jól (SUT 726)

mint hogy az el mulhatot. azért igen fö oktatásokot ád néki (SUT 747)

akik hizelkednek vala. rosz indulattyoknak, azért is mind a magok hasznokra (SUT 756)

mehet a menyekben. fel emelteté azért magát az áerbe két (SUT 758)

Néro haragjátol. de tellyeségel., még azért. meg nem menekedék aveszedelemtöl., az (SUT 759)

a meg vételt igen segité, azért is a pártosok. fejeknek üsmerték (SUT 787)

a sido vallásra állottak vala. azért igen el titkolák elöttök szándékjokot (SUT 797)

látá hazáját abban az állapotban., azért is nem gondolkodhaték semi más (SUT 838)

azok – 77

azt vartuk. hogy reánk omollyanak azok a viz hegyek; de még (TL 7)

nem kivánom ugy látni, valamint azok akappan formában herélt emberek láttyák (TL 11)

azért néma szolgákot tartanak., és azok az intést ugy ertik, mint (TL 16)

látogatására jöttenek, sok udvarival. de azok ollyan rongyosok voltanak. valamint a (TL 39)

és ha ezt meg csinállyák. azok, akik mi nálunk hatalmasabbak. és (TL 42)

fekete tenger zugását jol hallyuk, azok a nagy rettentö sajkák elöttünk (TL 44)

a fejdelem embereit fogják vinni. azok is már rakodva vannak, bercsényi (TL 51)

ember azt meg gondollya, hogy azok a szegény rabok. csak nem (TL 53)

ezek pedig azok a rend tartások, regel hatod (TL 57)

sidó valamint másut. ezek tehát azok a szép versek, olvassa kéd (TL 67)

gazdagabbéra. valo hogy világi modon, azok jobban vannak, de mint hogy (TL 83)

is azt teszem fel. hogy azok a hires romaiak nem tudom (TL 92)

püspökök sok kisérökel szálván reájok. azok öket mindenekböl ki eszik. de (TL 95)

küldöttél, de ha szépek is, azok Csak szamárok, hanem küldgye egy (TL 95)

leányival, távul legyen. abizonyos hogy azok nem érdemlik a feleség nevet (TL 99)

dolgozik számára. de mint hogy azok az állatok, nagy ehetök, és (TL 102)

noha jobban gondolkodnak. sokszor, mint azok, akik aztot csak bátran ki (TL 106)

rosz erkölcsöt látván. el tanulván. azok benne csak nem holtig meg (TL 107)

magát boldognak, halála elött. ha azok nem boldogok kik hazájokban vannak (TL 110)

féle aszszonyok lesznek, és nem azok. akik itt a földön élnek (TL 114)

már meg, afrikában, és amérikában. azok a vad emberek. akik igen (TL 122)

valo gondviselésre szánák magokot. de azok csak nem mind hadi emberek (TL 125)

lakik. valamint nálunk a czigányok. azok pedig mind tolvajok és ezeket (TL 132)

és uton járo. valo hogy azok a szent szarándokok, gazdagon bujdostanak (TL 132)

az ollyan pásztori életet, mert azok a szent juhászok, csendes életet (TL 132)

vandorlo, és henyénlö élet. példa azok. akik mostanában is sátorok alat (TL 133)

fogad két vagy három embert. azok szedik. és puttonokban aszöllöt haza (TL 138)

roszul is, meg fejtem kérdésidet. azok a mély kérdések pedig, ha (TL 142)

és a kik véle valának. azok a pátrona hiveit, a kik (TL 170)

ollyan szomoru dolgokrol irni., hogy azok a kalmárnék. ugy rea tarttyák (TL 172)

nem tudgyák magokot tartani mint azok a görög aszszonyok. mert a (TL 172)

látván. nagy vigasságal gondolák. hogy azok, akiknek nevek meg vagyon jegyezve (TL 177)

vagyon jegyezve keresztel, hogy már azok el veszet emberek. nagy örömökben (TL 177)

utálatos halálal vész el, valamint azok. ez a félelem szüntelen elméjiben (TL 179)

a gyengeségek, valamint másokban., hanem azok boldogabbak, akikben leg kevesseb találtatik (TL 180)

abban modot is találának, hogy azok közül alevelek közül kaphatának. és (TL 181)

aszszonyokrol nem is szollok, mert azok. száz esztendeig gyászolhattyák, éltében. a (TL 181)

vagyon két száz ezer prokátora. azok meg fognak felelni. meg is (TL 182)

a mely dicséretes. és dicsöséges. azok az országokot nyerö hiresek., mit (TL 185)

ollyan férfiakot, és aszszonyokot akikben azok ajó erkölcsök, melyeket te kivánsz (TL 187)

hoszu álomra azembereket. ha szinte azok anagy dolgok minket ki rekesztenek (TL 195)

ahelyeket csak pusztán látom. és azok apuszta helyek keserüségel töltik bé (TL 205)

csinálva, mint másoknak szokot lenni. azok mind más formájuak voltak, a (TL 210)

fog nöki mint a karom, azok pedig hoszak., az ételre azok (TL 218)

azok pedig hoszak., az ételre azok néki nem használhatnak, de azis (TL 218)

és a katonak alá. de azok posta lovak. el lehet itélni (TL 227)

nem jött. a kik jöttek, azok a fára valo fel magasztaltatást (TL 227)

a mely igen sok., és azok atestörzök, akik már mindenkor mellette (TL 228)

vagy szelidek nem tudom, mert azok örökké a szigetekben laknak tsak (TL 233)

az egész nemzetünknek, és boldogok azok, kik tanulni fognak rajtunk, kik (TL 235)

kérdi töllök hogy mit akarnak, azok felelik, hogy egy holtat akarnak (TL 236)

veder bort adok néktek, de azok tsak ásnak., a pap 4 (TL 237)

hogy meg tudgyad néném, hogy azok a veszet kozákok el nem (TL 244)

találtam foxánig azontul találtam; de azok ide valo törökök lévén, nem (TL 245)

igen jó, nem ugy mint azok. akik nem is adnak., még (TL 257)

szerént valo igazgatása modgyának, vagy azok okoságának akik azt igazgattyák. nem (TL 261)

nem a magyar Timáraink, és azok, akik olyan jószágokot birnak tartoznak (TL 262)

azt jó meg tudni. hogy azok ajoszágok noha örökösök legyenek is (TL 262)

veszik, martyroknak tarttyák és hogy azok mindgyárt egyenesen postán mennek paraditsomba (TL 263)

vették aneveltetést, és az eledelt., azok az iffiak pedig töbire keresztyén (TL 264)

udvari fö tiszttségeket viselik. ezek azok., A seliktar Aga. aki a (TL 264)

de a kiknek fiok volt, azok bé, lesznek rekesztve. holtig (TL 265)

hogy elsöben abban ahivatalban. mint azok akik atöronybol a népet az (TL 273)

meg külömböztetnek magok közöt aruhajokal., azok közöt leg nevezetesebbek. leg közönségesebbek (TL 275)

nem háboritya, ót is sétálnak azok a tekélletes szépségek, akik se (TL 285)

Isten uttyában halnak meg. mert azok az Istenben élnek. az ö (TL 285)

a szemeim elött voltak. talám azok akarnak le esni. ugy is (TL 286)

mitsoda rettentö sok gyilkosok voltak. azok, mivel mindnyájan. reája allottak hogy (TL 294)

országba az öreg rakotzival jötünk. azok közül tsak én (TL 299)

hanem akik most velem vannak azok ujak. mitsodás avilág menyi valtozáson (TL 300)

a’ Testvér Atyafiak érezhetik, még azok is, a’ kik 53 esztendőtől (ML 306)

a’? tsak egy vettetet ki azok kőzűl, valamint a’ férges alma (ML 311)

az Őtsém Uram neve is azok kőzőtt volna (ML 318)

borai termettek, oh mely édesek azok Abafáján, és mely keserűek nékem (ML 320)

az ő Missionariusok, a’ dervisek azok prédikállanak, azok olyanok mint nálunk (ML 322)

Missionariusok, a’ dervisek azok prédikállanak, azok olyanok mint nálunk a’ barátok (ML 322)

meg vagyon mettzve, gyűrűben valok, azok olyan Antiquitasok, a’ melyek igen (ML 325)

azokal – 4

huszig valo bialokot hajtottak. és azokal egészen fel kevertették atót. és (TL 65)

nem tudná, mint kel bánni azokal a selyem csinálo munkásokal. de (TL 102)

azután más rendbélieket vivének eleiben. azokal is ugy bántanak. fél ora (TL 221)

törökök azon anapon meg békélnek azokal a kikel roszul voltanak. és (TL 284)

azokat – 3

még keservesebbé, kételen lévén még azokat el hagyni, én pediglen meg (ML 309)

de meg hogy tanityák it azokat a’ nagy jámborságra, szelidségre, a (ML 321)

ked szabadságot ád réá én azokat bé kűldeném, ide gyakorta jőnek (ML 324)

azokban – 6

a töt le kel tenni, azokban akis kezettskekben. a pennát kel (TL 9)

pedig igen jol mivelik; és azokban a sok gyümölcs fák. ugy (TL 56)

hogy a magához valo szeretetnek. azokban része lehetet, de a leheté (TL 186)

lehetet találni. bort eleget, már azokban a falukban szalonna elegendö, a (TL 223)

kápolnákot épitettek, ahová temetik öket. azokban szüntelen valo égö lámpások vannak (TL 274)

kík az ö lelkekért imádkoznak azokban a kápolnákba. ezen kivül minden (TL 274)

azokbol – 2

mutatni akéd leveleit. meg tanulhatnák azokbol. hogy miben áll. a nyájaságal (TL 134)

benne. agörögök sokat el vittek azokbol., mint hogy pedig a vezér (TL 293)

azoké – 1

enem ahitetlenek uttya, se nem azoké a kikre méltán haragszol.) ennek (TL 282)

azokért – 1

rendüek, és a szegények., csak azokért vannak evilágon, valamint avizben, az (TL 83)

azokhoz – 3

annak lenni. már viszá térek azokhoz., akiket magnak meg hadnak, a (TL 105)

székiröl, és fel. kiáltaná., {…} , de azokhoz nem értvén. ollyan tanácsot kel (TL 108)

is szollok, mert már kéd azokhoz szokot; csak joknak talállya kéd (TL 134)

azoknak – 27

az erdélyi nagy hegyek., némelykor azoknak atetején mentünk el, némelykor pedig (TL 7)

tudgya hogy mint kel folyni azoknak, de azon szomorkodnám ha nem (TL 21)

szerént. a fiainak. fiait, meg azoknak fiait meg ne lássa, agyermekeknek (TL 34)

válogatot virágban lévö leányt adot. azoknak igen szepeknek kelletet lenni, és (TL 37)

kénszeritenék aleányokot, hogy ha csak azoknak nem volna arra kedvek., azt (TL 39)

a bujdosoknak, de még föképpen azoknak. akik török országban bujdosnak, mert (TL 41)

bujdoso fejdelmet szolgálnak. hogy lehetne azoknak valamijek. avalo hogy kivált mi (TL 51)

akik mivelünk roszat akartak tenni, azoknak rosz szándékjokot, az Isten jovunkra (TL 55)

holnapban. bialokot ölnek meg. és azoknak ahusábol kolbászt csinálnak. és mindenüt (TL 67)

ki afiait szeresse. a ki azoknak, mindennap. bizonyos orában fris levelet (TL 103)

vevék fel a keresztet, mert azoknak akik el akartak menni, nem (TL 146)

most is irhatnék ha akarnék. azoknak pedig csak az az oka (TL 170)

lévö nagy uraknak szerencsétlenségek. és azoknak keserves halálok. elméjében szomoru gondolatokot (TL 179)

erkölcsöknek, olyan kezdetet adcz. mely azoknak nemeségeket. és fényeségeket. meg homályosittya (TL 185)

a számát fel irja. már azoknak többé, érdemit ne várja (TL 195)

igazat mondanak. és azIsten pártfogoja azoknak, kik az egyenes uton járnak (TL 210)

kédnek. hogy sok embert tartot. azoknak sok fizetést adot. és meg (TL 210)

kedvez a maga nemzetinek, és azoknak inkáb hiszen. és azt cselekszi (TL 242)

kalarást is adot mellém. de azoknak semmi hasznát nem vettem, csak (TL 245)

gerezd szöllöt is hoztak. én azoknak ugy örülök, mint ha atokai (TL 254)

oda még a férfiakot is. azoknak is szükségek vagyon arra, hogy (TL 261)

a chernegir basi. a feje azoknak. kik a csaszár ételét meg (TL 265)

lámpások vannak, bizonyos jövedelem pedig azoknak számokra, kík az ö lelkekért (TL 274)

pökni. mindgyárt el vesztené keserüségit. azoknak a szemek olyan nagy mint (TL 285)

hat száz bárányt öltenek meg. azoknak meg ételére, két millium öt (TL 294)

Ked fekete petséttye nehéz, hát azoknak az ártatlan Lelkeknek fekete szint (ML 316)

nem tsak irigyelni, hanem tsudálni azoknak szépségeket, a’ melyeket a’ Kép (ML 321)

azokon – 2

viszá kivánom duplán. és még azokon kivül. uj eröt. asok levél (TL 140)

menni, elég a hogy mi azokon megyünk., ugyan postán is térünk (TL 227)

azokot – 34

fejér szokta huzni. vagy vonni. azokot pedig az ügettetéssel nem terhelik (TL 9)

közél vagyon a padláshoz, még azokot sem lehet ki nyitani, ugy (TL 25)

de amikor kéd hireket ir. azokot el lehet hinni, de az (TL 42)

de másut csak faluknak hinák azokot, a többi közöt jénikö a (TL 44)

másut. egy vármegyében elég volna. azokot pedig igen jol mivelik; és (TL 56)

lévö harmintz jancsár, meg tanyitaná azokot, a kik valamely garázdát akarnának (TL 57)

mit. azt gondollya hogy én azokot mind nagy figyelmetességel halgatom, ugyan (TL 59)

bé zárom, és rend szerént azokot fel nem nyittom másnap hatod (TL 59)

látunk europában, ami meg szabadulásunkal, azokot is ö vezeti. és nem (TL 61)

talállyam kédnek. leg elsöben, is azokot akis tojás formákot. lágy meleg (TL 105)

aki a hazájokban lévöket élteti; azokot ót meg hadta. minket ide (TL 110)

és nem szükséges szánni. hanem azokot kel szánni, a kiket árvául (TL 117)

azon lészen. hogy ki szabadithassa azokot a szegény papokot. a kik (TL 121)

volt bajok hogy palotakot épittsenek, azokot gazdagon fel ékesittsék. az unadalmas (TL 133)

a kéd köszönetit illeti, én azokot mind viszá kivánom duplán. és (TL 140)

természet szerént, mert a tudomány azokot fel nem ékesitette. se ajo (TL 150)

a szüzeséget meg unták volt. azokot férhez adá. apapi joszágokot. az (TL 158)

boldogságban lesz szabad szeretni, mivel azokot a szép óldal csontokot: minden (TL 159)

ha a kettövel meg elégesznek, azokot nékik küldik. hogy ha pedig (TL 165)

hogy micsoda dolgok. folynak. és azokot követi, az uj kincs tarto (TL 174)

urunk. mindenkor igyekezet azon, hogy azokot el üze közüllünk, de még (TL 175)

mikor valaki valamit akar, én azokot a virágokot méregel meg hintettem (TL 176)

közül alevelek közül kaphatának. és azokot. a sultánnak adák, aki is (TL 181)

állok magam is. hogy ami azokot anevezetes cselekedeteket illeti, hogy a (TL 186)

és beszéllet velünk. most pedig azokot ahelyeket csak pusztán látom. és (TL 205)

azis bizonyos hogy a természet azokot néki hasznára adta; az is (TL 218)

sok szép drága munkára fordittyák azokot, de a mit leg inkáb (TL 218)

ö vajdasága sem várja bé azokot ajó mag kozákokót., vagyon is (TL 245)

leg inkáb erre is tanittyák azokot, a kíket a császár udvarában (TL 263)

rendeltettek, a mint is hogy. azokot. a kik a császár parantsolattyábol (TL 263)

akik férfiu gyermekeket hoznak evilágra. azokot ugy tekéntik mint Császárnékot, és (TL 278)

nem kel aholtak közi számlálni azokot. kik az Isten uttyában halnak (TL 285)

az Istent hogy büntetné meg azokot kik a békeséget fel bontották (TL 295)

pompás alkalmatoságal látya az ember azokot a’ drágán fel őltoztetet lovakot (ML 321)

azokra – 153

hagyot, itt idegen. országban, de azokra is gondgya lészen annak a (TL 117)

sajnályad meg halgatni kérdésimet. és azokra meg felelni. neked, aki mind (TL 186)

szüntelen ellene állyunk akivánságoknak, melyek azokra vezethetnek, akörnyül metelkedés, akereszttségkor kezdödöt (É 89)

ha az Isten hijaé öket azokra, vagy sem, az Atyák az (É 102)

tölttseis valaki életét, de. ha azokra nem hivatatot, nem rendeltetett, és (É 141)

tartozunk azokot el titkolni, amidön azokra kötelesek vagyunk, hanem tsak annyiban (É 171)

hogy az Isten nem hivut azokra a hivatalokra, a melyekre illyen (É 227)

jót szerese. mi nem figyelmezünk azokra amelyek látatnak. mondgya {…} hanem amelyek (É 240)

tanácsot kérjenek ollyanoktol., akik üsmérnek azokra érdemeseket, és kérni kel az (É 250)

azok kik a béneficiumokra vágynak. azokra érdemeseké, ugy hogy aleg érdemesebbek (É 250)

azért hogy mi magunk emlékezünk azokra, és hozája valo hálá adoságunkért (É 281)

hanem halgatásunkal., mutasuk meg, hogy azokra nem hajtunk (É 371)

a kristus. lábait tsokolgattya. és azokra keneteket hint (É 424)

és aleg nyomorultabbakot is, és azokra hinteni gazdagságát:, és mind azt (É 424)

vala azokot. és kenetet hinte azokra, a farisaeus pedig ezeket tsufságal (É 426)

a nyomoruságokot, a melyek todulának. azokra az Istentelenekre., kik bé dugák (É 433)

lehet még ezt ajövendölést terjeszteni, azokra is, akik ellenségi a kristus (É 443)

mondá néki, semmit nem felelsz azokra a mit ezek ellened bizonyitnak (É 466)

mondani; és viszá nem kel azokra térni, illyen vala a szent (É 519)

minden tselekedetinkben. és magunk viselésében, azokra vigyazunk. a mi urunk (É 537)

nem olttya a szeretetet, de azokra okot nem ád, se azokot (É 575)

nem szünöl gond viselésedet hinteni azokra, a kiket meg gyarapitod szeretetedben (É 622)

a port, mely reájok ragadot, azokra hánnyák, kik öket bé nem (É 655)

azt hagya ahiveknek, hogy vigyázanak azokra, kik viszá vonásokot, és botránkozásokot (É 703)

A kristus miért haragudot meg. azokra, kik atemplomban, holmit árultanak (É 720)

a kristus hozta azt nékünk, azokra az Apostolit meg tanitotta, és (É 730)

nyitatik, és a menyei kints azokra hintetik, akiknek elegendö tiszta szivek (É 750)

amelyeket böségel hinti az Isten azokra, kik az ö parantsolatinak uttyan (É 756)

hajával törölgeté, meg tsokolgatá, és azokra kenetet tölte (É 758)

melyet jelenti ahaj, hinttsen keneteket azokra, könyörögvén érettek, és jó példákot (É 759)

ki irttsuk magunkbol. ahajlandoságokot melyek azokra visznek. és hogy el fogyaszszuk (É 769)

is biza ezt szent pál azokra akik lelkiek, az az, akik (É 776)

érdemiben. és ugyan egyedül tsak azokra támaszkodik (É 817)

nem fogadgyák öket, rázzák le azokra a sarujokra ragadot port (É 866)

melyek kemények valának. tsak éppen azokra figyelmeze, a melyekel meg igéré (MN 22)

basának parancsolatot, hogy ugy vigyázna azokra a gyilkosokra, hogy egy se (MN 61)

az emberi tekintetért. ne álla azokra a modokra. a melyeket beliza (MN 149)

hogy vegyed viszá jó téteményidet. azokra szükségem vagyon., hanem tsak arra (MN 189)

akadályokot veted elömben., de én azokra reá készültem. és abban bizonyos (MN 195)

az Isten is kereszteket küld azokra. akiket szeret. azért hogy a (KKU 277)

mitsoda áldást mond az évangyélium azokra kik én érettem meg türköztetik (KKU 307)

néki beszélleni. de mint hogy azokra nem felele. tsudálni kezdé. és (KKU 309)

az én apostolom mondgya. nem azokra nézünk, a melyek láttatnak. hanem (KKU 325)

a melyek hát meget vagynak. azokra igyekezél. a melyek elöl vagynak (KKU 346)

oly gyenge lévén, hogy lehessen azokra szert tennem (KKU 420)

inkáb kisérti az ördög. és azokra. leg nagyob irigységel vagyon (KKU 426)

reád ne szályon. amelyet mondanak azokra kik gondolatlanul. munkálodnak az Isten (KG 536)

nem szabadosok. hogy ha csak azokra nem adnak alkalmatoságot. ót nincsen (KG 548)

bé vette leg elöbször, noha azokra szüksége nem volt, de példát (KJÉ 584)

meg törölé, meg tsokolá. és azokra hinté alabástrom edényben lévö kenetet (KJÉ 652)

a sidok jérusálemben el menni, azokra az napokra, véghetetlen nép gyülekezék (KJÉ 679)

amelyeket halottak. és meg tanittya azokra, a melyeket akoron meg nem (KJÉ 745)

sok féle vetkekel., de jesus azokra nem felele, ugy anyira hogy (KJÉ 754)

a rendeletlenségeket; mert leg gyakrabban azokra nem hivatattak még is azokra (VKT 802)

azokra nem hivatattak még is azokra adgyák magokot. és elegendö értelmek (VKT 802)

a ki nevetz. a melyek azokra esnek, akik a vigaságot. tsak (VKT 900)

elött az utolso napon, én azokra gondot viseltem, azok tésznek bizonyságot (IK/A 29)

három következendö dolgokban, kérlek hogy azokra figyelmez (IK/A 36)

hogy ötet is azokra kénszerittsék akinzásokal., a melyek soha (IK/A 54)

azt az utat, és magadot azokra a szükséges modokra oktattatni. hogy (IK/A 84)

a midön az emberek minket azokra tanitanak beszédgyek által., ugyan ezért (IK/A 89)

akár mely okot adot is azokra. semmi szándekod ne légyen a (IK/A 250)

testet egéségben tarttyák, vigyáz tehát azokra a miket mondottam néked, de (IK/A 266)

meg nem visgálván magokot, ha azokra alkalmatosoké. és ha az Istentöl (IK/A 281)

hanem azt tekinsd meg. ha azokra vagyé hivatalos Istentöl. vagy nem (IK/A 295)

sokáig meg visgáltad volna magadot, azokra hajlandoságodot nem érzed, vigyáz hogy (IK/A 295)

vallás meg tanittya még öket azokra az okokra a melyek különösök (IK/A 299)

inkáb, a midön ök adgyák azokra öket, vagy igéretekel. vagy fenyegetésekel (IK/A 300)

az Isten átka szál gyakorta azokra. akik azt meg gyüjtik. mind (IK/A 306)

vétessenek. hanem tsak azok. akik azokra méltok. és akiknek meg probált (IK/A 311)

nagyob hatalmok. és szabadságok volna azokra (IK/A 330)

meg kel üsmérni, minek elötte azokra adgya magát valaki. hogy azt (IK/A 340)

Isten malasztival nem ellenkeznek, és azokra magokat érdemetlenekké nem tészik, iffiúságoknak (IK/B 401)

mint kéne, hogy alkalmatosak lehessenek azokra. mellyekre az Isten rendelte öket (IK/B 433)

szolgálaton, tiszteletel. töredelmeségel, és figyelmeteségel. azokra az szent dolgokra. és nem (IK/B 486)

az üdveségekben munkálkodgyanak. adván magokot azokra, az mi az vallást illeti (IK/B 558)

kegyelmet is nyer az Istentöl azokra . . kik néki adgyák magokot (IK/B 570)

pedíg ollyan nagyok. hogy lehetetlen azokra rea nem térni. ezek azok (IK/B 588)

ettöl eredet. a mely nevet azokra szokták adni a kik a (C/A 265)

könyve. Azért hogy meg emlékezünk azokra a titkokra a melyeket jelentenek (C/A 382)

{…} Midön azokra esküsznek,, arra is esküsznek olyankor (C/A 392)

de még utállyuk, és ha azokra alkalmatoságot nem adunk, söt még (C/A 417)

követésit jovallya nékünk akristus., és azokra int, de azokra nem kötelez (C/A 477)

akristus., és azokra int, de azokra nem kötelez., ez igy lévén (C/A 477)

követni betü szerént is. akik azokra köteledzik magokot fogadás tétellel (C/A 477)

Jesus vérinek, érdeminek, és halálának azokra valo illetése (C/A 500)

ígéreteket tettek volt kereszttségekor. mert azokra tartoznak meg tanitani fiokot. hogy (C/A 512)

magok nem tudgyák. hogy tanithatnak azokra másokot (C/A 512)

Régenten fejér ruhát adtanak azokra akiket meg kereszteltenek, hogy a (C/A 519)

nem tudgyák. mind adig valamég azokra magokot nem oktattattyák (C/A 600)

kel hagyni hogy a tzimerit azokra ne tegyék, mert az Anyaszent (C/A 610)

még szükséges azon kivül hogy azokra (C/A 621)

joszágok közösök voltak, apüspökök viseltek azokra gondot, és ök is tartották (C/A 627)

mivel ez a név tsak azokra illik. akik áldozatokot áldoznak (C/A 758)

legyen azokra apapokra, kik azoknak az oltároknak (C/A 773)

elött az imádságokot, mivel anépet azokra oktattyák, és neki azokot meg (C/A 817)

ujait. bort és vizet töltenek azokra, a melyekel a kristus testéhez (C/A 859)

Istent azon kérik hogy méltoztassék azokra küldeni a szent Léleknek erejét (C/A 868)

a kiket az Apostolok rendeltek, azokra a papok réájok tették kezeket (C/A 871)

két fundamentuma vagyon., és hogy azokra a falakra a tizen ket (C/A 886)

név ettöl eredet., amely nevet azokra szokták adni, akik a szent (C/B 1100)

könyve. azért hogy meg emlékezünk azokra atitkokra amellyeket jelentnek., és azokért (C/B 1191)

{…} midön azokra esküsznek, arra is esküsznek ollyankor (C/B 1198)

de még utállyuk, és ha azokra alkalmatoságot nem adunk, söt még (C/B 1217)

jovallya nékünk a kristus., és azokra int,, de azokra nem kötelez (C/B 1262)

kristus., és azokra int,, de azokra nem kötelez. ez igy lévén (C/B 1262)

képen azokot követni. a kik azokra köteledzik magokat fogadás tétellel (C/B 1262)

igéreteket tettek volt kereszttségekkor. mert azokra tartoznak meg tanitani kereszt fiokat (C/B 1288)

azokot nem tudgyák. hogy tanithatnak azokra másokat (C/B 1288)

Régenten. fejér ruhát adtanak azokra akiket meg kereszteltenek., hogy jelenttse (C/B 1293)

nem tudgyák. mind addíg valamég azokra magokot nem oktattattyák (C/B 1353)

kel hadni hogy a tzimerít azokra ne tegyék. mert az anyaszent (C/B 1361)

még szükséges azon kivül. hogy azokra a szent szolgálatokra hajlandok, alkalmatosak (C/B 1368)

közösök voltak. a püspökök viseltek azokra gondot., és ök is tartották (C/B 1372)

mivel ez a név. tsak azokra illik, akik áldozatokot áldoznak (C/B 1466)

arra inti, hogy gondviselésel legyen. azokra a papokra, kik azoknak az (C/B 1477)

ujjait. bort. és vizet töltenek azokra, a melyekel a kristus testéhez (C/B 1544)

Istent azon kérjük. hogy méltoztassék, azokra küldeni a szent Léleknek erejét (C/B 1551)

a kiket az apostolok. rendeltek, azokra apapok reá tették kezeket. {…} emostanában (C/B 1553)

azok adolgok rajtunk állanak, és azokra, mind a magunk hivatallya, mind (IJE 65)

tanitották hogy törvényt láttatak vélek. azokra, kik közüllök valamely vétekben eset (IJE 97)

Istennek. a ki áldását adgya azokra. kik hozája meg térnek (IJE 164)

volna, nem is vala szükségek azokra, mivel ollyan kis országban annyi (ISZ 195)

ha találkoznak közöttetek ollyanok., kik azokra ülhessenek (ISZ 258)

a melyel isteni nevet adtak azokra, azt is el mondhattyuk. hogy (ISZ 272)

atöb mély dolgoknak meg visgálását. azokra, kik mind az imádságban. elmelkedésben (KSZ 291)

követöim atyám fiai, és vigyázatok azokra, akik ugy járnak, a mint (KSZ 301)

pedig különösön tanittyák vala öket azokra, a melyeket hallottak vala azurtol (KSZ 305)

vala körülötte, hogy a vére. azokra folyon. ugyan hasonlo szorgalmatoságal kapják (KSZ 357)

más meg öletet testekel, vagy azokra követ kötvén, avizben vetették, vagy (KSZ 358)

egy házi közönségesen valo szükségre, azokra ök vigyáztanak, és ök is (KSZ 372)

atemetésekre nagy gondgyok vala, és azokra sokat költöttek, azö élettyeknek modgyához (KSZ 376)

szegeletire negy oszlopot tettenek, és azokra felyül tabernaculum formát. hogy az (KSZ 397)

és ékeseb, mivel nem kel azokra a fogyátkozásokra vígyázni, a melyeket (KSZ 407)

a diaconusok kezéhez ment, és azokra, ök viseltek gondot, avalo hogy (KSZ 412)

fogvást., akapuk zárva valának, és azokra adiaconusok, és a kapusok igen (KSZ 413)

is igen tisztelték, és anép azokra igen esze gyülekezet. ki ki (KSZ 417)

Régenten oda kelletet menni azokra a helyekre. ahol a martyrok (KSZ 418)

kiket mások el hagytak, ök azokra viselnek vala leg jobb gondot (KSZ 432)

képen, akeresztényeknek is kel vigyázni azokra, a miket követnek a klastromokban (KSZ 445)

gyülekezetböl valo ki tiltás. tsak azokra eset, akik fel nem akarták (KSZ 454)

eszek, és elméjek, pedig vagyon, azokra a dolgokra, a melyekben nevelték (KSZ 458)

hazaknak nagy joszágok vala, de azokra szüntelen vágytanak a fejdelmek, és (KSZ 468)

el eröszakoson apüspöki jószágokot. akik azokra tellyeségel érdemetlenek valának, sokszor a (KSZ 468)

azokot az actáit pilátusnak. apogányokot. azokra az actákra szokták vala. igazitani (SUT 519)

Mind azon által azokra az actákra valo nézve irják (SUT 520)

külömbözö részeit., vagy sorsot vetének azokra, vagy valamely más képen, a (SUT 529)

Garizim hegyét el foglalá, és azokra üte, a kik avárost meg (SUT 541)

tsillámlottanak, hogy ugyan félelemel kelleték azokra nézni. és tisztelettel, A király (SUT 616)

vigye azt a köteleségit. és azokra rohanván kik a templomba akarának (SUT 786)

igen sok forró olajat öntete azokra akik ostromolták, a kénszerité öket (SUT 811)

ha boszu állást kértek volna azokra a gonoszokra. mint hogy pedig (SUT 861)

égeség, mínek elötte a kosokot azokra tegyék, de mint hogy keveseb (SUT 871)

azokrol – 121

kel. mi magunkot itélnünk, hogy azokrol meg ne itéltessünk, de sokszor (É 47)

és meg nem engedik hogy azokrol gondolkozanak. ettöl is vagyon hogy (É 56)

nem illette, minekünk tsak épen azokrol az igasságokrol kel szorgalmatoskodnunk, amelyeket (É 78)

azokot az elménkben tarttsuk, és azokrol elmélkedgyünk. akisértetekben (É 121)

Apostol amely példát hoz elö azokrol kik apusztában vesztenek ell, a (É 139)

amiket neked parancsolt az Isten, azokrol gondolkodgyál mindenkor, a heában valo (É 183)

{…} Mert abölcs azokrol szól akik tsak nyelvekel kérik (É 222)

gyönyörüséget találunk., mennél többet gondolkodunk azokrol. és követtyük azokot (É 223)

fog adolgokhoz, és ugy gondolkodik azokrol. mint ha Isten nem volna (É 286)

melyeket Isten ád kezünkben, hogy azokrol tegyünk. hogy ha pedig azon (É 359)

{…} Mit mond az Apostol, azokrol kik méltatlanul Communikálnak (É 454)

és tanitásinak értelmére, sokszor kel azokrol gondolkodnunk, és elmélkednünk, és azok (É 486)

és titkairol. melyeket tselekedet, valamint azokrol tettek. az Apostolok, a martyrumok (É 502)

akik öket láttyák., meg emlékezenek azokrol. a miket ö tselekedet. és (É 503)

közöt, és vak meröség volna azokrol itéletet tenni, a mi gyenge (É 536)

kegyelmedet, hogy kövesük sugarlásidot. tsak azokrol gondolkodgyunk, a mik igaságosok, azokot (É 556)

az elsö szokrol, elsö beszédem azokrol volt. a melyeket Jesus, tselekedni (É 567)

midön el jö az óra, azokrol meg emlékezetek, hogy én meg (É 576)

atyok fiaitol., hasonlot kel mondani azokrol. kik rendeletlenül élnek, és akik (É 616)

rekesztettek, volt, és hogy tegyenek azokrol az akadályokrol., melyek a meny (É 681)

azt mondgya, hogy sirva szól azokrol. mert nagy kárt tesznek vala (É 824)

atöbb szent görög Atyák szerént, azokrol aholtakrol akiket fel támasztotta halála (É 897)

Hogy ha az ur itt azokrol aholtakrol szól, akiket halála elött (É 897)

a hegyék felé forditatám. és azokrol el nem vehetém szemeimet., ma (MN 240)

a szokot, és figyelmeteségel elmélkedvén. azokrol. gondolá hogy meg nem kellene (KKU 247)

kristus. még enem elég leányom., azokrol is kel neked szollanom, akik (KKU 301)

mondok neked, amely igasságokot hallottál. azokrol elmélkedgyél. az elméd azoktól el (KKU 313)

telnek. és senki nem gondolkodik azokrol (KG 512)

mi joság, ha mi ditséretes, azokrol gondolkodgyatok, mondgya szent pál (KG 515)

magában meg tarttsa, és szivében azokrol gondolkodgyék (KG 540)

vala mind ez igéket. és azokrol gondolkodék (KJÉ 612)

azokrol, amelyek meg vannak magyarázva. meg (KJÉ 658)

gyakorta vannak az emberek., és azokrol afogyatkozásokrol, a melyeket. aköteleséginkröl valo (VKT 786)

elegendö ajándékok vagyon arra. hogy azokrol végezhessenek. mivel. az Isten. ugy (VKT 802)

jános azt mondgya nékünk, szolván azokrol. kik tsak félelemböl szolgállyák az (VKT 810)

ha mi ditserete az oktatásnak, azokrol gondolkodgyatok, imé, eszerént kel tehát (VKT 862)

a maga hittségre vitte, sem azokrol, akiket amod nélkül valo. szerentsétlenség (VKT 889)

12 Rész Azokrol valo példák. a kik soha (IK/A 12)

A fö renden lévökröl és azokrol a kik igazgatnak 572 (IK/A 17)

Szent irásbol valo nevezetes példák azokrol kik jó erkölcsüek lévén ifiuságokban (IK/A 49)

egész éltekben, és fö képen azokrol., kik a nagy alkalmatoságokban. hivek (IK/A 49)

mondot dolgokrol valo példák Legelöbször azokrol. a kik meg tértek. az (IK/A 58)

Tizen kettödik Rész Azokrol valo példák. akik soha el (IK/A 64)

részit valyák meg vétkeknek, mert azokrol. nem tudnak elegendöt, vagy is (IK/A 147)

a maga fogyatkozásit, hogy ha azokrol meg nem feddik, a mely (IK/A 149)

vétkezhesenek., valamint az irás mondgya azokrol az utálatos vénekröl kik a (IK/A 170)

akadályokot hoznak magokal, szükséges hogy azokrol itt egy szót szollyak azok (IK/A 202)

egy háziak üdveségiben. hanem tsak azokrol szollok, a melyeket magad is (IK/A 209)

fiam, hogy mit kel mondani azokrol. akik atemplomokban. illetlen, és szemtelen (IK/A 231)

szokásidért. néked nem hizelkednek, hanem azokrol meg intenek szeretettel. ezen szép (IK/A 264)

hogy mitsoda szivel adgyák. {…} ez, azokrol. ertödik, a kiktöl ki nem (IK/A 274)

rend választásának idejét, már mostanában azokrol a modokrol. szollok. a melyeket (IK/A 288)

A fö renden lévökröl, és azokrol, akik igazgatnak (IK/A 323)

ugyan ezen okból is kelletet azokrol böven beszélleni, a többiben is (IK/A 339)

vételiben., ha ne szollyak is azokrol a kik jó gyonást tévén (IK/A 347)

Már mostanában azokrol szollok, a kik. magok jó (IK/A 351)

a melyet választottál, azért hogy azokrol valoságosan gondolkodhasál, el kerülvén a (IK/A 362)

az Isteni igazságokot visgálodgyák. és azokrol emberi okoskodásal itéllyenek, a mely (IK/A 367)

Az szent irásbol valo példák. azokrol. kik jo erkölcsuek lévén iffiuságokban (IK/B 412)

és tanáttsára. oktatásit vid végben. azokrol adgy számot néki. vétkeidet néki (IK/B 451)

3. visgáld meg lelked üsméretit azokrol az vétkekröl mellyeket leg gyakrabban (IK/B 466)

foglalni magokot. nem is beszéllek azokrol az vétkekröl, az mellyekben az (IK/B 513)

renden lévö iffiaknak, de most azokrol szollok. kik kivált képen az (IK/B 549)

Tizen egyedik Rész Azokrol az akadályokrol mellyek az nemeseket (IK/B 553)

mivel tartozol. mivel leg elsöben azokrol kel gondolkodni. az mit magadra (IK/B 604)

communikály. 2. olvasad. és elmélkedgyél azokrol figyelmeteségel. az mellyeket mondottam az (IK/B 640)

kevélység. irigység. nem is beszéllek azokrol. kik csak könnyen menvén az (IK/B 643)

Az nagy renden valokról. és azokrol kiknek másokot kel igazgatni (IK/B 650)

3. Gondolkodgyál azokrol kik ekképpen ölettek meg. és (IK/B 666)

dolgokrol valo igazságokot. visgállyák, és azokrol emberi okoságal itéletet tegyenek. ugyan (IK/B 686)

az sz irásbol valo példák azokrol kik jo erkölcsüek lévén iffiuságokban (IK/B 700)

11. Rész. példák azokrol az kik meg tértenek iffiuságoknak (IK/B 701)

12 Rész. pelda azokrol kik soha meg nem tértenek (IK/B 701)

10 Rész azokrol az akadallyokrol az kik föképen (IK/B 704)

11 Rész azokrol az akadallyokrol mellyek az nemeseket (IK/B 704)

Negyedik szakasz Azokrol az jó erkölcsökröl mellyek szukségesek (IK/B 704)

az nagy renden valokrol. és azokrol. kiknek másokot kel igazgatni pag (IK/B 706)

{…} Elmélkedni kel azokrol a titkokrol a melyeket tisztel (C/A 425)

5 Articulus Azokrol. a kiknek a kegyelem adatik (C/A 496)

2 Articulus. Azokrol az akadályokrol melyek meg nem (C/A 619)

oly nagynak kel tartaniok. hogy azokrol az Isten még számot kér (C/A 667)

ahejában valo dolgokra figyelmez, tsak azokrol is fog gondolkodni az imádságában (C/A 681)

érezük, tsak büneinket meg bánván azokrol. kiványunk valoságos penitentziát tartani, tsak (C/A 692)

hivatalban akar menni, elöre elmélkedik azokrol. és jól meg visgálya uttyát (C/A 694)

és kel is elmelkedniek. gondolkodván azokrol az igaságokrol a melyekre az (C/A 694)

a melyekért azt meg szegik, azokrol botsánatot kel kérni Istentöl, a (C/A 695)

emlékezetet tésznek ebben az imádságban azokrol. akik akoron kereszteltettek meg. mert (C/A 826)

tsak a püspököket illetik. és azokrol. a melyek nem tsak öket (C/A 869)

5 Art Azokrol akiknek akegyelem adatik. 12 (C/A 910)

2. Art Azokrol az akadályokrol melyek meg nem (C/A 913)

tsak a püspököket illetik, és azokrol a melyek nem tsak öket (C/A 917)

{…} Elmélkedni kel azokrol atitkokrol a melyeket tisztel azokon (C/B 1224)

5 Articulus. Azokrol. a kiknek a kegyelem adatik (C/B 1276)

meg gyonása szükséges, hogy ha azokrol botsánatot akarunk nyerni, a mi (C/B 1326)

2 Articulus Azokrol az akadályokrol mellyek meg nem (C/B 1366)

olly nagynak kell tartaniok. hogy azokrol az Isten még számot kér (C/B 1403)

érezzük, tsak büneinket meg bánván. azokrol kivánnyunk valoságos penitentziát tartani, tsak (C/B 1418)

hivatalban akar menni., elöre elmélkedik azokrol. és jól meg visgállya uttyát (C/B 1420)

és kell is elmélkedniek, gondolkodván azokrol az igazságokrol a melyekre az (C/B 1420)

vétkekért, amelyekel azt meg szegik, azokrol botsánatot kell kérni Istentöl, a (C/B 1421)

emlékezetet tésznek ebben az imádságban, azokrol. kik akoron kereszteltettek meg, mert (C/B 1519)

5 art. azokrol. akiknek akegyelem adatik. 10 (C/B 1584)

2 art. azokrol az akadályokrol. melyek meg nem (C/B 1586)

hogy lehesen az után beszélni azokrol, ha az alkalmatoság kivánnya (IJE 15)

is szollunk mi másokrol. hanem azokrol. akiknek semmi akadállyok nem lehet (IJE 43)

hagyám el mondá apáter, ah! azokrol a haszontalan tselekedetekröl. volt a (IJE 44)

noha némelykor tsak anyit tudnak azokrol adolgokrol. mint én, és a (IJE 47)

böjtre valo matériát adhatnék kegyelmednek. azokrol atunyakrol. azért mesze nem kellene (IJE 49)

atáplállya az elmét, nem szollok azokrol a nagy elmékröl, kik ékességi (IJE 50)

az anyaszent egy háznak, hanem azokrol a királyokrol. és császárokrol; kik (IJE 50)

dolgokrol. mint sem mostanában beszélnek azokrol, mivel abban azidöben az izraeliták (ISZ 223)

fel, valamint az irás mondgya. azokrol., kik a molok bálványát imádták (ISZ 242)

Szollyunk már mostanában azokrol, akiket önnön magok az apostolok (KSZ 302)

a változást, mert nem szóllók azokrol arégi görögökröl, se apátriárkákrol., se (KSZ 325)

azoknak az imádságoknak, és prudentius azokrol. két hymnust tsinált, amelyekben ki (KSZ 328)

szent Ignátz mit mond azokrol kik ötet örzötték, tiz leopárdutz (KSZ 389)

ha tsak meszünen hallot volna azokrol beszélleni, még ehez teszem. a (KSZ 418)

nézük tehát mit mond anastásius. azokrol az ajándékokrol a melyek még (KSZ 428)

it én azokrol az idökröl szollok, amelyeket le (KSZ 450)

hogy tsak igen késöre kezdének azokrol kételkedni. Az uj eretnekségek, sok (KSZ 489)

ugyan azon könyvböl, hanem tsak azokrol szollunk. amit imit amot látunk (SUT 554)

azokról – 11

abban részek nintsen, akristus tehát azokról szól itt, akik mind végig (É 595)

kezeknél maradván. idejek vagyon hogy azokról gondolkodgyanak, és kedvesen el nyeljék (IK/A 118)

Tizen egyedik Rész Példák azokról, az kik meg tértenek iffiuságoknak (IK/B 420)

Tizen kettődik Rész Példa azokról, kik soha meg nem tértek (IK/B 425)

az könyvet bé zárván, se azokról. se magadról, semmit ne gondolkodgyál (IK/B 441)

lehet te tölled, fö képpen azokról az vétkekröl, az mellyekre leg (IK/B 458)

jobban el kerülhessed öket, és azokról az intésekröl, mellyeket adot az (IK/B 460)

Tizedik Rész Azokról az akadályokrol. az kik fö (IK/B 549)

NEGYEDIK SZAKASZ Azokról az jó erkölcsökröl, mellyek szüksegesek (IK/B 557)

noha azokról ne szollyak is. kik ezt (IK/B 629)

tsak a püspököket illetik, és azokról. a melyek nem tsak öket (C/B 1551)

azoktol – 3

maradnak, és az uj Cancellarius azoktol mindgyárt meg tudgya. hogy micsoda (TL 174)

néném. itt is kel félni azoktol a veszet kozákoktol., mert ha (TL 246)

hagyni, én pediglen meg lévén azoktol fosztatva, semi más a’ halált (ML 309)

az óktól – 1

meg üsmervén, inkáb irtozál az óktól, mely azokot szerzi (IK/A 68)

azon – 145

egésségel többet kivánok kédnek. és azon kérem kédet. hogy leg aláb (TL 17)

csak sir és meg békéllik. azon kivül is Isten tudgya az (TL 19)

kedveznek. és a franczia itt azon munkálodik hogy meg békéllyenek anémettel (TL 19)

házam négy kö falbol áll, azon egy fa táblás ablak, azon (TL 20)

azon egy fa táblás ablak, azon a szél mind széllyire, mind (TL 20)

nagyob gyönyörüségem, mint boszut állani azon. akit szeretek., akire haragszom, annak (TL 21)

amennyiben lehet. de akit szeretek, azon boszut kel állanom, ezt hiják (TL 21)

boszu állásnak., boszut állani pedig azon akire haragszunk, a keserü boszu (TL 21)

franczia követ bonac. itt nem azon munkálodik hogy az hadakozás továb (TL 21)

rendelése után kel járnunk és azon nem sétálni kel. hanem futni (TL 21)

hanem örömmel, ne szomorkodgyunk hát azon, ha dolgok ugy nem folynak (TL 21)

mint kel folyni azoknak, de azon szomorkodnám ha nem szeretne kéd (TL 21)

ádam vétke. atélben édes néném azon kelletet panaszolkodnom hogy igen hideg (TL 25)

és nehéz irni, most meg azon kel panaszolkodnom hogy meleg vagyon (TL 25)

veszem. mert ha irni akarok. azon kel irnom., micsoda szép állapot (TL 29)

hadgya, akinek nem tettzik kövesse, azon nem törödöm. mi pedig édes (TL 34)

hogy mint örült bercsényiné aszszonyom azon. hogy a fejdelem meg látogatta (TL 35)

vinni, hanem térdet, fejet hajtván, azon meg kel nyugodni. ha a (TL 36)

minden esztendöben meg kel lenni,, azon a napon. mi pedig mind (TL 37)

tanul. bár a mi földink azon volnának hogy idegen nyelvre tanyitatnák (TL 39)

csak illik, de szükséges tudni. azon kivül, hogy a valláshoz a (TL 39)

de ha nem tudna is. azon lennék. hogy meg tanyitanám ha (TL 40)

a jövendö urára, énnekem csak azon kel törödnöm hogy mikor láthatom (TL 42)

romaiak idejében abithiniai királyok, de azon nem törödöm. hanem azon törödöm (TL 43)

de azon nem törödöm. hanem azon törödöm hogy nem három széken (TL 43)

a német követi leg többet azon elmélkedik hogy nekünk árthasson, mi (TL 46)

azt felelik. nem kellet volna azon igyekezni hogy el vegyed töllök (TL 46)

felé innét el illantunk, azért azon legyünk. hogy azt a kis (TL 50)

220 rab vonta a gállyát, azon kivül száz fegyveres léventi. (vagy (TL 52)

császár kapicsi basája velünk volt. azon kivül egy csorbasi, 7 orakor (TL 52)

esik az ember szive rajtok; azon kivül is a gálya vonás (TL 53)

ezerekel bir is. és meg azon felyül fizetni kel. azért, hogy (TL 67)

hangja. soha többet, egy notánál, azon vonni, nem hallanál, örmény meny (TL 69)

a párnassus hegyén. hanem csak azon törödöm. hogy ez a levél (TL 71)

nevetéssem kédet, mert mi is azon eleget nevettünk. meg irtam vala (TL 74)

avége. aszegény bercsenyiné aszszonyom is azon végezé el életét, aki is (TL 78)

meg a magyarázattyát, eleget nevettem azon. a miképpen magyarázta kéd, mert (TL 84)

halni éhel, a tömlecz tarto azon csudálkozván. gondolkodik magában. hogy mikepen (TL 85)

király is meg olvasván levelét. azon a szive meg esék, és (TL 87)

foga. a hires Cleopátra egyszer azon vetekedet antoniusal. hogy mellyik adhat (TL 93)

hogy {…} márton szamárra ült. és azon kerülte meg a diécésisét, de (TL 95)

a lovát. és a pápa azon Constancinapolyban megyen. és onnét viszá (TL 95)

miért eszünk hust pénteken, amidön azon a napon esik karácson, hanem (TL 98)

aláznák öket. én leg inkáb azon busulok itt, hogy hol nyomtassam (TL 100)

ág is jö ki, és azon mindeniken egy egy gömbölyü gyümölcs (TL 101)

elsöben is a mi deákunk azon igyekezik hogy czifra köntöse. és (TL 107)

vezér, és a töb basák azon meg ütközvén. kérték avezért, hogy (TL 111)

ugyé édes néném. hogy pedig azon végezzem el levelemet, amin el (TL 112)

is a szüret. itt csaknem azon a napon kezdödik mint ótt (TL 115)

meg halván. mindgyárt meg ijed. azon hogy étetöt ivut. és az (TL 116)

száz negyven ezer embernek parancsolván. azon panaszolkodnék. hogy egy nehány ekéit (TL 119)

közöttünk. tudom hogy az urunk. azon lészen. hogy ki szabadithassa azokot (TL 121)

szerzet volt, de ök lássák. azon nem törödöm akár minek nevezzék (TL 127)

király sem orvosolhattya meg, akirály azon el busulván. mondgya a doktornak (TL 129)

a fia, és hogy magais azon kéri. hogy menttse meg életét (TL 129)

mondgya az iffiunak, aki is azon meg örüle. vacsora után. az (TL 130)

másnap, az aszszony, minden tehettségivel azon lesz. hogy a fia ne (TL 131)

után, de még inkáb szomorkodék. azon. amidön észre vévé. hogy terhben (TL 131)

raguzában. mert noha eleget munkálodtak azon hogy viszá mehessen. de végben (TL 131)

mert apádnak szüksége vagyon rea, azon magát érti, vagy pediglen. ha (TL 132)

szüksége vagyon. azért ad ide. azon a feleségit érti. és igy (TL 132)

számtarto, kolcsár, nekik nem alkalmatlankodtak. azon nem gondolkodtak. hogy a telet (TL 133)

a szivemben tudom hogy kéd azon nem törödik. akéd kegyetlen szokása (TL 135)

bánnya is. én eleget vagyok azon hogy meg maraszam, gondolom hogy (TL 135)

mint egy igen kövér pap. azon kérte akirályát. hogy ne mondasson (TL 136)

mind utánna mondgya., némellyek akik azon nem törödnek hogy könyvekböl keresék (TL 144)

miért mondanak 3 három misét. azon az éttzakán., azt tarttyák nagy (TL 144)

kérdés. annak meg árthatna, és azon légy édes nénékám. hogy kelemen (TL 144)

ember mindenkor kap az ujságon; azon kivul., a sok lelki igéret (TL 146)

pedig annyi vendéget nem szeretvén, azon igyekeztek. hogy fele se lássa (TL 147)

semmi neveltetése nem volt., és azon igyekeztek hogy semmit ne tanullyon (TL 150)

origyénes, én meg nem mondom. azon kivülis eleget pirongatz jo néném (TL 152)

a muszka aszszonyok averéshez, akik azon panaszolkodnak, hogy az urok nem (TL 152)

példáját. aki szeretvén. az aszszonyokot, azon is igyekezet, hogy a tiz (TL 159)

mind hasznos, mind szükséges. de azon kivül is. ha az Isten (TL 160)

pedig neveti az ollyat. aki azon panaszolkodik hogy el unnya magát (TL 161)

mint ha szegények volnának. mivel azon kivül is gyakran meg vonnyák (TL 162)

pénzt. ada neki, hogy venne azon annyi gyapjut, amennyit le nyirt (TL 163)

irásban tett kivánságait, igen igyekezék azon hogy meg szabadithassa avezért. de (TL 165)

ti lelketek isméretire bizom., legyetek azon hogy igasság ellen semmit ne (TL 166)

a nagy tisztséget. de még azon kivul, acsászár (TL 166)

egy pénzel meg szaporittyák, ás azon kivül, mindenik jancsárnak 15 taller (TL 167)

deli ibrahim. minden uton modon azon igyekezék hogy meg gazdagodhassék, mindenekre (TL 168)

kezdi magát. de az olosz azon meg nem elégedvén. egy éttzaka (TL 172)

mi áitatos urunk. mindenkor igyekezet azon, hogy azokot el üze közüllünk (TL 175)

félelem szüntelen elméjiben lévén néki, azon kéri, hogy csak modgyával valo (TL 179)

bé hunyá, a franczia udvar, azon igyekezék, hogy stanislaust válaszák a (TL 188)

király ellen, a ki mindenik azon igyekezik, hogy el vesztesse véle (TL 191)

el néném, mint el bámula azon. hogy meg látá. a leányát (TL 192)

vagy sem. nyugodgyunk meg tehát azon, hogy jobban tudgya a mi (TL 199)

is estve esziben jutván. hogy azon anapon semmi kegyelmeségit nem mutatta (TL 200)

néztünk. de még is csak azon vettük észre. által menetelit.. a (TL 203)

gerjeszt, akár hová fordullyák. mindenüt. azon a helyeket látom. a hol (TL 205)

testet meg lássák., sirt pedig azon a helyen ástak. a hová (TL 205)

várhatnak., avalo hogy mindenkor csak azon kel igyekezni, hogy az alattunk (TL 207)

ö soha sem vett. mert azon éppen nem kapot, hanem csak (TL 210)

haragos. éppen jokor érkezet. nekem azon örülni kel. asok bajtol meg (TL 214)

természet sem vitte reá hogy azon inkáb igyekezék. hogy szeresék. mint (TL 216)

mind végig, valamint két szivárványon., azon szija fel a vizet mikor (TL 218)

Csaszár igy meg vendégellye ajancsárokot. azon anapon. a melyen fizet nekik (TL 220)

azon anapon ajantsárok el foglalák a (TL 230)

felelik, hogy abban, a pap azon meg ijed, és mondgya. barátim (TL 237)

de igen barna, mert mindenkor azon van, hogy csalhasson meg másokot (TL 239)

vajda mint van hozám. de azon kivül. ugy vagyok itt. mint (TL 241)

jönek hozám. biztatnak. én meg azon kérem öket. hogy küldgyenek el (TL 243)

dolgokrol, de én leg inkáb azon sürgettem (TL 244)

és havasalföldiben. a sok koborló azon fog igyekezni, hogy ha meg (TL 245)

igen tarthattam a rosz társaságtol. azon kivül is mennyi sok erdöket (TL 245)

egy törököt sem találtam foxánig azontul találtam; de azok ide valo (TL 245)

kis tartalékot ki veszem, de azon kivül, gyönyörüséges utozásom volt, a (TL 245)

néném. micsoda állapotban voltam. éppen azon a napon. a melyen meg (TL 246)

a világ. és micsoda gorombaság azon kapni, de még is kapnak (TL 250)

hirek azt mondgyák (mert mi azon kivül vagyunk.) hogy a prussiai (TL 253)

azt mondgya hogy nem törödik azon. akár mit mondgyanak felöle az (TL 257)

Leg elsöben is azon kezdem el, hogy nem lehet (TL 261)

kedvesen veszed, én pedig mindenkor azon igyekeztem hogy kedvet talállyak, el (TL 262)

veszedelmeseb a mahumet vallása, mert azon kivül hogy az érzékenységeknek leg (TL 268)

törökök tisztelik pénteket. és tartoznak azon anapon. atemplomba menni délbe, az (TL 271)

ki nem nyittya a bolttyát. azon anapon. de söt még egy (TL 271)

ö ingek igen vastag vászon, azon felyül vastag szürke darotzbol valo (TL 275)

nem lehet el végeznem mint azon. hogy mitsoda tisztelettel vannak a (TL 276)

mellet lévö nagy szó szóllót, azon meg egyeznek hogy az Isten (TL 277)

A törökök az imádságot mindenkor azon végezik el. hogy köszöntik akét (TL 282)

dobokal, sipokal, és ki ki azon igyekezik., hogy mentöl kedveseben tölthese (TL 284)

kik esztendö által zárva vannak, azon a napon el mehetnek a (TL 284)

A jó törökök azon anapon meg békélnek azokal a (TL 284)

bizonyal tudom hogy örülni fogsz azon hogy Isten kegyelmiböl a szomoru (TL 286)

a császár annya, mert emesterkedet azon hogy azt az Ali pasát (TL 288)

Istennek mitsoda rettentö ostora volt azon avárosan mivel nem tsak a (TL 289)

heveredett. de mint el hüle azon hogy hátra tekintvén egy leányt (TL 290)

anyira meg szereté hogy mindgyárt azon kezde gondolkodni hogy tarthasa meg (TL 290)

melyen tudtára fogja adni szándékját azon anapon pedig a Császár esze (TL 292)

tudod néném hogy a kápolna. azon ahelyre vagyon épitve, ahol a (TL 293)

a lovára. és vinné végben azon az uttyát a pápa kedvesen (TL 297)

a’ subscriptiot, látom Huzár Josefet, azon még annál jobban (ML 306)

mert én mindenkor azt tartottam, azon esztendőtől fogvást a’ melybe meg (ML 307)

Azon panaszolkodik Őtsém Uram, hogy a (ML 313)

Kedves Őtsém Uram azon panaszolkodik Ked, hogy savanyo borai (ML 320)

a’ Mindenhatohoz fel ment, és azon kérte az Istent hogy vegye (ML 323)

Mahumet ismét fel mégyen, és azon kéri az Istent, hogy a (ML 323)

más uton nem irok, hanem azon a’ fö uton, a’ melyen (ML 324)

Uri Kővetet busitanom a’ Könyvekkel, azon kivül is a’ Postán nem (ML 324)

a’ Postán nem lehet. mindazonáltal azon űgyekezem, hogy a’ Kereskedöktől el-küldhesem (ML 324)

mikor légyen a’ bé-küldés, tsak azon kérem Őtsém Uramot, hogy adig (ML 324)

hangja,} Soha többet egy Notánál Azon vonni nem hallanál. Örmény Meny (ML 328)

azt – 13426

völgyben estünk, hogy már csak azt vartuk. hogy reánk omollyanak azok (TL 7)

lován. igen nagy baráttságal fogadta, azt gondoltam elsöben hogy majd el (TL 8)

el rabolnak bennünket, már csak azt néztem hogy mellyik kötöz meg (TL 8)

ügettetéssel nem terhelik. mivel már azt el is felejtették. annyira meg (TL 9)

már. ne szollyak a kocsisrol, azt gondolná kéd hogy valamely polgár (TL 9)

hogy valamely polgár mester igazgattya azt a négy lovat., annak az (TL 9)

felé. hogy ót meg lássuk azt a hatalmas, és sok feleségü (TL 9)

fa. abban sem hazudok, ha azt mondom hogy a szöllö szem (TL 10)

mártottunk egyszer a tálban. hogy azt el vitték elöllünk, a másodikát (TL 10)

néném. hogy el üzze kéd azt aveszet reszttséget, és ennekem irjon (TL 11)

annyiban nem irigylem szerencséjít, mert azt mondgyák. hogy nem szép. azt (TL 11)

azt mondgyák. hogy nem szép. azt el hihetikéd, hogy nem láttam (TL 11)

el hihetikéd, hogy nem láttam, azt is el hiheti kéd. hogy (TL 11)

hogy meg csufol kéd, és azt mondgya kéd nekem. hogy ugy (TL 11)

énnekem minden tüdöm, vesém. májam, azt tarttya. hogy nem kel akedves (TL 11)

két száz mély földnire vagyok. azt kel hát kédnek meg irni (TL 11)

had vezérellye öis dolgunkot. de azt el hiszié kéd, hogy nehezen (TL 11)

nem utállya, de meg veti. azt nem kel várni hogy valaki (TL 12)

hogy el kel vakarodni aháztol. azt ugyan talám meg lehetne kérdezni (TL 12)

mint vannak akéd gyermekei, de azt kérdezni hogy mint vagyon akéd (TL 12)

hogy mint vagyon akéd felesége., azt nem jovallom senkinek; mert botokkal (TL 12)

lehetne töllem. meg köszönném kédnek. azt. hogy kedvesen vette levelemet, és (TL 12)

csak irjunk. és ismét irjunk, azt pedig méltó meg irni kednek (TL 13)

érheti, talám magais tudgya ö azt, mert a kalmakány veje lévén (TL 13)

hallottam volna., a még pedig azt a szerencsetlen napot el éri (TL 13)

szerencsetlen napot el éri. addig azt irhatom kédnek avezér felöl, hogy (TL 13)

is, de szép ember, és azt nem kel csudálni ha erös (TL 13)

imperiumnak. amidön egy mészárosnak. adgyák azt keziben., de nekem ugy tettzik (TL 13)

feleletet a sveciai király. de azt kérdem kédtöl. nem fa vágohoz (TL 14)

mint folytattya dolgunkot, én pedig azt kivánom hogy akéd egésséginek dolga (TL 14)

kel az ajándékot tekinteni. hanem azt aki küldötte., avalo édes néném (TL 15)

dolgunk. de ha volna is, azt el hadnám. a kédnek valo (TL 15)

torokal kezde kiáltozni, mint mikor azt kiálttyák. tolvaj. csak azt neztem (TL 16)

mikor azt kiálttyák. tolvaj. csak azt neztem már. hogy mellyik ragad (TL 16)

két oráig volt a mészárosal., azt mondgyák felöle. hogy töb esze (TL 16)

ollyan nagy eszü ember mondgya azt felölle mint ami urunk, aki (TL 16)

avezér paripáján ment viszá. és azt ide ajándékozta, már eszókás. tudom (TL 16)

aszszonyok nem bánnák. de én azt bánom, hogy a mi dolgunk (TL 16)

kel járni. a fazéknak, és azt (TL 16)

sem kavét ivo fincsája acsászárnak, azt nem okosan mondgyaé a török (TL 17)

abban tart, zugolodás nélkül, és azt ne mondgyuk hogy jób volna (TL 17)

a törököt. ha lehet tölle. azt békeségel keni meg, a mi (TL 17)

lévén, el is érheti, ha azt pedig él éri, abizonyos hogy (TL 17)

ki nem megyünk addig amég azt meg nem eszük. én pedig (TL 17)

hozták. de csak egyenkét rakták azt bé se kés se villa (TL 18)

ma igen kemény idö volt, azt is tudgya meg kéd. hogy (TL 18)

paripán viszá tért a fejdelem. azt a császár ide ajándékozta. egész (TL 18)

meg érr tiz levelet. talám azt tudgya kéd. hogy innét nincsen (TL 18)

felejtették. azért postán küldött viszá, azt a császár meg tudván. meg (TL 19)

meg irtam, szászor is csak azt irom. hogy a császár veje (TL 19)

alelkemre fagy meg. bár csak azt tudhatnám, hogy ki nemzettségiböl valo (TL 19)

ne náthásodgyék kéd. szereté kéd. azt nem is kel kérdeni ha (TL 19)

valo kevés szén melegitti, de azt ne gondollya kéd. hogy mind (TL 20)

a rosz házakban lakván mostanában azt reméllyük. hogy még jókban lakunk (TL 20)

érjüké még aztot valaha.? de azt meg értük. hogy ide érkezet (TL 20)

beszélt véle. vagy fél oráig. azt tudgya kéd hogy szeretem kédet (TL 20)

tudgya kéd hogy szeretem kédet. azt is tudgya kéd hogy az (TL 20)

hogy az egésségre kel vigyázni, azt is hogy a hideg házban (TL 20)

hogy tiszta idök járnak., másként azt gondolnok hogy esmét özön viz (TL 20)

az éttket akonyhárol. hallotta kéd azt hogy még aromai császárok is (TL 20)

hozás. talám két nap tartot, azt ne gondollya kéd hogy tellyeségel (TL 20)

a nagy oriásra., aki felöl azt tarttyák a sidok hogy az (TL 21)

mert ha üsmérne. nem irná azt, hogy énnekem is ollyan ritkán (TL 21)

rettentö boszu állásomtól. tudgyaé kéd azt, hogy nincsen nagyob gyönyörüségem, mint (TL 21)

hamar vége legyen., a német azt kivánnya. atörök pedig már is (TL 21)

leheté mást kivánni, hanem csak azt, ami az Istennek tettzik, és (TL 21)

hanem futni, mert. az Isten azt szereti hogy fussunk az ö (TL 21)

nékünk tettzenének, aki ajövendöt igazgattya, azt is tudgya hogy mint kel (TL 21)

meg tekinttyük hogy mészáros volt. azt mondhattyuk, hogy nem nagyot eset (TL 22)

hogy nem nagyot eset. de azt kel néznünk, hogy micsoda fel (TL 22)

azember. az illyen változásokon, de azt kel meg gondolnom hogy levelet (TL 22)

az a szerencsés vezér, hogy azt a dicsöséget el éri, egyik (TL 23)

a maga haszna keresése is, azt hoza magával. mert ö nem (TL 23)

is hogy meg nem adgya azt, a mit kivánunk, a valo (TL 23)

innét sophia felé, tudgya ö azt hogy nem lesz szüksége asok (TL 24)

addig reméllyük hogy meg láttyuk azt a tündér országot., valamég élünk (TL 25)

lehet hogy szeret kéd. de azt nem lehet el hinni mint (TL 25)

kel panaszolkodnom hogy meleg vagyon. azt ne gondollya kéd hogy kényeségböl (TL 25)

lehesen meg látni, mert atörök azt sem akarja hogy a feleségire (TL 25)

a feleségire nézenek., jol mondgyák azt, hogy franczia ország. az aszszonyok (TL 25)

betegségtöl, arrol rettegve gondolkodom., de azt tudgyaé kéd. hogy lehetetlen már (TL 26)

szükség volna meg irni. hanem azt meg irom, hogy az uton (TL 27)

elég ahogy tegnap ide érkezvén, azt gondoltuk hogy mind palotákban szállitnak (TL 27)

tesznek. és jób helyre szálitnak. azt nem volna szükséges meg irni (TL 27)

három orányira vagyok kédtöl, mivel azt el gondolhatom. hogy ezt a (TL 27)

Cánálist már kéd fel járta. azt sem volna szükséges meg irni (TL 27)

még nem láttam kédet. de azt vettem észre, hogy mikor kédnél (TL 28)

nap vehetnék levelet kéttszer is, azt jo meg tudni kédnek, hogy (TL 28)

a kéd leveleinek olvasásában. ha azt akarja kéd hogy jó kedvü (TL 28)

a hegedüsre, hogy tanczollyak. mert azt tudom, hogy masokis ugy tarttyák (TL 28)

még mi nálunk nem volt. azt akarja hogy mi mennyünk elsöben (TL 28)

mint egy darab nád méz. azt is el mondhatni, hogy ollyan (TL 28)

káposztás fazéknak neveznek. de én azt csak el szenvedem a hasznáért (TL 28)

már kéd honnét dátalom alevelemet., azt is észre veheti kéd hogy (TL 29)

rendes, és alkalmatos szállása vagyon, azt is tudgya kéd hogy éppen (TL 29)

alá vizen bé jöhetni, de azt nem tudgya kéd, ki házánál (TL 29)

kéd, ki házánál lakunk., távul azt mondhatná valaki. hogy valamely fö (TL 29)

vonogassa az ember magát, de azt csak fel kel szedni. azt (TL 29)

azt csak fel kel szedni. azt akarnám (TL 29)

két kenyeret itt nálunk. mert azt reménlem hogy el jö kéd (TL 30)

utánna, ha le irom, talám azt mondgya kéd. hogy miért terhelem (TL 30)

annyi irásal, hale nem irom, azt mondhattya kéd, hogy rest vagyok (TL 30)

nevet, denem mindenik viseli érdemesen azt a nevet, és az ollyanokot (TL 32)

a tavaszi idejében valo dolgokrol. azt irja kéd hogy az aszszony (TL 32)

most aszép télhez hasonlithatni. de azt ki ne nevetné. hogy azt (TL 32)

azt ki ne nevetné. hogy azt szeretné kéd meg tudni. hogy (TL 32)

már házos lévén meg himlödczöt. azt tudgya kéd. hogy az uri (TL 32)

azt jovalotta, hogy meg kel aranyozni (TL 33)

uri aszszonynak. az orra, de azt nem tudgya kéd, hogy holnap (TL 33)

lehet nagyob gyalázatot mondani mint azt, hogy az adomért szolgál. tudgyaé (TL 33)

az a szerencsés nap. de azt tudom hogy igen akarnám ha (TL 33)

se jobbat, nem kivánhatok, mint azt, hogy az Isten adgya szent (TL 34)

szive teremcsen böv gyümölcsöt, én azt jol tudom, hogy az illyen (TL 34)

ma pedig csak ülni kel., azt nem igazán mondgyák hogy gazdagot (TL 34)

is hogy szeretem kédet. már azt kédnek tudva (TL 34)

igéretet elég. mert minden levelben azt irni, szeretem kédet, szeretem kédet (TL 35)

végtire ugy hozá szoknánk, hogy azt sem tudnok mit irunk, a (TL 35)

tudta mit csinállyon. már csak azt vártam, hogy talám egypár tánczal (TL 35)

el ropnák az aszszonyokért is. azt kivánnya kéd töllem. hogy meg (TL 35)

hát. hogy kédnek is engedelmeskedgyem, azt cselekszem, hogy az itélö székemben (TL 35)

az aszszonyok felöl itéletet tenni, azt kinem veheti kétek az férfiak (TL 36)

szabad senkinek is szollani, és azt a dolgot nem lehet más (TL 36)

könnyebben szenvedné. énnekem pedig nehéz azt szenvednem., hogy kéd ritkán ir (TL 36)

ahajo egy oldalára fordul, már azt gondolom hogy a halaknál leszek (TL 37)

a halaknál leszek vacsorán. erre azt fogja kéd felelni, hogy eleget (TL 37)

eleget jártam tengeren. én pedíg azt felelem akéd feleletire, hogy azzal (TL 37)

a császári mulattságon voltunk, lehetetlen azt kédnek le nem irni. mint (TL 37)

ebédre haza mentünk. de még azt kelleték azután izenni a vezérnek (TL 38)

a melyet maga sem hiszen. azt el hidgye kéd, hogy a (TL 38)

hogy föld indulás, az emberek azt mondgyák hogy ennél nagyobat nem (TL 38)

ell, az okát kérdették töllök, azt felelték hogy a föld indulásban (TL 38)

nem ruhásab, a mi czigányinknál, azt pedig ne gondollya kéd hogy (TL 39)

nép ót, közönségesen igen szép. azt irta volt kéd a minap (TL 39)

azoknak nem volna arra kedvek., azt a két dolgot pedig egy (TL 39)

felesége nem tud olvasni. és azt nem akarja hogy más meg (TL 40)

hogy más meg tudgya, erre azt felelik némely csufos, és rövid (TL 40)

meg mondanám kédnek. mind ezekböl azt hozom ki, hogy az illyen (TL 40)

nem becsülik, mind ezekre tudom azt fogja kéd mondani, hogy még (TL 40)

csapván a házam alá. sokszor azt gondolom hogy az ágyamban locsog (TL 40)

patientia, aki eröseb a hatalmasab, azt jol tudgya talám kéd, hogy (TL 41)

kédtöl meszéb lennék, de másként, azt akarnok. hogy ma vinnének el (TL 41)

magának nem igérhet senki, mint azt hogy bizonytalan az állapottya. ihon (TL 41)

dolgokot folytatni. de ki igérheti azt nékünk hogy állando legyen a (TL 42)

mit visgálom én ajövendöt. hadgyuk azt a jövendö urára, énnekem csak (TL 42)

hiszem szégyenlem én azt édes néném, hogy nekem kel (TL 42)

nem régen érkezet, végtire, talám azt is töllem fogja kéd meg (TL 43)

már meg volt. de talám azt sem tudgya kéd. hogy mi (TL 43)

kéd. hogy mi formában volt. azt is meg irom, aztot ugy (TL 43)

ramazánnyok vagyon eztet tudgya kéd, azt is tudgya kéd. hogy a (TL 43)

de talám tiz embertöl. már azt várom. hogy holnap azt fogja (TL 43)

már azt várom. hogy holnap azt fogja kéd töllem kérdeni, ha (TL 43)

kel vigyázni. föképpen mostanában, mert azt mondgyák. hogy ótt kéteknél nagy (TL 44)

nem egészen el borita. mink azt nem tudtuk; hogy mikor nagy (TL 44)

üldözök olvassáké az évangyéliumot,. gondollyáké azt, hogy még bé is kel (TL 46)

kegyes évangyelium szerént. a mely azt parancsollya. a császároknak is. hogy (TL 46)

akoron egy fejdelem, hejában fogja azt allégálni. a ministerim jovallották nékem (TL 46)

árthassanak. az illyen menttségre. csak azt felelik. nem kellet volna azon (TL 46)

igyekezni hogy el vegyed töllök azt a kenyeret, a melyet én (TL 46)

vagyon. és reájok szorulsz; csak azt mondgyák. {…} e már rajtunk bé (TL 47)

az egesség annál. ezután csak azt nézem, mikor fog kéd ide (TL 48)

erre mit mond kéd; erre azt fogja kéd mondani, a bizon (TL 48)

és ha a jancsár aga azt az ajándékot aszszonynak küldötte volna (TL 48)

gyenerális virágot küldgyön egy fejdelemnek. azt soha sem tartom illendönek. ha (TL 48)

ha ezeket mondgya kéd. én azt mondom. mert más országban nevettséges (TL 48)

országban nevettséges dolog volna. de azt tudgya kéd; hogy itt nem (TL 48)

aszszonyhoz illendö ajándéknak tarttyuk. de azt kel meg visgálnunk. hogy itt (TL 48)

akarunk itélni., talám még kéd azt aszokást sem tudgya. hogy ha (TL 49)

a vezér horvát ferenczet. és azt izené a fejdelemnek általa., hogy (TL 49)

nem is a portának tulajdonitotta azt a változást, hanem annak a (TL 49)

ne küldgyön meg tudakozni, de azt tudom hogy pompeus meg nem (TL 50)

most tudom hová küldenek bennünket, azt mondgyák avaros rendes. nem mesze (TL 50)

ennél többet nem tudok. hanem azt tudom, hogy már el küldöttenek (TL 50)

illantunk, azért azon legyünk. hogy azt a kis idöt hejában el (TL 50)

véle bujdosunk, többünk lehetne, de azt el halgatom miért nincsen. az (TL 51)

egy kis haláadatlanságal fizetnek is, azt nem tekinti, a minapi levelében (TL 51)

és hadgyuk atörödést annak. aki azt szereti. ugyé édes néném. ezel (TL 51)

irjon mentöl gyakrabban, én pedig azt el nem mulatom. polatéti édes (TL 52)

erröl eleget lehetne elmélkedni., de azt hadgyuk mászorrá. most pedig fogadásom (TL 52)

{…}, forgács ur azt észre vévén, hogy nem a (TL 53)

öt ölni, igen szép mulattság azt nézni, de meg, ha az (TL 53)

de meg, ha az ember azt meg gondollya, hogy azok a (TL 53)

vonás. igen nehéz munka. aki azt nem látta, nem lehet annak (TL 53)

nem látta, nem lehet annak azt ki gondolni. azt gondolná az (TL 53)

lehet annak azt ki gondolni. azt gondolná az ember, hogy míndeniknek (TL 53)

parancsolni. csak süveltenek, már ök azt tudgyák mire valo, és egyszers (TL 54)

s. fel a tisztek, és azt nézik ha valamelyik nem vonnyaé (TL 54)

zörgésit lehet hallani, mind ezekre azt mondaná kéd. hogy lehetetlen ezeknek (TL 54)

még is ollyanok, a kik azt a nyomoru életet meg szokták (TL 54)

hogy közikben jövünk lakni, mert azt jo meg tudni, hogy ebben (TL 54)

birohoz) mentenek, mondván néki, hogy azt hallották. hogy a magyarok ollyan (TL 54)

mint leszünk. hogy leszünk, ezután. azt hadgyuk az Isten akarattyára. ö (TL 55)

se körül valo hellyeit, de azt el mondhatom. hogy háláadásal tartozunk (TL 55)

arra reá érkeznek. aváros felöl. azt mondhatom, hogy ezen aföldön el (TL 56)

felé pedig akit kivül találhattak, azt el ragadták., és gondollya el (TL 56)

avárosnak. hát még ezután, csak azt bánom hogy mesze vagyon bercsényi (TL 57)

után két orakor fel kél. azt pedig ne gondollya kéd. hogy (TL 57)

vagyok mikor öltözik. ahivatalom is azt hoza magával. hogy vigyázak a (TL 58)

el halgatna, ha az ember azt el várná. ök a beszélgetéshez (TL 58)

leány korában micsoda mulattsági voltanak., azt jol tudgya kéd, hogy nekem (TL 58)

de sokszor nem tudom mit. azt gondollya hogy én azokot mind (TL 59)

itt micsodás szokást tartunk. de azt még meg nem mondottam kédnek (TL 59)

az egésségre kel vigyázni. ha azt akarja kéd. hogy gyakran irjak (TL 59)

mászor többet, vagy kevesebbet. ihon azt majd el felejtettem, meg irni (TL 59)

kéd kis ujja meg gyógyullyon. azt igen szükséges kédnek meg tudni (TL 59)

voltunk. savanyu vizet innya. de azt elsöben. meg kel kédnek irni (TL 59)

nem tudom honnét vették. de azt tarttyálk hogy igen hasznos. én (TL 59)

hogy egy nehány polturát nyerhessenek, azt mondgyák hogy elsöben meg kel (TL 60)

mondgyák hogy elsöben meg kel azt szentelni. mert másként nem használna (TL 60)

a mennyit lehet, hogy ha azt akarja valaki hogy ugy meg (TL 60)

egyik utálatos. amásika fertelmes. mi azt gondoltuk elsöben, hogy ollyan savanyu (TL 60)

kéd. hogy eleget nevettünk rajta., azt már nem tudom mint fog (TL 60)

rajta, mert jo egésségem vagyon, azt tudom hogy két betegnek nem (TL 60)

vadászattal töltötte az idöt, és azt nevette hogy mi mint vendégeskedünk (TL 60)

menetelünk. merre. és mikor lehetne. azt nem lehet ki gondolni., aporta (TL 61)

lenni. hanem másokra is. mi azt akarnok., hogy csak a mi (TL 61)

el végezödik, orleáns hertzeg abékeségben azt teszi fel. hogy a spanyol (TL 61)

ha nem a francziátol, de azt is el mondhatni, hogy háláadatlanul (TL 62)

orléans hertzeg pedig, nem hogy azt meg engedné, vagy még választ (TL 62)

adna a leveleire. de még azt sem akarja, hogy nevezék elötte (TL 62)

familiábol valok. de a fejdelmek azt tarttyák. hogy ugy vagy barátom (TL 62)

ha reám nincsen szükséged. erre azt mondhatná kéd. hát a kereszténység (TL 62)

népnek adtáké ki! valo hogy azt mindennek meg kellene tartani., de (TL 62)

ahoz szabni magokot.. mind ezekböl azt láttyuk. hogy csak az Istenben (TL 62)

sem mulatnok el: nem elég azt meg irni kédnek hogy bercsényi (TL 62)

ide érkezet még 7berben. mert azt már régen tudgya kéd. hanem (TL 62)

már régen tudgya kéd. hanem azt kel meg irni. hogy miért (TL 62)

egymást csak két szoval. köszönttyük. azt a két szót mindenkor el (TL 63)

nem ugy mint bercsényiné. aki azt szeretné. hogy két oráig tartana (TL 63)

sok minden féle kivánság, már azt meg szokta, én pedig el (TL 63)

szinte ujontában fel lobbasztom is azt az édes haragot. mert egész (TL 64)

szeretni. ha lehetne; édes néném azt már régen tudgya kéd, hogy (TL 64)

holnapja hogy itt vagyon, én azt mondom feleségestöl, mások. azt mondgyák (TL 64)

én azt mondom feleségestöl, mások. azt mondgyák hogy nem feleségestöl. a (TL 64)

nem feleségestöl. a mi papjaink azt mondgyák. hogy az eszterházi urnak (TL 64)

a samaritána aszszonynak., a kinek azt mondá a kristus, hid ide (TL 64)

ura. azért a papok is azt mondgyák. hogy eszterházi urnak. nem (TL 64)

az egyházi törvényel ellenkezönek tarttyák., azt a papok lássák. ök ahoz (TL 64)

ahoz többet tudnak nálamnál én azt nem visgálom. jóé (TL 64)

véle magyarul is tud keveset; azt el mondhatni felölle hogy emberség (TL 65)

unom magamot amikor véle vagyok, azt tudgya meg kéd, hogy forgács (TL 65)

is nincsen egyebet mit irnom, azt már egyszer meg irtam hogy (TL 65)

akik mindent hoznak; a lakosokrol azt mondhatom, hogy a török lakos (TL 66)

szoval csaknem mindenért kel fizetni azt mondhatná kéd. hogy az ezerekre (TL 66)

de mind ezekre, nem kel azt mondani hogy a lakosokot nyomorgattya (TL 66)

jöni láttyuk, a tengerböl. s’azt suhajttyuk (TL 67)

szépnek várost, nem mondhatni. se azt rutnak, nem tarthatni. ez országban (TL 68)

boltokot. itt raknak., itt hajora, azt mind tészik. császár városában viszik (TL 68)

tavaszt, másut várják, nagy örömmel, azt suhattyák. itt pedíglen, tölle. félünk (TL 68)

a szemek, van ki nyitva. azt nem mondom. hogy szaladnál töllök (TL 69)

bé takarják, hogy ne lásson, azt akarják. órrára kön,nyen le (TL 69)

még az ollyanokal sirni kel. azt nem kivánom kédtöl, inkáb sirok (TL 71)

vagyoné az, egy szegénynek, amidön azt láttya. hogy a fejdelmi nagy (TL 71)

más nagy urakot, nem gondolhatnáké azt felöllök, hogy talám az Istennek (TL 72)

de solon. mind ezekre. csak azt mondá. akirálynak. {…}: senki holtáig nem (TL 72)

a rab király felelé néki. azt nézem hogy a mely része (TL 72)

esö szokot lenni, és hogy azt a szomoruságot kel mi nekünk (TL 72)

reánk, és nem azt a melyet mi csinálunk magunknak (TL 73)

nem beszéllek historiábol. hanem csak azt mondom. hogy ne essünk kettségben (TL 73)

pestis itt igen kezd sétálni. azt mondgyák hogy kéteknél bövségel vagyon (TL 73)

kis susi közeleb lesz, erre azt fogja kéd mondani, jaj hogy (TL 73)

valami kis dagadás volt. mindgyárt azt gondolta hogy talám pestis. senkinek (TL 74)

ollyan szomoru állapotban vagyunk, hogy azt sem tudom. ha tudoké irni (TL 74)

elménket. hogy én mindenkor csak. azt képzelem magamban hogy beteg vagyok (TL 75)

okozta bennem az ollyan gondolatokot. azt ne gondollya kéd hogy csak (TL 75)

még igy leszünk sokáig. atermészet azt is el felejteti velünk, és (TL 75)

mindenkor nevettek. a mint hogy azt olvastam egy régi városrol. hogy (TL 75)

csak egy holnapig is, de azt gondolom hogy talám még ót (TL 75)

hallyuk., hogy pestisben meg holt. azt a hirt a felesége hozta (TL 76)

napokot töltöttünk ótt el. mert azt lenem lehet irni. és mennél (TL 77)

hirt régen tudgya kéd. de azt is tudgya kéd. hogy egy (TL 77)

43 esztendöt tölt idegen országban: azt is el felejti hogy hová (TL 78)

fogy, és mint egy olvad. azt tudgya kéd. hogy illyen idös (TL 78)

vagyon ez az uri aszszony. azt gondolom hogy az örökös hazájában (TL 78)

gondolkozhatot arrol a szent hazárol. azt el mondhatni arrol az uri (TL 79)

jó erkölcsü áitatos aszszony volt. azt is elmondhatni. hogy mindenkor nagy (TL 79)

a temetésin, tudom hogy már azt várja kéd, hogy meg irjam (TL 79)

hogy egy keveset könyvezet. mi azt gondoltuk. hogy majd nagy zokogásokot (TL 79)

hogy el mondhassuk a segéllyét, azt kédre hagyom. hogy kéd mondgya (TL 80)

susiért gyakrabban meg mosdik. mert azt tudgya kéd. hogy a szegény (TL 80)

én egy kalendariumot csináltam neki, azt mondgya. hogy nem szereti az (TL 80)

mint talállya kéd. de susi azt mondgya. hogy el kel égetni (TL 81)

ma itt házaság lesz. de azt is jo meg tudni kédnek (TL 81)

vagy három bizonyság elött. de azt is titkon. el itélheti kéd (TL 81)

országban lévö árvákot. édes néném. azt is ehez teszem. hogy mi (TL 81)

is irhat mint én. hanem azt kérdem kédtöl, micsoda külömbség vagyon (TL 82)

panasza lehet reám, de annak azt az okát adom, hogy már (TL 82)

álhatot a köszvény miat, erre azt mondhattya kéd, hogy az én (TL 82)

és irhattam volna. én meg azt felelem erre. hogy mind a (TL 82)

oda menni. mind azon által azt meg kel vallanom. hogy az (TL 82)

azon által. ha jó volnék. azt kellene mondani, hogy mindent véghez (TL 82)

mint az ollyan istentelenek, akik azt tarttyák, hogy az Isten a (TL 83)

aztot fel tekeri, és azután azt járni hadgya, amint neki tettzik (TL 83)

akarattya szerént kel folyni. ha azt más képpen hinnök, azt is (TL 83)

ha azt más képpen hinnök, azt is kellene tartanunk. hogy nincsen (TL 83)

valo keresztényeket kövessük. mert én azt hiszem hogy az Istennek ollyan (TL 83)

mint hogy keresztények vagyunk csak azt kel mondanunk legyen Isten akarattya (TL 83)

már háromszor bercsényi urnak. csak azt mondom valamint az esopus rokája (TL 83)

el nem érhetvén a szöllöt. azt mondotta. nem ért még meg (TL 83)

rabságodban. Óh én édes uram, azt én régen tudtam. akása hogy (TL 84)

annyit a tengeren, még is azt irja kéd. hogy már ideje (TL 84)

volna. kéd látni el mennem. azt én szivesen kivannám, de ha (TL 84)

le kéd. egy kevés ideig azt a kivánságát. szeresen. kéd hanem (TL 84)

elégedgyék meg kéd. a leveleimel, azt irja kéd. hogy nem emlékezik (TL 84)

magyarázta kéd, mert kéd csak azt tarttya, hogy jób a házaság (TL 84)

minden férfiu, és aszszony mondaná azt. de a még aztot valaki (TL 84)

jobban meg magyaráza, én addíg, azt a külömbséget találom a penitentzia (TL 84)

üsmerem is, de meg szerettem azt a leányt a kiröl irja (TL 85)

magában. hogy mikepen lehet az. azt vegezi el magában. hogy egyszer (TL 85)

szoptatta az annyát. a tanács azt csudálván. és nagy dicseretet adván (TL 85)

eröben vagyunk, nem mondottam én azt, hogy nelegyen jó szivü aszszony (TL 86)

szomoritani, se valoságal meg vigasztalni. azt felelé mind azokra, hogy a (TL 86)

hogy a mely segittséget igért, azt meg nem adhattya., ez a (TL 87)

mint ha egészen néki hadná azt a királyi széket, a melyhez (TL 88)

kellene a kéd levelén, amikor azt mondgya kéd hogy ha kéd (TL 88)

koronát. meg bocsáson a királyné, azt nem mondhatni együgyüségnek. hanem nagy (TL 88)

mindenek hallottára fel kiáltá. csak azt akarám meg tudni, ha szeretiteké (TL 89)

mint sem egy pogány császárnak. azt jol mondgya kéd. hogy soha (TL 89)

sem akezdetek., de az okoság azt hoza magával., hogy mindenkor, mindent (TL 89)

szép oldal csontot, édes néném azt tudgya kéd. hogy ami urunk (TL 89)

avárosban. fogadgyuk fel. hogy kéd azt nem tudgya. de azt könyv (TL 89)

kéd azt nem tudgya. de azt könyv nélkül tudgya kéd, hogy (TL 89)

szelet talált bocsátani, az irodeak azt meg halván. el szégyenli magát (TL 90)

ha hozzája mégyen, aleány azt nagy szerencsejinek tartván. reá áll (TL 91)

mit mondgyunk az iró deákrol. azt mondom hogy csak az ollyan (TL 91)

is ballagok véle együt. de azt kellene bánnom. hogy nem ugy (TL 91)

hogy akor jobb lehetnék. csak azt kel tehát mondani édes néném (TL 91)

de nem mérém. ne hogy azt nemondgya kéd. hogy a káposztához (TL 92)

vétenék véle. csak azért is azt mondom. hogy a szépen irt (TL 92)

hegyecske. a melyről ha leveszik azt a lágy ezüst fedelet. alatta (TL 92)

füet lehet találni. erre tudom azt mondgyuk, csak a káposzta neki (TL 92)

mondgyuk, csak a káposzta neki, azt ne csudállya kéd, mert egy (TL 92)

a káposztárol, leg elsöben is azt teszem fel. hogy azok a (TL 92)

felölle. a nem elégé. ha azt mondom. hogy erdélyi czimer, hogy (TL 92)

pedig a könyvem el készül. azt akarom. hogy atöbb hires auctorok (TL 92)

eröt elötte meg eszik. antonius azt lehetetlennek tartván. Cleopatra másnap ebédre (TL 93)

de nem dicsérem. de ha azt nem cselekedte volna, nem volna (TL 93)

hogy hét száz paripát tartot., azt nem kel csudálni, mert a (TL 94)

az officiumot mondotta a clericusival. azt meg tudván a lovász mesterétöl (TL 95)

officiumot. és az istálloban megyen, azt láttyuk hogy constántinus császár, meg (TL 95)

egy ló. de még is azt láttyuk. hogy a hires sz (TL 95)

öszvéreket. és szamárokot küldöt, apápa azt irja neki énnekem szép szamárokot (TL 95)

édes néném. avalo hogy mi azt igen szép dolognak tarttyuk még (TL 96)

inkáb hasonlitot az apostoli élethez. azt se gondollyuk felöllök hogy szegények (TL 96)

meg külömböztetik. a gazdagtol. hanem azt mondgyuk hogy régenten ugy kelletet (TL 96)

kisérvén, szamáron menne a gyülésben, azt mi szégyenlenök. csak a bé (TL 96)

fizet érette, de a ki azt a szokást mint egy kételenségböl (TL 96)

hirt nem irhatok. hanem csak azt irom. a mi eszemben jut (TL 96)

Azt irod édes néném, hogy ha (TL 97)

igaz. de mit irjak, irjamé azt, hogy haragszom. de kine haragudnék (TL 97)

haragszom. de kine haragudnék. mikor azt irja kéd. hogy már kédböl (TL 97)

aszszonyok szeretnek mindent meg tudni, azt itélhetem, hogy talám meg hadnák (TL 97)

oh édes néném mint várom azt az idöt, de talám sokáig (TL 97)

sem bánom, vallyon el hinnéké azt nálunk hogy micsoda melegek járnak (TL 97)

napon esik karácson, hanem hogy azt a szokást az ánglusok kezdeték (TL 98)

ige testé lett. és idövel azt a szokást másut is bé (TL 98)

egészen itt el töltöttük. de azt nem tudgyuk hanem tölttyüké itt (TL 98)

a barát táncznál. és csak azt kel járnunk; mind addig a (TL 98)

töllünk, meg is házasodgyunk., de azt a lehetet, el vették mi (TL 98)

és gyöngyösön láttya az ember, azt gondolná hogy mindenik egy grofné (TL 99)

hogy el vegye. leg elöbször azt kérdi. ha nagyé a füle (TL 99)

nem fogja kéd csudálni, mihent azt kéd meg tudgya, hogy abban (TL 99)

csak aházbol sem mehet ki. azt tarttyák hogy a sánta aszszonynak (TL 99)

nehány esztendöktöl tart. mi nékünk azt kel kivánnunk hogy a török (TL 99)

kivánhatunk mind ezekért nékik. mint azt hogy, még valaha legyenek keresztények (TL 100)

minket a bót. mert itt azt nem tekintik hogy micsoda renden (TL 100)

érdemlenék, nem kellene törödnöm. mert azt tudom hogy mások is gyönyörüségel (TL 100)

ha meg szid is, kéd. azt nem hallom, de azt kivánom (TL 100)

kéd. azt nem hallom, de azt kivánom hallani, hogy kéd egésséges (TL 100)

a puskás. ki meg lötte azt farkast, ki meg ette azt (TL 100)

azt farkast, ki meg ette azt a kettskét. kit apám vett (TL 100)

az ember, ki meg találta, azt a levelet. kit innét irtam (TL 100)

kéd levelemet ha nem irtam. azt nem kel csudálni, ha kéd (TL 100)

semmi hir nincsen, hanem ha azt irom meg, hogy most itt (TL 101)

vélek. és a selyemel. ök azt mint okos emberek. mind meg (TL 102)

tojását. az oda szárad. és azt jo helyre el teszik tavaszig (TL 102)

azt a papirosot. és adgyuk oda (TL 103)

mulva ót életre kapnak, mihent azt észre veszik, hogy mozganak. a (TL 103)

akoron aböre meg ránczosodik. és azt leveti, nó már harmadik köntöst (TL 103)

lakáshoz fog. de végtire. mind azt. mind az életet, mind a (TL 104)

és jol bé takarták volna. azt a kis házát. belöl ismét (TL 104)

aházhoz vagyon tekerve, és enyvezve. azt le venni meg más mesterség (TL 105)

venni meg más mesterség, de azt is meg cselekszem. csak kedvit (TL 105)

eröseb volna a selyemnél. hogy azt ugy meg lehetne szaporitani. mint (TL 105)

pokot. husal kellene tartani. hát azt irtamé meg valaha kédnek. hogy (TL 105)

de azt tarttyák. hogy azért a gyuk (TL 106)

udvaros köszönetin. mint ha én azt meg érdemlettem volna. és mint (TL 106)

nagy paraszttságban valo neveltetése miat, azt sem tudgya ha nemes ember (TL 107)

attyafiaitol tanult, de mit tanult. azt a tudományt elö veszi, mihent (TL 107)

mit egy nehány esztendökig tanult, azt egy kevés dö alat. csak (TL 108)

szenit, annyi deáksága után. csak azt is a tisztartojátol kel meg (TL 108)

az ember föt, nem hogy azt tudná, hogy miben áll, az (TL 108)

áll, az ország haszna, de azt sem tudgya micsoda országok szomszédi (TL 108)

el felejtené. nem akarom ezekböl azt ki hozni. hogy a deák (TL 108)

nyelv haszontalan volna. hanem csak azt mondom. hogy egy nemes embernek (TL 108)

idö vesztés annyi esztendökig csak azt a nyelvet tanulni, mivel a (TL 108)

azon által mint haza fia, azt akarnám hogy a tudomány oly (TL 109)

el nem hadgyák. kédnek pedig azt jovallom, hogy a fiának ollyan (TL 109)

de még többet mondok, és azt mondom, hogy jol oktatni a (TL 109)

volna is. de nincsen, és azt bánom. de azt is bánom (TL 110)

nincsen, és azt bánom. de azt is bánom hogy ma ismét (TL 110)

Édes néném csudállya kéd azt. hogy lehet irni egy kocsonnyának (TL 110)

kéz cselekedte. egy régi philosophus. azt kérdette egyszer a másikátol, hogy (TL 110)

Isten az égben, aki is azt felelte reá, hogy egyet fel (TL 110)

igen nagy hadakozo fejdelem volt, azt is irják felölle hogy egy (TL 110)

irtoztato dolgokot cselekedének a törökök, azt avárost Constantinus épitette vala, ugyan (TL 111)

magam gyönyörüségit szeretem is. de azt el tudom (TL 111)

hohérrol. és ne sirassuk továb azt a szegény lányt. hanem az (TL 112)

igen kel szeretni. mert én azt meg érdemlem. ugyé édes néném (TL 112)

kik roszabbul vannak nálunknál, erre azt mondgya kéd. hogy a nem (TL 112)

a nyomorultakot. nagyon engeszteli, szomoruságokot. azt töllök nem tíltyák, hallyuk pogányokot (TL 112)

mindenkor jó tanácsot. adot, egyszer azt mondották nékie., hogy másoknak mindenkor (TL 112)

ád, de maga nem követi, azt felelé reá. én csak néktek (TL 112)

nem magamnak. talám én is azt mondhatom kédnek., szerencsés jó éttzakával (TL 112)

attol, de ha az Isten azt reánk bocsáttya, jóbót kel követnünk (TL 113)

el vesztené sosságát. mert atörökök azt tarttyák. hogy ót más féle (TL 114)

hát miröl irjak édes néném. azt meg irhatom, hogy ma nálunk (TL 114)

tanulhatot. és minden innepekben csak azt mondotta el. egyszer arra kérik (TL 114)

kezdik mint nálunk., erre sokan azt felelik. hogy a régi romai (TL 115)

a szüret egy idöben légyen, azt meg engedem hogy a parancsolat (TL 115)

a nap függötté a parancsolattol. azt nem gondolom. ebben az országban (TL 115)

kezdödik mint ótt. leheté tehát azt mondani, hogy a napnak meg (TL 115)

mindenüt egy idöben érellye meg. azt nem lehet mondani. hanem azt (TL 115)

azt nem lehet mondani. hanem azt mondhatni, hogy a természet parancsolattyábol (TL 115)

nem mindenüt egy idöben esik. azt tudgyuk. hogy magyar országban a (TL 115)

kérdésemre meg felellyen kéd, addig azt adom kédnek tudtára hogy bercsényi (TL 115)

kérdettem, ha szereté kéd. mert azt el nem kel felejteni (TL 116)

kédnek. hogy micsoda irtozásal kel azt látni. hát még micsoda kinban (TL 116)

micsoda kinban vagyon az, aki azt szenvedi. de a test fájdalmival (TL 116)

hogy micsoda szomoruságban vagyon., de azt el lehet hinni. hogy nem (TL 116)

viszen a feleséginek. mondván hogy azt meg kel innya. a szegény (TL 116)

utánnad kel mennem, az aszszony azt meg halván. mindgyárt meg ijed (TL 116)

végezi, mondgya. hogy azert tette azt a gyonását, hogy halála után (TL 117)

a jó atyánkra, és mondgyuk azt. hogy nem érdemli ez a (TL 118)

abbol ki kel kelni. és azt el hagyattyák velünk (TL 118)

Azt ne csudállyuk édes néném ha (TL 118)

hogy nem engedték meg. de azt tudom. hogy egy kis görög (TL 118)

kel az ajándékot tekinteni, hanem azt kel tekinteni, hogy ki adgya (TL 118)

egy aszszonynak, kedvére lehetnek. mindenikünk azt gondolta. hogy kész pénze felesen (TL 118)

hal éhel. de inkáb csudállyuk azt a boldog idöt. a melyben (TL 119)

mondgyuké az ollyan idöt, én azt tartom (TL 119)

hogy, boldognak mondhatni azt az idöt, amelyben, a nagy (TL 120)

emberek oly közönségesen éltenek. mert azt el mondhatni boldognak. mind lelki (TL 120)

viszá kel repülni. mert én azt a régi szokást viszá nem (TL 120)

azért viszá térek susihoz, és azt mondom kédnek. hogy üsmerek ollyat (TL 120)

nem tudhatom az okát. noha azt tudom. hogy még leánykorában is (TL 120)

mint hogy keresztények vagyunk. mondgyuk azt hogy, a kit az Isten (TL 120)

irom, hogy kédnek válaszát vehessem, azt irjamé. hogy itt könyvem forrási (TL 120)

de csak kel valamit irni, azt irom hát hogy, itt most (TL 120)

szántanak, és vetnek. nálunk pedig azt már régen el végezték, hogy (TL 120)

a kádban lévö buzára, és azt békel jol fedni, másnap, vagy (TL 120)

éppen ebben a szem pillantásban. azt nem lehetne el hinni, hogy (TL 121)

király leányával., ki hitte volna azt, hogy egy ollyan nagy hatalmas (TL 121)

fogva vigyék Constancinápolyban, az érsek azt meg tudván. el szaladot. de (TL 121)

soha lovat nem láttak volt. azt gondolták. hogy aló. és az (TL 122)

ember mind egy, a jesuita azt látván le szállot alovárol, és (TL 122)

emberek is viszá tértenek hozája. azt el mondhattyuk igazán. hogy csak (TL 122)

hinné el hogy atyafiak vagyunk., azt gondolná hogy még több vagyon (TL 122)

de azt vallyuk meg édes néném. hogy (TL 122)

örmény lakadalomrol már irtam kédnek. azt tudhatom. mert közöttök lakunk. de (TL 123)

tudhatom. mert közöttök lakunk. de azt kérdeni töllem hogy micsoda Cérémoniával (TL 123)

férhez atörök császár a leányát. azt méltó nevetni. mind azon által (TL 123)

adni a leányát, a csaszár azt neki meg jelentetvén. annak, (ha (TL 123)

melyben látván a császár akarattyát. azt feleli a völegénynek, légyen a (TL 123)

nem lehet meg másolni, sokszor azt gondollya a vö legény hogy (TL 124)

az adó. mert ha agazda azt el mulattya. három pénteken. a (TL 124)

a meg lehet. a törvény azt meg engedi, de ollyan formában (TL 124)

kellesék fáradva, annál inkáb birni, azt várjuk suhajtva (TL 124)

jutot kédnek esziben hogy töllem azt kérdgye. hogy kik voltanak. a (TL 125)

irnám, én édes néném csak azt irom meg felöllök. amit hallottam (TL 125)

elöt hamisan. vagy igazán., (mert azt még nem tudhatni valoságoson) bé (TL 126)

országban bécsben., az egész attyák azt itélék. hogy az egész szerzetet (TL 126)

nehány féle könyvet olvastam. nemellyek. azt tarttyák hogy igasságoson bántak vélek (TL 127)

a melyek övék volt, de azt nem tudom hogy a magyarok (TL 127)

ne kívánnyon kéd töllem. de azt szeretném tudni, ha volté lakások (TL 127)

ha volté lakások erdélyben, én azt gondolom hogy nem volt. már (TL 127)

mert meg untam. hanem még azt meg irom, hogy itt ma (TL 127)

hol el fejéredet, a doktor azt látván csak el hiteti magával (TL 129)

mind azon által, nem kellene azt az uri aszszonyt követni. a (TL 130)

egy idös leányt vévén el. azt szokta volt mondani, hogy aki (TL 130)

hüség meg marad. ha lehet. azt mondom ha lehet, mert akár (TL 130)

annak eledelt nem adnak., de azt nem tartom. a mit forgács (TL 130)

illik. a nem ujság ha azt mondom, hogy a házaság az (TL 130)

a fiam majd el jö. azt gondollya hogy te vagy, akor (TL 130)

az iffiu oda megyen., és azt nem visgállya ha alusznaké vagy (TL 131)

de modgya lévén abban hogy azt el titkolhassa. és a gyermek (TL 131)

kérik tölle, mondván. ad ide azt a mentét. mert apádnak szüksége (TL 132)

portékát talál másnál. arra is azt mondgya. az anyádnak arra szüksége (TL 132)

jutok. ollyan leveleket veszek hogy azt akarnám. csak két szóból állana (TL 134)

teszik. és kelletlen kel olvasni. azt meg vallom édes néném. hogy (TL 134)

papirosat vennék alevél irásra. mert azt nem szenvedhetem. mikor látom némely (TL 134)

nem tudom ki hozta közinkben azt a nyavalyát. de bár ót (TL 135)

el, más országokra. példának okáért. azt tarttyák. hogy a himlöt. a (TL 135)

himlöt. a szarracénusok. hozták Europában. azt a nyavalyát ámérikában. a vad (TL 135)

az a nyavalya, mint nálunk azt mondani hogy fáj afeje; de (TL 135)

hogy talám a szive is azt tanácsollya néki,. de az elméjit (TL 135)

nem fö. miért kivánnám én azt, hogy valaki amaga szerencsétlenségin kivül (TL 136)

a dologban. én is csak azt mondottam. holnap irok, holnap irok (TL 136)

csak folyt, mit nyertem benne. azt hogy, irtoztato pirongato levelet kelletet (TL 136)

nap mulva. elkellene engemet temetni, azt susi sem akarná. hát osztán (TL 137)

midön annyira meg szoritotta volt azt a hires muszka Czárt. 1711 (TL 137)

volna taborostol. a sveciai király azt meg halván. a vezérhez megyen (TL 137)

elein, és kezdetin a holnapnak, aztgondoltam hogy hideg étek lesz belöllem (TL 137)

és ahoz kel magunkot alkalmaztatni, azt irod édes nénékám, hogy (TL 137)

senkivel meg nem alkudhatot, mindennel azt akarja el hitetni. hogy mindent (TL 138)

meg is csalod magadot, ha azt gondolod. hogy nagy mulattságom volt (TL 138)

nagyságát nem csudáltam ugy, mint azt, hogy némely ágain éret szöllö (TL 138)

azt szokták mondani. hogy a meg (TL 139)

türésre. nem probáltam., de hisziékéd azt. hogy a szeretet is meg (TL 139)

urnak a rabja. a leány azt meg tudván. egy léány baráttyával (TL 139)

menni töb pénzért, a férfiu azt tanácsolta, hogy nincs más mod (TL 139)

akart reá állani, mondván. hogy azt nem cselekedheti, hogy rabságban hadgya (TL 139)

nagy föld mozgást érzettünk alattunk, azt gondoltuk hogy valamely szekére tették (TL 140)

Édes néném azt igen bánom hogy meg elödzöt (TL 140)

üdvözlésivel. holot nekem kelletet volna azt a köteleséget végben vinni elsöben (TL 140)

és azén lagy szeretetemnek. mert azt holtig meg nem engedem kédnek (TL 140)

tudom a francziák honnét vették azt a szokást. gondolom hogy a (TL 141)

a templomokban, a bizonyos hogy azt szükségböl kezdették, mert pinczékben, és (TL 141)

az áldozatot arégi keresztényeknek., azután azt Ceremoniábol meg tartották, mivel arégi (TL 141)

már most nem tudgyák, de azt minden tudgya hogy találtak olyan (TL 141)

ideig, most már el hadták azt a szokást. hanem a földes (TL 141)

mennyi foglyot, vagy nyulat lö, azt a földes ur házához kel (TL 141)

de nem jut eszemben, de azt tudom. még meg nem irtam (TL 141)

Istennek igy tettzik. ugy legyen, azt irod néném, hogy felellyek meg (TL 142)

fogvást. hallanak orgona szót. atemplomokban. azt nem csudálom annyira. hogy nekem (TL 142)

valo hogy engemet boszszonttsunk, de azt csudálom hogy honnét vetted ezeket (TL 142)

méltóságra emelték. ugy anyira, hogy azt tették alexándriai pátriárchának., akit a (TL 143)

a nagy böjt, közönségesen mi azt tarttyuk. hogy anagy böjt. apostoli (TL 144)

három misét. azon az éttzakán., azt tarttyák nagy áitatoságal. hogy a (TL 144)

kel el végeznem. hanem csak azt felelem a kéd kérdésire. hogy (TL 144)

a kéd kérdésire. hogy közönségesen azt tarttyák. hogy azt a szokást (TL 144)

hogy közönségesen azt tarttyák. hogy azt a szokást száz negyvenedik esztendöben (TL 144)

az. arra nem emlékezem, hanem azt irják hogy hat száz ötven (TL 144)

már most hogy belé izeledtem azt akarnám. hogy volna vagy két (TL 144)

europában. annak mása, a ki azt nem látta. csak gondollyon el (TL 145)

meg kel rongyoson is felelni, azt kerded édes néném, hogy kik (TL 146)

apredikáczioja oly hathatos let., hogy azt gondolták, ezek az országok csak (TL 146)

pedig számtalan keresztezé fel magát. azt nem kel csudálni, mert ez (TL 146)

fel vette a keresztet, már azt nem lehetet törvényben citálni. mind (TL 146)

mészel, és a még atáboron azt észre vették, addig sok ezer (TL 147)

is le irhattam volna. csak azt irtam volna, voltak, és nincsenek (TL 148)

pedig igen ritka akéd városában. azt nem kel csudálni. mert ritka (TL 148)

a török a hintoban. ö azt nem szereti. neki ló kel (TL 148)

nem szokás. ök is nevetik azt. hogy nálunk bárányt szentelnek atemplomban (TL 148)

mondani, hogy mit csinállyon, mi azt csudáltuk. hát az asinus ö (TL 149)

csudáltuk. hát az asinus ö azt töbször is probálta volt. csak (TL 149)

a sidonak nem kel hinni, azt pedig bizvást el hiheted édes (TL 149)

örömel fogadta. másnak nem lehet azt meg fogni. hogy micsoda szeretetet (TL 149)

fiokhoz, azért atyának kel lenni, azt pedig vettem észre hogy a (TL 149)

szerént nem érzik a fiak azt a nagy szeretetet., mint az (TL 149)

igyekeztek hogy semmit ne tanullyon.. azt véghez is vitték, és azt (TL 150)

azt véghez is vitték, és azt csudálom. hogy irni tud, ha (TL 150)

valo mulattságtol kopik az álla, azt tudom az apja kedvit keresi (TL 150)

csak egyebet felejttsen el., en azt gondolom pedig, hogy ugyan azt (TL 150)

azt gondolom pedig, hogy ugyan azt az egyebet, jobban szeretné avadászatnál (TL 150)

én pedig ugy tudom már azt a tánczot. hogy bizvást lehetnék (TL 150)

ezeket. de nem tehetek rolla, azt magad is reá hagyod. hogy (TL 151)

állatok is, noha nem tudgyuk, azt olvastam a minap. hogy raul (TL 151)

mikor valamit ollyat irok, mert azt irod, hogy a hertzeg nem (TL 151)

nem olyan mint. és hogy azt az egyebet, öttsém uram szereti (TL 151)

jobban a vádászatnál, én erre azt felelem, hogy öttsém uramot üsmérjük (TL 151)

a szeretetnek, én pediglen tölled azt kivánom, hogy az egésségre vigyáz (TL 152)

a nagy vizes vendégségböl. mert azt jó meg tudni, hogy öt (TL 152)

hertzegel., nem tudom belöl. de azt tudom hogy ugy jöttünk ki (TL 152)

meg itattuk a hertzegünket, de azt nem poháronként kel innya, hanem (TL 153)

annál nincsen, némely historicusok ugyan azt mondgyák hogy a meny aszszony (TL 153)

kéd tudgya jobban mint én, azt irod hirül nénékám, hogy a (TL 153)

aszszonyoknak; de mit mondgyak. mert. azt tarttyák. sokan., hogy a mikor (TL 153)

szerencsés, micsoda okát adgyák ennek. azt azokát, hogy rend szerént. az (TL 153)

királyok, fejdelmek. pedig. az aszszonyokét. azt láttyuk. hogy az Isten meg (TL 153)

hogy az Isten meg engedte azt, hogy a népit. aszszony igazgassa (TL 153)

éppen nem a kezekben valo. azt a kérdést teszi kéd töllem (TL 154)

kezdették. meg vakarni a lovakot. azt édes néném, romában kezdették, én (TL 154)

édes néném, romában kezdették, én azt kérdem, hogy mikor akasztották fel (TL 154)

akasztáson ne végezem a levelemet. azt irom hirrül, hogy mi ismét (TL 154)

nem tudom mikor irhatok, se azt nem tudom mikor vehetem a (TL 154)

emind sok nem tudom. de azt tudom hogy senki ugy nem (TL 154)

polatéti. édes néném. azt igen szükséges kédnek tudni, hogy (TL 154)

csak a sok vándorlásban tölttyük azt az drága idönket, a melyet (TL 155)

becsüli a maga állapottyát. se azt a mit bir; hanem aztot (TL 155)

idö, egy szánto vetö ember. azt fogadta volt az isteneknek. hogy (TL 155)

panaszolkodni kezdet, de az istenek azt felelték neki, hogy maga a (TL 156)

az Isten segittségihez kaptunk. de azt is el mondhatni talám, hogy (TL 156)

néném a még lehet. csak azt bánom hogy a virágbol most (TL 156)

királynak a dolgot, a király azt igen nevetvén. gráciát ád néki (TL 157)

ád néki. és a hertzeg azt meg izeni a tiszteknek (TL 157)

székemben. és onnét felelek kédnek. azt kérded édes néném hogy miért (TL 157)

az ur vacsoráját osztogattyák, erre, azt felelem, hogy ök ezt a (TL 157)

kevesen veszik bé. aki is azt irja. hogy azaszszonyokot; csak a (TL 159)

ágyban hálatta., enevettséges példa, noha azt tarttyák. hogy a szeretetben. egy (TL 159)

farkas meg ette volna abarányt, azt el mondhatni, hogy a szeretet (TL 159)

kédnek a panasza is kedves. azt irod édes néném. hogy a (TL 159)

suhajtásnak szele, egy nagy király. azt szokta volt mondani. hogy a (TL 160)

mi magunk. mert mi csak azt tarttyuk jónak. a mivel kivánságunkot (TL 160)

kivánságunkot bé töltthettyük. avallásunk szerént. azt kel tartanunk. hogy bujdosásunk. mind (TL 160)

fogyatkozást, azt találom benne. hogy magyarul nem (TL 161)

az országban. mit lehet tanulni. azt tudgyuk. sohult pedig ugy el (TL 161)

ebéd után pedig aki látná azt mondhatná hogy valamely mester ember (TL 161)

idöt magához alkalmaztatni, a fia azt ugy végben nem vihetvén jol (TL 161)

az uttzákon, még gyermekeket sem, azt tudná az ember hogy mind (TL 161)

a édes keserü laktunk hellyére, azt tudom nem fog kéd panaszolkodni (TL 162)

Azt már nem kel csudálni ha (TL 162)

már nem kel csudálni ha azt mondom hogy ígen kedvesen vettem (TL 162)

egyszersem haragudtunk meg egymásra., mert azt mondgyák. hogy abarattságban egy kis (TL 162)

láttunk. 3 oráig jol látták., azt nem mondhattyuk hogy talám ami (TL 162)

a kis ujja ne fájjon. azt igen szükséges meg tudni, hogy (TL 162)

de ha gyalog járnak is, azt ne gondollya kéd, hogy a (TL 162)

a görög pátriarcha. mert ez, azt tészi érseknek, aki neki leg (TL 162)

lehet tölle, de hogy predikállyon. azt nem lehet az ö tudatlanságátol (TL 163)

azután. ajuh meg bárányozván, aaron azt is vevé. mondván. hogy atörvény (TL 163)

meg öleti ajuhát. de aaron azt meg tudván. oda mene., és (TL 163)

mene., és kérni kezdé tölle azt a részt a juhbol. melyel (TL 163)

törvény szerént. a ki is azt hadgya., ez legyen a papok (TL 163)

arébellisekhez, kérdeztetvén töllök szándékokot,, ök azt felelék. hogy a császáral meg (TL 165)

uroknak üsmérni nem akarnak. azért azt akarom, hogy senkinek is miattam (TL 166)

kivált ez 12 esztendeig birá azt a nagy tisztséget. de még (TL 166)

azt meg vallom kédnek. hogy mi (TL 167)

volna a rebellio, nem hinné azt el aki nem tudná., hogy (TL 167)

ezt a levelet, jó kédnek azt is meg tudni hogy, a (TL 167)

a mészárostol, de a vezér azt felelé néki. hogy nem volna (TL 168)

valo szándékát meg változtathatnák patronának. azt tanálák fel. hogy azö társát (TL 168)

vajdaságert ezer erszény pénzt igérnek, azt akarjuk tudni, tölled, ha akarszé (TL 168)

lenni azért. amészárosért. hogy nekik azt a pénzt le teszi, ha (TL 168)

volna ababiloniai pasátol., az ki azt irta volna, hogy a persa (TL 169)

Edes néném fillentenék ha azt mondanám hogy a minapi levelét (TL 170)

ezis arrol jut eszemben, hogy azt irja kéd. micsoda. boszu allók (TL 171)

nem láthatta. a szolga mihent azt észre veszi, azonnal el szökik (TL 171)

reá akad a döglöt szarvasra. azt is meg láttya, hogy lövés (TL 171)

legényt. e valoságos olosz természet. azt igen nevettem édes neném, mert (TL 172)

azuttzán elöl talállya az ember, azt gondolhatná hogy mindenik egy grofné (TL 172)

amásikánál. fellyeb ne ültessék. acsászár azt meg tudván. gondolá hogy a (TL 172)

aszszonyának elsösége mellet, a császár azt látván hogy mindeniknek. egyaránsu oka (TL 172)

hanem mi élünk roszul véle. azt a kérdést teszem. hogy egy (TL 173)

segiteni kezdé. és kötözni sebeit. azt kérdik. a három közül. mellyik (TL 173)

A minapi leveledben édes néném azt irád. hogy avezért letették. én (TL 173)

azuj vezér, akit vezérségre visznek, azt mondgyák jó ember, egy kevesé (TL 173)

is, mellyik már jób szokás. azt azirás tudokra hagyom. mindenik ország (TL 175)

tévén, csak egyre felelek meg, azt irod néném, hogy a hihetetlenség (TL 175)

de nem mondok rea ament) azt el lehet mondani, hogy a (TL 175)

nem vihet. hogy vinné ö azt végben, ha rajtam állot volna (TL 175)

a még oda érkezünk, én azt gondoltam. hogy e mind csak (TL 176)

csak mindenkor egymás ábrázattyát látni, azt is el unnyák., és igy (TL 176)

csinált Cleopátra markus antoniusnak, de azt talám el nem itélheti kéd (TL 176)

nem itélheti kéd, hogy ö azt meg hinté mérges poral; a (TL 176)

hizelkedésböl. az udvariak mindenkor csak azt hozák elö. hogy az elöbbeni (TL 177)

király udvarában lévö tiszteknek neveket; azt csak hamar bé adák nagy (TL 177)

zárá a laistromot., az udvariak azt látván. nagy vigasságal gondolák. hogy (TL 177)

el veszet emberek. nagy örömökben, azt sem várhaták hogy mit fog (TL 177)

szaladtanak el udvaromtol. nem tudtaké azt. hogy a kereszt bizonysága a (TL 177)

beszéllek már többet felölle, hanem azt mondom, hogy itt meleg idök (TL 177)

csak kéttszer ha tüzet csináltattam, azt kérdik kédtöl, melyik szeret jobban (TL 177)

perselödöt. de miért vettük mi azt szokásban, a (TL 177)

szolgáltatni magát. a ki is azt észre vévén. kivánt élni ajo (TL 179)

termeszet volt; örömel látá benne azt a nemes szivet. és annál (TL 179)

kérdezni kezdé annak okát, ibrahim, azt meg vallá igazán, mondván. hogy (TL 179)

és egyszers mind el hagyá. azta jo kedvit. amely sokszor tettzet (TL 179)

elsöben beszélle afejivel, az astrologus. aztjövendölé, hogy ha a hadakozást el (TL 180)

keresének az el vesztésire, ibrahim azt meg sejditté, és tartván attol (TL 180)

kinek neve volt muleÿ. akiröl azt tartották, hogy a jövendö dolgokot (TL 180)

fel támasztván ellene másokot is, azt kezdék solimánnal el hitetni, hogy (TL 180)

közül mondá. solimánnak. mint hogy azt fogattad avezérnek hogy életedben meg (TL 181)

ót. mind másut az országban. azt mondgyák., micsoda nagy dicsöségire az (TL 182)

hadakozást kezde a császár ellen, azt kérdé leopoldus a franczia követtöl (TL 182)

urának, hogy hadakozást akar indittani, azt felelé akövet. hogy azt nem (TL 182)

indittani, azt felelé akövet. hogy azt nem tudgya. hanem azt tudgya (TL 182)

hogy azt nem tudgya. hanem azt tudgya, hogy az urának. már (TL 182)

csak egyedül magokot szeretik, de aztis görög. nem nemesi szeretettel, a (TL 182)

hogy valamit el titkollyak elötted. azt meg vallom, hogy egy kis (TL 183)

aztot te üsmered, mert amidön azt mondod. hogy a féltö irigység (TL 183)

irigység van benned., mint ha azt mondanád hogy szeretz valakit., én (TL 183)

szeretz valakit., én pedig mindenkor azt ohajtottam, hogy okoságal. és ertelemel (TL 183)

oly igen kedvit keresi, és azt nem szenvedhetem hogy csak hozája (TL 183)

CSudálnám beszédidet, eddig én, mindenkor azt gondoltam., hogy a féltés. a (TL 183)

meg csalod magadot szép juliánna, azt pedig tudmeg (TL 183)

lehetetlen, ö szép, esze vagyon, azt tudom, és azt meg vallom (TL 184)

esze vagyon, azt tudom, és azt meg vallom, de az a (TL 184)

magamhoz valo szeretettöl. a melyért., azt allittom magam felöl, hogy senkit (TL 184)

valo szeretetet annyira nem terjesztettem. azt tartottam, hogy az, ollyan belsö (TL 184)

erövel ellene kell állanunk., de azt soha sem gondolhattam volna. hogy (TL 184)

érzékenységet. a melynek., nincsen határja., azt meg vallom., hogy a magához (TL 184)

mi velünk magunkot szereteti; de azt is meg kel vallani, hogy (TL 184)

nem volnék baráttságban veled. gondolodé azt; hogy amidön valaki hozank köti (TL 185)

mint mi bennünk, mivel ök azt kiványák, hogy mi hüségel legyünk (TL 185)

baráttságokot, semmivé tészed. a sympátiát, azt a titkos hajlandoságot. mely oly (TL 185)

ezeket. nem cselekszem., söt még azt tartom. hogy a magához valo (TL 185)

érdemellyék. amagunkhoz valo szeretet csak azt cselekedteti mi velünk. a mely (TL 185)

rejtve te elötted, a ki azt cselekedted? nem éreszé magadban ollyan (TL 186)

tehát lenni hozám, mivel én azt csak. magamért cselekedtem (TL 186)

nem ingerlié aháláadásra. nem mondgyaé azt magában, hogy leg háláadatlanab lenne (TL 186)

valo szeretet,. de hogy bizonyitod azt meg nekem, hogy a meg (TL 186)

szeretet, minket arra viszen, hogy azta kárt, amelyet tett nekünk a (TL 186)

szoval kedves juliánnám., még egyszer aztmondom. hogy mind azok. a melyekböl (TL 187)

mit dicsöségesnek neveznek. nem lehetneé azt magához valo szeretetnek hivni,? eza (TL 187)

de még többet mondok. mert azt nem hihetem, hogy egy rosz (TL 187)

meg is vigasztal engem., és azt is elfogja velem hitetni. hogy (TL 187)

mondasz. vagyoné benned magadhozvalo szeretet? azt nem lehet mondani hogy ne (TL 187)

leányokban aszszonyokban, de azt is el mondhatni felölök, hogy (TL 188)

aszszony. talám káromkodásnak tartaná. ha azt mondaná. ugy szeretlek mint magamot (TL 188)

mint magamot., de ha szinte azt mondaná is. el nem kellene (TL 188)

kellene hinni. mert sz. pál azt. mondgya. hogy a görögök. hazugok (TL 188)

tudod már azt a hirt néném, hogy most (TL 188)

a lengyelek. királynak., a midön, azt meg tudá, hogy csak nem (TL 188)

halunk, az olosz példa beszéd azt mondgya; hogy aki csak reménségel (TL 189)

is irtam ebben az esztendöben; azt irják. hogy stanislaus, dantzkán tölti (TL 189)

gondol a császár, de én azt gondolom helyette. hogy ha stanislausal (TL 189)

azangyal fel zavarta. mi is azt várjuk. hogy valaki valamely zür (TL 189)

spanyol. takarodik, olosz ország felé. azt gondolná az ember, hogy talám (TL 191)

a rénus vize felé igyekezik, azt mondgyák. hogy, afranczia is, elküld (TL 191)

már is dolgai. de ha azt el veszti is. franczia királyne (TL 191)

mondasz azillyen emberröl. én pedig azt mondom, hogy az illyen példát (TL 192)

nem kellene rantottát enni. mert azt irják felölle. hogy egyszer az (TL 193)

birta. talám ki telhetet. de azt kérdhetné valaki, ha vagyoné. hét (TL 193)

ital. segiti ami édes egésségünket, azt tarttyák hogy egy ebéd felet (TL 193)

a mi édes tündér hazánkban. azt mondod néném. hogy aminapi levelemben (TL 193)

mind meg venni könnyü. de azt igen nehéz. meg oltalmazni. hogy (TL 194)

oda gyült sok féle hadak. azt mondgyák. hogy ót. már két (TL 194)

ha élünk. mit nem érünk. azt is meg értem, hogy mikor (TL 194)

panaszostol. az ember hizik., noha azt szokták mondani (TL 194)

nem háláadatlannal van dolgod. és azt ne tarttsad. azonban (TL 195)

tudom azt fogod mondani. hogy jol aluttam (TL 195)

madarát öltek ót meg, mivel azt bizonyoson irják, hogy a spanyol (TL 196)

franczia generalis meg szállotta volt, azt kevés idö mulva. egy álgyu (TL 196)

sincsen a császár keze alat; azt is hallottuk, hogy még nem (TL 196)

állat, mind pedig azért, hogy azt parancsollyák néki, hogy ne kellene (TL 197)

mely itt nem igen közönséges. azt mondhatnák. hogy itt némelykor csak (TL 197)

mind pedig keményeb, és porczogosab. azt a tál havat. azután. nyakon (TL 198)

méser, igy el készitvén tehát. azt a levegö égböl le hullot (TL 198)

egy kalán lévén kezében, és azt, csak hamar fel kalánozák. valamint (TL 198)

enni. még a szópó gyermekeknekis. azt pedig ne gondollya kéd. hogy (TL 198)

közöttök lakunk., minden felöl. csak azt hozák hirül, hogy a spanyolok (TL 198)

takarodgyék ki a várbol, hanem azt meg engedi nekik., hogy a (TL 199)

mit a hátakon. el birnak, azt el vihetik magokal., másnap. a (TL 199)

meg gatoloja. Isten tudgya, de azt hinnünk kel., hogy ö mindent (TL 199)

koporsojára., A mit el költöttem, azt el vesztettem; A mit birtam (TL 200)

el vesztettem; A mit birtam, azt másnak hadtam, és amit másoknak (TL 200)

hadtam, és amit másoknak adtam, azt maradando helyre el tettem, de (TL 200)

valo. és mintha eröszakal volna. azt is hozá teszem. hogy már (TL 200)

hogy tellyeségel. predikáczion nevégezem levelemet, azt irom, hogy abdulla, akit most (TL 201)

valoságoson reánk szállot. de ne azt a jo atyánkot sirassuk. mert (TL 202)

meg kivánta. és dohányozot; de azt csudálta mindenikünk benne, hogy ö (TL 203)

kérdeztem. hogy mint vagyon, csak azt felelte. én jol vagyok. semmi (TL 203)

vettük észre, hogy eszin van. azt is láttuk hogy az intéskor (TL 203)

uramnak is annyit, de mindenikünknek. azt a pénzt. franczia országban kellene (TL 203)

hogy meg holt. ha nem azt hirdetik, hogy titkon elment, és (TL 204)

a töllem valo függéshez, akik azt tarttyák. hogy már most fel (TL 207)

más alat valo lételtöl, akik azt gondollyák. hogy az fejdelem csak (TL 207)

addig. nem szükséges függeni valakitöl. azt is tekintik. hogy én töllem (TL 207)

magam sem üsmerem, a fejdelmet. azt sem tudom, mint leszek elméjiben (TL 207)

a kit az atya. szeretet. azt a fia nem kedvelli, azt (TL 207)

azt a fia nem kedvelli, azt is hozá teszem, hogy akitöl (TL 207)

nem kel magunknak. hizelkedni, hanem azt kel egy felyeb valonak magában (TL 207)

fel szabadulásimot, mivel pedig törvényem azt parancsolta., hogy az Istent mindenek (TL 208)

mikor eljö. az Isten segittségivel. azt fel tettem. hogy ugy adom (TL 210)

is a fejdelemnek., de én azt csak nevetem. mert nem igazat (TL 210)

nem. talám kéd. még magais azt gondollya. hogy a szegény úrunknak (TL 210)

házi eszköz elég. mert ö azt örökké csináltatta. ládabéli, vagy köves (TL 210)

nem tölt rajta. a mely azt mondgya, hogy boldog fiu az (TL 210)

holt. öt száz tallérbol állot, azt kérthetnékéd. hogy hová tette a (TL 210)

egy naprá, két szoval. csak azt felelem kédnek. hogy sok embert (TL 210)

nem is lehetet volna neki azt mondani, amit mondottak egy franczia (TL 211)

igen kevés hitele vagyon., Isten azt ugy rendelte azért. hogy mások (TL 211)

ötet akarnák követni, tanullyanak rajta, azt irod néném. hogy a vezér (TL 211)

Azt ne gondold néném. hogy meg (TL 212)

hogy pedig ki nem osztogatom, azt gondollyák. hogy magamnak tartom, had (TL 212)

meg eszik sem bánom, de azt bánom, hogy itt ollyan szomoru (TL 213)

szüntelen látván. reám fordittyák panaszokot; azt sem bánnám. csak nekik használna (TL 213)

nekem számot adot, én pedig azt a szám adást meg mutattam (TL 213)

meg mutattam a fejdelemnek,.) de azt jó meg tudni elöre. hogy (TL 213)

de el erkezék rákoczi joseph; azt gondoltuk hogy mind akettö eljö (TL 214)

Isten tudgya. micsodás lesz. csak azt vettem észre hogy haragos. éppen (TL 214)

meg tartatni velünk. mind holtig; azt a fia harmad nap alat (TL 215)

visgálodik utánna. hogy mitsoda természetü; azt kérthetnéd nénem., hogy én mint (TL 216)

azért. se azt nem tudgya hogy mi a (TL 217)

a helyes meg tartás. se azt. hogy mi légyen a helyes (TL 217)

légyen a helyes adás. se azt. hogy mi légyen a nemzetihez (TL 217)

békeséget fel bontani vagy sem azt atheologusok végezék el. mert azt (TL 217)

azt atheologusok végezék el. mert azt el végezték hogy nem keresztyéni (TL 217)

olyan igaságal vagyon, mint hozánk, azt nem tudom mikor bontotta volna (TL 217)

a török a békeséget, de azt tudom, hogy egy keresztyén császár (TL 217)

lehetne tanulni. a törökök ha azt nem reménlenék. hogy az Isten (TL 217)

gondolna, és mit tsinálna, mert azt sokszor hallottam szegénytöl, hogy nem (TL 217)

szereti itt halalát. mint sem azt látni, hogy érette rablásokot tegyenek (TL 217)

bé megyünk Isten tudgya mire, azt is jó meg tudni, hogy (TL 217)

nem irhatok többet, hanem tsak azt irom idö töltésért, hogy olyan (TL 218)

mindenüt legyezi, mert a farkának azt a hasznát nem veheti. akit (TL 218)

ki gondolni {ki-gondolni} az ki azt nem láttya, hogy menyi féle (TL 219)

kezdök a komédiát, mert it azt gondollyák. hogy mentöl nagyob betsületet (TL 219)

szállunk le. meg lásuk. gratiánus azt mondgya, hogy mihent a Czitrombol (TL 219)

dologrol, a kit halálra itél, azt mindgyárt viszik akasztani. a kinek (TL 221)

valo törvényes dolgok véghez menvén., azt szép dolog vala nézni: azután (TL 221)

tálbol két három falatot eszik. azt mindgyárt el viszik. mast tesznek (TL 221)

de igazat mondot, mivel egyszer azt kérdették tölle hogy mit tsinálnak (TL 222)

tsinálnak az Istenek az égben? azt felelé reá. hogy minden dolgok (TL 222)

mi ide érkezénk usztatva, mert azt el mondhatni, hogy mindenüt usztattunk (TL 223)

usztattunk a sárban, de már azt is meg kel mondani hogy (TL 223)

ha egy töröknek adna szalonát azt mások meg látnák. lakoznék érette (TL 224)

még el nem felejtettem., azért azt irom. hogy tegnap érkeztem viszá (TL 224)

de abban thamás vagyok., végtire azt irják, hogy innét vidinben kel (TL 224)

vázt akarnak belöllünk tsinálni, mert azt gondolja a porta, hogy mihent (TL 224)

Már azt is végben vittük hogy ide (TL 224)

azt nem kel gondolni, hogy az (TL 225)

alánk. és a portékánk. alá. azt el mondhattyuk, hogy a portékánk (TL 225)

tsak minket., hanem azegész taborát. azt pedig ma tudtuk meg, apedig (TL 227)

az egész tabor, és miis azt gondoltuk hogy azon (TL 227)

mihent a sántzok készek lesznek, azt mondgyák hogy 22dik lötetni fogják (TL 228)

mondgyák hogy 22dik lötetni fogják azt tarttyák hogy a két táboron (TL 228)

gyilkoság. veszekedés. lopás. nintsen. de azt itt nem kel keresni hogy (TL 229)

ótt igen keskeny, egy szoval. azt akarom hogy illyen nagy török (TL 229)

alolla, valamég meg nem venné: azt is láta hogy az ágyuk (TL 229)

asziget igen egéségtelen, tegyük ehez azt is, hogy a vezér ki (TL 229)

tsak hamar vége lesz. avezér azt izené tegnap a fejdelemnek., hogy (TL 230)

meg szállot ebédelni, nékünk pedig azt mondották volt, hogy ebéd után (TL 230)

emár nem volt tréfa, azután azt mondák, hogy vidinnél lesz a (TL 230)

midön miis közelitenénk a sátorokhoz, azt izenik, nekünk, hogy most nem (TL 230)

atyámhoz volt; ma ebéd után azt izenék hogy a fejdelem szemben (TL 231)

egy kevés idö mulva ismét azt izenék. hogy nem lehet. mert (TL 231)

hová visznek. Isten tudgya, de azt tudgyuk hogy a fejdelemnek azegéssége (TL 231)

vitték volna el ájult. én azt gondoltam hogy meg holt, és (TL 232)

szükségünk. meg kel tehát mondani azt a nagy veszedelmet, nem nagy (TL 232)

az édes olt vize, tsak azt sem láthattam suhajtás nélkül., mert (TL 233)

meg szeplösitettük a hajoját. mi azt tsak nevettük, ö néki pedig (TL 233)

hogy a kik mellette vannak, azt gondolták hogy meg holt. mindgyárt (TL 234)

haragittsam nem mentem eleiben, tsak azt feleltem valamint Esther. ha tsak (TL 234)

jö a portátol, a testamentumban azt hagyta. hogy az attya mellé (TL 234)

de gyakorta jött elé. se azt néki nem tanátsolták, hogy kivánnya (TL 235)

meg., mert it nem teszik azt a parantsolatban mikor valahová küldenek (TL 236)

mondá a töb tanatsoknak, tsak azt tselekedgyétek a mit én mondok (TL 236)

ha bánomé ezt a rendelést. azt felelem reá. hogy nem., a (TL 237)

hogy nem., a fermányinkban pedig azt parancsollyák.. a két vajdáknak, hogy (TL 237)

mikor valahová küldenek valakit. hanem azt irják a fermányban. hogy egy (TL 237)

is jó. a szegény fejdelem azt hadta volt. hogy az apja (TL 238)

apja mellé vigyék temetni, de azt meg nem engedték. azért ennek (TL 238)

pedig a nemzetit nem szerette. azt nem kel csudálni, mert ollyan (TL 238)

olvasot, senem varrot. soha is. azt pedig csak azért. mert szégyenlette (TL 239)

meg örizenek azt nem gondolom. még. is hirt (TL 240)

mi pedíg éppen nem ohajtottuk azt a becsületet, a mi örzöink (TL 240)

amint szokás. az emberek közöt, azt nem kel várni ezektöl a (TL 241)

mi itt ritka a városon., azt én igen kedvesen vettem tölle (TL 242)

és azoknak inkáb hiszen. és azt cselekszi a boérokal. a mit (TL 242)

már lássam akár mit csinállyak, azt tudom hogy a vajda jó (TL 243)

csinállyak. leg kiseb zörgést hallok., azt gondolom hogy a kozákok az (TL 243)

eleget biztatom, de magam. is azt akarnám. hogy ne volnék itt (TL 244)

volt meg a török tabort, azt gondolhattam hogy el szélyedvén, molduvában (TL 245)

ember futo félben vagyon. mert azt mondgyák hogy a kozákok nem (TL 247)

vagyunk a tyukoknak. és csak azt vártam hogy mikor jönek bé (TL 247)

kimélli, mind az a többi, azt ugyan veszem észre, hogy nem (TL 248)

lehet kapni. ami keveset kaphatok. azt inkáb a konyhára adom., mert (TL 248)

hágy, még is az idöröl azt észre nem veszük, hanem csak (TL 248)

német viszá adván a töröknek. azt a fele részit havasalföldinek. a (TL 248)

nem régen érkezet, csiki bárány, azt gondolta szegény hogy itt is (TL 249)

az orczáját meg simogatta. ö azt szegény. békeséges türésel vette, és (TL 249)

meg. és tegnap érkezénk ide, azt kérdhetné kéd. hogy mit csináltunk (TL 249)

én magam sem tudom. hanem azt tudom, hogy sokat aluttunk, késön (TL 249)

volna a németet, de ö azt a csudát végben vitte, (tudom (TL 250)

nissánsi hogy helyiben tegyék, hanem azt, hogy ö már jol tudta (TL 250)

egyéb képen nem köszöntöttem. hanem azt kivántam, hogy az Isten hoza (TL 251)

halála után. hát mi várhattyuké azt? erre a hire nézve, száz (TL 251)

kevés kivántatik, mind ezekböl tehát azt hozom ki. hogy most nem (TL 252)

most let vége, de már. azt apuszta házat is, hárman fel (TL 252)

váltotta. volna. de nem lehetet, azt irod hogy ugy is el (TL 253)

nusztos mentéje is elég volt, azt pedig láttam., hogy a feleséginek (TL 253)

let volna, a világi hirek azt mondgyák (mert mi azon kivül (TL 253)

melyek minket illetnének, hanem tsák azt láttyuk. hogy mindenüt készülnek ahadakozáshoz (TL 254)

nélkül is adhat böséget. amint azt láttyuk az idén, ez az (TL 255)

Azt kérded néném. hogy mi mit (TL 255)

az idöt, az elsö kérdésre azt felelem. hogy a leg nagyob (TL 255)

hogy eszünk, iszunk, a másikára azt, hogy aluszunk, és atenger parton (TL 255)

és abban vessék öket. de azt az Angyal. keverte fel. és (TL 255)

tudok mit irni, ezután tsak azt irom. ma jó idö volt (TL 256)

tartthatya. akereszttyének egymást fogyaszttyák, atörök azt, békeséges szemekel nézi, énis békeséges (TL 256)

ha gazdagis egy jó keresztyén azt szokta vala mondani (TL 257)

mit mondgyanak felölök holtok után. azt mondhatni. minden bal itélet nélkül (TL 257)

Istenért. de meg az irás azt mondgya, hogy mások látván tselekedetinket (TL 257)

Istent ditsérjék. valo szent pál azt mondgya hogy nem törödik azon (TL 257)

szent valo hogy az irás azt mondgya. hogy ha tsak azért (TL 257)

vége lett, a prussus pedig azt álitotta, hogy nagyob közi volna (TL 258)

fel bomlik, meg érjüké mi azt vagy sem az ur tudgya (TL 258)

vagy sem az ur tudgya. azt tudom hogy anénémnek egéséget kivánok (TL 258)

fordulni. ö már kétszer probálá azt akereket., de jó szerentséje a (TL 258)

vezérnek. avezérségböl ki esni, mert azt el mondhatni hogy királyi tiszttség (TL 258)

tsak amint a császárnak tettzik. azt el erheti. egy borbély, egy (TL 259)

aga. medig ül a pótzon. azt maga sem tudgya. de azt (TL 259)

azt maga sem tudgya. de azt tudom hogy néném egéségit kivánom (TL 259)

szükséget nem tudunk., valo hogy azt nem mondhatom hogy ugy élünk (TL 259)

szükült. és atsorgok el szaradtak, azt pedig nem kel tsudálni, mivel (TL 259)

látunk. köpenyegre nintsen szükségünk. de azt lehet tsudálni, hogy még is (TL 259)

annak vége, hanem ezután tsak azt mondgyuk a letet vezérekröl., adgyatok (TL 260)

a böriben meg nem fér. azt tsak hamar a halak országában (TL 260)

szükségek nintsen. mivel, a mi azt a szükséget okozná. azt töllök (TL 261)

mi azt a szükséget okozná. azt töllök egy késel el mettzették (TL 261)

esöröl, hidegröl. melegröl olvasni, hanem azt kivánod. hogy irjak valamit is (TL 261)

könyvet kellene irnom. látom én azt. hogy az aszonyok is meg (TL 261)

a mulattságrol gondolkodtunk. most pedig azt akarjuk tudni hogy mi szokás (TL 261)

modgyának, vagy azok okoságának akik azt igazgattyák. nem is gondolhatunk mást (TL 261)

rendeletlenségnek a kemény büntetés. mivel azt hamarjában meg ölik a ki (TL 261)

igazgatásnak modgyát a hadakozásban kezdették. azt meg sem valtoztatták., mindenben természeté (TL 261)

mászor többet. vagy kevesebet. talám azt kivánod néném, hogy a birodalom (TL 262)

igen sokáig maradnak az uton., azt irod néném, hogy kedvesen olvastad (TL 262)

Azt tudod néném. hogy atörökök fegyverekel (TL 262)

tartani a császár szolgálattyára, de azt jó meg tudni. hogy azok (TL 262)

noha örökösök legyenek is, de azt ugy birják, mint ha bérbe (TL 262)

tudgya kedvit keresni, A törökök. azt is tarttyák hogy a Császár (TL 262)

Császárá teszik, meg esküszik, és azt fogadgya. hogy oltalmazni fogja. a (TL 262)

nevet adni magának. El mondhatni azt is. hogy az egész birodalom (TL 263)

a Császár udvarában, mivel atörökök azt tarttyák. hogy a Császárt, olyanoknak (TL 264)

testi fogyatkozás nélkül, mert atörökök azt tarttyák. hogy egy szép testbe (TL 264)

tettzik annak veti akeszkenöit. és azt pompával viszik a császárhoz, ha (TL 265)

A császár azt meg nem engedi hogy az (TL 267)

atörök vallásrol kel irni, és azt mondani., hogy minden hamis vallások (TL 268)

természet szerent valo értelme volt, azt tarttyák hogy egy Nestoriánus. sergius (TL 268)

emelé fel anép elöt, aki azt tartotta hogy ez a madár (TL 269)

a magáé közi tóldá, és azt tanitá, hogy három féle irot (TL 269)

mindenikében lehet üdvezülni. mert mindenike azt hadgya. hogy higyenek az egy (TL 269)

azért igen kevesen is vihették azt jól végben, a második törvény (TL 269)

ti gyengeségetekhez valo ugy hogy azt követvén egészen, mindnyájan boldogok lehesetek (TL 270)

hinni, és követni kel, ök azt. meg nem mernék nyitani, hanem (TL 270)

a tiszteletnek leg nagyob jele. azt nagy szorgalmatoságal olvasák, a parantsolat (TL 270)

a parantsolat szerént, a mely azt hagya. (:foglalatoskodgyatok gyakorta annak a (TL 270)

az imádság el térit avétektöl:) azt tarttyák, hogy a ki azt (TL 270)

azt tarttyák, hogy a ki azt elolvasa anyiszor. a menyiszer már (TL 270)

meg nyeri a paraditsomot. ök azt fö könyvnek nevezik a török (TL 270)

kárhoztattyák., én pedig nem kárhoztatom azt. aki hoszab levelet nem akar (TL 270)

nem akar irni. söt még azt mondom emberséges ember érette (TL 270)

ezután is ugy legyen, de azt szükséges meg irnom, hogy it (TL 271)

kedves néném, azt igen jol tselekeszed hogy bátoritásra (TL 274)

Azt jó meg tudni. hogy atörökök (TL 274)

abban meg holtanak lehetetlen volt azt nékik el kerülni, mert azö (TL 275)

az Istennek tulajdonittyák avétket. mert azt nem lehetet nékik el kerülni (TL 275)

nem lehetet nékik el kerülni, azt tarttyák hogy kinek kinek ahomlokára (TL 275)

hogy mit rendeltek felöle. és azt elnem kerülheti (TL 275)

vesznek, de persat nem, mert azt mondgyák hogy lehetetlen egy persának (TL 275)

meg térni valoságoson. egy szoval azt tarttyák, hogy egy sido, egy (TL 275)

és a kit meg tsalhatnak azt el nem mulattyák, ezeknek tsötörtökön (TL 276)

kezdgyenek a superiorjok predikáciot tsinál, azt tarttyák hogy ezt a predikáciot (TL 276)

terjesztik. és keringeni kezdenek kerekbe. azt pedig oly sebeségel. hogy a (TL 276)

hozája, mint sokan azt tartyák.mert it nem közönséges (TL 277)

it most a dinye szüret. azt tudom hogy nem jó üzüen (TL 277)

idöt nem töltöttem zágonban, hát azt meg irjamé hogy menyi ideje (TL 279)

hol harmad napíg vagyon avendégség. azt jó meg tudni. hogy a (TL 280)

kostolni. Mint hogy a törökök azt tarttyák. hogy a mi atestet (TL 280)

mivel az Isten szereti atisztaságot, aztis akarja, hogy azö néki tett (TL 280)

kedves néném, azt irod hogy ugy tudod a (TL 280)

félben nem hagyom És azt mondom. hogy a törökök a (TL 281)

lett volna arabokon kivül. ök azt tudgyák, hogy a franczia azt (TL 282)

azt tudgyák, hogy a franczia azt mondgya hogy török ország a (TL 282)

azö esztendejek 354 napbol áll, azt 12 holdra oszttyák, az ö (TL 282)

ramazán holnapba rendeltetet, mert Mahumet azt hirdeté hogy az Alkorán abban (TL 282)

dolgot tartanak ezen böjt iránt, azt tarttyák, hogy Mahumet az Istennek (TL 283)

az Istenhez fel ment. és azt igérte hogy azö vallásán lévök (TL 283)

az Istentöl jöne, és hogy azt igerte az Istennek. hogy az (TL 283)

tsak harmintz napig; az Isten azt is jóvá hagyá. a kristus (TL 283)

Bairamot a ujságon kezdik el, azt pedig a sok álgyu (TL 283)

a fákra, és a halotakra, azt tarttyák hogy a kedves Isten (TL 284)

nékik arra okok vagyon., mert azt tarttyák. hogy a midön atest (TL 285)

meg nem bolondulnak érettek. mert azt vehetik el. amelyik nékik tettzik (TL 285)

jóbbat amas világrol. mint mikor azt mondotta, hogy nem kel aholtak (TL 285)

harmad nap mulva nem érzettem azt a nehéz szurást a szemeimben (TL 286)

tsászár volt. ahadakozásba szerentsés volt azt el mondhatni, azt is el (TL 287)

szerentsés volt azt el mondhatni, azt is el mondhatni hogy nem (TL 287)

fejeket el vétette. hogy többé azt ne tselekedgyék., anép igen szerette (TL 287)

azelmult holnapnak avégin érkezék Constantinápolyba, azt mondám hogy az ó vezér (TL 287)

pasát martiusba tevé vezérnek, majusba azt ki iktatá. és majusba Abdulát (TL 288)

annya, mert emesterkedet azon hogy azt az Ali pasát le tegyék (TL 288)

hanem meg fojtani, a császár azt felelte reá, nohat fojttsák meg (TL 288)

le ne irjam, tudom hogy azt mondod utánna hogy szamár volt (TL 289)

gondolkodob kezde lenni, meg visgálván azt magában hogy ö menyi idöt (TL 291)

reménkedni kezde, de tsak hejában., azt is értésire adá. hogy terhes (TL 291)

erröl ahálá adatlanrol. én tsak azt mondom hogy az Isten meg (TL 291)

keresztyén volt, mert görög nemzet. azt mondám hogy ami még roszab (TL 291)

idö kel amég ide érkezék azt irod nénem hogy atörök császár (TL 291)

mitsoda nehezen vitte aterhét. és azt letévén, nagy siettségel viszá tére (TL 292)

ki mást tanátsola maga pedig azt mondá. hogy Eginhárt ha meg (TL 293)

palástyával., Eginhárt bé hivaták, és azt mondák néki hogy a szolgálattyáért (TL 293)

napján Jérusálemben a mi kápolnánkot, azt tudod néném hogy a kápolna (TL 293)

ahol a kristus koporsoja volt, azt a kápolnát sok császárok, királyok (TL 293)

öket arra hogy fel prédállyák, azt kérthetnéd hogy merték ök azt (TL 293)

azt kérthetnéd hogy merték ök azt meg probálni az ót lévö (TL 293)

a pénz mindent el tsinál. azt a várost sok görögök. örmények (TL 293)

öllyék királyokot, de ök tsak azt kiálták feszisd fel nints királyunk (TL 294)

Isten tudgya mint leszvége hanem azt tudom., hogy ha a levél (TL 294)

hihetö hogy meg is ajándékozták azt az aszony postát, azután aprussiai (TL 295)

kelletet meni a magok seregekel. azt is tartották abban az idöben (TL 295)

szabadság nélkül bé menyen. adervis azt izené, hogy avendég fogadoban mindenek (TL 296)

fia. Isten tudgya mitsodás lesz, azt irod néném, hogy frantzia orszagba (TL 296)

karokra lábokra mint az ifiaknak. azt olvastam hogy tessálonika tályékan volt (TL 296)

a hartz. a vegin tsak azt kellene mondani hogy a prusust (TL 297)

király mellé hajola, és ahartznak azt a hasznát vevé. hogy breslot (TL 298)

szüksége se doktora. se orvoságra. azt nem mondhatni felöle, hogy ezért (TL 298)

és mondá néki. atyámfia. ne azt mondgyad. hogy átkozot az Isten (TL 299)

volt zay urral, az Isten azt is ki vevé abujdosásbol. 22 (TL 299)

szerént. engemet tettek básbugá, mert azt jó meg tudni. hogy akik (TL 299)

az ö kezében vagyok, hanem azt tudom, hogy a pornak porrá (TL 300)

valo nagy hálá adásal. halottam azt meg. hogy a szegény üdvezült (ML 303)

sokszor el hengeredik a fájátol, azt annál is inkáb el hittem (ML 303)

Magam felöl pedig azt irhatom hogy ha bujdosásban vagyok (ML 303)

hivek közi nem számláltatom, noha azt az Isten ö szent Felsége (ML 303)

arra szabadságot, a’ ki is azt nékem meg engedvén, szives őrőmel (ML 304)

kiért holtig kel imádkoznunk. Szeretném azt is tudni hogy az Ángyom (ML 304)

és hugaim, az magam állapottyárol azt irhatom, hogy Isten ő Felséginek (ML 304)

tudom hogy kedves Őtsém Uram azt is akarná tudni. hogy miben (ML 304)

kértem arra szabadságot, a’ kiis azt nékem meg engedvén, szives őrőmmel (ML 305)

kiért holtig kell imádkoznunk; Szeretném azt is tudni, hogy az Ángyom (ML 305)

és hugaim, az magam állapottyárol azt irhatom, hogy Isten Eő {…} Felségének (ML 305)

tudom hogy kedves Őtsém Uram azt is akarná tudni. hogy miben (ML 305)

de ki nem mondhatom, és azt tsak a’ Testvér Atyafiak érezhetik (ML 306)

az egyiken veres petsét volt, azt meg néztem, a’ Mikes Ur (ML 306)

volna meg, mert én mindenkor azt tartottam, azon esztendőtől fogvást a (ML 307)

Kedves Őtsém Uram {…}, már én azt régen probáltam, de az irgalmasságnak (ML 307)

szerént bé zárotott előttem, noha azt el mondhatom, hogy a’ ki (ML 307)

is idegen Országban valo létel, azt nem mondom hogy természeté, de (ML 308)

természeté, de szokásá válik, mivel azt el mondhatom, hogy Istennek hálá (ML 308)

a’ hazájokat el ne hadgyák, azt is meg mutatta rajtam, hogy (ML 308)

Uram az én szerentsétlenségem hozta azt magával, hogy holtig el légyek (ML 309)

ez iránt a’ tőrők tartást, azt mondgyák, hogy az Isten az (ML 309)

valamely tartománybol vészi az Angyal azt a’ sárt, oda el kel (ML 309)

és ot kel meg halni, azt nem tudom hogy menyi kenyér (ML 309)

kenyér vagyon még előttem, de azt el itélhetem, hogy inét vit (ML 309)

Őtsém Uramnak, a’ kedves Hugomrol azt irja Ked, hogy a’ hajdoni (ML 309)

meg, és kedvében éltese, tsak azt bánom hogy Őtsém Uram egy (ML 310)

áldásában valo létit, jol mondotta azt a’ Szegény Anyánk mikor Ked (ML 310)

emlékezem, és a’ ki felől azt mondotta az Anyánk, hogy soha (ML 311)

Kedves Őtsém Uram, azt őrőmel láttam, hogy a’ Méltoságos (ML 311)

hazához is. Kedves Ötsém Uram azt irja Ked, hogy az életnek (ML 312)

egy Abafáji ember ha látná azt mondana hogy üszögős, pedig győnyőrű (ML 312)

gondolni mint it vannak, de azt tsudáltam én mindenkor, most is (ML 314)

Azt is szeretném tudni, ha a (ML 314)

Azt sem irta meg Őtsém Uram (ML 314)

Levelet, hanem Kőnyvet irtam kednek, azt nem tudom mint olvasák, de (ML 314)

nem tudom mint olvasák, de azt tudom hogy győnyőrűségel irtam, nem (ML 314)

győnyőrűségel irtam, nem is lehet azt tsudálni, ha annyi sok esztendőkig (ML 314)

Azt irja Kedves Őtsém Uram, hogy (ML 316)

szokás, a’ mely a’ gyász, azt véghez vivén minden ahoz tartozando (ML 316)

nem szabad gyászolni, mert ők azt mondgyák, hogy a’ fő Tisztek (ML 316)

Azt irja Ked, hogy gyermek korbéli (ML 317)

igen alázatoson arra kérek hogy azt ne bánya mászor, ha ollyan (ML 317)

szép kis Vendég erkezvén Abafájára azt nékem, meg irják, ezt szeretem (ML 317)

Őtsém Uram, az első leveliben azt irta volt Ked, hogy Sándor (ML 317)

a’ Huszár familiát, régen tudom azt, hogy a’ Maros Vize hathatosabb (ML 317)

Vize hathatosabb a Szőllősi viznél, azt irja Őtsém Uram; hogy Angyom (ML 317)

imátkozzék, mind éltemben, mind azután, azt pediglen meg tiltyák Sándor kedves (ML 318)

Sándor kedves Őtsém Uramnak, hogy azt nevesse, vagy visgállya, hogy a (ML 318)

é, a’ Kőnyvit szaggattya é, azt a’ Hugom meg engedi ha (ML 318)

is meg vallom égyűgyűségel, hogy azt kivánom, hogy még kereszt légyen (ML 318)

a’ kik a’ hadakban vannak, azt ohajtanám, hogy az Őtsém Uram (ML 318)

lévő dolgokrol, hogy lehetet volna azt nékem meg is gondolnom hogy (ML 318)

de a propos a’ Confirmatiorol azt irja Ked, hogy nem emlékezik (ML 319)

az akori dolgokrol, mind ezekből azt lehet ki-hozni bizonyoson, hogy Ked (ML 319)

bermáltattak, adgya az Isten, hogy azt olvassam a’ Ked leveliben, hogy (ML 319)

valo Udvarloi voltanak, még is azt mondotta, {…}, hát én beszeg inkáb (ML 320)

én beszeg inkáb el mondhatom, azt el mondhatom hogy unicus vagyok (ML 320)

mondhatom hogy unicus vagyok, de azt nem mondhatom, hogy pauper, mert (ML 320)

egész Országban minden lo, marha, azt az apro jo Szalmát eszi (ML 320)

aratnak Juniusnak a’ közepin, ha azt érem, magam szedek a’ Viola (ML 320)

vereses magok, azt is akor vetik, it a (ML 321)

Azt irja Őtsém Uram, hogy irigyelve (ML 321)

Nagy Urak istaloiban az Lovakhoz, azt tsak a’ hiheti el a (ML 321)

mitsoda régi monumentumbol vonta ki azt a’ szép titulusát, de azt (ML 322)

azt a’ szép titulusát, de azt tudom, hogy ebben az Országban (ML 322)

Azt irhatom hirűl hogy a’ Husvét (ML 322)

jő, azt kérdi tőlem ha van é (ML 323)

Alamisnában, el nem vészi, hanem azt mondgya, hogy adgyak néki egy (ML 323)

viszsza az irlotot, a’ dervis azt feleli. várjatok, mert még a (ML 323)

izlotot tsak a’ Szakállához surollya, azt is el végezvén a’ Pater (ML 323)

visza az izlotot, a’ dervis azt feleli: hogy gondollyátok meg, hogy (ML 323)

az én Szent Szakállomhoz ért azt visza nem adhatom, nem lehetet (ML 323)

De már azt is meg kel mondanom, hogy (ML 323)

mondotta néki, hogy sokat igértél, azt a’ tiéid soha meg nem (ML 323)

Őtven napig valo, az Isten azt jová hadgya, Mahumet ismét a (ML 323)

néki, hogy a’ te hiveid azt az ötven Napot soha meg (ML 323)

Azt irja Őtsem Uram, hogy az (ML 324)

annak inkáb őrűlök, hogy Ked azt itéli, hogy másoknak is hasznára (ML 324)

kűldőtte az Isten áldgya meg, azt is mondotta hogy akár mikor (ML 324)

is meg nyugszik, de átallom azt a’ jo Uri Kővetet busitanom (ML 324)

Ked Levele Franciáson volt titulalva, azt nem hittem volna, hogy Abafáján (ML 325)

jőni láttyuk A’ tengerböl, ’s azt suhattyuk Város kies helyen fekszik (ML 326)

Szépnek Várost nem mondhatni Se azt rutnak nem tarthatni. Ez Országban (ML 326)

boltokat itt raknak. Itt hajora azt mind teszik Császár Várossában viszik (ML 326)

másutt várják Nagy őrőmmel, ’s azt ohajtyák Itt pediglen tőlle félünk (ML 327)

a’ Szemek van ki nyitva. Azt nem mondom hogy szaladnál Töllök (ML 327)

fejét bé-takarják Hogy ne lásson azt akarják. Orrára kőnnyen le esne (ML 328)

nem lenne. Mert két felől azt vezetik Őreg aszszonyok segitik. A (ML 328)

nap mulva meg láthattya Szabadoson azt birhattya. Akor válik mint tekinti (ML 329)

Fizetésre kénszeritik. Biro erre tsak azt mondgya Okát ennek tsak azt (ML 330)

azt mondgya Okát ennek tsak azt adgya. Vertnek bűne nem lett (ML 330)

még el is kel kerülni azt a tunyaságot és lankadságot a (É 10)

köteleségeket mulatat el velünk, {…} Pál azt akarja hogy fel ébredgyünk az (É 10)

Nagyob okát nem adhatni, mint azt hogy mostanában közeleb vagyunk üdveségünkhöz (É 10)

mikor benne kezdettünk hinni, ezzel azt akarja mondani, hogy mentöl inkáb (É 10)

magunkot az Isteni szolgálatra, és azt, annál is nagyob gyorsaságal,. mert (É 10)

világoságunk és erönk. a mely azt igazgattya (É 11)

{…} A kristus azt mondgya hogy az utolso nap (É 13)

az Apostol által. mondván, mikoron azt mondgyák békeségben, és bátorságban vagyunk (É 13)

titeket. az Isten tiszteletire, mert azt mondom, hogy a kristus Jésus (É 15)

az Apostol. hogy meg nyerhesük azt a békeséges türést. vigasztalást. és (É 16)

azakban részt akarunk venni, és azt a kegyelmet az alázatos imádság (É 16)

az Istent; nem lehet pediglen azt az egyeséget meg tartani nagy (É 16)

türés nélkül, ezért is tartozunk azt kérni attol. akit békeséges türö (É 16)

legyünk is, de a kristus azt nem tekintvén., meg egyesitet minket (É 16)

fuvalkodnak a magok érdemekben. gondolván azt, hogy vagyon ö bennek olyan (É 16)

lehesen gyogyulni ebböl a hittségböl. azt el kel magunkal hitetni. hogy (É 17)

amely jó vagyon mi bennünk azt tsak egyedül ö tölle vettük (É 17)

emberi szivnek hajlandoságát és tudván azt hogy természete szerént. hol egy (É 17)

tettzeni, buzgoságal. és serénységel tselekeszik azt, a mit gondollyák hogy tudtára (É 19)

mit gondollyák hogy tudtára lészen., azt pediglen imel ámal, amit nem (É 19)

a kegyelmet meg gátollya, és azt okoza, hogy a jó erkölcsben (É 19)

nékünk meg érdemlet hogy ha azt kiványuk a mit ö meg (É 20)

az gazdagságot, és hogy ha azt meg vettyük. amit ö választot (É 20)

mennének az ö tanitványi ebböl azt tanulhattyuk, hogy nem kel ditsérni (É 20)

még azokot is a kik azt leg jobban meg érdemlik se (É 20)

kéttség nélkül vakságban vannak, kik azt rosznak tarttyák, a mit a (É 21)

örömére indit. ugyan ezen Apostol azt mondgya másut. {…} hogy a thessálonika (É 22)

sirásával, és akristus mondása szerént azt az örömet az ö sirások (É 22)

aszivekben vígaságot indit, az Apostol azt akarja tehát, hogy a hivek (É 22)

szeretetben. és az igaságban vigadgyunk, azt akarja hogy egy keresztény örüllyön (É 23)

világosága által igazgattya magát, magával azt el hitette, hogy minden az (É 24)

mert meg nem lehet fogni azt a nagy jót, a melyet (É 25)

mind azon által keresztelö {…} János azt mondá maga felöl, hogy a (É 26)

a melyeket néki adának., tsak azt gondollyuk meg, hogy mitsoda állapotra (É 26)

kristusal, és ö néki meg azt, a mi ötet illette, annális (É 27)

a mely maga az alázatoság. azt is akarna hogy minden meg (É 27)

{…} Szent János miért vallá azt meg elöször azt a mi (É 27)

miért vallá azt meg elöször azt a mi nem volna, minek (É 27)

mi nem volna, minek elötte azt meg vallotta volna a mi (É 27)

üsméri ajól magát, aki gyakorta azt nem mondgya, mindenek felet az (É 27)

ö meg elégedék tudtokra adni azt a mi nem volna, de (É 28)

mentöl kevesebet mondhat maga felöl azt mondgya, még akor is ha (É 28)

anyiban. a menyiben az igasság azt meg engedi. de ne arra (É 28)

fellyeb emellye az emberek elött, azt tsak az Istenre kel hagyni (É 28)

érette akará az Isten tselekedni azt a kegyelmeséget, hanem a népiért (É 29)

az király, pogány királynak adgya azt. tudni illik, az Assyriai királynak (É 29)

sziveket, akik valojában meg vetik azt, engedetlenségekel (É 30)

{…} Még is azt kérdem hogy miért ada férjet (É 32)

kivül is az ö alázatosága azt el titkoltatá véle, a mi (É 32)

magános életet élt, szégyenleni kellene azt sok keresztyén leányoknak. mivel tsak (É 32)

új dolgokat akarnak tudni, tsak azt keresik hogy másokot láthassanak és (É 33)

Annyát, ez a szent Angyal azt mondá néki hogy tellyes malasztal (É 33)

Az ö nagy szemérmetesége tselekedé azt, gondolván embernek lenni az Angyalt (É 33)

még ugy tettzik mint ha azt mindgyárt el felejtené, hogy magában (É 33)

minden halogatás nélkül a midön azt ki nyilatkoztattya (É 34)

az olyan vak kalauzoktol., akikel azt mondattyuk a mit akarunk (É 34)

ért azon a proféta midön azt mondgya hogy az Urnak lelke (É 35)

meg egyezet az Emberi természetel., azt bé is tölti valoságosan szent (É 35)

mondgya, ö néki az Isten azt nem mértékel adgya., {…} ö benne (É 35)

ötet, el is távoztattya szivekböl azt a szolgához valo félelmet, a (É 36)

{…} Abbol azt tanulhattyuk, hogy mentöl fellyebvalok vagyunk (É 37)

{…} Mitsoda indulattal vevé Ersébet azt a látogatást (É 38)

vagy hasznos beszélgetésink legyenek, és azt az idöt a melyet kellene (É 38)

beszédet félben vágja, és aki azt akarja, hogy a mit ö (É 39)

hogy a mit ö mond azt el hidgyék, a kiáltást, és (É 39)

szavát, a szent szüz erre azt felelé, hogy az ö öröme (É 40)

szájának lelkével, és meg ronttya azt, az ö eljövetelének fényeségével (É 41)

magyarázván az ö elsö levelét, azt akarák anépel el hitetni hogy (É 41)

{…} Mitsoda rosz követte volna azt a tanitást (É 41)

el hagyta volna ahitet, látván azt, hogy a kristus nem a (É 41)

meg irt idöben jöne el. azt is gondolhatták volna könyen, hogy (É 41)

Miképen elözé meg szent pál azt a mi követhette volna az (É 42)

{…} Hogy ezt meg elözhesse, azt állittá, hogy kristus el jövetele (É 42)

továb nem mégyen, és bizonyosan azt azidöt fel nem teszi, mivel (É 42)

nékünk jelenteni szent János, midön azt mondgya. hogy az ante kristus (É 43)

le irja a képit midön azt mondgya felölle, hogy asátánnak. erejével (É 43)

tehát vetni az embereknek, és azt meg vallani, hogy ha atevelygésben (É 44)

{…} Azért, 1. mert azt kivánnya hogy ahivek ugy halgasák (É 45)

nékik érdemit. és malasztit., 2 azt is akarja meg értetni apásztorokal (É 45)

nyerni, hogy mondhattya tehát itt azt, hogy nem gondol az emberek (É 46)

gondolunk azal. hogy az emberek azt ditsérjék vagy gyalázák, mind azon (É 46)

{…} Az Apostol azt mondgya hogy nem meri magát (É 47)

magát itélni, és más helyt azt mondgya, hogy mi magunkot itéllyük (É 47)

az által az Apostol. midön azt hagya hogy ne itellyünk idö (É 47)

{…} Nem tilttya azt nékünk hogy arrol ne itéllyünk (É 47)

egy kevesé meg vesse, már azt szentnek fogják tartani, az Istennek (É 47)

egy kis fogyatkozásban essék, már azt tarttyák felölle hogy el vetemedet (É 47)

itéllyünk, hanem hogy meg várjuk azt, az utolso napot, a mellyen (É 48)

{…} Miért tészi azt fel az irás hogy lön (É 48)

mely kegyelmek szükségesek arra, hogy azt mind mások, mind magunk iránt (É 48)

életével meg nem bizonyittya, és azt foganatosá nem tészi hogy a (É 49)

és jó tselekedetekel. bé kel azt tölteni az Isteni szeretetel., a (É 49)

az Isteni szeretetel., a melynek azt birni kell egészen. mivel minden (É 49)

{…} Ez azt tészi, hogy ha részt akarnak (É 50)

teremtet állatot magáért szeretni,. és azt, a mi arra igyekezik. hogy (É 51)

tartozunk felebaratunknak, és az Isteneség azt, a mivel tartozunk az Istennek (É 52)

enged is némely dolgokot, de azt nem engedi hogy azokal élyenek (É 52)

tselekednék, és ne tegyük másal azt a gonoszt, a mellyet nem (É 52)

{…} végben kel azt vinni. a mivel Istennek tartozunk (É 52)

kezében vagyon., ugy is fordittya azt,. amint néki tettzik, eszközül is (É 54)

fösvénységenek, de az Isten azt. az ö öröktöl fogva valo (É 55)

menyit meg enged nékik, és azt is az öveinek jovokra, és (É 55)

ahittel, és az Évangyélium tanitásával. azt is meg tanulhattyuk, hogy akár (É 55)

akár mi szállyon reánk de azt ugy vegyük mint az Isten (É 55)

{…} Nem hogy azt hasznokra forditották volna de az (É 56)

jól meg visgálnák a világoságnak azt az elsö fényeségét. mely reájok (É 56)

mely reájok süt, és követnék azt az utat melyet nyit nékik (É 56)

a szenvedések közöt is. és azt semi el nem üzheti tsak (É 57)

töltvén szivünket, végben viteti velünk azt a jót. a melyre a (É 57)

adgyad, hogy meg mutasuk tselekedetinkben azt a világoságot melyet hint ahit (É 57)

{…} Honnét érdemlették azt meg az emberek az Istentöl (É 58)

{…} ök azt semmi képen meg nem érdemlették (É 58)

nem érdemlették, mivel az Apostol azt mondgya hogy az Isten nem (É 58)

szent Lélek által., szent pál azt ujolag születés vizének nevezi, mert (É 58)

Bethlehemben menének, hogy meg láthatnák azt, akit nékik hirdettek (É 59)

tilttya a világi szeretetet, és azt ami avilágban vagyon., szent Janos (É 60)

ami avilágban vagyon., szent Janos azt mondgya, hogy nintsen abban az (É 60)

a szegény Jésushoz akarunk menni, azt buzgoságal kel tölle kerni, a (É 61)

gondolának szivekben. hogy meg láták azt az Isteni gyermeket a jászolyban (É 61)

elsö szülöttet a föld kerekségére, azt mondgya, azt mondgya, és imadgyák (É 62)

a föld kerekségére, azt mondgya, azt mondgya, és imadgyák ötet az (É 62)

minden Angyali,, és az Angyaloknak azt mondgya ugyan: ki az ö (É 62)

pál. hogy meg ne vessétek azt aki szollot, mert ha azok (É 62)

meg nem menekedtek, meg vetvén azt aki a földön szóll vala (É 62)

által mindeneket birjon. és hogy azt az örökséget, birja, a mely (É 63)

{…} Hogy kel azt érteni, hogy az Isten a (É 63)

örökös urává tétetett, az Apostol azt mondgya másut. hogy helyheztette ötet (É 63)

setéttségben világoskodik., és a setettség azt meg nem fogta vala, Egy (É 64)

attol. aki ötet nemzette, és azt nevezik Atyának, aki nemzetet, Fiunak (É 65)

{…} Szent János azt akarja velünk meg értetni, hogy (É 65)

{…} Hogy lehet azt meg fogni hogy mindenek az (É 65)

{…} Eszerént lehet azt meg fogni, az Isten mindeneket (É 65)

minek elötte valamely munkához fogjon., azt ki képzeli elsöben magában, és (É 66)

életet, azon idöben a melyben. azt végben akarta vinni, ez a (É 66)

lévén, világoságot ád lelkünknek, mely azt világosittsa, és bölcseséget, mely azt (É 66)

azt világosittsa, és bölcseséget, mely azt éltesse, az okos lélek meg (É 66)

és bölcsesége világosittya, és eleveniti azt, beléje nyomván. az igasságnak, és (É 66)

a bölcseségnek bélyegeit, és éltetvén azt, tiszta, szent, és Isteni élettel (É 66)

tsak ötet tekénttsük, fel ékesité azt a testet bölcseségel, igaságal szenttségel (É 67)

teremtet állatoktol, hogy ha valaki azt meg nem mutatta volna (É 67)

avilágoságnak. evilágra valo jövetelét, se azt hogy közöttök volna, de szent (É 67)

egy társaságban vagyunk, meg mutatván azt nékiek magunk viselésiböl, vagy beszédinkböl (É 67)

de a vétek el törölvén azt a képet, szükséges volt azt (É 68)

azt a képet, szükséges volt azt meg ujitani, és az elöbbeni (É 68)

{…} Miért teszik azt fel. hogy asidok nem álhatnak (É 70)

verét. és eletét adta érettünk, azt is meg tanulhattyuk., hogy halálunkor (É 71)

keresztyényeket fog meg itélni, akik azt gondollyák, hogy lehetetlen., és erejek (É 71)

{…} Mint hogy azt még elöre tudta, hogy az (É 73)

{…} Ezen hasonlatoságal azt akarta jelenteni, hogy mitsoda szeretettel (É 73)

nagyon fel indul, egy szoval azt meg láthatni minden külsö tselekedetiböl (É 73)

{…} Mit tanulhatunk abbol. midön azt veti szemére Jerusálem városának. hogy (É 73)

igassagnak meg tartoja. meg fogja azt. és eleiben mégyen mint egy (É 74)

bölcs mitsoda félelemröl szól midön azt mondgya. hogy aki az Istent (É 74)

hija abölcs, jól tselekedésnek, és azt ugy tselekedni. a mint kel (É 74)

lesz néki, el sem veszti azt soha akarattya ellen (É 75)

köves engemet, fordulván Péter, látá azt a tanitványt, akit szeret vala (É 77)

ebben az Apostolban mivel tsak azt kelletet volna néki meg tudni (É 78)

el akart rejteni, mi tselekszi azt, hogy gyakorta magunkot el felejttyük (É 78)

magunk hivatallyára vigyázunk. és tsak azt az utat kövesük békeségel; és (É 78)

Janos szavát el hinni, amidön azt mondgya hogy igaz az ö (É 78)

{…} Ha azt a két nevet visellyük, avaloságos (É 80)

{…} Miért teszik azt fel. hogy az ö szájokban (É 81)

{…} Meg akará azt nékünk mutatni. 1. hogy magára (É 82)

{…} Ebböl azt tanulhattyák. azAtyák. és Anyák. hogy (É 82)

kik atudatlan roszra tanyitván öket, azt keresik hogy meg öllyék a (É 82)

hagyuk magunkot, jól tudták ök azt, hogy a gyermek, az Isten (É 82)

Fiának Lelkét, ati szivetekben, ki azt kiálttya, Abba, Atya, azért már (É 83)

nyomatunk. ámbár igaságtalanul tselekednék is azt velünk (É 85)

meg alázását., elégé nem tisztelhettyük azt a kegyelmet mely Isten Fiaivá (É 85)

igen nagy hálá adatlanság volna azt szégyennek tartani, sőt még meg (É 85)

vetésünkel, hogy mindennél nagyobra betsüllyük, azt a boldogságot. hogy keresztyének vagyunk (É 85)

bennek az a tsudálkozás., mivel azt nem más hanem, a szemek (É 86)

adta maga Fiát az embereknek,, azt egy reszint a kristus, és (É 86)

a Simeon mondásibol. a midön azt mondgya hogy a kristus sokaknak (É 86)

tenni a boldogságát, és hogy azt birhassa, és nem az Istenhez (É 89)

ejó, és ditseretes, de ha azt a gyönyörüségnek kedviért tselekeszük, a (É 89)

rosz uton modon., ne kivánnyuk azt meg tartani, és szaporitani, aszükség (É 90)

kel is. mert az Isten azt parantsollya, tsak hogy a sziv (É 90)

ahoz lenni, mivel az Apostol azt mondgya, hogy az Isten olyan (É 90)

áll üdveségünk, ö is viheti azt végben, hogy az kegyelme nélkül (É 91)

közöt fénylik, és a setéttség azt nem üsméri, sokan is vannak (É 93)

vakmeröségel választanak más utat., nem azt, a melyet a világoság mutattya (É 93)

parantsolattya alá vessük, a midön azt meg üsmérjük hogy hi minket (É 95)

mihez vagyunk leg érzékenyebek, azért azt is veszi eszközül, hogy magához (É 95)

hogy magához fordittson, példának okáért, azt igen meg érezük ha valamely (É 95)

részit mutaták meg, a mely azt mondgya, hogy aki Izraelben fog (É 96)

részit el titkolák, a mely azt mondgya. hogy az ö kijövetele (É 96)

hogy hejában igyekezik meg öletni azt az új királyt, akinek születése (É 96)

tévén az igazság mellet, ök azt el árulták, meg nevezvén a (É 96)

és tsak anyiban kel követni azt a világoságot, amennyiben meg egyezik (É 96)

nyomoruságban, és szegénységben találák is azt az Isteni gyermeket; mind azon (É 97)

emberi elme; mind azon által. azt hinnünk kel mert az Isten (É 97)

gyönyörüségeknél, valamint a mágusok tselekedének, azt mondgyák Mojses felöl, hogy nagyob (É 97)

meg akaratodot, és meg üsmérvén, azt végben vihesse kerünk tégedet a (É 98)

kellemetes. és tekélletes akarattya, mert azt mondom. anékem adatot malaszt által (É 98)

avétekel. meg ferteztetet testben., azért azt kivánnya az Apostol akeresztyénektöl, hogy (É 99)

az, hogy tiszta szeretettel kel azt néki ajánlani, és meg mutatni (É 99)

Mint hogy az, akegyelemnek munkája, azt az Istentöl alázatosan kel kérni (É 100)

mi az Istennek akarattya., és azt kövessük, ahoz kaptsollyuk magunkot ami (É 100)

minket az Apostol a midön azt hagya. a hiveknek, hogy felettéb (É 100)

Arra tanyit hogy ne vessük azt, aki keveseb mértékel láttzik lenni (É 100)

nálunknál többet vett, vegyük alázatoságal azt, a menyit tettzet nékünk adni (É 100)

hozája bizonyosok lévén abban, hogy azt tölle nem érdemlettük, és igasságal (É 100)

az Isten kiván tölle, és azt szorgalmatosan vigye végben, másokot ugy (É 101)

felet azt akará nékik meg mutatni, hogy (É 102)

elömenetelt tekéntik, meg nem visgálván azt, hogy ha az Isten hijaé (É 102)

{…} Hogy kel azt érteni, hogy akis Jesus gyarapodik (É 103)

{…} Érti azt a természet felet valo tudományt (É 104)

azt el mondhatni, hogy valamely predikátor (É 105)

az ollyan proféta, az Apostol azt akarja tehát. hogy az ollyan (É 105)

akinél illyen ajándék vagyon, közöllye azt másokal, amit az Isten ki (É 105)

Isten ki nyilatkoztatot néki, de azt ahitnek mértéke, és rende szerént (É 105)

és magyarázásnak ajándéka. az Apostol azt akarja, hogy akivel ezt közli (É 105)

{…} Miért kivánnya azt az Apostol hogy örömel vigyék (É 105)

hasznosab lehesen segittségünk. ök is azt látván, nagyob békeséges türésel. és (É 105)

vétket, azért mert nem tarttyuk azt halálosnak lenni, ha ajót tisztán (É 106)

fiának is, mert a kristus azt akarja, hogy az utolso helyt (É 107)

és midön meg részegülnek akkor azt a mely aláb valo, te (É 107)

jelen lenni alakadalmon? {…} Meg akará azt mutatni, hogy aházaság jó, és (É 107)

szerént valo Annyának szavára akarná azt el kezdeni, és meg bizonyitani (É 108)

rendelésit, és mindenben el várjuk azt az idöt, amelyben azt tselekedgyük (É 108)

várjuk azt az idöt, amelyben azt tselekedgyük a mit töllunk kiván (É 108)

asztalnál szolgálnak vala, valamit parantsol azt tselekedgyétek, ez a példa meg (É 108)

ez a tsuda, jelenté még azt a változást is, amelyet akristusnak (É 109)

nem akarja hogy egy keresztyén. azt gondollya hogy magátol vagyon az (É 111)

vagyon az ö bölcsesége, sem azt, hogy néki az elegendö volna (É 111)

valaki szükölködik bölcseség nélkül, kerje azt az Istentöl, mondgya szent Jakab (É 111)

{…} Mert azt akristus parantsolya hogy szeresük ellenséginket (É 111)

Az apostol ollyan formán hagya azt, ha lehettséges és a menyiben (É 111)

hogy a békeséget szeresük, és azt meg tarttsuk (É 111)

gerjeszthesük azon szeretetet, és hogy azt látván magában szállyon, és botsánatot (É 112)

lészen, de nem szabad nékünk azt reája kivánni. söt még azon (É 112)

indulatot midön meg bántodunk, de azt, az Isteni félelemböl tartoztassuk meg (É 112)

valamint a bél poklos tselekedék, azt el kel magával hitetni hogy (É 114)

kel keresni az emberi ditséretet, azt is akará hogy apapok meg (É 114)

{…} Szent Mathé azt mondgya. hogy aszázados maga kéré (É 115)

akristust aszolgájáért, szent lukáts pedig azt mondgya. hogy ajó akaroi által (É 115)

a kalvinisták ók nélkül tarttyák, azt, hogy a kristus közben jároságát (É 115)

érdemle a századosnak alázatosága, aki azt meg vallá hogy nem volna (É 116)

mondgya szent Agoston, nem tsak azt érdemlé meg hogy akristus hozája (É 116)

sok kegyelme által, és akik azt nagy halogatásal vévén. azzal keveset (É 116)

látogatásban, sok hejában valo beszélgetésben, azt tarttyák mind azon által, hogy (É 116)

tsalárd penitentzia tartok azok, kik azt gondollyák hogy az Isten elött (É 117)

minket az Apostol a midön azt hagya nékünk, hogy senkinek semivel (É 118)

hogy viszá adhattyuk néki és azt meg fizethettyuk annak idejében, ez (É 118)

szolgáltatásának köteleségit tekénti, az Apostol azt akarja hogy tsak azzal aszeretetel (É 118)

magunkhoz valo szeretet, és ha azt a felebarátunknak is kiványuk. ötet (É 119)

ha a mi felebarátunk Istenes. azt kiványuk. hogy nevekedgyék és gyarapodgyék (É 119)

ha pediglen nem a, kivánnyuk azt, hogy magát az Istennek adgya (É 119)

álmábol valo fel serkentetése jelenti azt a buzgoságot, a melyel kel (É 120)

akisértetben magunkot jól viselhesük, és azt meg gyözhesük, elegendöé tsak az (É 121)

tsudát, és kitsoda az, aki azt, tsak el is hitette volna (É 122)

hatalmára, üsmérjük meg tehát magunkban azt a hatalmat, tsudállyuk és szeresük (É 122)

fundámentuma a más kettönek, közönségesen azt a szeretetet jelenti, amelyel szeretet (É 123)

{…} Mind enyi véghetetlen irgalmaságiért azt kivánnya hogy egy keresztyén másokhoz (É 123)

lakik, a mikor szorgalmatoságal olvasa azt, és arrol elmélkedik, a mikor (É 124)

magát azal meg erösitti, és azt mások, vagy az alatta valoinak (É 124)

valamit tselekeszünk szoval, vagy téteményel, azt mind akristus nevében tselekedgyük (É 125)

{…} Mert azt akarja, hogy az Isteni szeretet (É 125)

ugyan azon Apostol. más helyt azt hadgya, hogy akár együnk, akár (É 125)

el érésit, de ami gyarloságunk azt nékünk meg nem engedi, mind (É 125)

anyira szerették, Nazianus szent Gergely, azt mondgya, hogy valahányszor lélegzetet veszünk (É 125)

valamit tselekesznek ezen szeretet sugarlásábol., azt mind az Istenért tselekeszik, ha (É 126)

vigyázatlanságbol valamely más ellenkezö szeretet azt meg gyözi. akoron már meg (É 126)

nékik, az ellenséges ember tselekedte azt, aszolgák pedig mondának néki, akarodé (É 126)

ki elöször akonkolyt. és kössétek azt kévékben, meg égetésre, abuzát pedig (É 126)

és tsak akegyelemnek világoságánal lehet azt meg látni, ez életnek setéttségiben (É 127)

miis hozája hasonlok legyünk, de azt ne gyülölségböl tselekedgyük, szükséges okosan (É 128)

vezéreltetvén. minden beszédinkben. és tselekedetinkben azt tselekedgyük a mi kedves elötted (É 129)

vesznek arra a végre, hogy azt néki meg hálállyuk, nem tsak (É 130)

valo pirongatásokal, mivel akeresztyéni okoság, azt hoza magával hogy az olyanokot (É 130)

{…} Ez által azt akarja nékünk meg mutatni, hogy (É 131)

Apostol a szent Lélek örömének azt az örömet. amelyel aháboruságban bé (É 131)

semit nem kel szenvedni, és azt követhetik, vagy a magokhoz valo (É 131)

mivel másként, azoknak abálványoknak adnok azt, amit tsak az Istennek kellene (É 132)

{…} Ezzel azt akarja elménkre adni, hogy nem (É 132)

{…} Mint hogy akristus azt akará hogy avallásnak gyenge, és (É 133)

valo meg külömböztetésének, miért engedé azt meg hogy amahumet vallásának ezen (É 133)

mely nagy külömbség vagyon közötte, azt könnyü meg látni, amahomet vallása (É 133)

de akár mely hatalmas ember, azt véghez nem vihette, senem viheti (É 134)

{…} Igen is lehet, akristus azt akarja elönkbe adni ezen kitsid (É 134)

az ember sziviben lévén, rejtve, azt meg ujittya, és meg változtattya (É 135)

elne veszesék, mivel szent Bernárd azt tarttya, hogy akiben tekélletes Isteni (É 136)

serénységel, az Apostol nem tsak azt akarja hogy azon járjanak, hanem (É 137)

{…} Miért mondgya azt az Apostol., hogy tsak egy (É 137)

vannak akik üdvezülnek, vagy is azt, hogy tsak egyedül akristus fut (É 137)

{…} Miért mondgya azt szent pál. hogy a küszködésben (É 137)

mely kevesen üdvezülnek, mint ha azt mondaná nékünk, az emberek azért (É 137)

keresni, akoron tunyák, és restek, azt nem tselekszik az üdveségért, a (É 138)

mit ahejában valoságért tselekesznek, se azt a mit a küszködök, akik (É 138)

fel futásakor. és el hadgya azt az utat a mellyet akristus (É 138)

tiszt viselö személy,, akik nem azt tselekeszik a mit kellene tselekedniek (É 139)

leg veszedelmeseb ellensége egy keresztyének, azt az Isten, akarattya, és az (É 139)

az, aki ne rettegjen, látván azt a nagy Apostolt, anyi sok (É 139)

valo meg fogadások, amunkásoknak, jelenti azt az külömb. külömb féle idöt (É 141)

mivel az Isten tsak eppen azt tekénti, amit ö érette, és (É 141)

nohapogány volt., mind azon által. azt mondgya, hogy az embereknek legg (É 141)

a roszban töltik életeket, vagy azt tselekeszik a mit nem kellene (É 141)

szolgálni az Istent, mint sem azt, tsak életünk vége felé kezdeni (É 142)

egy nehány esztendökig., de ha azt fel teszük, hogy egy ollyan (É 142)

helyre hozni az elvesztet idöt, azt inkáb víszá nyerik, az ö (É 143)

üsmértetni vélek azoknak tsalárdságokot, és azt is hogy ö mi képpen (É 145)

{…} A szabad. amidön azt valamely nagy igaság kivánnya, és (É 146)

arra kötelez, amidön a szükség azt nem kivánnya; az esküvésnek szokása (É 146)

ellenkezik az Isten törvényével, aki azt tilttya hogy az ö nevét (É 146)

alázatosoknak adgya meg, az Isten azt is akará velünk meg éreztetni (É 147)

az égi madarak meg evék azt, és némely a kö sziklára (É 147)

nevekedvén, a tövisek meg fojták azt, és némely a jó földben (É 148)

készületeket, a melyekel a sziv azt bé veszi, és az után (É 148)

kik az Isten szavát halgatván, azt figyelmeteségel bé veszik, és jeles (É 149)

Mert lehetetlen jót tselekedni, és azt hüségel gyakorolni, valamely akadályok, ellen (É 149)

{…} Az ur azt mondgya. hogy az illyenek gyümöltsöt (É 150)

nehéz meg külömböztetni, veszedelmes volnais azt magával bizonyosan el hitetni, mivel (É 152)

szeretetre meltoé, vagy a gyülölségre. {…} azt sem tudhattya. ha az Istent (É 152)

és kut feje avétkeknek., de azt nem tudgyák bizonyoson, mellyik akettö (É 152)

szeretet pedig érdemesnek tartván magát. azt gondollya hogy mindenel tartoznak néki (É 153)

meg üsmérhese, arrol elmélkedgyék, és azt kövesse, a magához valo szeretet (É 154)

kövesse, a magához valo szeretet azt nem kedvelli, meg sem akarja (É 154)

akarja üsmérni, hogy ne kövesse azt amit hágy (É 154)

amagunkhoz valo szeretet pedig elveti azt, ami ötet meg alázná. és (É 154)

a maga alkalmatoságát keresi, és azt, ami ötet ketsegteti (É 154)

mind addig még el érik azt a tekélleteséget a mellyet kiván (É 154)

hogy végtire el olttsák szivünkben azt a szent szeretetett (É 155)

nyerésire. mihent tehát birni fogjuk azt az meg igért örökséget, azok (É 155)

a meg igért jókót, areménség azt varattya velünk, atöb jó erkölcsök (É 155)

varattya velünk, atöb jó erkölcsök azt velünk meg érdemeltetik; azért a (É 155)

amennyekben, mert az által fogjuk azt birni, mivel az örökké valo (É 155)

hogy részt vévén akristus szenvedésiben, azt tisztellyük amiéinkel, és vehesük gyümölcsét (É 156)

{…} Az Apostolok meg értéké azt. amit akristus akara nékik mondani (É 156)

hogy menne akristushoz. amidön avilágiak azt reménlik hogy minket meg nyerhetnek (É 158)

mely aszivet meg hatotta, véle azt fel tétesse. hogy ötet többé (É 160)

jóságára, és irgalmaságára valo nézve, azt akarja hogy a szeretetért, szeretetel (É 160)

volna magára. még is néki azt igéri, hogy bé tölti irgalmaságábol (É 160)

nem azért, hogy meg büntesse azt aki magát meg bünteti, az (É 160)

hogy nem tselekeszi az emberel azt a roszat amelyel fenyegeti, de (É 161)

{…} Az irás szerént érti azt, hogy szent böjtöt hirdessenek, és (É 161)

és meg mosuk orczánkot, de azt nem betü szerént kel érteni (É 162)

el hadgyuk, hanem ez által azt akarja akristus meg értetni, hogy (É 162)

meg mosák orczájokot, egy szoval azt akarja ez által hogy tsak (É 162)

zugolodásal, mert az Isten tsak azt veszi el töllünk, amit néki (É 163)

azért meg ditsértetni, holot akristus azt akarja hogy mikor böjtölünk mások (É 163)

{…} Nem azt akarja hogy mások elött tellyeségel (É 163)

azon panaszolkodnak, és morgolodnak, akik azt ugy viszik végben mint arabok (É 164)

a mit szerettünk, a kristus azt akarja hogy menyei gazdagságot gyüjttsünk (É 164)

vétkek ellen., mert parantsolattyábol beszélnek, azt akarja hogy szüntelen kiálttsanak mind (É 166)

az ö óltárához, és akik azt meg nem tekéntik, hogy ollyan (É 166)

mondgyunk a vétkeknek, hogy ha azt akarjuk hogy az Isten meg (É 167)

szeretnek. mitsoda jutalmatok lészen? nem azt tselekesziké apublikanusok is? és ha (É 168)

köszöntitek, mit miveltek többet, nem azt miveliké apogányok is. legyetek azért (É 168)

Azt nem parancsolá. hanem tsak azt hogy szeresék felebaráttyokot. vagy jó (É 169)

vagy jó akarojokot, ök ebböl azt hozák ki, hogy szabadságot adot (É 169)

vagy is amagok nemzeteket. de azt továb nem terjesztették. nem tudgyák (É 169)

terjesztették. nem tudgyák vala még azt, hogy az egész emberi nemzet (É 169)

az Isteni szeretethez valo indulatbol. azt akarja hogy az átokért áldásal (É 169)

{…} Honnét bizonyitod azt meg hogy eparantsolat (É 169)

a szerént tselekedgyetek, szent pál. azt mondgya., hogy elevé el rendelt (É 170)

lehesetek ati menyei Atyátoknak, ebböl azt hozom ki szükség képen, hogy (É 170)

{…} Elégé tsak azt mondani, hogy szerettyük ellenségünket hogy (É 170)

tselekedetinket, az Istennek ditséretet adgyanak, azt kivánnya tehát, hogy amidön jó (É 171)

és az ö akarattyát követni, azt nem akarja hogy (É 171)

azokért jóbban betsüllyenek, de még azt kivánnya töllünk, hogy a menyiben (É 172)

hogy a menyiben ami hivatalunk azt nekünk meg engedi. hogy magunkot (É 172)

imádságinkot, és enged meg nékünk. azt a kegyelmet, hogy áitatosan szolgalván (É 172)

ur ditsöséges szent napjának, és azt ditsöited. midön nem tselekeszed ate (É 172)

elötte, és kegyelmit vehesük, mivel azt akarja hogy roszul ne bánnyunk (É 173)

romlot embernek akarattyábol származik, mivel azt a napot magának szentelte, annak (É 173)

az igasság, és az áitatoság, azt okozák hogy az Isten benne (É 174)

Isten elött, mert szüntelen kostollya azt az édeséget melyet az urban (É 174)

a, valami el felejtethetné velünk azt amivel tartozunk Istennek, és az (É 175)

szerezhettyük magunknak a nyugodalmat, és azt a szent vigasztalást, minden gondunkban (É 175)

aszélvésznek, meg tsendesedik, buzgoságal kel azt kérni, és meg segit minket (É 176)

anyughatatlanság még tart, hitesük el azt magunkal., hogy azon az uton (É 177)

Jelenté az ollyan keresztyéneket, akik azt gondollyák hogy már minden oda (É 177)

el merül, holot el kellene azt magunkal erösen hitetni, hogy amidön (É 177)

malaszttyát heaban ne vegyétek, mert azt mondgya, kellemetes idöben meg halgattalak (É 178)

kegyelemben részesülni akarunk, mivel ha azt az idöt el veszttyük. magunk (É 179)

ahalált és az életet, akár azt akarja az Isten hogy meg (É 180)

Isten hogy meg halyanak, akár azt hogy élyenek. 3. azt is (É 180)

akár azt hogy élyenek. 3. azt is el mondhatni hogy szüntelen (É 180)

azon által mindent birnak, mert azt birják aki mindent bir, sokal (É 181)

emelé a templom tetejére, tanatsolván azt néki hogy ugordgyék le onnét (É 182)

azzal az Istent kisértik, és azt akarják hogy tsudát tegyen, és (É 183)

{…} Meg tsal sokakot. akikel azt hiteti el, valamint ami elsö (É 183)

világon, mindent tudnak., tsak éppen azt nem tudgyák, ami {a-mi} szükséges (É 183)

{…} A midön azt akarják meg tudni, amit tsak (É 183)

országit, pompáit, és ditsöségit, és azt igéré néki, hogy mind azokot (É 184)

az üdveségnek igaságival, hogy ha azt akarjuk hogy meg oltalmaztassunk akisértetben (É 184)

ati lelketekért, hogy örömel tselekedgyék azt, és nem nyögve, a mely (É 187)

ö Attya el készitette nékik azt az országot világ kezdetétöl fogvást (É 189)

meg büntettetnek, mind azon által. azt mondhatni, azt is kel mondani (É 189)

mind azon által. azt mondhatni, azt is kel mondani, hogy tsak (É 189)

egy, az Isteni szeretet üdveziti azt. akiben uralkodik, és anélkül bizonyoson (É 189)

öket segittyük, akristust segittyük, mitsoda boldogság-azt meg segiteni aki mindenét, még (É 190)

{…} Az Isten tsak azt kivánnya mindeniktöl, a mi tölle (É 190)

tölle ki telhetik. és nem azt ami lehetetlen., mert ha az (É 190)

a mit adunk arosz kivánságnak, azt el vonnyuk a felabaráti szeretettöl (É 190)

{…} A kristus azt mondgya hogy ö véle magával (É 190)

tüzre itéli mind azokot kik azt el mulattyák, a mi üdveségünk (É 191)

el vettettek menttségek közöt. amidön azt felelik anagy bironak, uram mikor (É 191)

ollyan mondgya szent Agoston, aki azt a közepet keresi akettö közöt (É 192)

vezeti amásodika mind azokot kik azt követik, az egész emberi nemzet (É 192)

részegitti aföldet. és meg öntözi azt, és termövé tészi azt, és (É 193)

öntözi azt, és termövé tészi azt, és magot ád avetönek. és (É 193)

és szerentsés lészen azokban. amikre azt küldöttem (É 193)

hijuk segittségül mig közel vagyon, azt akarja velünk meg értetni, hogy (É 193)

követvén az ö Evangyeliumi tanitásit, azt gondolni hogy az Istenhez mehetünk (É 194)

követtyük, igen nagy vakság volna, azt gondolni hogy meg térhetünk hozája (É 194)

lészen azokban., amikre küldi, mivel azt lattyuk hogy kevesen élnek azal (É 194)

{…} Mert ha azt engedelmeségel bé veszik, üdveségünkre és (É 194)

imádság házának hivattatik, ti pedig azt lattrok barlangjává tettétek, és hozzá (É 195)

az igazságot, és azokot kik azt hirdetik, illyenek valának apapok. és (É 196)

kereskedést tselekesznek a templominkban, és azt alatrok barlangjává teszik (É 196)

az Isten templomát el veszti azt az Isten. ugyan azért is (É 197)

a világ mondani, felölök, akristus azt mondgya, {…} hogy az Isten el (É 197)

és ha valami ereje vagyon azt a Istentöl vészi, hogy azok (É 198)

az ö Attyai elnem érvén azt az idöt. amelyet ö el (É 199)

nagy eröt ád azoknak. kik azt méltán (É 199)

valo engedelemre nézve, meg tanulhattyuk azt is hogy egész életünkben kel (É 200)

és el jövén üressen talállya azt, seprövel meg tisztitva. és fel (É 201)

akevélység, és az irigység ellenségei, azt is kivánnya, hogy mindent néki (É 202)

és tsalárd hizelkedésel volt, ebböl azt tanulhattyuk, hogy keményen kel felelni (É 202)

{…} Hogy kel azt érteni, hogy Ninivé béliek kárhoztatni (É 202)

mint sem asidókot, mivel mi azt vallyuk hogy Isten Fiának üsmérjük (É 203)

nékik hogy bünösnek üsmerjék magokot azt hitetik el magokal. hogy az (É 205)

{…} De mást helyt azt mondgya az irás, hogy az (É 205)

{…} Nem ellenkezö mivel azt teszi fel hogy ollyankor a (É 205)

és igy az ö igassága azt kivánnya., hogy meg büntesse az (É 205)

{…} Mitsoda büntetésel fenyegeti Isten azt aki az ö törvényit által (É 206)

élete lévén aléleknek. el hagya azt. és abban az állapotban hagya (É 206)

nagy hitét, és meg mutatni azt is hogy mi formában kérjünk (É 207)

tsallyák magokat az eretnekek, akik azt gondollyák hogy a segittségül valo (É 207)

ö urok asztalárol, mint ha azt mondaná, reá állok ugy bányál (É 208)

{…} Mitsoda idöben kel azt a kegyelmet kérni (É 208)

vétkezet, azokban hol meg. és azt mondottátok, nem igaz az urnak (É 209)

iteletét, és igaságot tselekedgyék, ha azt akarjuk hogy az Isten el (É 210)

kitsoda az az ember., aki azt mondotta néked, vedd fel nyoszolyádot (É 211)

{…} kövessük abetegeket kik azt várják és ohajttyák hogy az (É 212)

annyira szereti avétket, hogy bánná azt el hagyni, szükség mind azon (É 213)

ö adgya ennek a szenttségnek azt az eröt, hogy meg tisztittsa (É 213)

és gyógyittsa alelkeket. öis miveli azt kegyelme által. vagyon még szüksége (É 213)

vezérlöt., az Istentöl kel kérni, azt keresni kel. tiz ezer közül (É 213)

kristus meg adván amit parantsol; azt fogja néki parantsolni, valamit a (É 213)

elö menni, és azt elne hagya, mind addig. még (É 214)

is inkáb üldözik, ezeket, mert azt gondollyák. hogy avallásért tselekeszik (É 214)

fel ne gerjedgyen. add meg azt a kegyelmet. ami urunk (É 214)

pedig meg probállyatok, ami jó azt tarttsátok. minden gonosz láttattol meg (É 215)

felyeb emeli mind annál, valami azt szomoruságra tehetné, ez abekeség azt (É 215)

azt szomoruságra tehetné, ez abekeség azt tselekeszi, hogy mindenkor a szent (É 215)

szüntelen valo., hogy ha pedig azt el hagyuk alunni a szivben (É 215)

{…} ugy hogy. nem tsak azt kel el kerülni ami rosz (É 216)

nem kel tselekedni, hanem még azt is el kel kerülni., a (É 216)

amagunk ellen valo fel támadásal., azt pedig akkor helyhezteti viszá, a (É 216)

avilági társaságoktol., annyiban, amennyiben hivatalok azt meg engedi. hogy ótt az (É 218)

bé menne, gyalázatos halála után, azt is akará nékünk meg mutatni (É 218)

{…} Nagy gyönyörüségel nézé azt, amit láta, és meg tetzvén (É 219)

tetzvén néki az agyönyörüséges hely, azt nem vevé észre, hogy nagy (É 219)

elötte hartzolnának, és ö még azt nem tudgya vala, hogy mitsoda (É 219)

azö mestere, és annak tanitvánnyi, azt a ditsöséget, azért mondgya szent (É 219)

az üdveségre, mert az irás azt mondgya. minden aki öbenne hiszen (É 220)

engednek az Évangyéliumnak, mert Isaiás azt mondgya. uram ki hitt a (É 221)

nem lehet, az Isten Fia azt nékünk meg mondotta, hogy az (É 221)

igazságrol valo vallás tétel tselekedé azt., hogy anyi sok martyrumok. és (É 221)

hogy szüntelen kérjük az Istentöl azt ahitet, amelyet elevenittse az Isteni (É 222)

{…} Hogy mondhattya tehát azt abölcs, hogy az Isten meg (É 222)

nékünk az Évangyéliumot, és hogy azt hirdethesse. szükséges hogy az Istentöl (É 223)

az Isten szavát halgatni, vagy azt olvasni, föképpen az Évangyeliumot, de (É 223)

és alkalmatoságot atanulásra, söt még azt kerülik, ugyan azért is, tudatlanságban (É 223)

igének szeretetire indittson, hogy ha azt valoságal bé veszük és ahoz (É 223)

maga, hogy azok közöt kik azt halgattyák kevesen vannak akik hitelt (É 223)

meg eresztem ahálot, és midön azt mivelték volna, halaknak böséges sokaságát (É 224)

távozni, és mind azoknak. kik azt szenttség törö rosz készületekel meg (É 226)

parantsolatinak, ahalogatás ujjab kisértetekre vinne, azt el mondhatni, hogy szent András (É 226)

akivánságnak a melyel kiványuk birni azt, amit még nem birunk. vagy (É 226)

az emberi hatalomnak tulajdonitották volna, azt aváltozást, és nem ditsöitették volna (É 229)

legyetek böltsek és vessétek el azt, boldog ember aki engem halgat (É 230)

teremtene kezdettöl fogva. mint ha azt mondaná. az Istenben voltam. a (É 230)

fogva valo, és miképen birja azt az Isten (É 230)

minden böltseségnek eredete., az Isten azt birta, mert az ö véghetetlen (É 230)

ö véle igazgat, és rendel. azt mondgya az irás, hogy ez (É 230)

adást töllünk nem kiván, hanem azt akarja. hogy az embereknek is (É 231)

sziveket, hogy halgassák parantsolatit. és azt meg tarttsák. azért is mondgya (É 231)

nékünk az Isten Fia mikor azt mondgya, hogy várakozunk naponként az (É 231)

közelgetni. és ötet birni. midön azt parantsollya hogy minden nap az (É 231)

az ö ajtajánál várakozunk. azzal azt akarja hogy mindenkor egy aránsu (É 231)

amennyekben, legyetek hasonlok azokhoz. kik azt varják. hogy agazda viszá térjen (É 231)

nem ellenkeziké Isaiás profétával,. aki azt mondgya, hogy ki mondhatná ki (É 232)

{…} Értem azt, amelyel egy fiat ugy tekintették (É 232)

de nem természet szerént, atörvény azt parantsolta hogy egy atyafi vegye (É 232)

volt, valamint szent máthé irja, azt képzelé ez a törvény, hogy (É 232)

meg váltani, és az egyháziaknak azt, hogy bé kel venni az (É 233)

hogy a szivekböl ki irttsák azt akevélységet, nagyra vágyodást. és azt (É 234)

azt akevélységet, nagyra vágyodást. és azt a pompát. melyeket okoza a (É 234)

minden renden lévö hivek, mindenikének azt a helyt kel ót bé (É 235)

{…} A hit által, ha azt hiszük. amit aproféták meg jövendöltek (É 236)

és az Anyaszent egyházrol, és azt amit az Apostolok tanitottak, azért (É 236)

{…} A reménség által, mely azt fel emeli, a midön a (É 236)

felebarátunkot ö érette, és amidön azt el nem szenvedgyük, hogy a (É 236)

a világi szeretett meg ferteztesse azt a templomot, a mellyet a (É 236)

el magokal, fö képen ha azt meg gondollyuk. hogy minek utanna (É 237)

meg gondollyuk. hogy minek utanna azt magokal el hiteték, minden féle (É 237)

{…} mert azt akarja. hogy hidgyük amit mond (É 237)

ö mindenhato kegyelmének erejét, és azt. hogy könnyü néki, mikor tettzik (É 238)

vévé ötet környül., mely jelenté azt a világoságot amely meg hattya (É 238)

a lábat meg sértik, anyelv azt mondgya a nékem fáj. nem (É 239)

mert ö azoknak fejek. látván azt a szoros egyeséget. mely az (É 239)

{…} azt tészik. hogy az ki magánál (É 239)

{…} azt akará ami urunk meg mutatni (É 240)

{…} azt tanulhattyuk, hogy ha egy valoságos (É 240)

{…} ök azt valoságal mondhaták. mivel nem csak (É 241)

valoságal mondhaták. mivel nem csak azt hadták el a mit birtak (É 241)

magoknak, anem sok ha csak azt hadgyuk el amit birunk, ha (É 241)

{…} azt igéri nékik. hogy az uj (É 241)

ugyan erre valo nézve {…} Cypriánus, {…} azt akarja hogy azok el hadgyák (É 242)

okokért. ellene mondnak vala ahitnek., azt akarja hogy az után. az (É 242)

sziv szerént annak ellene mondani. azt ragaszkodás nélkül birni, ugy élni (É 242)

{…} mert ezen anapon kezdette azt akristus bé tölteni., atemplomban valo (É 243)

{…} azt mondgya hogy ki gondolhattya meg (É 244)

akarván mondani, hogy ki foghattya azt meg, hogy az Isten emberé (É 244)

irásoknak, és betü szerént vévék azt, amit az irás mond, amessiásnak (É 244)

papok, és a hivek, kik azt ajánlyák. azok ne legyenek is (É 245)

szüntelen kedves Isten elött. de azt kivánnya., hogy azok, kik azt (É 245)

azt kivánnya., hogy azok, kik azt ajánlyák. az igasságban ajánlyák, aprophéta (É 245)

kezekel ajánlánák néki. haszontalanná tennők azt a szenttséges áldozatot; és szenttség (É 245)

és tisztaságot kiván azokban., akik. azt ajánlyák, és azal magokot (É 245)

hogy engedelmeskedgyék amojses törvényének, amely azt hadta az aszszonynak., hogy bizonyos (É 246)

{…} az evangyelium azt mondgya hogy ez azigaz, várja (É 248)

akarunk lenni mint ö, ha azt akarjuk hogy meg talállyuk akristust (É 248)

jutalmabol. holot ö viszá adta azt apénzt (É 250)

Isten törvényit, amennyiszor gondollya hogy azt észre nem veszik., és aki (É 251)

példát ád, hogy mi is azt imádgyuk, és az alá vessük (É 252)

amit meg nem foghat, elegendö azt néki tudni, hogy az Isten (É 252)

akristus tett vélek, adván nékik azt az engedelmeséget, amelyel bé veszik (É 252)

se kicsiden, se egy ügyüen. azt mondgya hogy alázatos szivü, mert (É 253)

mégyen,. mondgya szent Bernárd és azt, el is hagya (É 266)

és tiszta legyen, hogy pedíg azt meg lehesen tisztán tartani, és (É 267)

meg lehesen tisztán tartani, és azt a templomot meg nem ferteztetni (É 267)

az ö örökös igasságát. és azt. tsak a valosagos penitentziával lehet (É 267)

nével keresztyén, mivel az apostol azt mondgya, hogy mikor a keresztyénségre (É 267)

melyre hivatattunk és hogy lehet azt el érni (É 267)

érhesük azt a szenttséget, amelyre egyedül kel (É 268)

{…} Mert azt ö. imádságának alázatoságával akará meg (É 269)

és hálá adást mutatni Istenhez, azt is meg akará mutatni abünösöknek (É 269)

mutatni abünösöknek, hogy ne mondgyák azt, hogy az Isten irgalmaságot tészen (É 269)

Isten irgalmaságot tészen vélek, ha azt el végezte., mivel azt az (É 269)

ha azt el végezte., mivel azt az irgalmaságot ugy nyerik meg (É 269)

{…} Mert tudgya azt hogy az Isten jová hadgya (É 269)

penitentzia tartó, soha sem tarttya azt, hogy eleget tett volna az (É 269)

magunk meg alázásában, meg találhasuk azt, amit akevélység el vesztetett volt (É 270)

vallyon. meg ölié magát hogy azt mondgya, ahová én mégyek. ti (É 270)

{…} A kristus azt mondgya hogy keresni fogják, ha (É 271)

üdvesége felöl, mert a félelem azt tselekedteti, hogy magokot meg alázzák (É 271)

is, de éppen nem igéri azt azoknak, kik éltekkor, ahalálrol nem (É 272)

tsak egy vagyon, ne allittsad azt magad felöl, hogy te azok (É 272)

akikel ezt a kegyelmet teszi, azt el mondhatni hogy a jó (É 272)

közül valo akikröl, szollunk, és azt el lehet hinni, hogy addig (É 272)

ezen okbol., el is mondhatni azt, hogy nagyobb része akeresztyéneknek abban (É 273)

aki tartozik példáját követni, nem azt kel tselekedni. a mí kedves (É 274)

Isten elött kedves. tsak egyedül azt kell követni amit elönkben ádd (É 274)

bé mennyek, és meg tsinállyam azt magamnak. és a fiamnak, hogy (É 274)

{…} Mert 1. ebböl apéldábol azt kel meg tanulnunk, hogy azzal (É 275)

halni magunknak. és avilágnak, és azt akenyeret aszeretetnek tüzénél kel meg (É 276)

szeretetit, akaratot ád beléje. hogy azt tselekedgye amit tölle kiván, és (É 276)

{…} Jelenté azt a véghetetlen irgalmaságát, és böségel (É 276)

Évangyéliumot predikállák nékik. jelenté még azt az száz anyit a melyet (É 276)

kik másokal jót tésznek. és azt a ki mondhatatlan gazdagságot, a (É 276)

más féle Évangyéliumot hirdetne. nem azt a melyet mi már hirdettünk (É 278)

{…} A kristus azt parantsollya hogy olyankor azt tselekedgyük (É 278)

kristus azt parantsollya hogy olyankor azt tselekedgyük amit mondanak, az igazság (É 278)

mely rendeletlen légyen az, aki azt tanittya, tselekedgyétek meg azt, a (É 278)

aki azt tanittya, tselekedgyétek meg azt, a mit mondanak, mondgya az (É 278)

magok. az ujjokal sem akarják azt illetni. az az, hogy másokot (É 278)

is kövessék. 2. szemekre hánnya, azt a kevélységet,. a melyért, minden (É 279)

hogy alázatoságot olttson beléjek., és azt meg tanullyák. hogy az ö (É 279)

ditsöségek abban áll, hogy kövessék azt, aki azt mondgya, hogy nem (É 279)

áll, hogy kövessék azt, aki azt mondgya, hogy nem azért jött (É 279)

szolgáltassék, hanem hogy szolgállyon, ezekböl azt láttyuk ahitnek szemeivel, hogy a (É 279)

sem valami ditsöség kivánásbol tselekedtem azt, hogy nem imádnám a kevélységes (É 280)

avolt akirály parantsolattya, és mindenek azt követték (É 281)

tarta, hogy embernek ne adná azt atiszteletet, amely az Istenhez illik (É 281)

hogy mitsoda indulatban kel lennünk, azt is meg láttyuk, ebböl, hogy (É 281)

és nem kel kevélységnek tulajdonitani azt, a mit ök az igaságra (É 281)

is vehesünk tölle, másként is azt akarja, hogy mindenért néki adgyuk (É 281)

{…} Hogy azt az Isten ditséretire fordittsák. erre (É 282)

{…} Az annyok által, akristus azt meg engedé az Atyák, és (É 283)

tenni ö érette? és felebaráttyokért, azt felelék bátran hogy meg ihattyák (É 284)

hogy valojában meg fogják innya azt a pohárt, de azokot ahelyeket (É 284)

és visgalhatatlan., ki üsméri meg azt, en vagyok az ur a (É 286)

az Istent kisértenök, hogy ha azt kivánnok. hogy tsudálatosan munkálodgyék érettünk (É 286)

bölcseség ád elönkben, az Isten azt akarja hogy éllyünk azokal az (É 286)

a mellyeket elönkben adgya, de azt nem akarja hogy azokban az (É 286)

az eszközökben vessék areménséget, sem azt. hogy azoktol várják a dolgoknak (É 286)

az Istentöl magátol kérünk. valamit, azt mondgyuk, ad meg mi nékünk (É 287)

de amidön aszentekhez folyamodunk, tsak azt mondgyuk, könyörögjetek. és esedezetek érettünk (É 287)

{…} Másut azt nem kel keresni. hanem ugyan (É 288)

anagy szent Gergely, az ur azt oly egészen fel nem tette (É 289)

avilágot utállyuk. 2. az Isten azt akarja hogy tsak éppen a (É 290)

mind azon által. az Isten azt akarja., hogy agazdagok, ne urok (É 291)

{…} Leheté ebböl apéldábol azt ki hozni. hogy agazdagok tartoznak (É 291)

{…} Ezekböl azt láttyuk. hogy nem lehet valaki (É 291)

{…} Igaságos dolog volt hogy azt meg ne nyerje, mivel ö (É 292)

ahalálnak idejét, hogy most tselekedgyük azt, amit akor akarnok hogy tselekedtük (É 292)

tselekedtük volna, kezdgyük el mostanában azt nem tselekedni, a mit örökké (É 292)

{…} Miért mondgya azt Abrahám hogy ha az irásoknak (É 292)

aleg nagyob tsuda sem teritti azt meg, aki az igasságot utállya (É 292)

és az irás tudoknak, ki azt hirdeték hogy a tanitványok lopták (É 292)

Enged meg minden hato Isten, azt a kegyelmedet. hogy meg tisztittassunk (É 292)

az én álmomot melyet láttam, azt álitom vala hogy mi kéveket (É 292)

érdemesebb, és okosabb, de veszedelmes azt ki nyilatkoztatni, és külsö jelit (É 294)

okbol valamelyikét inkáb szereti atöbbinél. azt tellyeségel el kel titkolni. ne (É 294)

leheté atöbbinek arra okok, hogy azt gyülöllyék (É 294)

békeségel is tartoznak el szenvedni azt a külömböztetést, és nem hogy (É 294)

végben vitelére forditani. tsudálatos dolog azt látni, hogy a mitsoda modokal (É 295)

szöllöt plantála, és bé kerité azt fövénnyel, és sajtót ása benne (É 296)

tornyot épitte, és bérbe adá azt amiveseknek, és mesze mene, mikor (É 296)

akire pedig esik, el ronttya azt, és mikor hallották volna apapi (É 296)

fel Anyaszent egyházát, ugy hogy azt maga mivelvén, az igazságnak, és (É 297)

meg oltalmaza azok ellen kik azt el akarják rontani. egy szóval (É 297)

egy szóval valamit kelletet tselekedni, azt mind meg tselekedte Isten szöllöjiért (É 297)

bérbe adá aléleknek szöllöjét, hogy azt mivellyék az Isten áldásával. igyekezvén (É 297)

kel tehát azokot hasznunkra forditani, haazt nem akarjuk hogy azon sorsunk (É 298)

meg váltojának. és szabaditojának üsmérje azt., a kivel oly gyalázatosan bánt (É 298)

{…} A kristus azt minden bizonyal jól tudta. hogy (É 298)

azoknak akristus ellenséginek., az Isten azt tudgya hogy az emberek roszra (É 298)

de kegyelmit adgya nékik,. mert azt mások hasznára fordittya, az ö (É 299)

kel azon érteni az ur azt mondgya aki arra aköre esik (É 299)

{…} Jákob hazudaé amidön azt felelé az attyának hogy ö (É 302)

mivel valoságosan a volt, és azt a közit Esau, szabad akarattyábol (É 302)

a kit jelente Esau, és azt is fel teszi, hogy azok (É 302)

a sido nép, meg ölvén azt, akinek azok az áldások, és (É 302)

panaszolkodik hogy azal karomollyák, és azt hirdetik felölle, mint ha azt (É 302)

azt hirdetik felölle, mint ha azt tanitotta volna. hogy szabad, roszat (É 302)

hogy tartaná az Isten jónak azt, hogy gondolatunk ellen szollyunk, holot (É 303)

abünösök. mivel nem ahely tselekeszi azt, hogy el távozunk, vagy közelgetünk (É 305)

ha abban mód adatnék, mindenüt azt keresi hogy bé tölttse szivének (É 305)

tegye, tsak aházához fogadgya. öis azt mondá valamit szent Agoston. én (É 306)

amusika szó, és tántz, jelenti azt az örömet a melyben vagyon (É 307)

ne veszesse areménséget meg gondolván azt, hogy az Isten mindenkor Atya (É 308)

idösbik fiu. a sidokot jelenté., azt észre veszem, hogy az ö (É 308)

{…} Erre azt felelem hogy az idösbik fiu (É 308)

elejekben tétetnek. és nem hogy azt neheztellyék. ha az Isten kegyelmit (É 309)

beszédet meg tiltván, a hiveknek, azt az okát adgya, mert ök (É 310)

anyira meg kel vélek utáltatni azt, hogy féllyenek. szájokot. és nyelveket (É 310)

agyengék halván agazdagságrol valo beszédet. azt mitsoda utakon lehet keresni, és (É 310)

igérve, akik it alat sirnak, azt is hozája tészem, hogy az (É 311)

igaságban. hogy meg adgya mindennek azt, a mivel tartozik, és senkinek (É 311)

meg az ö országa, mert azt mondgyátok, hogy beelzebub által üzöm (É 312)

mikor eljö, meg tisztitva talállya, azt seprüvel, és fel ékesitve. akoron (É 312)

igéjét, halgattyák, és meg örizik azt (É 312)

némavá tette, volt, szent Mathé azt mondgya, hogy ez az ember (É 312)

akik magokban meg sem üsmerik azt amit minden ember lát. hasonlok (É 313)

nem volna bünötök, most pedig azt mondgyátok hogy látunk, ugyan azért (É 313)

mikor akristusnak tettzik fel háboritani azt abekeséget az Isten itéletitöl valo (É 313)

övé legyünk, ö azt nem szenvedi hogy a sziv (É 314)

Náámán. viszá mégyen vala mondván, azt álitom vala hogy ki jöne (É 315)

rabja légyen, a ki is azt jovallá ennek a nagy urnak (É 316)

sugarlá ennek arab leánynak hogy azt a tanátsot adgya (É 316)

is sugarlá ennek az urnak, azt asiettségel valo engedelmeséget (É 316)

a nemzettséghez, nem azok nyerik azt el, kik azt kelletlen tekéntik (É 316)

azok nyerik azt el, kik azt kelletlen tekéntik, hanem azok kik (É 316)

azok kik buzgoságal kivánnyák, kik azt alázatoságal. és bizodalomal kérik, és (É 316)

engedelmeskednek az Isten parantsolattyának, de azt is meg kel tudni hogy (É 316)

az ö városokbol valo volt, azt tartották hogy hozzája több közök (É 318)

a tanitásokhoz, és el vesztik azt a betsületet, és tiszteletet. amelyekel (É 319)

özvegyeknél, fel nem találta volna azt az engedelmeséget, és felebaráti szeretetet (É 319)

{…} Ebböl azt tanulhattyuk, hogy mind addig tegyünk (É 322)

jót tselekedni, és alamisnát adni, azt el kel titkolni, amenyiben lehet (É 322)

el. hogy különösön meg inttsük azt aki meg bántot, vagy akinek (É 323)

panaszt tenni, mivel ami urunk azt akarja, hogy meg menttsük ötet (É 323)

másokot., mindenek felet mutassuk meg azt néki, hogy se nem irigységböl (É 323)

ha nintsen valamely ók hogy azt meg változtassák, az okoság. és (É 325)

az okoság. és afelebaráti szeretet azt kivánnya, némelykor., hogy abbol. vagy (É 325)

hogy használni fog, mert másként. azt el mulathattyuk. de az érettek (É 325)

{…} Miért hagya azt az ur, hogy minyájan meg (É 326)

tiltván aparáznaságot, meg tilttya mind azt, valami ellenkezhetnék atisztaságal., vagy tselekedetben (É 328)

kivánságot. hogy valamely házas személyel, azt az otsmány vétket tselekedgyék; a (É 328)

nem elégszik. azért is tilttya azt az Isten. és arra különös (É 328)

ezekel tsak az Istennek tartozunk, azt tudgya hogy azok aképek tsak (É 329)

a mely tiszteletet adnak akeresztnek. azt akristus személyének adgyák, az ö (É 329)

anagy bálványozás let volna, hanem azt imádá. aki afára volt szegezve (É 329)

mondgyátok, valaki attyának, vagy annyának azt mondgya, valamely ajándék én töllem (É 330)

ö magok viselések igen igaságtalan, azt vétekül tulajdonitták az Apostoloknak, hogy (É 331)

Azt kivánnok, hogy ne kénszeritetnénk azt meg mutatni, de az igen (É 331)

Nem lehetneé sok keresztyének felöl azt el mondani hogy tsak szájal (É 332)

belsö lélekel vagyon. senem figyelmeteségel, azt sem tudgyák mit mondanak, tsak (É 332)

{…} Miképpen nyerhettyük a szivünkre, azt a szüntelen valo vigyázást (É 332)

vagyunk, de hogy valaki azt gondollya hogy meg nyerheti azt (É 333)

azt gondollya hogy meg nyerheti azt avigyázást, amidön. a játékban, látogatásban (É 333)

igy az Istent kisértené, és azt akarná hogy tsudát tenne, hogy (É 333)

{…} Mert azt gondolák. hogy az urnak temploma (É 334)

nem szabván az Évangyéliumi tanitáshoz., azt tarttyák hogy az Isten nem (É 334)

el mulattyák, nagy tévelygés volna azt tartani, hogy az elég az (É 334)

mert a felebaráti szeretet mely azt tselekedteti, nem a maga hasznát (É 336)

vagyon hogy meg nem tartá azt a sziv béli békeséget, és (É 338)

a sziv béli békeséget, és azt az Istenhez valo bizodalmat. amelyet (É 338)

azért hogy a más világon azt el kerülhesék, és vehesék jutalmát (É 338)

az aszszony, uram adgyad nékem azt a vizet hogy ne szomjuhozam (É 339)

most vagyon. nem te férjed, azt igazán mondád, mondá néki az (É 339)

atyáink ehegyen imádkoztak, és ti azt mondgyátok hogy jérusálemben vagyon ahely (É 339)

nem imádgyátok az Atyát. tí azt imádgyátok a mit nem tudtok (É 339)

a mit nem tudtok., mi azt imadgyuk a mit tudunk, mert (É 339)

a szegényeknek adni kel. ha azt akarják, hogy az Isten is (É 341)

üsmérteti velünk ajót. hanem még azt tselekedteti is, menyei örömel, és (É 341)

akarattyok ellen, hogy lehetne tehát azt el hinni, hogy sokan akeresztyének (É 341)

kristus igér, egészen bé tölti azt, aki abbol iszik. és tsak (É 342)

szánakodásodal nyomoruságinkot., ad meg minékünk azt is, hogy néked tetzhessünk. meg (É 345)

két felé vág tégedet; és azt félre állatván, hagyá a másikát (É 348)

{…} Minek tulajdonittya. az irás azt, hogy susánna oly álhatatosan álla (É 348)

agyermekek rendeletlenek, és rosz erköltsüek, azt tsak amagok gondatlanságoknak tulajdonittsák. mivel (É 348)

itélé, a melyre itélték vala azt az ártatlan aszszonyt ez a (É 349)

végben rendelésit. reájok szüksége nintsen., azt a leg aláb valo emberel (É 350)

akit halálra adá érettünk, se azt a sok számu martyrokot. ö (É 350)

találtatot aszszonyt, és középre állaták azt, és mondának néki, Mester, ez (É 351)

mitsoda vak meröségel mérik vadolni azt az aszszonyt, holot ök sokal (É 351)

eleget tészen atörvény igasságának, és azt az kegyeségit is meg tartá (É 352)

a másik után. nem merék azt mondani, hogy vétek nélkül volnának (É 353)

szerént születet vala, üldözi vala azt, aki lélek szerént. ugy most (É 354)

valo keresztyénektöl. de az Apostol azt mondgya, hogy a szolgálo fia (É 356)

mely keresés abbol áll, hogy azt mindenél nagyobra betsüllyük, ne is (É 357)

eledel. melyet ád anépnek. jelenté azt az eledelt, melyet ád az (É 357)

az életnek kegyelmét. de ö azt akarja. hogy bizodalomal. és szüntelen (É 358)

hogy bizodalomal. és szüntelen kérjék azt ö tölle. és azon meg (É 358)

valo, az emberek nem tsudállyák azt, amit minden nap szoktak látni (É 358)

{…} A kristus miért vette azt az ött kenyeret. és akét (É 358)

kenyeret. és akét halat hogy azt asok népet táplállya, nem táplálhatta (É 358)

valo modokal éllyünk, és elöször azt vigyük végben. a mi hatalmunkban (É 358)

amodokal nem élt volna, akor azt a láthatatlan tsudát másra magyarázták (É 358)

mindenhatosága, elegendövé tette, meg szaporitván azt azött kenyeret, amaga. és atanitványi (É 359)

is fogja világ végezetig, láttyuk azt is egyszers mind, az ött (É 359)

rendében vala helyheztetve. a jelenté azt a disciplinát és subordinatiot. melyet (É 359)

szolgainak engedelmeskedni, és alázatoságal követni azt a rendet mellyet ád az (É 359)

elött, akor mondá akirály, ez azt mondgya az én fiam (É 360)

fiad meg holt, és amásik azt feleli nem hanem a te (É 361)

kel az Istentöl, valamint Salamon:, azt nagyobra kel betsülni az országoknál (É 361)

akét aszszonynak a szivekben keresi azt az igazságot, amelyet. beszédekböl. fel (É 362)

ollyan fél keresztyéneket. a kik azt gondollyák., hogy fel oszthattyák sziveket (É 362)

és harmad napra fel állatom azt, mondának azért asidok, negyven hat (É 363)

te harmad napra fel állatod azt, ö pedig a maga testének (É 363)

maga testének templomárol mondgya vala azt, mikor azért fel támadot volna (É 363)

ki kel azokot onnét vetni, azt kereskedö szám vetö háznak tsinálni (É 364)

hogy szivünkböl ki üzük mind azt. ami abuzgoságal, és a szenttségel (É 364)

és a szenttségel ellenkezik, mind azt a vétkes kereskedést, a melyért (É 364)

mondgya szent pál. el veszti azt az Isten, mert az Isten (É 364)

templomábol, nem hogy ki vetnök azt. a mi néki nem tettzik (É 365)

néki nem tettzik., hanem még azt meg ferteztettyük ujjab vétkekel. akor (É 365)

a hivekben is fel indittsák azt a buzgoságot. mivel ha a (É 365)

ati magotoknak adom. és birjátok azt minden koron, és meg engesztelteték (É 366)

bálványozásban esnek, a kí is azt tanittya, hogy abálványózo, aki fösvény (É 367)

ezeket, mivel szent Agoston szerént, azt imádgya az ember amit szeret (É 367)

kéré, azért aháláadatlan népért, ebböl, azt tanulhattyuk, hogy el mulasuk inkáb (É 368)

{…} A sidok tudván azt, hogy a josef házánál neveltetet (É 369)

igen tsudálkozának tudományán, mert ök azt nem tudgyák vala, hogy ugy (É 369)

azért is tsudálták, mi pediglen azt tudgyuk, hogy valamit tanitot. az (É 369)

tanitot. az égböl hozta le, azt az Apostolinak adta, az Apostolok (É 369)

Anyaszent egyház. saeculumokrol. saeculumokra, ebböl azt hozhattyuk ki, hogy ami ahit (É 369)

{…} Mire kel forditanunk azt az üsmerettséget a melyet a (É 369)

ugy pedig mint ember, tsak azt tanitotta, a mit tölle tanult (É 370)

melyeket Istentöl vettünk, mivel Dávid azt mondgya, hogy a törvénynek meg (É 370)

a szentek tanitványihoz, kérni kel azt a kegyelmet. hogy azokhoz szabhasák (É 370)

Isten akarattyának követésével, lehet tehát. azt az ajándékot el (É 370)

Isten nékünk ki nyilatkoztatot, és azt, amire parantsollya Isten., hogy tanittsák (É 371)

akristustol vett, el sem halgattya azt, amit ki mondani parantsolt (É 371)

ellene valo irigységeket; és gyülölségeket, azt veték okul. és azal vádolák (É 371)

testi embereket, azok ellen. kik azt tselekeszik (É 371)

szerént. az igazságot predikállani, azért., azt is akarja, hogy azok, akik (É 372)

dolgát. ki öket küldötte, de azt nagy állandoságal, söt még életek (É 372)

meg szünni arosz tselekedettöl. és azt meg utálni, valamég jót nem (É 373)

kiván Isten mit öllünk, mikor azt parantsollya vegyétek el gondolatitoknak gonoszságát (É 373)

fösvénységet, és többeket illyeneket, ö azt nem szenvedheti hogy leg kiseb (É 374)

nem tudom.,. vivék a farisaeusokhoz azt. a ki vak volt, szombat (É 375)

és az ö akarattyát tselekeszi, azt halgattya meg, öröktöl fogva nem (É 376)

Isten mitsoda nyomoruságokal ostorozná ötet, azt az okát adák, hogy igen (É 377)

{…} A kristus, azt a sárt, anyálábol és földböl (É 377)

valo böltseséget, a ki is azt mondgya maga, hogy a felségesnek (É 377)

életü lett, egy szoval aki azt szereti, amit az elöt gyülölt (É 378)

amit az elöt gyülölt, és azt gyülöli, amit az elött szeretet (É 378)

hittség. meg gátollya akegyelmet. mert azt hiteti el velünk. hogy mindenre (É 379)

valo eséseket, ne tarttsa tehát azt a bünös ember maga felöl (É 379)

hato Istenünk, önttsed mi belénk azt a szent örömet., mely meg (É 380)

nyere ennek az aszszonynak, noha azt nem kéré, tudván azt a (É 381)

noha azt nem kéré, tudván azt a proféta. hogy mitsoda öröme (É 381)

és mind azok elött, melyek azt meg ronthatnák, mind ezekböl amiket (É 382)

hogy néki engedelmeskedgyünk, és hogy azt tselekedgyük, amit töllünk kiván, hogy (É 383)

törölni köny hullatásinkot, adván nékünk azt a reménséget, hogy még minyájan (É 385)

tégedet. enged meg Anyaszent egyházadnak. azt a kegyelmet., hogy élhesen azzal (É 387)

hogy az urnak lábaihoz borulván. azt mondaná néki, tavozzál el tölem (É 388)

profétának, háromszori le borulása, jelenti azt, hogy a vétekböl valo fel (É 388)

mérte. erre valo nézve akarja azt, hogy hasonlok legyünk a kisdedekhez (É 388)

a mely környül áll, mondám azt, hogy meg hidgyék hogy te (É 391)

{…} Azért, hogy azt ne tsudállyuk, ha az Isten (É 391)

meg is adgya azoknak. kik azt ollyan hittel kérik, mint a (É 392)

a tanitványok életiben oldgyák fel azt. akit az ö Mesterek halotaibol (É 393)

{…} A kristus azt mondá hogy ö, avilágnak világosága (É 396)

ti Mesteretek. egy. a kristus. {…} azt parantsollya nékünk az Atya, hogy (É 396)

{…} A kristus azt tudta, hogy az Atya Istentöl (É 397)

halála, és fel támadása után. azt tsak egyedül ö tudhatta. de (É 397)

tenne rolla az ö Attya, azt hozhattyuk ki ebböl. hogy mi (É 397)

valo dologrol teszünk itéletet, és azt belsö képen meg nem visgállyuk (É 398)

{…} A kristus miképpen mondgya azt. hogy senkit nem itél, holot (É 398)

belsöbb titkát, gyakorta rosznak itéli azt lenni, a mit az emberek (É 398)

{…} Szent János miért teszi azt fel., hogy senki meg nem (É 398)

engedelméböl és akarattyábol szenvedik, és azt tsak az ö jóvokra. akarja (É 398)

világi jókót igére azoknak., kik azt meg tartották, az Évangyélium pedig (É 399)

hogy azokot meg érdemellye nékünk, azt hozhattyuk ki ebböl, hogy mi (É 399)

gyümöltsit az áldozatnak, nem ajánlván azt lélekben., se aszerént amint az (É 400)

és a proféták. és te azt mondod, ha ki az én (É 401)

akristus a sidoknak a midön azt mondák néki hogy samaritanus, és (É 402)

is, és el szenvedni hogy azt meg gyalázák., hamis vádolásokal, a (É 402)

vádolásokal, a kegyetlenség volna, de azt a kristus példájára, kegyeségel, és (É 402)

magátol. tsak semmi, valamije vagyon., azt mind vette, és azért ditséretel (É 403)

nékik a penitentziárol. hanem tsak azt mondá, hogy negyven nap mulva (É 405)

Isten irgalmaságában, és könyörületeségében, mivel, azt tudták. hogy arra nem érdemesek (É 405)

a penitentzia tartásra; és ök azt még az elsö napon elkezdik (É 405)

leg kiseb tsuda tétel nélkül azt hirdeté, hogy negyven nap mulva (É 405)

életeknek meg jóbbitását kérik, de azt ollyan hidegségel, és imel, ámal (É 406)

meg igazultak azért Isten elöt, azt gondollyák. arra pedig nem figyelmeznek (É 406)

igazán valo, hogy ha tsak azt nem követi, a szivnek meg (É 406)

fogják ötet. meg nem gondolván azt. hogy néki könyü volna minden (É 407)

tselekesznek mostanában az ollyanok, kik azt gondollyák hogy bizvást. meg bánthattyák (É 407)

rosz szándékjokot. láthatatlan hatalmával., és azt, atanitványi oktatásokra, és vigasztalásokra tselekedé (É 407)

ha az Isten akarja, és azt ha akarja., tsak az ö (É 407)

a szivnek titkában marad. és azt akor mutattyák ki, a midön (É 407)

volna. ö is meg veti azt, aki ötet meg vetette. el (É 408)

tsak azoknak adatik meg, kik azt szivesen kérik, és kivánnyák, a (É 408)

ád nékünk, tsak azoké, kik azt ez életben buzgoságal suhajtották (É 408)

szerént elni, valamint azok, kik azt el hagyták, söt még inkáb (É 411)

keresnek. hanem hogy el szagassanak, azt végben is vinnék, ha az (É 411)

{…} Mit mondasz az Istennek, azt a szent profétát meg tartásárol (É 411)

öket, és szükségben hagya, némelykor., azt tsak azért tselekeszi, hogy nagyob (É 411)

más világon, és ök fogják azt a büntetést szenvedni. a melyet (É 412)

közöt. ö felölle, mert némellyek azt mondgyák vala, hogy jó, egyebek (É 412)

vala, hogy jó, egyebek pedig azt mondgyák vala. nem, hanem el (É 412)

pillantásban viszi végben, a melyben azt néki rendelte., ha hiven akarjuk (É 413)

{…} Gyakorta azt tselekeszük amit Isten akar; de (É 414)

amint ö akarja, gyakorta gondollyuk azt, hogy az ö akarattyát követtyük (É 414)

a hamis esküvéstöl. az eröszakoskodástol. azt hagya az után. hogy a (É 415)

idöre. a menyire maga akarja, azt azö szabad akarattyára kel hagyni (É 415)

hogy az igasság nem övé. azt nem adhattya annak, akinek igaságtalan (É 416)

abban ne részesüllyunk, se magunk azt ne tselekedgyük. se azt, ne (É 416)

magunk azt ne tselekedgyük. se azt, ne tselekedtessük. se jóvá ne (É 416)

jóvá ne hadgyuk, meg gátollyuk azt. ha töllünk lehet. vagy az (É 416)

ebböl a parantsolatbol. szeresed felebarátodot, azt ki hozni. hogy gyülölhetik ellenségeket (É 416)

és a világra küldöt. ti azt mondgyátok hogy káromlasz, mivel hogy (É 417)

mondgyátok hogy káromlasz, mivel hogy azt mondottam, az Isten Fia vagyok (É 417)

is bizonyitotta vala, de ök azt nem hitték, mert nem akarák (É 417)

üsmerték volna, kételenek lettek volna, azt is meg vallani hogy igaz (É 417)

igazságot keresik. nem azért, hogy azt szeretnék, hanem hogy az ellen (É 418)

{…} Az Isten tudván azt öröktöl fogvást, hogy kik lésznek (É 418)

vádolya, vagy az ollyan aki azt gondolhattya, hogy meg jóbbitotta életét (É 419)

az a bizodalma, remélheti is azt. de azt is ugy. hogy (É 419)

bizodalma, remélheti is azt. de azt is ugy. hogy rettegésel. és (É 419)

hogy az ember el veszvén azt a méltóságot a melyben teremtetted (É 420)

{…} Meg üsmervén azt, hogy népének rabságban valo léte (É 421)

igazán valo büntetése, a melyböl azt tanulhattyuk hogy ugy tekénttsük büneinket (É 421)

érdemünk szerént büntet, de aki azt gyakorta irgalmaságábol tselekeszi, azért hogy (É 421)

sziveket, azért el se veszesék azt az idöt., a szent bátorság (É 423)

akará mutatni, hogy meg veti. azt., a mi néki az elött (É 424)

A farisaeusnak nem valaé oka azt ellenezni hogy akristus mágához hagyá (É 425)

mint Istent, de mindenek felet azt kelletet volna néki meg visgálni (É 425)

{…} Ezekböl azt tanulhattyuk, hogy vagyon ollyan Isteni (É 425)

pedig igen igasságos., igen szeretni azt., a ki sok adoságot engedet (É 425)

{…} A mikor el hagyák azt, a ki, ami örökös jónk (É 427)

életben, szeretetétt, és el veszti azt az örökös jót, a melyet (É 428)

ez a proféta arra, hogy azt szüntelen kérjük, mert a mi (É 428)

{…} kitsodák azok, kik azt mondgyák. mint a sidok, hól (É 428)

az Isten itéletének keménységéröl. és azt gondollyák, hogy tsak ijeszteni akarják (É 428)

meg nem térnek. tegyük ehez azt is, hogy Jéremiás ebben, jelenté (É 429)

jelenté a kristust, meg jövendölven, azt az irtoztato boszu állást., a (É 429)

gondolkodik; mi modon veszthesse el azt. akit gyülöl. arrol pedig nem (É 430)

szine alat. el akarják veszteni azt, a ki a hazát. egyedül (É 430)

tanátsa igaságos valaé. a midön azt jovallá hogy jóbb egy embernek (É 431)

szent lélek adta volna néki azt a gondolatot, de mint hogy (É 431)

a kaifás szavait. a melyekel azt az igasságtalan tanátsot adá, hogy (É 431)

{…} Jelenté azt, amit idövel tselekedének akristus ellen (É 433)

{…} Azok akik meg akarnák azt fojtani., és minden képen azon (É 433)

a népel meg gyülöltesék., de azt meg nem gátolhatván hogy kine (É 433)

Anyaszent egyház szolgaira fordittyák, akik azt, mind szoval. mind tselekedetel hirdetik (É 433)

a verem jelenté egyszers mind azt a halált. mellyet szenvedtetének az (É 433)

azokot. kik végig akarnák üldözni azt az igazságot melyet nékik hirdetet (É 434)

a lelkét szereti, el veszti azt. és a ki alelkét gyülöli (É 434)

az örök eletre meg örzi azt. ha ki nékem szolgál. engem (É 434)

ki nékem szolgál. meg tiszteli azt, az én Atyám (É 434)

hogy még elöre meg mutassa azt a gyözedelmet melyet fog nyerni (É 435)

visgálván annak vétkeit, fö képpen azt a vétket a melyben tsak (É 436)

azörökké valo nyomoruságban esnek, ebböl azt is tanulhattyuk. hogy a kristus (É 436)

hogy tsak halála után éri azt el, és hogy mi is (É 437)

és meg rothadot. ebböl ahasonlitásbol. azt tanulhattyuk., hogy ha azt akarjuk (É 437)

ahasonlitásbol. azt tanulhattyuk., hogy ha azt akarjuk., hogy a mennyekben bö (É 437)

a lelkét szereti, el veszti azt, és a ki alelkét gyülöli (É 438)

az örök életre meg tarttya azt (É 438)

3. hogy az ö példájára, azt békeségel szenvedgyük, meg tudván azt (É 438)

azt békeségel szenvedgyük, meg tudván azt. hogy az ollyan rémülések, nem (É 438)

félö is., hogy az ollyanokrol azt ne mondgya szent pál. a (É 438)

és mind ezek után tsak azt mondgyuk hogy haszontalan szolgák vagyunk (É 438)

azt tselekedtük a mivel tartoztunk., illyen (É 439)

{…} Azt akarja, hogy azt érezzük magunkban. amit a kristus (É 439)

A bünös emberek hogy érezhetik azt a mit akristus (É 440)

adgyanak., és akaratal ne engedgyék azt magokban uralkodni (É 440)

{…} Az Apostol azt akarja hogy kövesük ötet a (É 440)

{…} Miképen lehesen követni azt az alázatoságot a melyel engedelmes (É 440)

{…} A kristus hogy mondhattya azt. hogy az Isten az ö (É 442)

ollyankor el veszesék bátorságokot, és azt gondollyák hogy az Isten el (É 443)

az én temetésem napjára tarttsa azt. mert szegények mindenkor vannak veletek (É 444)

és tarttsuk magunkot a menyiben azt a rend meg engedi., az (É 444)

{…} Értem azt, valamit ahejában valoság. és arosz (É 444)

tesznek az ollyan hejában valoságért, azt jobb volna a szegények szükségire (É 445)

a haszontalan költtség meg emészti azt, amit a szegények szükségekre kellene (É 445)

egy bálványt. és ezen okbol azt is fogják kivánni, hogy az (É 445)

nékik szentellyék., hogy ha pedig azt mondgyák, hogy ök abban nem (É 445)

nem gondollyák roszat tselekedni. erre azt felelik nékik, hogy a magokhoz (É 445)

ö érette tselekeszünk, mivel abölts azt mondgya. {…} ha az ember az (É 447)

a semit, ugy meg utállya azt. azt kel tselekedni a felebaráti (É 447)

semit, ugy meg utállya azt. azt kel tselekedni a felebaráti szeretetnek (É 447)

mind azon által, sokan mondgyák azt. hogy semmijek nintsen, a midön (É 447)

az igasság és az okoság azt hozá magával., hogy el kelletet (É 447)

engedte volna. hogy lábaira hinttse azt a drága kenetet, meg láttyuk (É 447)

hogy ha tsak a szükség. azt tellyeségel nem kivánnya., és békeségel (É 447)

minden maradékok elöt, és hogy azt ki hirdesék. az egész földön (É 447)

földön világ végiig. amint hogy azt hirdetni is fogják minden bizonyal (É 447)

tsak annak hatalmátol vagyon, aki azt elöre meg mondotta. és olyan (É 447)

és olyan idöben, a melyben. azt, tsak kevesen tudták (É 447)

Minden hato örök Istenünk. adgyad azt a kegyelmedet hogy ugy szentelhesük (É 447)

{…} Hogy mondhattya azt a proféta, hogy nem tudta (É 448)

hogy az Isten meg mutatta azt néki (É 448)

ellenkezö nintsen., mert mint ha azt mondaná. hogy ugy tselekedet, mint (É 448)

ö magais meg jövendölte volt azt (É 448)

a sidok az üdvezitöt, és azt a fát ditsöségesé tette a (É 448)

{…} Meg mutattya azt. hogy az Isten tudgya meg (É 448)

fényeségit és nagyságát, és hogy azt tiszteltesse minden nemzetekel (É 449)

{…} Nem azt akará azal. hogy meg mutassa (É 449)

ékesége, holot másut az irás azt mondgya. hogy legg szebb az (É 451)

poklosnak álitották. és aki felöl azt tartották, hogy az Isten büneiért (É 451)

szent pál szerént {…} kellé tehát azt tsudálni ha ollyan kevesen vannak (É 452)

azokban kik öbenne hisznek, hogy azt meg nem lehet számlálni, el (É 452)

éppen, halála elöt akará rendelni azt az áldozatot, és szenttséget, a (É 454)

és kivánságok felet., hameg bizonyittyaé azt a tselekedetekel; ö néki szentelvén (É 455)

mit én tselekeszem. te most azt nem tudod, meg tudod pedig (É 456)

{…} Az Évangyélista miért tészi azt fel. hogy a kristus szerette (É 457)

Isten Fiának nagyságát., minek elötte azt fel tegye. hogy meg mosá (É 457)

szeretet, az Isten akarattyának tulajdonittsa azt, a mi tsak a nagyra (É 458)

kiván az ur töllünk, midön azt parantsollya hogy egyik a masikunknak (É 459)

{…} Egy keresztyének nem kel azt illetlennek tartani magához a mit (É 459)

az Isteni szeretettel. és hogy azt méltán lehesen venni, leg kíseben (É 459)

egy gödölyét is. és tarttsátok azt, ehónak tizen negyedik napjáig.. és (É 460)

tizen negyedik napjáig.. és áldozza azt estvére. az Izrael fiainak egész (É 460)

a felsö küszöbire ahazoknak. mellyekben azt meg eszik. és azon éjjel (É 460)

meg maradand, tüzel égessétek meg, azt pedig eképen egyétek meg, a (É 460)

bárányt és áldozatul ajánlották volna. azt meg ették. jelentvén azt. a (É 461)

volna. azt meg ették. jelentvén azt. a mit mi boldogok tselekedhetünk (É 461)

{…} Azért hogy azt meg tanullyuk, hogy aki azt (É 461)

azt meg tanullyuk, hogy aki azt a szenttséges bárányt akarja enni (É 461)

{…} Jelenté azt, hogy aki haszonal akarja enni (É 462)

és a jelen valo nyomoruságok azt meg hassák, egy szoval akereszten (É 462)

{…} Miért kelleték sietve enni azt a bárányt (É 462)

el nem mulhatik, hanem ha azt meg iszom, légyen ate akaratod (É 464)

harmad nap után. fel épithetem azt, és fel kelvén a papi (É 466)

el rontod, és harmad naprá azt fel épitted. szabadisd meg magadot (É 467)

most ha akarja ötet. mert azt mondotta. hogy Isten Fia vagyok (É 467)

vévén atestet. josef bé takará azt tiszta gyóltsba. és tevé azt (É 468)

azt tiszta gyóltsba. és tevé azt, az ö új koporsojába, melyet (É 468)

és el lopják, ötet, és azt mondgyák a községnek., fel támadot (É 468)

fedezék rosz kivánságokot, 2. mert azt a nagy tiszteletet, a melyben (É 469)

igaságal a nép elöt, ök azt halálban irigylették, látván hogy azal (É 469)

kérjük azt az eröt, akisértetben pedig ugy (É 470)

szerént valo félelmét érezük ahalálnak. azt is meg akará nékünk mutatni (É 470)

láthattyuk, hogy szabad egy keresztyénnek, azt kérni Istentöl, hogy szabadittsa meg (É 470)

magában, maga eleiben tévén világosan azt a halált. mellyet fóg szenvedni (É 470)

szenvedni, és hogy mik fogják azt ahalált követni, látá népének hitetlenségit (É 470)

szükségek vagyon az eröre., és azt az eröt. ugy nyerik meg (É 471)

eröt. ugy nyerik meg. ha azt buzgoságal., és álhatatoságal kérik (É 471)

{…} Ezen azt kel értenünk, hogy bennünk ollyan (É 471)

és az ördög kezében adgya azt a lelket, a kiben ötet (É 471)

eleiben a gonoszok. miképpen halgathattyák. azt a meny dörgésnél irtoztatobb szókót (É 472)

szollani kel., nagy vétek volna azt el (É 473)

halgatni., hogy ha annak idejében. azt meg nem üsmértetnök és a (É 474)

szeretettöl. se a vétek gyülölségétöl. azt fel nem tevé magában, hogy (É 474)

nem vala elegendö, mert ö azt, a vétekért valo ellene fel (É 474)

kihez hasonlithattyuk mi pilátust aki azt kérdé az üdvezitötöl, mitsoda az (É 475)

örökös sorsok azon nem állana, azt el mulattyák halgatni, vagy ha (É 475)

Isten tsudáit látni, a ki azt, tsak ahejában valo látásért kiványa (É 475)

magunkot az ö rendelése alá. azt is meg üsmernök., valamint hogy (É 475)

{…} Jelenté azt, a mint tselekesznek minden nap (É 475)

jókót., a mennyei gyönyörüséget. és azt a ditsöséget. melyet akristus igér (É 475)

inkáb választtyák, és meg szabadittyák azt a halálra valot. és meg (É 476)

halálra valot. és meg ölik azt, a ki maga volt az (É 476)

egy lévén, nem kel sohais azt. részekre osztani, az attol valo (É 477)

el szakad. vagy a ki azt meg érdemli, hogy az Anyaszent (É 477)

az Anyaszentegyháztol., legyünk azon. hogy azt meg ne érdemelyük, soha pedig (É 477)

le akeresztröl, mivel a sidok azt fogadák, hogy hinnének benne. ha (É 477)

hogy a kereszten hallyon meg, azt is meg akará nékünk mutatni (É 477)

töllök lehet, a mely fiu azt el mulatná. természet ellen tselekednék (É 478)

5. vegyük új szivünkben. azt a drágalátos szent testet a (É 479)

világ elött, valamint josef takará azt a szent testet fejér ruhában (É 479)

és tselekedetekel, meg engedé pedig azt, hogy az ö ellenségí igy (É 479)

lehet, és a hivatallya. rendi, azt néki meg engedi, a világiaknak (É 481)

fel támadnak véle. és akik azt az új lelket. és azt (É 482)

azt az új lelket. és azt az uj szivet fogják venni (É 482)

a kristus testét., nem hittéké azt., a mit mondot vala nékik (É 482)

{…} Igen is azt kelleték hinniek, de abban inkáb (É 482)

tarttya. ugy ellenben a böltseség, azt a szivben rekeszti. valamint lako (É 485)

{…} A bölts azt mondgya, hogy nintsen keserüség a (É 485)

a jók része, és agonoszok azt soha meg nem kostollyák, ez (É 485)

követtyük tselekedetinkben oktatásit, el nyerjük azt a ditsöséget, a melyet nem (É 486)

szenvedni. és tselekedni. tsak hogy azt lehesen birni, kevesen vannak akik (É 486)

keresni. és ne tulajdonittsuk nékie azt, a mi tsak magunktol jö (É 486)

szent Háromságnak, noha az irás, azt mondgya. hogy a Boldogságus szüz (É 487)

és várják alázatos bekeséges türésel, azt az idöt. melyben néki fog (É 488)

felebaráti szeretett hoza magával. hogy azt el mulassák, mert a hamisan (É 488)

volna néki akor, a midön azt mondotta, hogy ne féllyen; és (É 489)

jérusálemért, akit meg akará tartani, azt is meg akará ennek a (É 490)

fejedelem, egy pogány királynak adná azt a ditsöséget (É 490)

tehát néki meg hálálni szeretettel, azt a véghetetlen szeretetett, a mely (É 491)

{…} Miért tészik azt fel., hogy bé mene az (É 493)

tová járnak, akik mindenkor tsak azt akarjak meg tudni. hogy mi (É 493)

mi történik másoknál; akik tsak azt keresik hogy mások láthasák, és (É 493)

de ugy tettzik mint ha azt, mindgyárt el felejtette volna, és (É 494)

annak idejét. és ne kivannya azt meg elözni hirtelenségével (É 494)

mellyekböl ki kel tisztulnunk, hogy azt a valoságos husvéti Bárányt ehessük (É 499)

{…} Azt kivánnya, hogy azt. ne agonoszságnak, se ne az (É 500)

atekélletes tisztaságra, ebben ez életben azt el nem érhettyük, hogy oly (É 500)

tartozunk, hogy minden tehettségünkböl igyekezünk azt el érni, hogy el hagyuk (É 500)

benne nem foglaltatik; mivel ö azt közli a keresztyénekel, kik tagjai (É 502)

papságában. az által is veszik azt az erött. a kereszttségben. és (É 502)

hiveknek. mitsoda elmével kel tekénteni., azt a szabadságot. melyet a kristus (É 503)

boszontani abirót, és meg bántani azt, akinek kezében vagyon a mi (É 503)

szenvedet, és tanitot, ígaz, és azt bé kel tellyeségel vennünk, hogy (É 503)

az ö társaságában. noha ök azt nem tudták (É 506)

nyughatatlanságbol., és az elmének gyengeségéböl. azt gondollyák hogy egészen oda vannak (É 506)

akarattyát, holot tellyeségel el kel azt magunkal hitetnünk, hogy az ollyan (É 506)

és a mérget, a melyel azt mondgyuk felebarátunknak, gyalázattyára, az ollyan (É 506)

munkálodgya az emberi nemzetnek üdveségit, azt mondá, hogy szükséges volt. a (É 507)

Isten szavát, hogy ha tsak azt, bé nem töltik tselekedetel (É 507)

az Isten szavának, a midön azt halgattyuk, vagy olvasuk alázatoságal., ezen (É 507)

voltunk annak elötte, noha mindenik azt tarttya maga felöl, hogy nagy (É 508)

nagy szeretettel vagyon az Istenhez. azt pedíg tselekedetel kellene meg mutatni (É 508)

{…} Miért teszik azt fel., hogy a kenyér szegésben (É 508)

néki a községhez, mi is, azt az ígéretett hirdettyük néktek,, mely (É 509)

a mag közibe. {…} meg másut azt mondgya, hogy Attyok lenne minden (É 509)

ellenkezik rosz kivánságokal. és mindenik azt mondgya szivében, valamint egy profétánál (É 510)

életek veszedelmével tésznek bizonyságot, és azt sok számu tsuda tételekel erösittik (É 511)

ha fel nem támadot volna, azt hitték volna felölle. hogy kételenségböl (É 511)

atöbb emberektöl. Én tészem le azt magamtol. hatalmam vagyon. annak le (É 511)

meg fogja halálával mutatni nékünk, azt az utat, a mely arra (É 511)

haborodván pedig. és meg retenvén, azt vélik vala, hogy lelket látnának (É 511)

hogy üldözésektöl meg menekedtünk, se azt ne szenvedgyük, hogy mások is (É 512)

és itélöje hamiságoknak, és ártatlanságunknak, azt is meg tanulhattyuk, hogy meg (É 512)

hatalmat, ugyan vélek is közli azt a hatalmat, hogy azzal, élhessenek (É 513)

arra tölle hivattatot, és ha azt, tölle vette, ugy is lehet (É 513)

erösitti az égben., hogy ha azt. üsmerettségel. és értelemel mondgyák ki (É 513)

nintsen bünbotsánat, apapnak meg kel azt tartani mind addig még nem (É 513)

még nem láttya meg térésit, azt akarom mondani, hogy addíg fel (É 513)

igy magyarázák. a kristus, nem azt (É 513)

{…} Mert az Isten. azt kivánnya töllünk, hogy álhatatosan higyük (É 514)

alátásbol vagyon. hanem, a hallásbol. azt pedig hallották, mert akristus igéje (É 514)

{…} Miért teszi azt fel az irás hogy meg (É 514)

igazságot; és az is tanittya azt belsö képen. ugyan öis hinti (É 515)

belsö képen. ugyan öis hinti azt a szivben. ezért is mondgya (É 515)

arra köteleznek, hogy ne tsak azt higyük. a mit nem láthatunk (É 515)

meg nyerni, mind azon által, azt akarjuk hogy meg botsásák büneinket (É 515)

nélkül, noha ellenben, az igazság azt mondgya, hogy ha penitentziát nem (É 515)

aki penitentziát nem akarna tartani, azt el is mondhattyuk, hogy az (É 515)

a pilátus szine elött, ö azt itélvén hogy el botsátatnék. ti (É 516)

{…} Mitsoda indulattal kel tekéntenünk azt a ditsöséget melyet a kristus (É 516)

kéttségben ne ejtené öket, és azt ne mondanák mint kain. Az (É 517)

meg nyerik lelkek gyógyulását, amint azt meg is nyerték sokan, ebböl (É 517)

vigasztalni kel ötet, meg tekintvén azt, hogy az Isten még jót (É 517)

azt meg engedi. azért hogy bátorittsuk (É 518)

Isten igéretit, miért tulajdonittyák tehát azt nékik vétkül (É 518)

és már nem vonhattyák vala azt, ahalaknak sokasága miat. mondá azért (É 519)

{…} Miért tészi azt fel az irás hogy az (É 519)

meg jelenék az Apostolinak, jelenti azt az más életben valo nyugodalmat (É 520)

ki vonták a halakot, jelenti azt agondot, a melyel kel. hogy (É 520)

{…} Jelenti azt a szent türhetetlenséget a melyel (É 520)

láthatnok, és birhatnok, jelenti még azt a buzgoságot. a melyel kellene (É 520)

és avilág szélvészes tengerében ohajtani azt a partot ahol vár minket (É 521)

emberek üdveségekre fordittya aboldog lelkeket, azt pedig láthato képen tselekeszi., a (É 522)

az ö választatiért. szent pál azt mondgya. hogy az Angyalok szolgálo (É 522)

köteleséget. és tiszteletet. vagy is azt mondhatnám hogy egészen el felejtik (É 522)

lévöknél is. mind azon által azt láttyuk ennek atisztnek példájábol. hogy (É 523)

nagy tisztnek kezében láttyuk. aki azt olvassa, és uttyában arrol elmélkedik (É 523)

és uttyában arrol elmélkedik., ámbár azt jól ne érttseis, ez a (É 523)

sok keresztyéneket fog kárhoztatni, ö azt meg vallá hogy nem értené (É 523)

keresztyénségre hozá, emeg mutattya, hogy azt nem lehet kivánni hogy magunktol (É 523)

tselekedni, hogy haszonal lehesen olvasni azt az Isteni igét (É 523)

kel ezt a szeretsent; olvasuk azt figyelmeteségel, engedelmes, és alázatos szivel (É 523)

melyet Isten ád, ne hogy azt el veszesük örökösön (É 524)

mit sirsz, kit keresz, alitván azt. hogy ö kertész volna. mondá (É 524)

se vigasztalásunk nem lehet, még azt fel nem talállyuk (É 525)

{…} sirva keresé, és kéré azt. akit kertésznek gondolá lenni, hogy (É 525)

meg hol volna, ö pedig azt nem tudá hogy a kristustol (É 525)

a szenvedésre. jóbban indithasson minket, azt mondgya hogy a kristus meg (É 527)

anyi saeculumtol fogvást, szent péter azt mondgya, hogy prédikállani ment azoknak (É 527)

Isten igaságának, a deák versio. azt mondgya felöllök., hogy várják vala (É 527)

türésit. de a görög versio azt mondgya, hogy az Istennek békeséges (É 527)

{…} Azok ollyan fogadások, amelyekel azt igérik az Istennek. hogy ellene (É 528)

hogy sokan esze gyülhesenek, és azt el lehet hinni hogy szent (É 529)

a jelenésröl szol, a midön azt mondgya, hogy a tanitványok többen (É 529)

fogva., és ugy mint Ember, azt a hatalmat meg testesülésének szem (É 529)

nagy igaságal, és a rend azt hozá magával, hogy örökös hatalmával (É 530)

nem lehet tanyitani, holot akristus azt parantsollya hogy oktassanak, minek elötte (É 531)

a szent Háromságnak nevében, hanem azt akarja hogy ahárom személyt név (É 531)

a vizhez, mely meg mosa azt akit keresztelnek,, foglallya a kristus (É 531)

erröl világosan valo üsmerettséget, és azt el mondhatni, hogy a szent (É 531)

még ezen életben el kezdenünk, azt a szeretetet és imadást, mellyeket (É 532)

mindenkor véle fog lenni, hogy azt éltesse, és vezérellye szent lelkével (É 532)

és vezérellye szent lelkével, hogy azt igazgassa, és oktassa az igazságra (É 532)

azoknak utánnok valoi által, és azt meg szentellye kegyelmével (É 532)

mutatásal, irigységel, rágalmazásal, egy szoval. azt kivánnya, hogy ugy éllyenek mint (É 533)

öket lassanként táplálni fogja, ha azt olvasák, és követik. és idövel (É 533)

az indulatok, melyek kerestetik velünk azt az édeséget, meg bizonyittyák hogy (É 534)

az édeséget, meg bizonyittyák hogy azt már meg kostoltuk (É 534)

pedig érkezvén bé mene, erre azt mondhatni, hogy ekét Apostol. közöt (É 535)

az ö szent emberségében. azal, azt is akará nékünk meg mutatni (É 536)

{…} Nem kelletet volna azt hinni a mint hitték, hogy (É 536)

{…} Az Isten azt ugy akarta, azért hogy meg (É 537)

hirdetni a mesterek fel támadását, azt ök soha az egész világ (É 537)

tehat a keresztyén lélek avilágot, azt akarja azért szent János hogy (É 538)

lehesen a világot gyözni szükséges azt hinni, hogy a kristus az (É 538)

{…} Mert ha azt valoságal hiszük hogy ö az (É 538)

hogy ö az Isten Fia, azt is el hiszük hogy ö (É 538)

mivel az Isten részéröl. aki azt meg engedi, ostorozásunkra, és magunk (É 542)

ostorozásunkra, és magunk meg jobbitására, azt igazságal. szenvedgyük, és azt el (É 542)

jobbitására, azt igazságal. szenvedgyük, és azt el mondhattyuk ajó latoral. hogy (É 542)

mondhattyuk ajó latoral. hogy tsak azt szenvedgyük, amit büneinkért meg érdemlettük (É 542)

mitsoda nagyob igasságal. nem engedhetié azt meg, hogy ugyan abünösök magok (É 542)

mi jobbat nem tselekedhetünk, mint azt, ha jó szivel veszük az (É 542)

bünöstöl, nagy igaságtalanság volna, ha azt nem tselekednök, és ha panaszolkodnánk (É 542)

{…} Mitsoda értelemel mondgyák azt, hogy akristus a maga testében (É 542)

{…} Ez azt tészi, hogy ö hordozta. a (É 542)

Anyaszent egyházát egy sereg júhoz, azt mondgya hogy ö a jó (É 543)

ö életehez szabják életeket, szeretvén azt, a mit szeretet, meg vetvén (É 544)

hatalomal kel nékik élni, és azt tanitani amit ö tanitot (É 544)

azon juhok közöt lenni, kik azt a nagy pásztort üsmerik, szeretik (É 544)

kik a keresztyéni vallást követik azt a kegyelmedet. hogy meg vethessék (É 545)

állatokhoz, és aföldi dolgokhoz hajttya, azt testesé is teszi, lelkesé lesz (É 546)

lesz pedig akor. a midön azt az Isteni szeretetnek indulattya, és (É 546)

irigységet is. és meg másut azt mondgya, hogy a korintusiak testiek (É 546)

pálya futásunkot. nem kel tekénteni azt a mit avilág igér, és (É 547)

{…} Mert akeresztyéni szeretet azt kivánnya hogy jó példát adgyunk (É 547)

ahatalmasoknak, akiket rendelt, nem tekéntvén azt, hogy mitsoda valláson vannak,. vagy (É 547)

péter meg határozza, a midön azt mondgya, hogy azért küldettek, hogy (É 547)

{…} Jelenti azt, amint ö szókót bánni szolgaival (É 549)

{…} A midön akristus azt mondgya hogy az Attyához mégyen (É 549)

az okoság, a kegyelemnek világoságával, azt jól meg fogja, hogy a (É 550)

igazságnak, a midön akenyeret vévén azt mondgya, ez az én testem (É 550)

volna az embertöl, hogy ha azt gondolná hogy az Isten tsak (É 550)

gondolná hogy az Isten tsak azt tselekedheti a mit agyenge; meg (É 550)

{…} Jelenti azt az örökké valo örömet. amely (É 550)

oh’ Istenünk te tselekeszed azt, hogy hiveidnek egy akaratu szivek (É 551)

akaratu szivek légyen, adgyad népednek azt a kegyelmet, hogy szeresék azt (É 551)

azt a kegyelmet, hogy szeresék azt, amit parantsolsz, és ohajttsák a (É 551)

de ez a szent Apostol azt akarja értésünkre adni, hogy az (É 552)

ennek világosága változo, a fellegek azt el fedezik, de az az (É 552)

{…} Miért tészi azt is hozá, hogy késedelmesek legyünk (É 553)

{…} Lehet azokon érteni azt a kevély maga hittséget, mely (É 553)

az üdveségnek magja azokban. kik azt szelidségel veszik bé, és ahoz (É 553)

volna hogy hová mégyen, remélvén azt, hogy ök is utánna mehetnek (É 554)

jö hozzájok. nem adhatáé nékik azt a vigasztalot. minek elötte el (É 554)

de aböltsesége nem engedte hogy azt tselekedgye (É 554)

még abban az állapotban: hogy azt vehessék., késziteni kelleték öket illyen (É 554)

életének áldozattyával kelleték meg érdemelni azt az ajándékot., el törölvén avétket (É 554)

törölvén avétket, szükséges vala hogy azt az áldozatot. fel mutassa, egészen (É 554)

el végeze, és az Attya azt kedvesen vegye, de ez egyik (É 554)

Attyának jóbb keze felöl ülvén azt nékie maga mutatná bé, hogy (É 554)

az Anyaszent egyházhoz-kel tehát folyamodni; azt kel halgatni. és annak végezésin (É 556)

{…} Miképen kel azt érteni, hogy azok, kik tsak (É 557)

halgattya az Isten igéjit, és azt meg nem tarttya (É 557)

ha magát jól meg nézi, azt is meg láthattya, hogy mitsodásnak (É 557)

mit kellesék tselekedni, de aki azt tsak könyen, és tsak futolag (É 557)

maga nyelvével, és nem tarttya azt az Isteni félelemnek, és a (É 557)

és más jó tselekedeteket, de azt, meg nem tekéntik, hogy a (É 557)

a mint kivántatik, hogy ha azt nem az Isteni szeretetnek indulattyábol (É 558)

önéki, és ö érette engedi azt meg a mit tölle kérünk (É 560)

{…} Mint hogy a kristus azt igéri nékünk, hogy meg nyerjük (É 560)

akarattyát kövessük. valamint akristus tsak azt követte és tselekedte, és meg (É 560)

hinttse háláadatlan szivünknek földgyében., 2. azt is meg tanulhattyuk abbol., hogy (É 562)

{…} Szent Jakab azt mondgya, hogy aki meg téritti (É 562)

és az onnét belöl felelvén. azt mondgya, ne bánts engem, már (É 563)

Hogy az imádság jó legyen., azt kel leg aláb valoságal kivánni (É 564)

imádkozni. de leg elsöben is azt kel. nagy fohászkodásal kérni; hogy (É 565)

ne bizunk amagunk erejében, se azt ne gondollyuk, hogy az Istennek (É 565)

sem elégszik hogy kérjünk. hanem azt akarja, hogy ugy keresük kegyelmének (É 565)

kenyeret ád, hanem még mind azt is ami kivántatot, az Isten (É 566)

kapuján, valamég mint egy kénszeritessék azt meg nyitani (É 566)

scorpiot tojás helyet; a melyböl azt hozza ki, hogy ha egy (É 566)

jó lelket ád azoknak. kik azt kérni fogják ö tölle, minden (É 566)

az Évangyéliumot hirdetni. minek elötte azt kövessék, avétkes vak meröség volna (É 568)

és hejában valo munka., aki azt tanittya a mit soha nem (É 568)

ki vegyen az elméjekböl. mivel azt igen nehéz meg fogni, hogy (É 568)

a fel támadás titkának, és azt könyü el hinni. hogy a (É 568)

{…} Az irás azt mondgya, hogy az Isten országárol (É 568)

kristus az Apostolinak. a midön azt kérdék hogy ha abban az (É 569)

haszontalan dolgokban foglalni agondolatot., és azt fel nem emelni az örökös (É 569)

pedig nagy böltseség nem kivanni azt meg tudni a mit Isten (É 569)

erösen voltak kaptsolva, hogy pediglen azt a testi ragaszkodást ki vegye (É 569)

el jövetelét, mondgyuk el gyakorta azt az imádságot,, a melyet maga (É 569)

{…} kérjük tölle azt a kegyelmet, hogy halgassuk engedelmeségel (É 570)

{…} A kristus azt parantsolá az Apostolinak. hogy az (É 570)

tsak az élö hit légyen, azt a jó tselekedetek kövessék, és (É 570)

{…} Fel találodé azt az Évangyéliumban, hogy nem lehet (É 570)

{…} Ennél nintsen semi világosab., azt látom szent mathénál, hogy amely (É 571)

szent jakab. 2. 14. 17. azt mondani hogy hite vagyon, ha (É 571)

ha tselekedeti nintsenek, vallyon üdvezithetié azt ahit? ahit tselekedetek nélkül meg (É 571)

hólt önnön magában szent pál azt mondgya, hogy az Isten meg (É 571)

kivánságival. és hajlandoságival, a mely azt jovalotta, hogy meg kel ölni (É 571)

{…} ki adta nékik azt a nagy biztatást. és bátorságot (É 571)

azokal bizonyitottak, de még továb; azt láttyuk hogy azoknak az alá (É 572)

volna az Apostolokot, soha ökk azt, véghez nem vitték volna, vagy (É 572)

tsuda tételek által vitték tehát azt végben, de ugy a mi (É 572)

akarták volna meg tsalni. 2. azt nem merték volna mondani hogy (É 573)

mondani hogy tsudákot tesznek, se azt, hogy a tsuda tételnek, és (É 573)

mindenitek amint vette az ajándékot, azt egy más közöt szolgáltatván, mint (É 574)

és ragaszkodás, alelket meg nehezittik., azt akarja hogy vigyázok legyünk. az (É 574)

tselekedeteknek, és erkölcsöknek, szent péter azt akarja, hogy a szüntelen valo (É 574)

pedig el nem hagyatathatunk véle, azt el kel szenvedni sohajtásal. és (É 575)

minket szent péter, a midön azt hagya. hogy szolgállyunk felebarátunknak, az (É 575)

{…} Nagy alázatoságal kel azt magunkban meg üsmérni, hogy a (É 576)

a ki meg öl titeket, azt állittya, hogy az Istennek szolgálatot (É 576)

az Evangyéliumot, és meg bizonyitván azt, sok tsuda tételekel., a hivek (É 576)

az Apostolok tanitottak,, bé vévén azt hittel, és alázatos szivel, és (É 577)

tsalhatná magát; mert ki ki azt gondolhatná, hogy a szent Lélek (É 577)

akristusért üldöztetést szenvednek, hitessék el azt magokal. hogy valamit szenvednek, azt (É 578)

azt magokal. hogy valamit szenvednek, azt mind meg jövendölte a kristus (É 578)

és hogy fel gerjesze szivekben. azt a félelmet, a mely nélkül (É 579)

{…} Jelenti azt, hogy az Évangyéliumnak predikálása, az (É 579)

de az illyen drága ajándék, azt kivánnya tölünk, hogy avétket meg (É 581)

{…} Ezekböl azt láttyuk, hogy az Isten. nem (É 581)

fut a veszedelemre, az üdvezitö azt mondgya, hogy nem békeséget jöt (É 581)

ideig tarto békeséget. és hogy azt, leg kiseb betegség. akadály, változás (É 581)

szegénység, nyomoruság, változás, nem hogy azt el venné tölünk, de söt (É 582)

mely nem áll. azokon kik azt nem szeretik, és a melyet (É 582)

félnünk. hogy meg ne bántsuk azt az Isteni birót, akin áll (É 583)

sidok kik keresztyéneké lettenek, irigylettéké azt, hogy a pogányok is az (É 584)

szent lelket, mert készek valának azt tselekedni, valamit parantsolának nékik az (É 584)

aki a hitet vallya, és azt tselekeszi a mit tilt, vagy (É 586)

tselekeszi a mit tilt, vagy azt nem tselekeszi a mit parantsol (É 586)

{…} Hol láttyuk azt, hogy az el kárhozot, a (É 586)

abban hogy el lehesen kerülni azt a kárhozatot, hanem tsak a (É 586)

{…} viszá kel nyerni Istentöl azt a kegyelmet, buzgo imádságokal., a (É 589)

és avértöl, és el hagyni azt az utat, melyet az üdvezitö (É 590)

{…} Az irás azt mondgya hogy sok jeleket. és (É 592)

a nép testi gyogyulását. mi azt meg nyernök minden bizonyal. abban (É 593)

nem mehetünk, az Isten adgya azt a hitet, és ugyan ö (É 593)

azon által akarni kel, Apostol azt mondgya, hogy az Isten az (É 594)

akarattyábol. {…} mi ajót akarjuk, és azt végbe viszük, mind azon által (É 594)

elménk gyengeséginek tulajdonittsuk, vallyuk meg azt, hogy Isten véghetetlen dolgokot tselekedhetik (É 594)

is tselekeszük. szeretettel, és örömel azt, a mit akegyelem tselekedtett velünk (É 594)

hiszen örök élete vagyon. holot azt el nem érik mind azok (É 595)

vétke, ha el veszttyük; aki azt meg tarttya, és abban végig (É 595)

igértetett, meg, nem is kel azt tsudálni, hogy ha azok, kik (É 595)

mely életet ád a holtaknak, azt az életet ö neveli, meg (É 595)

ez az ember tselekék., mert azt, azö jó akaroi kérék helyette (É 597)

kérék helyette. mint hogy mi azt nem tudgyuk mi hasznosab nékünk (É 597)

imádságok szükséges nékünk Isten elött, azt is láttyuk. hogy mitsoda köteleségel (É 597)

néki adnunk hozánk valo kegyelmiért, azt is el mondhatni hogy a (É 598)

és az örökké valokhoz kaptsollya azt, a reménség által, avilágnak fiai (É 600)

fogadot fiuiságinkot betsültesse velünk, és azt az örökséget, amelyre részt ád (É 600)

anyavalyát sem érzik, söt még azt szeretik, nem hogy még agyógyulást (É 602)

menekedni, mint a menyire kellene azt kivánni, hogy meg menekedgyenek (É 602)

miért olvastattya a mái napon azt a mit mond szent pál (É 603)

noha meg ne foghasuk is azt a magoságot, mind azon által (É 604)

mind azon által kel tudnunk azt, amit mond az irás, arrol (É 604)

maga hittség volna attol. aki azt meg akarná fogni, de meg (É 604)

volna attol, aki nem akarná azt meg tudni, ollyan szin alat (É 604)

az emberek elött, mert ö azt akarja, hogy a szentek is (É 604)

magunkot el ne hidgyük, és azt ne gondollyuk, hogy ha az (É 604)

a magunk érdemiért vagyon., és azt, nem tsak a kristus kegyelmének (É 604)

mint kezdet nélkül valo kezdetet; azt kel mondanunk, hogy mindenek tölle (É 605)

az Atyanak igéjit. és böltseségit, azt kel mondanunk hogy mindenek ö (É 605)

nyilatkoztatni, mi lehet okosab. mint azt hinni, a mit maga az (É 605)

hogy ne kerese meg fogni azt, a mi igen meg haladgya (É 605)

meg haladgya gondolatinkot, vallyuk meg azt, hogy az Isten, számlálhatatlan dolgokot (É 605)

leg inkáb gondollyuk üsmérni, mi azt meg nem foghattyuk, minden világi (É 606)

lehesen öket oktatni, mivel akristus azt akarja, hogy elsöben oktassák., és (É 607)

mert egyenlö természet, és Istenség, azt is meg akarja velünk értetni (É 608)

a kristus véle lészen. hogy azt igazgassa, vezérellye, és meg tarttsa (É 608)

szeretet minket elöször, ha ki azt mondgya, hogy szeretem az Istent (É 609)

adhatta nagyob bizonyságát szeretetinek, mint azt, hogy nékünk el küldötte egy (É 610)

ha nem adta volna nékünk azt a szeretetet. a melyel kelletet (É 610)

mert ugy, ateremtet állatnak adtuk azt a mit tsak egyedül az (É 610)

szeretet abbol áll, hogy felebarátunknak azt kivánnyuk, hogy az örökös jót (É 611)

birhasa, apedig maga az Isten, azt kivánni pedig vagy magunknak, vagy (É 611)

{…} Ezek azt teszik. hogy az Isten ami (É 611)

az Istenben lakjunk, elégségesé arra azt vallani, hogy a kristus az (É 611)

abban a szándekban legyünk, hogy azt meg vallani, életünk el vesztésivel (É 612)

magában téritti a bünöst., abölts azt mondgya, hogy a ki nem (É 612)

egyszers mind, el nem érhettyük azt az Isteni szeretetet, a bünöst (É 613)

de az Istentöl kel kérni. azt a szeretetet, mely a jót (É 613)

jö. mint eredetetöl, és amely azt tselekeszi, hogy a büntetéstöl nem (É 613)

parantsolatinak, és rendelésinek, példának okáért azt parantsollya mondgya szent János, hogy (É 614)

az Apostol szerént, a ki azt mondgya. hogy az Istent szereti (É 614)

jóbban a mint töllünk lehet., azt az irgalmaságot, a melyel az (É 615)

{…} A midön azt mondgya ne itély, és nem (É 615)

{…} közönségesen azt nem tilttya, söt még másut (É 615)

erre is lehet szabni, tilttya azt nékünk, hogy akár kit is (É 616)

hogy menttsünk másokot; a menyiben azt az igasság meg engedi. de (É 616)

hogy nagy irgalmaságal legyünk felebarátunkhoz, azt igérvén nékünk, hogy az Isten (É 616)

menyei uton vezetni minket., de azt, sálai szent Ferentz mondása szerént (É 616)

az ur kép mutatoságnak, mert azt akarja, minek elötte másokot inttsünk (É 617)

nagy kegyelméhez, és A midön azt fel teszük magunkban, hogy az (É 619)

Istenhez, és köteleségünkhöz, hogy ha azt meg bizonyittyuké tselekedetinkel, szentelvén életünket (É 620)

az oltári szenttség abban, aki azt veszi amint kivántatik., akristusban marad (É 621)

holnap ujontában valo eset, aki azt gondollya., hogy ma akegyelemben vagyon (É 621)

mely abbol, áll, hogy tsak azt akarjuk, a mit ö akar (É 621)

akarjuk, a mit ö akar, azt szerettyük, a mit ö szeret (É 621)

ö szeret, és meg vettyük azt, amit ö meg vetett (É 621)

mindent az ö ditsöségire tselekedni, azt akarja tehát ezekel a szokal (É 622)

mentette meg ahaláltol azokot., kik azt ették, az óltari szenttség pedig (É 622)

és gyalázatosab haláltol., miképen remelhetik azt azö szolgai, hogy ö vélek (É 623)

{…} Miröl tudgyuk mi azt, hogy a véteknek halálábol. által (É 623)

egy is, elvesztheti ötet, mert azt a parantsolatot, amely néki azt (É 623)

azt a parantsolatot, amely néki azt hadgya. hogy ugy szerese felebarattyát (É 623)

{…} Miképen kel azt érteni, hogy aki az attyafiát (É 623)

magának is gyilkosa, mert elveszti azt a szeretetett, mely élete lelkének (É 624)

meg, a midön a kristus azt mondgya. hogy egy rosz szándékal (É 624)

valo tekéntetért, házaság törésben estünk, azt akarja velünk meg értetni, hogy (É 624)

mi bennünk agyilkoság is, ámbár azt ne tselekedgyük is külsö képen (É 624)

nintsen, azért arra kötelez, hogy azt fel áldozzuk. attyánk fiáért. ki (É 624)

kedves Isten elöt, egy szóval azt mondgya szent Agoston. hogy mindenkor (É 625)

és szükséges ki mennem és azt meg látnom, kérlek téged ments (É 625)

akristus meg érdemlette nékünk halálával azt a kegyelmet, hogy a vatsorára (É 626)

nem vigyáznak üdveségek dolgára, gondolván azt, hogy mindenkor lesz arra elég (É 626)

magában jó. akadályára lehet. ha azt ragaszkodásal szerettyük, minden teremtet állat (É 627)

mert az Isten munkája, de azt nem lehet vétek nélkül szeretni (É 627)

a gyönyörüséget. és aboldogságot, és azt nagyobra betsülleni az örökös jónál (É 627)

a fövebb parantsolatot, a mely azt hagya, hogy szeresük az Istent (É 627)

{…} Nem láttyuké azt gyakorta, hogy az Isten némelyeket (É 628)

{…} Ezek azt tanittyák, hogy egy keresztyén. az (É 629)

{…} Szent Péter nem akarja azt, hogy az Istennek hatalmas keze (É 630)

mindenek tölle jönek., minden nap azt mondgyuk néki, ad meg nékünk (É 630)

ad meg nékünk kenyerünket, mind azt a kenyeret, amely a lelket (É 630)

amely a lelket erösiti, mind azt, a mely atestet táplállya (É 630)

ami halálos ellenségünk, aki tsak azt keresi hogy meg ejttsen. és (É 631)

vala, mig meg nem talállya azt, és mikor azt meg talállya (É 632)

nem talállya azt, és mikor azt meg talállya, vállaira veszi örülvén (É 632)

példájokal, az irás mindenüt tsak azt jovallya, hogy kerüllyük el, a (É 632)

illyenért. és nem bizni magunkban, azt is meg akarja velünk üsmértetni (É 633)

egész bizodalomban lehessünk, mert ö azt akarja, hogy félelemel. és rettegésel (É 633)

igaz voltokban, az ur tsak azt akarja nékünk meg mutatni. hogy (É 633)

keresi ötet. a gyerttya. amelyel azt keresik, a kristus szenttséges embersége (É 634)

szerént, enged meg anyaszent egyházadnak, azt az áitatoságot, a melyet semmi (É 634)

{…} Ezek a szók azt jelentik. hogy ami szenvedésink könnyek (É 635)

meg jelenti bennünk annak idejében azt a ditsöséget, és noha még (É 635)

lelkünknek halált adot. el választván azt az Istentöl. az ö valoságos (É 636)

atestünknek is. ahalál alá vetvén azt, a mely el választtya. alélektöl (É 636)

meg eresztem ahálot, és midön azt mivelték volna, halaknak böséges sokaságát (É 637)

világoságával. által látni azt az el rejtet értelmét, a (É 638)

{…} Ezekböl azt tanulhattyuk hogy nagy alázatoságal. kel (É 638)

reménségnek. és ha országot birnának, azt is készek lettek volna érette (É 639)

{…} Hogy azt jól meg üsmérhesük, legyünk hivek (É 639)

emeltetést, és kedvünk ellen vegyük azt fel. kivánnyuk ellenben az alatson (É 640)

és a szentek. szerént, aki azt mondgya, hogy magunktol. tsak az (É 640)

némely indulatunkot, és hajlandoságunkot követvén, azt gondollyuk, hogy az Istentöl vagyon (É 640)

rendre köteleztük magunkot. a melyre azt gondoltuk hogy az Isten hivut (É 640)

mint igyekezünk azon. el kel azt hagyni, mivel el nem hagyni (É 641)

hagyni, mivel el nem hagyni azt, amit Isten akarja hogy elhagyuk (É 641)

végben vihesük haszonal. el kel azt hagyni, és penitentziát kel tartani (É 641)

öket. és nem magok vállalák azt fel magokra, engedelmeskedének parantsolattyának, mert (É 641)

keresse a békességet; és kövesse azt, mert az ur szemei az (É 642)

az Anyaszent egyház, és hogy azt ne szoval., hanem tselekedetel mutassuk (É 644)

aki akeresztyének boldogsága, szent péter, azt akarja tehát, hogy atársaságbol, ki (É 644)

{…} A midön szent péter azt mondgya, hogy aki az életet (É 644)

Istennel, se magunkal. bekeségben. de azt igaz uton kel keresni, kárával (É 644)

meg segitti öket, se agonoszoknak azt nem kel gondolni hogy büntetetlen (É 645)

{…} Tsak azt akarja velünk meg értetni. az (É 645)

szenvedtetnek véle, mivel a kristus azt mondgya nélkünk, hogy avaloságos boldogságot (É 645)

szerént kövesük az Isten törvényit, azt, lélek szerént kel követni, és (É 646)

{…} Mire köteledzi az ur azt, aki meg bántotta felebaráttyát (É 649)

Istennek ajánlya imádságát. és áldozattyát. azt akarja, hogy fel keresük felebarátunkot (É 649)

legyünk abban a szándékban., hogy azt véghez viszük mihent arra, alkalmatoságunk (É 649)

valamely házba bé mentek, elöször azt mondgyátok. békeség eháznak, és ha (É 652)

akará hini, mind azon által azt mondá atanitványinak, hogy ugy küldi (É 653)

Évangyélium predikálására, meg is mutattya azt, az elküldésben, hogy az ész (É 653)

tilttya hogy másokot koszönttsenek, azal azt nem tilttya. hogy egy máshoz (É 654)

tisztelettel. ne legyünk, hanem tsak azt akarja meg mutatni, hogy az (É 654)

{…} A kristus azt kivánnya, hogy az ö tanitványi (É 654)

vigyenek, valahová küldi öket, és azt, mind kivánnyák, mind szerezék, a (É 654)

segittséget ád a nép, kellé azt ugy tekinteni, mint a szolgálatnak (É 654)

a mit nekik adnak szolgálattyokért, azt nem kel ugy tekénteni, mint (É 655)

törvény, a midön az ur azt mondgya, hogy a ki dolgozik (É 655)

érdemli ajutalmat, nem érti azon azt, hogy valamit adgyanak néki, munkájáért (É 655)

az Isten igéjét, azal atselekedettel, azt akarták nékik meg mutatni, hogy (É 655)

el vették az ö munkájokot, azt látván meg háborodnak iszonyu félelemel (É 656)

szolgai. mindenkor szemek elött viselnék azt a ditsöséget, mely az utolso (É 656)

napra tartatik nékik. mert ha azt tekéntenék. azoknak fenyegetésekért. kik el (É 656)

meg ne vessék semmiben is azt, a mit az ö meg (É 657)

meg térésel, és nem kel azt várni a meg térésre, hogy (É 657)

a veszedelemre tészik magokot, hogy azt fogják haszontalanul mondani az utolso (É 657)

tehát mostanában tselekedni annak, aki azt ohajttsa. hogy az Isten fiai (É 657)

Atyátol az én nevemben kértek, azt tselekeszem, hogy ditsoittessék az Atya (É 658)

{…} Elöször azt mondá nékik, hogy ha az (É 658)

és meg holt üdveségiért. másodszor, azt mondá nékik, hogy az Attya (É 658)

sok lako helyek vannak, ezzel, azt akará vélek (É 658)

ö bennek az egész hiveknek, azt mondgya tehát 1. hogy ha (É 659)

kel hinni, és engemet követni, azt kiálttya azoknak kik setéttségben, és (É 659)

el tévelyednek, a hamis világoságban., azt mondgya azoknak kik avéteknek halálában (É 659)

néki Istenségéröl, tsak Istennek lehetet azt tselekedni, amiket ö tseleket, azért (É 659)

szerént illyen formában mutattya meg azt a tekélletes hasonlatoságot, és atermészetnek (É 660)

mutattad szenvedésednek tsudáit, meg engedvén azt, hogy meg talállyák tsudálatosan keresztedet (É 660)

Mert azt érezzétek magatokban, amit akristus Jésusban (É 661)

kiván szent pál mitöllünk, midön azt mondgya, hogy azt érezzük magunkban (É 661)

mitöllünk, midön azt mondgya, hogy azt érezzük magunkban, a mit a (É 661)

{…} Azt, hogy betsüllyük azt, amit ö jónak tartot, és (É 661)

jónak tartot, és vessük meg azt, a mit ö meg vetett (É 661)

{…} Hogy lehesen abünös embereknek azt érezni, amit a kristus érzet (É 661)

mely azal ellenkezik, a midön azt a rosz kivánsagot magokbol. ki (É 661)

{…} Az Apostol azt akarja hogy kövessük amenyiben töllünk (É 661)

{…} Miképen lehet követni azt az alázatoságot, a mellyel akristus (É 662)

elméjekböl, is, ki törlötte volt azt, a keresztnek gyalázattya, ugy anyira (É 662)

lélek az. ne tsudállyad hogy azt mondottam néked, szükség néktek ujonnan (É 663)

mondom néked, hogy amit tudunk azt mondgyuk, és a mit láttunk (É 663)

mondgyuk, és a mit láttunk, azt bizonyittyuk, és a mi bizonyságinkot (É 663)

maga erejében. és várni akarta azt az orát, a melyben tessék (É 664)

az emberek itéletit, amint hogy, azt meg is vetette. mindgyárt akristus (É 664)

halála után, mivel az Isten azt a kegyelmit adá néki, hogy (É 664)

uton. mehetne. amenyeknek országában.ebböl azt tanulhattyuk hogy nem kel elidegeniteni (É 664)

testi modon értette, megnem foghatván azt, hogy egy öreg ember, ujonnan (É 664)

a lélek kivánsági alá vetvén azt, a mi a testöl születet (É 664)

atyáknak, anyáknak, nagy szorgalmatoságal kellene azt nékik fel adni, mivel az (É 665)

és buzgoságal kivánván a kereszttséget, azt fel nem veheti, s’meg (É 666)

a szenttség helyet el veszi, azt mindenkor hitte az Anyaszent egyház (É 666)

nem tartoznak, és az Isten azt, tsak, tisztán amaga irgalmaságábol adgya (É 666)

alázatoságban, és szegénységben éll, de azt nem látod hogy mi indittya (É 666)

arra, mi végre tselekeszi, sem azt ajót amit remél. de azt (É 666)

azt ajót amit remél. de azt nem tudod honnét jöjjön, sem (É 666)

nem tudod honnét jöjjön, sem azt hogy hová menyen, azt nem (É 666)

sem azt hogy hová menyen, azt nem tudod mi képen megyen (É 666)

alélekben., miképen vezeti, és munkálkodtattya azt. sem azt, hogy mi formában (É 666)

vezeti, és munkálkodtattya azt. sem azt, hogy mi formában távozik el (É 666)

néki, mondván, a mit tudunk azt mondgyuk, és mit látunk azt (É 667)

azt mondgyuk, és mit látunk azt bizonyittyuk. és a mi bizonyságinkot (É 667)

bé nem veszitek, mint ha, azt mondaná. egy olyan bizonyságnak, aki (É 667)

kel tehát nékem hinned, mivel. azt hiszed, hogy az Isten küldöt (É 667)

Isten küldöt engem, a proféták azt mondották néked, amit az Isten (É 667)

nékik, hogy mondgyák, de ök azt nem látták amit hirdettek. de (É 667)

lévén, onnét hoztam világoságot néked, azt prédikálom amit ótt láttam. és (É 667)

ki menyben vagyon, mint ha azt mondaná, hogy semmi féle ember (É 668)

az égböl le szállot, de azt el nem hagyta, testben. és (É 668)

hittel higyen. mert nem elég azt hinni hogy a kristus az (É 669)

ahit tselekedetit kel mivelni, és azt az igazságnak szeretetiért, és az (É 669)

üdveséget keresni, meg kel vetni azt, ami arra nem szolgál, vagy (É 669)

az én Istenemel. és most, azt mondgya az ur, az Anyám (É 669)

kristusrol, szent Hieronimus szerént, akiröl azt mondgya, hogy az ur meg (É 670)

{…} Miért mondgyák azt felölle, hogy az Isten, akristus (É 670)

nem Istenhez valo, maga is azt mondgya nékünk, hogy nem békeséget (É 670)

mint atöbb szolgák, az ur azt mondgya, hogy ditsekedik ö benne (É 671)

{…} A proféta ezekel azt jövendöli, hogy a nagy renden (É 671)

metélnék agyermeket, és hiják vala azt., az Attya nevére, Zakariásnak, és (É 672)

amái napon valo imádságában, de azt nem parantsolta. hogy meg gyalázák (É 673)

halálokal. enged meg Anyaszent egyházadnak, azt a kegyelmet, hogy mindenekben kövesse (É 674)

gondolhatni, hanem hogy veszedelmes dolog azt a hatalmat. melyet az Istentöl (É 675)

országát, igazságát, és vallását, holot azt arra vették, hogy azt terjeszék (É 675)

holot azt arra vették, hogy azt terjeszék, és azokot meg tartassák (É 675)

hasznoknak, az emberek életit, és azt a mi leg szenteb avallásban (É 676)

{…} Szent lukáts miért teszi azt fel. hogy husvétban fogatá meg (É 676)

kezében tarttya ahatalmasok szivét. aki azt ugy fordittya, a mint néki (É 676)

{…} Az irás miért tészi azt fel. hogy szent péter mind (É 677)

Anyaszent egyházamot, ezek az szok azt teszik, erre afundamentumára az Apostoloknak (É 680)

fundamentuma akristus, mert ö érdemlette azt meg vére által, az Anyaszent (É 680)

{…} Azok azt teszik, hogy a pokolnak minden (É 680)

alelkeket a pásztorok által, ebböl azt kel ki hoznunk, hogy a (É 681)

kebeléböl. ki zárhassák, a midön azt meg érdemli, a roszban valo (É 681)

lévén ez a meny aszszony, azt akarja mondani a Nyssai szent (É 683)

az állatokban, akiknek egy ügyüségekröl azt mondgyák hogy a midön el (É 684)

közi elegyitette magát. a kik azt keresték hogy a törben ejthessék (É 684)

az emberek elött nagy dolgot, azt az emberi test fala meget (É 684)

{…} A tavasz jelenti azt a tsudálatosan valo meg változását (É 685)

annya, méltoztatnék hozája menni, ebböl azt tanulhattyuk, hogy a szent asztalhoz (É 686)

szivnek örömét, hanem az, ha azt birja a mit szeret; az (É 687)

az örökös jó. birtokának, de azt meg kel tekénteni, hogy a (É 687)

mivel a mit tölle veszünk, azt néki visza kel adni, hogy (É 687)

ád, ugy hogy foganatosá tévén azt a jót, melyet belénk adtz (É 693)

belénk adtz, meg is tarttsad azt ajót. fel gerjesztvén bennünk, az (É 693)

fel támadásban is ugy leszünk, azt tudván hogy a mi régi (É 693)

a midön egészen avizben meritették azt, akit kereszteltek, és onnét mindgyárt (É 694)

véteknek meg halni a, hogy azt el hagyuk, annak ellene mondgyunk (É 694)

{…} Ezek a szok azt teszik, hogy valamint akristus halottaibol (É 694)

le nem ronttya, az Isten azt bennünk meg hagya. azért, hogy (É 695)

a melyek, minden vétkeknek magjai, azt mondgya tehát. hogy az ó (É 695)

a bünért valo büntetést, hogy azt el töröllye, és hogy alolla (É 696)

{…} Jelenti azt a nagy tsudát. a melyel (É 697)

valo erejével, azt is akarja, hogy szüntelen tsudállyuk (É 698)

az Apostoli által, jelenti vilgosan. azt a függést, a melyben akarja (É 698)

adgyák tagjokot az igasságra, valamint azt adták ahamiságra, és atisztátalanságra, mind (É 699)

világot szeretök tselekesznek a világért,? azt lehet tselekedni, hogy készek legyünk (É 699)

hatalmunkban., hanem ha, a mi azt okozhattya, mivel, példának okáért, aki (É 700)

indulatnak, mihent valamely tagunkal segittyük azt a rendeletlen indulatot, már az (É 700)

mind ezek tilalmasok, az Apostol azt hagya nékünk, hogy meg ne (É 700)

vagyunk tehát mi magunké, hogy azt tselekedhesük testünkel, és tagjainkal., amit (É 700)

mind azon által, az Apostol azt mondgya, hogy az, az Isten (É 702)

mivel a jó tselekedetek melyek azt meg érdemlik, az Istennek irgalmasága (É 702)

ezeket, szépen le irja, amidön azt hagya ahiveknek, hogy vigyázanak azokra (É 703)

tenni, akristusnak mondása ellen. aki azt mondgya, hogy kevesen. vannak, akik (É 703)

idejekig. se rend kivül, mivel azt meg nem bizonyithattyák., se a (É 704)

láthattyuk az ur beszédiböl. aki azt akarja hogy kövesük ajó pásztorokot (É 704)

jutalmakban, igen nagy tévelygés volna azt gondolni magunkban, hogy azok nelkül (É 705)

azok mondgya akristus, akik nékem azt mondgyák, uram, uram, nem mennek (É 705)

a jó szándékért nyerik el. azt az egész életünkben valo jó (É 705)

tsak azok mennek menyekbe, akik azt követik, söt még azok is (É 705)

mindenben, tartozunk arra gondot viselni. azt táplálni, a menyiben lehet, az (É 706)

ellen valo volna, nem hogy azt meg gyengittené, de söt még (É 707)

söt még neveli, és erösiti, azt, soha az ember nem szabadgyab (É 707)

hogy jót nem tselekedhetik. még azt nem is akarhattya, akristus kegyelme (É 708)

is akarhattya, akristus kegyelme nélkül., azt sem kel gondolnunk., hogy arra (É 708)

szent Agoston szerént, amidön akristus azt mondá. az Apostolinak, és ö (É 708)

nálam nélkül semit sem tselekedhetek, azt nem mondá hogy tsak kevés (É 708)

tészen, hanem a szeretet változtattya azt meg, és a tészen Isten (É 709)

kérik a gyermekek az attyokot, azt mondgya hogy kiálttyuk, mert a (É 709)

örökségeket, és mint hogy akristus azt nékünk meg érdemlette. halála által (É 710)

hogy szenvedésekel nyerte meg nékünk azt arészt, tsak anyiban részesülünk miis (É 710)

birják mint sajátyokot, és hogy azt tselekedgyék azokal amit akarnak, hanem (É 711)

más nem birhattya, aki pedig. azt magának akarná tulajdonitani, avétkes eröszakoskodás (É 711)

az Istentöl vesznek, és akik azt is tsak azért veszik, hogy (É 711)

midön arra avégre tselekeszik, hogy azt az ajándékot el nyerhesék, és (É 712)

felet azon kel lennünk, hogy azt a szivünkben helyheztesük. {…} az Istent (É 712)

ugyan ö néki magának kel azt adni, hogy ha pedig valoságal (É 712)

nyerhetnek nékik a menyeknek országába, azt el kel magokal hitetni, hogy (É 712)

szegényeknek az ö segittségekre. abölts azt mondgya., hogy a gazdag és (É 712)

könyörög, amái Evangyéliumban, az ur azt mondgya, hogy a gazdagoknak szükséges (É 712)

lennének. hogy ha akeresztyéni okoság azt tselekedtetné vélek az üdveségért. a (É 713)

valamint avilagiak szeretik avilágot. és azt fogjuk tselekedni az üdveségért, a (É 714)

adhasad kérésünket. adgyad, hogy tsak azt kérjük, a mi elötted kedves (É 714)

lett, az Izraéliták közöt, az, azt jelentette, a minek meg kelletet (É 715)

az ö büntetések, ne jelenttse azt a büntetést, amelyel az Isten (É 715)

látván hogy meg vetették volna azt a tsudalatos eledelt., és nem (É 715)

meg büntetné öket mértékletlenségekért, amint azt meg is tselekedé hogy meg (É 715)

és mitsoda tisztelettel kel vennünk azt a kegyelmét, amidön irgalmaságábol meg (É 716)

és hogy soha ne kiványuk azt, a mi meg vagyon tiltva (É 716)

vagy pedig roszul ne kiványuk azt, ami magában jó (É 716)

a mi meg szentelésünkre, sem azt, hogy az Isten mit kiván (É 716)

is adtak azal apogányoknak, kik azt gondolhatták, hogy valamely tisztelettel vannak (É 716)

kigyok meg ölének ezen vétekért, azt mondgya hogy kisérték akristust. noha (É 717)

és még azok is, kik azt álittyák hogy álhatatosok, vigyázanak hogy (É 718)

tsak az ö keze tarttya azt, aki akisértetben vagyon. hogy abban (É 718)

házam, imádságnak háza, ti pedig azt latroknak barlangjává tettétek, és tanit (É 719)

és el rontását, példának okáért, azt a rettenetes környül valo vételit (É 720)

dolgokra rendeltettek,? tsudálatos türésel szenvedi azt most, de nem fogja azt (É 721)

azt most, de nem fogja azt mindenkor szenvedni, és az utolso (É 721)

tehát, ha az Isten helyet azt szeretik, az illyen bálványokhoz vitetnek (É 723)

{…} Leheté kegyelem nélkül azt vallani hogy akristus az ur (É 723)

illeti egyházi szolgákot rendelni, kik azt igazgassák, a munkák pedig az (É 725)

kedvesé tészik alelket Isten elött, azt meg szentelvén, az Istenhez kaptsollyák (É 725)

ahiveket oktassa, inttse, az Apostol azt mondgya, hogy azok az ajándékok (É 725)

vetésel vannak, ugy anyira hogy azt gondolhatnák, hogy az Istenhez hasonlittyák (É 726)

mint haszontalan szolgákot, akik tsak azt tselekeszik a mivel tartoznak, ha (É 726)

a kegyelem örzötte meg öket, azt is el hitették magokal., hogy (É 726)

láttya., aki magát gazdagnak tartván, azt gondollya, hogy nintsen semire szüksége (É 727)

és aki tsak azért köszöni azt, meg az Istennek, hogy a (É 727)

mindenre alkalmatosnak itéli lenni, aki azt gondollya hogy mindene vagyon, és (É 727)

magunk elöt, hogy az ördög azt elne ragadgya tölünk, ne keresük (É 727)

elne ragadgya tölünk, ne keresük azt, hogy mások elöt tekintetbe legyünk (É 727)

elöt tekintetbe legyünk, hanem tsak azt. hogy az Istennek tessünk, és (É 727)

üdveségéhez, nagy fájdalomal érzé szivében azt az ellenkezést, mely az Isten (É 727)

és aki fel szokta emelni azt, aki magát meg aláza, és (É 728)

és aki mindenkor meg aláza azt, a ki magát fel emeli (É 728)

üsméreti tart, és ad meg azt, a mit magunktol meg nyerni (É 728)

{…} A nem elegendö, azt engedelmeségel kel venni, azt vallani (É 729)

elegendö, azt engedelmeségel kel venni, azt vallani kel. ahoz szabván életünket (É 729)

szabván életünket, és szokásinkot és azt követni kel szeretettel. de emég (É 729)

szeretettel. de emég nem elegendö, azt meg is kel tartani, ahoz (É 729)

de tsak azokot üdveziti, akik azt meg tarttyák és követik., minden (É 729)

atráditio béli tudományokot tanittsák. és azt kinek. kinek. az Istentöl vett (É 730)

saeculumoktol fogvást, a kristus hozta azt nékünk, azokra az Apostolit meg (É 730)

tanitotta, és kezekben adta, hogy azt meg tarttsák, és örizzék, nem (É 730)

ött száz tanitványnak bizonyságit, végtire azt teszi fel, hogy atöbbi után (É 731)

ebböl magunkot meg alázni, és azt soha el nem felejteni, hogy (É 731)

de, mondgya szent Agoston, hogy azt ne gondollyák, hogy az akarat (É 731)

tselekeszi a jót, és hogy azt egész szabadságal. és szeretettel tselekeszi (É 731)

szabadságal. és szeretettel tselekeszi. de azt akegyelem tselekedteti véle, munkálkodván benne (É 731)

amit tselekedet jót, meg valván azt, hogy tsak általa tselekedte (É 731)

beszél. mert el kellene hagyni azt, a mit oly igen szeretnek (É 732)

és az igazságnak szavát, és azt gyermeki engedelmeségel halgathassák, fel is (É 732)

ugyanis, hogy lehetne azt halgatni, agyönyörüségek, a hivalkodások, és (É 733)

tselekedtek, azért hogy mások is azt meg tudván, arra valo nézve (É 733)

{…} Mert ö azt kivánnya; hogy tsak az üdvezitö (É 734)

meg téritésihez mertenek fogni, és azt véghez is vitték. ebböl ki (É 734)

ugyan az is adá nékik azt a bizodalmat, és bátorságot, hogy (É 734)

szenteltetéseket munkálodgyák, követetvén vélek szeretettel azt, amit nékik tanyitanak (É 735)

üdveséghez valo igazságokot, szent pál azt mondgya, hogy abetü meg öll (É 735)

hogy az ellen ályunk, és azt meg gyözük, nem hogy roszra (É 735)

kételenittetet bé fedezni ortzáját, ez azt jelenté. hogy a sidok. nem (É 736)

az Apostoloknak boldogságában, akik látták azt, amit a proféták. és az (É 737)

az ur atörvény tudonak aki azt kérdé hogy mit tselekedgyék hogy (É 738)

igaz, és ezel meg elégedvén, azt gondolá hogy ö aparantsolatot bé (É 738)

kik azt igen kitsid mértekben zárják és (É 739)

felebaráti szeretet, sokan akeresztyének közül azt tarttyák, hogy tsak azokot kel (É 739)

ollyan akristus mondása szerént tsak azt tselekeszi a mit apogányok. és (É 739)

az ember le mégyen, jelenti azt az eredendö igazságot, a melytöl (É 739)

üdveségnek uttyában tették volna, azonnal azt meg unnyák, és nem igyekeznek (É 739)

az Anyaszent egyház rendelt, hogy azt oktassa. tanittsa, és vezérellye tsak (É 740)

meg egyszers mind, nem kel azt gondolni, hogy egészen meg gyogyul (É 740)

és meg jutalmaztattya azokot, kik azt meg érdemlik (É 741)

igéret után, nem tevéé semmivé azt (É 742)

tette, és maga által, és azt egy nehányszor meg ujitotta a (É 742)

kristusnak. az Abrahám személyében, és azt ollyan formában., hogy lehetetlen volt (É 742)

ollyan formában., hogy lehetetlen volt, azt meg változtatni, tellyeségel igéré meg (É 742)

{…} Ezek aszók azt tanittyák nékünk, hogy a menyei (É 742)

az igéretet. atörvénynek, és világosan azt mondgya, hogy ha az örökség (É 743)

avétket, a melyben esnek ha azt által hágják, és hogy meg (É 743)

{…} Az Apostol azt akarja velünk meg értetni, hogy (É 743)

rész vagyon. aki tsak épen azt igeri meg adni, a mi (É 743)

köteledzi valamire valakinek magát, és azt igéri hogy véle jót tészen (É 744)

adatnék a hivöknek, az Apostol azt mondgya meg másut, atörvény pedig (É 744)

hasonlo nyomoruságban lévökel vannak, de azt is el mondhatni, hogy jelentik (É 745)

az a háláadás kegyelem, és azt kérni kel az Istentöl. ha (É 746)

töb kilentz poklosok sidok lévén, azt gondolák hogy azal ö nékik (É 747)

a belsö kevélység, a mely azt gondollya, hogy mindenel tartoznak néki (É 747)

kapuja elött valo uttzára. és azt mondák az irás tudok Esdrásnak (É 748)

ki lattzik vala, és mikor azt fel nyitotta volna, fent álla (É 748)

senki sem gondolkodik arrol, hogy azt meg tanulhassa, miképpen kerülhesse el (É 749)

elönkben adgya szent akarattyát, kövesük azt gyorsaságal, akár mit kiványon töllünk (É 749)

{…} Az irás azt mondgya, hogy az egész nép (É 750)

mint annak elötte, mi okoza azt a meg keményedést, hanem avilági (É 750)

elegendö tiszta szivek vagyon hogy azt be vehessék, az, akegyelemnek, és (É 750)

{…} A midön Esdrás azt jovallá anépnek. hogy egyék kövér (É 750)

akegyelemel. melyet azokban ád nékünk, azt is meg láthattyuk ezen példábol (É 751)

mondám atanitványidnak hogy ki üznék azt, és nem tselekedhették, ki felelvén (É 751)

miért nem üzhettük mi ki azt. és mondá nékik, ez a (É 751)

rabjává tévén a lelket, azok azt a vétekre vigyék (É 752)

{…} Mitöl vagyon. hogy azt az ifiat az ördög hol (É 752)

rajtunk. a menyiben az Isten azt néki meg engedi. jóbnak tsak (É 752)

Az ö hiteknek gyengesége okozá azt, ugy valamint a mi hitünknek (É 752)

mert magunkban igen bizván, magunkal azt el nem hitettük, hogy ha (É 753)

akristus által, élö hittel kérjük azt tölle, a mi nélkül szükölködünk (É 753)

{…} Mert nem méré azt tartani maga felöl hogy meg (É 753)

meg gyözhesük. és el üzhesük. azt a gonosz lelket, leg jóbb (É 754)

amidön ellene mondunk avétkeknek, melyek azt okozták, avéteknek pedig ugy mondunk (É 755)

hagyhattyuk, kegyelme nélkül, azért, ö azt akarja, hogy abünös meg alázván (É 755)

ki szivéböl, leg elsöben is azt kel tehát tselekednünk. hogy magunkot (É 755)

{…} Ezek azt tészik, hogy meg térése után (É 756)

hogy ha valoságal meg térünk, azt fogjuk mondani az Istennek,, valamint (É 756)

Isten maga szolittya, hogy ha azt, valaki el mulattya, tarthat attol (É 758)

dolog volt tölle, ugy tekinteni azt az aszszonyt, mint egy rosz (É 759)

és vak merö itélet volt., azt gondolni, hogy a kristus nem (É 759)

aki penitentziát akar tartani, mint azt, hogy az Istent ugy szerese (É 759)

valo szeretet okoza avétket, azért. azt a szeretetet nem lehet el (É 760)

szeretet. ez igy lévén, valamég azt az örökös jót nem szerettyük (É 760)

{…} Nem lehetneé azt ki hozni akristus szavaibol, hogy (É 760)

mivel vétkes volt, söt még azt érdemlette, hogy az Isten tsak (É 760)

kegyelem ritka, a mi pedig azt illeti, a ki leg kevesebszer (É 760)

nem kel. semmi képen magával azt el hitetni, hogy kevesebet is (É 760)

melyet egy ember tselekeszi, hogy azt más is ne tselekedhetné, hogy (É 760)

ö maga, s’anép tudatlanságáért, azt jelentvén a szent Lélek, hogy (É 761)

emberségit, aki élö kenyér lévén, azt minden nap ajánlyák az Istennek (É 762)

ahonnét az Isten ád szozatot, azt jelentik nékünk, hogy aleg tekélleteseb (É 762)

halálának, és örökös áldozattyának érdemeivel, azt is láthattyuk, hogy az Istenhez (É 763)

Apostol. hogy a szent Lélek azt jelenti, nékünk, hogy avaloságos sanctuáriumnak (É 763)

haláláig, ö nyittá meg nékünk azt az uj utat, és ö (É 763)

ezt a vallást, és nékünk azt tanitotta. hogy az Istent. lélekben (É 763)

tsak az örökös jókót, és azt, ami azokhoz vezethet (É 764)

más utat keres, az Apostol azt mondgya, hogy oda bément, nem (É 764)

nem találok, azért vagd ki azt, miért foglal tsak földet is (É 764)

mondá néki. uram. hadd meg azt ez esztendöben is, mig meg (É 764)

pedig nem, jövendöben vagd ki azt, tanit vala azö synagogájokban szombat (É 764)

fa nem termet. és aki azt akarja hogy ki vágják. hogy (É 765)

az örökké valoságra, hogy ö azt meg visgállya mire fordittyuk az (É 765)

ád, és ha láttya, hogy azt haszontalanul tölttyük, az ö irgalmasága (É 765)

és olyan meg nyomoritásban, hogy azt tselekeszi vélek amit akar, az (É 766)

elözön kegyelmével, fel emelvén bennünk azt a hajlandoságot, mely tsak a (É 766)

dolgokhoz hajlandoztat minket, és hogy azt az egyenes szívet és elmét (É 766)

másal ellenkeznek, hogy nem mind azt tselekedgyétek amit akartok, hogy ha (É 767)

de imitatione Christi. aki is azt mondgya, hogy a természet gyönyörkodik (É 768)

{…} Ezek azt teszik, hogy azok akik azon (É 769)

atörvény alat mint szolgák. mivel azt, kedvesen viszik végben (É 769)

fenyegeti a törvény azokot. akik azt által hágják. de söt még (É 770)

hágják. de söt még várhattyák azt a jutalmat, a melyet igér (É 770)

melyet igér azoknak., kik hiven azt meg tarttyák. és igy atörvény (É 770)

{…} Miröl lehet azt meg üsmérni hogy akristusé vagyunk (É 770)

agyönyörüséget, agazdagságnak szeretetit, az egyike azt akarja hogy aboldogságot, a szegénységben (É 771)

és a midön láttya hogy azt el akarják osztani, ö közötte (É 771)

annak adgyuk szivünket, hogy tsak azt kövessük a mit arosz kivánság (É 772)

szerzésére, vagy meg tartására, ö azt nem akarja, hogy magunkot ugy (É 772)

Évangyélium rendi szerént legyen. hanem azt akarja, hogy a nyughatatlanság nélkül (É 772)

szolgainak élettyeket, és ha töllök azt el veszi, tsak azért tselekeszi (É 773)

keresük, és az ö igasságát. azt akarja, hogy elménkben, szivünkben, és (É 773)

országát. és az ö igazságát. azt igéri nékünk hogy gondgya lészen (É 774)

szükséges lészen, hogy meg nyerhesük azt az országot, ha mulando jókot (É 774)

hagynáis öket. attol volna, mert azt hasznosabnak itélné nékik, és a (É 774)

valo irgalmaságodot, Anyaszent egyházadra. hogy azt meg tisztittsa, és bé tölttse (É 774)

{…} Ezek a szok azt teszik, hogy ha a szent (É 775)

lélek elevenitti, és élteti lelkünket, azt nékünk meg kel mutatnunk tselekedetinkböl (É 775)

szeretettel légyen az oktatás. mert azt, nem egyéb végre kel tselekedni (É 776)

végben vinni. a mint kivántatik, azt még nehezeb jól venni, ezért (É 776)

ellen eset, de ugy kel azt viselni, hogy elne esünk véle (É 776)

szándékja az. hogy el töröllye azt az betsületet, a melyel az (É 777)

az magáét pedig nem üsméri, azt nem akarja tehát az Apostol (É 777)

magánál, erre valo nézve akarja azt, hogy ki ki, inkáb amaga (É 778)

az Apostol, hogy az ember azt fogja aratni amit el vetet (É 778)

nem tettzik is ez életben, azt annak idejében el veszük, és (É 779)

{…} Igen is azt hagya, hogy leg inkáb ahitnek (É 779)

a testtöl a lelket., aki azt élteti, a vétek el veszi (É 780)

mitsoda állapotban vannak, meg tekintvén azt, hogy abün hozta avilágban ahalált (É 780)

amely idö semi. hogy ha azt az örökké valosághoz hasonlittyuk, erre (É 781)

nékünk azal adni? {…} A jelenté azt, amit tselekeszik, a midön a (É 782)

nehezeb, ugy mondom. hogy ha azt el lehetne mondani, hogy vagyon (É 782)

szent pál minket azzal. amidön azt mondgya, hogy meg hajttya térdeit (É 784)

Ezek a négy mértekek jelentik azt a véghetetlen szeretetit Istennek az (É 785)

és minden utat modot, hogy azt el érhesük, ezért is mondgya (É 785)

{…} Az Apostol., azt akarja velünk meg értetni. hogy (É 786)

egészen az Istennek ajándékival, aki azt mondaná már elég, a már (É 786)

és nem mindgyárt ki vonnyaé azt szombat napon, és nem felelhetének (É 786)

eljövén, a ki tégedet és azt hitta, mondgya néked, adgy helyt (É 786)

betegeket szombat napján, és akik azt magoknak meg engedik hogy a (É 788)

aláb valoknak tarttsuk, nem visgálván azt. hogy kik mások, és hogy (É 789)

helyt kel választanunk hagyuk másokra azt. hogy meg alázák magokot, és (É 789)

alázák magokot, és az Istenre azt, hogy minket fel emelyen a (É 789)

uram tégedet, enged meg népednek. azt az eröt hogy el kerülhesse (É 789)

kerülhesse ahamiságnak lelkét, és tselekedgyed azt a kegyelmet véle, hogy te (É 789)

szelidségnek olyannak kel lenni. hogy azt el ne mondhassák. hogy ettöl (É 790)

nintsen olyan tekélletes ember. aki azt elmondhassa maga felöl. hogy másoknak (É 791)

{…} kisérteni akará ötet, és azt akará meg visgálni ha nem (É 792)

ami ellenkeznék a mojses törvényével. azt kérdvén tölle, hogy mellyik a (É 792)

szükségesnek kel lenni, vagy is azt kellene mondani, hogy egy sintsen (É 793)

helyet ateremtet állatot szeretik. és azt veszik végül, akoron. nagy igasságtalanságal (É 793)

oly ígen meg bánttyák. hogy azt ki nem lehet mondani. más (É 793)

jóknak. és ö néki adgyák azt a tiszteletet, a melyel tsak (É 793)

szivben valo uralkodást, szent Bernárd. azt mondgya. hogy aki elö nem (É 795)

Istent szeretni a felebarátban. és azt az örökös jót kivánni néki (É 795)

a szeretetnek rendi nem kivánnyaé azt, hogy inkáb szeresük üdveségünköt a (É 795)

mi az üdveséget tekénti, hanem azt akarja, hogy valamint tsak az (É 795)

mivel ha az Istent szerettyük, azt is kiványuk. hogy élhesünk az (É 796)

az örökös jóval. ha pedig azt kiványuk, ugy valoságal szerettyük magunkot (É 796)

magunknak. ebböl ki tettzik. hogy azt leg elöbször. és mindennek elötte (É 796)

és világosan valo beszédet, ismét azt mondgya, hogy a kristusrol. valo (É 797)

mit gondoltok szivetekben., mitsoda könnyebb. azt mondanié, meg botsátatnak néked büneid (É 798)

meg botsátatnak néked büneid. vagy azt mondani kely fel, és járj (É 798)

járhat, és el olttya benne azt az Isteni szeretetet, mely a (É 799)

akaroi kérék helyette, mint hogy azt nem tudgyuk mi hasznos nékünk (É 799)

arra valo szükséginket Isten elött, azt láttyuk meg más felöl, hogy (É 800)

suhajttsa nyomoruságát, mivel annak elötte azt nem érzette, a midön hajlandoságit (É 800)

a meg romlot természetet, se azt a roszra vivö hajlandoságot. a (É 801)

szándekja szerént élünk mindenben., ha azt betsüllyük a mit ö betsült (É 802)

a mit ö betsült, ha azt szerettyük a mit ö szeretet (É 802)

ö szeretet, ha meg vettyük azt, amit ö meg vetet, ha (É 802)

{…} Ezek azt teszik, valamint hogy az elsö (É 802)

{…} A midön szent pál azt mondgya. haragudgyatok, de ne vétkezetek (É 802)

{…} Ö azt meg nem engedi, hanem azt (É 802)

azt meg nem engedi, hanem azt akarja mondani szent Agoston szerént (É 802)

Istentöl, aharagra ne állyon, hanem azt le tsendesittse, és a szivböl (É 803)

léleknek, aki mind addig neveli azt a tüzet, amég lehet (É 803)

hogy ellene mondgyanak avéteknek, hogy azt el hagyák. hogy valamely jó (É 803)

a szeretetnek köteleségit kövessék. amely azt kiványa. azoktol. kik amásét birták (É 803)

nem volna menyegzöi ruhája, azért. azt, akülsö setéttségre vetteté, ebböl ki (É 805)

nittya} szent pál világosan amidön azt mondgya, hogy ha minden joszágát (É 806)

tartozunk valamiben meg inteni ötet, azt tsak egyedül, az igasságnak buzgoságábol (É 806)

gyalázatra ne vettesünk. tanullyuk meg azt is ebböl, hogy viszá ne (É 806)

hogy ha el akarjuk kerülni, azt az örökös, és mindenek elött (É 806)

ki amenyegzös házbol, szent Agoston azt mondgya, hogy ez az ember (É 807)

tanit arra, hogy miképen kerüllyük azt el, akor pedig esztelenek vagyunk (É 808)

azoktol agonosz napoktol, vigyázván akisértetekre, azt is érti, hogy helyre hozuk (É 808)

Apostol, és mi formában kel azt el kerülni (É 809)

el nem veszteni, hogy pedig azt el lehesen kerülni, meg kel (É 809)

ki az irásban. meg átkoza azt. aki azö munkáját, henyélve tselekeszi (É 810)

ö általa veszünk mindent Istentöl. azt is akarja, hogy egy másnak (É 810)

vannak., a szeretet nem engedi azt, hogy öket meg vessék, és (É 811)

Mitöl vagyon hogy a kristus azt hánya szemére annak az embernek (É 811)

uttyában, hogy meg nyerhesük kivánságinkot, azt álhatatosan kel kérni, az álhatatlanság (É 812)

az egész házoknak üdveségin, ha azt akarják, hogy gyermekek. és tselédek (É 812)

valoságal meg tér hozzája, aki azt igéri, hogy meg enged nékik (É 816)

vétkeket a melyeket tselekedtünk. és azt a tehetetlenséget. a melyben vagyunk (É 817)

tehát hogy ez a szolga azt igéri hogy mindent meg fizet (É 817)

által, fel tévén magában hogy azt egész életében fogja gyakorolni, az (É 817)

a száz pénznek sumája, hasonlitván azt, a tiz ezer tálentumnak summájához (É 817)

könyörgésit, mivel te adod beléje azt az áitatoságot., és adgyad hogy (É 818)

Jésus napjáig. amint méltó nékem azt itélnem minnyájotok felöl, azért hogy (É 819)

{…} Mire fundállya szent pál azt ajó vélekedést, amelyel vagyon a (É 819)

munkáját. hiszi hogy elis fogja azt végezni, 2. arra aszeretetre, a (É 819)

{…} Az Apostol azt akarja mondani, hogy egy keresztyének (É 820)

hogy egyebet nem tekint, tsak azt, hogy a kristushoz mehesen; az (É 820)

a melyek gyükere a szeretet, azt mondgya hogy ezek agyümöltsök, akristus (É 820)

az ö érdemi által veszük azt mondgya, hogy a hivek az (É 820)

mert valamit a szeretet teremt, azt mind az Isten ditsöségire és (É 820)

lelket akarná kisérteni, ha lehetne, azt akarván véle mondatni. a mit (É 821)

valamint ezek a farisaeusok, akik azt akarák mondatni akristusal, amit se (É 821)

mi némü választ adgyon. ha azt felelné hogy nem szabad. a (É 822)

volna, ellene, hogy ha pedig azt felelné hogy szabad adot fizetni (É 822)

azal anép haragjában esnék, aki azt tartotta. hogy tsak az Istentöl (É 822)

A meg lehet, tartozunk is azt ki mondani szabadságal. a midön (É 822)

lehet, és el is kel azt némelykor halgatni, a midön a (É 822)

azokot, kik ötet kisérték, mivel azt felelvén hogy a Császár képe (É 823)

a Császár képe vagyon apénzen, azt magok láttyák hogy tartoznak adoval (É 823)

Császár képire vagyon verve. 2 azt is meg akará nékik mutatni (É 823)

is akará látni apénzt, mert azt nem üsmérte (É 823)

mi az Istené; mint ha azt mondaná nékik, valamint a pénzre (É 823)

ö örökös hatalmát azokon. ebböl azt kel ki hoznunk, hogy ha (É 823)

is tartozunk viszá adni mindeneket, azt ellehet mondani, hogy kevesen vannak (É 823)

a fellyeb valok, nem mondhattyáké azt el szent pálal, legyetek a (É 824)

engedtek, tanitványok meg romlot hajlandoságinak. azt mondgya, hogy sirva szól azokrol (É 824)

suhajtva várják hogy meg változtassa azt a rothadot testet., hasonlová tévén (É 825)

valo tételét. hogy fel támadhason, azt is akará példájával meg mutatni (É 826)

azt mondgya, hogy az orvosok semit (É 827)

még orvoságok ártot nyavalyályának., ebböl azt láttyuk, hogy amely lélek meg (É 827)

{…} Hogy mondhatá azt az ur, hogy a leány (É 828)

tehát, mind magunknak, mind másoknak azt kérni, hogy tölttsön bé akarattyának (É 830)

kerülni amenyiben az emberi gyarloság azt meg engedi (É 831)

bé tölttse hivatallyának köteleségit, és azt tsak az Istenre valo nézve (É 831)

szerént, a szent Lélek hinti azt a szivünkben, {…} ne tulajdonittsuk tehát (É 831)

mondgya szent János, hogy aki azt mondgya hogy az Istent üsméri (É 832)

az idöben lett, a melyben azt a nyomorult várost, aromaiak. meg (É 834)

{…} Ezek azt tészik, hogy ha egyszer azon (É 835)

kiványák ugyan az üdveséget, de azt tsak ingyen kivánnyák. leg kiseb (É 835)

el kerülésiért. és el hagyni azt, ami megakadályozhattya üdveségeket (É 835)

kel halgatni azokot a kik azt mondgyák akristus. itt. vagy amot (É 836)

az ur, a népel akarják azt el hitetni hogy akristus itt (É 836)

az örzöktöl kérdi, hanem láttáké azt aki szeret, és keres, ugyan (É 838)

töllök is kel meg tudni azt. hogy mikor lehet akristust meg (É 838)

{…} Hogy azt el lehesen mondani. szükséges hogy (É 838)

{…} Siránkozva keresé ötet., kérvén azt, akit kertésznek álittá lenni, hogy (É 839)

tsak azoknak adatik meg. akik azt buzgoságal, ás álhatatoságal keresik mint (É 839)

veszesünk, hogy sem el mulasuk azt, a mivel Istennek tartozunk, az (É 841)

szegények joszágibol, de söt még azt, a kényes életre fordittyák (É 842)

ki hányák az uttzára, ebböl azt láttyuk, hogy azok kik részesülni (É 842)

boldogságában. ugy munkálodván valamint ök, azt várhattyák, hogy vélek is ugy (É 842)

valo kevés buzgoságokot. és szereteteket., azt fogadgya mind azon által nékik (É 842)

ugy szol is hozájok, de azt nem azért tselekeszi hogy nékik (É 842)

iránt. avilág szeretö sidok, akik azt várták hogy a Messiás ugy (É 843)

példáztak, akik is nem gondolván azt meg hogy az ur az (É 843)

{…} Miért engedé azt meg hogy ennek akét Apostolnak (É 843)

{…} Mert ök azt gondolák, hogy az ö országa (É 844)

adhassák az után az embereknek azt a boldogságot, amely igéretben vagyon (É 845)

fogjuk birni, itt kel tehát azt meg érdemelni, akereszt, és a (É 846)

lássák. az ö ditsöséges állapottyában, azt is meg akará nékünk mutatni (É 848)

hato Istenünk kérünk tégedet, adgyad azt az eröt nékünk, hogy rosz (É 849)

mivel aboldog lörintznek testi kinyaiban, azt a kegyelmedet adtad. hogy azokot (É 849)

mint egy kételen. és eröszakal., azt akarják, hogy adakozoknak tartassanak, a (É 850)

erköltsnek. gyümöltseit. meg kel tehát azt tekénteniek, hogy tsak azt adgyák (É 851)

tehát azt tekénteniek, hogy tsak azt adgyák a szegényeknek, amit az (É 851)

aki alelkét szereti, el veszti azt, és aki alelkét gyülöli, evilágon (É 851)

az örök életre, meg örzi azt, ha ki nékem szolgál, engem (É 851)

ki nékem szolgál, meg tiszteli azt. az én Atyám, most az (É 851)

áll vala. és hallotta vala, azt mondgya vala. hogy meny dörgés (É 852)

felelé néki a sereg, mi azt hallottuk a törvényböl, hogy a (É 852)

számlálhatatlan meg téréseket munkálodni, akristus azt is akarja nékünk meg mutatni (É 852)

kel ezen igyekezni. mivel aki azt akarja hogy böséges aratása lehesen (É 852)

az életét szereti. el veszti azt (É 853)

{…} Ezek azt tészik, hogy az ollyan. aki (É 853)

gyöze az ollyan eretnekeket. kik azt tanitották, hogy tsak külsö képen (É 853)

valo attya fiai közöt, és azt igéri, hogy örökségül adgya néki (É 855)

peldázta, kik a valoságos keresztyének, azt kel mindenkor eszünkben tartani, hogy (É 855)

lévén. véginek sem kelletik lenni, azt mondgya maga felöl hogy teremtetett (É 855)

aszón teremtetett, nem kel érteni azt a tselekedetet a melyel lételt (É 855)

elött nem volt, hanem tsak azt a tselekedetet, a melyel ki (É 855)

rendelése, és lelke szerént, és azt el mondhatni, hogy ezekben ö (É 856)

{…} Ezek a szok azt teszik hogy a böltseség el (É 856)

Salamon maradando templomot épitete. és azt Sionnak nevezék, a hegyröl, melyen (É 856)

{…} Miért mondgya azt, hogy meg gyükeredzet abetsületes nép (É 856)

adot akristusnak, a ki is azt vérével nyerte meg, ez ollyan (É 857)

kristus jésus illattyát jelentik, és azt is meg mutattyák nékünk, hogy (É 857)

kedveseb aböltseségnél, az elöt, kik azt szeretik (É 857)

nyughatatlanságárol, feddé meg, ötet, ebböl azt kel meg tanulnunk, hogy meg (É 859)

vigyék azt végben, és elkerüllyék az emberi (É 860)

adgyuk magunkot, igyekezünk tehát, hogy azt a jóbb részt nyerhesük el (É 860)

aBoldog Bertalanak innepét. ad meg azt a kegyelmedet Anyaszent egyházadnak, hogy (É 860)

{…} Mire tanit azal., amidön azt mondgya, hogy az Isten az (É 861)

vágyodás volna, és magunknak tulajdonittanok, azt, a mi az Istent illeti (É 861)

Mit akar az Apostol, amidön azt kérdi, ha minden Apostolé, profétaé (É 862)

a mások tselekedetin mint ha azt magunk tselekednök. és ha azért (É 862)

az Istennek, hogy ha pedig azt irigyellyük, mind a nékünk, mind (É 862)

valamely házba bé mentek, elöször azt mondgyátok, békeség eháznak, és ha (É 863)

bé venné, mind azon által, azt mondá nékik, hogy ugy küldi (É 864)

az Évangyélium predikálására küldötte el, azt is láttyuk a mái Évangyéliumbol (É 864)

köszöntést meg tiltván, nem tiltá azt meg hogy egyik, amásikának tiszteletet (É 865)

a szeretet meg tartására, hanem azt akará velünk meg értetni, hogy (É 865)

{…} A kristus azt akarja, hogy valahová küldi tanitványit (É 865)

el vigyék mindenüvé abékeséget, és azt, mind kivánnyák, mind meg szerezék (É 865)

hogy amit ahivek adnak nekik, azt ne ugy tekinttsék mint alamisnát (É 865)

meg érdemli ajutalmat, nem érti azt, hogy amit adnak néki, ugy (É 865)

munkás azö ételére. {…} szent Agoston azt mondgya. hogy az Évangyélium nem (É 866)

az oka, hogy az ur. azt parantsollya, a tanitványinak, hogy a (É 866)

ö igéjét, az illyen tselekedetel azt akarák nékik meg mutatni. hogy (É 866)

böltsek, és ne vessétek el azt, boldog ember, a ki engem (É 867)

böltsesége öröktöl fogva valo., valamint azt a bölts mondattya magával. aböltseségel (É 867)

teremtene kezdettöl fogva. mint ha azt mondaná, az Istenben voltam. amidön (É 867)

és az Isten hogy birta azt (É 867)

eredete minden böltseségnek, az Isten azt birta mivel semmit inkáb nem (É 867)

együt igazgat, és rendel mindeneket. azt mondgya az irás., hogy ez (É 868)

{…} Meg mutatta azt, nagy szeretete által, emberi természetet (É 868)

anyi sok jó téteményiért, tsak azt a hálá adást kivánnya, hogy (É 868)

az Isten Fia, a midön azt parantsollya, hogy az ö ajtoinál (É 868)

közelgetni. és ötet birni, amidön azt parantsollya hogy minden nap az (É 868)

az ö ajtojánál legyenek. azal azt akarja, hogy békeséges türésel várakozanak (É 868)

nem ellenkeziké Isaias profétával, aki azt mondgya, hogy ki beszélheti ki (É 869)

nemzettségit. és szent lukátsal. aki azt külömbözö képen irja le (É 869)

{…} Értem azt, hogy egy fiat ugy tekéntették (É 870)

nem természet szerént, a törvény azt parantsolta hogy egy atya fi (É 870)

Mathé irja, ez a törvény azt képzelé, hogy a kristus halála (É 870)

öket, hogy ki irttsák szivekböl, azt a kevélységet, nagyra vágyodást, és (É 871)

a kevélységet, nagyra vágyodást, és azt a pompát, amelyeket okoz. a (É 871)

nyerhetünk, az ö esedezése által, azt el nyerhesük, a mi urunk (É 872)

is szó nélkül nem hagyhaták, azt egyedül tsak a bünösök meg (É 876)

kérésére el ment hozája vendégségben; azt azért tselekedé, hogy ötet jobban (É 876)

tsudálatra méltó, kevesen vannak kik azt kövesék, mivel mi minnyájan gyengék (É 876)

és hogy. meg ne hálállya azt, jó tévöjének, hogy ha a (É 876)

hivá apublikánusokot és. a bünösököt, azt el kel hinnünk hogy felebaráti (É 876)

hogy meg botrankozanak, és azt szemekre hánnyák a tanitványinak (É 877)

más hanem az irigység tarthatá azt rosznak, az üdvezitönek, az ö (É 877)

és hitesük el magunkal., hogy azt jó végre tselekeszik (É 877)

hanem a betegeknek, meg akarván azt vélek értetni. hogy ha abünösökel (É 877)

gyógyittsa öket. de ök, akik azt tarttyák magok felöl hogy egéségesek (É 877)

üsmérése, hogy ha a kristus azt nem szerettetné, és nem követtetné (É 879)

által adatnak nékünk. de ök azt ugy tselekeszik mint Istennek szolgai (É 879)

meg botránkoztat téged, vágd el azt, és vesd el töled, jóbb (É 880)

meg botránkoztat téged, vájd ki azt, és vesd el töled. jóbb (É 880)

jóvokot. az Apostolok tehát amidön azt kérdék hogy ki lenne. leg (É 881)

{…} Az ur azt akarja, hogy ugy tisztellyék az (É 881)

vannak sok számuaknak. az Isten azt meg engedi a gonoszokon valo (É 881)

mihent valami örökös veszedelmünket okozhattya, azt ugy tekénttsük, mint ellenségünket, és (É 882)

veszti,? az üdvezitö nem érti azt betü szerént hogy valaki el (É 882)

külsö képen tékénttsük öket, hanem azt visgállyuk meg. hogy az Isten (É 882)

szent Judásnak örökös ditsöségeket, mi azt haszonal tisztelhesük, ami urunk (É 883)

és akarattya szerént, aki is azt akarja hogy ki ki avett (É 883)

kegyelmet nyert az embereknek, hogy azt meg tarthassák (É 884)

avilág ami övé volna szeretné azt, mivel hogy pedig evilágbol valok (É 885)

tselekszik néktek, mert nem tudgyák azt, aki engem küldöt, ha elnem (É 885)

köteledzi minnyájan akeresztyéneket is, akristus azt akarja, hogy egy mást szeresük (É 886)

ollyanokot., a kik nem hogy azt meg érdemlenék. de söt még (É 886)

Istenségéröl. és tanitásának igaz voltárol, azt pedig ollyan tselekedetek által, a (É 886)

lenni az ö keresztének gyalázattyában. azt a szivünkben is kel hordoznunk (É 888)

a szenvedést, a homlokunkon kel azt viselnünk, meg nem pirulván azért (É 888)

ö neviért ha kivántatik, tarttsuk azt a mint Mojses tartotta. hogy (É 888)

mind üsméri, a ki pedig azt ohajttya. hogy az Isten ötet (É 889)

és imádásban lenni, szégyenlenünk kellene azt, hogy mitsoda tiszteletlenül vagyunk az (É 889)

buzgoságal tanullyuk, halgasuk, és olvasuk azt, és hogy azal élvén, a (É 890)

és hogy mitsoda modon nyerhetik azt meg, ez a boldogság pedig (É 891)

nékünk meg igért boldogságnak sengéjit, azt is meg mutattyák egyszers mind (É 892)

{…} kitsodák azok, akiknek jutalomul azt igérik. hogy az Istent meg (É 893)

a sokaság. ki ötet követé, azt akarja tehát hogy mindenek boldogságnak (É 894)

ígazságért. és az Anyaszent egyházért, azt akarja, hogy midön szenvednek örüllyenek (É 894)

tanit nékünk szent pál amidön azt mondgya hogy minnyájan fel támadunk (É 895)

akét féle fel támadás, és azt. ajó, vagy arosz halál fogja (É 896)

{…} Jelenti azt ajelt; a melyet fognak adni (É 896)

{…} Hogy kel azt meg nyerni, hogy ami testünk (É 896)

adni Istennek, aki adgya nékünk azt a gyözedelmet. akristus által., néki (É 896)

az. az ö kegyelmének ajándékja. azt pedig akristus által kel tselekedni (É 896)

fel támadásokot, az Anyaszent egyház azt is akarja elönkben adni. hogy (É 896)

valo fel támadásrol., de elöször azt mondgya. hogy eljö az ora (É 897)

akaráé azzal., hogy ugy tekénttsük azt a fel támasztást, mint olyan (É 897)

hogy a ne jelentette volna. azt a fel támasztást, amelyet mivel (É 897)

{…} Hogy mondhatni azt, hogy a Fiunak élete vagyon (É 898)

magában. mert az Attyátol vette azt (É 898)

feje, valamint az Atyában, ö azt magában, és magátol birja, noha (É 898)

magában, és magátol birja, noha azt, az Attyátol vegye (É 898)

alázatoságát, és igasságot tegyen néki, azt akarta, hogy ugy mint Embernek (É 898)

szeretetet ólt ajóknak elméjekben., mivel azt ígéri nékik, hogy az örök (É 899)

szent Mártonra szabja igaságosan. mert azt el mondhatni., hogy magában foglalta (É 899)

Isten elött, és szent pál azt mondgya, hogy a hitért tettzet (É 899)

fel gerjed az emberekre, hogy azt meg engesztelhesék, az ö bószu (É 900)

tétetvén véle farao elöt, ebböl azt hozuk ki, hogy egy ollyan (É 900)

hogy fö pap lenne, hanem azt az Attyátol vette, a ki (É 901)

példájokal is, mivel a kristus azt akarja, hogy ök legyenek avilágnak (É 902)

uton. arra vigyázunk tehát hogy azt meg ne homalyosittsa a haszon (É 902)

azután nagyob fényeségel. és hogy azt mindenek tsudallyák, szeressék. és kövessék (MN 7)

elméjit tsak arra forditotta. hogy azt, a jó erkölcsokel fel ékesithesse (MN 8)

nehány napig valo mulattságra. én azt nem tsak örömmel. de jó (MN 10)

mindeneket készen tarttsanak. hanem már azt lássuk hogy mikor. tettzik, és (MN 10)

dolog volna. a. ha én azt végbe nem vihetném. abban pedig (MN 11)

légyen, noha a kis aszonyok azt akarták volna, hogy mindgyárt meg (MN 11)

az aszony hatalma alat vagyunk, azt tudgyuk hogy az aszony mitsoda (MN 12)

alá vetni, mint hogy tellyeségel azt akarja a társaság hogy törvényt (MN 12)

hilária, hogy ha az aszony azt nekem meg engedi. tekintvén honoriára (MN 12)

én is atöbbivel meg akarom azt tartani. az én törvényem abbol (MN 12)

hogy ugy mint törvény tsinálo azt hagyom az egész társaságnak. hogy (MN 12)

adgyák az zálogat. a még azt egy szép historiával. ki nem (MN 13)

egy kevesé octaviust, octavius pedig azt semminek tartván. minden halogatás nélkül (MN 13)

olyan igéreteket tett néki, hogy azt gondolák., hogy egy követ sem (MN 14)

egy máshoz valo szereteteket. tsak azt várta. hogy az akori zene (MN 15)

rabul meg adá magát, remélvén azt, hogy még meg szabadulhat. vagy (MN 15)

éléonorát. el álmelkodék szépségin, és azt a prédát sokal nagyobra betsüllé (MN 15)

a szomoru hiren, nem gondolhatván azt. hogy az anglusok anyira el (MN 16)

el távozanak a tenger széllyitöl, azt meg engedte volt éléonorának hogy (MN 16)

leánya el vitelének hirét. remélvén azt. hogy (MN 16)

nagy keserüségben vala szive. mivel azt reménlette. hogy az attya, és (MN 17)

alut a szeretömnek szivében. noha azt gondoltam, hogy én vagyok az (MN 17)

nékem ugy tettzik, hogy illendöb azt gondolni, hogy mind azatyád, mind (MN 18)

hozám. magam is sajditottam én azt de ki akartam verni az (MN 18)

vagyon. mivel te magad is azt észre vetted, de akár mint (MN 18)

meg jelenté néki egyszers mind, azt is eleiben adá. hogy egyedül (MN 19)

szivét el nyerni. noha éléonora azt elöre el láthatta, hogy igy (MN 19)

meg akará nyerni szivét. és azt, tisztességes, és betsületes uton. és (MN 19)

véle, annál is inkáb. hogy azt észre vévé, hogy azö nagy (MN 19)

volt olyan nagy nyughatatlanságban. remenlvén azt. hogy a hatalom a melyet (MN 19)

a geometriában, és mathematikában foglalatoskodot. azt észre is vévé, hogy éléonora (MN 19)

kerm ritkán ment udvarhoz. és azt sem tudta senki hogy az (MN 20)

anglusokot, és a spanyol. udvarnál. azt kezdé kérni, mind maga. mind (MN 20)

nagy szeretetem nem engedi hogy azt tselekedgyem, azután elé beszéllé néki (MN 22)

néki hogy mitsoda parancsolatot vett, azt is meg vallá neki. hogy (MN 22)

mint egy meg hálállyam néked azt a tiszteletet a melyel voltál (MN 22)

éretted a mit tselekeszem. mert azt ne reménlyed. hogy azidö vagy (MN 22)

köntösben. mitsoda ate szándékod, gondolodé azt mitsoda veszedelemre adod magadot, leheté (MN 23)

vér ontást szomjuhozák, látom én azt aszonyom hogy magad szintén ugy (MN 23)

nem lehete ezen nem nevetni. azt fogadá (MN 23)

lötete jelül, hogy a többi azt meg halván, tudnák hogy hol (MN 25)

haszontalan volt. erre valo nézve azt végezé el magában, hogy a (MN 25)

nagy vigasságal fogadák, dom valesco. azt meg tudván. nem gyözte elégé (MN 25)

fernánd mindeneket elé beszélle neki. azt is meg mondá hogy mitsoda (MN 25)

kell tudnod., az ellenségnek szándékát, azt jól tudod hogy a hadakozásnak (MN 26)

hüségel vannak avaloságos királyokhoz. tsudálom azt. hogy még is Cromvelt szolgálod (MN 26)

nagy baráttságal meg ölelé. és azt igéré néki, hogy ha arra (MN 26)

maga sorsával meg fogna elégedni. azt is szerencséjinek tartaná. ha olyan (MN 26)

beszéllé néki minden dolgát. és azt is hogy mitsoda keserüségben vagyon (MN 26)

jamaik szigetinél voltanak. tsak épen azt a kermet nem láthattam akinek (MN 26)

kerm hatalmában volnais, de én azt meg tudom (MN 27)

de mint hogy nehez volt azt hamarjában el végezni.. azért elegendö (MN 27)

volna. azon meg szomorodék. végtire azt gondolá hogy lunleivel is beszéllene (MN 27)

montros. ezt jol észre vévén. azt gondolá hogy talám rea talált (MN 27)

volna lunlei. és mint hogy azt mondák. néki. hogy más képen (MN 28)

képen nem üsmerik. hanem hogy azt az iffiat. kerm igen szereti (MN 28)

viszá valo menetelemen, valamint én azt ohajtottam gyengeségböl, uesbi ezen ahiren (MN 28)

láttára hajokot is nyert. fernand azt látván nagy türhetetlenségel várta hogy (MN 28)

vitézségel is viselék magokot, hogy azt meg mérék probálni. hogy vas (MN 29)

hajojában ugrék. akik is látván azt a nagy merészséget. oly igen (MN 29)

foghatván. hogy oly iffiu korban azt tselekedgyék amit az az iffiu (MN 30)

emberekel meg raká. lunlei már azt jol tudván. hogy a midön (MN 30)

tanácsot adni magának. de végtire azt is meg gondolá hogy mitsoda (MN 30)

kivánsz. töllem, arra esküszöm. néked. azt ne gondollyad hogy tsak a (MN 31)

betsület kénszerit engem erre. mivel azt tudom magamrol., hogy meg enyhittik (MN 31)

hogy a maga sziveis tsak azt kereste, hogy ki nyilatkoztathassa keserüségit (MN 31)

nagy örömel érzé magában, hogy azt közölheti olyan emberel a kinek (MN 31)

nagyob titkait, kérlek hogy mutassad azt a jó akaratodot hozám (MN 31)

szükséges néked, és mint hogy azt fogadtam hogy tiéd az életem (MN 32)

tsak el tsudálkozék. valo hogy azt tsudálhatod mondá néki. de mint (MN 32)

mondá néki. de mint hogy azt meg mondottam hogy ki légyek (MN 32)

meg szabadulhat. jamaik tartományában lévén. azt is meg mondá néki. hogy (MN 32)

dom fernand hüségtelenségéröl, és hogy azt is fel tette volt magában (MN 32)

ellen valo hartzokot. talám még azt is akarják. hogy magam is (MN 32)

és a válesco kezében adlak. azt pedig nem gondolhatom dom fernánd (MN 33)

utozásokot gondolták lenni, és éléonora azt igen reménlé. hogy tsak rövid (MN 33)

hogy egy máshoz horgolhassák hajojokot. azt végben vivén. akor el kezdödék (MN 34)

ki is nagy tsudálkozásal látván. azt a szomoru dolgot., akét hajohoz (MN 34)

dom fernánd életbe volna, mivel azt látod, mondánéki. hogy az Isten (MN 35)

és jó erkölcsödre hagyok. tsak azt tud meg, hogy valamit eddig (MN 35)

a spanyolok reájok ütnének, azért azt tanácsolá nékik. hogy tegyek fejeknek (MN 36)

Ivon hogy idöt ne veszesen. azt jovallá lunleinek, hogy a hajojával (MN 36)

a mi gazdag portéka volt azt is mind a lunlei hajojában (MN 36)

az anglus hajokra. Ivon azután azt jovallá lunleinek hogy az anglus (MN 36)

ne legyen gondgya, hanem tsak azt parantsollya a mit ö fog (MN 37)

én. és hogy nehezen vihetné azt végben amit mondasz., Ivon észre (MN 37)

lenni. reménlem hogy meg mutathatom azt néked, hogy nintsen evilágon olyan (MN 37)

lunlei felöl. ate beszédedböl azt látom mondá néki dom fernánd (MN 38)

vagyoné valamely szeretöje. ángliában. és azt is szeretném tudni. ha jelen (MN 38)

azon által mondá dom fernánd. azt mondották volt nékem. hogy igen (MN 38)

is keze közöt volna, de azt tudom hogy te el nem (MN 38)

ez iránt nintsen semmi titka. azt meg mondhatom. néked igazán. hogy (MN 38)

szerelemel hozája nincsen. és azt meg tudván hogy mitsoda köteleségel (MN 39)

hogy néked viszá adgya. de azt is meg hallotta egy montros (MN 39)

mondhat néked mint én, de azt el mondhatom, és bizonyos is (MN 39)

mondá uesbi, ne kivánnyad hogy azt tselekedgyem a mit kivánsz töllem (MN 39)

mondván. vitéz lunlei. elötted látod azt. aki annyi tisztelettel és tsudálkozásal (MN 40)

de miben legyen azö állapottya azt néked kell mondani., dom fernánd (MN 40)

hogy mit mondgyon. de végtire azt akará meg tudni. hogy mitsada (MN 40)

melyet követni kellene. dom fernand azt igen jonak találá, és meg (MN 41)

valo barattságát igéré néki, Ivon azt is jovallá azután, hogy eleonora (MN 41)

ezeket figyelmetességel tekinti vala fökeppen azt az idegen szép iffiat, a (MN 42)

nemesi tselekedetit. és meg igéré azt éléonorának. hogy meg fogja nyerni (MN 42)

az attya házához viteté. és azt el mondhatni. hogy nagy gyozedelemel (MN 42)

anyira szeretem hogy el várom azt az orát a melyben a (MN 43)

azután nékie mindeneket elé beszélle. azt sem titkolá el elötte. hogy (MN 43)

formában volna az attya házánál. azt látod mondá néki. hogy az (MN 44)

kerm. reménlem, hogy tudtodra adván azt hogy szabad vagy. és hogy (MN 44)

Igen jól mondád azt az eléb felelé kerm, hogy (MN 44)

semmik valának, mivel láttalak. de azt mondod hogy nem foglak ezután (MN 44)

valamely betsületet nyertem volna elötted, azt nékem meg kellet volna mutatnod (MN 44)

és dom valesco házában feküvén, azt nem tselekedhetem. se azt nem (MN 44)

feküvén, azt nem tselekedhetem. se azt nem kellene tselekednem, hogy meg (MN 44)

szánakodásal. lön hozája. és azomba azt fogadá néki, hogy mindenkor nagy (MN 44)

büntetés alá vetethetünk. hanem én azt tanácsolom a kis aszonyoknak., hogy (MN 46)

állapotban vagyunk. mondá nevetve hilária, azt pedig senki se kivánnya töllem (MN 46)

nevü tisztel meg erösiteté. és azt meg raká jó hadal. és (MN 47)

parancsolá a fö tiszteinek, hogy azt hirdetnék. hogy az (MN 47)

lévén, ötet meg nem tsalhaták. azt igen jol tudta hogy mitsoda (MN 48)

igen kezdé magát oltalmazni, hogy azt nem gondolta volna (MN 48)

nékik, de mint hogy ök azt tudták hogy az elejeket is (MN 48)

el titkolya az igazságot, látván azt is hogy mitsoda változásokot okozna (MN 49)

a városban viszá menne., mondván azt hogy viszá szököt volna. és (MN 50)

az olosz olyan nagynak mondá azt lenni. hogy gumer emir el (MN 50)

gumer emir el tsudálkozék rajta. azt is hozá tévé. hogy a (MN 50)

ne tarts a török Császártol., azt tudom és abban nem kételkedhetel (MN 51)

mutatta volna, tauris városán. tsak azt keresi hogy alkalmatosága legyen kegyelmeségét (MN 51)

lészen. hogy meg tartván kintsedet azt még meg szaporithatod. a kötésel (MN 51)

abban az országban. szeretni. és azt meg vallani, mind egy, azért (MN 53)

ötet, hanem atanácsát esze gyüjtvén., azt végezék hogy követeket külgyenek amurátesnek (MN 55)

és halálokrol gondolkodék. hogy pediglen azt könnyebben véghez vihesse. a kalmakánt (MN 56)

a volt. mint ha amurates azt parancsolná néki, hogy meg fojtassa (MN 56)

annál is veszedelmeseb vala. hogy azt a sultánné validé., az az (MN 57)

nagy profétának tarttyák., és akik azt is gondollyák, hogy ennek minden (MN 57)

lévén profétájában. mihent terhben esék. azt tudakozá tölle, hogy mi történnék (MN 57)

el nem akarna menni, se azt nem akarja hogy el indullyon (MN 58)

mitsoda hamis jövendölések volnának azok., azt is eleiben adá., hogy ha (MN 58)

tsendesittsen., és hogy egy szoval. azt fel tette hogy meg fog (MN 58)

Rakima nem gondolván azt. hogy lehesen amurátesnek ellenkezöt tartani (MN 58)

Császár karján el ájula, aki azt látván. nagyon meg haraguvék az (MN 58)

azon hogy el töröllyed szivéböl azt a félelmet melyet abban oltottál (MN 59)

volt Constancinápolyba. visza valo menetelét. azt nem lehete meg másolni. azért (MN 59)

és fiainak meg öletetésekröl. ö azt tsak könnyen el halgatá. és (MN 60)

a mi pedig Constancinápolyban történt, azt néki mind meg irták, a (MN 61)

sultánné validé. és a vezér,, azt is tudtára adák. hogy mitsoda (MN 61)

hatalmat vet volna roxán, és azt is hogy mitsoda szándékban volna (MN 61)

kegyetlen roxán. azon igyekezék. hogy azt el vegye töllök, de nem (MN 61)

irásba a portára küldé. avezér azt a Császárnak meg mutatván. iszonyu (MN 61)

volt kötelezve. ezt végben vivén. azt gondolá hogy már semmitöl nem (MN 62)

ezt a nagy dolgot. mondván azt is. hogy minek utánna a (MN 62)

Amurátes azt olvasni kezdé. és noha maga (MN 63)

roxánhoz mód nélkül valo szeretetét. azt a nagy hatalmat a melyet (MN 63)

ki által tudositá mindenekröl. és azt adá néki tanácsul. hogy kérje (MN 64)

tölle, de még elöre, ö azt által láttya, hogy az uttyábol (MN 65)

látván ebben a jövendölesben. se azt a veszedelmet, a melyröl az (MN 65)

amuratesel. minden szomoruságit. hogy pedig azt véghez vihesse. nagy baráttságba kezde (MN 65)

szerecsen gondviselése alat., aki is azt jovalotta volt néki. hogy ugy (MN 66)

atatár hámal, de a diván azt semminek itélé lenni. a sultánné (MN 66)

melyet amurátes rendelt volt. és azt is meg izente volt néki (MN 67)

igen meg ijede. és hogy azt el kerülhesse; ugy téteté. mint (MN 67)

néki. hozája valo hajlandoságát, hanem azt sok szép szin alat el (MN 67)

lakhatik. igérvén azt is. hogy ugy fogja tartani (MN 68)

hatalma lenne néki, valamint magának. azt is igéré, hogy annak alkalmatos (MN 68)

is azál mulatá magát. hogy azt nézte, mint segitet a fia (MN 68)

futot. és a fejére tette azt a koronát, és azt nevetve (MN 69)

tette azt a koronát, és azt nevetve mindgyárt. le vette. és (MN 69)

erre rákima el tüzesedék. reba azt észre vévén, és akarván valora (MN 69)

ugyan azal együt ajánlom néked azt a szeretetet a melynél nagyobbat (MN 69)

én nagy szeretetemnek. hogy ha azt a halgatást. félben szakasztom, a (MN 69)

ezen tselekedetekböl inkáb észre vévé azt rakima, mint a szoval felelt (MN 69)

maga mellé vette volna rákimát., azt jól tudta, hogy mitsoda jussa (MN 70)

és igasságtalanságot követetének véle., tegyük azt ehez, hogy eppen nem volt (MN 70)

anyához futa, az ki is azt tanácsolá néki. hogy a vezért (MN 71)

le vágák., a sultanné validé azt tanacsolá a fiának. hogy mehemet (MN 71)

menne a divánban, a Császár azt semminek tartván. elöttök el szaggatá (MN 71)

tudván hogy mitsoda okokbol tselekedné azt a sultanné kiosem, azt is (MN 72)

tselekedné azt a sultanné kiosem, azt is látván hogy a birodalom (MN 72)

hadakozása nem volna szomszédgyival., azért azt irá néki viszá. hogy olyan (MN 72)

a fö vezér eleinte mindjárt. azt gondolá. hogy orcán oglu tsak (MN 74)

mahomet Császár. és az annya. azt végezé adiván hogy a törvény (MN 75)

szerént kellene tselekedni. amely is azt parancsollya., hogy mindenek, a kik (MN 75)

Császár nagy hatalmát. és noha azt felelék néki erre. hogy nem (MN 75)

égeszen reája hagynák dolgot. és azt tselekedheti a mint leg jobban (MN 75)

ki is már utban volt. azt is meg hallák hogy a (MN 76)

venni uttyokot, de achmet küpruli. azt meg tudván. és észre vévén (MN 76)

már ezt meg nem orvosolhattyuk. azt is veszem észre hogy az (MN 77)

hogy egy kis idö vártatva azt is meg mondák néki hogy (MN 77)

Mind egyike, mind a másiká azt erösitték. hogy nékik gratiát igértek (MN 78)

vivék rákimának és noha ö azt gondolhatta, hogy ollyan sorsa lészen (MN 78)

ugy tettzet mint ha tsak azt várta volna. hogy életét el (MN 79)

ponthiö grof nagy kedveségiben vévén, azt kiváná hogy udvarában lenne., a (MN 79)

batorodván. a grof lábaihoz borula. azt meg vallá néki., hogy ö (MN 80)

szive oly nagyra vágyó. hogy azt nehezeb volna meg elégitteni és (MN 81)

vegye kérésedet., valamitsoda gyönyörüségel akarom azt bé tölteni. ezekre meg fogván (MN 81)

hozád valo nagy tisztelete tsak azt kivánnya., hogy téged szolgalhasson. én (MN 81)

érette. hogy ha a fejek. azt nem igérte volna nékik, hogy (MN 83)

magát leg gyalázatosabnak tartván, és azt is gondolván. hogy már az (MN 84)

elméjében már meg lévén háborodva azt gondolá hogy meg kellene válni (MN 84)

attol az egy embertöl aki azt mind látta, mind másoknak ki (MN 84)

meg akarnád visgálni. mondá néki. azt a szivet. a mely. egészen (MN 84)

egyedül valo bizonysága vagyok szerencsétlenségednek. azt én el fogom rejteni az (MN 84)

eszembe jutot., ne keressed tehat azt, hogy ki nyilatkoztassék a mi (MN 84)

mind egyik. mind a másik. azt is észre lehete venni. hogy (MN 85)

látván hogy mindenek haszontalanok volnának. azt is észre vévé hogy éttzaka (MN 85)

dologban, és el nem titkolhaták azt ö elötte. mivel thibolt. mindenkor (MN 85)

tsendesittené fel háborodot elméjit, tudván azt. hogy a veje többé házaságra (MN 87)

szélyekre ki veté a hajot. azt a földet. a hitetlenek birják (MN 88)

én meg mentettem életeteket,. és azt tudgyátok. hogy annak a kinek (MN 90)

el végezem. nem hogy még azt meg hoszabitanám. a te rajtunk (MN 90)

tegyetek ebböl a gyümölcsböl. és azt fel vigyétek mikor eszik, illyen (MN 91)

mint engemet. mind azon által azt néked. meg vallom, hogy a (MN 91)

háboritottáké fel tsendes elmédet, mindenkor azt a kegyelmeségedet mutattad hozám. hogy (MN 92)

mit tselekedtem, el üzi belölled azt a szomoruságot a mely már (MN 92)

éppen akor tartot tanácsot. amelyben azt végezték el, hogy keményen ellene (MN 93)

ellenségidre mehessen, a sultán mindgyárt azt az akadályt találá hogy más (MN 93)

el vesztette volt a leányát, azt nem gondolhatá hogy valamely tsuda (MN 93)

beszedit. semmit el nem hagyván. azt is meg vallá hogy miképen (MN 94)

haszontalan erröl többet szolni. de azt mond meg nékem. mi képpen (MN 95)

meg nékem. mi képpen tekintened azt a fejdelem aszonyt. hogy. ha (MN 95)

mind ezek szomoru dolgok. hanem azt meg mondhatom, hogy észre vettem (MN 96)

meg mondhatom, hogy észre vettem azt azután. hogy a nagy szeretet (MN 96)

volt meg az elmémet. és azt gondolván hogy nem lehetek érdemes (MN 96)

hogy mikor a halálra itélének., azt gondolám. hogy annak mind ö (MN 96)

leg kisseben sem oltalmazám magamot; azt nem tudhatom mely felé tartot (MN 96)

az én veszedelmes hajom, de azt jol tudom. hogy egy szers (MN 96)

koporsomot látták a habok közöt, azt gondolák. hogy abban valamely gazdak (MN 96)

valamely gazdak portékát fognak találni, azt fel huzván hajojokban tsak el (MN 96)

öltöztetet aszonyt találának., eleinte mindgyárt azt gondolák. hogy meg holtam volt (MN 96)

tegedet venni, minden bizonyal. tselekedgyed azt., hogy had vegyen meg engemet (MN 97)

a széllyin ki tenne engemet, azt felelé reá. hogy nem kételkedik (MN 97)

Én azt szerencsétlenségnek nevezém. a mi mást (MN 98)

kel vallanom a sultan felöl azt az igazat. hogy tellyes érdemel (MN 98)

minden akarattyának ellene állottam. és azt gondolá. hogy anyi ideig eléggé (MN 99)

bánom hogy által kel hágnom azt a tzélt a melyet fel (MN 99)

hogy kénszerittselek arra a változtatásra. azt fogadom néked, hogy arra nem (MN 99)

kivánok, és szabad lész titokban azt a vallást követni, a melyet (MN 99)

tekinti a midön fel indul. azt akarnám. hogy inkáb a hozád (MN 99)

de reménlem hogy idövel még azt az indulatot láthatom szivedben., a (MN 99)

valo reménség., azt tud meg. hogy hálá adásal (MN 100)

három napot a válasz adásra. azt meg engedé, az imádságban töltém (MN 100)

meg engedé, az imádságban töltém azt a három napot. de végtire (MN 100)

hogy minden segedelem nélkül vagyok, azt sem reménlhettem hogy hazámot meg (MN 100)

tartotta fogadását., az egész udvara azt gondollya hogy a vallásomot el (MN 100)

ujjab ujjab volt hozám. és azt magatok láttatok, hogy mitsoda hatalmom (MN 100)

gyözheti, mivel ésküszöm. és fogadom azt neked fejdelem aszony, hogy soha (MN 101)

jó akarattyábol., mentette meg életeteket. azt is akarja hogy veszedelemre is (MN 102)

akarja hogy veszedelemre is tegyed azt érettem, azért készüly. hogy meg (MN 102)

az enyimnek minden boldogsága. és azt tud meg. hogy azert szerencséltetem (MN 102)

volt, és a sultán is azt igen szerette. azért a grof (MN 103)

és meg érteté véle. hogy azt a hozája valo kegyelmeségit ö (MN 104)

kiralyné meg nyerte volt. asultánnak azt tanácsolá. hogy a királyné ha (MN 104)

szaladásomnak okát, gondolván hogy te azt még inkáb siettetted volna. mint (MN 105)

helyre hozhatná házát, hogy pedig azt el érhesse, mindeneket el követe (MN 106)

baltazár. akadályt tön közöttök. tudván azt hogy mitsoda egyeségben élnek egymásal (MN 107)

elvirt szeretem., és ötet kérem. azt tudod hogy oly szerencsés vagyok (MN 108)

ezekre a beszédékre. az okoság azt hozta magával., hogy semmit olyat (MN 108)

is már oda igértem. és azt tudod. hogy az olyanok közöt (MN 108)

néked, hogy el kivánnyad valasztani. azt a két egyes szivet egy (MN 108)

mostanában a dolog máskent vagyon azt tudom magad sem kivánod hogy (MN 108)

meg okát szomoruságának, mint hogy azt nékik meg kelletet mondani. vagy (MN 109)

hogy ezt el kerülhesse, hanem azt. hogy dom baltazárt. meg öllye (MN 109)

meg orvosolni., én nekem kel azt végben vinnem. és te néked (MN 110)

fö képen az én hüségemtöl. azt pedig tellyeségel meg tiltom néked (MN 110)

titkolyam hajlandoságimot, az szüléimtöl vettem azt a parancsolatot hogy tégedet szereselek (MN 110)

a szerelmes dom sebástiennek. és azt követé a mit kivántanak tölle (MN 110)

szive nagy keserüségben volt rajtok. azt igeré nékik. hogy minden tehettségével (MN 110)

nézve. hárman tanátsot tartának, és azt végezék el. hogy a két (MN 110)

ezeket hogy el végezték volna. azt jonak találák. hogy a dolgot (MN 111)

de mind ezekre neki tsak azt felelék. hogy engedelmeskedni kell aparancsolatnak (MN 112)

a kik oda mentenek is. azt mondák néki. hogy ök dom (MN 112)

gondolkodék. hogy miformában távoztathatná el azt a házaságot. a melyet ugy (MN 112)

inkáb meg hal. mint sem. azt a bestelenséget el szenvedgye. de (MN 113)

fel tett volt magában, gondolván azt. hogy lehetetlen volna. egy betsület (MN 113)

örökösön el halasztanád szándékodot, mivel azt tudhatod: hogy én másnak rendeltettem (MN 113)

egész lisbona tudgya, miért titkolnám azt el elötted, tud meg azt (MN 113)

azt el elötted, tud meg azt azén számbol urám. mondá pirulva (MN 113)

el hogy az egész világ azt meg tudgya. hogy tégedet nem (MN 114)

midön már le nem teheted azt a veszedelmes kötelet. hadd el (MN 114)

vagy, magadot nem üsmérheted, te azt szeretetnek gondoltad lenni, a mit (MN 114)

tselekedtél. dom sebastiánért. te néked azt parancsolták volt hogy ötet szeresed (MN 114)

volt hogy ötet szeresed, és azt köteleség alat vitted végben, mostanában (MN 114)

alat vitted végben, mostanában pedig azt parancsollyák néked. hogy néki mondgy (MN 114)

el megyek, és sürgetni fogom, azt az szerencsés orát a melyben (MN 115)

hajlandoságomon, eröltetvén engemet arra. hogy azt a hitet adgyam dom baltazárnak (MN 117)

meg. az én üldözöimet. és azt akarják, hogy meg szegjem. mind (MN 117)

ne tulajdonittsad senkinek is. mivel azt nékem el kelletet rejtenem, hogy (MN 117)

meg mondván a maga gondolattyát., azt hiteték el magokal. hogy dom (MN 117)

ötet meg talállya. meg tudgya azt is. hogy hol volna Elvir (MN 118)

dom sebastien, éppen nem gondolta azt. hogy olyan itéletben legyenek felölle (MN 118)

felölle. de boszut akarván állani, azt tudta. hogy mitsoda orában kelletet (MN 118)

a betsület kénszeritet arra, de azt a szép tselekedetet., nem kelletet (MN 119)

és ki mondhatatlan keserüségben volt, azt is tsak hamar meg érté (MN 119)

volna el ötet, és hogy azt is beszéllenek felölle, hogy még (MN 120)

nem volna reménség meg szabaditani azt az életet, a mely ö (MN 120)

a dom sebastien életét, és azt fogadom. hogy tsak tiéd leszek (MN 120)

kerestet engemet veled, bizonyisd meg azt nékem ezen tselekedeteddel. a mely (MN 120)

fekünni. azért hogy dom baltazár azt ne gondollya. hogy azért teszi (MN 121)

Catherinának. meg izenvén. néki, hogy azt tsak akor fogják ki hirdetni (MN 122)

nagy szerelemel meg köszönnye. néki azt a nagy dolgot. amelyet az (MN 122)

baltazár mindenekröl tudositot volt, tsak azt várta hogy még dona Catherinátol (MN 122)

mindenkor leányának nevezte. a másik azt felelte rea, hogy már. nem (MN 122)

és meg jutalmaztattyák. és ha azt rendelték. hogy tsak a fiamal (MN 122)

hogy szerentséseb sorsod légyen, azért azt remelheted is, arra nem kénszeritlek (MN 123)

kénszeritlek. hogy rollunk meg emlékezél, azt néked tilttya jó erkölcsöd, de (MN 123)

erkölcsöd, de a miénk nekünk azt parancsollya., hogy néked azt fogadgyuk (MN 123)

nekünk azt parancsollya., hogy néked azt fogadgyuk hogy soha téged el (MN 123)

kénszerittsed arra, hogy tarttsa meg. azt az életet, a melyért. én (MN 123)

nagy volt., és az örzök azt oly keményen véghez vitték, hogy (MN 123)

négy napig engedték hogy maradgyon. azt is hogy lisbonában ne mennyen (MN 124)

egy bátor tselekedetnek, meg kel. azt néked tartani, valo hogy nagy (MN 125)

dom sebastien, és tarsd meg azt az életet, a melyet ö (MN 125)

mondá. alvaré én fel tettem azt magamban hogy meg halyak, de (MN 125)

magamban hogy meg halyak, de azt akarom, hogy a kegyetlen Elvir (MN 125)

és lovakot hol talállyanak, tudván azt, hogy dom lajosnál nem adnának (MN 126)

pedig vegben mene, valamint ök azt magok közöt el végezték volt (MN 126)

ezt neked parancsollya, és abetsület azt hagya. azután mindeneket meg beszélle (MN 126)

haták az ö szivét. de azt el titkola, hogy el titkolhassa (MN 126)

azért. hogy szabadá hagyák, mivel azt meg sejditette volt, hogy igen (MN 126)

meszeb megyek, hogy el végezem azt az életet; a melyet tsak (MN 127)

tsak azért tartották meg, hogy azt nagyob gyötrödésel tölttsem (MN 127)

atyafiaknak. mindgyárt tanácsot tartának. és azt végezék. hogy el kellene. ezt (MN 127)

történnék. ha meg találnák. hanem azt kell hirdetni. hogy a parancsolat (MN 127)

nem láttya dona Elvirt. és azt tudom. hogy minden féle veszedelemre (MN 128)

nem tudván mit felelni, mivel azt jol tudta. hogy az aszonya (MN 128)

tudta. hogy az aszonya soha. azt meg nem engedi. ha kérik (MN 128)

tartana. meg mondá álvárénak. és azt jovallá néki, hogy verje le (MN 128)

Ej, felelé néki. azt akarnám hogy az igy volna (MN 129)

vagyok, de eleonora miért hanyod azt nékem szememre. a mit teneked (MN 129)

halált viszen a házában. és azt sem tudta hogy mit tsinál (MN 130)

keszkenöt tartot a szeme elött. azt gondolá hogy álváré. tiszteletböl. és (MN 130)

a beszél helyettem. mond meg azt annak a ki küldöt, hogy (MN 130)

mondá. dom sebástien. mint hogy azt végben vittem. hogy fel áldoztam (MN 131)

te éretted, hiddel. véghez viszem azt is, hogy az életemet inkáb (MN 131)

a más birtokában láthassalak. én azt az életet a melyet meg (MN 131)

jelit kivánod. viszá adom néked azt az életet. a melyet meg (MN 131)

a melyet meg szabaditottál. és azt annak szerencséjére áldozom., akit nálamnál (MN 131)

emelé. hogy magában verje. és azt véghez is vitte volna. ha (MN 131)

nem érdemlem. de még is azt meg tselekszem, hogy eröt veszek (MN 132)

szóly. mivel már most én azt meg nem halgathatom. ha ezt (MN 132)

az én igasságtalan pirogatásimot. és azt: hogy mitsoda engedelmeségel kel a (MN 132)

mondá nagy suhajtva. fogadom hogy azt tselekeszem amit parancsolsz nékem. akar (MN 132)

a keserüségre hagyom el végezni azt az életet., a melyet ujontában (MN 132)

szeretni.; természet szerént valo dolog azt néked meg mondanom. de nem (MN 133)

mondanom. de nem szabad már azt meg vallanom. mind azon által (MN 133)

választottam volna a halált., mint azt az állapotot a melyben vagyok (MN 133)

nem adom. tud meg tehát azt. hogy mentöl kedveseb voltál nekem (MN 133)

a nyugodalmom. betsületem, köteleségem. kénszerit. azt ne tudakozad, hogy ha végben (MN 133)

tudakozad, hogy ha végben vihetemé azt? ezt a titkot tsak nekem (MN 133)

tsak nekem kel tudni, hanem azt tud meg. hogy szükséges azt (MN 133)

azt tud meg. hogy szükséges azt végben vinnem, söt még ate (MN 133)

meg ne homályosidtsad tehát azt. haszontalan tselekedetidel. igyekezél azon, hogy (MN 134)

ahaláltol, egy szoval. tarsd meg azt az életet, a mely nékem (MN 134)

helyben ahol vagy. hadd el azt örökösön; vagy pediglen tsak akor (MN 134)

nekem ne felely. mert én azt magamnak mind meg mondom. a (MN 134)

én rajtad valo hatalmomnak. adgyad azt az utolso jelét. hogy engedelmeskedgyél (MN 134)

ennek igy kell lenni, Elvir azt akarja. engedelmeskednem kel néki, mint (MN 134)

Kedves álvárém. felelé néki. tselekedgyed azt amit akarsz. töllem tanátsot ne (MN 135)

akarsz. töllem tanátsot ne kérj. azt sem tudom mi vagyok., mit (MN 135)

mi vagyok., mit mondok. sem azt hogy hová kel mennem, read (MN 135)

hagyom magamot, meg hagyom életemet, azt meg igértem. többet ne kivány (MN 135)

napal érkezék azután. nem gondolván azt. hogy oda. olyan örömre érkezék (MN 135)

ki nyilatkoztathatta volna szive titkát. azt is gondolá magában. hogy kevesebet (MN 135)

nála. de mindenkor aluva találta. azt is hirdetnék a háznál. hogy (MN 135)

hajok már készen várnák. mondván azt. is. hogy arra nem sürgeti (MN 135)

magával. mivel ö véghez viheti azt az utat. és ha az (MN 135)

tsudálkozék Elvir. és mint hogy azt tudta bizonyoson. hogy a dom (MN 136)

mindent el követet {el-követet}. hogy azt véghez vihesse. és meg nyerhesse (MN 136)

El hitetvén azt is magával, látván Elvirnek titkos (MN 136)

titokban az elött, a ki azt fel gerjesztette volt., mint hogy (MN 137)

tellyeségel a szerelemnek adván. magokot, azt nem is kivánták el titkolni (MN 137)

mérte néki meg mondani., hogy azt nem reménlheti, de egy szer (MN 137)

minden képen azon leszen. hogy azt a kötelet el szakasza a (MN 138)

ada dom baltazár eleiben. hogy azt véghez vihesse, de ö, vagy (MN 138)

tudositását, azon valojában meg ijede, azt is gondolá. hogy köteleségiben járna (MN 138)

gondolá. hogy köteleségiben járna. hogy azt meg tudna hogy mit tsinálna (MN 138)

hir. sok kézen forog. azért azt vagy meg szaporittyák. vagy meg (MN 139)

had visellyen gondot magárol. fogadván azt. hogy eletét veszedelemre. teszi. tsak (MN 139)

dolgot mint sem gondolod. én azt jól tudom hogy dom baltazár (MN 139)

kellene vennem. az én köteleségem azt hoza magával. hogy azt elne (MN 139)

köteleségem azt hoza magával. hogy azt elne halgassam. hanem a férjemhez (MN 139)

mervén többet mondani. oda hivá azt az embert. akinek neve volt (MN 139)

semmit se szollyanak, de azután azt hirdessék. hogy utánna ment volna (MN 140)

minden lépésit a szerelem igazgatá; azt már meg mondottam volt. hogy (MN 140)

dom baltazár el indulását, és azt is. hogy Elvirt egy kastélyban (MN 141)

eleiben adván szépen. hogy ha azt tselekeszi. örökösön el veszti Elvirt (MN 141)

ijede az annya. nem gondolhatván azt, hogy a fia el kerülhesse (MN 141)

oltalmazhassam az Elvir életet. mivel azt a szép személyt, akár imettem (MN 142)

tett volna egésségedben. söt még azt gondolom. hogy a nyugodalom. és (MN 142)

sérték a vicé királynét. de azt el titkolá és a férje (MN 143)

érdemlem. és hogy elödben adgyam azt, hogy betsületedben jár, hogy egy (MN 143)

magadot el titkolni, de én azt nem keresem hogy mi vagyon (MN 143)

jöttél parancsolatom ellen, és hogy azt véghez vihessed, szükséges. volt. hogy (MN 143)

Mind azon által hogy azt el kerüllyed. légy itt engedelmeseb (MN 143)

nagy sirásban találá, dom baltazár. azt látván. nem tuda mit tsinálni (MN 144)

készitesz oh kegyetlen. ne gondollyad azt. hogy én tsendeségel tekinttsem az (MN 144)

gyözedelmét. ez a hancsár., mutatván azt a melyet az öviben hordozot (MN 144)

kapván ötet. meg ölelgeté. és azt fogadá néki, hogy elvirt gyülölné (MN 145)

véghez is viteti, addig is azt kiváná töllé. hogy ö ne (MN 145)

mind ezeket. nem akarván. hogy azt mondhassak, hogy leg kisseb panaszt (MN 145)

te parancsolatodtol vártam. de még azt is tudtodra adom. hogy mit (MN 146)

a beliza hire nélkül. mindgyárt azt gondolta volna hogy kedvedet akarom (MN 147)

Aszonyom, felelé erre thamár. én azt jol tudtam hogy illyen hihetetlenségel (MN 147)

nekem vagyon abban modom. hogy azt el hagyassam veled. és tsak (MN 147)

a midön meg látod. hogy azt tselekeszem, a mit mondok, de (MN 147)

melléje jöt. kérvén botsása meg azt néki. mivel azért tselekedte. hogy (MN 148)

kéri mind azon által. hogy azt visgálya meg. hogy ollyan familiábol (MN 148)

néki szenvedni. el végezvén levelit azt fogadá néki, hogy akár mint (MN 148)

bánnyék véle. de ö soha azt el nem mulattya. amivel néki (MN 148)

sok táncz, és vendégség volt azt pedig tsak azö tiszteletire tselekedték (MN 148)

kivánságát. el tekéllé magában. hogy azt az életet is el venné (MN 148)

baltazár szerzet néki. nem hogy azt el üzte volna, de még (MN 149)

mindgyárt meg halna. dom baltazár azt látván. reszketve melléje fut. minden (MN 149)

tégedet inkáb szeretet volna. mivel azt nekem meg vallottad. hogy soha (MN 149)

baltazárt. valamint a kegyetlen beliza azt ohajtotta, ah! már esok aszszonyom (MN 150)

hogy mást nem tekintvén. tsak azt hogy kedvit kereshese. és szeretetit (MN 150)

néki gondgyát viselték, segittségire vivék azt, a ki vigyázot az ö (MN 150)

ki mennyen házátol. mivel ha azt az egész város tudta. ö (MN 151)

hogy mitsoda személlyeket tett melléje, azt sem felejté el. hogy a (MN 151)

irtozva halgatá. de mint hogy azt el vegezte volna magában. hogy (MN 151)

hogy ha nem találhatnáé fel azt az aszonyt. akit udvartol ki (MN 151)

asidót, hogy estvé. hiná hozája azt az aszonyt, a sido mindgyárt (MN 151)

élete felöl. meg valván néki azt., hogy az ö szándéka a (MN 152)

egy részit jová hagyá. de azt nem jóvallá hogy a vicé (MN 152)

aszony udvarában. de mindenek felet. azt jovallom hogy baráttságot tégy abeliza (MN 152)

modon mehetne a beliza udvarában., azt találák fel. hogy erröl. a (MN 152)

a beliza szereteteknek. hogy pediglen azt jobban ki tanulhassam. és veszedelem (MN 153)

ki tanulhassam. és veszedelem nélkül azt magam meg láthassam. a te (MN 153)

Nem akará tehát továb halasztani azt a titkos változást,. a melyröl (MN 153)

melyröl a sidó szollot neki. azt mindenek tudgyák. hogy indiában böv (MN 153)

sidó azonnal hoza olyan füvet. azt meg töré. kifacsará, és a (MN 153)

azon, hogy valamit akor tselekeszik. azt mind Elvirért tselekeszi. és noha (MN 154)

tellyes bizodalomal hozája. ö pediglen azt egészen meg akarván nyerni, azt (MN 154)

azt egészen meg akarván nyerni, azt tette volt fel magaban hogy (MN 154)

Elvir pedig azt nem magyarázá ugy a mint (MN 154)

szivemben ilyen gondolatot tartanom, de azt el nem tagadom elötted, és (MN 155)

elötted, és hasznodban jár., hogy azt el titkollyad. én mindenekben kivannék (MN 155)

szive titkát, és hogy tudhatom azt meg, ha nagyob bizodalomal nem (MN 155)

szollanak mellettek. de isák. ha azt akarod hogy én is szollyak (MN 156)

gyakorta. és válaszát venni,. tselekedgyed azt. hogy ved el az ö (MN 156)

a kegyetlen fejdelem aszony. mindgyárt azt gondola. hogy az két uj (MN 156)

feketeket. de el nem kerülheté azt. a kinek rendeltetet volt., de (MN 156)

és elsöben. meg akará üsmerni azt a két szerecsent. dom sebastien (MN 156)

találok. hogy veled szembe juttassam. azt sem mulatom el (MN 157)

udvarában vagyon egy jó akarom. azt akarnám meg vendégleni véle, arra (MN 158)

másal kéresed arra, mivel ö azt nagyob gyönyörüségel meg tselekeszi éretted (MN 158)

szerethetlek. hogy ne félttselek. én azt meg sajditottam hogy isák néked (MN 158)

baltazaral. hogy meg étessék elvirt, azt gondolá, hogy a jobban meg (MN 159)

meg homályosittaná azoknak gondolatit. kik azt követik. azért hogy meg ne (MN 159)

a rettentö dolgot. azért hogy azt meg gátolhassa. és minden igérvén (MN 159)

beliza. többet nem monda. néki, azt gondolá hogy talám zelim nem (MN 160)

mint ö felelé thamár. és azt kérdem (MN 160)

legy annak szándékában. és szabadisd. azt a leg drágáb, és leg (MN 161)

szerecsent. annak hozája valo hüségit. azt hiddel aszonyom hogy ha meg (MN 162)

ha meg nem tartoztattuk volna azt szerecsent. kész lett volna meg (MN 162)

abban részes volna. és thamáral azt akará el hitetni. hogy egyedül (MN 162)

néki akarnának adni. és hogy azt a mérget másra fordittya, nem (MN 162)

állot volna. ö sem hozá azt elé. hogy esziben ne juttassa (MN 162)

reája biztak. az inditaná benne azt reszketést. mondá néki, tsak lassan (MN 163)

atiédet akarom meg gátolni. azután azt a rettentö italt kezdé el (MN 163)

meg nem akartam halni. tudván azt hogy nem ate parancsolatodbol let (MN 164)

tsak meg botsátok belizának. de azt fogadom hogy soha meg sem (MN 165)

ötet meg étetetni Zélimel. thamár azt elé beszellé nagy okoságal. dom (MN 165)

beszellé nagy okoságal. dom baltazár. azt figyelmeteségel halgatá. és a mikor (MN 165)

hozája. és egy szers mind azt is meg izené elvirnek hogy (MN 165)

utolso akaratomot, de kérlek. hogy azt tsak lisbonában nyissad meg. ahová (MN 166)

nagy keserüségben volt mint ha azt vesztette volna el. ami leg (MN 166)

tudtára adtanak. álváré, és thamár azt kezdék neki jovallani. hogy már (MN 167)

az ö uttyarol, hanem tsak azt mondom meg. hogy hajora ülvén (MN 168)

eleiben adván hogy siettségel kellene azt végben vinni. mivel mind azok (MN 168)

egy nehány napokra akará még azt el halasztani., de az attyafiai (MN 168)

jo akaroi oly igen kivának azt meg tudni, hogy továbrá nem (MN 168)

tselekedtél., abbol el gondolhatom hogy azt a szép tselekedetedet el nem (MN 169)

ki az életét neked köszönvén. azt tsak arra akarta forditani, hogy (MN 170)

üsmértetni véle., azért hogy mások azt ne gondolhasák hogy egyet értenek (MN 170)

Victoria el végezvén a historiáját. azt mindenek szépnek találák, de kivált (MN 171)

miat. amioltátol fogvást a saxok azt hét országra osztották volt., azt (MN 171)

azt hét országra osztották volt., azt el mondhatni, hogy tsak a (MN 171)

égrád azt gondolá hogy az ételred jó (MN 172)

is inkáb nem irigyelék. hogy azt meg érdemlette (MN 172)

és fejdelem aszonyokal akik tsak azt keresték hogy tettzhessenek (MN 172)

a személy. a ki tölle azt el vívé tsudálatosan egy szer (MN 172)

abban gyönyörködöt, hogy a népe, azt a szeretit mutat hozája. és (MN 172)

ezen igen meg keseredék, és azt el nem titkolhatá, az ábrázattya (MN 173)

titkolhatá, az ábrázattya meg változék. azt nagy szomorusag boritá el. és (MN 173)

és kork. aki reája figyelmezet azt észre vevé, és közeleb menvén (MN 173)

vette volt hogy mint tekingette azt a szép leányt. a kit (MN 173)

parancsolhatz, mit kellesék tselekednem. mond azt uram nékem. és had ne (MN 173)

volt. hogy ismét nem láthatta azt a személyt. mikor háza elött (MN 174)

néked kel hát. kedves korkom azt fel keresni, fel találni. és (MN 174)

de uram légy tsendeségben. és azt visgáld meg, hogy senki ugy (MN 174)

hogy valamit nyert. mestersége után., azt mind a leányára költötte. hogy (MN 174)

nehány szoval felele néki. kork azt észre vévén. beszéltetni akará. és (MN 175)

ne titkoly semmit el elöttem. azt mondgyák hogy egy leányod vagyon (MN 175)

miénk. de hogy reménlhetném én azt. hogy kivenne a szegénységböl. mivel (MN 175)

hogy mi tévö lenne. kork azt látván. mondá néki. ne fély (MN 175)

azért el sem titkolom hogy azt akartam meg látni. ha az (MN 176)

jó erkölcsöt annyira szereti., hogy azt szerencsésebbé is teszi (MN 176)

mi igen alá valok lévén azt nem érdemelyük. hogy a király (MN 176)

melyel azatyám volt hozád. tsak azt kérném, hogy a királynak semmiröl (MN 176)

végben. kork. valoságal. szépnek tartván azt aleányt, egészen eleiben adá annak (MN 177)

korktól hogy miformában láthatná meg azt a leányt, azt találák fel (MN 177)

láthatná meg azt a leányt, azt találák fel magok közöt. hogy (MN 177)

volna. mindgyárt parancsolá korknak, hogy azt venné meg. és a házakot (MN 177)

keményen bánt is magával. de azt tsak érzé magában. hogy a (MN 178)

helytelen hajlandoságát. nem lehete hogy azt ki ne nyilatkoztassa Editanak. kérvén (MN 178)

Editanak. kérvén arra ötet, hogy azt verje ki az elméjiböl. és (MN 178)

minden modon azon igyekezék. hogy azt ki verje az elméjiböl. amint (MN 178)

az elméjiböl. amint hogy már azt gondolta volt mindenik. hogy azt (MN 178)

azt gondolta volt mindenik. hogy azt végben vitték. a mint hogy (MN 178)

ötet. azért mind el felejté azt, amit fel tett volt magában (MN 178)

mind addig amég láthatá. és azt is észre vette. hogy a (MN 178)

kerülöm az alkalmatoságot, hogy láthassam azt á fejdelmet, avárosban viszá fog (MN 179)

avárosban viszá fog térni. de azt hitesd el magadal. hogy nem (MN 179)

láthatá ötet akirály viszá tértiben. azt is gondolá. hogy talám egészen (MN 179)

azokot, kik azt el veszik. ha leányok vagyon (MN 180)

a nevét nem tudom., se azt hogy mitsoda rendben vagyon. de (MN 180)

hogy mitsoda rendben vagyon. de azt tudom, hogy ö volt egyik (MN 180)

mondá. hogy ö nem tartaná azt szükségesnek hogy mindenkor a nagy (MN 180)

kik pedig rolla fognak beszélleni, azt irigységböl tselekeszik. anem példa nélkül (MN 180)

király parancsolattyábol. mert ugyan is. azt láttam hogy az a fejdelem (MN 180)

hogy tegedet jobban meg üsmérhessen. azt az urat pedig nem láttam (MN 180)

olyan leányt mint én, hogy azt betsülhesse is. az ö szeretete (MN 180)

mint hogy nem látá korkot. azt reménlé. hogy el is felejtették (MN 181)

ur hozta a parancsolatot. és azt még ma kell végben vinnünk (MN 181)

mind ezeket ö érette. de azt is észre vette. hogy (MN 181)

kezit adván néki. mondá. uram. haazt akarod hogy nyughatatlanság nélkül vegyem (MN 182)

parantsolatnak ellene nem álla. és azt fogadá hogy mindenbé bé tölti (MN 182)

melyet velem tselekeszel. mond meg azt nekem. ha egyedül vagyé itt (MN 182)

által nem hágom parancsolattyát. ha azt mondom néked. hogy magának nintsen (MN 182)

királyt ót találta volna. már azt fel tette volt magában hogy (MN 183)

velünk felelé erre Edita., hogy azt gondollyuk hogy ö illetlen dolgot (MN 184)

hogy ö illetlen dolgot tselekedhessék. azt könnyü látni. hogy tsak a (MN 184)

akar, tégedet meg nyerni, és azt gondold meg. hogy talám az (MN 184)

mindgyárt ötet kezdenék vádolni, én azt hallottam hogy a mely szeretet (MN 184)

engemet monda Etelgiva. és ha azt meg erhetem. hogy a király (MN 184)

legyen hozám. mint sem szeretettel.. azt el hiheted hogy esztelen nem (MN 184)

gátollyam nemzettségem szerencséit. a midön azt betsületem kára nélkül meg szerezhetem (MN 184)

kára nélkül meg szerezhetem. de azt is tud meg. hogy meg (MN 184)

meg. hogy meg tudom vetni azt a szerencsét, hakárával kellene lenni (MN 184)

latni. s’ nem szeretni. Etelred. azt tsudálni kezdé, és vévén észre (MN 185)

mondá néki, látod szép Etelgiva azt a fejdelmet. akinek minden sorsa (MN 185)

áll. ugy tettzik nem szükséges azt tudtodra adnom hogy mint szeretlek (MN 185)

rolam roszat mondani. ne gondollya azt felséged., hogy én arra töb (MN 186)

ne is várjon egyebet. hanem azt a tiszteletet, engedelmeséget. amelyekel minden (MN 186)

az érdemidböl. amelyeket benned szeretek. azt ki vettem volt, a mi (MN 186)

Enged meg had tölttsem bé azt a kedvemet hogy had tegyelek (MN 186)

szivemet, el is olttya benned azt a szerelmet. a melynek gyakorlása (MN 187)

az Etelrednek igen tettzék. és azt akará hogy kork. edita. és (MN 187)

volt az az ora, hogy azt anyira hoszabitá a menyire lehete (MN 187)

véle. hogy hejában ellenzené ö azt, mivel az a király akarattyán (MN 187)

néki minden szavait akirálynak. és azt is hogy mint meg türköztette (MN 187)

lehetzé mindenkor ebben atürköztetésben., gondolodé azt hogy ha meg vallanád néki (MN 188)

Minden bizonyal azt gondolom felelé Etelgiva. ha azt (MN 188)

azt gondolom felelé Etelgiva. ha azt észre találná venni hogy szeretem (MN 188)

és tsak azon igyekeznék. hogy azt el érhesse, azt hid el (MN 188)

igyekeznék. hogy azt el érhesse, azt hid el Edita., hogy azt (MN 188)

azt hid el Edita., hogy azt soha meg nem vallom néki (MN 188)

a kemenységedert. kerdé tölle Edita. azt, felelé néki Etelgiva. hogy magában (MN 188)

el tavozék. és adgya másnak azt a szeretetet, a melyet se (MN 188)

Etelgivához valo szeretetiért. hogy ha azt meg találná tudni (MN 188)

tsak nem minden nap látta azt a szép leányt. de olyan (MN 188)

olyan formában igazgatta dolgát., hogy azt sokáig észre nem vették., azonba (MN 188)

nem tuda mit gondolni. gondolván azt is. hogy akár mely jó (MN 188)

szeretne. ö pediglen. nem hogy azt el erhetné., de keserüségel láttya (MN 188)

semmi hasznára nem voltanak, és azt is gondolá hogy talám Etelgiva (MN 188)

az én szivem soha senkihez azt nem érzette. a mivel vádolsz (MN 189)

hihetö. nekem tartotta volt meg azt a keserves (MN 189)

magam baját. és a magadét. azt nem kérem hogy vegyed viszá (MN 189)

kegyetlen Etelgiva meg gondoltadé jól azt. amit kivánsz töllem. és leheté (MN 189)

rajtam meg ne ijedgy. mert azt fogadom hogy gondom lesz arra (MN 190)

nem mondhatá neki akarattyát, és azt a napot arra rendelvén. magokban (MN 191)

egy másnak sziveknek szándékát. ugyan. azt tsak a szomoruságban tölték el (MN 191)

senkinek is meg mondani. és azt vára hogy egészen meg gyogyullyon (MN 191)

ötet oda kisérni. aki is azt uri modon vivé végben. a (MN 192)

mint hogy elég ideje volt azt jól meg visgálni. azért arra (MN 192)

abban meg gyarapodgyék, érezvén tehát azt magában, hogy semmi attol el (MN 192)

is már régtöl fogva titkolom azt az indulatot. amelyért már meg (MN 193)

nem forog már szerencsétlenségben ha azt meg vallom is. hogy a (MN 193)

soha el nem akarok távozni,. azt el rejtette volt szivemben és (MN 193)

egy szép és nagy fejdelmet, azt szeretni., szánni. részt venni szeretetében (MN 193)

nem vehetem akit nékem szántál, azt könnyen el itelheted. hogy egy (MN 193)

ad meg mostanában az enyimnek azt a jutalmat. amelyel néki (MN 193)

esvén, igen is meg adom azt a jutalmat. amelyet oly igen (MN 194)

hogy szoktassam néked meg adatni azt a tiszteletet, a melyre tegedet (MN 194)

olyan állapotban teszlek, a melyben azt nekem mindenkor meg mondhatod. türköztetés (MN 194)

Felséges király én szeretlek. már azt meg mondottam. holtig azt is (MN 194)

már azt meg mondottam. holtig azt is fogom neked mondani., nem (MN 194)

mitsoda nagy boldogságomnak tartanám en azt, hogy ha hozád érdemeseb rendben (MN 194)

méltó legyen. fejdelem aszonyoknak kel azt a nagy helyt el foglalni (MN 195)

tudgya. hogy engedelmeskedni kell, de azt is tudgya. hogy fejdelmeknek kell (MN 195)

Az én szeretetem azt kivánnya hogy birjalak, ate okosságod (MN 196)

kivánnya hogy birjalak, ate okosságod azt nékem tilttya, mint egyike. mind (MN 196)

az én fel tett szándekomnak., azt senki meg nem változtathattya. és (MN 196)

nem változtathattya. és tud meg azt. hogy tsak a halál. választhat (MN 196)

végtire meg ne jutalmaztassék. de azt meg vallom hogy tartottam attol (MN 196)

is meg gondolván. ugy tekinté azt a házaságot., mint ollyat. amely (MN 197)

ne tekints. mást, hanem tsak azt tekintsed hogy mitsoda betsület a (MN 197)

a király szándékára hajola. és azt itélé magában. hogy ha a (MN 197)

hogy ne igyekeznek azon. hogy azt el ronthassa, de mint hogy (MN 197)

tegedet mint leg jób baratomot. azt meg is bizonyitod, kivánságom szerént (MN 197)

hogy szabad volna tselekedetivel., és azt nem kellene menteni ö elötte (MN 197)

adni tselekedetiröl. ö azt meg halgattya. inkáb engedelmeségböl. mint (MN 198)

tudom meg pirulnál. hogy ha azt jól meg gondolnád, szály magadban (MN 198)

kitöl tarthatz és adgyad annak azt a helyt. amelyet a néped (MN 199)

nékem meg nem mondotta volna; azt el itélheted. hogy azt véghez (MN 199)

volna; azt el itélheted. hogy azt véghez nem viheted, a mit (MN 199)

kivánságomnak, és ugy mint király. azt akarom hogy nekem engedelmeskedgyenek., olyan (MN 199)

tanácsot kérjek tölled., hanem hogy azt jóvá hagyassad. és noha akarnám (MN 199)

a nagy renden valok méltók, azt is gondolá magában. hogy Etelgivában (MN 199)

kezdé el. hogy ditsérni kezdé azt a tsendeséget. a melyben volna (MN 200)

azon. a miolta uralkodik. hogy azt meg tarthassa. mi képpen viselte (MN 200)

gyülekezetet el lepvén., Egrad fejdelem azt mindgyárt észre véve. és noha (MN 201)

bocsánatot kérvén a királytol., ha azt az egész tanács nevével meg (MN 201)

ditsöségének. mind az országnak haszna. azt meg nem engedné nékik (MN 201)

és valamit ki gondolhata ellene. azt ki mondá. az illyen beszélgetés (MN 202)

fejdelemben a királyoknak vérit. és azt a hüséget. a mely arra (MN 202)

hirtelenségit. Etelgiva ismét mondá néki, azt nem tagadom uram mert a (MN 202)

azért, hogy el hagyasam véle azt a szerelmet. a melyben. egyebet (MN 203)

titkolnom szivem hajlandoságát, söt még azt ki kelletet volna nyilatkoztatnom., és (MN 203)

meg nem engedvén a mi azt el olthatta volna. sokal könnyebben (MN 203)

arrol le verjem. tudom én azt hogy ki vagyok. azt is (MN 203)

én azt hogy ki vagyok. azt is tudom hogy mitsoda királynetoknak (MN 203)

én arra reá állok., és azt meg fogod látni. hogy örömel (MN 203)

most tselekedtem. hogy lehetne néked azt meg botsátani. ha hatalmomban volna (MN 203)

meg beszéllene mindeneket a királynak. azt el titkolá. akirály pedig mindeneket (MN 204)

leány is olyan kegyeségel vevé azt a királytol. hogy a király (MN 204)

Ételred el érvén azt a szerencsét a melyet ohajtot (MN 204)

hajlot volna Etelredtöl. a házaságáért, azt gondolak hogy ki tehetik Etelredet (MN 205)

életére vigyázon, és hitesse el azt magával. hogy ha az egész (MN 205)

ö sántzokot ostromoltatni kezdé. es azt meg vevé; arébellisek. jol kezdék (MN 206)

meg nem tudgya szerencsétlenségit. azudvar azt meg tudván. mindnyáján szomoruságban valának (MN 208)

királyhoz. és kérék hogy adná azt avigasztalását. a haldoklo királynénak, de (MN 208)

királyné látogatására menyen, akinek hogy azt tudtára adák. láta hogy nem (MN 208)

ha gond viselésed alá veszed. azt igérhetem magamnak. hogy ajo erkölcsnek (MN 209)

szedni magatoknak az Ételred szivében. azt a szeretetet melyet nekem fogadot (MN 209)

fogadot volt. tarthassátok meg hozája azt a tiszteletet és szeretetet. melyet (MN 209)

haszontalan volna. hanem ved elé azt a bátorságot (MN 209)

és azt a jó erkölcsöt a melyekért (MN 210)

a mi meg rovidithetné életemet; azt sem igérhetem néked hogy élni (MN 210)

mert rajtam nem. áll, de azt fogadom néked. hogy holtig valo (MN 210)

akirálynak illyen tsudálatos szerelmit, de azt meg tudá. és látván reménséginek (MN 210)

személyben, azt már továb nem viheté, nagy (MN 211)

királynak. el vevó tölle. és azt se el nem olvasván. se (MN 211)

meg kéré a hugát, és azt meg nyervén., egy nehány napok (MN 211)

álhatatlanságával. fel nem zavarta volna azt a tsendeséget (MN 212)

esze gyülvén., hartzot állának. de azt el vesztvén. igen kevés tére (MN 213)

együt. viszá hozatá londonba. és azt remenlé magában. hogy anyi fáradcsága (MN 214)

és tsokolgatni kezdé alevelet, és azt mind végig el olvasá. a (MN 214)

kelet venned a haldoklo Etelgivátol. azt a vigasztalást., hogy néked el (MN 214)

Enged meg király nékem azt a kegyelmeségedet., hogy az én (MN 214)

éreztessed azokkal a szerencsétlen fejdelmekel. azt ameg vetést. a melyel voltál (MN 214)

ha valamiben hozam találnak ütni. azt kivánom hogy tsak a felségedhez (MN 214)

nem a méltatlan irigység tselekedteti azt velem. hanem az emlékezete, és (MN 215)

melto aszszonynak. meg nem érdemelném azt a helyet amelyet nekem. hagyot (MN 215)

egy panaszolkodo árnyékhoz vonszon., én azt ezután veled fogom közölni, és (MN 216)

és jobban helyre nem hozhatom azt a meg bántást a melyel (MN 216)

Etelgiva szerencsétlenségit, meg mondám én azt még elöre. mondá hilária. hogy (MN 217)

akarná tartoztatni a társaságot, de azt is tudgyuk hogy a kis (MN 217)

nemes gyülekezet reá ál tanátsomra. azt mondom, hogy a ki még (MN 217)

meg halni, vagy helyre hozni azt a kárt, ámelyet a sok (MN 219)

tett volt az ábrázattyán. Agenor azt eszre vevé., és gondola hogy (MN 219)

szeret tégedet. hogy el felejti azt a nyomoruságot. a melyet el (MN 219)

mutattya hozám. mint ha én azt meg érdemleném., el is titkollya (MN 219)

hogy keserüségre ne indittson, tudván azt hogy azal néked is keserüséget (MN 219)

idegen helyt akarom fel keresni azt a szerencsét., amelyet az én (MN 219)

egy kevés földböl állot. én azt el adtam. egy részit az (MN 219)

szeretetre intet, de mindenek felet azt hagyta, hogy igen nagy háláadásal (MN 220)

Mert ugyan is azt tud meg. hogy timant még (MN 220)

ohajtaták velem hogy meg üsmérhessem azt jó, és ritka atyafit. értésére (MN 220)

volt azért azon igyekezet hogy azt ki verje az elmémböl. mint (MN 221)

hogy én is szerencsére vessem azt az egy joszágomot aki nékem (MN 222)

aki nékem drága. és kedves. azt fel tettem magamban. hogy el (MN 222)

most olyan korodban vagy hogy azt az utat végben viheted, abban (MN 222)

történt el indulásomig hanem tsak azt mondom hogy a kapitány akivel (MN 222)

érzettem magamban, hogy meg látthattam azt az atyám fiát. a kit (MN 223)

Timánt oly kevésre betsüllé azt. a mit agenorért tselekedet, és (MN 223)

agenorért tselekedet, és olyan nagyra azt. hogy engemet reája bizot volna (MN 223)

bizot volna. hogy nem gyözte. azt nekem eléggé köszönni., azt akarta (MN 223)

gyözte. azt nekem eléggé köszönni., azt akarta hogy a házánál ugy (MN 223)

három esztendöt el töltene indiában azt pedig tsak azért. hogy még (MN 223)

gondoltunk., timont. és én. de azt tudom. hogy mindenikünk. tsak egy (MN 224)

egy mást féltettük ahaláltol., és azt valoságal. el mondhatom hogy az (MN 224)

gondolkodván magunkrol., a tengerben uszkálván., azt vigyáztuk hogy mi képpen segitthessük (MN 224)

lyukak voltanak rajta., grádits formára; azt tanácsolám timántnak hogy mennénk fel (MN 224)

volt., hogy el fedezhette elöttünk azt a nagy földet (MN 225)

Egy szoval azt tudgya ki ki., hogy az (MN 226)

sem láttuk. hogy valaki lakná azt a földet. ugy történék egy (MN 226)

kezdék tsudálkozni amidön közeliték hozája. azt gondolám hogy álmomba látom. ha (MN 226)

azt is látám. hogy ö sem (MN 227)

tólla igen tsudálatos volt én azt meg tanitottam volt holmi mulattságos (MN 228)

egy fa alat látám ülni azt a szép leányt. a ki (MN 228)

mesterségekre tanitottam volt a madarat. azt meg mutatám neki, és azután (MN 228)

azután hasonlo képen. el követeté azt a madáral. ezel magát sokat (MN 228)

hogy nékie ajándékozom a madarat., azt igen örömel vévé. és a (MN 228)

a mitsoda szokal adám eleiben azt az (MN 229)

szeretettel volnék hozája. látom én azt mondá timánt. hogy nincsen se (MN 230)

szivünket. mindenüt magunkal hordozuk. de azt meg vallom hogy nem vártam (MN 230)

vallom hogy nem vártam volna azt, hogy illyen vad pusztaságon inkáb (MN 230)

azon által. mutasd meg nékem azt a személyt, a ki veszedelmes (MN 230)

más nap meg mutatom néki. azt is észre vévém akor., hogy (MN 230)

hajlandoságot érez hozám. noha ö azt ugy nem üsméri. de ismét (MN 230)

együgyü neveltetése miat nem tudhatná azt, a mire tanittyák aleányokot (MN 231)

nyilat magamban akarám ütni. timánt azt meg látván. nagyot kiálta. a (MN 231)

voltak rajzolva, el vevém tölle azt az ajándekát. nagy örömel. azután (MN 231)

leheté az. hogy töllem félttsed azt a leányt. üsmérd meg jobban (MN 231)

szive a szeretetre mint atiéd, azt meg vallom. hogy az a (MN 231)

is vagyok hozája. és noha azt érzem hogy ö énnekem magáért (MN 231)

ö énnekem magáért kedves. de azt hitesd el magadal. hogy még (MN 231)

az irás. mint hogy értette azt a nyelvet, álmélkodásal is olvasá (MN 232)

üsméretlen föld mellet. el merült. azt nem tudom hová lettem. de (MN 232)

fokadék sirva. a vad emberek azt észre vévén. hogy meg mutassák (MN 233)

a nyelveket. meg nem érthettem azt sem tudakozhatám meg, hogy miért (MN 233)

miért volnának ollyan kegyetlenek, tsak azt vártam, hogy hasonlo képen bánnyanak (MN 233)

tsudálkozám. nem tudván mire vélni azt. de egy nehány holnap mulva (MN 233)

lako helyünkhöz vivé., és felida azt mindenüt jól meg visgálá. timánt (MN 234)

mit egy szer meg hallot azt nem kelletet töbször mondani néki (MN 235)

férfiakot., és tisztelnék az aszonyokot. azt felelé. hogy az ollyan dologhoz (MN 235)

hanem. hogy a vad emberek azt tarttyák. hogy régenten olyan emberek (MN 235)

rettentö zápor esö el boritván azt ahelyt. a lakosokot tsak nem (MN 236)

fosztot volt. meg értetvén félidával. azt a szemérmet., a melyre igen (MN 237)

igen kell vigyázni egy leánynak. azt meg nem tiltotta volt hogy (MN 237)

idegenségel vagy hozám, el felejtettedé azt, hogy én voltam elsö aki (MN 237)

érdemlem panaszidot. leg elsöben is azt tanultam meg, hogy tégedet szereselek (MN 237)

tanyitot., hogy meg üsmérjem magamot, azt is meg mutatta. hogy ami (MN 237)

néki, ha leg elsöben is azt tanultad meg hogy engemet szeres (MN 237)

hajo felé kezdék integetni véle. azt észre vevék, ugy is tettzék (MN 238)

hogy hol vette volna azt a szép személyt., timánt mind (MN 239)

hogy valamit látod hogy tselekedtem. azt mind a baráttság tselekedteti velem (MN 239)

abban hogy egy hajot vehessek, azt minden képen el készittem és (MN 239)

indiábol jöni. a kik mind azt mondák hogy nem vagy indiában (MN 239)

hogy nem vagy indiában, és azt gondollyák. hogy el vesztél volna (MN 239)

kedves timántom. mondá agenor. de azt nem tudhatod. mitsoda örömmel látom (MN 240)

tudhatod. mitsoda örömmel látom én azt. hogy a meny azért vezetet (MN 240)

mihent meg láta. lehetétté neked azt meg engedni., hogy ate felidádot (MN 241)

volt néki. kérvén. arra. hogy azt arra forditaná a mire néki (MN 242)

hilária kelvén fel helyéböl mondá. azt tudom hogy rövid nap mulva (MN 242)

mind felidák lesznek közöttünk, de azt nem tudom ha leszneké. dom (MN 242)

el indula, és el hagyá azt a kies lako helyt. a (MN 243)

uralkodot, arra utat nyitot lábaival. azt meg mutatta tanitásival., és meg (KKU 247)

tselekedtem. hogy valamenyire kedvessé tehessem azt; a mi a keresztöl és (KKU 247)

hajó után megyen atengeren. közönségesen azt jonak tarttyák. ha sokan sokat (KKU 248)

Valo hogy azt vethetné valaki szememre, hogy hol (KKU 248)

hordozák azö keresztét. a midön azt mondgya. 58 (KKU 249)

akeresztet fel kell venni, és azt hordozni kell, minden halogatás nélkül (KKU 250)

minden nap kel hordozni, és azt soha le nem kel tenni (KKU 250)

szerentsétlen atyának maradéki eszekben juttatván. azt a boldogságot a melyböl ki (KKU 251)

abban áll, hogy viszá hihassák azt a gyönyörüséget mely öket el (KKU 251)

a más kettöt, hogy tselekednék azt a jót., és mennének el (KKU 252)

reá nem álla.. söt még azt felelék néki. hogy az ollyan (KKU 252)

lako helyet itt nem látok, azt sem látom mely felé kel (KKU 253)

melyben az emberek futnak, de azt nem tudom ha üdveségemre, vagy (KKU 253)

örökké valo. {…} mutasd meg nékem azt az utat. a melyen kell (KKU 254)

kristus. Nem ate érdemid tselekedték azt. hanem magam akarattyábol. szállottam le (KKU 254)

a keresztnek uttya, nem hallottadé azt az Evangyéliumbol, aki fel nem (KKU 255)

hogy nem halotta, és valaki azt ne gondolya magában. hogy ezeket (KKU 255)

okoz. annál is inkáb hogy azt tölled hallom. a nékem még (KKU 256)

A kristus. Nem elég azt hallani, hanem még azt meg (KKU 256)

elég azt hallani, hanem még azt meg is kell tartani és (KKU 256)

betüt magát követték, nem tsak azt a keresztet parancsolom én néked (KKU 258)

melyre fel feszitettem. hanem még azt is a melyet fel vész (KKU 258)

pál. fel feszitetett volté midön azt mondgya. távul legyen pedig én (KKU 258)

azon által ne sajnályad uram azt nékem meg (KKU 258)

nem.? ha áitatos együgyüségböl ök azt gondolták., hogy én ollyan formán (KKU 259)

akarnak követni, a kereszteket hordozák. azt gondolá magában. hogy ezt a (KKU 259)

énekelvén a {…} az egész város azt tsudállya vala. némellyek az ö (KKU 259)

még hogy nagy buzgoságbol tselekedné azt. mondá néki, távul legyen hogy (KKU 259)

akadályoztassam áitatos szándékodot. söt még azt akarom, hogy hozám jöj minden (KKU 259)

mene hogy ót el venné azt a jutalmat, a melyet meg (KKU 260)

vala mondani néked. midön én azt parancsolom hogy a keresztet kell (KKU 260)

Igen is uram jól látom, azt az egész emberi nemzet üdveségének (KKU 261)

egész emberi nemzet üdveségének eszközét. azt a gyözedelemnek jelét mely az (KKU 261)

fel. de mond meg uram azt nékem, mitsoda az a második (KKU 261)

nem üsméredé azokat, nem látodé azt a mely olyan mint egy (KKU 261)

szivü. leg nagyob nyomoruságnak tartaná azt, ha leg kisebben is meg (KKU 262)

jelenti, mivel ki nem tudgya azt. hogy ez egyik fö eszköze (KKU 262)

A kristus. Az, azt a szomoruságot jelenti. a melyet (KKU 262)

az atyánk fia halálán, noha azt. ollyan engedelmeségel kell szenvedni, valamint (KKU 262)

ha szinte nehéz is atermészetnek azt el veszteni amit szeretünk, mind (KKU 262)

amit szeretünk, mind azon által azt el kell felejtenünk. ugyan is (KKU 262)

valamely tsufos öltözetre, a kristus azt észre vévén, hogy meg akarná (KKU 263)

Storophila. Tsudálkozásal halván azt. hogy egy személynek némelykor egy (KKU 263)

az embereknek, hogy hamissan tarttyák azt. hogy a szenvedés, nyomoruság. ugyan (KKU 264)

A kristus. A nincsen külömben. azt tudod hogy mitsoda formában mentem (KKU 264)

nem tartoztam, {…} jól láttam én azt. hogy mitsoda nagyon meg bántotta (KKU 265)

nagyon meg bántotta öket avétek, azt is keservesen láttam. hogy mitsoda (KKU 265)

ettöl vagyon. hogy egy auctor azt mondgya, hogy tsak egyedül ennek (KKU 265)

mivel talám tudod. hogy Esaiás azt mondgya felöllem hogy tele vagyok (KKU 266)

A mi a szegénységet illeti, azt szerettem, és kerestem. születésemtöl fogvást (KKU 266)

és káromlásokot halálomkor. nem hánytáké azt a szememre hogy tobzodo és (KKU 266)

hogy meg mutattad miképen kellesék azt hordozni. ki segit engemet. hogy (KKU 267)

szomoruságnak. és a keserüségnek felhöi. azt bé lepik. fel tamadnak azon (KKU 267)

az akadályokon által megyek., tudván azt. hogy azokot nem kel el (KKU 268)

szeretetedet. akereszt hordozására. de elöbször azt akarom. mond meg nékem. miképpen (KKU 268)

az okát. hogy miért kérded azt töllem. és hogy mitsoda hasonlatosága (KKU 268)

magadot. és fellyeb valo árron azt el nem adgya. hanem a (KKU 268)

menyit magad érsz, hogy pediglen azt birhassad. egyéb nem kell. hogy (KKU 268)

menetelt kereszt nélkül. gondolodé hogy azt meg nem engettem volna az (KKU 268)

A kristus. halgassad hát azt figyelmetességel. a mit ez iránt (KKU 269)

sértve, oh! kesergés, mint kinozta, azt a szivet, mely oly tiszta (KKU 270)

oh uram Istenem, tselekedgyed velem azt a kegyelmet. hogy mélyebben meg (KKU 271)

A kristus. meg foghatodé azt hogy mit nyom atüz, és (KKU 271)

valamit el vesztünk. annyiban szánnyuk azt. a menyiben szeretettel voltunk ahoz (KKU 271)

rendeltettünk. 1 {…} kellé ez után azt tsudálni. hogy ez életben, kereszteket (KKU 271)

attol meg nem menthetné; mivel azt hallá magátol akristustol. hogy egy (KKU 272)

elmémnek kételkedésit. kérlek mond meg azt énnekem, miért akarod hogy nyomorgattassanak (KKU 272)

A kristus. leányom. azt néked elég meg tudnod. hogy (KKU 272)

szomoruságot. és nyomoruságot nem szenvednél. azt gondolnád magadban. hogy ezek, azok (KKU 273)

avilág tele keserüségel, még is azt szeretik, hát még mint nem (KKU 273)

ezt az igazságot. nem hiszedé azt, hogy az Isten veghetetlen jó (KKU 273)

az örökké valo tüzre, mivel azt nem mondgyák. felölle, hogy valamely (KKU 273)

abeszédek. fel háboritották elmémet, ha azt nem hinném, hogy az Isten (KKU 274)

mindeneket; véghetetlen bölcseségel., nehezen foghatnám azt meg. hogy az Isten igy (KKU 274)

A kristus., Miért azt. hiszem ezt még apogányok is (KKU 274)

C 33. socrates nem mondgyaé azt. hogy a fájdalom és a (KKU 274)

kisérné a szomoruság. az Evangelium azt mondgya hogy az aszszonyi állatnak (KKU 274)

ezek aprobák, mivel az Isten azt jól tudgya. azon kivül is (KKU 275)

kristus. avalo hogy az Isten azt jol tudgya nem is azért (KKU 275)

Istenhez valo szolgálattyokban, gyakorta tsak azt gondollyák. hogy. ez életben valo (KKU 275)

ez életben valo boldogságért tselekszik azt, de világosan meg mutattya a (KKU 275)

az illyen példa, azért hogy azt kövessük (KKU 276)

még mást is mondok néked, azt hogy, a békeséges türés a (KKU 276)

Storophila. azt tudom hogy az Isten atyai (KKU 276)

A kristus. látom én azt leányom. hogy te tsak az (KKU 276)

szoval semmit nem szenvedni, tudodé azt, hogy abékeséges türés. annak örül (KKU 276)

Storophila. Uram ne bánnyad ha azt kérdem te tölled. miképpen lehet (KKU 277)

tsalod leányom magadot, nem tudodé azt, hogy az Isten önnön maga (KKU 277)

Isten önnön maga abölcseség. és azt meg sem kel gondolni hogy (KKU 277)

a szabadulásra utat nyit. hogy azt el szenvedhessétek, 1 {…} hogy ha (KKU 277)

tésznek, mint sem kellene. gondolodé azt, hogy az Isten anyi keresztet (KKU 277)

és mértékel rendelt el, {…} ö azt jól tudgya. hogy kinek kinek (KKU 278)

keresztet. és annak erejét. akinek azt kell hordozni. és azt ollyan (KKU 278)

akinek azt kell hordozni. és azt ollyan bölcseségel intezi el. hogy (KKU 278)

emberek igen meg terheltetnének. és azt el nem viselhetnék. ha mértékel (KKU 278)

igazán az Isten joságárol. hallottadé azt, hogy a viaskodoknak birái nem (KKU 279)

és az embereket., az emberekel. azt el kel hinned, hogy az (KKU 279)

az erejét meg fontollya, ö azt által látta öröktöl fogva. hogy (KKU 279)

hordozák az ö keresztét. amidön azt mondgya (KKU 280)

magát. nem jóbb volnaé inkáb azt mondani. hogy minden ember hordoza (KKU 280)

mondani. hogy minden ember hordoza azt. vagy akarja, vagy sem (KKU 280)

nem de szenvedni kell, hanem azt mondottam., ha ki akar én (KKU 280)

ki. szabadságban hagya halgatoit., hogy azt tselekedhessék amit akarnak, ugy inkáb (KKU 280)

hogy valamit meg mivellyen: ugy azt is el mondhatni, hogy annak (KKU 280)

azokon a ki mondhatatlan jokon., azt el mondhatni. felöllök, hogy nem (KKU 281)

mit kereshetnének az emberek, hogy azt benned fel nem találnák. kivánnyáké (KKU 281)

uralkodni, de nem velem szenvedni. azt akarnák (KKU 281)

is, értedé ezt mit tészen, azt hogy arest akarna. parancsolni. velem (KKU 282)

ajutalmat szeretnék, de nem aviaskodást. azt akarná hogy meg koronáztatnék, hartzolás (KKU 282)

parancsolya. hogy valamit véghez vigyen; azt a dolgot már akarja, nem (KKU 282)

részint akar valamit. más részint azt nem akarja, nem egyéb hanem (KKU 282)

az ég felé emeli, és azt amulando gyönyörüség a föld felé (KKU 282)

azon egy lélek kiványa, de azt nem kiványa tellyes és egész (KKU 282)

valamely jó dologban foglalatoskodik, valojában azt nem tudom mi formában., de (KKU 283)

de ugy történik. hogy vagy azt egészen el mulatom. vagy más (KKU 283)

tsak valamenyíre kiván valamit. de azt buzgoságal nem követi, inkáb mondhatni (KKU 283)

sok héja vagyon annak, hogy azt valoságal akarja, amit láttzik akarni (KKU 283)

indulna. de mindenkor meg áll. azt mondanák hogy megyen, és sokat (KKU 283)

egy képnél, tanuld meg hát azt leányom. hogy a leg nagyob (KKU 283)

akarjak. és hogy végben vigyem azt, a mit akarok (KKU 284)

mesterem semmit is ugy, mint azt. hogy a te beszédid bé (KKU 284)

te beszédid bé tellyesedgyenek, mivel azt mondád az évangyéliumban., mikor fel (KKU 284)

erdöben el tévelyedtél. még is azt gondolod hogy ök holtig fogják (KKU 284)

Storophila. mind azon által uram. azt reménlem, hogy a midön meg (KKU 284)

volna az erdöben. a másika azt gondolá hogy haragjában viszá tért (KKU 285)

el véle., hogy meg láthassák azt a menyei iffiat. akinek oly (KKU 285)

ate lelked üdveségéért, nem láttyuké azt minden nap. hogy atestet metélésre (KKU 286)

Hilaria, még is azt mondom. hogy a szenvedés, a (KKU 286)

el az eget. miért mondod azt hogy semmit sem tehetz. mondgyad (KKU 287)

nagy érdemü emberek honnét vették azt az eröt és bátorságot., de (KKU 287)

azon lenned hogy meg találhatnád azt a lelket. mert a ki (KKU 288)

törödöm azon hogy meg üsmérjem. azt a lelket. aki tsak a (KKU 288)

int mínket, kivánnya, és várja azt. akinek tettzik, de én abban (KKU 288)

néked még előre., tudom én azt, hogy kevesen vannak ollyanok kik (KKU 288)

keskeny ajton bé mehessenek. hallottadé azt valaha, hogy mit kérde egyszer (KKU 288)

A kristus. miért kérded azt töllem. kérdezd meg az én (KKU 289)

reménségit abban kellene teni. hogy azt birhatná (KKU 289)

Honoria. mit beszélsz néném, azt meg vallod hogy uri nemböl (KKU 290)

valo leány vagyok. még is azt kivánod hogy egy kis aszony (KKU 290)

kis aszony a vállára vegye azt az utálatos fát, arabok kinzo (KKU 290)

a halálnak fáját. nem olvastadé azt hogy testel gondolatal. szemmel, és (KKU 290)

hozod elö apogányokot., jol tudod azt hogy a kereszt nagyon fel (KKU 290)

Leheté honoria nyomorultnak nevezni azt a fát. mellyet az anyaszent (KKU 290)

fának hiják a keresztet. én azt tudom. hogy akik a keresztet (KKU 290)

a kristus szolgáloja vagyok. és azt akarom, hogy meg tudgyák. hogy (KKU 290)

hogy meg tudgyák. hogy én azt ditsöségnek tartom. mivel a keresztényi (KKU 290)

a buzgoságnak titkát. és ha azt meg tekintenéd. hogy én az (KKU 291)

de soha sem kell nékie azt szégyennek tartani, a mit én (KKU 291)

vetettem vállaimot, és azt mindenek láttára hordoztam. azert hogy (KKU 292)

ha pedig egy Istenes tekinti azt. abban annak hite ujab erött (KKU 292)

mit az Istentelenek meg vetnek, azt a szentek ditsöségesnek tarttyák, ki (KKU 292)

tehát akeresztet mivel aditsöségnek királlya azt gyalázatnak nem tartotta, nem esztelenségé (KKU 292)

A kristus. nem tudodé azt leányom. hogy mit felele Dávid (KKU 292)

és tsufságnak. avilágiak elött, amidön azt kerüllyük amit ök keresnek, és (KKU 292)

kerüllyük amit ök keresnek, és azt keresük, amit ök el kerülnek (KKU 292)

valo hogy az apostoloknak fejdelme., azt töllem tellyeségel meg nem vonta (KKU 293)

hanem tsak el halasztotta. akarván azt. hogy eduárdus király is eszköze (KKU 293)

vagyon ö hozája. ezaz apostol azt parantsolta nékem, hogy hozája menyek (KKU 293)

és parancsolá. hogy hoznák eleiben azt a szegényt, akirály. azon szennyesen (KKU 293)

és a templomban vivé. akik azt láták, némellyek tsufságnak tarták, nemelyek (KKU 293)

alázatoság nagy ditséretre méltó. de azt tudom. hogy a mely idöben (KKU 293)

A kristus. azt leányom jól mondod; az én (KKU 293)

a keresztet azért, hogy avilágiak azt meg vetik, és tsufságnak tarttyák (KKU 294)

mint sem méltoságban lenni. tudván azt hogy az Isten szolgájának gyalázattya (KKU 294)

fogják látni az igazakot ahamisak azt látván meg haborodnak iszonyu félelemel (KKU 294)

életben valo kinokrol. Hanem tsak azt akarnám meg tudni. ha aza (KKU 294)

leányom. akár mit tselekedgyenek de azt el nem kerülik. mert aki (KKU 295)

akar engemet követni akeresztnek uttyán., azt követni fogja a kereszt és (KKU 295)

aki pedig evilágra jő, annak azt hagyák hogy visellye keresztét. nagy (KKU 295)

koronáját. se királyi páltzáját, se azt a körülötte lévö fényeséget. hanem (KKU 296)

a körülötte lévö fényeséget. hanem azt tekinttsed mitsoda iszonyu sok gondal (KKU 296)

de a bünösök, nem tarttyák azt keresztnek, hanem kedveségel valo foglalatosságnak (KKU 296)

terhem könyü, {…} és azoknak, akik azt hordozák, lelki nyugodalmokra leszen, avétkeseknek (KKU 296)

A kristus. azt jol mondád hogy ugy tettzik (KKU 297)

ne engedgyed hogy soha is azt meg probályam (KKU 298)

szenvedésre valo. nem is tudgyák azt azok. akik nem probálták. akarodé (KKU 298)

melyet nem minden foghatt meg, azt meg vallom hogy magam sem (KKU 298)

Storophila. miért nevezik tehát uram azt gyönyörüségnek. ha abban semmi kedveség (KKU 299)

magával ellenkezik. tsudálom is hogy azt a nevet adták nékie. mivel (KKU 299)

efféle. tsak atorkoságtol vagyon. ebböl azt hozhatom ki. hogy az olyanok (KKU 299)

testet. mind a lelket., mivel azt minden tudgya, hogy a ki (KKU 299)

arrol. örömest hallok beszélleni. azért azt ezután, nem is fogom ugy (KKU 299)

fertelmes gyönyörüség. sok nyughatatlanságot okoz. azt a keserüség, és a bánat (KKU 299)

kételkedgyél leányom. mivel az irás azt tövisnek nevezi, mert valamint hogy (KKU 300)

ha történetböl a kutya ugat. azt gondollya hogy a tolvaj jár (KKU 300)

kik a betsületet keresik, amég azt el érhetik, azok a kik (KKU 301)

dolog vagyon ót, mivel én azt tartom hogy sok keresztet. és (KKU 302)

tsudállya a királyoknak boldogságokot., de azt nem tudgya. hogy mitsoda veszedelemben (KKU 302)

Storophila. most látom azt az igazságot. amelyet sokszor hallottam (KKU 302)

én ahoz adologhoz nem tudván, azt gondoltam hogy leg aláb atest (KKU 303)

meg elegyitve méregel, atöbbi közöt, azt kedves dolognak tarttyák. az egy (KKU 304)

akit az Isten esze adot, azt az ember el ne válasza (KKU 304)

a házasok is. nem tsak azt az egy kötelet viselik. a (KKU 304)

szabadságoktol. mivel aköteleség egyaránsu, és azt, egyik a másikára nem adhattya (KKU 304)

az aszonynak állapottya nem jóbb, azt gondolya. hogy avéle adot gazdagságal (KKU 304)

egyet nem találtam {…} mint ha azt mondaná. hogy igen bajal talaltam (KKU 305)

szerencsés. az. amásikának szerencsétlensége, mindenik azt kiványa magának, a mi másnak (KKU 306)

méltó a szánásra. az egyike azt sirattya hogy meg holt afia (KKU 306)

meg holt afia, a másika. azt, hogy még életben vagyon (KKU 306)

még minek elötte meg probállya azt a keserüséget. özvedgyé marad. hogy (KKU 307)

a kiknek a lélek üsméreti azt meg engedi, ugy anyira hogy (KKU 307)

abban a rendben menni akik azt végben vihetik, és a magok (KKU 307)

noha nagy kedvem legyen is azt hordozni. mind azon által érzem (KKU 308)

tagadgya meg magát. mivel én azt nem mondhatom hogy nem vagyok (KKU 309)

mondhatom hogy nem vagyok. se azt nem hitethetem el magamal hogy (KKU 309)

az aki valoságal láttatom lenni. azt gondolom hogy a maga meg (KKU 309)

példának okáért. a. ha valakitöl azt kérdenek, péter vagyé té,? azt (KKU 309)

azt kérdenek, péter vagyé té,? azt felelné reá nem vagyok. noha (KKU 309)

A kristus. leányom látom én azt. hogy az évangyéliumnak igazságiban igen (KKU 309)

a példa ezt világosabbá tészi, azt irják egy iffiu felöl. {…} hogy (KKU 309)

jób modgyát nem találá, mint azt hogy kerülni kezdé. az okáért (KKU 309)

nem felele. tsudálni kezdé. és azt gondolá hogy talám anyi idötöl (KKU 309)

éll én bennem. mint ha azt mondaná. én meg holtam. magamnak (KKU 310)

másik attya fiához. és kérné azt azon dologra mert ö már (KKU 310)

nem várhat. hát nem tudodé azt felelé a remete. hogy én (KKU 310)

az én apostolom. a midön azt mondgya. hogy akristus meg holt (KKU 310)

akertben. hogy jobban teremjen., és azt gyükerestöl ki veszik. hogy jobban (KKU 310)

mint ha el vesztette volna azt, a mi volt. és olyanná (KKU 310)

eza tudomány szükséges. hogy ha azt jól meg (KKU 310)

mit tegyen mást meg tagadni, azt is könnyen meg fogod. hogy (KKU 311)

még ha olyan idegenségel tekintenéd azt., mint ha ötet nem üsmernéd (KKU 311)

mint ha ötet nem üsmernéd. azt meg tagadásnak nevezhetnék., eszerént is (KKU 311)

bánnál magadal., ugy hogy ha azt vernék. sütnék., vagy akár mit (KKU 311)

mit szenvedtetnének is véle. de azt nem kellene szánnod, mint ha (KKU 311)

legyek mint a hólt, én azt meg vallom hogy az emberi (KKU 311)

engemet., a midön nem akará azt veszedelemre tenni., ugyan azért is (KKU 311)

állat.? {…} nem azért mondám én azt. hogy az anyámot meg akartam (KKU 311)

meg akartam volna szégyenitteni. hanem azt akartam meg mutatni, hogy á (KKU 311)

nézve, egy szer a midön azt mondák nékem. imé ateanyád, és (KKU 311)

fiai. kün állanak keresvén tégedet, azt felelém arra, kitsoda az én (KKU 311)

atyam fiait. hanem azt akarám meg mutatni, hogy a (KKU 312)

is elegendöt tudcz anyit. tsak azt jóra fordittsad, a mit halottál (KKU 312)

fordittsad, a mit halottál. és azt kövessed (KKU 312)

A kristus. azt tudod hogy az ember két (KKU 312)

gyönyörüségeket, el kel tehát rontani azt a fiókot, mivel ha az (KKU 313)

hordozni a keresztet, az értelem azt fogja néked jovallani, hogy minden (KKU 313)

jobban nem tselekedhetel tehát. mint azt. hogy mondgy ellene mind ezeknek (KKU 313)

uram a mi töllem lehet. azt el nem mulatom. de kérlek (KKU 314)

aházhoz érkezvén. nagy buzgoságal olvasá azt minden nap. de oh! mitsoda (KKU 314)

mivel egy kevés idö mulva, azt el. kezdé mulatni. ugy anyira (KKU 314)

keresztet fel kel venni. és azt hordozni kell. minden halogatás nelkül (KKU 315)

tesznek fel valamit magokban., de azt immel ámal viszik végben, mivel (KKU 315)

kezdé tagadni.. mondván. nem üsmérem azt az embert (KKU 315)

a keresztnek terhét. nem akarom azt tellyeségel el kerülni. kérlek ne (KKU 316)

kerülni. kérlek ne bánnyad ha azt egy kevés ideig el halasztom (KKU 316)

honnét vagyon ez az idegenség. azt tsudálom hogy illyen hamar akarod (KKU 316)

mulassad meg térni azurhoz, és azt naprol napra ne halogassad., mert (KKU 316)

tsak egy nehány észtendökig lehesen azt el halasztani (KKU 317)

azokot az esztendöket, nem tudodé azt, hogy az embernek napjai rövidek (KKU 317)

restnek aki tsak mindenkor halogat; azt nem tudod hogy hol vár (KKU 317)

hol vár tégedet ahalál. azért azt mindenüt várni kell (KKU 317)

az ur terhét hordozni. de azt még iffiuságban kell hordozni. nem (KKU 317)

te idöseb vagy amás kettönél. azt is meg engedem hogy iffiu (KKU 318)

kivánhatz hát leányom nagyobbat, mint azt hogy engemet követhess., menyi iffiu (KKU 318)

korodban hordozni akeresztet. mint sem azt idöseb korodra halasztani. a melynek (KKU 318)

el érése bizonytalan. igen könyü azt viselned amihez, gyermekségedtöl fogva szoktál (KKU 318)

én mondottam. mivel nem mondottam azt. hogy mindenik vegye fel akeresztet (KKU 319)

választani a mitsodás tettzik, hanem azt az Isten kezéböl kell el (KKU 319)

meg tsalatkoztam botsásd meg tudatlanságomot., azt gondoltam hogy anyomoruságok közöt, mindenkor (KKU 319)

minden jónak, hogy lehetne tehát azt mondani. hogy rosz származik ötölle (KKU 319)

a nyomoruságok.? a mint már azt meg mondottam. azok jók. és (KKU 320)

és üdveségesek. hogy lehet tehát azt rosznak hini, a mi. örökös (KKU 320)

valoságosan az oltári szenttségben vagyok,? azt tudom hogy hiszed., de mond (KKU 320)

mond meg nékem miért hiszed azt (KKU 320)

te aki örökös igazság vagy., azt nékünk ki nyilatkoztattad. és szenttséges (KKU 320)

kristus miért nem hiszed tehát azt. hogy a kereszt és a (KKU 320)

A kristus. azt hogy, ha a kereszt jó (KKU 320)

kereszt jó. tehát., nem hogy azt el kellene vetni. de söt (KKU 320)

kellene vetni. de söt még azt kivánni kellene. és a jók (KKU 320)

uram. de kitsoda az, aki azt tselekedgye (KKU 320)

A kristus leg elöbször azt én tselekedtem. hogy az által (KKU 320)

széknél, mit mondottak én felöllem. azt mondották, hogy meg tudom vetni (KKU 320)

bujálkodás rosz tehát, mivel én azt meg vetettem. és a szenvedés (KKU 320)

és a szenvedés jó. mivel azt választottam (KKU 320)

A kristus. látom én azt storophila. hogy te azt nem (KKU 321)

én azt storophila. hogy te azt nem tudod menyin voltanak. és (KKU 321)

mellettem lennél., mivel nem kel azt tenéked visgálnod. hogy miképpen bánik (KKU 321)

meg elégedéké egy kis keresztel.? azt pedig ne gondollyad. hogy ö (KKU 321)

mostanában, nem kivánom tetölled, se azt hogy anyit tselekedgyél mint azok (KKU 322)

mint azok tselekedtek, hanem tsak azt kivánom tetölled., hogy ne amagad (KKU 322)

akarattya szerént válaszad akeresztet és azt ne mondgyad. örömest szenvednék. illyen (KKU 322)

hordozhatom. az ollyan aki tsak azt akarja szenvedni, és anyit a (KKU 322)

ajó erkölcs vagyon, nem tekinti azt, hogy ha aláb valoé. felyeb (KKU 322)

egy aránt veszi aszenvedést, és azt ugy veszi, mint ha az (KKU 322)

az én oktatásimot, nem hiszedé azt. hogy mindeneket az örökké valo (KKU 322)

elméjit követvén. ostobául tselekedtem. és azt meg vallom. hogy a testnek (KKU 322)

magáét, hanem idegen keresztet visel. azt pedig el itélheted, hogy a (KKU 322)

viselni, és melyikét nem, holot azt nagy alázatoságal, és engedelmeségel kell (KKU 323)

keresztet, és mint hogy már azt tudod., azért vigyáz, hogy többé (KKU 323)

reá álla, hogy fel venné azt a keresztet, melyet az ö (KKU 323)

kezdé vonni a keresztet, de azt látván, hogy mindenek meg tsufolnák (KKU 323)

szégyenelvén. akeresztért valo gyalázatot. akristus azt látván,. egy kevés ideig látatlanná (KKU 323)

meg arol. hogy én nem azt mondottam, ha valaki utánnam (KKU 323)

után vonya akeresztet. hanem hogy azt fel vegye, hordoza, és kövesen (KKU 324)

ez által egyebet mondani. hanem azt, hogy a keresztet fel kel (KKU 324)

emelni, mint drága állapotot. és azt hordozni kell (KKU 324)

az a valoságos nyomoruság., ha azt nem tudgyák. vagy nem akarják (KKU 324)

de uram kérlek ki tselekedhetné azt (KKU 324)

az Istenben veti minden reménségit. azt meg engedem neked. hogy az (KKU 324)

a szenvedést, a keresztet hordozni, azt szeretni, atestet sanyargatni, de a (KKU 324)

el is szaladcz. de ha azt, az igazságnak. kezével. fel veszed (KKU 324)

az egész teste akeresztet., tudodé azt storophila. hogy én az egész (KKU 325)

forditottam, hogy szenvedhessem hát én azt. hogy olyan idegenül szolgályon engemet (KKU 325)

storophila semmit nem felele, akristus azt látván. meg akará véle üsmértetni (KKU 325)

Storophila azt meg vallom igazán, hogy igen (KKU 325)

vessed reám szemeidet., meg tekintvén azt. hogy én az öröm. és (KKU 325)

tsak féreg, és nyomoruság vagy, azt tudod hogy amidön ajérusálem kapuján (KKU 325)

volna. azén keresztem, nem tudodé azt. hogy az én tanitványim azt (KKU 326)

azt. hogy az én tanitványim azt ditsöségnek tartották, ugyan azért is (KKU 326)

A kristus. hogy ha azt a kegyelmet meg nem engedném (KKU 326)

és ártatlan volnál. nem tudé azt, hogy meg botránkoztattad azokot, akik (KKU 326)

volnál. noha nem régen mondám azt néked, hogy engemet, a ditsöség (KKU 326)

az életre akarsz érni, kövessed azt, a mi arra vezet, vesd (KKU 326)

vetz keresztet, hogy meg mutassad azt, hogy nem szegyenled követni tanitásomot (KKU 326)

is mind ezeket magával. mondá. azt meg vallom uram. hogy sok (KKU 326)

emberek mondani, az én apostolom azt mondgya, hogy a mi ditsekedésünk (KKU 327)

éneket mondasz, nem mondom én azt hogy a nehéz ne legyen (KKU 327)

világ a mi övé. szeretné azt, de mint hogy. el választottalak (KKU 327)

azért gyülöl tégedet evilág. {…} de azt tud meg. hogy még te (KKU 327)

még gyalázatos halál is lenne. azt keresték. hogy mindenek elött. utálatos (KKU 327)

uttyan nagyot haladtam volna. de azt is akarnám. ha nagy bátorságom (KKU 328)

agyalázatokot. az utnak. közepin., hogy azt szomoruság nélkül szenvedik. avégin pedig (KKU 328)

szomoruság nélkül szenvedik. avégin pedig azt háláadásal veszik. láttam, mondgya olyan (KKU 328)

illettenek. az egyike azok közül azt érezvén. azon fel háborodot, mind (KKU 328)

neheztelésit el titkolta, a második azt örömel szenvedte. a harmadikának. tsak (KKU 328)

akar el kerülni, másban esik. azt meg tanulta vala, hogy nem (KKU 329)

fel vevé a keresztet; de azt keresztül tevé maga eleiben. olyan (KKU 329)

és mindenek tekintik vala ötet, azt is gondolá. hogy már ö (KKU 329)

meny országnak szoros kapuján. olvastadé azt. hogy ársénius remete aházában lévén (KKU 329)

egy templomban bé menni. de azt végben nem viheték. mivel a (KKU 329)

akarván meg tudni. a szozat azt felelé nékie. hogy az, az (KKU 330)

keresztet. a hejában valo ditséretért, azt tud meg. hogy az ollyan (KKU 330)

Storophila. én uram azt tsak azért tselekedtem hogy el (KKU 330)

azért tselekedtem hogy el kerülhessem azt a vétket. a melyröl meg (KKU 330)

egy kis ditséretet várni. én azt olvastam hogy a ditséret bátorságot (KKU 330)

meg bátoritani. akereszt hordozásra. gondolván azt, hogy szabad azal akis segittségel (KKU 330)

néked semmi jutalmat nem adhatnak, azt kellene tudnod hogy az Isten (KKU 330)

az égben irják. és te azt akarod hogy eföldön (KKU 330)

Storophila. soha sem gondoltam volna azt uram. hogy rosz volna valami (KKU 331)

A kristus látom én azt. hogy az áitatoságnak iskolájában még (KKU 331)

te igen keveset tanultál., hallottadé azt valaha. hogy én mit mondottam (KKU 331)

emberektöl ditséretet nyerjenek. mivel én azt akarom. hogy az áitatoságnak tselekedetit (KKU 331)

hogy az én atyám. aki azt titkon láttya, nyilván meg jutalmaztassa (KKU 331)

hasznosok., de hogy kövessem beszédimet. azt mondom néked, nem hejában mondotta (KKU 331)

nintsen is kulömben, mivel Dávid azt mondgya. hogy az Isten meg (KKU 331)

meg szolgálodot., hogy miképpen lehessen azt el kerülni (KKU 331)

és egyenes lészen. nem elég azt meg visgálni, ha ate tselekedeted (KKU 332)

ha ate tselekedeted jóé. hanem azt kel meg visgálni. ha a (KKU 332)

hogy ha tsak ajó szándék. azt nem élteti, ne tselekedgyél tehát (KKU 332)

tettél fel. az Isten ditsöségire., azt egyaránt. mind végig kövessed (KKU 332)

Storophila. de uram miképpen kerüllyem azt el. hogy az emberek ditséreteket (KKU 332)

A kristus. el kel azt magadal erösen hitetni. hogy az (KKU 332)

ártatlan galamb. nem tudván tehát azt jól. hogy mire adná magát (KKU 333)

is el felejtetted, nem mondottamé azt meg, még eleinten. hogy ha (KKU 333)

magát menteni monda, uram én azt gyakorta hallottam. hogy a lágy (KKU 333)

nem engemet vész kalauzodnak. gondolodé azt, hogy nem volt annak oka (KKU 334)

engemet kalauzul, mivel az evangyéliumban azt mondottam. hogy nem elöttem. hanem (KKU 334)

botsás meg uram nékem. mivel azt nem gondoltam hogy nem jó (KKU 334)

A kristus. nem elég azt tselekedni amijó, hanem azt jól (KKU 334)

elég azt tselekedni amijó, hanem azt jól kell tselekedni. igen nagy (KKU 334)

kell tselekedni. igen nagy kevélység azt gondolni hogy nintsen szükséged amás (KKU 334)

hogy nintsen szükséged amás tanáttsára, azt hagyom tehát néked hogy magadot (KKU 334)

Storophila ki gondolhatná uram. azt. hogy oly nagy veszedelemre tegyem (KKU 334)

a magad elméjire támaszkodnod, és azt kivánnod hogy engemet meg elözz (KKU 334)

vagy azokot kik hely tartoim., azt elég meg tudnod hogy mi (KKU 334)

a szó. távozál el tölem. azt teszi, kövess engemet., elöttem akarszé (KKU 334)

nékem adni. holot tenéked kel azt töllem venni, azért is nevezém (KKU 334)

mehetet az égben, még is azt mondom néked, hogy az, aki (KKU 335)

helyböl, mivel miképen tudhatom én azt meg. és ate néped, hogy (KKU 335)

nélkül. hogy ha futni akarsz., azt is meg engedem, de ugy (KKU 335)

szent tanitásomot hamiságal vádolták. és azt tsufságal illették (KKU 336)

vala, kevesen lévén ollyanok. kik azt keresték volna, az elsö idöbéli (KKU 336)

menyei kapu, mind addig. valamég azt meg nem nyittá a te (KKU 336)

miképpen lehessen nékem meg hálálnom azt a kegyelmet melyet velem tettél (KKU 336)

meg nem mutattad volna nékünk azt az utat. és ha magad (KKU 336)

meg hogy miképpen hordoztam én azt. erre valo nézve mondgya az (KKU 336)

például nem veszen. a nyomoruságban., azt nékem nem is ajánlya, és (KKU 337)

nem is ajánlya, és ha azt nem szenvedi érettem., nem lészen (KKU 337)

kedves. ezért is mondottam én azt. hogy a ki fel nem (KKU 337)

A kristus. azt jól mondod, mivel én vagyok (KKU 337)

tekintenünk a mi fejünkre. és azt kell mondanunk. ha ö véle (KKU 338)

nekünk mit nem kellene szenvednünk., azt kivánom uram, hogy az én (KKU 338)

meg probálá Dávid, a mikor azt mondgya. a bövségben lévén, azt (KKU 339)

azt mondgya. a bövségben lévén, azt mondottam. hogy soha meg nem (KKU 339)

Hasonló változást fogunk látni storophilában. azt láttuk. mitsoda örömel hordozta a (KKU 339)

mit gondolsz storophila. nem veszedé azt észre hogy meg gyalázod akeresztet (KKU 339)

a kereszt. igen hoszunak tetzvén, azt gondoltam. hogy abbol egy darabot (KKU 339)

mint sem gondolod a midön azt mondod hogy az a kereszt (KKU 339)

az a kereszt hoszunak tettzik. azt jól mondod. mert a tsak (KKU 339)

intenéd magad a szenvedésre és azt mondanád. legyünk békeséges türésel; a (KKU 339)

a keresztnek sulyát. de meg azt nem hordozni. a sem volna (KKU 340)

és a kinek, el kellene azt magával hitetni. hogy egy keresztényhez (KKU 340)

és nem tudom miképpen mondhattyák azt. hogy a kereszt. se nem (KKU 340)

se nem nehéz. noha mi azt. láttyuk. tapasztallyuk, és érezük hogy (KKU 340)

egyike, akinek nagyob elméje vagyon, azt gondollya hogy a kereszttye szalma (KKU 340)

elött könnyünek láttzot lenni nékie, azt az után igen sulyosnak találá (KKU 340)

viselni, azon igen szomorkodék, és azt igen nagy keresztnek tartá. a (KKU 340)

keresztnek tartá. a többi pedig azt semminek tartották. ugy történék egyszer (KKU 340)

lehete anagy kereszt miat, anovitius azt látván. hozám jött nagy siettségel (KKU 340)

mint sem a másét. és azt nagyobnak is tarttya a másénál (KKU 341)

másénál, akinek a foga fáj. azt gondollya, hogy másnak nem lehet (KKU 341)

szenvedni. akinek a feje fáj, azt tarttya. hogy annál nintsen semmi (KKU 341)

annál nintsen semmi nehezeb, közönségesen azt mondgyák, hogy inkáb szenvednének el (KKU 341)

más féle nyavalyát. mint sem azt, a melyet szenvednek, azt meg (KKU 341)

sem azt, a melyet szenvednek, azt meg vallom. hogy én is (KKU 341)

vágjak a keresztemben. enged meg azt leg aláb, hogy meg gyalultassam (KKU 341)

terhelvén. meg könnyebit tégedet., vagy azt. a mi meg könnyebitvén. meg (KKU 341)

nagyobittya érdemedet., de a könnyebség azt meg kissebitené (KKU 341)

örökké valo bölcseség. nem tudná azt. hogy mit tehet az emberi (KKU 341)

emberi erö, hanyszor mondottam már azt te néked, hogy az Isten (KKU 341)

a szabadulásra utat nyit. hogy azt el szenvedhessed. 1 {…} egy jó (KKU 341)

1 {…} egy jó doktor tudgya azt, hogy miért ád az orvoságbol (KKU 341)

mint sem a másikának, mivel azt mind a nyavalyához, mind a (KKU 341)

az Isten akarattyával., aki is azt mondotta az én apostolom által (KKU 342)

hoszu és nehéz, az apostol azt mondgya 2. {…} hogy a te (KKU 342)

szenvedésed igen rövid és könnyü, azt jól is mondgya. mivel anyiszor (KKU 342)

minden nap kel hordozni, és azt soha le nem kell tenni (KKU 342)

Storophila. látván azt. hogy nem hagyták volna jóvá (KKU 342)

egy darabot a keresztböl. azért azt a vállára veté, noha nagy (KKU 342)

kristusnak. kérlek uram mondgyad meg azt énnekem. hogy menyi ideig kel (KKU 342)

némelykor annak nehéz voltárol. tudodé azt hogy te kivagy? és hogy (KKU 343)

véghetetlen, és bölcseségü Atya ellen.? azt meg engedem néked, hogy nehéz (KKU 343)

de arra kell vigyáznod, hogy azt nem tsak meg engedi, de (KKU 343)

bánnyék veled, az ötves tudgya azt. hogy meddig kell a keméntzében (KKU 343)

néked sem szükséges meg tudni azt az idöt a mely Isten (KKU 343)

tsak a te gyengeséged tselekeszi azt, mivel az idö magában rövid (KKU 343)

akarattyára magadot. és rövidnek találod azt az idöt, a melyröl panaszolkodol (KKU 343)

többé ne beszély. jób volna azt egyszers mind meg mondani, hogy (KKU 343)

akarod akeresztet hordozni, mint sem azt mondani hogy azt nem hordozhatod (KKU 343)

mint sem azt mondani hogy azt nem hordozhatod. mivel tud meg (KKU 343)

nem hordozhatod. mivel tud meg azt. hogy mindent tselekedhetel az által (KKU 343)

azt könnyebben szenvedi, a mi minden (KKU 344)

a mi minden nap történik. azt végtire nem tarttyák nagy bajnak (KKU 344)

nékiek, atengeren. ahoz hozá szokván. azt azután semminek tarttyák, hasonlo dolgot (KKU 344)

ennek a nehéz utnak. és azt jól érzem hogy mihent a (KKU 344)

A keresztben valo álhatoságnak. azt nevezik, a midön abban végig (KKU 344)

maradgy meg abban végig, ha azt meg akarod tudni hogy mi (KKU 345)

a keresztnek magossága, és mélysége, azt az Istenröl valo üsmerettséged szerént (KKU 345)

és ha ötet szivedböl szereted, azt el hitesd magadal storophila, hogy (KKU 345)

az emberek üdveségekért, ha ö azt kivánta volna töllem (KKU 345)

a jó tselekedet, hogy ha azt nem gyakorolod (KKU 345)

Storophila ha azt tudtam volna hogy ollyan sokáig (KKU 345)

semmi könnyebségem nem lészen, soha azt fel nem vettem volna (KKU 345)

nélkül. és minden kereszténynek kell azt hordozni, a maga rende szerént (KKU 345)

nehezebbet találsz helyette. gondolodé hogy azt el kerülheted. a mit még (KKU 345)

mit felelni ezekre, a kristus azt látván nagy irgalmaságal parancsolá nékie (KKU 346)

az Isten hivut tégedet. {…} mivel azt tud meg, illik egy jó (KKU 346)

menyegben. hanem más felé vezeti, azt végben vivén. amit az Isten (KKU 346)

türésel visellyed keresztedet. tarsd meg azt. a mi nálad vagyon, hogy (KKU 346)

A kristus. azt meg kel visgálnod, hogy akár (KKU 346)

is ugy venni mint ha azt magad akartad volna. hogy reád (KKU 346)

attol el távozol. ha zugolodol., azt megengedem. néked. hogy nehéz a (KKU 346)

uttya hoszu, és tövises, de azt tsak szenvedni kell, mert az (KKU 347)

fel nem nyitottam aszámot. mert azt te tselekedted. {…} nem zugolodot tehát (KKU 347)

azért az ö példáját. és azt gondold meg. hogy a mely (KKU 347)

maga házánál. alázatosan kell hát azt el venni a mit az (KKU 347)

nagy ditsöségért, szenvedgyed tehát mostanában azt, a mit nem akarsz, azért (KKU 347)

akarsz, azért hogy el érhessed azt. a mit kivánsz. semmit ne (KKU 347)

adom néked az életnek koronáját, azt pediglen tud meg, hogy a (KKU 347)

az is tészen hüségesé. de azt akarja. hogy a sziv alázatos (KKU 347)

széllyes uttyain járnak. ad meg azt. a mit igértél, és had (KKU 348)

a keresztet. holtig is akarom azt viselni, olyan formán a mint (KKU 348)

viselni, olyan formán a mint azt reám adtad, el kezdettem ezt (KKU 348)

ne szály, mind addig. valamég, azt el nem mondhatod. mindenek el (KKU 348)

mindenek el végeztettek. a sidok azt kiálták ellenem az elöt. ha (KKU 348)

munkának elsö szakaszában meg mutatók azt. hogy storophila. által látván hogy (KKU 352)

hogy mi formában érdemlé meg azt a jutalmat. a melyet a (KKU 352)

a tisztelettel akar el veszteni. azt ugy veti elödben valamint a (KKU 353)

kivánsága is oda elegyedik, és azt észre veszem. noha késön. hogy (KKU 354)

tselekszik a jóbb kezed {…} ez azt tészi, hogy nem tsak ate (KKU 354)

még magadnak is el kel azt felejteni, vagy leg aláb nem (KKU 354)

A kristus. azt jol mondod, mert meg lehet (KKU 354)

voltát. hogy had kerüllyem el azt (KKU 355)

A kristus azt tsak a neviröl meg üsmérheted (KKU 355)

Storophila. azt észre vettem uram. hogy mitsoda (KKU 355)

ne kárhoztattassunk 1. {…} Storophila már azt meg tanulta vala. hogy a (KKU 355)

tekinteni a ditséretet., mivel ha azt tekéntik. a jó erkölcs haszontalanná (KKU 355)

mint sem a másika. azért azt kel jol meg esmérned, hogy (KKU 355)

a szeretet. a békeséges türés. azt mondgya. annak igy kel lenni (KKU 356)

félelemtöl viseltetik. a jó akarat azt mondgya, eszerént kel tselekedni. mert (KKU 356)

hogy én igy akarom. és azt szivesen kivánom (KKU 356)

a dolog jó rendben folyon, azt jovallom neked, hogy a felelmen (KKU 357)

keresztet. és hogy ate vétkeid azt meg érdemlették, sokszor, de mi (KKU 357)

meg érdemlették, békeségel is szenvedgyék azt,. a jákób fiai meg üsmerék (KKU 357)

melyeket szenvedünk. hanem gondollyuk meg azt., hogy ezek a büntetések. sokal (KKU 357)

okai nyomoruságinknak, és nem kell azt másnak tulajdonitani. tsak magunknak (KKU 357)

A kristus. azt jól mondod, de azt is (KKU 357)

kristus. azt jól mondod, de azt is jó meg tudnod, hogy (KKU 357)

el veszesse. azért nyomoruságokal akarja azt meg gátolni. erre valo nézve (KKU 357)

egész életünknek minden szem pillantását. azt mondgyuk valamit egy régi bölcs (KKU 358)

nyomoruságot fog reád botsátani. akoron azt könnyebben szenveded. mivel az emberek (KKU 358)

ha meg esméred magadban hogy azt meg érdemletted (KKU 358)

A kristus. azt el mondhatni hogy az olyan (KKU 358)

ha a jövendöröl bizonyosok volnának, azt is hozá teszem, hogy kevesen (KKU 358)

tehát el kerülni akeresztet.? ha azt magaddal el hitetted volna. hogy (KKU 358)

Storophila hát uram azt akarodé hogy le szállyak. a (KKU 358)

A kristus Igen is azt akarom. mivel a pokolrol. valo (KKU 358)

engedi meg hogy abban essél. azt akarnám. hogy az emberek még (KKU 358)

az olyan lélek a ki azt tekinti, semmit nem tart nehéznek (KKU 359)

a tekélletességet el érni. ha azt gondolhatná hogy jó tselekedeti jutalom (KKU 359)

támadásom után is miért engedtem azt meg, hogy az emberek hozám (KKU 359)

bizonyos abban hogy meg jutalmazzák, azt tudod hogy akár (KKU 359)

bestelenséget. és gyalázatot szenvedni, hanem azt jól tudták. hogy vagyon ö (KKU 360)

tanitványom ezt jol tudta. midön azt mondotta, en jános ti atyátok (KKU 361)

kristusban {…} mit tésznek ezek, hanem azt. hogy a ki meny országban (KKU 361)

vesd meg a mostanit, ha azt akarod hogy a menyekben emellyenek (KKU 361)

én Istenem. mikor érhetem el. azt az örömet. a mely után (KKU 361)

által. uram addig a még azt el érhetem. az én köny (KKU 361)

legyenek, mind addig a még azt mondgyák. ihon a te Istened (KKU 361)

a szolgákhoz. hitesd el tehát azt magadal., hogy az atyád adta (KKU 362)

bizonyos légy abban. hogy tsak. azt, és tsak anyit fogsz szenvedni (KKU 362)

meg tsalod magadot storophila, ha azt gondolod hogy nintsen vigasztalás akeresztben (KKU 362)

és a nyomoruságban, nem tudodé azt, hogy a mellyek meg iratattak (KKU 362)

senkit ki nem veszen., tsak azt tekinttsed meg hogy én velem (KKU 362)

keresztet akit leg inkáb szeret. azt is el mondhatni, hogy azok (KKU 363)

kik az Istent szeretik, de azt meg gyözik, ugy anyira, hogy (KKU 363)

nékem a szivemben fel gerjesztenem azt a nagy szeretetet (KKU 364)

A kristus. azt kérni kell, és tanuld meg (KKU 364)

nélkül is, mind azon által. azt nem tselekedém, azért hogy nagyob (KKU 364)

egyebet tselekedned, hanem hogy szeresed azt. aki tégedet. oly nagy szeretettel (KKU 364)

Storophila. ugyan azt is kivánom szivemböl, de uram (KKU 364)

jöjjön reád a kereszt. de azt el vegyed, avagy igazságosan. avagy (KKU 364)

idegen. akár atyád fia, de azt örömel vegyed, mint az Istennek (KKU 364)

az Istennek atyai kezéböl. aki azt akarja hogy hordozad a keresztet (KKU 364)

igyekezettel vannak hozám., ollyankor nehéz azt nekem el szenvednem. vagy magamal (KKU 364)

vagy magamal el hitetnem, hogy azt az Isten akarattyábol tselekedgyék (KKU 364)

arra semmit nem figyelmeztem., hogy azt a pohárt a judás árulása (KKU 364)

judás árulása tenné keserüvé. én azt jól tudtam hogy menyi ürmöt (KKU 364)

vigyáztam. hogy az atyám adta azt a pohárt, nem figyelmezvén. arra (KKU 364)

és én általam. ne visgályam azt ez után, hogy mi édes (KKU 365)

szüzben. a kitöl is midön azt kérdették volna, hogy mi formában (KKU 365)

hogy mi formában érhetet atekélleteségre, azt felelé. ugy hogy az Isten (KKU 365)

szomoritot, azon igyekeztem hogy neki azt meg köszönyem, és azért joval (KKU 365)

nem szeret, meg sem foghattya azt, hogy a szenvedést lehessen szeretni (KKU 366)

keresztet visel. hogy imádkozék. mivel azt végben kel vinni közönségesen minden (KKU 367)

A kristus. nem tudodé még azt leányom. hogy az imádság nagy (KKU 367)

hogy nem is gondolkodhatik másrol, azt láttyuk hogy a betegek, és (KKU 367)

A kristus. azt tud meg, hogy amidön valaki (KKU 367)

napján, mivel ö adgya elödben azt az utat., hogy hozája mehess (KKU 367)

az Isten szolgálattyára vezese: tudodé azt. hogy mi modon kénszeritté absolon (KKU 368)

meg gyujták az árpát. joáb azt meg tudván. azon fel indula (KKU 368)

jöni, én is kételen valék azt tselekedni. jóáb meg halgatván absolont (KKU 368)

Storophila azt látom uram, hogy annak nintsen (KKU 368)

üsmérheted mitsoda állapotban vagyon. tsak azt visgáld meg hogy mit okoz (KKU 368)

A kristus. ha azt kéred hogy a keresztöl meg (KKU 369)

kell várni udveségét, azért tsak azt kérjed, tsak azt kivánnyad, hogy (KKU 369)

azért tsak azt kérjed, tsak azt kivánnyad, hogy az Isten akarattya (KKU 369)

is tett semmi kérdést, akristus azt látván mondá néki, leányom pálya (KKU 369)

végit nem érted. az eléb azt mondám néked, hogy a kereszt (KKU 369)

tegez helyet legyen, mostanában pedig azt akarom hogy abbol hárfát tsinály (KKU 369)

A kristus. az éneklésen. azt értem. hogy örömel. és szeretettel (KKU 370)

kel munkálodni, mivel az Isten azt szereti aki örömel adgya magát (KKU 370)

valamely nyomoruságban. vagy szomoruságban. vagy, azt örömel szenvedgyed, és akoron olyan (KKU 370)

és izetlenséget, ugy anyira hogy azt gondolhatnád hogy az Isten mint (KKU 370)

tartozol az isteni méltoságnak, és azt el. lehet mondani. hogy el (KKU 370)

aléleknek. és a testnek, aki azt probálta, én pediglen mint hogy (KKU 370)

a kereszt uttyára adtam magamot, azt gondoltam hogy egész életemet tsak (KKU 370)

és a fajdalomban kelletik töltenem, azt tartván hogy tsak amás életben (KKU 370)

örömet., abékeséget. és avigasztalást, mindenkor azt hallottam hogy ez a mulando (KKU 370)

és vigasztalást találni. akeresztben, tsak azt ugy hordozák a mint kivántatik (KKU 371)

Storophila azt könnyen el hiszem uram. hogy (KKU 371)

és a nyomoruságban. föképpen ha azt meg visgállyuk. hogy mitsoda nagy (KKU 371)

a már sok volna. én azt tartom hogy igen kevesen voltanak (KKU 371)

az anyaszent egy ház historiája azt mondgya két atyafirol. marcus. és (KKU 372)

magatokot a kintol., de ök azt felelék. hogy soha olyan vendégségben (KKU 372)

Storophila. én azt látom uram. és azt szégyenlem (KKU 372)

én azt látom uram. és azt szégyenlem. hogy hozájok hasonlo nem (KKU 372)

zugolodgyam. és békeséges türésel szenvedgyem. azt, a mit az Isten rendelésinek (KKU 372)

tsak könnyen is meg fogod azt tanulni, hogy ha amidön valamely (KKU 373)

Storophila. én azt uram jól értem. hogy a (KKU 373)

miképpen nyerhetném én meg magamnak azt a belsö békeséget (KKU 373)

érheti, tsendes, és boldog lészen. azt is tselekszi a mit akar (KKU 373)

vágyok. attol vagyon. mert utállyák. azt, ha sirnak, azö sirások öröm (KKU 373)

az igen nagy dolog. de azt sem lehet kevés dolognak tartani (KKU 374)

is nem kevés dolog. de azt magad is meg vallod, hogy (KKU 374)

tettzik a nyomoruságban. nem látodé azt. hogy a midön hálákot adcz (KKU 374)

jó állapotodban. a hazugságnak lelke azt fogja felölled mondani, valamit jób (KKU 374)

hálákot adgyanak. az Istennek. anyomoruságokban; azt hid el storophila., hogy egy (KKU 374)

Storophila. azt soha sem hittem volna uram (KKU 374)

meg hogy mit jelent. ez azt jelenti. hogy a menyei palota (KKU 374)

királyi arany páltzáját., és ha azt meg nem tsokoltattya vélek. a (KKU 375)

hanem a kereszt. a nyomoruság. azt a királyi páltzát. en aranyoztam (KKU 375)

meg szenvedésimel. de miért kell azt meg tsokolni, azért. hogy azt (KKU 375)

azt meg tsokolni, azért. hogy azt., az örökös, ur, és atya (KKU 375)

akeresztet, háláadásal, és szeretettel kel azt viselni. mivel az, az Isten (KKU 375)

Storophila én azt gondolom uram. hogy ez az (KKU 375)

vala. mit mondasz mind ezekre. azt tartodé még is, hogy kevesen (KKU 376)

Storophila. Most már én azt által látom uram. hogy mi (KKU 377)

és kérjed az Istent. hogy azt rendelye felölled a mi néki (KKU 377)

öreg ember. jól oktatá tanitványát, azt jovallom neked is. hogy azt (KKU 377)

azt jovallom neked is. hogy azt kövessed. mivel anyomoruságokban valo hálá (KKU 377)

mitsodás legyen Isten elött. tudodé azt, hogy azok akik harangot öntenek (KKU 377)

akik harangot öntenek minek elötte azt fel vonnyák atoronyban kalapátsal azt (KKU 377)

azt fel vonnyák atoronyban kalapátsal azt erösen meg ütögetik. meg probálván (KKU 377)

eszerént, uram kérlek mond meg azt énnekem. hogy ha nagyob hálá (KKU 378)

meg felellyek kérdésedre., mond meg azt nékem. a kettö közül melyikért (KKU 378)

emberel hogy magára vigyázon., látodé azt.? David bölcs vala. salamon bölcs (KKU 379)

és az ö kegyelmétöl és azt sok köny hullatások után nyeré (KKU 379)

kérésekre, a balványoknak temjént ajánla, azt magad is helyben hagyod, hogy (KKU 379)

A kristus azt jól mondod, mivel ha az (KKU 379)

kellene, hogy ha meg tekinttyük azt, hogy mitsoda nagy jókót szerez (KKU 380)

más modgya. hogy meg érdemelhessék. azt az örökké valo jutalmat. a (KKU 380)

Storophila. ki hitte volna uram azt, hogy annyi sok jó légyen (KKU 380)

tenni, kérlek világosisd meg elmémet, azt szeretném tudni, ha elégé az (KKU 380)

ki ki ellenségit szeretni. és azt meg is kel mutatni, nem (KKU 380)

bánik, vagy tsak kivánni is azt néki (KKU 380)

nézve, igyekezél, mivel nem nehéz azt követni, a mit látunk hogy (KKU 381)

keré mesterét hogy botsátaná meg azt néki, a ki is olyan (KKU 381)

emég nem elég, mivel atanitványátol azt kiváná, hogy meg más három (KKU 381)

filosophus tanitványával is. a ki azt tsak nevetni kezdé, az öreg (KKU 381)

boszonto szokot mondok néked, te azt tsak neveted.? hogy ne nevetném (KKU 381)

akarának bé menni, hozá adván azt is. hogy a régi szent (KKU 381)

városban hire lészen. azonban hivattya azt a tisztet a ki az (KKU 382)

szoktak adni az anyaszent egyháznak. azt a vendég fogadosnak el engedgye (KKU 382)

erkölcsöt ne követte volna kegyelmeségedböl. azt hallottam. másoktol, hogy egy {…} hertzegnét (KKU 382)

nagyon meg bántotta, a hertzegné azt el szenvedvén. azon meg bátorodék (KKU 382)

orczájára pökék a hertzegnének, liduvina azt békeséges türésel szenvedé, és magát (KKU 382)

töltette véle az Isten parantsolattyát. azt is olvastam valahol, hogy szent (KKU 382)

olyan nagynak tartottam, hogy mindenkor azt hittem, hogy kevesen vannak olyanok (KKU 383)

hogy kevesen vannak olyanok kik azt el kövessék (KKU 383)

is, mivel a szent irásban azt fel találod. ha ellenségednek. ökret (KKU 383)

ökret, vagy szamarát meg találod, azt neki viszá vigyed, ha meg (KKU 383)

ne meny, ha nem segittsed azt néki fel emelni. {…} hát még (KKU 383)

salamon nem mondé hasonlot. midön azt mondgya. ha az ellenséged éhezik (KKU 383)

attol atekélletességtöl. mikor érhetem el azt a jó erkölcsöt. a melyet (KKU 383)

és hitesd el magadal., hogy azt el nem érheted amagad erejével (KKU 383)

hanem kérjed buzgoságal., hogy aki azt néked parancsollya, vigyeis végben azt (KKU 383)

azt néked parancsollya, vigyeis végben azt benned. mert az Isten meg (KKU 383)

ötet kérik. ö ádd. de azt akarja hogy kérjék. aszentek példájokon (KKU 383)

békeséges türö nem vagy, mivel azt magadnak el kel. szenvedni, és (KKU 384)

mely nem egyéb, hanem hogy azt el hitesd magadal., hogy a (KKU 384)

meg válttsam ahaláltol., ökk is azt viszá adgyák nékem. sebet, sebért (KKU 384)

péter, és pál, jól tudták azt, hogy mitsoda nagy méltoság legyen (KKU 384)

kel tselekedni ditsekedésböl, söt meg azt el kel kerülni, a midön (KKU 385)

közé akar elegyedni, miképen mondhatod azt most, hogy ditsekedni kell. a (KKU 385)

minden féle ditsekedést, hanem tsak azt mondottam, hogy aki ditsekedik. az (KKU 385)

aditsöséget., és nem magamban. hogy azt te tölled kel várnom, és (KKU 385)

de uram kérlek mond meg azt nékem, mint hogy a keresztnél (KKU 385)

se besteleneb, se gyalázatosab, dolog, azt kivánnám tudni. hogy ha uram (KKU 385)

az embereknek. nem kivántam tettzeni. azt a ditsöséget kerestem. a mely (KKU 385)

ö igasságának. mind azon által. azt meg tudhatod hogy ugy hordoztam (KKU 385)

arra fel feszitetet. hitesd el azt magadal. hogy nintsen semmi ditsöségeseb (KKU 386)

hanem a menyei atya érteti azt meg azokal. akiknek világoságát adgya (KKU 387)

dolog egy romaihoz, nem mondottáké azt, hogy a tüz meg probállya (KKU 387)

is kell keresni. kitsoda adgya azt nékem. hogy tsak az én (KKU 387)

ditséreteket egymásnak, de én tsak azt (KKU 387)

nagyob jót nem kivánhatok, mint azt, hogy örökül, hozád kaptsollyam magamot (KKU 389)

igen szép indulatok. de ha azt valoságal kivánod. és nem tsak (KKU 389)

értek. kérlek uram magyarázd meg azt nékem (KKU 389)

együt. mit teszen e? hanem azt. hogy az olyan nem enyim (KKU 389)

egy kereszténynek egész életében, mivel azt tud meg, hogy az ember (KKU 389)

igazságal meg egyeztesse, és akoron. azt az indulatot, örömnek, jónak. és (KKU 389)

fel feszitessék, feszisd fel uram azt. mivel gyönyörködöm az Isten törvényében (KKU 389)

feszittés, kérlek uram magyarázd meg azt nékem bövebben (KKU 390)

A kristus. azt meg kell tudnod hogy két (KKU 390)

meg türköztessed a léleknek kivánságit. azt mindenkor tsendeségben. és békeségben tarttsad (KKU 390)

arra hogy mi formában lehessen azt végben vinnem (KKU 390)

a testet meg hassa, és azt a szolgálat alá vesse, hogy (KKU 390)

a keresztemet fogják benned látni, azt el mondhatod, nékem a világ (KKU 391)

ót lészen velem,. A kristus azt nem kell tsudálnod, mivel amidön (KKU 391)

ellenünk vala. a kereszt fára azt fel feszitvén. és meg fosztván (KKU 391)

A kristus. azt tud meg, hogy soha néked (KKU 392)

de amulando, és tsalárd, ha azt nem kivánom, attol vagyon. mert (KKU 393)

avilágban maradnak, és tsak egyedül azt kellene szeretni, keresni, és ahoz (KKU 393)

követték az apostolok. gondolom hogy azt akarta elönkben adni szent pál (KKU 393)

a világ elött. a ki azt gondolá, hogy ha egy szer (KKU 393)

A kristus. azt jól mondod, mivel nem tsak (KKU 393)

volnátok. evilág ami övé szeretné azt, de mivel hogy nem evilágbol (KKU 394)

azokot kik tiéid, kérem uram azt a kegyelmedet, amely el hagyassa (KKU 394)

A kristus. azt tud meg leányom. hogy mentöl (KKU 394)

és fel feszitettem a világnak. azt is tud meg, hogy ennek (KKU 394)

követed atsalárd világot, el hitetvén azt magadal. hogy tölle semmit sem (KKU 394)

is avilágnak, és ha tsak azt keresed ami nékem kedves, meny (KKU 395)

szivemböl kivánom, de kérlek mond azt nékem. hogy lehesen valakit fel (KKU 395)

akristus él én bennem. {…} latodé azt. hogy mi képpen. el ragadtatik (KKU 396)

szerént tselekedet, azért nem is azt mondá, hogy én akristusban, vagy (KKU 396)

én éltetem vala ötet kegyelmemel, azt tselekedtetvén véle amit akartam, és (KKU 397)

lenni akereszten, mert ate apostolod. azt mondgya, hogy a ki az (KKU 397)

veszedelem. és faradság vagyon, hogy azt nem lehet tsudálni, ha olyan (KKU 398)

mennek végig azon az uton, azt meg kell mind azon által (KKU 398)

még többet szenvedhetne, és hogy azt nagyobra betsüllené, a menyekbe lévö (KKU 399)

majd egy, majd más hasznait, azt pedig arra valo nézve, hogy (KKU 399)

az uton, és meg gyözné azt az unadalmat, amely az utnak (KKU 399)

jóbal, ha el aluszom, azonal azt kérdem, mikor kelek fel, és (KKU 399)

midön buzát vét, nem tekinti azt, hogy az a mag el (KKU 400)

igy tselekszel, okosan tselekszel. de azt meg kell tudnod, hogy a (KKU 401)

mely a vétekre fordulhatna, mert azt elöre által látván hogy sokak (KKU 401)

vesztenék, ugy is nem látodé azt minden nap, hogy olyanok vannak (KKU 401)

auctor, egy jó akaromnak betegségében azt meg tanultam, hogy az emberek (KKU 402)

támad az elme ellen. és azt nem háborgattya. ellenben pedig a (KKU 402)

és ritkán történik hogy valaki azt jóra fordittsa (KKU 402)

alá veté az emberi nemzetet, azt tudod, hogy mindennek mondám ezeket (KKU 403)

de uram kérlek mond meg azt nékem. hogy ha azon a (KKU 403)

kristus. mindenikét lehet érteni, mivel azt tudod, hogy a kereszt vetés (KKU 403)

nem valánaké sokan ollyanok, akik azt tarták, hogy a mely elme (KKU 403)

mossa meg aléleknek ruháját, és azt fejérebbé teszi ahonál. erre valo (KKU 404)

emlékezem erre atanitásra, söt még azt is hallottam, hogy egy közönséges (KKU 405)

viszi a joban azokot, akik azt tsendesen viselik (KKU 405)

A kristus. azt igazán mondod, de kevesen vannak (KKU 405)

a harmad napi hideg lelésböl, azt felelé néki, meg akarszé menekedni (KKU 405)

de uram kérlek mond meg azt nékem (KKU 405)

munkáját el ronttsa. hanem hogy azt tekélletesebé tégye (KKU 406)

tettem, mivel alkalmatoságot adot nékem, azt nékem meg magyarázni, és velem (KKU 406)

az emberek elött, hogy ha azt, irgalmaság nélkül itélnéd (KKU 406)

köntöse nem vala, az Evangyélium azt is mondgya, hogy leg kiseb (KKU 407)

annak. a menyekben, tegyük ehez azt is, hogy a doktorok. a (KKU 407)

ugyan is ki ne gondolhatná azt. hogy a bünösökel. kegyelemel, és (KKU 407)

meg büntetödik; azért látom én azt, hogy nagy kegyelem, és nagy (KKU 407)

lehet félni. mint sem haragodtol., azt kivánom, oh! irgalmaságnak attya, hogy (KKU 408)

tudom. hogy kedvesz nékem, mivel azt meg igérted a profétád által (KKU 408)

hogy haragodban. meg emlékezel. irgalmaságodrol, {…} azt fogom tölled kérni. valamit jób (KKU 408)

örökös szent. jób. 6. 10. azt is fogom szent agostonal. mondani (KKU 408)

A nyomoruság. meg érteti veled azt. a mit néked mondanak. {…} A (KKU 408)

hogy miképen szántanak. a kristus azt észre vévén, tsak szép lassan (KKU 408)

fordittá arrol az elméjit, hogy azt nagyobra emelné. és mondá nékie (KKU 408)

A nyomoruság meg érteti veled azt, a mit néked mondanak (KKU 408)

más állapotra forditotta elméjit. azért azt magában szégyenleni kezdé, de a (KKU 409)

hasonlatoságbol, tudom hogy az apostol azt mondotta. hogy a ki szánt (KKU 409)

földet hasittya, és a magnak azt el kesziti, ugy akereszt, és (KKU 409)

késön is, de meg tanullyák azt a nyomoruságban. a mit jó (KKU 409)

észre nem vehették. nem hallottadé azt, hogy a nyomoruság meg érteti (KKU 409)

azt, a mit néked mondanak, mivel (KKU 410)

fülét a szenvedésnek napján, hanem azt. hogy a szivnek fülét meg (KKU 410)

az attyát vakságábol. az évangyéliumban azt olvasod hogy én meg gyogyitottam (KKU 410)

sárral, mit tészen e,? hanem azt, hogy az Isteni rendelés keresztet (KKU 410)

dávid ezt jol tudta. mivel azt mondgya, hozád fordultam nyomoruságomban. mert (KKU 410)

tselekedetiröl számot kérni, se néki azt mondani, miért tselekedtél eszerént.? a (KKU 411)

Storophila. uram nem lehetneé azt el mondani, hogy boldog az (KKU 411)

ugy hogy nem fordithattyák jovokra azt, a mit rosznak tartanak, noha (KKU 412)

A kristus Tedd hozája azt is, hogy minden jovára fordul (KKU 412)

mely kezedben vagyon. nem tudodé azt, hogy a kezedben lévö kereszt (KKU 412)

a kristus mondá néki. tudodé azt. hogy mind azok adolgok, a (KKU 413)

ennek az üdveség eszközének, mivel azt meg kel tudnod, hogy a (KKU 413)

ugyan azért is jovallom néked azt, hogy ne kiványad azon atengeren (KKU 413)

mint atengeri tolvaj. aki tsak azt keresi, hogy kit foghasson el (KKU 413)

az én apostolom. a midön azt mondgya, erös vigasztálásunk legyen nékünk (KKU 413)

A kristus. Nem tudodé azt, hogy a nyomoruság jele az (KKU 414)

melyeket ebben a sajtoba látod, azt akarnám hogy ugyan valojában meg (KKU 415)

ragaszkodást le tegyék, és hogy azt a valoságos nyugodalmat keresék, a (KKU 416)

meg tsallyák magokot azok, akik azt gondollyák. hogy tsak könnyen lehet (KKU 416)

az ember szivét, bé tölttvén azt, menyei örömel. ez abór táplállya (KKU 417)

foghatok, kérlek azért magyarázd meg azt nékem (KKU 418)

ö formálta ate testedet, és azt fel ékesitette maga számára olyan (KKU 418)

nékem annak templomot épitenem, aki azt mondgya. nem, de nem, én (KKU 418)

az én atyám is szereti azt, és ahoz megyünk, és annál (KKU 418)

igy lévén. könyen. meg találod azt a helyt, ahová épittsed ezt (KKU 418)

haszna teremtett állatiban, még is azt kivánnya hogy magokban néki templomot (KKU 419)

A kristus. mond meg azt nékem, hogy mit tésznek ezek (KKU 419)

annak formájára. mivel az Isten azt mondá a profétának. mutasd meg (KKU 419)

hatalma lakozék bennem, mint ha azt mondaná, hogy a nyomoruságokban ditsekedem (KKU 420)

tanits meg hogy miképen kel azt a lelki templomot épiteni (KKU 420)

urtol kel kérni, aki adgya azt nagy bövségel szemre valo hányás (KKU 420)

formáju ez a lelki épület, azt akarnám hogy az én épületem (KKU 420)

meg azt nékem, ha vagyoné meg valami (KKU 421)

négy szegeletüre mettzettessenek, akeresztnek eszközével, azt pedig akarodé meg tudni, hogy (KKU 421)

azért mindent kell szenvedni, hogy azt meg nyerhesed (KKU 421)

engemet, mit kivánhatok egyebet, hanem azt. hogy az ur szenteltessék meg (KKU 421)

A kristus. azt a kegyelmet, tsak a keresztnek (KKU 421)

ditsöségben lészen, aki gyözedelmes lészen. azt az én Istenemnek templomában oszlopá (KKU 421)

ate akaratod legyen meg rajtam. azt kivánom hogy az az idö (KKU 421)

idö el jöjjön mentöl hamaréb, azt kivánom. hogy irgalmaságod szerént, azok (KKU 421)

egyetemben, aszabadulásra utat nyit hogy azt el szenvedhessék, 1 {…} akristus kegyes (KKU 422)

a panaszolkodást leányom, nem tudodé azt, hogy kisértet nélkül nem lészen (KKU 422)

koronát viseltem, visellyed a fejeden azt a töviset, mint agyözedelemnek jelét (KKU 423)

Storophila. uram látom én azt, hogy az a korona sokban (KKU 423)

keresztidet, anyomoruságban valo viaskodás. ditsöséges, azt az Isten kedvesen nézi. és (KKU 424)

A kristus. nem olvastadé azt. mitsoda buzgoságal szenvednek vala anegyven (KKU 424)

meleg vizbe üle, a strása azt látván, azon felindula, és buzgoságal (KKU 424)

Storophila. azt akarnám uram meg tudni. hogy (KKU 425)

felelni, de leg elöbször is azt meg kel tudnod. hogy egy (KKU 425)

és a roszat el szenvedgye, azt kel már. meg tudni. hogy (KKU 425)

küldene reája, hogy el végezhesse azt a héjános koronát. meg is (KKU 425)

volna akeresztnél. az emberek üdveségire, azt adtam volna elejekben (KKU 426)

lehet anyomoruságban lévöknek, a midön azt láttyák, hogy mentöl nehezeb keresztet (KKU 426)

Storophila. azt olvastam. az Istennek egy szolgájárol (KKU 426)

nem beszélt volna igy, ha azt tartotta volna. hogy (KKU 426)

emelni a keresztnek érdemét, mint azt válttságunknak érdemévé tenni, semmi a (KKU 427)

ilyen orvoság kivántatott, tudgyátok meg azt, mely drága volt a ti (KKU 427)

szeretettel voltam hozátok. tanullyátok meg azt, mitsoda köteleségel tartoztok szenvedni érettem (KKU 427)

mindeneket ö tölle, mond meg azt nékem., hogy ha ez a (KKU 428)

halván minden marhájinak el veszteket, azt tsendeségel, és zugolodás nélkül szenvedé (KKU 428)

azon meg szégyenüle, látván hogy azt a szent embert. semmiben nem (KKU 428)

valoságal ezekröl, és fontold meg azt, hogy mitsoda hasznos a nyomoruságos (KKU 428)

több hasznaira is, ugy hogy azt annál örömesteb hordozam, mennél jobban (KKU 428)

idejében. mint ha az Isten azt mondaná, szánakozásal vagyok ahoz a (KKU 429)

az inségben hagya öket, dávid azt mondgya, hogy az ur azok (KKU 429)

létit nem érezhetik, meg halgattya azt, aki nyomoruságában segittségül (KKU 429)

adaték, én jelen voltam, és azt akarám szemlélni hogy miképen viseled (KKU 430)

volna, nem esnéneké kéttségben. lehetneé azt oly könnyen szenvedni, és lehetneé (KKU 430)

oly könnyen szenvedni, és lehetneé azt végig oly álhatatosan. szenvedni, hogy (KKU 430)

kristus. E mind jó, de azt is meg kel tudnod, hogy (KKU 431)

Istenhez köteledzi alelket. nem olvastadé azt, hogy az én szolgálom gertruda (KKU 431)

szolgálom gertruda, egyszer jelenést látván, azt meg tudta, hogy valamint a (KKU 431)

mint az ember, még hogy azt is meg vallya, hogy nagy (KKU 431)

és amelyet meg kel magyaráznom. azt tudod hogy az egyenlö térmészetüek (KKU 431)

tudodé hogy miért tselekedtem én azt,? azért hogy az emberek szeretetit (KKU 431)

magamot, avétken kivül, mond meg azt énnekem, hát az embernek mit (KKU 431)

uram hogy érhettyük mi el azt a tekélletességet, és hogy lehetünk (KKU 432)

vélek tselekesznek. olyan mint ha, azt én velem tselekednék, ezért is (KKU 432)

ezeket. hogy az itélet napján. azt fogom felelni azoknak, kik irgalmaságot (KKU 432)

Storophila. uram aki azt jól meg tekénti, és magával (KKU 433)

reája botsát, de söt még azt jó szivel veszi, nem kel (KKU 433)

akarnának lenni szenvedés nélkül, mert azt tarttyák., hogy mentöl többet szenved (KKU 433)

nem aszeretet küldené aztot, mivel azt magad is meg vallod, hogy (KKU 433)

végezheted én velem ebben ahajoban azt a kevés utadot amely még (KKU 434)

de széllyes tenger vagyon közte, azt láttya hogy hová kellene menni (KKU 434)

az emberek, kivánnák el érni azt az örökös lako helyet, de (KKU 434)

tsak rövideden le rajzolom néked azt a titkos hajot, a melyen (KKU 435)

a világ tengerin járnak, hogy azt a sok veszedelmet el kerülhessék (KKU 435)

ebböl ki hozni,? nem tudodé azt. hogy a jó hajó nélkül (KKU 436)

kerülhesse a szélvészt, visgáld meg azt, hogy a mely hajoban valék (KKU 436)

meg rakva, igen szerette, és azt nem akará a tengerben vetni (KKU 436)

országában, világosan meg mondottam én azt, akor, hogy sok utozás után (KKU 437)

a mennyei hazában viszen, amidön azt mondám ajó latornak, ma velem (KKU 437)

jó pediglen, szekeren el végezned azt a kevés utat,. a mely (KKU 437)

el éred azt az örökös lako helyet, storophila (KKU 438)

üsmérvén gondolattyát. mondá nékie. gondolodé azt, hogy a kereszt nem lehet (KKU 438)

a mint is az apostol. azt mondgya felöllem. hogy meg fosztván (KKU 438)

meggyözvén azokot a kereszt által. {…} azt tudod hogy egy a proféták (KKU 438)

a menyekben. valamint egy szekéren, azt mondom néked bizonyosan storophila. hogy (KKU 438)

még meg könyebbiti azokot. kik azt hordozák probállyák meg az emberek (KKU 439)

probállyák meg az emberek, hordozák azt a keresztet, és meg fogják (KKU 439)

ha meg nem bántanálak. még azt kérdeném tölled, hogy ha nem (KKU 440)

kristus. Én bennem lehet leányom azt meg találni, nem tudé azt (KKU 440)

azt meg találni, nem tudé azt, hogy az atyám. meg kent (KKU 440)

könyü, ugyan ezért. is sohajtották azt sokan ollyanok, akik annak elötte (KKU 441)

fog az én szám. {…} de azt szeretném uram már meg tudni (KKU 441)

tudni. hogy mitsoda lovak vonnyák azt a szekeret (KKU 441)

üdvességnek uttyán. mond meg már azt nékem. mit gondolsz mind ezekröl (KKU 441)

Storophila. azt gondolom uram. hogy tsendesen jár (KKU 441)

viszen minket a menyei jerusálemben. azt is gondolom uram, hogy a (KKU 441)

A kristus. Leányom azt meg nyerheted, mártyromságot lehet szenvedni (KKU 441)

és a nyugodalom örökké valo, azt tud meg, hogy valamikor valamit (KKU 442)

emeld fel szemeidet, és tekintsed azt a hegyen épitetet szép várost (KKU 442)

de sokan vannak ollyanok., akik azt vegben nem vihetik, és el (KKU 443)

anintsen külömben, eszerént is rendelte azt, az örökké valo böltseség., jákób (KKU 443)

bizonyára ezen helyen vagyon. én azt nem tudtam, és nagy ijedségel (KKU 443)

A kristus nem tudodé azt, hogy a kereszt fog segiteni (KKU 443)

A kristus. azt meg kel tudnod. hogy akeresztnek (KKU 443)

felyeb emeli azt az Istenhez, menyi sok nyomoruságban (KKU 444)

menyi sok nyomoruságban lévök probálták azt meg, hogy a kereszt, a (KKU 444)

Storophila. uram nintsen külomben. de azt akarnám meg tudni, hogy mitsoda (KKU 444)

kereszthez lévén tamasztva, jelenti ez azt, hogy egy kereszténynek. mindenkor az (KKU 444)

egy kereszténynek. minden tselekedetiben, hogy azt hidgye szivében. a mit meg (KKU 444)

foghat elméjiben. hogy ne keresse azt, a mi felyül haladgya erejét (KKU 444)

nem mérek, tartván attol hogy azt ne felellyék nékem valamint az (KKU 447)

nem tsak szabad zörgetni. de azt meg kel tudni. hogy a (KKU 447)

Oh! mely bövön azt most, viszá adgya nékem, ki (KKU 448)

szeretetit. kel meg tekintenem, és azt dragábra is. nekem betsüllenem (KKU 448)

eleiben, ugyan is ki foghatná azt meg, mivel az irás azt (KKU 449)

azt meg, mivel az irás azt mondgya hogy a szem olyat (KKU 449)

hállott, se az emberi sziv azt meg nem foghattya. a mit (KKU 449)

azoknak. a kik ötet szeretik., azt ahit meg nem foghattya, a (KKU 449)

azt anagy boldogságot.? éppen nem. de (KKU 450)

az Istennek, a midön nékünk azt mondgya., hogy amit nékünk ád (KKU 450)

nem lészen vége. nem mondgya azt, hogy munkálodgyunk egy nehány ezer (KKU 450)

élt az okoságával, az Isten azt akarta tehát, hogy ahitnek alázatossága (KG 453)

az Istenhez lehesen járulnunk, elöször azt hinnünk kel, hogy vagyon egy (KG 453)

okosab dolog, nem akarnoké mi azt hinni, vagy követni, a mit (KG 454)

meg tarttyuk, mind azok. kik azt mondgyák. uram, uram, nem mennék (KG 454)

bé azért az ö országában. azt hinni hogy egy Isten vagyon (KG 454)

volna, ditsekednénk a szenvedésekben, tudván azt, hogy a mi most. a (KG 455)

azon lennék hogy meg tisztittanám azt a szivet a melyel az (KG 455)

é, ha hited nintsen. kérjed azt. az Istentöl, buzgoságal, az, az (KG 456)

szemeit a teremtöjére vesse. hogy azt imádgya, és szerese, hogy tsak (KG 456)

vette létit. és azt a mije vagyon. és hogy (KG 457)

a ki másban akarja keresni azt. a mit tsak az Istenben (KG 457)

a mit utnak kellene tartani, azt adgya ateremtett állatnak., a mit (KG 457)

a földi dolgokrol gondolkodik, és azt kedvelli (KG 457)

a menyei atya plántált kezeivel. azt az épületet tsak arra kell (KG 457)

a jót a mint kivántatik, azt az ö tölle vett indulatbol (KG 457)

engemet ahalál keziben adcz, és azt minden nap látom, ugy kel (KG 459)

otromba kisértet volna, hanem tsak azt mondgya. hogy te még ollyan (KG 459)

ö készületivel., és lelkével kel azt el venni (KG 460)

betegség által, meg is nyittyuk azt neki. a midön az ö (KG 460)

voltát. és irtoztato rettegésben esvén, azt fogják mondani haszontalan sohajtásal, mi (KG 460)

menyei lakos. nem ohajtani pedig azt. hogy az Istenhez mennyünk. ahalál (KG 461)

elött viselte ahalálát, szüntelen ajánlotta azt áldozatul., és nyughatatlanságal. várta hogy (KG 461)

áldozatul., és nyughatatlanságal. várta hogy azt bé tölthesse (KG 461)

irtoztato az igaznak, mivel akristus azt meg gyözte, és az ö (KG 462)

Adgyad uram azt akegyelmedet, hogy szüntelen gondolkodgyam az (KG 462)

kelletet volna tselekedni, vagy is azt mi formában tselekedték, a nyomoruságokrol (KG 464)

gondolkodgyunk. az Isten itéletiröl. azért azt elönkben adgya. az advent kezdetin (KG 464)

A proféta azt mondgya. hogy meg nem vetette (KG 464)

igazgatni kel minden tselekedetinket, mihent azt el felejttyük, az üdveséget is (KG 465)

boldogságot, és hogy el kerülhesük azt a veszedelmet., a melyel fenyegettetünk (KG 465)

mi munkainkot tekinttsed anyira. mint azt hogy mi a te kezednek (KG 466)

ditséretesebnek láttzik lenni, hogy ha azt irgalmaság nelkül visgálod meg (KG 466)

II A kristus azt fogja mondani akárhozattaknak, menyetek el (KG 467)

az örökké valo tüzre iteli azt, aki néki eledelt nem adot (KG 468)

ámal kerulik el akisérteteket. akristus azt mondgya, hogy a lágy melegüeket (KG 469)

nevében kérlek uram. ad meg azt a kegyelmedet. hogy szereselek. és (KG 469)

ö akarattya alá vettetve, tsak azt akarják a mit ö akar (KG 471)

háláadásokot adnak neki, bizonyoson tudván azt, hogy minden jovoknak ö a (KG 471)

lábaihoz teszik koronájokot, meg valván azt, hogy ökk magoktol tsak semmik (KG 471)

szentek boldogságának. mivel a szem azt nem látta, a fül nem (KG 471)

halotta. se az emberi elme azt soha meg nem foghatta, a (KG 471)

lévö hoszas bujdosásáért, szent pál azt kivánta. hogy meg menekedhessék. a (KG 471)

III A kristus azt parancsollya nékünk, hogy minden nap (KG 472)

kiván, és tsak erövel kell azt meg venni, tusakodván. rosz kivánságink (KG 472)

Mind azok kik azt mondgyak uram, uram, bé nem (KG 472)

tégedet, és adgya meg néked azt a kegyelmit. hogy nagy buzgoságal (KG 472)

minden tselekedeteiben. hogy mindenben tsak azt kerese hogy ö néki tetzhessék (KG 473)

Szent dávid azt mondgya, hogy Istentelenül nem tselekedet (KG 473)

egy a szent atyák közül azt mondgya, hogy egy kereszténynek. anyiszor (KG 473)

tsak abban áll, hogy hidgyük azt, hogy az Isten mindenüt vagyon (KG 474)

és hozája fordittsuk szivünket, de azt emelyük. az Istennek véghetetlenségéröl, és (KG 474)

Istenhez menni, mivel el felejtik, azt az egyedül valo utat, a (KG 475)

utat, a mely oda vezethetné, azt az igazságot, a mely meg (KG 475)

a mely meg világosithatná, és azt az életet, amely követteti az (KG 475)

szivet sok felé oszttyák. és azt, a véteknek meg nyittyák, el (KG 475)

a, hogy gyakorta kérjük tölle azt a kegyelmet, mivel az Istennek (KG 475)

mi bennünk vagyon. ót kel azt keresni ha meg akarjuk találni (KG 475)

és azért holt meg, hogy azt munkálodgya, ö azt az Attya (KG 476)

meg, hogy azt munkálodgya, ö azt az Attya dolgának nevezi. ö (KG 476)

az Attya dolgának nevezi. ö azt a munkát éhezte, és a (KG 476)

munka nélkül. mind azon által azt tselekeszik nagyob része akeresztényeknek, a (KG 477)

el veszti,? mitsoda árron veheti azt viszá,? avilág mostanában nékünk tsak (KG 477)

de nem mehetnek. kerüld el azt az utat a mely egyenesnek (KG 478)

Kérjük az Istennek azt a kegyelmét, hogy erött vehessünk (KG 478)

ez igy lévén, vétkezünk ha azt tselekeszük amit tilt, és ha (KG 479)

tselekeszük amit tilt, és ha azt el mulattyuk a mit elönkben (KG 479)

ateremtet állatokal, holot az Isten. azt akarja, hogy mértékleteségel. élyen azokal (KG 479)

te tölled oh én Istenem, azt reménli hogy valamely jobbat találhat (KG 482)

vétkeket illeti, a tridentinumi gyülés azt tanittya, hogy a keresztényi életnek (KG 484)

Holnap el fogom kezdeni azt mondod., de meg adgyáké azt (KG 485)

azt mondod., de meg adgyáké azt a holnapot.? az Isten botsánatot (KG 485)

halálát. akristuséval együt ajánlá, és azt penitentziául vévé az Istentöl. büneinek (KG 486)

az egésségnek ideje., és tsak azt hagya meg néki, a mi (KG 486)

is ugy történhetik, szent ágoston azt mondgya., hogy abetegnek. penitentziája, igen (KG 486)

penitentziát, de nem biztathatom. ha azt akarod tehát hogy az Isten (KG 487)

meg gyalázni familiájokot, nem akarják azt hogy meg keményedeteknek, és meg (KG 487)

avétket. Ad meg oh! Istenem. azt a kegyelmedet, hogy továbra ne (KG 487)

hogy abünt el hagyam. és azt, ate hozád valo szeretetböl hagyam (KG 487)

tsak jobban nem szerettyük nalánál azt, amit meg tagadunk tölle (KG 490)

A kristus azt akarja hogy a szegényekel. mindent (KG 490)

hogy másoknak sokat adhassunk, tselekedgyuk azt, hogy magunknak sokat meg ne (KG 490)

ezeket amagunk lelki üsméretitöl, és azt fogja felelni hogy nem (KG 491)

ugy a szenvedés meg aláza azt, és bévéteti véle a kegyelmet (KG 492)

elég tételen a {…} nem tsak azt a penitentziát érti a melyet (KG 492)

apap ád. se nem tsak azt, a melyet mi adunk magunknak (KG 492)

Isten országában. és az ur azt ostoroza, akit szeret, az Isten (KG 493)

bünösök lévén, akár igazak. de azt nem lehet hasonlittani, se a (KG 493)

egy szent doktor szerént, aki azt mondotta. hogy jobban szerette volna (KG 494)

a keresztényi sirás, a melyröl azt méri szent agoston mondani, hogy (KG 494)

meg feszitetet kristust, kérjük néki azt a kegyelmét, hogy részesülvén ez (KG 494)

gyönyörüségnek szeretetét. hogy ha tsak azt az Istenhez nem fordittyák. mint (KG 495)

de nem szabad néki hogy azt magában., vagy a teremtet állatban (KG 496)

tsak az Istenben., akiben egyedül azt fel. találhattya (KG 496)

a kereszttségben ellene mondottunk avilágnak, azt fogadtuk az Istennek., és az (KG 496)

élünk. mindent valamit avilág szeret., azt nékünk gyanoságban kel vennünk. hogy (KG 497)

kivánsága is véle együt. akristus azt mondgya, hogy nem könyörög avilágért (KG 497)

beszédimet, én is szégyenleni fogom azt, a mikor el jövök ditsöségemben (KG 498)

igen kevesen ditsérik meg, azért azt nem is követhetik (KG 498)

ugyan ezért is felejtik el azt. a mivel tartoznak az Istennek (KG 498)

mely ne talállyon olyanokot, kik azt ne követnék emberi tekéntet nélkül (KG 498)

gondolatol irtoznak, mind azon által azt nem szégyenlik, hogy ugy élnek (KG 499)

meg, de végtire magában térvén, azt mondgya vala gyakorta az ö (KG 499)

ezeket, mert nyilván nem meré azt meg vallani. az emberi tekéntet (KG 499)

meg vallani. az emberi tekéntet azt meg nem engedte néki (KG 499)

pedig mint valoságos jó akaró, azt felelé vala néki. hogy addig (KG 499)

Add meg uram azt a kegyelmedet, hogy meg vessük (KG 500)

Ebböl azt tanulhattyuk, hogy magunkban ne bizzunk (KG 501)

bennünk ajót, ö is végezi azt el, semmi nem áll azon (KG 501)

és tsak egyedül, ötölle várjuk azt a kegyelmet, hogy a veszedelmet (KG 501)

ellenben, tudván a maga gyarloságát., azt mondgya, hogy mindent tselekedhetik akristusban (KG 501)

bennünk, valamint ö benne, de azt meg tudgyuk. hogy azt a (KG 501)

de azt meg tudgyuk. hogy azt a kintset tserép edényben hordozuk (KG 501)

hanem kérjük azt a ki tsinálta, hogy keziböl (KG 502)

tudgyuk meg azt, hogy legg gyakortább, azok aleg (KG 502)

Szent pál azt mondgya., hogy az, aki akristus (KG 504)

Az anyaszent egy ház azt akarja, hogy nagy belsö figyelmeteségel (KG 507)

azt akarja, hogy ezen anagy áldozaton (KG 508)

lehet. és a menyiben köteleségünk azt nékünk meg engedik, mert semmi (KG 508)

ingyen valo irgalmasága az Istennek, azt a kristus, vére árrán nyerte (KG 509)

nyerte, és érdemlette meg nékünk, azt senki meg nem érdemelheti, és (KG 509)

nem érdemelheti, és az Isten azt, tsak ö általa adgya (KG 509)

akegyelemnél, nincsen semmi könyeb mint azt el veszteni, se semmi nehezebb (KG 509)

veszteni, se semmi nehezebb, mint azt viszá nyerni, az el vesztés (KG 509)

vesztés után, féllyünk a midön azt veszük, mondgya szent bernárd, mert (KG 509)

int, dorgál, fenyeget, és mi azt hallatlanná teszük, oh’ mely háláadatlanság (KG 510)

mely háláadatlanság e? tudgyuk meg azt, hogy mind akegyelemnek, mind avéteknek (KG 510)

tsak külsö jel; szüntelen kel azt kérni, hittel, alázatoságal. szorgalmatoságal., és (KG 511)

minden idöben, és minden dologban. azt reménségel kel várni, és hüségel (KG 511)

várni, és hüségel meg tartani, azt nevelni kell. nagy buzgoságal. a (KG 511)

a vétek el kerülésével, mivel azt a vétek veszteti el velünk (KG 511)

bánhatott volna véle igasságal, de azt nem tselekedte, hanem ez életnek (KG 511)

vagy olyat mást tselekesznek, nem azt a mit kellene, mind azon (KG 511)

forditotta hogy meg érdemelye nékünk azt az idöt, a melyet el (KG 512)

melyet el vesztünk, és ha azt roszra fordittyuk., akristus titkai, haszontalanoká (KG 512)

lélek, aki nagyobra nem betsülené azt az orát a melyet oly (KG 512)

az Isten meg engedné néki azt. a penitentzia tartásra. azért millium (KG 512)

millium esztendögik szenvedne örömest, tsak azt meg nyerhetné ha lehetne, de (KG 512)

meg nyerhetné ha lehetne, de azt soha meg nem nyeri (KG 512)

a nyomoru városal történt. példáza azt, a mi velünk is fog (KG 512)

kevés ideig tartanais azélet, tsak azt a keveset is nagy hüségel (KG 513)

Tölttsük el jól azt az idöt., a melyet az (KG 513)

szempillantásával, tsak anyi mint ha azt el. vesztenök, hogy ha azt (KG 513)

azt el. vesztenök, hogy ha azt nem fordittyuk annak keresésére, a (KG 513)

hogy semmi meg nem menti azt, aki a felebaráti szeretetet el (KG 514)

ugy semmi meg nem menti azt is, aki másoknak jó példát (KG 514)

Igyekezünk keresni azt, a mi nékünk épületunkre lehet (KG 516)

ö akarattya az Istenével, és azt az egyeséget, a kegyelem tselekeszi (KG 517)

kövessem, aki engem küldöt, ugyan azt is akartam óh’ én Istenem (KG 517)

eledelem mindenkor avolt, hogy tsak azt kövesem ami kedves elötted, engedelmes (KG 517)

hanem hogy az Istent szerese, azt tselekedgye amit parancsol, azt kerüllye (KG 517)

szerese, azt tselekedgye amit parancsol, azt kerüllye a mit tilt, és (KG 517)

akár mely nehéz légyen a, azt is mondgya a kristusal, mindenekben (KG 517)

küldesz reánk, adgyad kegyelmedet, hogy azt békeségel., és alázatoságal szenvedgyük, hogy (KG 517)

békeségel., és alázatoságal szenvedgyük, hogy azt szeretettel., és háláadásal. vegyük, kezeidböl (KG 517)

add meg nékem kegyelmedet hogy azt kövessem, alázatos buzgó szivel. lélekel (KG 517)

követni nem egyéb, hanem hogy azt tselekedgyük, a mit akristus tselekedet (KG 518)

kel senkivel igasságtalanságot tselekedni, havelünk azt tselekeszik, el kel szenvedni, békeségel (KG 518)

a szentek eföldön, és követik azt. nagy tekélleteségel. menyekben. ezt a (KG 518)

nem lehet., és akegyelemnek. kel azt követni mi bennünk. és mi (KG 518)

nyernek arra, hogy meg tanulhassuk azt követni minden tselekedetinkben (KG 518)

volna. a valo az Isten azt akarja. hogy mindent ö tölle (KG 519)

mindent ö tölle várjunk, de azt nem akarja hogy kisérttsék, akor (KG 519)

mondgya az ur. nem mondodé azt hogy a mindenhato atya teremtette (KG 520)

nem kel mind azon által azt gondolni hogy baj, és viaskodás (KG 520)

baj, és viaskodás. nélkül leszünk, azt tsak a más életben érjük (KG 520)

probákot botsát. hogy tsak nem azt hitetik el magokal. hogy el (KG 520)

engemet nagy kinokal fenyegess. ha azt el mulatom. a leg nagyob (KG 521)

amit el mulattunk., hozuk helyre azt buzgoságinkal (KG 523)

a maga kárával. el mulattattya azt, amivel Istennek tartozunk. az Isten (KG 523)

az üdveséget halálával. hogy pedig azt el érhessük (KG 524)

pedig akristushoz valo szeretetünk légyen, azt tölle kel kérnünk, ö hozta (KG 526)

tölle kel kérnünk, ö hozta azt le a földre, és azt (KG 526)

azt le a földre, és azt kiványa hogy a fel gerjedgyen (KG 526)

mely onnét felyül származik, kérjük azt bizodalomal. és meg nyerjük, mert (KG 526)

nyerjük, mert akristus magais kéri azt az attyátol mi nékünk (KG 526)

meg nékem szent szeretetedet, nevellyed azt anyira bennem, hogy el mondhasam (KG 526)

Istent kelleték tehát követni, de azt se nem látta, se nem (KG 527)

el távozunk példaitol., hogy ha azt kivánnyuk a mit ö meg (KG 527)

Annak mondgya szent jános, aki azt mondgya hogy a kristusban marad (KG 527)

kisérjék, ahol tsak szenvedést várhatnak. azt nem szeretik, ilyen formában tehát (KG 528)

a szenttséges lélekben, hogy aki azt birhattya, nem kedvelheti az után (KG 529)

Add meg uram mí nékünk azt akegyelmedet. hogy követhessük akristust, ami (KG 529)

nagyob parantsolattyát. és nem szereti azt, akit az Isten ugy szeretet (KG 530)

bántyák tehát ötet. hogy ha azt nem szeretik, akit ö anyira (KG 530)

szoval, hanem tselekedetel. mivel tsak azt mondani néki hogy szerettyük, és (KG 530)

övé, se hazugságal., se tsalárdságal. azt meg nem tsallyák, soha roszat (KG 530)

III Szent thamás azt akarja. hogy a felebaráti szeretetnek (KG 531)

Add meg uram nékünk azt a kegyelmedet hogy az áitatosághoz (KG 532)

valo jó tételt, tselekedvén véle azt, a mit kivánnok hogy velünk (KG 532)

Ha ki azt mondgya hogy szeretem az Istent (KG 532)

tehát ellenségiteket. mert ha tsak azt szeretitek, akik titeket szeretnek, mitsoda (KG 532)

Amidön gyalázattal illetnek bennünket, azt az Isten a mi büneinknek (KG 533)

botsánattyára engedi meg, hogy ha azt ö érette tsendeségel szenvedgyük, apedig (KG 533)

érettünk. amidön ellenségi valánk, azért azt akarja hogy meg botsásunk ellenséginknek (KG 533)

reánk is ki ne mondgyák azt. az irtoztato itéletet., amelyet mondottak (KG 533)

az Istentöl mér kérni botsánatot. azt gyakorta mondgyák. hogy meg botsátanak (KG 533)

haragnak. ellene kell mondani, és azt valoságal meg is kel bizonyitani (KG 534)

ö terhét könyüé, hanem tsak azt akarja, hogy azt tselekedgyük, a (KG 534)

hanem tsak azt akarja, hogy azt tselekedgyük, a mi töllünk lehet (KG 534)

adot, és hogy tölle kérjük azt, amit még nem tselekedhetünk (KG 534)

voltanak, és akik gyönyörüségel tselekedték azt, ami nékünk lehetetlennek láttzik lenni (KG 534)

a mi az ellenségit illeti, azt gondollya hogy sokat tselekszik érette (KG 534)

melyet el követhetné, holot akristus azt parancsollya nékünk, hogy szeresük öket (KG 534)

Adgyad uram azt a kegyelmedet, hogy valoságal. szeresük (KG 534)

földre, az az szeretetet, és azt akarja. hogy hová továb jobban (KG 535)

továb jobban fel gerjedgyen, és azt.. a mi hozánk valo szeretetéböl (KG 535)

anélkül, ami lelkünk nyomoruságban vagyon; azt adom néked tanátsul mondgya akristus (KG 535)

meg tekéntik a mi lomhaságunkot. azt mondhattyák hogy tsak. egyedül a (KG 536)

A buzgoság az Istennek ajándéka, azt gyakorta valo, és alázatos imádságal (KG 537)

egy kereszténynek gyakorta kel kérni azt a szeretetet, hogy tellyes és (KG 537)

Istennek, és nyerjék meg nékünk azt, amit magoknak meg nyertek, ök (KG 538)

példáink kérnünk kel az Istentöl azt. a kegyelmet., az ö esedezések (KG 538)

meg egyesüllyünk a menyiben gyengeségünk azt nekünk meg engedi., az Istenhez (KG 539)

atisztaságot. az alázatoságot, engedelmeséget, és azt a szenttséget, a melyel. az (KG 539)

Ha valaki azt gondollya hogy szereti és tiszteli (KG 539)

a kristusnak meg nem adgya, azt az örökös szeretetet, és tiszteletet (KG 539)

fogyatkozás vagyon, és miben kel azt meg jóbbitani (KG 540)

a jó, és arosz állapotunkban. azt akarja hogy kezekben hordozanak minket (KG 543)

mondgya szent bernárd, de soha azt ne tselekedgyed az örzö angyalod (KG 544)

örzésünkre rendelt Isten, mert tudgyák azt. hogy mi arra rendeltettünk, hogy (KG 544)

itt a földön, valamint ök azt követik menyekben, szolgállyunk a szegényeknek (KG 545)

vétkeket. amelyektöl irtozik atermészet, és azt nem kel csudálni. egy ollyan (KG 546)

pedig a mahumet vallását illeti, azt minden tudgya. hogy a tisztátalan (KG 546)

lehesen érteni az ö tanitását. azt meg (KG 547)

fel gerjeszti az akaratot. és azt a roszra viszi., a fel (KG 548)

azok okozák. a rendeletlen kivánságot. azt is akarja. hogy azokot meg (KG 548)

Minden kereszténynek azt kel mondani amit jób mondot (KG 548)

tégedet. mondgya akristus. vájd ki azt. ha a lábad. vagy kezed (KG 549)

nékünk. a kristus nem csak azt mondgya hogy vájd ki a (KG 549)

hanem hogy még vesd el azt mesze magadtol., az az. hogy (KG 549)

követ. ami tölle lehet. hogy azt gyükerestöl ki irthassa; jovalván nékünk (KG 549)

Egy szoval, a kereszténység azt kivánnya töllünk hogy el kerüllyük (KG 550)

valo; szenteknek kel lennünk. mivel azt szolgállyuk. a ki önnön maga (KG 550)

semmit ugy nem hágy. mint azt, hogy tiszta életünkel tisztellyük ötet (KG 550)

és én Istenem. cselekedgyed velem azt a kegyelmeséget., hogy adgy ollyan (KG 550)

ahivatalod. amelyben élsz meg engedi azt néked. de azért idejen le (KG 551)

és az után tedd fel azt magadban. és mondgyad. hogy az (KG 552)

elötte valamely dologhoz fogj, ajánlyad azt az Istennek. mondván. én Istenem (KG 552)

és mi formában kel töltened azt a melyben vagy, el kel (KG 554)

külön a szegényeknek., és szombaton azt el osztogasad nékik. eszent chrysostomus (KG 554)

veszedelmes ki menetelét, és végit, azt tudgya hogy a szóhordás. mindenkor (KG 556)

szóhordás mindenkor ártalmas, annak aki azt tselekszi, annak, a kinek a (KG 556)

késö, atüzet meg gyujtotta, és azt el nem olthattya (KG 557)

mivel egy felöl. ellenségivé tette azt a személyt a kit el (KG 557)

felöllünk, a mely nékünk ditséretes, azt mi nem szerettyük, az oka (KG 557)

szerettyük, az oka ez, mert azt sajnályuk, hogy a mit jó (KG 557)

erkölcsböl el akartuk volna titkolni,, azt meg tudgyák, és hogy azért (KG 557)

tudgyák, és hogy azért ditsérjenek, azt nem kel szeretnünk (KG 557)

lehetetlen, hogy az. aki azt agyalázatos szohordást követi, hogy valami (KG 557)

én azokal nem törödöm, mondám azt is, hogy valamit mondanak a (KG 558)

ki szó hordo akarna. lenni. azt senki társaságában nem venné, és (KG 558)

felelet. az árulkodásra, ártatlanná tészi azt. a kinek árulkodnak, meg itéli (KG 559)

az árulkodot, de még inkáb azt, a ki okot ád. a (KG 559)

se gyengeséget nem látni öbenne, azt akarja, hogy az ö életenek (KG 559)

vagy az, aki árulkodik., de azt tudom. hogy azért maradnak abban (KG 560)

rosz erkölcsünek tartanám. még is azt mondom. hogy a mely ember (KG 560)

hozá tehetet. igen nagy igaságtalanság. azt el hinni. a mit nékünk (KG 560)

ugyan azért is ajánlya szüntelen azt a szenttséges hostyát a melynek (KJÉ 567)

azért hogy ök is ajánlhassák azt, amit a kristus Jesus ajánlot (KJÉ 567)

hagyot, az anyaszent egy ház azt akarja (KJÉ 567)

ugy nem hágy fiainak. mint azt, hogy tsak a kristus életét (KJÉ 568)

váltojok. életének. és halálának historiáját. azt meg láthattyák az Evangyéliumban. amely (KJÉ 568)

kellene inteni ahiveket arra. hogy azt a szentséges könyvet olvasák. a (KJÉ 568)

atselekedeteket. a melyeket tselekedet, de azt is tudgyák. hogy mindenek meg (KJÉ 569)

tartoztatván. ahistoriának folyását, meg világosittyák azt, ami homályos, meg gyengittik, a (KJÉ 570)

a mit látunk. az évangyéliumban, azt el lehet hinni, hogy azokot (KJÉ 570)

azokot szükségeseknek talállyák mindenek lenni, azt is reménlik, hogy inkáb panaszolkodnak (KJÉ 570)

is vigyáztak, hogy ha jol azt meg nem tudgyák, hogy mitsoda (KJÉ 570)

avilágra. igen nehezen fogják olvasni azt haszonal, a mit ót tselekedetet (KJÉ 570)

hasznot nem vennének azokbol magoknak. azt minden tudgya, meg is mondották (KJÉ 570)

egy is ahivek közül aki azt ne felelné, amidön kérdik tölle (KJÉ 570)

hogy minket meg válttson, de azt könnyen észre lehet venni, hogy (KJÉ 570)

tsak rövideden meg mutatni nékik, azt aboldog állapotot amelyben. az Isten (KJÉ 570)

nagyob buzgoságal. ohajttyák meg tudni azt, a mit az üdvezitöjök tselekedet (KJÉ 571)

az embernek testét formálá, és azt a testet bé tölté okos (KJÉ 571)

irás. hogy mezitelenek voltak, de azt nem szégyenelhették (KJÉ 572)

töllök, és hogy meg érdemelyek azt a ditsöséget. a mely meg (KJÉ 572)

ha jóra forditották volna. eföldön, azt az üsmerettséget. a menyekben vitettek (KJÉ 572)

igéretben volt. az Isten tsak azt kivánta töllök, hogy akarattya alá (KJÉ 572)

kezdé évat. a kigyó képében, azt jovallá néki. hogy ennének a (KJÉ 573)

Isten irgalmaságának. nem tettzet volna. azt meg orvosolni. amelyet tsak ö (KJÉ 575)

teremptet állattyát, és meg akará azt szabaditani. Az Istennek igéje, az (KJÉ 575)

emberek vétkiért, és helyre hozni, azt a mivel meg bántották volt (KJÉ 575)

magát érettek adta, ne kérdgyük azt, hogy miért nem választot könyeb (KJÉ 575)

hogy a mely utat választot, azt ugy tekénttsük, mint nékünk hasznosabbat (KJÉ 575)

mivel az Isten, a ki azt inkáb választotta a többinél. nem (KJÉ 575)

vinni akarattyát. ne visgállyuk azt. hogy mitsoda más utat választhatot (KJÉ 576)

volna az Isten., hanem tsak azt tekénttsük meg figyelmeteségel., hogy a (KJÉ 576)

itélni, abünös ember nem gondolhatta azt, hogy az Isten ötet szerethesse (KJÉ 578)

akart volna meg térni, és azt nem kel tsudálni, haoly könyen (KJÉ 578)

arra, hogy mitsoda modokal. érheti azt el. az egyik leg föveb (KJÉ 579)

ök is, buzgó szeretettel szeresék azt az Istent., a ki öket (KJÉ 579)

volna hozánk valo szeretetének. mint azt. hogy nékünk adta egyetlen egy (KJÉ 579)

és hogy a halálra adgya azt a fiát, aki minket meg (KJÉ 579)

miket mivelt érettünk, lehetetlen hogy azt nemondgyuk. akedves tanitványal, szeresük az (KJÉ 580)

egy szem pillantásig tarto tselekedetet, azt meg nem tekintvén, hogy az (KJÉ 580)

avétek, mivel örökös halálal bünteti azt meg, és hogy annak meg (KJÉ 580)

és halálát. ne mondgyuk azt, hogy az Isten mindenhato lévén (KJÉ 581)

tett néki, hanem mondgyuk inkáb azt, mint hogy a mindenhato nem (KJÉ 581)

meg békéltetésünknek kegyelmét, meg gondolván azt, hogy a menyiben tölt, és (KJÉ 581)

nem tsak olyan igasságtalan. hogy azt kivánnya, hogy az Isten avétket (KJÉ 581)

meg ne büntesse, hanem még azt is akarná. hogy a bünöst (KJÉ 581)

kénszerittsek öket, hogy el hagyák. azt, ami ketsegteti rosz kivánságokot, nem (KJÉ 582)

fogadák ötet. akristus meg másut azt mondgya, hogy a világoság evilágra (KJÉ 582)

ötet vélek. hogy el fogyassák azt az életet, amely kárhoztatta az (KJÉ 582)

az Istennek titkait. se szándékit. azt valoságal nem tudták, hogy az (KJÉ 582)

jo erkölcsökel; az emberek igasságal azt nem kivánhatták. hogy az Isten (KJÉ 583)

hogy pedig közeleb hoza magához, azt nem eröszakosan akarta végben vinni (KJÉ 583)

tettzeni az Istennek, söt még azt sem tudtuk. ha tartozunké nékie (KJÉ 583)

ez élet javairol, és nyomoruságirol. azt meg nem üsmérhettük. hogy az (KJÉ 583)

boldogságunk, és hogy miképpen kel azt el nyerni (KJÉ 584)

az alázatoság. de hogy lehesen azt el hitetni akevélyel, az Isten (KJÉ 584)

teremtet állatinak, és székiböl kiáltani azt, amit nékik eföldön mondot a (KJÉ 584)

lett Istennek példájára, aki is azt mondgya nékünk. tanullyátok meg töllem (KJÉ 584)

ezeket mondgya, kí nem üsméri azt meg. hogy nagyob szégyen volna (KJÉ 584)

szerént rendelni életének minden részit., azt mind egészen ami üdveségünkre forditotta (KJÉ 585)

egészen ami üdveségünkre forditotta, és azt akarta. hogy minden beszédi. és (KJÉ 585)

és el hagyatatta volt velünk azt az utat. a melyen hozája (KJÉ 585)

mutatni. a melyen el érhessék azt az örökös jót. utozová tette (KJÉ 586)

nagy tévelygésben voltunk. nem tudván azt, hogy mit kellesék szeretnünk. vagy (KJÉ 586)

mondgya szent ágoston. hanem ha azt kivánnyuk, amit ö meg vetet (KJÉ 588)

és tsak azért szenvedet mert azt akarta, és anyit amenyit akart (KJÉ 588)

maga adgya az életét. és azt tölle senki el nem veheti (KJÉ 588)

meg bizonyitására irt, mi nékünk azt mondgya, hogy azok a fel (KJÉ 589)

élni azal az orvoságal., hogy azt édesebbé, és könyebbé tegye a (KJÉ 589)

mit kellesék tselekednünk, és szenvednünk. azt láttyuk, hogy amidön meg akarták (KJÉ 589)

hal meg. mind azon által azt mondgya, hogy maga ajánlya magát (KJÉ 590)

igya, nem azért hogy mi azt gondollyuk hogy kételenségböl kellene azt (KJÉ 590)

azt gondollyuk hogy kételenségböl kellene azt meg inya, hanem azért, hogy (KJÉ 590)

volna, hogy szenvedhesen., érezvén magában azt azirtozást, amelyel vagyon atermészet a (KJÉ 590)

a kristus. nem akarta volna azt magais érezni,? kitsoda az. aki (KJÉ 590)

az Isten fia érezni akarta azt magában. meg is tanitot arra (KJÉ 591)

arra hogy mitsoda modon tehesük azt érdemesé Isten elött, el mondván (KJÉ 591)

hogy mit kel nékünk tselekedni, azt mondgya vala a sidoknak. akik (KJÉ 591)

világoságánál. nem eszerént kel. tekinteni azt. akivaloságos világosága az embereknek, ö (KJÉ 591)

menyi keresztény. vagyon olyan. aki azt hiszi hamisan., hogy üdvezülhet. ha (KJÉ 592)

tettzik.? menyin vannak olyanok. akik azt tarttyák. hogy nem tartoznak kereszttyeket (KJÉ 592)

magokot akristus életére, vagy hogy azt ugy nem tekintik mint olyan (KJÉ 592)

meg menthetetlenek, akeresztények. hittel valyák azt üsmérni. de arra nem vigyáznak (KJÉ 592)

nézik is, de haszontalanul. mivel azt nem tselekeszik, amire tanittya hogy (KJÉ 593)

akristus életét olvasák. nem akarván azt követni, azért jött el hogy (KJÉ 593)

egyedül hagyák járni, még is azt reménlik hogy oda érkeznek. ahová (KJÉ 593)

a kristust igaznak tarttya, vagy azt tarttya. hogy a kristus nem (KJÉ 593)

akristus él én bennem. hogy azt el érhesük. nem elég tsak (KJÉ 593)

itéltetni, a mire a tanyit. azt ugy kel halgatni mint tanitványoknak (KJÉ 595)

hogy magunkot rendbe vegyük. követvén azt a mit parantsol (KJÉ 595)

egyeznek, vagy ellenkeznek azal, de azt sem kel el felejteni egy (KJÉ 595)

hejában igyekeznénk arra eröltetni. hogy azt mondgya a mi nékünk tettzenék (KJÉ 595)

kérjük ötet. hogy értettesse meg azt velünk hogy ha annak értelme (KJÉ 595)

igyekezünk hüségel követni azt amit meg foghatunk, hogy meg (KJÉ 596)

és atselekedetit, önnön magáért. ö azt akarja, hogy tsudállyuk tsuda tételeit (KJÉ 596)

hogy tsudállyuk tsuda tételeit., de azt is akarja. hogy kövessük tselekedetit (KJÉ 596)

a lelkem gyogyitására. vagy táplálására, azt is meg tudom anéptöl, vagy (KJÉ 596)

beszédinek, mind beszédével, mind tselekedetivel, azt az utat akarta meg mutatni (KJÉ 597)

Isten fiának tselekedetiben, leg inkáb azt kel meg gondolnunk, hogy mitsoda (KJÉ 597)

a kristus szeretet, és ha azt szerettyük. a mit ö szeretet (KJÉ 597)

a mi szeretetünk rosz, ha azt szerettyük, a mit ö nem (KJÉ 597)

a kristus szenvedésinek olvasásábol, szükséges azt ugy tekinteni, mint akaratal valo (KJÉ 598)

valo szenvedést, és igen jó azt ugy tekintenünk mint két ókból (KJÉ 598)

szenvedési közi számlállyák, nem tsak azt, a mit ellenségeitöl szenvedet, hanem (KJÉ 598)

a mi oktatásunkra valo, lehet azt olvasván. ilyen formán gondolkodni. el (KJÉ 598)

melyre szüksége nintsen, a beteg azt meg veti. noha néki tellyeségel (KJÉ 598)

Ugyan azt is kel még igen jól (KJÉ 599)

szenvedet érettünk akristus, netekinttsük tsak azt, mondgya szent agoston. hogy mere (KJÉ 599)

mégyen az. Isten fia, hanem azt is tekinttsük, hogy hová mégyen (KJÉ 599)

mi formában akarja, hogy mi azt hasznunkra fordithasuk, és az olvasás (KJÉ 600)

után, kérjük kegyelmit, hogy. követhesuk azt. a mire tanyit. Az ige (KJÉ 600)

és akegyelmet, hogy követesse velünk, azt, amire az igazság tanitot, ez (KJÉ 600)

tsak a lelki szemek láthattyák azt meg. ö nékie kel. fel (KJÉ 600)

szeretetét. és adgya meg nékünk azt a kegyelmét. melyet szenvedésivel nyert (KJÉ 601)

is az ö szivekben önttse azt a szeretetet, a melyet kiván (KJÉ 601)

kivantatik, és hogy adgya szivünkben azt atüzet. amelyröl maga szól, Azért (KJÉ 601)

nékik meg elöre. sött még azt is akará, hogy valami rajtok (KJÉ 602)

valami rajtok történnék, jelentené szüntelen azt a meg váltot, áldozatokot rendele (KJÉ 602)

áldozatokot rendele nékik. amelyek jelentenék azt anagy áldozatot. a mely által (KJÉ 602)

igy lévén, mindenek hirdették nékik azt az Isteni meg váltót, a (KJÉ 602)

tészen. a sidok eszerént nevezék azt, akit ugy várták, mint egy (KJÉ 603)

jó erkölcsöket, hogy az után azt nagyob fényeségel jutalmaztassa meg, nékik (KJÉ 604)

az angyalnak, miröl üsmérhetem én azt meg, hogy a mit mondasz (KJÉ 604)

Isten véghetetlen birodalmat ád. és azt a fiát jésusnak neveze. az (KJÉ 605)

benne bé kelleték tellyesedni, hanem azt tisztán. ateremptö irgalmaságának tulajdonittá. mondván (KJÉ 606)

jánosnak hivatassék. valamint az Isten azt meg parantsolta volt. az angyal (KJÉ 607)

ezt a tsudát. vagy akik azt meg hallák. tsudálkozni kezdének rajta (KJÉ 607)

a meg testesülésnek titkát. és azt is. hogy mitsoda része lenne (KJÉ 607)

meg erösitté ötet lelkével, és azt akará, hogy a pusztában. laknék (KJÉ 608)

elött, de a terhes volta, azt ki nyilatkoztatta. és szent josef (KJÉ 608)

igaz ember volt. nem akará azt ki hiresiteni, de fel tevé (KJÉ 608)

a mely fiat fog szülni, azt Jésusnak nevezed, mert ö szabadittya (KJÉ 608)

szükséges, és igasságos meg üsmértetni azt, aki születik, Az emberek le (KJÉ 608)

ö igéje. De a mi azt az igét véghetetlen képen, felyeb (KJÉ 609)

az elméjiben vagyon. annak, aki azt gondolya, és ö Isten volt (KJÉ 610)

mindeneket ö általa teremptet. ismét azt mondgya szent jános, hogy az (KJÉ 610)

az, a miben élet vagyon., azt is mondgya. hogy az az (KJÉ 610)

mely setéttség. meg nem üsmérte azt a világoságot. hogy pediglen meg (KJÉ 610)

világoságot. hogy pediglen meg üsmértesse azt vélek, az Isten hozájok küldé (KJÉ 610)

ige avilágban vólt, de avilág azt meg nem üsmérte. tudni illik (KJÉ 611)

az ö Isteneket. el vesztették azt a nagy hasznot. a melynél (KJÉ 611)

messiásnak. akit vártanak, mivel ö azt jól észre vévé hogy azt (KJÉ 613)

azt jól észre vévé hogy azt keresnék a magusok, a sidok (KJÉ 613)

sidok királya nev alat. mindnyájan azt felelék néki. hogy bethleemben. mikéus (KJÉ 613)

hogy mitsoda idöben látták volna. azt atsillagot. az után el küldé (KJÉ 613)

elsö szülötteket, az elsö parantsolat azt hagyá az aszonynak. hogy a (KJÉ 613)

sidokot. hogy soha elne felejtenék azt ajó téteményit. és mint hogy (KJÉ 614)

mivel szemeivel meg látta volna azt az üdvezitöt. a kit az (KJÉ 615)

egynek keresé halálát, ugyan egyedül. azt az egyet nem öletheté meg (KJÉ 616)

kristus ótt marada, és ök azt észre nem vévék, gondolván. hogy (KJÉ 616)

miért kerestetek engemet. nem tudtátoké azt. hogy az atyám szolgálattyában kel (KJÉ 617)

vala az embereket. és jelenté azt a kereszttséget, a melyet rendele (KJÉ 617)

aki leg elöbször maga követte azt, a mit másoknak prédikállot. igen (KJÉ 618)

sidok valának. kik magok felöl azt állitották. hogy ők tudgyák. és (KJÉ 618)

gyümölcsét apenitentziának, és ne mondgyátok azt magatokban. hogy ábrahám a mi (KJÉ 618)

árendások. és az hadi emberek. azt kérdék tölle. hogy mit kellesék (KJÉ 618)

tselekedniek. a népnek azt felelé, hogy a kinek két (KJÉ 619)

táplálni. adgyon annak akinek nintsen. azt hagyá a publicánusoknak, hogy többet (KJÉ 619)

hogy ö rolla mondotta volt azt. hogy a ki (KJÉ 620)

hogy valamit eddig mondot nékik, azt mind a kristusrol mondotta és (KJÉ 621)

mind a kristusrol mondotta és azt is erösité. hogy látta reája (KJÉ 621)

az apostolok. az irásrol. mely azt mondgya, a te házadhoz valo (KJÉ 623)

hogy mitsoda jelel bizonyittaná. meg azt a hatalmat melyel azokot tselekeszi (KJÉ 623)

és harmad napra fel épittem azt, a sidók ezt a templomokra (KJÉ 623)

arrol a mit láttunk. és tiazt bé nem veszitek. az után (KJÉ 624)

nem azért küldetet evilágra. hogy azt meg itéllye, hanem hogy üdvezittse (KJÉ 624)

abban afiuban. és bé vennék azt avilágoságot, mely öket jött világositani (KJÉ 624)

hanem ami menyböl adatik néki. azt akarván. ez által vélek meg (KJÉ 625)

hogy nem ö volna akristus., azt is mondá nékik, hogy nem (KJÉ 625)

való. és mindenek felet való. azt beszélli amit látot. és hallot (KJÉ 625)

hiszen benne, nem láttya meg azt az életet., és az Isten (KJÉ 625)

nem tudván honnét akarná meriteni azt az elö vizet, az ót (KJÉ 626)

férje. a kristus felelé néki, azt jól mondod. mert ött férjed (KJÉ 627)

imádták az Istent, ti pediglen azt mondgyátok. hogy jérusálemben kel imádni (KJÉ 627)

akristus ezeket halván. kezdé oktatni azt az aszonyt. mondván néki, hogy (KJÉ 627)

Isten lélek, és igazság lévén. azt akarja. hogy ötet. lélekben. és (KJÉ 627)

és mindent elhagyata vélek, de azt ahivást hihetö hogy azal atsudával (KJÉ 629)

onnét tanittya vala a népet. azt hogy el végezé. mondá simonnak (KJÉ 629)

ate szavadra meg vetem ahálót. azt meg tselekedvén. anyi sok számu (KJÉ 630)

nyugosztalni a fejét, mint ha azt mondotta volna néki. hogy sokal (KJÉ 632)

bánék pediglen egyel atanitványiközül, mivel azt parancsolá néki, hogy követné ötet (KJÉ 632)

az Isten arra hi valakit, azt eléb kel betsülni mindenél,. szent (KJÉ 632)

tésznek emlékezetet. talám azért, hogy azt gyöttrötte leg inkáb az ördög (KJÉ 633)

az ördögnek hogy hagyná el azt az embert. és azt is (KJÉ 634)

el azt az embert. és azt is kérdé tölle. hogy mi (KJÉ 634)

mélységben ne küldgye öket, hanem azt engedné meg nekik hogy mehessenek (KJÉ 634)

tsorda disznot legeltettek. meg engedvén azt nékik Jesus. hogy a disznokban (KJÉ 634)

mi javainkon., amenyiben az Isten azt meg engedi néki. 3. hogy (KJÉ 634)

nem határozná az ö kegyetlenségit, azt könnyen meg láthatni a példábol (KJÉ 634)

azok akik vitték az embert, azt gondolák. hogy a ház tetejire (KJÉ 635)

a kristus hogy tulajdonithattya magának azt a hatalmat, tehát ö káromkodik (KJÉ 636)

és a farisaeusok, nem szenvedheték azt. hogy a kristus társalkodnék. a (KJÉ 636)

szent jános tanitványival hozája közelitvén, azt kérdék tölle. mitöl vagyon a (KJÉ 637)

és reád todul. még is azt kérded hogy ki ért aköntösodhöz (KJÉ 638)

valoságal meg holt volna, de azt nem tudták hogy szintén olyan (KJÉ 638)

háláadasnak egyik része a, hogy azt ki hirdesük, ugy hogy. mind (KJÉ 639)

ugy hogy. mind azok akik azt meg tudgyák, áldgyák, ditsérjék ötet (KJÉ 639)

amelyet eszerént nevezték, és némellyek azt tarttyák. hogy az áldozatra valo (KJÉ 639)

harmintz nyolcz esztendeig feküt, akristus azt meg tudván, kérdé tölle, akarszé (KJÉ 640)

meg a törvényt., de ö azt felelé nékik, a ki engemet (KJÉ 640)

ki engemet meg gyogyitot, nékem azt mondotta. hogy vegyem fel ágyamot (KJÉ 640)

közül, akristus találván az után azt az embert atemplomban., mondá néki (KJÉ 640)

nem szeretik, és nem keresik azt a ditsöséget a mely ö (KJÉ 641)

abuzát kezdék enni, a farisaeusok azt rosznak találák, és mondák néki (KJÉ 641)

szombat napon. hogy ha pedig azt tarttyák, hogy a templom jová (KJÉ 641)

volna atemplomnál, hogy ha pedig azt meg tanulták volna. hogy az (KJÉ 641)

rendet fel akarják forditani, mivel azt akarják. hogy az ember legyen (KJÉ 641)

vigyázák, hogy ha meg gyógyittyaé azt a beteget., hogy had lehesen (KJÉ 641)

maga eleiben hivatá abeteget, és azt kérdé a farisaeusoktol. hogy szabadé (KJÉ 642)

averemben esik szombaton. kinem vonnya azt onnét azon anapon.? menyivel pedíg (KJÉ 642)

gyogyittá, meg parantsolván nékik. hogy azt ki ne nyilatkoztassák. és fenyegetésel (KJÉ 642)

az itt valo jóvokot. noha. azt meg oltalmazhatnák igasságosan. boldogok. akik (KJÉ 643)

törvényit el ronttsa, hanem hogy azt bé tölttse, és tekélletesebbé tegye (KJÉ 644)

akarja el oltani, mivel atörvény azt hagyta asidoknak, ne öllyetek. de (KJÉ 644)

asidoknak, ne öllyetek. de akristus azt akarja. hogy meg zabolázák aharagot (KJÉ 644)

azt akarja, hogy a szemünket ki (KJÉ 645)

el ne veszesük. A sidok azt tartották, hogy a felebaráti szeretetnek (KJÉ 645)

valo gyülölséget, A kristus pedig azt akarja, hogy szeresük azokot kik (KJÉ 645)

és hogy eszerént, meg érdemelhesük azt a ditsöséget, hogy az ö (KJÉ 645)

a szem világos. vagy vak. azt tanittya tehát, hogy a jó (KJÉ 645)

az imádságnak. formáját adván nékünk. azt akarja, hogy az, az Isten (KJÉ 646)

kegyelmet. se botsánatot nyerjen meg, azt nem akarja. hogy a sok (KJÉ 646)

akarnok hogy mások bánnyanak velünk,. azt erösitti, hogy az út, mely (KJÉ 647)

az olyanokal is. akik tsak azt mondgyák néki uram. uram. nem (KJÉ 647)

emberhez, aki aköre épitvén házát, azt semmi szélvész fel nem fordithattya (KJÉ 647)

és kérnék hogy mutassa hozája azt a kegyelmeségit, akikis igen kérek (KJÉ 648)

ötet. a kristus meg szánván azt az meg keseredet anyát, mondá (KJÉ 649)

messiásnak ne üsmértesse vélek. és azt akará, hogy ennek az igazságnak (KJÉ 649)

meg nem bottránkoznának., mint ha azt akarta volna mondani. a szent (KJÉ 650)

tsak az erö szakosok nyerik azt el. egy szoval. hogy ö (KJÉ 650)

a piatzon ülö gyermekekhez, kik azt kiálttyák társoknak., musikáltunk néktek, és (KJÉ 651)

igen sanyaru életet élt, és azt mondgyák felölle hogy ördöge vagyon (KJÉ 651)

az ember proféta volna. tudná azt, hogy minémü aszony volna. az (KJÉ 652)

meg. kevesebbé szeretet. mint ha azt mondotta volna a farisaeusnak, kevesé (KJÉ 652)

üsméri magát lenni, sokat szerette azt, akitöl anyi büneinek botsánattyát reménlette (KJÉ 652)

atanitványi nem ehetének. az attyafiai azt meg tudván, hozája menének, hogy (KJÉ 653)

közül. mondának néki, mester. mi azt kivánnok, hogy valamely tsudát mutatnál (KJÉ 653)

a földnek gyomrában. ez által azt akará jelenténi, hogy a koporsoban (KJÉ 654)

az Isten szavát halgattyák, és azt követik. azon idöben meg jelenték (KJÉ 655)

mellette lévén, láthatnák, és halhatnák azt. a mit anyi igazak. és (KJÉ 656)

hogy azok akik minek utánna azt hallották volna. arra nem figyelmeznek (KJÉ 656)

jelentvén amadarakot, el ragadgya szivekböl azt a beszédet. a mely üdvezithette (KJÉ 656)

nem vetet volt, mások pedig azt meg fojttyák, a fösvénységel. a (KJÉ 656)

adgya meg nékünk az ertelemnek azt az elméjit, amelyet kivána akristus (KJÉ 658)

által a szivében annak aki azt bé vette. mivel aprédikátor vet (KJÉ 658)

öntöz, de az Isten neveli azt, semmi nem volt a mit (KJÉ 658)

az Isaiás könyvét adák kezében, azt meg nyitván. arra aversre talála (KJÉ 659)

ebben az uttyában. ugy tekinté azt a sok számu népet, akinek (KJÉ 660)

mint sem köteleségeket el mulatni., azt erösitté nékik. hogy a mi (KJÉ 661)

az idöben el vesztik életeket, azt meg talállyák. az örökké valoságban (KJÉ 661)

és hogy ök sem kerülhetik azt el. hogy ö vélek ugy (KJÉ 661)

ne bánnyanak, valamint mesterekel bánnak. azt magok látnák, hogy a kiket (KJÉ 661)

akará kérésit meg vonni, és azt sem akará hogy az udvara (KJÉ 662)

menni, és mások. a kik azt meg tudák, a tó mellet (KJÉ 663)

adgyatok ti magatok nékik enni, azt kérdék ö tölle, szükséges tehát (KJÉ 663)

le anépet. le ülteték tehát azt a sokaságot. a pásintra. tsuportonként (KJÉ 664)

A nép látván azt a tsudálatosan valo meg szaporodását (KJÉ 664)

lett volna el jésus, mivel azt látták hogy az apostolok a (KJÉ 665)

fia adhattya néktek, ök pedig azt kérdék tölle, mitsoda kedves dolgot (KJÉ 665)

Isten elött, hogy meg nyerhesük azt az eledelt? felelé nékik (KJÉ 665)

mennyei kenyérnek nevezi, mint ha azt akarták volna néki mondani, egy (KJÉ 666)

adot néktek valoságos menyei kenyeret., azt tsak az én atyám adgya (KJÉ 666)

ötet eszerént eszik, meg érdemelik azt a bóldóg életet. a melyben (KJÉ 666)

és azon hihetetlenségekért, el vesztenék azt anagy hasznot. amelyet el fogják (KJÉ 666)

azokot akik azt ették, de azö. teste. olyan (KJÉ 667)

örök életet adna azoknak, kik azt ennék., ezeken aszokon még jobban (KJÉ 667)

és örök élete lészen. végtire azt is ki nyilatkoztatá nékik, hogy (KJÉ 667)

munkálodni az olyan lelkekben kik azt érdemesen veszik. mondván, a ki (KJÉ 667)

ök igen betü szerént magyarázák azt, a mit lelki értelem szerént (KJÉ 667)

értelem szerént kelletet volna érteni, azt gondolák, mondgya szent ágoston. hogy (KJÉ 667)

képen nem lehetne enni, hanem azt darabokra kellene metélni, valamint a (KJÉ 667)

székben valo hust, és ök azt nem tudták, hogy mind a (KJÉ 667)

mind pedig valoságal. is fogják azt enni az Eucháristiában, a kenyérnek (KJÉ 667)

nem hogy tisztelettel hitték volna. azt, a mit nekik maga az (KJÉ 667)

az örök életnek beszéde, mi azt tudgyuk, és hiszük. hogy tevagy (KJÉ 668)

iskáriotes. és jésus a ki azt tudta, még elöre meg mondá (KJÉ 668)

innepekre. mivel ez az Évangyélista azt mondgya, hogy az után galiléában (KJÉ 668)

mellé gyülekezének. észre vévén pedig azt hogy atanitványi. nem igen hajtanának (KJÉ 668)

miért példának okáért hitetik el azt egy fiuval., hogy az Isten (KJÉ 668)

kérék hogy magyarázná meg nékik azt apélda beszédet. a ki is (KJÉ 669)

is mondá nékik, nem értiteké azt, hogy a mi az emberben (KJÉ 669)

a mely, a syriai nyelven azt teszi, nyilyál meg. afülei ennek (KJÉ 670)

a sok nép. örömel kisérte azt. aki annyi tsudákot tett üdveséges (KJÉ 670)

és a jó idöt, de azt nem tudgyák meg külömböztetni ami (KJÉ 671)

meg külömböztetni ami igaz, se azt meg üsmérni anyi jelekböl. hogy (KJÉ 671)

az után nagyot fohászkodván. ismég azt felelé, amit annak elötte felelt (KJÉ 671)

a herodes kovászátol. az apostolok azt gondolák. hogy azért beszélne nékik (KJÉ 671)

nevek, és szinek alat, és azt meg tudniok, hogy a mely (KJÉ 672)

atest, senem avér. nyilatkoztatták ki azt néked, hanem az atyám aki (KJÉ 672)

aki menyekben vagyon., én is azt mondom néked. hogy te péter (KJÉ 672)

fogna szenvedni. mint Isten fia. azt is kezdé nékik mondani, hogy (KJÉ 672)

a kristustol. mondván, miért mondanák azt. az irás tudo doktorok, és (KJÉ 674)

ök miért nem üzheték ki azt az ordögöt, felelé nékik, hogy (KJÉ 676)

is elö hozá nékik, és azt kiváná töllök. hogy halgassák figyelmeteségel (KJÉ 676)

érkezének. ót az ado szedök azt kérdék pétertöl hogy ha amesterek (KJÉ 676)

fogadgya bé. ollyan, mint ha azt fogadná bé. aki ötet küldötte (KJÉ 677)

nevedben. ördögököt üz, de mi azt meg tiltottuk néki, mert nintsen (KJÉ 677)

ember. nem egy könyen káromlaná azt. akinek nevében tsudákot tselekeszik, és (KJÉ 677)

volna ellenek. ne is tekinttsék azt. mint ellenségeket. azután ismét akisdedekröl (KJÉ 677)

aki által lészen, hogy pedig azt el lehesen kerülni. a pokolrol (KJÉ 677)

de hogy el lehessen kerülni azt az irtoztato büntetést. meg kel (KJÉ 678)

a melyel tartozunk azokhoz akik azt okozák. ugyan erre valo nezve (KJÉ 678)

rendeket, hogy miképen. inttsük meg azt a ki gonoszul tselekeszik, és (KJÉ 678)

néki ha meg bánt. mivel azt akarja. hogy különösön meg fedgyük (KJÉ 678)

akarja. hogy különösön meg fedgyük azt, aki meg bántot, ugy hogy (KJÉ 678)

summa pénzel tartozot neki. és azt meg nem fizethette. a király (KJÉ 679)

ados. mind azon által. ö azt nyakon. ragadá. epediglen. le borulván (KJÉ 679)

vala ö benne. nem szenvedheték azt. hogy tsak a falukban maradna (KJÉ 679)

husvéti. se a pünkösdi innepekre., azt jovallák néki hogy leg aláb (KJÉ 679)

ótt lévö tanitványi is, azt felelé nékiek, hogy ök el (KJÉ 680)

a sidók közöt. amint már azt meg mondottuk. mindgyárt viszá tére (KJÉ 680)

igen tsudálkozának a sidók, akik azt meg nem foghaták, hogy tudhatta (KJÉ 680)

nem jöttem magamtol, és ti azt nem üsméritek, aki engemet küldöt (KJÉ 681)

illyen formában., hogy ök tsak azt az eredetét tekintenék. amelyet a (KJÉ 681)

vett. ugy mint ember, és azt nem üsmérnék, a melyet az (KJÉ 681)

volna, nem tarthaták kristusnak, mivel azt tudtak hogy a kristusnak nem (KJÉ 682)

volna meg ötet, de tsak azt felelék nékik. hogy soha ember (KJÉ 682)

tanitványa. a galiléai embernek. ahonnét azt tartották. hogy soha egy proféta (KJÉ 682)

házaság törésben találtatot, mojses pedig azt hagya nékünk hogy meg kövezük (KJÉ 682)

hogy kegyetlen a bünösökhöz, ha azt tanátsollya. hogy meg (KJÉ 682)

törvényt el akarja rontani, ha azt jóvallya hogy meg botsásanak. néki (KJÉ 683)

mely bizonyságot tenne maga felöl, azt bé nem lehetne venni., de (KJÉ 683)

a sok. tsuda tételei által, azt kérdék tölle. hogy hol volna (KJÉ 683)

hogy hol volna az attya.? azt felelé nekik. hogy ök nem (KJÉ 683)

én megyek, és mint hogy azt gondolák, hogy talám meg akarná (KJÉ 683)

benne., a vétkekben meg halnának. azt kérdék ö tölle. hogy ki (KJÉ 683)

tölle. hogy ki volna.? és azt felelé nékik hogy az Isten (KJÉ 683)

fia, de olyan szokal. hogy azt meg nem érték, azt is (KJÉ 683)

hogy azt meg nem érték, azt is (KJÉ 683)

és hogy valamit mondana nékik, azt mind az attyátol tanulta volna (KJÉ 684)

az igazságat, és halálra keresvén azt, a ki nékik aztot hirdeti (KJÉ 684)

a ki nékik aztot hirdeti, azt tselekeszik, a mit ábrahám nem (KJÉ 684)

halált ertvén. gyalázattal illeték, és azt kérdék tölle. ha nagyob volnaé (KJÉ 684)

tartanák. holot azok anagy emberek. azt el nem kerülhették. ujontában arra (KJÉ 685)

ötet, egy Jésus nevü ember; azt kérdék ötölle, hogy holvolna az (KJÉ 685)

az az ember, és hogy azt felelé nekik hogy nem tudná (KJÉ 685)

a szombatot., de meg mások azt meg nem foghaták., hogy lehesen (KJÉ 686)

annya. tartván a sidoktol. tudván azt., hogy valaki Jésust, kristusnak vallaná (KJÉ 686)

valaki Jésust, kristusnak vallaná lenni, azt ki vetnék a synagogábol. azért (KJÉ 686)

tsak együgyü feleletet adának. mondván, azt tudgyuk, hogy ez a mi (KJÉ 686)

hogy ez a mi fiunk, azt nem tudgyuk hogy miképen lát (KJÉ 686)

tudgyuk hogy miképen lát, se azt. hogy ki nyitotta meg az (KJÉ 686)

néki. adgy hálát Istennek, mi azt tudgyuk. hogy az az ember (KJÉ 686)

ember, ö pedig felelé nékik, azt nem tudom ha gonosz emberé (KJÉ 686)

gonosz emberé vagy sem. de azt tudom hogy vak voltam, most (KJÉ 686)

meg mondottam már néktek, és azt már halottátok, miért akarjátok hogy (KJÉ 686)

mivel mi amojses tanitványi vagyunk, azt tudgyuk hogy mojsesel beszélt az (KJÉ 686)

a tsudálatos. dolog. hogy ti azt nem tudgyátok, hogy egy olyan (KJÉ 686)

volnátok, nem volna vétketek, de azt mondgyátok hogy láttok, és a (KJÉ 687)

vétketek meg marad. mint ha azt mondotta volna. szent ágoston szerént (KJÉ 687)

hogy a nyájáért adná életét, azt pediglen maga akarattyábol tselekedné. hogy (KJÉ 688)

akarattya ellen, és a midön azt magátol le tészi, hatalma vagyon (KJÉ 688)

hatalma vagyon annak fel vételére, azt is meg mondá a sidoknak (KJÉ 688)

is alánk vannak vettetve. de azt felelé nékiek, hogy ne azon (KJÉ 688)

ök, hogy láthattyák, és halgathattyák azt, akit anyi királyok, és proféták (KJÉ 689)

felelél mondá jésus, azért, tselekedgyed azt és élni fogsz. ez adoktor (KJÉ 689)

hüségesen meg tartaná atörvényt, ísmét azt kérdé, hogy ki volna az (KJÉ 689)

ót menvén el, meg láttya azt az embert, és. nagy szánakodásal (KJÉ 689)

nem vehetik; ezekel aszokal nem azt akará, hogy rosznak tartotta volna (KJÉ 690)

adását, és gazdálkodását, hanem tsak azt akarta néki meg mutatni, hogy (KJÉ 690)

akarta néki meg mutatni, hogy azt nyughatatlanság, és törödés nélkül kel (KJÉ 690)

meg neheztele magában azért. jésus azt tudván. mondá néki, ti farisaeusok (KJÉ 691)

meg feddé ezeket akevélyeket, akik azt akarák, hogy mindenek. ugy betsüllyék (KJÉ 691)

részit, azonban pediglen, el mulattyák, azt, a mi leg szükségeseb. atorvényben (KJÉ 691)

sidová tehesék, és az után azt sokal gonoszabbá tészik, mint sem (KJÉ 691)

A törvény tudok halván ezeket. azt gondolok hogy mind ezek öket (KJÉ 692)

valamint atöbivel. és ezeknek is azt mondá. jaj néktek törvény tudok (KJÉ 692)

sok gabonája teremvén. nem tudá azt hová el tenni. végtire a (KJÉ 693)

mint hogy pedig azt nem tudhattyák., hogy mely nap (KJÉ 694)

akarattyát,. annál vétkesebbek lennének, ha azt bé nem töltenék, és hogy (KJÉ 694)

annál. nagyob számadásal tartoznának. láttyuk azt is másut. hogy ezeket a (KJÉ 694)

haszontalan szolgákot, mint akik tsak azt tselekedték. a mivel tartoztanak. azt (KJÉ 694)

azt tselekedték. a mivel tartoztanak. azt is tudtokra adá, hogy ne (KJÉ 694)

tudtokra adá, hogy ne varják azt, hogy hiven. el járván szolgálattyokban (KJÉ 694)

ö halála. és atüzön, sokak. azt értik, hogy azt a szeretetet (KJÉ 694)

atüzön, sokak. azt értik, hogy azt a szeretetet hozta volna a (KJÉ 694)

Jesus töllök. hogy ha gondollyáké azt. hogy azok a meg öletet (KJÉ 694)

ne gondolkodgyanak eszerént., hanem ebböl azt lehet ki hozni (KJÉ 694)

nyugodni kel. de az ur. azt kérdé azoktol a kép mutatoktol (KJÉ 695)

te vagy akristus, mond meg azt nékünk világosan., ö pedig felelé (KJÉ 696)

felelé nékik, meg mondottam már azt néktek, ti pedig nem akartok (KJÉ 696)

bizonyságot tésznek rollam. de ti azt nem hiszitek., mert nem vagytok (KJÉ 696)

szoros kapun. mivel tudgyátok meg azt, hogy sokan kivánnak azon bé (KJÉ 696)

nékünk, mivel a tselédes gazda, azt fogja felelni, nem üsmérlek titeket (KJÉ 697)

nem üsmérlek titeket. és ha azt fogják felelni. hogy mi együt (KJÉ 697)

a mi uttzáinkon tanitottál. tsak azt feleli, nem tudom honnét valok (KJÉ 697)

nem látná., mig a lakosi azt nem mondanák néki, Áldot légyen (KJÉ 697)

ökre, akutba esvén. kinem vonnya azt. ugyan szombat napon. de ök (KJÉ 698)

hogy egy majort vett, és azt kellene menni látni, a másika (KJÉ 698)

ellen. hanem el vesztetvén vélek azt a mit leg inkáb szerettek (KJÉ 699)

ha vagyoné annyi költtsége hogy azt el végezhesse. és egy okos (KJÉ 699)

az én tanitványom; mint ha azt mondaná. haszontalan akarnak engemet követni (KJÉ 700)

és a farisaeusok. nem szenvedheték azt. hogy olyan joságal. engedné magahoz (KJÉ 700)

meg mutassa nékik, igasságtalan zugolodásokot, azt kerdé töllök., ha egy ollyan (KJÉ 700)

és el menvén, idegen országban azt el. tékozolá, midön mindenit el (KJÉ 700)

fogadták. hogy ö véle soha azt nem tselekedték., noha mindenkor a (KJÉ 701)

ajoszágát. mivel. azal vádoltatnék. hogy azt tékozolná. ez agondviselö elöre el (KJÉ 701)

folyamodni ha tiszttségit el veszti, azt gondolá. hogy magához hivassa az (KJÉ 701)

az igazságokot. és meg tsufolák azt, aki nékik azokot hirdette., de (KJÉ 702)

az emberek elött nagynak láttzik. azt is elejekben adá, hogy mitsoda (KJÉ 702)

az ö példáját, de erre azt felelék néki, hogy vagyon mojsesek (KJÉ 703)

azért. az ember elne válasza azt, amit az Isten esze szerzet (KJÉ 703)

ö sziveknek keménységiért engedte volna azt meg nékik. és hogy eleinte (KJÉ 704)

ugyan azont felelé nékik, akik azt hozák azokbol ki, hogy nem (KJÉ 704)

a messiást várták, és akik azt tartották. hogy a messiás az (KJÉ 704)

ditsöségben lészen az egész királyoknál. azt kérdék tölle, hogy mikor jöne (KJÉ 704)

jöne el az Isten országa? azt felelé nekik. hogy a nem (KJÉ 704)

ö jelen valo lételit., és azt meg nem láthattyák., meg mászor (KJÉ 704)

Istenem légy kegyelmes nékem bünösnek, azt mondom néktek mondá Jesus, hogy (KJÉ 705)

mivel hogy ez az iffiu azt kérdé hogy melyek volnának azok (KJÉ 706)

melynek ö nem engedelmeskedék. mivel azt mondá néki, ha tekélletes akarsz (KJÉ 706)

fogják. az izraelnek egész népit. azt is hozája adá, hogy nem (KJÉ 707)

fogják meg itélni anemzeteket. mivel azt jól tudták (KJÉ 707)

alkudot volt regel. ezek pedig azt gondolták. hogy ök több fizetést (KJÉ 708)

igasságtalanságot vélek nem tselekeszik. mivel azt meg fizeti nékik a miben (KJÉ 708)

el nyerhesék. szentül valo életekel. azt a jutalmat. amelyet nékik igér (KJÉ 708)

választásunkot, és hogy meg érdemelhesük. azt az országot. a melyet meg (KJÉ 709)

nem holt volna, de én azt tudom. hogy az. Isten néked (KJÉ 710)

nézd meg, oda mene sirva, azt látván asidok, mondák, láttyátoké mint (KJÉ 711)

jesus parantsolá. hogy vennék el azt a követ, arra mondá mártha (KJÉ 711)

hogy engemet meg halgattál, én azt tudom hogy mindenkor meg is (KJÉ 711)

mondom, azért hogy hígyék el azt. hogy te küldöttél el engemet (KJÉ 711)

sok tsudákot tészen, ha mi azt ugy hagyuk, mindenek hinni fognak (KJÉ 711)

imádni az Istent. a samaritánusok azt tartották, hogy a garisim hegyén (KJÉ 712)

inté öket, nem tudgyátok még azt hogy ki lelkei vagytok, az (KJÉ 712)

maga halálát. és az Évangyélium azt mondgya. hogy ennek abeszédnek értelme (KJÉ 713)

el volt rejtve. és hogy azt meg nem értették (KJÉ 713)

attya fogja adni. mint ha azt akarta volna mondani a szent (KJÉ 713)

a szent atyák magyarázattya szerént. azt ne gondollyátok. hogy én emberi (KJÉ 713)

a kiknek az atyám rendelte, azt pedig azoknak rendelte, akik jó (KJÉ 713)

mesze volt jérusalemtöl, a sidok azt gondolák. hogy a messiásnak ditsöségel (KJÉ 714)

ki fog tettzeni, gondolván talám azt is. hogy ugyan azon uttyában (KJÉ 714)

@: L. A sidok azt gondollyák. hogy az Isten országát (KJÉ 714)

székiben ülni. és fel állitani azt az országot a melyröl anyiszor (KJÉ 715)

osztogattya. hogy azal. jól élvén, azt meg szaporittsák a midön el (KJÉ 715)

mondani. hogy el adhatták volna azt a kenetet három száz pénzen (KJÉ 716)

mint hatvan négy forinton:) és azt a pénzt a szegényeknek osztogatni (KJÉ 716)

szamarat, vemhével együt, ódgyátok meg azt, és hozátok el nékem, és (KJÉ 717)

és ha a szamárnak gazdája azt fogja tölletek kérdeni. hogy mit (KJÉ 717)

kiáltásal volt., és mindenek tsak azt kiáltották. hosánna. ditsöség a David (KJÉ 718)

farisaeusok. mérgelödés nélkül nem nézheték azt. hogy oly nagy tiszteletet adnának (KJÉ 718)

a napon. mely néked adatot. azt, aki néked békeséget adhatot volna (KJÉ 719)

adá Andrásnak. és mind ketten. azt meg jelenték amestereknek. jésus pedíg (KJÉ 719)

utálni élettyeket. ezen avilágon hogy azt meg tarthassák. az örökös életre (KJÉ 719)

kellesék halni, holot az irás azt mondgya, hogy a kristusnak. örökösön (KJÉ 720)

nem engedte meg nékik hogy azt lássák, amit láttanak, és az (KJÉ 720)

orvoságot melyet nekik akartak adni, azt nem kel gondolni hogy a (KJÉ 720)

semmit nem mondot, és tsak azt tanitotta, a mit azö attya (KJÉ 721)

hogy a templomban mondá. mivel azt olvasuk szent márknál. hogy oda (KJÉ 721)

követthették volna. ne követhessék többé azt a jót. a melyet tartoznának (KJÉ 721)

meg mutassa hogy miért tselekedné azt, mondá nékik. nintsené a meg (KJÉ 721)

nevezni, mind azon által ti azt a tolvajok barlangjává tettétek, az (KJÉ 721)

boszonkodának. nem is türheték hogy azt ki nemutassák. kérdvén tölle, hogy (KJÉ 722)

az irásnak. mivel nem olvastátoké azt valaha a soltárokban. hogy a (KJÉ 722)

tsak egy fige fával tselekedhetnék azt. de a hegyeket is helyekböl (KJÉ 722)

hogy valamit kérnek az imádságokban. azt meg nyerik. tsak elsöben azon (KJÉ 722)

és aváros tisztei, oda érkezvén, azt kérdék tölle. hogy ki adot (KJÉ 722)

volna neki arra szabadságot hogy azt tselekedgye a mit tselekeszik.? mondá (KJÉ 722)

kérdésen igen meg ütközének, mivel azt nem merék felelni hogy menyei (KJÉ 722)

volna, tartván attol hogy akristus azt ne kérdgye (KJÉ 722)

hát miért nem hittetek néki, azt sem merék mondani hogy az (KJÉ 723)

valo nézve jobban szereték tsak azt felelni hogy nem tudgyák honnét (KJÉ 723)

a hivatalosok, de kevesen aválasztottak., azt könyü meg látni, hogy a (KJÉ 725)

ötet nem üsmerték., immár tsak azt kel meg látnunk, havagyoné menyegzöi (KJÉ 725)

pokolnak setéttségire vesse azokot, akik, azt gondollyák. hogy a nekik elegendö (KJÉ 725)

tévén magokban. hogy el veszesék. azt, aki öket anyira meg szégyenittette (KJÉ 726)

meg szégyenittette, erre valo nézve, azt gondolák, hogy arra jóbb mód (KJÉ 726)

a népel meg gyülöltessék. ha azt feleli hogy kel adot fizetni (KJÉ 726)

romaiak uralkodását, hogy ha pedig azt feleli hogy nem kel fizetni (KJÉ 726)

mojses törvényének. parantsolattyárol, a mely azt hagya., hogy a meg holtnak (KJÉ 726)

hagyot maga után. a sadduceusok azt gondolák ki, hogy ilyen formában (KJÉ 726)

gyermeket nem hagyot maga után, azt kérdék tehát tölle. hogy a (KJÉ 726)

az ö férje. azt felelé nékik, hogy nem értenék (KJÉ 727)

elsöbb, és aleg nagyob parantsolat. azt felelé néki. hogy evolna. szeresed (KJÉ 727)

nem akarván. Istennek üsmérni akristust, azt nem tudták, hogy ugy mint (KJÉ 728)

ne kivánnyák mestereknek hivatatni, hanem azt üsmerjék meg magokban, hogy mindnyájan (KJÉ 728)

után meg is vigasztalá öket. azt igérvén nekik. hogy a bölcseségnek (KJÉ 729)

mitsoda állapotban lésznek ö magok, azt is elejekben adá (KJÉ 729)

nem titkon jö el. valamint azt sok hamisak akarnák el hitetni (KJÉ 730)

akarnák el hitetni, akik is azt fogják mondani, a kristus itt (KJÉ 730)

valo. és irtoztato jelek fogják azt meg elözni, ugy mint, a (KJÉ 731)

valasztottit. a világnak négy részéröl., azt is hozája tévé. hogy az (KJÉ 731)

jöni, jésus elejekben adá hogy azt az idöt semmi teremtett állat (KJÉ 731)

mehesenek eleiben, azt is elejekben adá, hogy akár (KJÉ 732)

a mit pedig néktek mondok, azt mindennek mondom hogy vigyázatok (KJÉ 732)

nyisd meg nékünk. de tsak azt felelé nekik. hogy nem üsmerné (KJÉ 732)

a maga érteke szerént. hogy azt a pénzt a nyereségre adgyák (KJÉ 733)

aránsu, ezen két példa beszédböl azt tanulhattyuk, hogy szükséges az üdveségre (KJÉ 733)

elválaszttya. ajuhokot, a kettske bakoktol. azt fogja mondani a jóbb keze (KJÉ 733)

az igazak tsudalkozásal halván ezeket, azt fogják kérdeni, tölle, hogy mikor (KJÉ 734)

mikor segitették ezekel ötet, és azt fogja nékik felelni, bizonyal mondom (KJÉ 734)

segitvén attyok fiait. nem kel. azt gondolni, mondgyák az atyák., hogy (KJÉ 734)

végben vitték, vagy el mulatták, azt akarja nékünk meg mutatni, hogy (KJÉ 734)

mert alamisnát nem adtanak., valamint azt el mondhatni. hogy egy beteg (KJÉ 734)

fösvény. és tolvaj apostolnak, és azt a rettentö gondolatot adá az (KJÉ 735)

a sidok innepei közöt, és azt az Isten arrarendelte volt. hogy (KJÉ 735)

meg kenve abáránynak. vérivel, azért azt parantsolá. hogy azt a bárányt (KJÉ 736)

vérivel, azért azt parantsolá. hogy azt a bárányt nevezék pascának, azaz (KJÉ 736)

meg szabadulásnak. emlékezetire, az Isten azt parantsolá nékik. hogy minden esztendöben (KJÉ 736)

innepet tarttsanak, amelyet nevezék páschának, azt is parantsolá, hogy ezen a (KJÉ 736)

abban az esztendöben. az apostolok azt kérdék tölle. hogy hol akarná (KJÉ 737)

kelleték menni evilágbol. az attyához. azt tudta. hogy az ördög el (KJÉ 738)

vizet tölte, mind azon által azt el nem felejté, hogy az (KJÉ 738)

mit én tselekszem mostanában. te azt nem tudod. hanem idövel meg (KJÉ 738)

meg tudod; de ö tsak azt felelé rea. soha az én (KJÉ 738)

engemet mestereteknek. és uratoknak hitok,, azt helyesen tselekszitek. mert avagyok., hogy (KJÉ 739)

nektek. ugy hogy meg gondolván azt, amit én tselekedtem. ti is (KJÉ 739)

tudák hogy hová. menne. hanem azt gondolák hogy jésus valamit vétetne (KJÉ 740)

közöttök a leg elsö. jésus azt meg tsendesitté. meg mondván nékik (KJÉ 740)

készitette volt el az attya. azt is mondá hogy a sátán (KJÉ 740)

véle együt nem mehetnek, de azt hagya nékik. hogy egy mást (KJÉ 741)

igen jol üsmérte. az után azt kérdé töllök. hogy ha voltaké (KJÉ 741)

vegyen egy kardot. mint ha azt mondotta volna nekik ezek által (KJÉ 741)

értelemel mondotta volt nékik, tsak azt felelé elegendö (KJÉ 742)

haborodgyanak, hanem higyenek benne. és azt tudgyák meg, hogy ha azért (KJÉ 742)

világosab feleletet nem ada, hanem azt tanulhattyuk abbol., hogy azért az (KJÉ 743)

hejában el. nem hagyá mulni azt a kevés idöt a melyben (KJÉ 743)

lélek. foganatossá tette annak idejében. azt mondá tehát nékik. hogy ök (KJÉ 743)

tudomány kiván mind azoktol. akik azt bé vették, szükséges hogy ö (KJÉ 744)

nem lévén már avilágbol valok, azt el hihetik, hogy gyülölni, és (KJÉ 744)

fogják öket hajtani a synagogákbol. azt is fogják gondolni. hogy az (KJÉ 744)

nem értheték, azért meg akarák azt magátol kérdeni. jésus pedig meg (KJÉ 745)

nagy szégyen vallásal. nézék, hogy azt ugy tisztelnék mint Istent. akit (KJÉ 745)

beszéllene nékik, azért is hinnék azt, hogy az Istentöl jött ki (KJÉ 746)

hinnének az apostolok predikaciojára. és azt a tsudálatos egyeséget kéré nékik (KJÉ 747)

egyek természetekben., Atyám, mondá ismét. azt kivánom, hogy a hol én (KJÉ 747)

vélek nevedet. és meg üsmértetem azt még vélek. ezután is. ugy (KJÉ 747)

a természet. a halál közelgetésekor, azt is meg akará nékik mutatni (KJÉ 747)

attyát. hogy távoztassa el tölle azt a halált. a melyet véle (KJÉ 747)

a test gyenge, mint ha azt mondotta volna, alélek ahalál ellen (KJÉ 748)

ellen akar állani, és ti azt gondollyátok hogy elegendö erötök vagyon (KJÉ 748)

nem mulhatik. hanem meg kel. azt innom, legyen meg ate akaratod (KJÉ 748)

már álhattok. és nyugodhattok. de azt is elejekben adá., hogy már (KJÉ 748)

hogy akit én meg tsokolok. azt fogjátok meg. és vigyétek el (KJÉ 749)

vala azon esztendöben, és aki azt a tanátsot adta vala a (KJÉ 750)

ha roszul beszélettem mutasd meg azt nékem, de ha jol beszélettem (KJÉ 750)

akik azal vádolák,. hogy Jésus azt mondotta volna, hogy le rontaná (KJÉ 750)

hogy nem felele akérdesre, mindnyájan azt mondák néki, ha te vagy (KJÉ 750)

mond meg azt minékünk, erre felelé jésus. ha (KJÉ 751)

erre felelé jésus. ha néktek azt meg mondom. nékem nem fogtok (KJÉ 751)

tagadá. és mondá. aszony, én azt az embert nem üsmerem. se (KJÉ 751)

üsmerem. se tanitványa nem vagyok, azt sem tudom mit beszélsz., az (KJÉ 751)

átokal. és mondá, nem üsmerem azt az embert. se azt nem (KJÉ 752)

üsmerem azt az embert. se azt nem tudom mit beszéltek, azonal (KJÉ 752)

kezdé siratni vétkét; szent Agoston. azt mondgya. hogy Jesus fent lévén (KJÉ 752)

mitsoda modal ölettessék meg ötet. azt is el végezék. hogy a (KJÉ 752)

fel akasztá. apapok. gondolák. hogy azt a pénzt nem tehetnék a (KJÉ 752)

az idegenek temetöje lenne, és azt a mezöt (KJÉ 752)

vit rabot., a sidok tsak azt felelék néki, hogy ha hamis (KJÉ 753)

magok, atörvények szerént. de ök azt felelék neki, hogy ö nékik (KJÉ 753)

arra hogy valakit halálra itélhesenek, azt tarttyák, hogy annak elötte tsak (KJÉ 753)

hogy nagy dolgokot hallot felölle, azt is gondolta, hogy talám valamely (KJÉ 754)

irigységböl adták volna kezében jesust, azt mondá nékik, hogy elsöben meg (KJÉ 755)

valamely támadásban. gyilkoságot tselekedet volt., azt gondolá tehát pilátus, hogy szabadá (KJÉ 755)

felelne nékie, mondá, nem tudé azt, hogy hatalmomban vagyon hogy fel (KJÉ 756)

néked hatalmod rajtam, hogy ha azt onnét felyül nem adták néked (KJÉ 756)

veszedelmes átkot. melyet magokra mondának, azt ohajtván, hogy a kristus vére (KJÉ 757)

abünösök mit nem várhatnak magokra.? azt könnyü által látni, hogy jésus (KJÉ 757)

kostolván. nem akara belölle inya., azt tarttyák. hogy szokás volt a (KJÉ 758)

itéltetet volna halálra. jesus, és azt az irást a feje felé (KJÉ 758)

sidok királyának, de pilátus tsak azt felelé nékik, a mit irtam (KJÉ 758)

amelyen ez a két szó azt tészi. Én Istenem, Én Istenem (KJÉ 760)

tészi. Én Istenem, Én Istenem, azt gondolák. hogy Illyés profétát. hiná (KJÉ 760)

az elsö, hogy meg lattyák azt, akit által vertenek, a másika (KJÉ 761)

jésus testét. és el temetni azt. pilátus nehezen akará el hinni (KJÉ 761)

mondák nékie, uram mi még azt el nem felejtettük, hogy az (KJÉ 761)

azt mondotta volna még életében, hogy (KJÉ 762)

lopják atestet, és az után azt ne hirdessék a népnek. hogy (KJÉ 762)

fent volt., de mint hogy azt latták volt hogy a koporsó (KJÉ 762)

nagy kövel zárták volt bé. azt kezdék egy mástol kérdeni, hogy (KJÉ 762)

mástol kérdeni, hogy ki fogja azt a nagy követ el hengeriteni (KJÉ 762)

mind ezeket.. és mind aketten azt gondolák, hogy atestet el rejtették (KJÉ 763)

látta volna az urát. és azt is meg mondá. a mit (KJÉ 763)

nékik, miért keresitek aholtak közöt azt, aki életben vagyon? ti a (KJÉ 764)

adának az örzöknek. tsak hogy azt mondanák (KJÉ 764)

a vitézek fel vévén apénzt, azt hirdeték a mire tanitották volt (KJÉ 765)

urak mind azon által. mi azt remélettük, hogy ö fogja meg (KJÉ 765)

menvén. atestet ót nem találták. azt is mondották nékűnk, hogy ót (KJÉ 765)

hajo jobjára, és találtok. ök azt meg tselekedék. és anyi rettentö (KJÉ 768)

nagy halak valának, az évangyélium azt fel teszi, hogy ha szinte (KJÉ 768)

is, felelé, igen is uram, azt jól tudod hogy szeretlek, jésus (KJÉ 768)

tellyesedék. atráditio szerént, a melyböl. azt tudgyuk hogy ez az apostol (KJÉ 769)

ismét néki jános felöl, ha azt akarom hogy meg maradgyon. addig (KJÉ 769)

teszi. hogy jésus nem mondotta azt. hogy meg nem halna, ahistoria (KJÉ 769)

értelme talám elehet. hogy ha azt akarná, hogy ez a tanitvány (KJÉ 769)

addig a még el jövök, azt is tehetik. az irásnak rend (KJÉ 769)

igervén azt is nékik, hogy fel öltözteti (KJÉ 771)

angyálok, és még maga is. azt parantsolá az aszonyoknak, hogy mennének (KJÉ 771)

jelenésröl emlékezik szent pál. amidön azt mondgya. hogy jésus meg jelent (KJÉ 771)

az apostolok az után. imádák azt, aki el hagyván a földet (KJÉ 772)

életéröl. a melyet élt eföldön. azt nem kel. gondolni. hogy ezeknél (KJÉ 772)

fiának hiszük lenni, ugy hogy azt hivén, örök életünk légyen az (KJÉ 772)

valamint az apostol mondgya. igazgattya azt a pásztorok által., világosittya a (KJÉ 773)

világosittya a doktori által, szenteli azt. a szenttségek által. gondgyát viseli (KJÉ 773)

kegyelmének segittsége által. és élteti azt. szent lelkével (KJÉ 773)

helyben. akristus vére által. követvén azt az uj utat. amelyet elönkben (KJÉ 774)

oly igaz igéretiben, És hogy azt a ditsöséget meg érdemelhesük. indittsuk (KJÉ 774)

után. mit várhatunk egyebet. hanem azt a rettenetes itéletet. és annak (KJÉ 774)

boszuságal illeti akegyelemnek lelkét, mivel azt tudgyuk. hogy ki mondotta azt (KJÉ 774)

azt tudgyuk. hogy ki mondotta azt. Enyim a boszu állás, és (KJÉ 774)

ditsöségében. de nem kel. magunknak. azt a boldogságot igérni. a melyben (KJÉ 775)

is hasznosabat. az üdveségekért, mint azt. hogy szüntelen elmélkedgyenek a kristus (KJÉ 775)

kristus Jesus életéröl, és hogy azt ugy tekinttsék. mint egy olyan (KJÉ 775)

ezeket a szavait. a ki azt mondgya hogy aki kristusban. marad (KJÉ 776)

L. A sidok azt gondollyák hogy a kristus az (KJÉ 780)

haszontalan és semire kellö munka, azt reménleni., hogy le lehesen irni (VKT 785)

a bizonyos. és hasznos munka. azt le irni. a mitsodásoknak kellene (VKT 785)

gyakortáb. semmi szövettségek nintsen egymásal; azt a szövettséget. nem is kel (VKT 786)

meg röviditet munkában, hanem tsak azt kel kivánni, hogy mindenik reflexio (VKT 786)

jó könyvekben; mind azon által. azt gondolták,. hogy talám még valamely (VKT 787)

munkában lévö igasságokra valo nézve. azt fogják mondani kéttség nélkül. hogy (VKT 787)

választottak száma oly kevés, mivel azt, sok helyt mondgya nékünk a (VKT 787)

helyt mondgya nékünk a kristus, azt mondgya. hogy az életre vivö (VKT 787)

nehéz. és hogy kevesen talállyák azt meg (VKT 787)

szeretet. meg is vettetik velünk azt, a mit leg inkáb betsüllünk (VKT 787)

Meg üsmértetik azt is velünk. hogy mitsoda szükseges (VKT 787)

az irgalmaságra, hogy el töröllye azt a fogyatkozást. mely abban a (VKT 787)

hidgyenek ö benne, Együgyüség volna azt gondolni, hogy nem kel a (VKT 788)

nem üsmérheti meg ötet, akristus azt (VKT 788)

ö bünökröl., ezekböl a szokból azt hózhattyuk ki, hogy ha a (VKT 789)

hinni. de egy szers mind azt is meg bizonyittyák a fellyeb (VKT 789)

a jó értelemnek el kel azt magával hitetni, és hogy nintsen (VKT 789)

még ölethetz. mondák ezek, de azt meg nem tilthatod nékünk hogy (VKT 789)

meg nem tilthatod nékünk hogy azt ne mondgyuk a mit hallottunk (VKT 789)

országokot. ök látták, és bizonyitották azt akülönös tsudát avaloságos jonásrol, aki (VKT 790)

harmad napjára fel támadot. akristus azt bizonyittya nékünk, hogy más jel (VKT 790)

kivül nem adatik. azok, akik azt látták. hitték is mind magokért (VKT 790)

boldogok azok kik nem látván, azt hiszik (VKT 790)

is meg tsaltak volna, Leheté azt értelemel meg is gondolni, hogy (VKT 790)

fel tamadásrol, bizonyságot tegyenek., és azt erösittsék, hogy az a hitetö (VKT 790)

illyen tsaladságokot erösitet volna, leheté azt meg fogni, hogy anyi sok (VKT 790)

ház alá vesse magát, látván azt világosan. hogy aztot akristus fundálta (VKT 791)

és semmit nem egyebet. De azt halgassák. hogy mit monda az (VKT 792)

után vonnya abünösököt, és aki azt keresi szüntelen. hogy el nyelhese (VKT 794)

nyelhese mindnyájan az embereket; akeresztény azt is lattya, hogy mitsoda nehéz (VKT 794)

fel fedezi, és fel keresi azt, a mi akeserüségekben üdveséges, érzi (VKT 794)

Isteni gondolatokal. mind azon által azt tsak földi gondolatokal legeltetík, Az (VKT 794)

meg tanulásával; ök evilágra küldettettek, azt tudgyák. hogy itt kevés mulatások (VKT 795)

is nem igyekeznek meg tudni azt. hogy itt mit kel tselekedni (VKT 795)

atálentumokal, elejekben adgya atörvényt hogy azt meg tarttsák. meg magyaráza nékik (VKT 795)

minden akarattyát az Évangyéliumban; de azt nem olvasák, vagy ha olvasák (VKT 795)

nap kiálttyák nékik. nyisátok meg azt a testamentumot, a melyet az (VKT 795)

látni hogy mint vesztitek el azt a drága örökséget. a mely (VKT 795)

ezen fel nem indulnak., leheté azt meg fogni. hogy az emberek (VKT 795)

abban más mód nintsen, vagy azt meg vallyák hogy nem keresztények (VKT 795)

követésire. meg tsalná. magát aki azt gondolná. hogy elegendö avallásnak tsak (VKT 796)

a nyakad körül, és kössed azt a karjaidra. arrol gondolkodgyál, mind (VKT 796)

mi is tsak igy remelhettyük. azt az örökös örökséget. amely igéretben (VKT 796)

Az emberek azt tarttyák. hogy vagyon okok, keresztényeknek (VKT 796)

tsak azok igazulnak meg, akik azt követik. A farisaeusokot, és a (VKT 797)

mondot reájak, mert nem követték azt a mit tudtak és hittek (VKT 797)

meg égettetik. A midön akristus azt fogja mondani. menyetek el átkozotak (VKT 797)

az örökké valo tüzre., nem azt fogja nékik mondani. mert nem (VKT 797)

mondani. mert nem hittetek, hanem azt, mert az irgalmaságnak tselekedetit, nem (VKT 797)

az ö követöi leszünk, tsak azt tselekedgyük a mi töllünk ki (VKT 798)

üdveséget. mert a midön akristus azt mondgya. hogy a ki hiszen (VKT 798)

szent jakab szerént., szent pál azt mondgya még nekünk. hogy a (VKT 798)

tarttyák, hogy másokal. ne tselekedgyük azt aroszat. amelyet nem akarnok hogy (VKT 799)

keresztényi vallás töbre kötelez., és azt hagya hogy másokot meg elözünk (VKT 799)

Sokan akeresztények közül azt gondollyák, hogy az ó testámentumbéli (VKT 799)

üsmerték, valamint asidok, ne tselekedgyed azt másal, amit nem akarnád hogy (VKT 799)

a torvénynek valoságos értelmét, nékünk azt parancsolta, hogy azt tselekedgyük masokért (VKT 799)

értelmét, nékünk azt parancsolta, hogy azt tselekedgyük masokért, amit akarnok. hogy (VKT 799)

Igasságos dolog tehát, hogy azt tselekedgyem másokért. amit kivánnám hogy (VKT 799)

tehat semmiben is el mulatnom azt, amivel tartozom azoknak akiktöl függök (VKT 799)

akik valamely joval voltak hozám, azt akarnám, hogy minden féle állapotban (VKT 799)

hanem ha meg lehet, atekélleteség azt kivánnya, hogy a jobra igyekezünk (VKT 800)

de ezt a parantsolatot, hogy azt tselekedgyük másokért. amit akarnok hogy (VKT 800)

leg nagyob. ditsöségire lehet. azt tellyeségel. véghez vitték (VKT 801)

szerettelek titeket. Az Attyának pedig azt mondgya. szolván az apostolokrol. és (VKT 801)

valamint engemet szerettél, meg másut azt mondgya., az Atya ugy szerette (VKT 801)

és akristus szeretet minket. ebböl azt kell ki hozni, hogy tartozunk (VKT 801)

mondván, mindenünket. hogy meg nyerhesük. azt a menyei el rejtet kintset (VKT 801)

menyei el rejtet kintset, és azt a meg betsülhetetlen gyöngyöt. mint (VKT 801)

a világos. hogy azok. akik azt nem követik, vétkeznek atörvény ellen (VKT 801)

az Isten lelke által választtya azt (VKT 801)

Igen közönséges dolog azt látni, hogy a szülék rendelik (VKT 801)

kik szabadosok. ök magok választtyák azt magoknak, abban (VKT 801)

is mutattya meg az Isten azt, amit Isteni hivatalnak neveznek, ugyan (VKT 802)

a nem elég hogy tsak azt tselekedgyék a mi leg jóbb (VKT 802)

Attya küldötte; Az apostolinak meg azt mondgya. hogy nem ök választották (VKT 803)

ö valasztotta öket. szent pál. azt mondgya. hogy senkinek nem kel (VKT 803)

tehát az embereknek., a mint azt láttyuk minden nap. magokat a (VKT 803)

Tsak nem mindnyájan akeresztények. azt gondollyák. hogy sokat tselekesznek. ha (VKT 804)

A valoságos keresztény. pedig azt tarttya, hogy tartozik. szüntelen imádkozni (VKT 804)

Nagyob része akeresztényeknek. azt tarttya hogy eleget tészen köteleséginek (VKT 804)

mit tselekedgyetek, mondgya nékünk, de azt mind az Isten ditsöségire valo (VKT 804)

az én nevemben. meg nyeritek azt. az én menyei Atyámtol. Hogy (VKT 805)

mulatni. a szivbéli könyörgést. akristus azt mondgya a sidokrol., ez a (VKT 806)

akristus. az emberi sziv kintsének. azt mi már meg szoktuk látni (VKT 806)

elöljáró. azt mondgya hogy aki a földböl (VKT 807)

eredetét. a föld., az üdvezitö azt mondgya, hogy a száj. a (VKT 807)

dolga. és minden gyönyörüsége. immár azt meg hallottuk szent páltol hogy (VKT 807)

a hejában valo beszélgetésben eltölteni azt az idöt, a mely nékünk (VKT 807)

azert adatot, hogy meg engesztellyük azt az igasságot, és el nyerhesük (VKT 807)

az igasságot, és el nyerhesük azt az irgalmaságot. akristus azt mondgya (VKT 807)

nyerhesük azt az irgalmaságot. akristus azt mondgya nékünk. hogy az itélet (VKT 807)

folynak ki a rosz gondolatok, azt ki ki tudgya, hogy az (VKT 807)

soha nem is érzik magokban azt a szent buzgoságot. a mely (VKT 808)

mely semmi hasznát nem tekinti. azt valoságal el mondhatni hogy az (VKT 808)

nem elegendö tsak magánoson. sohult azt fel nem talalhatni a szent (VKT 809)

magunkot, voltak olyan szentek, kik azt a gyönyörüséget, hogy az Istenhez (VKT 809)

pál akristust, de sött még azt kivánta hogy tölle el rekesztessék (VKT 810)

szent pálnak ezt a levelét. azt mondgya, adgyanak nékem olyan szivet (VKT 810)

amelyben kiálttyuk. Atyánk. szent jános azt mondgya nékünk, szolván azokrol. kik (VKT 810)

annak hijuk, nem felejti el azt is, hogy birája. és királya (VKT 812)

itéletit egyed. valamit tselekeszel. mindenkor azt ugy tekinttsed. mint ha. a (VKT 812)

Sokan akeresztények közül azt tarttyák, hogy elegendö képen követik (VKT 813)

azokért jobbaknak tarttyák magokat, akik azt tarttyák. hogy azokal. elegendö képen (VKT 813)

mi akaratunkot mind azok akik azt mondgyák. uram. uram, nem mennek (VKT 813)

és hogy a kristus is azt mondgya nekünk, hogy valamit tselekeszünk (VKT 813)

erkölcsnek. tselekedetiben is. szent pál. azt mondgya nékünk, hogy a kristus (VKT 813)

akoron azt köteleségböl tselekeszük, de az érdem (VKT 814)

tudgya az ura akarattyát, és azt nem követi, keményen meg veretik (VKT 814)

A kristus azt mondgya nékünk, hogy evilágra nem (VKT 814)

nyugodalmunknak. és jovunknak, vagy mi azt a szabadságot fel nem talállyuk (VKT 814)

fellyeb valohoz. mind azon által, azt gondollyuk, hogy meg kel attol (VKT 815)

akit mezitelen látz, fedd bé azt. és amagad testedet meg ne (VKT 816)

munkáját. és hogy bé tölttse azt. a mit kelletet szenvedni, és (VKT 817)

inkáb ellene mondunk magunknak. ha azt örömel veszük. ez igy lévén (VKT 817)

alázatosság. annal inkáb magához szorittya azt. avaloságos keresztyén, és meg öleli (VKT 817)

Sokan. akeresztyének. közül azt tarttyák. hogy üdvezülhetnek, ha amások (VKT 818)

üdveségiért, de kinek kinek kel azt ohajtani, és azon igyekezni amenyiben (VKT 819)

a felebarátunk üdveségiért, de ha azt el mulattyuk meg mutattyuk. hogy (VKT 819)

magára. hogy meg lehesen elözni azt a veszedelmet, az ur azt (VKT 820)

azt a veszedelmet, az ur azt mondgya nékünk, vigyázatok. és imádkozatok (VKT 820)

és amelyben. irgalmaságot kérnek. s’azt meg nem nyerhetik. Mitsoda érdemes (VKT 821)

a szenttségeket. de mint hogy azt is tudgya. hogy az olyan (VKT 821)

arra a rettentö orára jussanak.? azt mondgyák hogy keresztyének, tudgyák is (VKT 821)

nem foghatni. a szent lélek azt mondgya nékünk, hogy az ö (VKT 821)

ditsösége. vagy a felebaráti szolgálat, azt kivánnya töllök (VKT 822)

Sokan a keresztyenek közöt azt mondgyák, nem vagyok se pap (VKT 822)

mind azon által. szent pál. azt mondgya. hogy a kereszttség által (VKT 822)

életre, ez igy lévén, mindnyájan azt fogadtuk hogy a kristus életéhez (VKT 822)

mi atisztaságot illeti. esztelenség volna azt gondolni, hogy avilágiak nintsenek az (VKT 823)

a tisztaság ellen vétenek. ök azt tudgyák. hogy a szent atyák (VKT 823)

nehezeb a házaságban meg tartani azt a tekélletes tisztaságot, a melyre (VKT 823)

kezdének romlani és el hagyni azt a szent életet, a melyet (VKT 824)

A kristus. azt parantsollya nékünk hogy el kerüllyük (VKT 824)

nékünk veszedelmünkre lehetnek, söt még azt is mondgya. hogy ugy (VKT 824)

távozunk töllök. az Isten is azt sok helyt parantsollya az irásokban (VKT 825)

de avétkest meg nem vetette, azt is mondgya, hogy tsak bünösöket (VKT 825)

A kristus azt parantsollya nékünk. hogy ollyan okosok (VKT 826)

mint akigyok, hogy el kerülhesük azt, ami meg sérthetné az ö (VKT 826)

hagyael hazáját, hogy áldoza fel azt a fiát, a kitöl reménlette (VKT 827)

a fiát, a kitöl reménlette azt a sok számu maradékot., és (VKT 827)

a sok számu maradékot., és azt anagy hatalmat. melyet neki meg (VKT 827)

olyan állapottyokban. nem kel tehát azt gondolni. hogy az együgyüséget hagyván (VKT 828)

vagy pedig az okoságot parantsolván, azt akarta volna hogy ravasz elméüek (VKT 828)

Egyebet mi nem tselekedhetünk, de azt sem tselekedhettyük. a mi urunk (VKT 828)

nem találtanak. alelki életben. mint azt, hogy ellene álhasanak atudatlan magához (VKT 829)

hogy jót tselekesznek. mint ha azt magoktol tselekednék, és az élettyeket (VKT 829)

a bölcs azt mondgya, hogy vannak igazak, és (VKT 830)

Sokan azt gondollyák, hogy nem vétkeznek. vagy (VKT 830)

vannak olyanok. kik magok felöl azt tarttyák. hogy nem vétkeznek. semmiröl (VKT 830)

aláb igen könyü vétkekröl, és azt hitetik el magokal. hogy nem (VKT 830)

meg itéllyék, mivel szent jános azt mondgya, hogy a ki magát (VKT 830)

A kristus. azt az Isteni imádságát. nem tsak (VKT 830)

hogy a penitentziát prédikálya., akristus azt mondgya, hogy ha penitentziát nem (VKT 831)

Avaló hogy akristus nékünk azt mondgya. hogy a menyeknek országát (VKT 832)

hogy tsak az eröszakosok. vehetik azt meg, mivel az elsö vétektöl (VKT 832)

mind azon által a kristus azt mondgya. hogy azö járma kedves (VKT 832)

annak, amit mások tselekesznek., de azt zugolodásal., és kedvetlenségel tselekeszik, mely (VKT 833)

azon, hogy kemény életnek nevezik azt. a mitöl alágy szivüek oly (VKT 833)

is valamely nehézséget. kedvesnek tarttya azt meg gyözni. Mind azok az (VKT 833)

más magot hozot. kitsoda tarthatná azt maga. felöl., hogy ö érette (VKT 833)

hogy meg békeltesen az attyával.? azt igéri nékünk, hogy ami tsekély (VKT 833)

meg, és mi nehéznek talályuk azt az eröszak vételt,? mely nagy (VKT 833)

haszontalan szolgák volnánk, és tsak azt vinnök végben. amivel tartozunk. mi (VKT 833)

végben. amivel tartozunk. mi tsak azt szenvedgyük (VKT 833)

ditsöiti, valamint szent péter hagya azt néki. örvendez. valamint az apostolok (VKT 836)

ha valamit szenved akristus neviért. azt is mondgya szent pálal. mindeneket (VKT 836)

Sokan a keresztyének közül azt tarttyák, hogy egyeztethetik. az alkalmatos (VKT 836)

terhét viselik., meg sem kostollyák azt az örömet, a melyet a (VKT 836)

valo szeretetnek, akristus nem mondgya azt, hogy a ki el nem (VKT 837)

nem méltó en hozám, hanem azt mondgya mindenüt, hogy aki fel (VKT 837)

veszi keresztét; fel kel tehát azt venni akarattal. és örömel (VKT 837)

mondgya szent pál. a Colossabélieknek. azt mondgya. maga felöl. hogy örül (VKT 837)

mit felelnek szent jakabnak, amidön azt mondgya, atyámfiai örömnek álittsátok, mikor (VKT 837)

szeretni kel, és ugy kel azt tekinteni. mint egy boldogságot, vagy (VKT 837)

lehet tehát el kárhozni. hogy azt tselekedték, amit avilág rosznak tart (VKT 838)

senem azért hogy el mulatták azt, a mit jonak nevez, hanem (VKT 838)

magunk el vesztése nélkül. tsak azt keresnünk hogy magunkot mindenben bé (VKT 838)

mint Istennek kegyelmét, nem tsak azt, hogy akristusban. hiszen. hanem hogy (VKT 838)

érette. akristus fel támadása után azt mondá az Emmausban menö tanitványoknak (VKT 838)

az ö nagy rendekhez, de azt tarttyák. hogy attol meg menthetik (VKT 839)

A valoságos keresztyén. azt olyan penitentziának tarttya, a melyet (VKT 839)

ezen penitentzia alá veték magokat. azt bé töltvén. botsánatot nyerének magoknak (VKT 839)

azért dolgozik hogy nyugodhasék, és azt gondollya hogy nem tartozik dolgozni (VKT 840)

a nagy henyélésre adhasák. {…} közönségesen azt tarttyák. hogy a kristus magais (VKT 840)

tsinállyunk három hajlékot, mint ha azt mondotta volna, el ne hagyuk (VKT 840)

A valoságos keresztyén. egyedül azt tudgya az évangyéliumbol. és mind (VKT 841)

állatal. hogy menyire kel vinni azt a magához valo szeretetett. ugyan (VKT 841)

tehet minket mikor néki tettzik. azt kelletet tehát meg tudni. hogy (VKT 841)

maga lelkét szereti el veszti azt, aki amaga lelkét gyülöli ezen (VKT 842)

ezen a világon. meg tarttya azt, az örökké valo élettre. addíg (VKT 842)

üdveséges keserü sanyargatásokban veti, üdveziti azt, ha szinte mint egy láttzik (VKT 842)

gyülölésröl szól nékünk akristus amidön azt mondgya, hogy aki magát nem (VKT 842)

el hagyás veszedelmes. mivel akristus azt mondgya. aki akis dologban. nem (VKT 842)

A kristus nékünk azt tanittya, hogy a parantsolat. mely (VKT 843)

hogy a parantsolat. mely nékünk azt hagya. hogy ugy szeresük felebarátunkot (VKT 843)

kel. intéznünk minden tselekedetinket., tselekedgyed azt másokért, amit akarnád hogy mások (VKT 843)

terjed, mind azon által akristus azt mondgya., hogy a ki nem (VKT 843)

modon lehet tehát meg egyeztetni azt a felebaráti szeretetet. és gyülölést (VKT 844)

Sokan az emberek közül azt tarttyák. hogy bizvást itélhetik felebaráttyokot (VKT 844)

A valoságos keresztyén. pedig azt tarttya hogy nem itélhet senkit (VKT 844)

semmit ki nem veszen., hanem azt mondgya. ne itéllyetek. ne hogy (VKT 844)

az Isten itéletitöl. szent pál azt mondgya. hogy rettentö dolog, az (VKT 844)

valo okoskodást el kerüllyük. mint azt. midön azt mondgya. el kerülitek (VKT 845)

el kerüllyük. mint azt. midön azt mondgya. el kerülitek az Isten (VKT 845)

a mi rosznak tettzik, hogy azt rosznak ne mondgyák. ez olyan (VKT 845)

aláb soha sem kel. itélni azt, a ki aroszat tselekeszi (VKT 845)

nem itélünk, de sött még azt is méltoztatik nékünk meg bizonyittani (VKT 845)

és illyen formában. meg ölik azt akiröl beszélnek, meg ölik azt (VKT 846)

azt akiröl beszélnek, meg ölik azt akinek beszélnek, és magokot is (VKT 846)

is jovalották mindenkor az okosak azt, hogy soha másrol ne beszéllyenek (VKT 846)

ne beszéllyenek, vagy ha tellyeségel azt el nem lehet kerülni. ugy (VKT 846)

hogy alázatosnak tetzsék. és tsak azt ohajttya. hogy meg vetö legyen (VKT 847)

valo jó erkölcse a kristusnak. azt el hihettyük, hogy inkáb gyülöli (VKT 848)

és a méltoságban. annál inkáb, azt tarttyák. hogy magokot betsülhetik (VKT 849)

vallás drága épületének. szent jakab azt mondgya. hogy ne keresük a (VKT 850)

meg aláztatnak azoknak elméjekben kik azt észre veszik (VKT 851)

valo szeretethez., azon vagyon hogy azt el hagyasa velünk. igen nehéz (VKT 851)

magasztalást keresed. mind azon által. azt akarom hogy meg bizonyittsad hozám (VKT 851)

ideig, örökösön fel magasztaltatik, valamint azt ohajttya a magához valo szeretete (VKT 851)

de aki töllem meg tagadgya. azt a kevés áldozatot. örökösön meg (VKT 851)

még az alázatosok sem szenvedhetik azt,. akristus aki oly alázatos. és (VKT 851)

az elsö helyeket a vendégségekben; azt akarják hogy öket mestereknek (VKT 851)

hogy kegyesek legyünk. szent pál azt szépen irja. mondván. a szeretet (VKT 853)

vonnák a sziveket. a mint azt meg tselekedhetnék kegyeségekel. de sött (VKT 853)

és akevélységtöl vagyon. szent pál azt mondgya, hogy azok akik nem (VKT 853)

Szent jakab azt mondgya. kitsoda köztetek bölcs és (VKT 853)

másokhoz szelid. valamit ellene mondanak. azt olyan kegyeségel halgattya. mint amit (VKT 853)

Isten szavát halgattya, vagy is azt gondollya. hogy az Isten engedi (VKT 853)

ki mondhatatlan kegyeséginek. a proféták azt meg jövendölték, az apostolok látták (VKT 854)

a fige fának terméketlenségit, még azt is el szenvedi. hogy a (VKT 854)

A midön meg botsátanak, azt gondollyák. hogy valamely nagy dolgot (VKT 855)

meg magadot, és fel magasztaltatol: azt is mondgya nékünk. ha meg (VKT 855)

meg botsásak, meg botsátom örömest azt az árulást. a mely joszágomban (VKT 855)

tölt, de meg nem botsáthatom azt az ember szollást, mely fogyatkozásomot (VKT 855)

szollást, mely fogyatkozásomot ki nyilatkoztatta. azt a gyalázást. mely betsületemet meg (VKT 855)

a meg vetésért. ütésért, bestelenségért, azt fogják mondani hogy nintsen szivem (VKT 855)

imádságod, meg halgattatik. akristus is azt mondgya. amidön ajándékot akarván bé (VKT 855)

könyörületessége. a magához hasonlohoz. és azt kéri hogy botsásák meg néki (VKT 856)

akik meg botsátanak, és akik azt tarttyák. hogy azal igen nagy (VKT 856)

igen nagy dolgot tselekesznek, akik azt gondollyák. hogy azért, az embereknek (VKT 856)

Azok közöt. akik azt gondollyák hogy meg botsátottak. és (VKT 856)

keziben adatot. a rosz keresztyének azt tarttyák. hogy az olyan titkos (VKT 857)

kik öket meg bántották. meg azt is hozá teszik, hogy az (VKT 857)

gyözni szeretetével, és ezen igyekezetiért azt nyeri. valamit nyernek mind azok (VKT 857)

jó Istenes ember vétkezik. és azt mondgyák ha áitatos volnék. illyen (VKT 857)

a jó utban lenni, tsudállyák azt, hogy egy istenes ember vétekben (VKT 857)

abban is esnek, szent bernárd, azt mondgya, hogy a klastrom meg (VKT 858)

üsméri a magát. a ki azt mondgya: ha áitatos volnék. ilyen (VKT 858)

mondanának vakmerö beszédgyeknek. szent pál. azt mondgya magárol, hogy nem tselekeszi (VKT 858)

jót melyet akarna tselekedni, hanem azt a roszat tselekeszi, a melyet (VKT 858)

Szent jakab. tilttya nékünk azt mondani hogy holnap azt tselekeszem (VKT 858)

nékünk azt mondani hogy holnap azt tselekeszem. vagy utra indulok. noha (VKT 858)

tarttya az illyen szokot. és azt akarja hogy igy mondgyák. ha (VKT 859)

mondgyák. ha az urnak tettzik. azt tselekeszem. vagy oda megyek a (VKT 859)

valoságos keresztyén igy beszél. tudván azt. hogy semmit sem tselekedhetik magátol (VKT 859)

kötélel a tsonakot. az Isten azt akarja hogy a tsonak fel (VKT 859)

patakon mind annak végéig, de azt is mondgya a benne valo (VKT 859)

oly igen ohajttyák abetsületet. ö azt ugy tekinti, mint bálványozást (VKT 860)

ellene mondana. amaga ditsöségének.? ki azt ugy ne tekintené mint saját (VKT 860)

mindent mást elne hagyna. tsak azt magának meg tarthatná. nintsen semmi (VKT 860)

illyenek az ollyanok. akik tsak azt keresik hogy tetzsenek, a kiket (VKT 861)

a szerelemre valo fel gerjesztést, azt is tarttyák. hogy mentek lehetnek (VKT 861)

tarttyák. hogy mentek lehetnek, ha azt mondgyák, hogy azt nem szán (VKT 861)

lehetnek, ha azt mondgyák, hogy azt nem szán szándékal tselekedték. de (VKT 861)

Nem tsak azt keresik hogy magokot szeretessék. és (VKT 861)

szeretik. mind azon által akristus azt mondgya, hogy a tanitvány nem (VKT 861)

a magam ditsöségit, más fogja. azt keresni. és nékem igasságot tészen (VKT 861)

tenni, a meg is adgya azt. tsak mi ne keresük, hagyuk (VKT 861)

Kéttség nélkül, azt fogják ezekre mondani. hogy mi (VKT 862)

tartoi vagyunk betsületünknek, és hogy azt, el nem kel mulatnunk, avalo (VKT 862)

az emberek iteleti szerént. tsak azt az ditsöséget kel tehát keresni (VKT 862)

az Istentöl jö. a kristus azt mondgya nékünk, hogy a mi (VKT 862)

tanit arra. hogy mint kel azt betsülnünk. amidön azt mondgya., a (VKT 862)

mint kel azt betsülnünk. amidön azt mondgya., a jó hirnév. a (VKT 862)

hogy a minek meg kellene azt tartani. ugyan az. meg kissebitti (VKT 862)

miben ályon, és nem kel azt a gondviselést mód nélkül mesze (VKT 863)

az jó hirem el vész, azt fogják mondani nintsen szivem: ude (VKT 863)

állasz boszut magadnak. az Isten azt fogja mondani, hogy nem üsmér (VKT 863)

el hiszem. de az Isten azt akarja. hogy ély, és hogy (VKT 863)

feszitetet, és fel támadot Istent., azt mondák. hogy ezek részegek; szent (VKT 863)

annak kezeiben adgyák lelkeket. aki azt teremptette. hü is lészen hozájok (VKT 864)

Én azt jól tudom. hogy ajó hirben (VKT 864)

alelkedben valo tsendeség viszá tér, azt is meg látod, hogy menyire (VKT 864)

ki mondhatatlan gyönyörüségesé tészi néked azt az áldozatot., tsak a nagy (VKT 865)

nehezeb állani, a szent lélek. azt a kementzéhez. és az olvaszto (VKT 865)

ditsérö szaja által. a bölcs azt mondgya, hogy tsak az a (VKT 865)

ez igy lévén. kitsoda tarthattya azt maga felöl hogy meg érdemli (VKT 865)

hozzuk elö még egy szer azt a nagy mondását. a kristusnak (VKT 866)

a szok ne illetnének. mert azt nem tagadhattya. hogy abban magát (VKT 866)

valoságos magyarázatot adni. a midön azt mondgya, hogy ha kivánnék még (VKT 866)

is tekénttsük mint igaságtalanokot, mivel azt már meg bizonyitottuk, hogy minden (VKT 866)

kedves abünösnek szájában. miképen bizonyithatod azt meg, hogy a nem vagy (VKT 867)

mindent fel áldoznak azért. hogy azt el kerülhesék (VKT 867)

A valoságos keresztyén azt nem keresi. de azt tiszteli (VKT 867)

keresztyén azt nem keresi. de azt tiszteli, és kedvesen veszi, ha (VKT 867)

hogy átkozza dávidot, ki merné azt tölle. kérdeni, hogy miért tselekedteti (VKT 868)

tölle. kérdeni, hogy miért tselekedteti azt (VKT 868)

Szent Chrysostomus azt mondgya. hogy az alázatoságtol valo (VKT 868)

meg vetéseket. halando életének részeiben, azt nem láttyuk. hogy zugolodot volna (VKT 868)

egy szers mind, nézük meg azt is. mitsoda szemel tekintik azokot (VKT 869)

ember volna az. a ki azt ne kedvellené. hogy meg tudgyák (VKT 869)

A valoságos keresztyén, azt akarná, hogy ha lehetne. még (VKT 869)

és ha a felebaráti szeretet azt néki meg engedné. ohajtaná. háláadatlanokra (VKT 869)

ellen. mert a jó tételben. azt várták, hogy azért valamely jutalmat (VKT 870)

A valoságos keresztyén pedig azt akarná, a kristus parantsolattya szerént (VKT 870)

elöbször is az Isten abünösnek azt hánya szemére. hogy háláadatlan volt (VKT 871)

váltásáért. és anyi sok kegyelmiért, azt az Isten igasságosan tselekeszi. de (VKT 871)

várni aháláadoságot, hanem akéznek. aki azt ígazgattya, ez igy lévén. avaloságos (VKT 871)

roszat. a menyiben lehet. amidön azt meg nem orvosolhattya., de örvendez (VKT 871)

az, akit vendégségben. hitatok. néktek azt viszá nem adhattya. mivel az (VKT 871)

nem adhattya. mivel az Isten azt néktek meg fizeti az utolso (VKT 871)

nem tartoztatná öket, és ha azt meg nem sértenék. azt ohajtanák (VKT 872)

ha azt meg nem sértenék. azt ohajtanák, hogy mindenkor háláadatlanra találnának (VKT 872)

arany, és az ezüst. abölcs azt mondgya. hogy atürés sok okoságal (VKT 872)

nem tür, fel magasztallya bolondságát. azt mondhattyák. nekem. hogy abékeséges türésröl (VKT 872)

valo szeretettöl származnak. de amint azt meg mondottuk aszines alázatosokrol. ezeknek (VKT 872)

Sokszor ugy tétetik, hogy betsülik azt. akit nem betsülnek., mint ha (VKT 874)

anagyban is alészen. szent jakab azt mondgya. nékünk. hogy a ki (VKT 874)

egyaránsu. a midön a sidok azt kérdék akristustol. hogy ki adot (VKT 874)

mondom hogy mitsoda hatalombol tselekszem azt. de a sidok nem akarnának (VKT 874)

hogy a feleletet el kerülhesék. azt mondák. hogy nem tudnák. mit (VKT 874)

igazságát. egy szoval. akeresztyennek tsak azt kel mondani, amit gondol. és (VKT 875)

olyan emberek. akik magok felöl azt tarttyák. hogy soha hazugságot nem (VKT 875)

hogy igazaknak mutassák magokot lenni. azt tarttyák nyilván magok felöl, hogy (VKT 875)

tsak. azért igazak. hogy másokal azt el hitesék. de még többet (VKT 875)

Jérémiás az Istenröl szolván. azt mondgya hogy az ur Isten (VKT 876)

az ur Isten. igaz. akristus azt mondgya nekünk. Én vagyok az (VKT 876)

Atyátol származik, szent János apostol. azt mondgya. hogy az, az igazságnak (VKT 876)

lévö. harom személyhez tartozik, hogy azt kel mondanunk. hogy az igazság (VKT 876)

hogy szerese. az igazságot magát. azt oly buzgoságal szereti valamint az (VKT 876)

olyan. valamint ajó náthánáel, aki azt mondgya amit gondol., mint akiben (VKT 876)

azal, akár mit tarttsanak felölle. azt is kérdék tölle, kristus vagyé (VKT 876)

kristus vagyé? Jésus felelé nékik. azt néktek meg mondottam. és én (VKT 876)

békeséges türö anyomoruságokban, és akiröl azt mondgya a szent Lélek, hogy (VKT 878)

akará meg tudni, noha azIsten azt néki meg tiltotta volt. nem (VKT 878)

addig, még véghez nem vivé azt a veszedelmes számba valo vételt (VKT 878)

halyuk a soltárban, a midön azt mondgya. meg elégszem akor, a (VKT 878)

ö mindenkor egy állapotban vagyon. azt tudgya hogy az Istennek különös (VKT 879)

állapotot nem kiván. hanem tsak azt, amelyben az Isten tészi. bizonyos (VKT 879)

abban. hogy azö Isteni josága. azt tselekeszi mindenkor mi velünk, a (VKT 879)

üdveségünkre, minden féle állapottyában tsak azt mondgya., mi Atyánk, ate akaratod (VKT 879)

A valoságos keresztyén azt tarttya. hogy nintsen semmije. a (VKT 880)

a mi magáé volna. és azt tarttya, hogy a mit bir (VKT 880)

Mind azon által. azt láthatni avilágban. hogy ki ki (VKT 880)

és azt nem hiszi. a kemény szivü (VKT 881)

ahitben. és sok nyomoruságokban estenek. azt mondgya meg másut, hogy a (VKT 881)

hervadni. a maga uttyaiban. salamon azt mondgya, hogy meg háborittya aházát (VKT 881)

költtsön ugy nem adnak, hogy azt viszá ne várhasák, noha akristus (VKT 881)

viszá ne várhasák, noha akristus azt ugy parantsolya. meg másut azt (VKT 881)

azt ugy parantsolya. meg másut azt mondgya. adgy annak a ki (VKT 881)

akar tölled kérni. vagy ha azt meg tselekszik is, de nem (VKT 881)

viszá adni. a kéznek. akitöl azt vette, szereti és követi aszegénységet (VKT 882)

szükségben., mert a kristus is azt szerette, az illyen gondolatok által (VKT 882)

keresztyén. és atöbb emberek közöt. azt könyen meg valyák. hogy tsak (VKT 882)

viseli ezt a törvényt. tselekedgyed azt, másokal, a mit akarnád hogy (VKT 883)

ellenkezö szokást. nézük meg már azt is. hogy mind egyikének. mind (VKT 883)

szerént az elsök nem talállyák azt fel amit keresnek, a többi (VKT 883)

sem keresnek. az elsök tsak azt keresik. hogy öket szolgállyák. és (VKT 883)

haszon keresö dolgokrol, hanem mondgyuk azt, hogy azt keresvén. hogy másoknak (VKT 883)

dolgokrol, hanem mondgyuk azt, hogy azt keresvén. hogy másoknak hasznokra lehesünk (VKT 883)

tölle. a náziai szent gergely. azt mondgya, hogy a ki meg (VKT 884)

akik körülöttek vannak. szent pál azt mondgya. hogy meg ne szünnyünk (VKT 884)

A gazdagok azt gondollyák. hogy egészen bé töltik (VKT 884)

A valoságos keresztyén azt tudgya. hogy mindenkor tartozik oda (VKT 884)

parantsolta volna nekünk az alamisnálkodást. azt olvasuk atörvényben. melyet az Isten (VKT 884)

vonnyad kezedet., hanem nyisd meg azt a szegénynek. és adgy költtsön (VKT 884)

atitkon valo alamisnát parantsollya nekünk, azt parantsollya hogy aleg aláb valokot (VKT 885)

és meg űsmértettni azokal., kik azt tarttyák. hogy nem kötelesek ki (VKT 885)

valamink a szükségen felyül vagyon. azt tartozunk a szegénynek adni, akristus (VKT 885)

tartozunk a szegénynek adni, akristus azt mondgya nékünk. adgyátok oda a (VKT 885)

szükségen felyül valo, mi légyen, azt meg kel üsmértetni agazdagokal. hogy (VKT 885)

mi meg haladgya a szükséget. azt jól tselekednék. ugyan keresztelö szent (VKT 885)

annak a kinek nintsen. nem azt a köntöst akarja hogy adgyák (VKT 886)

hozája, illendö szükséges lenne., és azt. akebeliben rejti annak, a ki (VKT 886)

a ki valoságos szükségben vagyon. azt tudgya. hogy sok alkalmatoságokban., enem (VKT 886)

az illyen példák ritkák, de azt tudgyuk, hogy még ritkábak. a (VKT 886)

boldogok vagyunk. hogy hasonlithatunk szenvedésiben., azt mondám boldogok vagyunk mivel már (VKT 887)

mondám boldogok vagyunk mivel már azt meg mutattuk., hogy boldogság a (VKT 887)

által. az emberek ettöl tartanak, azt el kerülik, és attol irtoznak (VKT 887)

mutattya magát. mind azon által, azt láttyuk. hogy a kristus nem (VKT 887)

ha az ö jó akaroi, azt tudták volna, hogy azokal. anagy (VKT 888)

nyomorultakot, mint meg vetendöket. akevelységek. azt mondattya vélek, hogy a nyomorultak (VKT 888)

szent atya. mivel a kristus azt mondgya., hogy az az ország (VKT 889)

itt tsak az akérdés. hogy azt visgállyuk meg, hogy azok, akik (VKT 889)

jó akarojokhoz, és a szegényekhez. azt a kegyeséget. és szelidséget. amelyeket (VKT 889)

nem voltatok. ki biza reátok azt; a mi igaz. mondgya az (VKT 890)

hinni a hazugság attyának. aki azt mondgya. hogy minden földi gazdagságok (VKT 891)

a kinek akarja; leg aláb azt el mondhatni, hogy azokal gyözi (VKT 891)

közül., ha a szegénységben esik. azt ugy tekinti mint egy kintset (VKT 891)

néki, hogy a kristusban öltözhesék, azt tudgya, hogy a kristus meg (VKT 891)

jób. szines jó akaroihoz, akik. azt nem szenvedhették. hogy nyavalyáirol panaszolkodot (VKT 892)

szélvészbenis meg ijedtenek, nem gondolván azt meg. hogy jobb kezek felöl (VKT 892)

A valoságos keresztyén. tudván azt, hogy az Isten atyai gondviselésel (VKT 892)

mondgya szent pál. és ha azt ahalálra adta mindnyájunkért, mit nem (VKT 893)

fel adgyuk magunkot. várjátok meg azt a segittséget, a még az (VKT 893)

a mint is hogy. ö azt el küldi. annak idejében (VKT 893)

semmijek nem volt, gondolhatták volnaé. azt, hogy husz, vagy harmintz esztendeig (VKT 894)

tudgya szükségteket, minek elötte még azt kérnétek tölle,. keresétek elöször az (VKT 894)

ályanak, és lábok alá tapodgyák, azt az idöt, amelynek mindenik része (VKT 895)

forditani. nem is kevés dolog azt tellyeségel. el nem veszteni, valamint (VKT 896)

a heveröket, nem szánnyák élettyeknek azt a nagy részit, tsak szándékjokot (VKT 896)

föld üresen maradot. ellenben pedig. azt mondgya a szentekröl sok helyt (VKT 896)

nem adták nyereségre az idöt, azt a nagy. és (VKT 896)

Mint hogy akristus nékünk azt mondgya, hogy tsak egy szükséges (VKT 897)

tsak egy szükséges dolog vagyon, azt is kel. ki hozni abbol (VKT 897)

az ö parantsolatinak végben viteliben. azt tsak hivságnak fogják tartani. hivságoknak (VKT 897)

nem lehet tagadni, hanem tsak azt kel meg visgálni, hogy azok (VKT 898)

A tekélletes keresztyén. azt ugy tekinti mint egy terhet (VKT 900)

viseli, mert nem szabad nékie. azt. magátol. le tenni (VKT 900)

sohajtoz az olyan terhek alat., azt maga meg valya., hogy a (VKT 900)

jól gondolkodik magában., mivel ha azt, agyönyörüségben tölti, nem lehet hogy (VKT 901)

kevesen lesznek olyanok a kik azt kedvelhetik. mivel ki ki az (VKT 901)

az emberek közöt. rend szerent azt tarttya. hogy szerentsétleneb másoknál. mind (VKT 901)

adta nékünk az életet. és azt adván, meg is tartotta magának (VKT 902)

meg is tartotta magának egyedül azt ahatalmat. hogy akor veheti azt (VKT 902)

azt ahatalmat. hogy akor veheti azt el töllünk. a mikor nékie (VKT 902)

élet, de nem szabad magunktol azt le tenni. azért is adta (VKT 902)

részröl szorongattatom. mert egy részint azt ohajtom. hogy a kristusal. lehesek (VKT 902)

keresztyennek is illyenben kell lenni, azt meg valván, valamint ez a (VKT 902)

azokot kel tekélleteseknek tartani, akik azt, ugy tekéntik. valamint egy tömlötzöt (VKT 903)

szent ember. meg elégedvén állapottyával. azt felelé nékik, ne beszélyetek igy (VKT 904)

szenteknek fiai vagyunk. és várjuk azt az életet, a melyet az (VKT 904)

mind azok akik alelkiekröl irtanak. azt tanittyák, hogy az olyan kivánságok (VKT 905)

az olyan kivánságok nem helyesek., azt is akarják. hogy elégedgyünk meg (VKT 905)

a szenvedésiért nem panaszolkodot. se azt nem kérte Istentöl hogy nyavalyáját (VKT 905)

bálványt tsinálnak egésségekböl, ugyan akor azt fel is áldozák, akedv keresésnek (VKT 905)

böjtöt. se sanyargatást. se penitentziát. azt nem tselekedhetik. hogy a világi (VKT 905)

ha abban arendeletlenségben. el mulattyák azt. amit leg inkáb kellene kedvelni (VKT 906)

minket a szivnek tévelygése, amidön azt szeretik. amit nem kellene szeretni (VKT 906)

amit nem kellene szeretni, és azt nem szeretik amit kellene szeretni (VKT 906)

szolgálatnak szorgalmatoságával. a midön kötelesége azt kiványa tölle. ö elegendö gondot (VKT 906)

hogy munkálodhasék., helyre is hoza azt a mértékleteségel., ami fogyatkozás éshetet (VKT 906)

és tiszteletes legyen az, amidön azt, el kerülhetetlennek láttyák lenni (VKT 907)

azért tselekeszik mert reménlik hogy azt meg tartthattyák, ezt az igazságot (VKT 907)

valo félelem. kéttségben ejti öket., azt nem mondhatni. hogy se egyiké (VKT 907)

Ezel nem kivánnyák azt mondani, hogy az ilyen tekélleteség (VKT 909)

vagy szerentsétlenségiben. rend szerént tsak azt tekintik a mitsoda ideig valo (VKT 909)

jovokot. vagy tiszttségeket, de szánnyáké azt a ki meg. holt, aki (VKT 910)

vannak jérusálemtöl. és atemplomtol., ök azt nem mondgyák vala, miképen énekelhetnénk (VKT 910)

ülvén. siránkozva emlekeznek vala sionrol. azt felelik vala azoknak akik öket (VKT 910)

tsak annak. meg nyerésin örül. azt nem akarják ezel. hogy kemény (VKT 911)

kristus felelé. néki. mondgyad inkáb azt, hogy azok boldogok, akik az (VKT 911)

az Isten igéjit halgattyák. és azt követik. meg akarván. nekünk mutatni (VKT 911)

üsmér ez életben. hanem tsak azt, a melyet. a kristus nevezi (VKT 912)

viszi arra. hogy fegyvert fogjanak, azt mindnyájan nem egyenlö szándékböl tselekeszik (VKT 912)

alig találkozik olyan. a ki azt keresztényi indulatbol tselekedné. ugyan ezért (VKT 913)

találnak abban. és nem tudgyák azt meg külömböztetni, a mi szent (VKT 913)

Isten gyakorta kezdetet hadakozásokot. némelykor azt is akarta. hogy azok könyörületlenek (VKT 913)

ne egyezék az üdveségel, tsak azt kövesék. a mit a szent (VKT 913)

midön azt kérdék tölle hogy mit tselekedgyenek (VKT 914)

hogy mit tselekedgyenek. nem felelé azt nékik, hogy hagyátok el hivatalotokot (VKT 914)

hagyátok el hivatalotokot. hanem tsak azt mondá. nékik, ne eröszakoskodgyatok. senkit (VKT 914)

valamint a valoságos alázatosokot, Dávid azt meg valya, hogy az Isten (VKT 914)

Salamon azt mondgya. hogy soha sem kel (VKT 914)

valamikor a szükség kivánnya hogy azt fel áldozák, azért, amidön illyen (VKT 914)

a midön szorgalmatoságal tesznek igasságot. azt tsak azért tselekeszik, hogy jó (VKT 915)

a emberek rendit ne tekinthese. azt láttya hogy minden. itélete eleiben (VKT 916)

ókót találnak aperlekedésre, a melyeket azt akarják. hogy igaságosoknak tarttsák (VKT 916)

baráti szeretet arra kénszeritti, vagy azt néki meg engedi (VKT 916)

nagy. hogy az emberek gyakorta azt gondollyák hogy jót tselekesznek, a (VKT 916)

hogy a fele baráti szeretet., azt nekűnk meg nem engedi, hogy (VKT 917)

nagyob ellenséginknek. üdveségeknél, nem elég azt mondani. miért tselekeszik ö roszat (VKT 917)

bizonyos hogy tartozunk fel áldozni azt a reszt a mely tsak (VKT 917)

a gonosztol. amelyet tselekednék. ha azt erövel venné el tölünk. az (VKT 918)

a mint is hogy nehéz azt meg tartani a perlekedés közben (VKT 918)

áldozhatnoké fel azért aköntösünköt hogy azt meg tarthasuk? abékeség olyan nagy (VKT 918)

békeségit adá az apostolinak. és azt olyan formában. a melyböl meg (VKT 918)

adhatot nékik. szent pál nékünk azt hagya hogy békeségben élyünk ha (VKT 918)

el vegyek.? az atyák mindnyájan. azt mondották. magyarázván ezt a részt (VKT 918)

joszágrol vagyon a per. akoron azt oltalmazni kel. keményen, az ellenségektöl (VKT 918)

a természet szerént valo gyümölcsiben, azt nem tarttyák, hogy mind ezek (VKT 919)

az Isten törvénye. az ur azt akarván. hogy az ö lelke (VKT 919)

a midön meg házasodtanak. tsak azt tekintették. és tsak azért ohajtották (VKT 919)

az anyaszent egy ház. tsak azt tekintik alelki fioknak szaporodásában (VKT 920)

tehát a keresztyének elméjiben oltani azt, aminek leg inkáb kel vélek (VKT 920)

melyeket nékik adnak, ha szinte azt szán szándékal ne tselekedgyék is (VKT 921)

ne tselekedgyék is, hanem tsak azt mondom. hogy a leg jóbb (VKT 921)

valamely hasznokra. mind addig, valamég azt az idöt el nem érik (VKT 921)

ditséretért indittyák. a midön pedig azt azidöt érik. hogy a kristust (VKT 922)

a menyiben azokoság és arendek azt nékik meg engedi, azt sem (VKT 922)

arendek azt nékik meg engedi, azt sem olttyák beléjek. hogy magokban (VKT 922)

szeretetet. anyira vigyék. amenyire akristus azt hadgya nékunk hogy vigyük (VKT 922)

az Évangyéliumi tudományra, ha nékem azt fogják mondani. hogy az illyen (VKT 922)

töb fö vétkekröl. a melyekröl azt mondgya szent pál. hogy a (VKT 923)

valoknál. és hogy nem követik azt. a mit hisznek. szent pál (VKT 924)

a mit hisznek. szent pál azt mondgya hogy eszteleneknek tartatnak azok (VKT 924)

A világiak azt nem tagadhattyák, hogy a mit (VKT 924)

hogy a ne légyen mulandó. azt nem mondhattyák hogy valamely örökös (VKT 924)

a mulando joknak ellene mondottanak. azt nem mondhattyák. hogy az Isten (VKT 924)

valoságos fel magasztaltatását is láttya, azt tudgya hogy az Istenért teremtetett (VKT 924)

a melyekel. el nyerhese örökösön azt a nagy boldogságot., mivel az (VKT 924)

kik tellyeségel azon igyekeznek hogy azt el nyerhesék. és azt viszá (VKT 924)

hogy azt el nyerhesék. és azt viszá sem veszi, hogy ha (VKT 924)

tsak mi elsöben. elnem mulattyuk azt. a mível néki tartozunk. mondgya (VKT 924)

keresztyének. a szent lélek is azt mondgya. hogy az esztelenek száma (VKT 924)

végit a tragediának. az Isten azt mondgya hogy holtokor. nevetni, és (VKT 924)

igazak. de hogy igazaká lennének. azt meg nem édemlették (VKT 929)

Istenem vegyed kedvesen ajándékodot, és azt meg ne vessed, méltatlanságáért annak (IK/A 7)

tettek veled a kereszttségben, és azt a meg betsülhetetlen kegyelmet, melyet (IK/A 7)

elöt, ujisd meg papjaidnak szivekben azt a buzgoságot, a melyel voltál (IK/A 8)

üdveségihez, és ad meg nékem azt a kegyelmedet, a melyet alázatoságal (IK/A 8)

beszédre, és ha egyet tsináltam., azt tsak azért, hogy meg tudgyad (IK/A 9)

tudgya az auctornak szándékát, vagy azt, hogy mi okozta munkáját, vagy (IK/A 9)

Masodszor,. hogy mitsoda modon nyerhetik azt meg, Harmadszor; hogy mitsoda akadályok (IK/A 9)

De azt jó meg tudni. hogy tsak (IK/A 10)

tselekedned egész életedben., tudni illik. azt szolgálni. a kinek mindenel. tartozol (IK/A 10)

Másodszor. gondold meg azt, hogy nem én tanitalak, hanem (IK/A 10)

szent Atyák irásit, olvasad tehát azt. azal a tisztelettel a melyel (IK/A 10)

tsak bolondság. boldog vagy ha azt ugy keresed a mint kel (IK/A 10)

kel: és hogy ha még azt is el mondhatod a leg (IK/A 10)

és valojában arra adván magadot. azt meg találtad, és aban elé (IK/A 10)

erköltsöt követték ifiuságokban. rend szerént azt meg is tarttyák könyen egész (IK/A 11)

erkölcsöt ugy nyerik meg. ha azt ohattyák. 117 (IK/A 12)

lenni hogy ha tsak tellyeségel azt fel nem teszik hogy azIstent (IK/A 18)

Mindenek felet azt leg szükségeseb az embernek meg (IK/A 20)

az ö menyei eredeteket, sem azt az Isteni, és nemesi véget (IK/A 20)

is oly igen el felejtik azt a boldog véget amelyért teremptettek (IK/A 21)

magadot ajó erkölcshöz; mindenek elöt azt adom elödben hogy te mi (IK/A 21)

azon légy minden tehettségedel., hogy azt el érhesed (IK/A 21)

ami vagy, és kitöl vetted azt. hanem attol. aki a menyet (IK/A 21)

a meg foghatatlan boldogságban, és azt menyi ideig ? örökké; az az (IK/A 23)

az Isten rendelt tégedet, ohajtottadé azt szivesen. igyekeztélé azon hogy arra (IK/A 24)

néked a földhöz. te aki azt vallod hogy az égböl jöttel (IK/A 24)

hogy az égböl jöttel, amidön azt mondod. Mi Atyánk ki vagy (IK/A 24)

fel magadban. hogy ohajtani fogod azt aboldog véget amelyért teremtettél, és (IK/A 24)

melyet adot hogy el érhesed azt a boldog véget, az a (IK/A 25)

jó tételnek nagyságát. igen szükséges azt meg üsmérni iffiu korodban azért (IK/A 25)

egész világal, és miért tette azt inkáb mivelünk mint se másokal (IK/A 27)

fiam hogy ne szeretnök mi azt az Istent. aki minket annyira (IK/A 27)

minket annyira szeretet. szent Agoston azt mondgya Theodosius császár felöl. hogy (IK/A 27)

kegyelem, hát annak köteleségei mitsodások ? azt nem lehet tagadni hogy igen (IK/A 27)

nagyobak, mint sem a keresztyének azt tarttyák közönségesen., légy figyelmetes fiam (IK/A 27)

pap minek elötte meg keresztellyen. azt (IK/A 27)

és a szent Lélekben. és azt felelted a kereszt atyád szája (IK/A 28)

ók alat kereszteltek meg. apap azt kérdette tölled, ellene mondaszé az (IK/A 28)

ö pompáinak. és minden tselekedeteinek, azt felelted. abrenuntio. ellene mondok, oh (IK/A 28)

az ellen mondásról., és tudodé azt jól hogy mit tselekedtél. ? igen (IK/A 28)

és meg tartoi beszédednek, és azt szorgalmatosan meg tarttyák menyben, tartozol (IK/A 28)

ha meg szenyesited vétkes életedel. azt az ártatlanságot, az a fejér (IK/A 29)

magadot ifiu korodban, leg elöbször azt adom elödben, hogy az Isten (IK/A 30)

az ö szolgálattyára. meg engedvén azt. hogy meg váltathasanak abé mutatás (IK/A 30)

semmi közi atöb idökel. és azt akarja. hogy azt néki bé (IK/A 30)

idökel. és azt akarja. hogy azt néki bé mutasuk az ö (IK/A 30)

lévén, kedvesebé tészi Isten elött azt az idöt, leg aláb azokban (IK/A 31)

kik lábok alá nem tapodgyák azt a kegyelmet, és akik el (IK/A 31)

el nem vesztik az ártatlanságnak azt a ruháját olyan életel. amely (IK/A 31)

vigyáz arra. fiam. hogy én azt mondám hogy az az idö (IK/A 31)

mivel az Isten nem tsak azt kivánnya hogy ifiuságodban szolgályad, de (IK/A 32)

erejü az elöbbeninél, eszerént mutatom azt meg (IK/A 32)

Isten kegyelmét, ellenben az alázatoság azt el nyeri, mert az Isten (IK/A 33)

minden napi proba, amely világosan azt meg mutattya; oh fiam menyin (IK/A 33)

ezeket a szavait. kitsoda adhattya azt meg nékem. hogy meg láthasam (IK/A 34)

mint ezt meg valya gyonásiban. azt mondgya tehát. hogy ifiu korában (IK/A 34)

ifiaknak, és hogy meg vonnya azt azoktol, kik azal viszá élnek (IK/A 34)

Elöször azt erösiti nékünk. hogy valamit a (IK/A 35)

elsökböl; mert ha avalo amint azt raeg mutatuk. hogy az Isten (IK/A 36)

kivánnya az ifjuság szolgálattyát. hogy azt akort igen szereti. hogy különös (IK/A 36)

szereti. hogy különös kegyelmekel segitti azt, ezekböl akövetkezik, hogy ötet nem (IK/A 36)

hogy ha nem vennék örömel azt a szeretetet a melyet mutat (IK/A 36)

ifiakot, azért vilagosaban meg mutatom azt néked, a három következendö dolgokban (IK/A 36)

olyan mást adgy. amely bizontalan. azt sem tudod ha azt el (IK/A 36)

bizontalan. azt sem tudod ha azt el érhetedé, és ajövendö nintsen (IK/A 36)

gráditsa az Istent valo boszontásnak, azt fogadod az Istennek hogy szolgálni (IK/A 36)

midön idöseb lész. ki mondotta azt néked hogy sokáig fogsz élni (IK/A 36)

adni magadot ifiuságodban., amely, amint azt meg mondottuk olyan idö, a (IK/A 37)

temploma, és lakohelye legyen és azt tsak akor akarod nékie szentelni (IK/A 38)

az ördög, és minek utánna azt meg ferteztetted volna sok számu (IK/A 38)

szolgálattyára akarod adni, és tsak azt akarod meg hadni az Istennek (IK/A 38)

aki egy fejedelemnek asztalára tsak azt akarná fel vinni. a mi (IK/A 38)

dolog volna mondhatnád nekem, és azt nem utálod. hogy hasonlot akarsz (IK/A 38)

az aláb valot választtya hogy azt ajánlya az Istennek. mitsoda átoktol (IK/A 38)

neki, de aki még, tsak azt akarod nékie adni. a mi (IK/A 39)

ötet, amásodikárol, onánrol. mindgyárt azután azt mondgya az irás, hogy az (IK/A 40)

járom. és félelem nélkül valo; azt is mondgya felölök, hogy el (IK/A 40)

haragját. ellenek, hogy samuel által, azt izené Hélinek. a ki el (IK/A 40)

szeretetre vivé, és mint hogy azt meg nem nyerheté hogy ahuga (IK/A 41)

rosz tselekedetek is meg elözhették azt, Ezért avétkiért az Attya haragjában (IK/A 42)

mely kevés hadd volt véle, azt rendben veszi . . és a hartzra (IK/A 42)

el közelgesenek az esztendök. melyekröl azt mondgyak: nem tettzenek Mitöl vagyon (IK/A 44)

vagyon hogy a példa beszédekben azt mondgya az ifiu, az ö (IK/A 44)

távozik el attol. Jeremiás proféta azt mondgya. hogy hasznos az embernek (IK/A 44)

Miért mondgya., hogy lehetetlen, azt meg találni az öregségben. amit (IK/A 45)

ideje sokal drágáb. mint sem azt betsüllik a közönséges emberek: és (IK/A 45)

az idötöl füg; aszerent. amint azt jora, vagy roszra fordittya. a (IK/A 45)

félelemben nem neveltettek, vagy akik azt el vetették hogy arosz erkölcsöt (IK/A 45)

erkoltsöt követték iffiuságokban. rend szerént azt meg is tarttyák könyen egész (IK/A 45)

föld edény. sokáig meg tarttya azt az izt, és szagot, a (IK/A 46)

adván magát a jó erkölcsre., azt könyen meg is tarttya egész (IK/A 46)

Szent Bernárd. azt mondgya., hogy annak nem kel (IK/A 46)

tanulására., és ajó erkölcs követésire. azt mondgya. hogy öregségiért tudosab lészen (IK/A 46)

segittséget ád az ifiuságnak., amint azt már meg mondottuk., az elsö (IK/A 47)

keresed abölcseséget, és meg talalod azt és szerét tévén el ne (IK/A 48)

szerét tévén el ne had azt. mert utollyára nyugodalmat találsz benne (IK/A 48)

Harmadikszor azt mondom, hogy az Isten neveli (IK/A 48)

az okoság. és atudomány. És azt nem tsak ö adgya. de (IK/A 48)

adgya. de ö tarttya is azt meg, Mivel. ö örzi az (IK/A 48)

együgyüen járokot. az utan meg azt mondgya., Fiam. a szivedben menend (IK/A 48)

szent irásbol sok helyt láthattyuk azt hogy az Isten mitsoda gond (IK/A 49)

szenvedhetvén rosz tselekedeteket, tudtára adá azt az attyának Jákobnak. az ö (IK/A 49)

meg utálák ötet, hogy tsak azt keresék hogy minden uton modon (IK/A 49)

hogy kezeket vériben meg fessék., azt végezék el magok közöt, hogy (IK/A 49)

hullatásival. báttyainak kegyetlenségit. kételen vala azt el szenvedni, az Istenben vetvén (IK/A 49)

vigasztalni., a mit nékik adhatot, azt közöttök el osztogatta, az éhezöket (IK/A 53)

volt jó erkölcsének, de ö azt oly békeséges türésel szenvedé. hogy (IK/A 53)

türésel szenvedé. hogy az irás azt a jobéhoz hasonlittya E kisértetet (IK/A 53)

az akadály olyan nagy, hogy azt elégségesen ki nem lehet mondani (IK/A 55)

vagy ha ugy történik. hogy azt el hagyák, azt igen nagy (IK/A 55)

történik. hogy azt el hagyák, azt igen nagy nehezen., és hihetetlen (IK/A 55)

kedves fiam., igyekezél. el kerülni azt az irtoztato veszedelmet, légy azon (IK/A 55)

irtoztato veszedelmet, légy azon hogy azt meg elözed, vagy azt el (IK/A 55)

hogy azt meg elözed, vagy azt el hagyad mentöl hamaréb., hogy (IK/A 55)

gyükeret vetvén a lélekben, onnét azt. igen sok bajal lehet ki (IK/A 55)

itéletet., és jonak tarttattyák véle azt a mi rosz. és rosznak (IK/A 56)

anya. meg ölvén penitentzia nélkül azt. a kiben találkozik (IK/A 56)

szomjuságbol; a melyröl mindgyárt felyeb azt mondgya az irás. Éhséget botsátok (IK/A 57)

mondhatnáki elegendö képen. a léleknek azt a keserves állapottyát. aki ebben (IK/A 57)

ezt az igazságot, amint mar azt meg mutattuk, a minden napi (IK/A 58)

a minden napi proba nékünk azt még bizonyosabbá tészi. az olyan (IK/A 58)

ö ideje alkalmatosá tehette ötet azt maga mondgya nagy keserüségel, hogy (IK/A 59)

vétekben meriték ötet anyira, hogy azt kinem mondhatni. ugy hogy, se (IK/A 59)

volt mindeneknél roszab erkölcsü, és azt ugy tekintette mint roszat, hogy (IK/A 59)

fiam halgassad mely nehezen vitte azt végben (IK/A 61)

életétöl maradtanak volt, és hogy azt meg gyöze. a meg térésnek (IK/A 62)

az Istennek meg nyerhese, és azt el mondhatni hogy az anyának (IK/A 63)

szozatot hallot a mely néki azt mondotta. {…} ved fel és olvasad (IK/A 63)

számuak az olyanok.a midön azt meg tudod fiam, hogy az (IK/A 64)

voltanak azon korokban, hanem azt nyilván mondgya mindenikéröl. hogy rosz (IK/A 65)

Jerusálem városát. két esztendö mulva azt meg vevé. fel dulá, meg (IK/A 66)

meg emlékezék keserüségében segittségül hini azt a kit el felejtette volt (IK/A 67)

a nyomoruság az Istenhez fordula, azt mondgya hogy ez akor volt (IK/A 67)

a mely mindenüt lyukas lévén, azt a tüzre tették, a mely (IK/A 67)

az edényben, meg kelleték emészteni azt a szegény fejdelmet, bé zárák (IK/A 67)

Ezel nem azt akarom mondani hogy mind azok (IK/A 68)

avétkeknek büntetésiért halnának meg, sem azt. hogy mind azok kik a (IK/A 68)

is meg nyerte néki. és azt kegyelmit hogy ki vétesék evilágbol (IK/A 68)

Tudom azt is hogy vannak olyan bünösök (IK/A 69)

De azt is el mondhatom valoságal, hogy (IK/A 69)

Jób azt mondgya agonosz felöl, hogy el (IK/A 69)

Salamon azt mongya, hogy a gonosznak esztendeji (IK/A 69)

sem természet szerent kellene lenni. azt is ohajttya igasságos neheztelésböl, hogy (IK/A 69)

hullatás. és keserüség nélkül nézni, azt a nagy és oly közönséges (IK/A 70)

meredék helyére viszik vala, és azt, a vétkeknek melységiben merittik vala (IK/A 71)

hogy nem halhatta azt a mi ötet jóra intette (IK/A 72)

féle hivatalokra rendelte, a melyekben. azt akarja. hogy az ö szolgálattyában (IK/A 73)

ö maradékinak. az Izrael országát., azt olyan ók alat igéré, hogy (IK/A 73)

szolgálni ifiuságodban, az Isten is, azt a kegyelmeségit nem mutattya hozád (IK/A 75)

hihetetlennek láttzik néked lenni. de azt világosan meg látod. tsak egy (IK/A 75)

ha az igaz, a mint azt meg mutattuk., hogy nehezen hagyák (IK/A 75)

Egy szoval azt akarom mondani., hogy a rosz (IK/A 76)

az Istennek adgyad magadot ifiuságodban., azt meg kel tudnod hogy az (IK/A 77)

üdveséget a mely nékik készitetet, azt jól tudgya. hogy ha az (IK/A 77)

melyel az emberek tartoznak nékie. azt is jol tudgya, hogy mint (IK/A 77)

mint már ezt meg mutattuk, azt tudgya. hogy a rosz életet (IK/A 77)

meg keményedés, türhetetlenség. végtire ö azt jol üsméri hogy ifiuságnak meg (IK/A 77)

amin áll az üdveség, ö azt tudgya. hogy a ki a (IK/A 77)

jol tudgya követni az ifiuságon., azt a hamiságot, a melyre tanitotta (IK/A 77)

nyomorult városnak nagyob keserüséget, mint azt. hogy meg fosztá kedves fiaitol (IK/A 78)

gyözték üdveségek ellenségit,. hogy pediglen azt el mondhasák. felöled. azért adom (IK/A 79)

lenned. mivel az ördög tsak azt keresi, hogy attol el fordittson (IK/A 79)

ha szereted ajó erkölcsöt ifiuságodban. azt könyen meg is tartod egész (IK/A 80)

és ha arosz erkölcsöt követed., azt igen nehezen fogod el hagyni (IK/A 80)

Mind ezen okok után azt kérdem fiam tölled hogy ha (IK/A 80)

adni magadot ifiuságodban, hogy ha azt el hitetted magadal, mit gondolsz (IK/A 81)

nagyságát nem tudtad, mostanában hogy azt tudod világosan, mivel mentheted magadot (IK/A 81)

gonoszok a szent irásban. kik azt mondgyák az Istennek. meny el (IK/A 81)

A szent historia azt mondgya, hogy a sidok viszá (IK/A 81)

azt fel nem teszed magadban, hogy (IK/A 82)

városában, Gábellus nevü jó akarojához. azt is meg parantsolá neki, hogy (IK/A 84)

erkölcsnek uttyára meni ifiuságodban, mostanában azt mondom, hogy minden képen azon (IK/A 84)

kel igyekezned hogy meg tanullyád azt az utat, és magadot azokra (IK/A 84)

a szükséges modokra oktattatni. hogy azt a nagy és szükséges utozást (IK/A 84)

második könyvben, és hogy ha azt szorgalmatoságal keresed; az Isten el (IK/A 84)

és meg segit kegyelmével. hogy azt jól el végezhesed (IK/A 84)

ajó erkölcs elnyerésinek. a. hogy azt jól meg kel üsmérni., és (IK/A 84)

és hajlandoságok szerént szeretik. sokan azt gondollyák, hogy az olyan jó (IK/A 85)

rendét. tsak ö is rendelheti azt el, hogy mint szolgállyák (IK/A 85)

hasonlot mond néked. és közönségesen azt mondgya ajó erkölcsröl. {…} tavozál a (IK/A 85)

hanem az Isteni felelmet. amelyröl azt mondgya. hogy ez, a bölcseségnek (IK/A 85)

afélelmen pedig nem kel tsak azt az félelmet érteni, a mely (IK/A 86)

ö parantsolatit; és a mely azt tselekeszi. hogy mindenek felet attol (IK/A 86)

erkölcsnek tartani, és tsalando áitatoságnak azt a mely ettöl a bizonyos (IK/A 86)

erkölcsöt ugy nyerik meg. ha azt ohajttyák (IK/A 86)

ajót, amelyet meg akarjuk nyerni, azt még szeretni, és ohajtani is (IK/A 86)

könyen meg láttatik azoktol akik azt szeretik, és meg találtatik azoktol (IK/A 86)

és meg találtatik azoktol. akik azt keresik. meg elözi azokot kik (IK/A 86)

keresik. meg elözi azokot kik azt kivánnyák, hogy azoknak elöb mutassa (IK/A 86)

A hetedik részben azt mondgya. hogy meg tekintvén az (IK/A 86)

abölcseség lelke. Es fellyeb betsültem azt az országoknál. és királyi székeknél (IK/A 87)

és a szépség fölöt szerettem azt., és el végeztem. hogy világoság (IK/A 87)

végeztem. hogy világoság gyanánt tartanám azt, mert el olthatatlan annak világa (IK/A 87)

Az után meg azt mondgya a nyolczadik részben, Ezt (IK/A 87)

ö szépségének, El tekéllettem azért azt hozzám vennem. hogy véle együt (IK/A 87)

apéldábol ajó erkölcsöt szeretni. és azt buzgoságal ohajtani, abban bizonyos is (IK/A 87)

el nyerésinek, nem elég tsak azt ohajtani, hanem azt szorgalmatoságal is (IK/A 87)

elég tsak azt ohajtani, hanem azt szorgalmatoságal is kel keresni, és (IK/A 87)

annak kezdöje. és tölle kel azt kérni, a ki meg is (IK/A 87)

a ki meg is adgya azt azoknak., a kik azt ugy (IK/A 87)

adgya azt azoknak., a kik azt ugy kérik amint kel. a (IK/A 87)

szükölködik bölcseség nélkül. kérje azt az Istentöl, meg adgya azt (IK/A 88)

azt az Istentöl, meg adgya azt böségel mindennek (IK/A 88)

már szolottunk, a ki is azt mondgya, hogy meg tekintvén tekélleteségeit (IK/A 88)

mindenüt kereset abban modot hogy azt meg nyerhese., és az ö (IK/A 88)

ö kegyelmének ajándéka volna, és azt tsak ötölle kel várni, ezt (IK/A 88)

a bölcseségnek kút fejétöl kezdé azt szivesen kérni. az ö imádságát (IK/A 88)

imádságomban, atemplom elött kérem vala azt. és mind végig keresem azt (IK/A 88)

azt. és mind végig keresem azt, igaz uton járt alábam. ifiuságomtol (IK/A 88)

járt alábam. ifiuságomtol fogvást, visgáltam. azt, kezeimet fel emeltem az ég (IK/A 88)

annak keresésiben. azért is fogom azt a nagy jót birni (IK/A 88)

a melyeket követniek kel. hogy azt meg nyerhesék. adná Isten hogy (IK/A 88)

aki az Isten kegyelméböl ohajtod azt a bölcseséget, szükséges hogy azokot (IK/A 88)

kérjed az Istentöl minden nap.azt a bölcseséget. mely atudatlanságot el (IK/A 88)

fiam mindent meg nyerhetz. de azt meg kel tudnod, hogy az (IK/A 89)

bölcseségnek jó erkölcsét. buzgoság. hogy azt buzgó kivánságal kérjed. álhatatoság. hogy (IK/A 89)

buzgó kivánságal kérjed. álhatatoság. hogy azt minden nap kérjed, mivel nintsen (IK/A 89)

feje az bölcseségnek., nem adgya azt meg mindenkor maga által. hanem (IK/A 89)

oktattatást is ohajttsad, és keresed azt, hogy azon az uton vezetesél (IK/A 90)

uton vezetesél azok által. akik azt üsmérik (IK/A 90)

kerese. a bölcs ide fellyeb azt a tanátsot adta néked, hogy (IK/A 91)

értelmes emberel tégy üsmerettséget és azt gyakorollyad, de még erröl meg (IK/A 91)

szükséges ajó erkölcsnek uttyában akalauz, azt is világosan meg láthattad. hogy (IK/A 91)

adoktor nem tudhatván a nyavalyát, azt meg sem gyogyithattya, és abeteg (IK/A 93)

sem gyogyithattya, és abeteg aki azt el titkolya, veszedelmes nyavalyát várhat (IK/A 93)

szégyenelheted meg vallani annak. aki azt meg gyógyithattya jobban mint akár (IK/A 93)

el végezem ezt a részt, azt teszem még hozája, hogy olyan (IK/A 93)

olyan szükséges kalauzt lehesen találni. azt az Istentöl kel kérni. kérjed (IK/A 93)

hogy találhas olyan jora, és azt néked meg adgya, kérj tánatsot (IK/A 93)

a fö pap meg halván, azt a nyomorult királyt. nem tartoztathatván (IK/A 94)

kezdeni., ugyan azért is adom azt it elödben, mint olyan elsö (IK/A 94)

magadot, ajó gyonáson kel tehát azt el kezdeni kedves fiam, hogy (IK/A 94)

pediglen a néked hasznos légyen, azt jovallom néked. hogy az egész (IK/A 94)

valo közönséges gyonáson kezd el. azt pedig három okbol (IK/A 94)

meg üsméred rosz hajlandoságidot. hogy azt meg jobbittsad., és magadban fel (IK/A 95)

a valoságos meg téresre. és azt annál is inkáb meg adgya (IK/A 95)

az ö véghetetlen jóságát. hogy azt töredelmeségel meg bánhassad, és hogy (IK/A 96)

töredelmeségel meg bánhassad, és hogy azt tellyeségel el hagyhassad a valoságos (IK/A 96)

hasznos lehesen. arra vigyáz. hogy azt elne felejtsed oly hamar. a (IK/A 97)

volt, ez igy lévén fiam., azt bizonyosnak tarttsad; hogy ha a (IK/A 98)

gyakorta kel jarulnod: és ha azt el mulatod soha a rosz (IK/A 98)

fogod örizni, hogy ha tsak azt elödben nem adgyák., apedig ugy (IK/A 98)

a tisztaságot tekénti. én tehát azt mondom. hogy lehetetlen az ellen (IK/A 98)

meg gyözetel: aminden napi proba azt meg mutattya, hogy aki el (IK/A 98)

szenttség lévén. kegyelmét. ád. hogy azt el kerüllyed (IK/A 98)

az ifiak el vesztésekre, mint azt, hogy némává teszi öket a (IK/A 99)

Bernárd. hamar meg gyogyitatik. ha azt meg vallyák, de a halgatásal (IK/A 99)

a halgatásal. a nevekedik; ha azt ki nyilatkoztattyák nagybol, kitsidé leszen (IK/A 99)

leg aláb minden holnapban., soha azt elne mulasad; hogy ha akisértetek (IK/A 99)

estenek, holot azt meg elözhették volna ugyan azon (IK/A 100)

féle akadályt tészen elödben, némelykor azt hiteti el veled. hogy az (IK/A 100)

gyonást; gyakorta. és igen gyakorta azt hiteti el veled. hogy szégyen (IK/A 100)

ifiunak. a szenttségek gyakorlása, akarván azt. hogy meg piruly a leg (IK/A 100)

mondgyák ki vétkeket, és akik azt várják hogy a pap kérdgye (IK/A 101)

kinek a maga állapottyátol füg. azt mondom mind azon által., hogy (IK/A 103)

szály egészen magadban. és tselekedgyed azt a mit jovallok néked. 1 (IK/A 104)

tégedet meg látogat. el mondván azt néki. amit szent Ersébet monda (IK/A 104)

Istenem látogatásomra jöjjön. ? vallyad meg azt magadban, hogy érdemetlen vagy ahoz (IK/A 104)

semmit nem találtanak. az irás azt a szép okát adgya. hogy (IK/A 106)

hogy az Isten. a ki azt harmatoztatta minden regel. azt el (IK/A 106)

ki azt harmatoztatta minden regel. azt el is olvasztatta a nap (IK/A 106)

imel ámal legyen hanem buzgoságal. azt mondgya, hogy a bölcs regel (IK/A 106)

kezdeni, nem aláb valo szükséges azt jol végezni, az ó törvényben (IK/A 107)

a mely olyan dolog. hogy azt el nem kel mulatnod, ha (IK/A 107)

utállyák, és azon igyekezenek hogy azt többé ne tselekedgyék., az ilyen (IK/A 107)

bánod, hogy oly igen bántottad azt a nagy, és szent Istent (IK/A 108)

és fogad fel néki. hogy azt meg fogod gyonni (IK/A 108)

félelem meg nem hattya szivedet, azt irtoztato rosznak tarttsad, és azördög (IK/A 108)

véle együt, a prefaciokor mikor azt mondgya. {…} emeld fel Istenhez szivedet (IK/A 110)

és jól végezni. a mint azt meg mutattuk, azt még hasznoson (IK/A 111)

a mint azt meg mutattuk, azt még hasznoson is kel tölteni (IK/A 111)

a jó erkölcsben akarsz élni, azt el kel magadal hitetni, hogy (IK/A 111)

szükségesek, hogy azok nélkül lehetetlen azt meg tartani (IK/A 111)

az Isten tett. ne tekénttsed azt. ugy mint valamely szomoru. és (IK/A 111)

vigyáznod hogy el ne veszesed azt a drága idöt, azért számot (IK/A 112)

adni az Istennek. az irás azt mondgya. hogy a ki nem (IK/A 112)

meg üsmérésére; és azok, kik azt el mulattyák, egész életekben, sok (IK/A 113)

életekben, sok fogyatkozásokban maradnak. de azt el mondhatni. hogy a szükséges (IK/A 113)

mert agonosz lélek el veszti azt akié. hogy pediglen mi légyen (IK/A 113)

üsmérésére, és hajlandoságidnak meg türköztetésére., azt idején tanuld meg, hogy nem (IK/A 114)

által, hogy pediglen el érhesed azt az üsmerettséget. és meg türköztetést (IK/A 114)

leg inkáb a gyontato atyád. azt ved jó neven töllök. és (IK/A 115)

tettzik én bennem, és hogy azt el hagyam kegyelmed által; mond (IK/A 115)

nézve a bölcs. minek utánna azt mondotta volna, hogy a bölcseség (IK/A 116)

szükséges a bölcsek tanitásit halgatni., azt is mondgya hogy szükséges. meg (IK/A 116)

végtire az uj testámentumnak olvasása azt el végezé, a melyet a (IK/A 116)

által tselekedé Isten szent Serápionban azt a tsudálatos változást. a ki (IK/A 116)

olvasásnak.! hogy lehet a.hogy azt anyira el mulasák (IK/A 116)

hozád, a szent Atyák is azt tanityák, hogy a midön imádkozunk (IK/A 117)

kérjed az Isten kegyelmét. hogy azt követhesed (IK/A 117)

szerént hajlando a követésre, és azt mivelni a mit lát másoktol (IK/A 120)

mert ugyan ót is veszik azt bé leg gyakortáb., és ha (IK/A 120)

a jó erkölcsöt ohajttyák. mint azt hogy a jó társaságot keresik (IK/A 120)

jó erkölcsüeket hijad magadhoz. ennek azt az okát adgya a példa (IK/A 120)

hogy követni akarják azokot., és azt is itélhetik felöllök, hogy élettyeket (IK/A 121)

szereted, és tiszteled, a mint azt meg mondottuk (IK/A 125)

és örizöjének. gyermekségiben. és ifiuságában azt nem lehet gondolni. hogy ez (IK/A 125)

Nem kellé azt hinnünk, hogy ez a szent (IK/A 125)

Tisztellyed azt. a kit az Isten néked (IK/A 126)

Szent Bernárd azt mondgya hogy az örzö Angyalhoz (IK/A 127)

ö jelen valo létéröl. szégyenellyed azt tselekedni elötte, a mit egy (IK/A 127)

igéretink szerént. tisztellyed és szeresed azt. akinek anevét viseled. ajánlyad gond (IK/A 128)

a jó erkölcsre., a midön azt, az Isten, és az Anyaszent (IK/A 128)

A melynek kezdetin, az irás azt mondgya, hogy az Isten mindeneket (IK/A 129)

napokot is ada., a melyeket, azt akará. hogy az ö jo (IK/A 129)

munkáktol valo meg tartozkodásban. valamint azt tarttyák sokan a keresztyének közöt (IK/A 129)

rendelték volna, meg nem gondolván azt. hogy ha a testi nyugodalmat (IK/A 130)

nyugodalmat hadgyák azokon a napokon., azt azért, hogy az elme a (IK/A 130)

vette annak meg térésétöl fogvást, azt mondgya. hogy eleinte az anyaszent (IK/A 132)

a dolognak a kezdetire menyünk, azt meg kel tudni, hogy az (IK/A 133)

Es szent Pál a midön azt hagya a korintus bélieknek., hogy (IK/A 134)

volt szombat másod napján, és azt a napot még azon idöben (IK/A 134)

nevezék. az ur napjának valamint azt nevezi szent Janos. az ö (IK/A 134)

a mint már az idö azt hoza magával, az olvasás után (IK/A 135)

vagyon benne. alamisnát adnak, és azt a superior kezében adgyák, a (IK/A 135)

superior kezében adgyák, a ki azt, a szegények szükségire fordittya, a (IK/A 135)

a maga Apologeticájában. részinek 39. azt mondgya, hogy a keresztyének esze (IK/A 135)

De azt jó meg tudni, hogy az (IK/A 136)

arégi ez iránt valo parantsolatokot, azt parantsollya a püspököknek. hogy arra (IK/A 136)

arra. és a 24. sessioban. azt parantsollya, hogy a püspokök arra (IK/A 137)

a szoros köteleség, és hogy azt el nem lehet mulatni, igen (IK/A 137)

lévén. nem tsudálattra méltó dologé azt látni, hogy egy ilyen szent (IK/A 137)

Némellyek azt áitatlanságbol tselekszik. tartván a szent (IK/A 137)

a hejában valoságban, hogy sem azt azö tiszteletire, és a lelkek (IK/A 138)

meg ezt a köteleséget. tartván azt hogy szabadok azokon a szent (IK/A 138)

esoha bénem vétetödik Isten elött azt is akarnám meg tudni az (IK/A 139)

embernek a munkára, a hetedikén azt akarja hogy attol meg szünyék (IK/A 139)

ez életben kel meg nyerni: azt kérdem már most hogy ha (IK/A 139)

hogy ha meg szenteliké akor azt a szent napot. a midön (IK/A 139)

a szent napot. a midön. azt egészen. a dolgaiban tölti, ki (IK/A 139)

a dolgaiban tölti, ki vévén azt az idöt a melyben egy (IK/A 139)

melyben egy rövid misét halgat, azt is leg gyakortáb figyelmetlenségel, és (IK/A 139)

is leg gyakortáb figyelmetlenségel, és azt sem tudgya mit tsinál, kérem (IK/A 139)

itélet napján. a kaput zörgetvén, azt ne felellyék nékik. nem üsmérlek (IK/A 139)

Az elsöknek azt mondom, hogy az áitatoságok nem (IK/A 140)

A másikának azt felelem, hogy gyakorta jobban tselekedné (IK/A 140)

ne távozál attol; ugy tekénttsed azt mint Anyádot, aki a kristusnak (IK/A 140)

ati lelkeitekért. hogy örömel tselekedgyék azt,. és nem nyögve. mert a (IK/A 140)

szabaditá. de meg fogatván véle. azt nagy haszonra forditá (IK/A 141)

hogy a jót lehesen szeretni. azt üsmérni kel. hogy pediglen azt (IK/A 142)

azt üsmérni kel. hogy pediglen azt lehesen üsmérni, szükséges hogy arra (IK/A 142)

pedig nem lehet hogy magunktol azt meg üsmérjük, mivel magunkal. tsak (IK/A 142)

vétket hozuk evilágra. az Isten azt mondgya a proféta által. hogy (IK/A 142)

azüdveségre valo oktatása, a bölcs azt mondgya, hogy a hol. tudomany (IK/A 142)

nem jó aléleknek. atudományon érti azt, a mit az embernek kel (IK/A 142)

a mi leg szükségeseb volt. azt el mulatta., ugy mint. hogy (IK/A 143)

szép szavait. A bölcs elme, azt keresi hogy tanittsák, az esztelenek (IK/A 144)

okozák, a kik el mulattyák azt a nagy köteleséget {kötele séget (IK/A 144)

amelyet az Isten botsáta reája, azt, a melyet tiis várhattyátok magatokra (IK/A 145)

vétkeit., azért hogy azoktol irtoznál., azt akarom tudtodra adni., hogy ha (IK/A 146)

De még azt is hozá teszem, hogy ha (IK/A 146)

agyontato papok jól el hitetnék azt magokal., hogy mitsoda nagy jókót (IK/A 147)

hogy mitsoda roszul tselekedték; és azt el kel vélek hagyatni egy (IK/A 147)

vezetni tégedet, és aki kövesse azt a három dolgot a melyeket (IK/A 148)

mivel hogy tselekedhetik ajót. ha azt nem akarják üsmérni, hogy lehet (IK/A 149)

Az oktatásokrol azt mondgya. hogy a. hamisnak szive (IK/A 149)

A tanácsrol azt mondgya hogy A bolond uta (IK/A 149)

és a feddést. hogy pedig azt meg nyerhesed, e szerént tselekedgyél (IK/A 150)

Kérjed az Istentöl minden nap azt az elmét (IK/A 150)

oktatásban. tanátsban, feddésben, és intésben, azt bizonyosnak tarttsad hogy ifiukorodban, az (IK/A 150)

vétek mondgya szent Hieronimus., ha azt gyiilölöd aki tégedet meg fedd (IK/A 151)

nagy. és szükséges voltát, és azt a köteleséget. a melyel tartoznak (IK/A 152)

vagy ha vesznek. is. de azt tsak könyen, arra nem figyelmeznek (IK/A 152)

könyen, arra nem figyelmeznek. se azt nem követik, tsak (IK/A 152)

tölled lehet, meg jobbitani benned, azt az idödhöz természet szerént valo (IK/A 153)

nem igen betsüllik azokot. akik azt követik, hogy ha a jóra (IK/A 154)

el foglalta elmédet kedves fiam. azt ugy kel tartanod, mint, üdveségednek (IK/A 154)

hogy ha idején nem igyekezel azt el hagyni, minden bizonyal. el (IK/A 154)

el veszt tégedet. hogy pediglen azt meg gyözhesed; a következendö dolgokra (IK/A 154)

tartozol., mely nagy vakság., ! de azt tud meg hogy a rosz (IK/A 155)

jó erkölcsöt, és azokot, kik azt követik. Utálatoság pedig a bünösnek (IK/A 155)

gyalázatos uton jár. hogy ha azt akarod hogy az emberek jól (IK/A 155)

szégyenl. és az én beszédimet, azt az Ember fia szégyenleni fogja (IK/A 155)

térj el, és hadd el azt (IK/A 158)

Istentelenséget. mondá timothéusnak, szent Jakab azt mondgya hogy a nyelve olyan (IK/A 158)

tüze gerjesztette fel. szent David azt mondgya hogy a bünösök szája (IK/A 159)

mondgyák, menyünk, és tselekedgyük. és azt szegyenlik hogy a szegyent egészen (IK/A 159)

a melyet nem tselekedtem volt; azt pedig tsak azért, hogy ártatlanságomért (IK/A 160)

szenttségek gyakorlásátol, ajó könyvek olvasásátol., azt fogják néked mondani hogy azok (IK/A 161)

vagy akik roszul viszik vegben azt a melyben vannak, az ö (IK/A 161)

példájok a henyelésben fog vetni, azt fogják néked jovallani. hogy hivatalodot (IK/A 161)

és a szenvedések. Én is azt mondom a profétával. Tavozál el (IK/A 162)

ma valamely jót akar, holnap azt meg változtattya, ugyan a henyélés (IK/A 162)

helyének, és a szent lélek azt mondgya felöle hogy vétkekre tanito (IK/A 162)

hogy a mit okoz, és azt mitsoda veszedelmes dolgok követik; de (IK/A 163)

nekik,. azért hogy ne kénszeritessenek azt el hagyni Meddig aluszol. ó (IK/A 163)

valamely tiszteletes munkában nem foglallyák azt az idöt, sok olyan rosz (IK/A 164)

életében kel foglalni magát. ha azt egyszer el veszti. többé viszá (IK/A 164)

korokban el vesztenek. a munkával. azt helyre hozhattyák de a melyet (IK/A 164)

melyet az ifiuságban vesztik el. azt nem lehet helyre hozni (IK/A 164)

3 Fontold meg azt jol., hogy még annak idejében (IK/A 164)

szám vételkor; leg elöbször is azt kérdik tölled, hogy miben töltötted (IK/A 165)

Istenem mit nem tselekednének. hogy azt meg nyerhetnék., és azt hasznoson (IK/A 165)

hogy azt meg nyerhetnék., és azt hasznoson tölthetnék. ? leheté hogy az (IK/A 165)

nyomoruságokon, és példájokon., el kerülni azt a meg változhatatlan nyomoruságot. amelyben (IK/A 165)

nem lehet az üdveségnek, hogy azt el kerüllyed, két dologra vigyáz (IK/A 165)

tselekedgyél valamit, az ördög tsak azt keresi hogy henyélve lasson, és (IK/A 165)

erösödik. hogy igen nehéz lészen azt el oltani (IK/A 167)

mely az ifiak közöt vagyon., azt ugy meg nem sirathatnák. a (IK/A 168)

még keserveseb; ahogy leg gyakortáb, azt a meg romlást, tsak a (IK/A 168)

dolgokat okoz ez a vétek. azt mondgya., hogy a szemérmetlenség olyan (IK/A 168)

és még meg utálását okoza, azt nem lehet ki gondolni, hogy (IK/A 170)

áitatos könyveknek olvasását nem szenvedhetik. azt minden nap láttyuk. fiam. hogy (IK/A 170)

indulatokot követi, meg nem fogja azt. a mi az Isten lelkéé (IK/A 170)

igen nagy rosz. és hogy azt el hagyhatyák a mikor akarják (IK/A 170)

magok is azon igyekeznek., hogy azt szemek elöl el vethessék. azért (IK/A 170)

ha valamely bölcs igét hall, azt meg ditséri. és magára szabja (IK/A 171)

szabja, ha a feslet hallotta. azt, és nem tettzik néki, háta (IK/A 171)

dolog volna hogy ha tsak azt nem látnok minden nap, hogy (IK/A 171)

roszul meg holtakal., a kik azt követik. Némelyekre ezek közül. olyan (IK/A 172)

Gergely adgya elönkben. a dialogusiban. azt mondgya, hogy az ö idejében (IK/A 175)

irásibol vették ki. és aki azt irja hogy látó bizonysága. volt (IK/A 175)

a melyel kel élned, ahogy azt a vétket jó idején meg (IK/A 177)

Szent Cypriánus azt mondgya hogy még eleinte kel (IK/A 177)

nagy kigyó válván. el nyelheti azt aki ötet nevelte (IK/A 177)

Szent Hieronimus azt mondgya hogy az ördög olyan (IK/A 177)

valamely lyukban ne mennyen., tsak azt nem kel néki meg engedni (IK/A 177)

és ha egyszer ót vagyon, azt magának el foglallya (IK/A 178)

Szent Gergely azt mondgya., hogy a szemérmetlenség ugy (IK/A 178)

kel attol távozni, a mi azt okozhatná. és aki a roszra (IK/A 179)

és minden tehettségedel kerüld el azt, ne maradgy soha hivalkodva. fö (IK/A 179)

pedig akülsö okok is segittik azt. ugy mint abór. és a (IK/A 179)

Hieronimus. aki ezeket meg probálta. azt mondgya. hogy az AEthna hegye (IK/A 179)

nyomorult vétekben nem estenek, valamég azt másoktol meg nem tanulták. és (IK/A 180)

jelen valo létiben. a ki azt okoza. azért is int abölcs (IK/A 181)

szabados beszedre, az ölelgetésre, ha azt kiványák, hogy tessenek. és szeretesenek (IK/A 181)

a midön észre veszed. igyekezél azt el hagyni, példanak okáért, hogy (IK/A 182)

orvoságokal is élni. a melyek azt el hagyasák. a többi közül (IK/A 182)

az elme ellen támad. kérjed azt fiam minden nap, és ne (IK/A 182)

mint szent Agoston. a ki azt kérvén, attol tartot hogy meg (IK/A 182)

tartot hogy meg nyerje. hanem azt nagy buzgoságal kérjed. és kiványad (IK/A 182)

mely el távozék ahamiságtol, ha azt alhatatoságal kéred. meg nyered., el (IK/A 182)

elötte eleget beszélettünk, hanem tsak azt teszem hozája, hogy meg láthasad (IK/A 183)

a mely néked hasznos lehet, azt mondgya hogy ifiu korában tsak (IK/A 183)

kisérteteket okoz vala, és noha azt gyakorta valo böjtölésekel. akará meg (IK/A 184)

arosz gondolatokban forgot., hogy pediglen azt meg gyözhese., annak jó módgyát (IK/A 184)

meg nem tselekedvén, de ohajtván azt meg tselekedni, 3. se meg (IK/A 185)

söt még érdemes dolog. volna azt ki vetni az elméböl (IK/A 185)

vétetteneké valamely kísértetben, nem elég azt meg visgálni, ha aroszat meg (IK/A 185)

meg tselekedtéké. vagy kivánták, de azt kel meg nézni, hogy ha (IK/A 185)

sokan tsallyák meg magokot, tartván azt. hogy tsak akor engednek a (IK/A 185)

engednek a kisértetnek. a midön azt a roszat kivánták, a melyel (IK/A 185)

a rosz gondolatban valo gyönyörüségért. azt kel meg nézni hogy ha (IK/A 186)

lehet akaratbol valo, hogy ha azt meg nem elözi az üsmerettség (IK/A 186)

helyt adtálé annak a gyönyörüségnek., azt kel meg tudni. ha azt (IK/A 186)

azt kel meg tudni. ha azt észre vettedé. és miképen viselted (IK/A 186)

Ez igy lévén fiam, azt ne tsudállyad ha gyakorta valo (IK/A 187)

valo kisérteteket fogsz érzeni. se azt nem kel nyúghatatlanságal szenvedni, ez (IK/A 187)

magadrol. ahozája valo engedelmeséget, és azt mondani mint egy párt ütö (IK/A 188)

mitsoda méltatlanság e ? tudodé fiam. azt, hogy (IK/A 188)

atselekedetedben. meg pirulnál szégyenletedben. és azt nem szégyenled hogy az Isten (IK/A 189)

valo fiu, az oroszlányok szeretik azt. a ki öket taplállya. te (IK/A 190)

pedig kevésnek tartod meg bántani azt, a kitöl vetted mindenedet (IK/A 190)

ne engedgyed ezt, hanem tselekedgyed azt. véghetetlen jóságodbol., hogy a halálodrol (IK/A 191)

mint sem ujontában meg banttsuk azt, a ki hozánk valo szeretetiért (IK/A 191)

el üzed onnét üdveségednek. ellenségit. azt fiam el nem lehet hinni (IK/A 191)

tsak meg vesed, hanem még azt valamely jora is kel forditani (IK/A 192)

a töredelmeségnek is. az ellenséged azt látvan, hogy nem hogy aroszra (IK/A 192)

nem gyözheted, mint ha alázatoságal azt magadban meg vallod, hogy azok (IK/A 192)

Istentöl kegyelmet lehesen nyerni akisértetekben., azt gyakorta kel kérni, és gyakorta (IK/A 193)

egy kis ideig tart, és azt, a szomoruság, és a keserüség (IK/A 193)

is, nem tart sokáig. és azt édes. és kedves vigasztalás követi (IK/A 193)

keserüséget fog adni avétek. ha azt meg tselekeszed. ne tekinttsed azt (IK/A 194)

azt meg tselekeszed. ne tekinttsed azt, hogy mitsoda nehéz. és bajos (IK/A 194)

hogy mely könyü azért abotsánat,. azt meg fogják gyonni, penitentziát tartanak (IK/A 194)

nyomorult gondolat jő az elmében, azt meg gyonom, azért penitentziát tartok (IK/A 194)

adgyák magokot, hogy hogy ? ha azt gondolhatnád, hogy az Isten el (IK/A 194)

el süllyezt a vétek után. azt meg nem tselekednéd. de mint (IK/A 194)

gondolat jö elmédben, vesd ki azt onnét mint olyat a mely (IK/A 194)

kisértetben ejtette volna az ifiakot. azt a veszedelmes gondolatot adgya az (IK/A 194)

gondolatot adgya az elméjekre. és azt hiteti el vélek. hogy lehetetlen (IK/A 194)

tarttsátok a napnál. ? nem latodé azt. hogy az illyen gondolat mint (IK/A 195)

irgalmaságodrol. oh’ én Istenem., tudván azt. hogy meg segited azokot a (IK/A 195)

nem olyan nagy, 2. hogy azt könyen el hagyhatyák. végtire a (IK/A 195)

nékik. azért hogy ne igyekezenek azt el hagyni. vigyáz jól erre (IK/A 195)

ugy nem bizol kegyelmében, és azt akaratod szerént akarod el rendelni (IK/A 196)

rendelni, holot nem ugy nyerik azt meg, de söt még. bizodalmatlanságodal (IK/A 196)

elöbször el nem hagyod ötet, azt tud meg hogy még aleg (IK/A 196)

inkáb az ö haragját, holot azt meg kellene engesztelni. a penitentziával (IK/A 197)

gyözetetnek, Elöször, mert az Isten azt akarja hogy hálákot adgyunk néki (IK/A 198)

a ki magára nem vigyáz, azt hamar meg lopja, és meg (IK/A 198)

meg gyösz. leg elöbször is azt köszönd meg. és adgy hálákot (IK/A 198)

Istennek a gyözedelemért. üsmerd meg azt magadban, hogy a tsak egyedül (IK/A 198)

és állandonak kel lenni, 3. azt is meg tudod. hogy mi (IK/A 201)

lábaihoz, segittségit kérvén, magad is azt tselekedgyed. a puszta hellyet legyen (IK/A 201)

rend szerént roszab erkölcsüek másoknál azt láthatni, hogy tsak a gyönyörüségre (IK/A 202)

szeretik, a tanulást keresik. és azt hasznokra fordittyák, És illyen formában (IK/A 202)

melyeket okoz, és hogy ha azt, jóra nem forditod (IK/A 203)

néki adni. azért, hogy ha azt jora forditodé vagy sem. mit (IK/A 203)

és örömest vegyed az intést. azt pedig hitesd el magadal, hogy (IK/A 203)

szánakoztok. az Isten fia meg azt mondgya. jaj néktek gazdagoknak, mert (IK/A 204)

melyekre tészi a gazdagság üdveségedet. azt jora kel forditani, hogy segittse (IK/A 204)

jóbb tanácsot nem adhatok., mint azt hogy kövesed. a mit szent (IK/A 205)

eztet követned kel. hogy ha azt akarod, hogy a tiéd elne (IK/A 205)

a jószágban, annál inkáb kel azt vétkeinek váltságára forditani, és nem (IK/A 205)

tennének a nemeségnek, hogy ha azt, a jó erkölcsök akadályi közi (IK/A 205)

azal meg nem bánttyuk. ha azt mondgyuk hogy a nemeségel valo (IK/A 205)

menyin vannak közöttök olyanok akik azt mondgyák az Istennek, valamit az (IK/A 206)

Nem keserves dologé azt látni. hogy a keresztényeknek leg (IK/A 206)

aláb valo familiákbol volnának. mivel. azt jól mondgya egy az Atyák (IK/A 206)

1. Tanuld meg azt, hogy mi légyen avaloságos nemeség (IK/A 207)

ugyan ajó erkölcsel is tarttyák azt meg. aztot ate eleidnek, azö (IK/A 207)

2. Tud meg azt, hogy az emberektöl rendeltetet nemeségen (IK/A 207)

erkölcsre nemeségedet. hogy lehet az, azt kérheted. két képen, elöször ha (IK/A 208)

elöt; szent Bernárd szerént. aki azt mondgya. hogy az Isten. noha (IK/A 208)

okoz a beneficiariusok közöt., akik azt tarttyák hogy nem tartoznak magokot (IK/A 211)

beneficiumot meg nem tarthatod; tartozol azt el hagyni, és tudtokra adni (IK/A 211)

ajó erkölcsre. mitsoda modokal nyerheted azt meg, hogy mitsoda akadályok fordithatnak (IK/A 213)

hogy elödben adgyam mint kövesed azt a jó erkölcsöt és meg (IK/A 213)

embereknél. ezen pedig nem kel azt értenünk hogy belsö képen. ezek (IK/A 215)

minden tekélleteségekel., még fogontatásakor hanem azt kel érteni hogy hová továb (IK/A 215)

olyan fényes. valamint délben. de azt mondgyuk. hogy mentöl felyeb megyen (IK/A 215)

szemeinknek. hanem az Evangyélium tsak azt akarja meg értetni a keresztyen (IK/A 215)

jó erkölcsben, és kerüllyék el azt a közönséges vétkit sokaknak. a (IK/A 215)

jó erkölcsre fordittsátok., és ti azt. arosz erkölcsnek tanulására adgyátok, vessed (IK/A 216)

a bölcseségnek. ugyan azon irás azt mondgya. a szent Tobiásrol. hogy (IK/A 216)

a félelmen pedig nem kel azt a durva. és szolgához valo (IK/A 216)

ezt is keresed. hogy pedig azt meg nyerhesed. eszerént tselekedgyél (IK/A 216)

1. kérjed azt minden nap Istentöl. mivel ö (IK/A 216)

szeretnéd magát a joságot, és azt aki leg elsöben szeretet tégedet (IK/A 217)

idején, még ifiuságodban. idején kel azt el kezdeni. a mit követned (IK/A 217)

üsmervén ötet, ad meg néki azt. a mivel tartozik a munka (IK/A 217)

vesztél volt. meg váltot tegedet., azt pedig nem máson, hanem az (IK/A 218)

szeretetre méltó. A midön pedig azt mondom hogy szeretni kel az (IK/A 218)

mind a masik szeretetröl. és azt értem, hogy szeretni kel ötet (IK/A 218)

és szeresék érdeme szerént, bánnyad azt. a midön látod hogy ötet (IK/A 219)

hogy ötet meg bánttyák, és azt meg ne engedgyed a menyiben (IK/A 219)

és még ifiuságodban kezdgyed szeretni azt, akit szeretni soha meg ne (IK/A 220)

mely késön szerettelek. kérjed gyakorta azt a kegyelmét hogy szeresed ötet (IK/A 220)

ö annyának szülését., vájják ki azt a hollok, és egyék meg (IK/A 220)

a hollok, és egyék meg azt. a sasok fiai: Mely gonosz (IK/A 220)

tsak ezt mondom néked. hogy azt. mind az Isten, mind az (IK/A 221)

az anyád törvényit. meg másut azt mondgya, hogy az esztelen meg (IK/A 222)

szeresed öket. mert az Isten azt akarja, és ugy a mint (IK/A 222)

tudni illik, mert az Isten azt akarja, tekintvén az Istent, aki (IK/A 222)

engedelmeskedgyél nékik, és a midön azt tselekeszed, az Istennek engedelmeskedel: ellenben (IK/A 222)

Istennek nem engedelmeskedel., ki veszem azt. hogy ha az Isten tisztelete (IK/A 222)

szerént kel tehát engedelmeskedned, ha azt akarod hogy engedelmeséged jó erkölcsü (IK/A 225)

fö képen az ifiakot. abölcs azt mondgya. hogy az engedelmes ember (IK/A 225)

mint sem amásoké. szent Bernárd azt mondgya hogy vagyon még három (IK/A 226)

Rufinus azt irja náziai szent Gergely felöl (IK/A 227)

a szép jó erkölcsöt, de azt is tud meg. hogy ezt (IK/A 227)

a tisztaságnak, szüntelen is világosittya azt. hogy az elmében ne szivárkozék (IK/A 228)

mind azok, akik atisztaságot szeretik, azt irják szent Bernardinus felöl,. hogy (IK/A 229)

külsö maga viselésiböl, az irás azt mondgya. hogy atekéntetböl üszmérszik meg (IK/A 229)

apostata ellen valo elsö oratiojaban. azt irja. hogy együt tanulván véle (IK/A 230)

bánttyák. sokal inkáb mint sem azt gondollyák. itéld el ezekböl. fiam (IK/A 231)

hogy egy keresztyénnek nem kel azt keresni hogy tsunya legyen. se (IK/A 231)

várhatz tölle esztelenséget, mint sem azt. hogy magát meg jóbbittsa (IK/A 233)

és keveset beszél. az irás azt mondgya. hogy a ki mértékletes (IK/A 233)

valamely igazság bizonyitására. a midön azt a szükség kivánnya., a mely (IK/A 234)

mint az esküvés. a midön azt szokásban veszik, még az Isten (IK/A 235)

valamint ezt láttyuk azokban akik azt meg szokták (IK/A 235)

Egy szoval azt el mondhatni. hogy eza vétek (IK/A 235)

személyekben, fö képen az ifiakban, azt tud meg hogy az ó (IK/A 235)

nem kell káromkodni. Szent Gergely azt irja. hogy egy ifiunak szokása (IK/A 235)

orvoság. a. hogy a midön azt egy kevesé szokásban vették, vagy (IK/A 235)

esküvést. és átkozodást., akeresztyéni köteleség azt hoza magával hogy semmi képen (IK/A 236)

nagy kárt teszünk néki ha azt tudtára adgyuk annak a ki (IK/A 236)

tudtára adgyuk annak a ki azt nem tudgya (IK/A 236)

pedig meg nem engedi hogy azt ki nyilatkoztasák helytelenül. és szükség (IK/A 236)

más felöl. hanem tarsd meg azt a szivedben, és ki ne (IK/A 237)

A bölcs azt mondgya. hogy ha valamely szót (IK/A 237)

söt még némelykor tartoznak is azt ki nyilatkoztatni annak akinek illik (IK/A 237)

féle roszakot okoznak, a mint azt meg fogjuk mondani. és amidön (IK/A 237)

Ezekre azt fogod nékem felelni. hogy az (IK/A 238)

mi követi a veszekedést, abölcs azt mondgya. hogy az Isten hat (IK/A 238)

gyülöl, és a hetedikét utállya, azt, aki az atyafiak közöt viszá (IK/A 238)

vonyásokot hint, És az Ecclesiasticus azt mondgya., hogy A fondorlo és (IK/A 238)

azok, mondgya szent Gergely. . akik azt fel háborittyák, a sátán fiai (IK/A 239)

nékik igen veszedelmes a midön azt szokásban veszik (IK/A 239)

hogy a hazugságot meg szokta, azt gondollya. hogy mások is mindenkor (IK/A 239)

irás erröl rettentö dolgokot mond, azt mondgya. hogy az Isten azt (IK/A 240)

azt mondgya. hogy az Isten azt utállya. hogy a hazug ajakak (IK/A 240)

mind azokot. akik hazugok. abölcs azt mondgya hogy gonosz gyalázat emberben (IK/A 240)

gyönyörködik., ugyan ö is találta azt fel, és annak attya, valamint (IK/A 240)

Szent Agoston is azt mondgya, hogy valamint az igazság (IK/A 240)

ördögtöl ered. Szent Ambrus is azt mondgya. hogy a hazugok ennek (IK/A 240)

mértékletesek legyenek. mondgya szent Pál. azt látod fiam, hogy ezen nagy (IK/A 241)

elmét illeti, ki ne tudná azt. mint ellenkezik véle ez a (IK/A 242)

ez a két rosz szokás, azt minden nap láthatni. hogy azok (IK/A 242)

hajlandoságod vagyon igyekezél el hagyni azt, abölcs azt mondgya., hogy a (IK/A 243)

igyekezél el hagyni azt, abölcs azt mondgya., hogy a ki ajolakásra (IK/A 243)

nem elégednek., és amelyek tsak azt a testet hizlallyák, a melyet (IK/A 243)

egyikel nem. de a másikával azt végben viheti, azt láttyuk is (IK/A 244)

a másikával azt végben viheti, azt láttyuk is. hogy gyakorta aharagal (IK/A 244)

is. hogy gyakorta aharagal veszti azt el. a kit agyönyörüségekel el (IK/A 244)

mint sem okoság. a bölcs azt mondgya. hogy az esztelen. hamar (IK/A 245)

minden tehettségedel azon légy. hogy azt meg mérsékelyed; erre valo (IK/A 245)

tekinsd meg, hogy ha aharagal azt meg orvosolhatodé, mivel meg fogod (IK/A 246)

meg sértet. azért hogy mászor azt ne tselekegye, mert a bölcs (IK/A 246)

meg elöz téged. minek elötte azt meg gátolhasad. térj magadban mentöl (IK/A 246)

szent Ambrus azt mondgya a nagy Theodosius Császár (IK/A 247)

ugy anyira hogy ö benne azt ohajtották. a mitöl másban tartottanak (IK/A 247)

az elméd arrol gondolkodgyék. és azt hitese el veled. hogy igaz (IK/A 247)

senki is, a ki haragjában azt gondolná hogy oka nints a (IK/A 247)

haragra, magad pediglen. hitesd el azt magadal hogy magadot meg tsalhatod (IK/A 247)

a veszedelmeket, a mellyekröl szollottunk. azt pediglen néked ígen szükséges meg (IK/A 248)

kik a magok veszedelmét keresvén. azt még meg is talállyák, valamint (IK/A 249)

haragot., a kemény szó pedig azt fel gerjeszti, még jobban (IK/A 250)

hogy tegedet meg fognak vetni. azt fogják mondani hogy nintsen szived (IK/A 250)

fogják mondani hogy nintsen szived, azt mondom ezekre. hogy tsak a (IK/A 250)

a midön valamit mondanak ellened. azt hallatlanná tegyed., és el szenvedgyed (IK/A 250)

Ez igen nehéz dolog. azt mondhatnád erre. avalo., de tsak (IK/A 251)

1. Az Isten azt ugy akarja. és néked azt (IK/A 251)

azt ugy akarja. és néked azt tellyeségel parantsolya. egy átalyában. mondván (IK/A 251)

társaid boszuságárol. Az Isten Fia. azt hagya nékünk. Azt mondom néktek (IK/A 251)

2 Az Isten azt olyan formában akarja. hogy meg (IK/A 251)

a mit véle tettél is. azt az Istentöl vetted volt mind (IK/A 252)

az elég tételt keresed,. és azt nem akarod hogy az Isten (IK/A 252)

Mind ezekre fiam mit felelsz: ? azt mondodé hogy nehéz a botsánat (IK/A 252)

nehéz a botsánat. ? mondgyad tehát azt is. hogy, nehéz. büneidnek botsánattyát (IK/A 252)

büneidnek botsánattyát venni Istentöl, mondhatnádé azt. hogy meg nem akarsz botsátani (IK/A 252)

meg nem akarsz botsátani, mondgyad azt is, hogy nem akarod hogy (IK/A 252)

Én meg akarok botsátani, azt felelheted nekem ezekre, de hogy (IK/A 252)

ez igy vagyon, mondgyad tehát azt, is hogy az Isten szeretetit (IK/A 252)

Isten szeretetit nem kivánod, se azt hogy jót tegyen veled., mivel (IK/A 252)

ha nem érdemes szeretetedre., mondgyad azt, hogy nem szeretheted felebarátodot az (IK/A 253)

magadért, És noha az Isten azt parantsollya néked hogy szeresed azt (IK/A 253)

azt parantsollya néked hogy szeresed azt, aki tégedet meg bántot, arra (IK/A 253)

élethez, mivel az szent iras azt mondgya Mi tudgyuk hogy a (IK/A 253)

Mind ezekböl azt hozuk ki fiam, hogy, vagy (IK/A 253)

A közönséges keresztyének azt tarttyák hogy a felebaráti szeretet (IK/A 254)

a mi közönségesen valo Atyánk, azt akarja. hogy ugy szeresük öket (IK/A 255)

mind a természet tanit. soha azt ne tselekedgyed másokal., a mit (IK/A 256)

közönségeseb aszent irásban a mely azt tanittya. hogy. az Isten parantsolatot (IK/A 257)

elmulattya meg segiteni felebarattyát szükségiben, azt az Isten meg veti az (IK/A 258)

it fel néked. a melyek. azt könyen meg értetetik veled, mind (IK/A 258)

Az elsö azt a véget tekinti. a melyre (IK/A 258)

ötödik a, hogy a midön azt hagyák. hogy meg kel mondani (IK/A 259)

meg lehet titkon. nem szükséges azt ki nyilatkoztatni (IK/A 259)

a más vétkit, a midön azt tudgyuk. és meg lehet. azt (IK/A 259)

azt tudgyuk. és meg lehet. azt orvosolni vagy magunk, vagy mások (IK/A 259)

lészen a lelkiekben ?. szent Chrysostomus azt mondgya, hogy nagy kegyetlenség igy (IK/A 259)

gyetlenség} nem volna egy keresztyéntöl. azt nem tselekedni atyafiáért, a mit (IK/A 259)

ó törvény. mondgya szent Chrysostomus, azt parantsolá hogy még az ellenség (IK/A 260)

valamely halálos sebben volna, és azt el akarná titkolni azért hogy (IK/A 260)

teis el akarnád véle együt azt titkolni, ellenben pedig a hozája (IK/A 260)

sebét ki nyilatkoztatnád annak. aki azt meg orvosolhatná, menyivel inkáb tartozunk (IK/A 260)

veszedelmeseb, hogy ha a szivben azt meg hagyák nevekedni, és annak (IK/A 260)

a midön tudván felebarátodnak vétkét, azt el titkolod, nem adván tudtára (IK/A 260)

az ö itéletekor, hogy ha azt el fogod mulatni, lágyságbol. félelelemböl (IK/A 260)

kerülni, és annak okáért, kövesed azt, a mit az Isten fia (IK/A 261)

fordittsad. szép intésidel. hogy ha azt nem tselekedheted., nem lévén arra (IK/A 261)

elegendö bátorságod, vagy hatalmad, tselekedgyed azt a mit az ur parantsol (IK/A 261)

dik levelében, mondván. Ne gondollyátok azt hogy ártani fogtok a felebarátnak (IK/A 261)

attol. tudtára adván annak aki azt meg gyogyithattya, és ha ti (IK/A 261)

embereket szeretni, a mint már azt meg mondottuk. de nem lehet (IK/A 262)

A baráttság mindenkor azt a véget követi a mely (IK/A 262)

az, hogy ajó erkölcs rendellye azt. és hogy. a jó akaro (IK/A 263)

a jó baráttságot. arosztol. és azt a melyiket keresned kel, attol (IK/A 263)

midön meg találod tarsd meg azt szorgalmatoságal., és el ne hadgyad (IK/A 264)

emlékezél meg elöször arra. hogy azt gyakorta kel kérni Istentöl., mert (IK/A 264)

ajó erkölcsel., de söt még azt hagyák, és a, jó erkölcsü (IK/A 265)

arra a végre is keresék azt (IK/A 265)

mint sem mulattságodra, ezekhez teszem azt is. hogy a felettéb valo (IK/A 266)

a nálok rend szerént valo. azt minden nap láthatni. mert mint (IK/A 267)

modot is keresnek arra. hogy azt bé tölthessék, a mely pénz (IK/A 267)

igen meg gyükeredzik, hogy soha azt el nem hadgya., ez is (IK/A 267)

hadgya., ez is okoza közönségesen azt a rendeletlenséget., a melyet látunk (IK/A 267)

és meg türköztetni a gyönyörüségnek azt a szeretetit (IK/A 268)

a gazdagságot kivánnyák. tudgyátok meg azt. mondgya szent pál, hogy a (IK/A 269)

pénzed nintsen békeséges türésel szenvedgyed azt., meg gondolván. hogy menyi szegény (IK/A 269)

el vettétek vigasztalástokot, meg másut azt mondgya az ur. hogy mely (IK/A 270)

kerülhesed ezt a veszedelmet. kövesed azt. a mit mondottunk a harmadik (IK/A 270)

hadta vala az Izraélitáknak, hogy azt nem akará, hogy senki is (IK/A 270)

a koldulásnak szükségire jusson: Tobiás azt hagyá afiának, hogy soha a (IK/A 270)

Isten meg halgattya, ellenben pedig azt mondgya, hogy a mely alamisnát (IK/A 271)

a könyörögni fog azért, aki azt adgya (IK/A 271)

az alamisna. az Isten Fia azt mondgya hogy az alamisna abünöknek (IK/A 271)

alamisna abünöknek botsánattyát meg nyeri. {…} azt is igéri nékünk, hogy bö (IK/A 271)

mérünk felebarátunknak, szent pál is azt mondgya, hogy az alamisnák, amelyeket (IK/A 271)

veszük reánk, {…} szent János is azt mondgya, hogy a ki nem (IK/A 271)

segitené felebaráttyát, akit, az Isten azt parantsollya néki hogy ugy szerese (IK/A 271)

vagy töllök meg tagadták, azt ö véle magával tselekedték. vagy (IK/A 272)

nem adgya elejekben üdveségeknek, hanem azt, hogy könyorületeségel voltanak felebaráttyokhoz, és (IK/A 272)

fog mondani az itéletkor, hanem azt. hogy tudtunkra akarta adni ezen (IK/A 272)

arra intelek. hogy meg elözed azt a nyomoruságot., és még most (IK/A 272)

ugy nem szenvedtz mint ö; azt tsak egyedül az Isten jóságának (IK/A 273)

mint hogy jóságal volt hozád, azt akarja hogy te is azal (IK/A 273)

néked. a szegénynek szükségire forditván azt. a mi a mulattságodra szolgál (IK/A 273)

szent Jób példájára. a ki azt mondá. hogy a más nyomoruságához (IK/A 273)

se fordisd el szemeidet, ha azt akarod hogy az Isten se (IK/A 273)

kevesed, keveset. de örömest, és azt tud meg, hogy az alamisnával (IK/A 273)

örömest, mivel az Isten nem azt tekinti hogy menyit adnak, hanem (IK/A 274)

mitsoda köteles vagy az alamisnára. azt mi formában kel adni. és (IK/A 274)

az Istennek áldását veszed magadra. azt ne mondgyad, hogy néked más (IK/A 274)

aki abban ditsekednék, el veszthetné azt egészen. gyakorta olyan tekélleteségeket gondolunk (IK/A 275)

az elmédben tarttsad. aki is azt mondgya. hogy az Isten a (IK/A 275)

mondotta volna nékünk maga, hogy azt senkinek nem adgya. Az én (IK/A 276)

en békeségemet adom. mondgya, és azt néktek hagyom, elég az uram (IK/A 276)

semmi vagy. és meg tekintvén azt a hatalmat., és azt az (IK/A 276)

tekintvén azt a hatalmat., és azt az örökös felséget a mely (IK/A 276)

követhesed ezt a jó erkölcsöt. azt meg kel tudnod hogy három (IK/A 277)

tseléditekel. nem fenyegetvén öket tudván. azt hogy mindnyájatoknak egy Istene vagyon (IK/A 277)

nem lehet hajtani. mint ha azt meg gondollyuk hogy mi légyen (IK/A 277)

meg azt. hogy mi vagy magadban., és (IK/A 278)

Ez azt teszi, hogy ha az ember (IK/A 278)

fosztatva, hogy ha minek utánna azt meg mutattam volna. hogy miképen (IK/A 279)

miképen kel élni az ifiuságban, azt meg nem mutatnám az ifiaknak (IK/A 279)

amely vétekben esnek ez iránt. azt helyre nem lehet hozni. és (IK/A 279)

nem lehet hozni. és ha azt helyre hozák nemelykor, de azt (IK/A 279)

azt helyre hozák nemelykor, de azt igen nagy bajal. és nehezen (IK/A 279)

haznál lévö liivatalokot. a mint azt leg helyesebnek láttya, ugyan ezért (IK/A 280)

jó mindennek, minden tartozik tehát azt jól meg választani. hogy olyan (IK/A 280)

figyelmeteségel kel ahoz fogni., hogy azt lehesen választani a melyik inkáb (IK/A 280)

az üdveséget illeti, miképen keresheti azt az ember egy olyan rendben (IK/A 281)

vennének magoknak valamely rendet., és azt, hoszas. és valoságos végezés után (IK/A 282)

és valoságos végezés után. hanera azt némelykor tsak hirtelenségböl. gondolatlanul választtyák (IK/A 282)

ha a jovokra lészené. se azt, ha az, üdveségekre leheté (IK/A 282)

hogy rosz kezdettel, és nem azt a véget tekintik. a melyet (IK/A 282)

kellene igen vigyázni a végezéskor. azt jól tudgyák mondani,. hogy ez (IK/A 282)

és szerentsémet meg tsinálhasam: de azt nem mondgyák, hogy a nékem (IK/A 282)

roszat okoz, hogy ha abölcs azt hagya az ifiaknak, hogy a (IK/A 283)

hogy szolgályuk ez életben. és azt az ö kezéböl kel el (IK/A 283)

helyt fel tészi, hogy ö azt akarja hogy a nagy dolgainkban (IK/A 283)

ezt a köteleséget el mulattyák, azt meg is engedi gyakorta, hogy (IK/A 283)

fordullyon annak, a ki azt el kezdette. imé erröl valo (IK/A 284)

elödben. amellyeket kel követned, ha azt jól akarod végben vinni (IK/A 284)

rettentö példa.! mely meg mutattya. azt az igazságot. a melyröl szollunk (IK/A 286)

ugyanis mitsoda más oknak tulajdonithattyuk azt, a mit mindennap láttyuk hogy (IK/A 286)

hogy tégedet el hagyon választásodban. azt mondom még is fiam . . hogy (IK/A 287)

rendgye az egész életet illeti, azt nem kel tsak egy naprá (IK/A 288)

nem alkalmatosok a tanács adásra azt mondgya hogy ne végy tanátsot (IK/A 288)

szivedben állittsad fel a tanátsot, azt akarja ezel mondani, hogy magadban (IK/A 289)

melyet akarsz választani, a midön azt az idöt magadban fel tetted (IK/A 290)

A mi adolognak nagyságát illeti, azt el hitetheted magadal, hogy soha (IK/A 290)

Aztot kezd el agyonáson. és azt jóvallom hogy közönségesen valo gyonást (IK/A 291)

szüznek, hogy nyerje meg néked azt a kegyelmet, hasonlo képen az (IK/A 291)

ugyan erre a végre, ajánlván azt az Istennek. hogy tölle kegyelmit (IK/A 291)

ne mindgyárt kovesed hajlandoságodot., hanem azt jól meg visgállyad (IK/A 292)

köteleségeit ennek a rendnek, hogy azt könnyebben meg üsmérhesed, szály le (IK/A 292)

a világi rendek közöt neválaszad azt, a melyikében az Istent meg (IK/A 293)

is a ki világosabban láthasa azt a dolgot mint ö (IK/A 293)

nem alkalmatos, és hogy ha azt nem tudgya, vagy a tanulásbol (IK/A 293)

ö gondolattyát. ? hogy ha tsak azt maga ki nem nyilatkoztattya. szent (IK/A 294)

válaszad. vagy el hagyad. hanem azt tekinsd meg. ha azokra vagyé (IK/A 295)

Istentöl. és követni is kel azt; a midön azt meg üsmérik (IK/A 295)

is kel azt; a midön azt meg üsmérik, és a midön (IK/A 295)

meg üsmérik, és a midön azt meg üsmérik. azokot fel nem (IK/A 295)

fel ne vegyed; ha szinte azt jovallanák is néked, de még (IK/A 295)

üsmértesse meg veled. hogy ha azt kövesedé (IK/A 295)

engedelmeskedni, és nem az embereknek, azt pedig meg üsméred ha az (IK/A 296)

ha az Istentöl vagyoné; ha azt tselekeszed. a mint azt ez (IK/A 296)

ha azt tselekeszed. a mint azt ez után meg fogjuk mondani (IK/A 296)

szollok is az olyanokrol. akik azt el mulattyák. és akik a (IK/A 297)

ollyanok sokan vannak a kik azt nagy dolognak tarttyák, a mint (IK/A 297)

nem ugy a mint kelene, azt tarttyák, hogy az atyáknak kel (IK/A 297)

rendet rendelnek, még minek elötte azt az idöt el érjék. hogy (IK/A 297)

a mely nem nékik valo; azt is meg vallatná vélek. hogy (IK/A 298)

másokal ugy bánni, hogy mi azt igaságtalan dolognak tartanok, ha mások (IK/A 298)

olyan hivatalra adgyák, a melyben azt neni kereshetik (IK/A 299)

lévén arra elegendö értekek, hogy azt véghez vihesék, és hogy ha (IK/A 299)

erre a rendre adgyák magokot., azt fogadgyák hogy holtig valo tisztaságban (IK/A 300)

annak akarattyátol kel jöni. aki azt fogadgya, de még a szüléknek (IK/A 300)

ezekre kénszerittsék gyermekeket, és ha azt tselekeszik. vétkesek lesznek Isten elött (IK/A 300)

jóban., a melyet vélek tésznek. azt pediglen, mind azért hogy az (IK/A 301)

jót tesznek. mint a töbivel, azt mértékleteségel kel tselekedni, és mindenkor (IK/A 302)

Leg elöbször tehát. azt kel meg visgálnod. hogy a (IK/A 302)

angyalok hivatallyát, a kik is azt nagy tisztelettel tekintik. oh ! Istenem (IK/A 303)

vétek nélkül meg nem menthetik. azt nem jól tarttyák, akik azt (IK/A 304)

azt nem jól tarttyák, akik azt tarttyák, hogy erre aköteleségre. tsak (IK/A 304)

minden egyháziak tartoznak. szent pál azt mondgya hogy ök. A hivek (IK/A 304)

hivekhez valo köteleségek. szent Gergely azt mondgya, hogy jól meg kellene (IK/A 304)

a munkának jutalmát, szent Hieronimus azt mondgya, hogy a papok nem (IK/A 304)

nem adatik különösön. azt pediglen igen nagy és helyes (IK/A 306)

és helyes okokra valo nézve, azt pedig jól tudom hogy a (IK/A 306)

átka szál gyakorta azokra. akik azt meg gyüjtik. mind ezek meg (IK/A 306)

és sokan a theologusok közül azt tarttyák. hogy tartoznak viszá adni (IK/A 306)

örökös papságot; akinek az Isten azt mondotta, Te vagy az én (IK/A 306)

egyházi rendnek választására igyekezel., hogy azt áldásal véghez vihesed, eszerént tselekedgyél (IK/A 307)

nagyra vágyásban, és több illyenekben, azt ne gondollya hogy alkalmatos légyen (IK/A 309)

erre a rendre igyekeznek. magokal azt elnem hitetik, hogy ahoz tartoznak (IK/A 309)

szokásokal tellyes szivel. akarna menni, azt meg vetné. és rettentö gyalázattal (IK/A 309)

A nagy szent Gergely azt mondgya. hogy a rendekre, rendel (IK/A 310)

jó az épületre. és ha azt nyersen teszik az épületre, nem (IK/A 310)

Hieronimus az egyházi rendröl szolván, azt mondgya., hogy jaj annak. aki (IK/A 310)

probállya meg magát minek elötte azt fel vegye, az egyházi méltoság (IK/A 310)

azokhoz nem készülnek szent élettyekel, azt mondgya hogy az igen nagy (IK/A 310)

nagy vakmeröség azoktol. a kik azt tselekeszik. és hogy attol szármázik (IK/A 310)

Szent Thamás azt a külömbözést tészi a szent (IK/A 310)

a szent rendeket fel venni., azt mondgya. ámbar az a kor (IK/A 311)

abbol., hogy azok a kik azt a kort el érték. a (IK/A 311)

valo készület, de söt még azt kel tsudálni és szánni, hogy (IK/A 311)

szánni, hogy mitsoda roszul követik azt, kerüld el fiam ezt a (IK/A 311)

Hogy ha hoszas végezésed után. azt gondolod hogy magadot arra adhatod (IK/A 312)

mivel az Isten nem üsméri azt. papjának. a ki meg veti (IK/A 313)

igazságokra nem tanitatnak, nem lehet azt (IK/A 313)

Anyaszent egyház. mondgya szent Bernárd. azt gyakorta és szánakodásal láttya. hogy (IK/A 314)

jó erkölcsü bölcseséged visgállya meg azt jól, hogy nintsen semmi ez (IK/A 314)

és diaconusi hivatalnál, hogy ha azt gondatlanul. és magának valo hizelkedésel (IK/A 314)

és diaconusi hivatalnál. hogy ha azt ugy viszik végben a mint (IK/A 314)

ahoz két dolog kivántatik. elöször, azt jól meg kel üsmérni, meg (IK/A 315)

éresz ehez arendhez, vigyáz hogy azt az elmedböl se ki ne (IK/A 318)

indulat, mert ha tölle vagyon. azt követni kel. hanem tölle vagyon (IK/A 318)

követni kel. hanem tölle vagyon. azt el kel halgatni (IK/A 318)

De hogy lehesen azt meg üsmérni, azt kérdhetnéd töllem (IK/A 318)

hogy lehesen azt meg üsmérni, azt kérdhetnéd töllem, imé ezen modal (IK/A 318)

profétanak ezen szép mondása szerént, {…} azt fogom halgatni a mit az (IK/A 318)

nem Istentöl vagyon. visgáld meg azt is. ha arra alkalmatos vagyé (IK/A 319)

Erre azt felelem hogy az ugy vagyon (IK/A 320)

Istentöl vagyon. de minek elötte azt meg üsmérhesék. nem tsak roszul (IK/A 320)

ilyen nagy dolgokban. mert hogy azt meg üsmérhesék, arra alkalmas idöt (IK/A 320)

magának tanitását. a ki is azt parantsollya nékünk, hogy ne higyünk (IK/A 320)

Istentöl szabot rendel, aki is azt akarja, hogy az ö akarattyát (IK/A 321)

a modok hárombol állanak. amint azt ide fellyeb meg mondok. az (IK/A 321)

atanácsbol. ajó élet el távoztattya. azt, a mi meg. akadályozhatná. az (IK/A 321)

hatá szivit szent Pálnak, és azt kérdeté véle. hogy mit akarna (IK/A 321)

az álhatatoság, az alázatoságon értem azt a jó erkölcsöt. a mely (IK/A 321)

követni, a tsendes elmén értem azt a szándékot, a melyben vannak (IK/A 321)

felé fordittson az, a midön azt elegendö képen meg üsmérjük, az (IK/A 321)

az Istentöl hivatatol, hogy ha azt fogják. néked mondani, hogy a (IK/A 322)

és a tselekedetek által. Erre azt felelem. hogy avalo hogy ha (IK/A 322)

bé menni. és hogy ha azt a kimenetelt anyi rosz nem (IK/A 322)

okokra valo nézve, még is azt mondom. hogy meg kel visgálni (IK/A 322)

szerzetes rendre vagyon hajlandoságod, és azt ne gondolyad hogy azal meg (IK/A 322)

meg sérted hivataloságodot, hogy ha azt hamarságal véghez nem viszed is (IK/A 322)

hogy ki ki meg visgálhasa azt, amelyikére akarja magát adni. és (IK/A 323)

a mások hasznára, tud meg azt, is, hogy azok akiknek parantsolsz (IK/A 324)

3. Hitesd el azt magadal. hogy akár mely nagy (IK/A 324)

akár mely nagy hatalmad legyen, azt az Istentól vetted, és hogy (IK/A 324)

igazgatván minden tselekedetidet. meg gondolván azt, hogy gyalázatos dolog másokot igazgatni (IK/A 324)

törvény könyvit. és azt minden nap olvasa. Azért hogy (IK/A 325)

nem tsak a bálványozásra forditá azt a sok népet példájával. hanem (IK/A 325)

még az ö maradéki is azt követék. továb két száz esztendönél (IK/A 325)

mindenkor. a mikor felölle szól, azt mondgya. hogy vétkezet. és vétekben (IK/A 325)

és az ö maradékirol szolván. azt mondgya, hogy a jeroboám uttyán (IK/A 325)

Isten avilági hatalmat, és ha azt el mulatod. nagy számot adcz (IK/A 326)

azért. az itéletkor. szent Agoston azt mondgya, hogy a nagy renden (IK/A 326)

az el nyomottak panaszit, tselekedgyed azt. hogy mindenek elödben mehesenek. könyen (IK/A 326)

elejekben nem megyen. ne várjad azt, hogy panaszolkodgyanak., hanem szorgalmatoságal visgáld (IK/A 326)

melyek vannak atiéid közöt, hogy azt meg orvosolhasad (IK/A 326)

dolgokban., a melyekben meg kellene. azt tudniok, üzd el magadtol a (IK/A 326)

hatalom kezekben vagyon., és gyakorta azt, az igaság szine alat tselekeszik (IK/A 327)

Hogy ha azt az örökös országot inkáb szeretik (IK/A 329)

magadot a mások iteletihez, hanem azt tud meg, hogy ha roszul (IK/A 331)

az életedért. és oltalmazd meg azt. mind halálig (IK/A 331)

tilttya a biráknak. Halgasátok meg azt a kit itéltek, és a (IK/A 332)

itéltek, és a mi igasságos azt itéllyétek. akár haza béli, akár (IK/A 332)

a szent léleknek. szabadisd meg azt a ki boszuságot szenved akevélynek (IK/A 333)

napon. ate kárhoztatásodra lészen. akoron azt hányák szemedre. hogy meg büntetvén (IK/A 333)

tanátsában. a ki is azt jóvallá néki hogy az Izrael (IK/A 334)

Ez igy lévén, azt mondhatnád miképpen lehet üdvezülni abban (IK/A 334)

Ezekre azt felelem hogy ha szinte az (IK/A 334)

Elöször. azt el kel tellyeségel magadal hitetned (IK/A 334)

a magad rendivel. és tarttsad azt. hogy nagyob boldogságot nem kereshetz (IK/A 335)

3. Tedd fel azt tellyeségel magadban., hogy valoságos keresztyéni (IK/A 335)

hogy mindenek köteleségel legyenek hozád, azt pediglen nem világi okbol., hanem (IK/A 335)

és ted hallatlanná, ne kiványad azt tudni. hogy mit mondanak felöled (IK/A 335)

és a leg jóbb erkölcsü azt idövel tsak meg tanulya, és (IK/A 336)

a rendre viszen. tud meg azt. hogy elégé nem félhetz veszedelmedtöl (IK/A 336)

aleg nagyob szent, de ha azt fel nem teszed magadban. az (IK/A 337)

nem fordul., mert éltedben, soha azt fel nem tetted volt magadban (IK/A 337)

olyan nagy vétek, valamint agyilkoság, azt pedig tudod hogy az Isten (IK/A 337)

pedig szüntelen a szemedre hánya azt a vétket, szüntelen valo nyughatatlansagban (IK/A 337)

szánakodo. a menyiben az okoság azt meg engedi, szent Agostonnak ezen (IK/A 338)

mondási szerént a ki is azt mondgya. valamint a viaskodo ellenségel (IK/A 338)

azokra adgya magát valaki. hogy azt el lehesen kerülni. mert enélkül (IK/A 340)

szentelö kegyelmet neveli azokban kik azt veszik. egy szoval azért mert (IK/A 341)

idejéig. mert ha a bölcs azt mondgya. hogy az Isten áldot (IK/A 343)

Hogy pediglen azt véghez vihesed; ezeket mivellyed, elöször (IK/A 344)

adhat okos feleséget. a bölcs azt mondgya. hogy boldog ember az (IK/A 344)

félök része. azIsten az embernek. azt. jó tselekedetinek meg jutalmaztatására adgya (IK/A 344)

Raphael Angyal. azt mondá a Sára attyának. hogy (IK/A 344)

valo gondolatnak., tiszta szemekel tekinttsed azt. és légy szent szándékal. mint (IK/A 345)

az olyan szent dologban, hanem azt a véget. a melyre egy (IK/A 345)

ölé lakadalmok napján. tud meg azt is, hogy Tobiásnak mi okát (IK/A 345)

jól eszedben. mind ezeket, és azt tud meg, hogy ha az (IK/A 346)

rendre adgyák magokot. ezekhez adván azt is. hogy nintsen semmi nehezeb (IK/A 346)

az Istennek különös segittségivel kerülhetik azt el hogy meg ne tsalatkozanak (IK/A 346)

hogy meg ne tsalatkozanak, és azt a segittséget kérni kel. szükséges (IK/A 346)

tanulhasad a házaságnak köteleségeit, én azt jóvallom néked hogy olvasad a (IK/A 347)

kérésivel meg fogja néked nyerni azt, a mi rend szerént fel (IK/A 348)

erre a végre is adta azt meg néked. kövessed tehát az (IK/A 348)

Isten szándékát. és vid végben. azt, a melyet magadban el tekéllettél (IK/A 348)

a kiért magát adta, hogy azt meg szentellye. hogy ha ezt (IK/A 349)

meg visgálod, abban meg találod azt a valoságos szeretetet. a melyel (IK/A 349)

illendö modokal, hogy ha valoságal. azt ohajttyák, hogy üdvezüllyenek feleségekel (IK/A 349)

ábrázattya. akarván nékünk ezek által azt meg mutatni. hogy ez élet (IK/A 350)

a melyet nékik okozhat állapottyok, azt meg gondolván hogy az Isten (IK/A 350)

veszedelmek közöt. erre valo nézve azt el mondhatom hogy sokal jobban (IK/A 351)

jobban tselekednéd ha meg házasodnál, azt else mulasad. hogy ha pediglen (IK/A 351)

igen sok volna, hanem tsak azt mondom hogy ez a rend (IK/A 352)

rendnek hasznai nagyok. szent Pál azt rövideden ki tészi. a midön (IK/A 352)

rövideden ki tészi. a midön azt mondgya., hogy azoknak az elméjek (IK/A 352)

el vesztese ezeket; szent Fulgentius azt teszi még ezekhez. hogy az (IK/A 353)

a két nemböl valo szüzekben. azt is ehez adgya, hogy némelykor (IK/A 353)

Mind azon által fiam, azt elödben kel adnom. hogy ezek (IK/A 353)

minden modon azon vannak. hogy azt jól végben vihesék, annak pedig (IK/A 354)

Makabaeusok második könyvének. második részében, azt mondgya, hogy Jérüsálem meg vétele (IK/A 354)

intés a melyet adok néked, azt kivánnám, hogy ezt az ifiak (IK/A 355)

elméjeknek kel lenni, meg vetik azt a mit az elött betsültenek (IK/A 355)

változtattyák elméjeket az áitatoság iránt, azt el hagyák, és nem követik (IK/A 357)

közlést. erre valo nézve fiam, azt mondom néked, hogy abban az (IK/A 357)

A mi az indulatot illeti, azt tud meg, hogy a jó (IK/A 357)

ezt meg mondottuk, ez okáért, azt mondom néked. mint üdveségedre valo (IK/A 357)

mint üdveségedre valo dolgót, hogy azt meg tarttsad., és el ne (IK/A 357)

ez is az oka hogy azt tellyeségel el is hagyák. és (IK/A 358)

rosz erkölcsoköt melyek benne nevekedtenek, azt se felejds el a mit (IK/A 358)

el hadgyák., a rosz társaság. azt már ennek elötte meg mondottuk (IK/A 358)

valamint ezt láttyuk apélda beszódekben. azt jóvallyák nékik, hogy ugy tselekedgyenek (IK/A 358)

el kerüllyed arosz társaságot, vagy azt el hagyad ha abban esel (IK/A 358)

ne légy; azért kerüld el azt a menyiben lehet; ha el (IK/A 359)

feslettségeknek. igen nehéz is nékik azt el kerülni, a természet maga (IK/A 359)

igen kerüllyed abban az ifiuságodban. azt a veszedelmes henyélést. jó idején (IK/A 360)

hogy ezektöl el távozhasál., éa azt el hitesd magadal., hogy attol (IK/A 361)

elmét. hogy akarattyában meg maradván azt hüségesen követhesed (IK/A 362)

kövesed az Istenes embernek tselekedetit, azt pediglen, se azért ne tselekedgyed (IK/A 363)

az Istent kel tekinteni, aki azt parantsolya, és a keresztyéni köteleséget (IK/A 363)

igerete szerént a ki is azt hagya nékünk hogy halgasuk az (IK/A 367)

az üdveségre vezet, másut meg azt mondgya Erölködgyetek bé menni a (IK/A 371)

lenni. hogy ha tsak tellyeségel azt fel nem teszik. hogy az (IK/A 371)

pedig nem lehet szeretni ha azt fel nem teszik hogy soha (IK/A 372)

az Istent el veszteni. és azt örökösön, a menyekböl kirekesztetni, és (IK/A 372)

veszedelemben estél. noha azt el kerülhetted volna. anyi sok (IK/A 373)

kel tselekedni mint mások. és azt adgyák okul tselekedeteknek, mert a (IK/A 374)

küldötte el. hogy minket tanittson, azt parantsollya hogy ötet halgassuk. ezt (IK/A 374)

tanitványinak vallyák lenni, bátran lehet azt követni, az ki azt mondotta (IK/A 374)

lehet azt követni, az ki azt mondotta, hogy (IK/A 374)

A világ azt tarttya, hogy tsak az érzékenység (IK/A 375)

magát meg tsalta, a midön azt parantsolta hogy az ellenséget szeresük (IK/A 376)

kedves tanitvány pedig minden hiveknek azt kiálttya. Ne szerésetek avilágot, se (IK/A 376)

kiálttya. Ne szerésetek avilágot, se azt a mi avilágban vagyon. aki (IK/A 376)

de az is bizonyos hogy azt nem követik. gyakorta ugy történik (IK/A 377)

ifiusága szent volt, az Isten azt az irgalmaságát mutatta volt hozája (IK/A 378)

népit nagy okoságal igazgatá. tanitván azt az Isten szolgalattyára okos beszédivel (IK/A 378)

magunknak ne higyünk. A ki azt álittya maga felöl hogy fent (IK/A 379)

áll, vigyázon hogy elne esék., azt nem mondgya az irás. hogy (IK/A 379)

mind azon által azok akik azt gondollyák hogy fent állanak: vigyázanak (IK/A 380)

Apostolnak nem engedelmeskednek. a ki azt mondgya, hogy ne atest szerént (IK/A 380)

Szent Agoston azt mondgya. hogy a végig valo (IK/A 381)

az Istent szolgálni. egész életedben azt mondod nékie Dávidal. Isten tanitottál (IK/A 381)

oh Istenem. ! meg ne engedgyed azt. hanem ad meg azt szent (IK/A 381)

engedgyed azt. hanem ad meg azt szent irgalmaságodból., hogy a mi (IK/A 381)

ajándékodot. és meg ne vessed azt, érdemetlen voltáért annak aki tenéked (IK/B 385)

kezdeni szolgálatodot. el is felejtik azt az kötést, mellyet tettek veled (IK/B 385)

tettek veled az kereszttségben. és azt az meg becsülhetetlen malasztot. mellyet (IK/B 385)

mérgével, ujisd meg papjaidnak szivekben. azt az szeretetet az mellyel voltál (IK/B 385)

erkölcsre, masodszor: mi moddal kell azt meg nyerni, harmadszor. ennek keresésében (IK/B 386)

az az. hogy mint szolgálhasad azt. az kinek mindenel tartozol. olvasad (IK/B 386)

figyelmeteségel. és rendel. meg gondolván azt. hogy nem én tanitlak. hanem (IK/B 386)

találván. dicsöittsed az Istent. mert azt ö adgya. {…} és fordittsad azt (IK/B 387)

azt ö adgya. {…} és fordittsad azt, az Isten dicsöségire és lelked (IK/B 387)

azon utnak keresésére az mellyen azt el érheti. az mely ember (IK/B 388)

halando élet javának birtokára függesztvén, azt fellyeb nem emeli. és csak (IK/B 389)

erkölcsben foglalatoskodgyál. leg elöször is azt adom elödben, hogy mi vagy (IK/B 389)

minden tehettségedel azon lészesz hogy azt el érhesed (IK/B 389)

Másodszor gondold meg azt. hogy nem vagy magadnak munkája (IK/B 390)

{…} Én eddig azt véltem, hogy azért vagyok ez (IK/B 390)

elöt az te lelked., hogy azt csak illy csekély, es mulando (IK/B 390)

hogy az égböl jösz. mikor azt mondod. mi atyánk ki vagy (IK/B 392)

azon modért. mellyet adot. hogy azt az boldog véget el érhesd (IK/B 392)

másokal. ? oh édes fiam leheté azt az Istent nem szeretni, az (IK/B 395)

valo uralkodásánál, nagyob boldogságnak tartotta azt. hogy az anyaszent egyháznak tagja (IK/B 395)

minden pompainak. és minden cselekedetinek, azt felelted hogy ellene mondasz. oh (IK/B 396)

belsö képpen kell meg tartanod azt a tisztaságot., az melyben részesült (IK/B 397)

birora tett fejér ruhát. és azt mindenek elött fel mutatván. mondá (IK/B 397)

az életednek egyéb részeivel, és azt kivánnya, hogy az iffiuság ö (IK/B 398)

{…} Szerelmes fiam, nem csak azt kivánnya az Isten hogy iffiuságodban (IK/B 400)

az Isten malaszttyát. ugy ellenben. azt az alázatoság által várhattyuk magunkra (IK/B 400)

várhattyuk magunkra. az szent irás azt tanyitván. hogy az Isten ellene (IK/B 400)

vezéreltetésre. ha pedig (:az mint azt gyakran tapasztallyuk:) akaratoságot látunk az (IK/B 401)

kiáltván Jóbbal, kicsoda adhattya nékem azt a kegyelmet hogy meg lássam (IK/B 402)

grádicsa háláadatlanságodnak; mert úgyan is azt igérnéd hogy idős korodba szolgálni (IK/B 404)

Temploma, és te nem akarod azt néki szentelni, hanem mínek útánna (IK/B 406)

az őrdőgnek akarod adni, csak azt szánván az Istennek, az melyben (IK/B 406)

és az alább valóját hogy azt áldozza az Istennek * . minemü átkát (IK/B 407)

áldozod nékie. de még csak azt akarod adni, az mi meg (IK/B 407)

kegyelmire nem hajtanak, söt még azt meg vetik. az Isten utállya (IK/B 407)

hogy samuelt az attyokhoz küldvén, azt izené néki, hogy mivel el (IK/B 408)

Kedves fiam azt világosan meg akarnám veled értetni (IK/B 409)

lehetnék, jobban meg tudnám becsülni azt az idöt. látodé fiam micsoda (IK/B 409)

légyen az, az üdveség keresésire. azt mondgya tehát. emlékezél meg azte (IK/B 409)

nem jönek * az példa beszédek azt mondgyák. hogy az iffiu az (IK/B 409)

vénheszik is * jeremias propheta pedig azt mondgya. hogy hasznos embernek terhet (IK/B 409)

és keserü azoknak az kik azt nem üsmerik, az kik szépségit (IK/B 410)

öket. * az huszon ötödik részben azt mondgya. azte iffiuságodban ha nem (IK/B 410)

ha nem gyüjtöttél, miképpen találod azt meg vénségedben. mind ezekböl ki (IK/B 410)

iffiuságnak ideje, mint sem ök azt becsüllik. és attol az idötöl (IK/B 410)

rend szerént meg is tartyák azt könnyen egész életekben (IK/B 410)

azt tapasztallyuk. hogy az elsö bévétele (IK/B 411)

is mondgya sz. hieronimus. hogy azt nehéz el törölni az iffiunak (IK/B 411)

nelkül szükölködni, ha nem, hogy azt nem keresték alkalmatos idöben (IK/B 411)

medvékel, hogy azután meg gyözé azt az oriást, azkitöl retteget az (IK/B 412)

néked. és el ne bocsásad azt. mert végezettre meg nyered az (IK/B 412)

adgya. hanem még öis tarttya azt meg, meg örizvén az igaznak (IK/B 412)

vészen, utokot meg tartya * ismét azt mondgya. fiam ha az bölcseség (IK/B 412)

cselekedeteket, az apjának tudtára adá azt. ugyan azon jó erkölcsiért, mellyért (IK/B 413)

battyainak irigységekben. az kik csak azt keresék, hogy.micsoda modon veszthessék (IK/B 413)

az mezön találák ötet egyedül, azt végezék magokban hogy meg öllyék (IK/B 413)

de irtozván kezeket festeni vériben. azt végezék, hogy egy száraz kutban (IK/B 413)

ugy kelleték szenvedni, mint ha azt, el követte volna, joseph pedig (IK/B 414)

boszut álhatot volna rajtok, de azt nem cselekedé, söt még, nagy (IK/B 414)

dolog az. hogy elegendö képpen azt kinem mondhatni. de ollyan közönséges (IK/B 417)

ezt az irtoztato veszedelmet. igyekezed azt meg elözni, vagy ha abban (IK/B 418)

elözni, vagy ha abban. vagy, azt leg hamaréb el hadni (IK/B 418)

vetvén egyszer benned, igen nehéz azt azután ki irtani, mert abban (IK/B 418)

meg szaporittya kegyelmit azokban, kik azt alázatosan vészik. és üdveségekre fordittyák (IK/B 419)

el veszi kegyelmit. mivel fellyeb azt mondgya, hogy éhséget bocsátok az (IK/B 419)

vala. és hogy kerülhessék el, azt az hajo törést, az melyben (IK/B 421)

Szent Agoston azt meg vallya. hogy gyermek korában (IK/B 421)

tisztaságal. és az jó szokásal. azt nagy gyorsaságal meg tanulta. ekképpen (IK/B 421)

erött vévének az szivin. hogy azt ki nem lehet mondani, * egy (IK/B 421)

Visgáld meg fiam azt. hogy sz. ágostonnak abban az (IK/B 422)

hat esztendejit az apja házánál. azt pedig meg mondgyuk ide aláb (IK/B 422)

vett vala az meg térésre, azt csak semivé tevék. és az (IK/B 423)

de óh ! mely nehezen viheté azt végben. holot ismég csak az (IK/B 424)

ö benne az életnek kegyelmit. azt pedig meg nem tekinté, hogy (IK/B 424)

nem allanak idején. kerüld el azt az veszedelmet. az mellyet nehezen (IK/B 425)

valának iffiuságokban, midön minnyájok felöl azt mondgya, hogy gonoszok valának. csak (IK/B 426)

kezdék uralkodni. de nem cselekedé azt, az mi az ö urának (IK/B 426)

és nyomoruságában, segittségül kezdé hivni azt. az kiröl jó szerencséjiben, el (IK/B 428)

király felöl, mert némely rabbinusok azt irják, hogy manasses csak éppen (IK/B 428)

Leg elsöben is azt adom elödben, hogy micsoda idején (IK/B 429)

látunk meg halni. el mondhattyuké azt, hogy rosz életiért holt meg (IK/B 429)

meg, büntetésül lenne halálok , sem azt, hogy az kik roszul élnek (IK/B 429)

Mivel azt tudom, hogy az jók is (IK/B 429)

daniel mondgya. {…} * az bölcs is azt mondgya., karhoztattya az meg holt (IK/B 429)

ki tettzik. az gonosz felöl azt mondgya jób. hogy el vész (IK/B 430)

Salamon példa beszédében azt mondgya. hogy az Istenteleneknek esztendejek (IK/B 430)

Az 8dik részben. azt kivánnya. hogy az Istentelennek. ne (IK/B 430)

egész életiben. * hogy ne siratnok azt az nyomoruságot, az melyben, annyi (IK/B 431)

Ismét másut azt mondgya. hogy az tisztátalan testi (IK/B 432)

süketitvén ötet. nem halhatá meg azt, az mi jovára let volna (IK/B 432)

de egy rut idö hogy azt leveri, gyümölcstelen marad esztendeig (IK/B 433)

el nem vesztették is még azt az idöt, de iffiuságok rosz (IK/B 433)

te uradnak Istenednek parancsolattyát. ha azt nem cselekedted volna. imé mostan (IK/B 434)

parancsolattya ellen. holot azt parancsolta vala, hogy mindent, vasal (IK/B 435)

tüzel töröllyön el samuel által, azt izené néki az Isten, hogy (IK/B 435)

el nem érhet, vétkeinek miatta. azt pedig bizonyosnak tartcsad. hogy ha (IK/B 435)

néked. de ha egy kevesé azt meg visgálod, világoson meg üsméred (IK/B 435)

Egy szoval azt mondom. hogy az rosz életü (IK/B 436)

négy articulust. és hitesd el azt magadal, az Istenért kérlek, hogy (IK/B 436)

néki semmi nehezebben, mint mikor azt láttya, hogy iffiu (IK/B 436)

az nékiek készitet üdveségtöl. tudván azt jól. hogy ha az iffiuságot (IK/B 437)

aval az Istentöl el fordittya azt az háláádást, mellyel az emberek (IK/B 437)

mellyel az emberek tartoznak néki. azt is tudgya hogy az iffiuságnak (IK/B 437)

vakság. türhetetlenség. egy szoval ö azt tudgya, hogy ha az iffiuságot (IK/B 437)

mikoron az üdveségeket kezdik keresni. azt is tudgya hogy mikor valamely (IK/B 437)

tudgya el követni az iffiusagon, azt az hamiságot, az melyre tanyitotta (IK/B 437)

nagyob okot az keserüségre, mint azt hogy el vivé az ö (IK/B 438)

anya szent egy házon, mint azt hogy, mennyi iffiuságot tart fogságában (IK/B 438)

azok az iffiak, az kikröl azt mondhatni igazán, hogy meg gyözték (IK/B 438)

iffiuságodban szereted az jó erkölcsöt, azt könnyen meg is tarthatod holtig (IK/B 440)

ha az rosz erkölcsöt követed. azt nehezen hagyod el. vagy is (IK/B 440)

7 Hogy el távoztathassad azt az nyomoruságot. mely az iffiuságnak (IK/B 440)

Mind ezek után azt kérdem fiam tölled. hogy ha (IK/B 440)

eröseké hogy veled el hitethessék azt az köteleséget, mellyel tartozol iffiuságodban (IK/B 440)

akarod adni magadot ezután ? talám azt még eddig nem tudtad mely (IK/B 440)

mint azok az gonoszok. kik azt mondgyák az Istennek. menny el (IK/B 440)

Az irás azt mondgya, hogy midön az sidok (IK/B 440)

esztendeig. mikoron pedig az nép azt halgatá, nagy keserüségben esék. és (IK/B 440)

városban. az ö baráttyához gabellushoz. azt is meg hagyá néki, hogy (IK/B 443)

uttyában járni iffiuságodban, mostanában pedig azt adom elödben, hogy igyekezél meg (IK/B 443)

elödben, hogy igyekezél meg tanulni azt az utat. és oktattassad magadot (IK/B 443)

modgyára, hogy szerencsésen vihessed véghez azt az utozást, mely az örök (IK/B 443)

ebben az második szakaszban. ha azt jol fogod keresni, az Isten (IK/B 443)

{…} Kedves fiam azt jól mondád hogy ugy tetczik (IK/B 444)

de távul vannak attol, mert azt nem ugy szeretik, az mint (IK/B 444)

hajlandoságok szerént szeretik. sokan gondollyák azt, hogy az ember akkor jó (IK/B 444)

mondgya jób. akkor az embernek azt mondá. imé az urnak félélme (IK/B 444)

az jó erkölcsöt, hanem még azt kivánni is kell (IK/B 445)

szert akarsz tenni, nem elég azt meg üsmérni. hanem azt (IK/B 445)

elég azt meg üsmérni. hanem azt (IK/B 445)

dolgot. ö ösztönöz bennünk hogy azt félben ne hadgyuk hanem végben (IK/B 446)

meg láttatik azoktol, az kik azt szeretik. és meg találtatik azoktol (IK/B 446)

meg találtatik azoktol. az ki azt keresik. söt ugyan elejekben mégyen (IK/B 446)

Ismét másut azt mondgya, hogy meg tekintvén az (IK/B 446)

adaték nékem. fellyeb valonak itéltem azt országoknál, és az királyi székeknél (IK/B 446)

és el gondolám magamban. hogy azt világoság gyanánt tartcsam. melynek világosága (IK/B 446)

gazdagságok. * . az nyolczadik részben meg azt mondgya. ezt szerettem az én (IK/B 446)

az én iffiuságomtol fogvást. és azt jegyesül magamhoz foglalni, annak szépségének (IK/B 446)

annak szépségének szerelmével környül vétettem,. azt gondolám azért, hogy ezt veszem (IK/B 446)

meg is adgya azoknak. kik azt, ugy kérik az mint kell (IK/B 447)

nélkül. kérje Istentöl, ki adgya azt, mindeneknek bövségel (IK/B 447)

azért. és mind végiglen keresém azt. járt az én lábam egyenesen (IK/B 447)

az én iffiuságomtol fogvást visgáltam azt, az én kezeimet ki terjesztém (IK/B 447)

és meg világositatván, meg találám azt (IK/B 447)

Isten kegyelmiböl, akarod el érni azt a bölcseséget. vegyed magadnak például (IK/B 448)

vegyed magadnak például, és kövessed azt az utat mellyet mutatot. és (IK/B 448)

kérjed minden nap az Istentöl azt a bölcseséget, mely meg világosittsa (IK/B 448)

kivántatik, meg nyered kérésedet, de azt meg tudgyad, hogy ha azt (IK/B 448)

azt meg tudgyad, hogy ha azt akarod hogy hathatos légyen. ahoz (IK/B 448)

kivántatik, alázatoság meg üsmervén magadban azt. hogy az jó erkölcset. és (IK/B 448)

feje az bölcseségnek, nem adgya azt mindenkor maga által. hanem az (IK/B 449)

az emberek eszközei által. akarvan azt, hogy ökk vezesenek bennünket az (IK/B 449)

pedig még nem elegendök, hogy azt magoktol meg foghassák (IK/B 449)

az uton: azok által,. kik azt üsmérik (IK/B 449)

uton. az mellyet nem üsmér. azt mondgya. az bölcs. hogy jaj (IK/B 450)

erkölcsnek uttyán vezesen., holot meg azt is elödben adgyák. micsodásnak kel (IK/B 450)

jó erkölcsnek uttyán kivána járni,. azt adom néked tanácsul, hogy az (IK/B 450)

bánod vétkedet, nem is szegyenled azt meg vallani annak. az ki (IK/B 452)

ollyan jó gyontato atyára találhas. azt az Istentöl kérjed. ha szivesen (IK/B 452)

hogy ezen kezdgyed végben vinni azt az szándékodot. hogy az Istennek (IK/B 453)

el kezdeni. hogy hasznosab légyen. azt tanácsolom hogy egész életedröl valo (IK/B 453)

bövséges kegyelmit fogod nyerni, és azt annál is inkáb, hogy meg (IK/B 454)

légy azok iránt. és magadban azt fel tégyed. hogy magadot meg (IK/B 454)

De fiam arra emlékezél, ha azt akarod hogy hasznos légyen gyonásod (IK/B 455)

vala. erre valo nézve fiam azt bizonyosnak tartsad, ha igazán valo (IK/B 455)

föképpen az tisztátalan kisertet nélkül . . azt tartom tehát hogy nem lehet (IK/B 456)

szentcség lévén. kegyelmet ád, hogy azt el lehesen kerülni (IK/B 456)

és velünk fel téteti. hogy azt többé ne cselekedgyük (IK/B 456)

erkölcsböl ki térhessenek., szent bernárd azt mondgya hogy az mely vétket (IK/B 457)

halgatás miat nevekedik, hogy ha azt meg vallyák, ha nagy is (IK/B 457)

és soha el ne mulassad azt. hogy ha az kisértetek gyakorta (IK/B 457)

az nyavalya halálosá változot., és azt meg nem elözni az orvoságal (IK/B 457)

gondgyok vagyon üdveségekre. vagy is azt valamely nagy innepre el halasztyák (IK/B 458)

gyakorta valo gyonástól. mivel némelykor azt hiteti el veled, hogy az (IK/B 458)

csak félig mondgyák ki, és azt várják hogy az pap mondgya (IK/B 459)

állapottyátol füg, mind azon által azt jovallom néked, hogy minden holnapban (IK/B 461)

bocsánattyát. bánnyad hogy meg bántottad azt az Istenedet. ki neked magát (IK/B 462)

találának., mert az mely Isten azt harmatoztatta reggel. ugyan az is (IK/B 463)

4 kérjed azt az kegyelmit, hogy az napot (IK/B 464)

gyülölséget. és az akaratot. hogy azt többé azt nem követed. ez (IK/B 465)

az akaratot. hogy azt többé azt nem követed. ez nélkül az (IK/B 465)

és fogad fel elötte, hogy azt meg fogod gyonni mentöl hamaréb (IK/B 466)

néked, adgya szent malasztyát, föképpen azt az kegyelmit hogy övé lehess (IK/B 468)

jol végezni az napot. hanem azt szükséges valamely hasznos és tiszteséges (IK/B 468)

hivatalban tett az Isten. és azt ne ugy tekintcsed mint valamely (IK/B 469)

kérjed arra áldását, és hogy azt mivellyed dicsöségire, és lelked üdveségire (IK/B 469)

mely is az iffiuságnak ideje, azt pediglen soha helyre nem hozhatod (IK/B 469)

oh fiam vigyáz arra, hogy azt az drága idöt el ne (IK/B 469)

nyerésire, ugyan azért is jovallyák azt az auctorok. kik az keresztényi (IK/B 470)

irtak. még az pogányok is azt oly nagyra becsiilték. közönségesen azt (IK/B 470)

azt oly nagyra becsiilték. közönségesen azt is tartották. hogy ez az (IK/B 470)

Az magad meg üsmérésen pedig azt kel érteni. hogy magadot gyakorta (IK/B 470)

meg üsmérjék. és azok kik azt el mulattyák, egész életekben az (IK/B 470)

egy ki csirázni, hogy ha azt el mulattyák, nagyon fel nönek (IK/B 470)

lelkemnek setétcségit. had üsmérhessem meg azt. ami néked bennem nem tetczik (IK/B 472)

Mert minek utánna az bölcs azt mondgya. hogy az ki bölcs (IK/B 473)

szükséges az bölcsek oktatását halgatni, azt is hozzá tészi, hogy elmélkedni (IK/B 473)

az könyvben, az sz attyák azt mondgyák. hogy mikor imádkozunk. az (IK/B 474)

tartod, és inkáb is fogod azt követni (IK/B 474)

az ember termeszet szerént hajlando azt cselekedni, az mit másoktól lát (IK/B 475)

jó példáját látván, magad is azt követni igyekezel. mind beszédedben. mind (IK/B 475)

meg nyeri nékünk, sz. bernard azt méri mondani hogy soha meg (IK/B 476)

az szüzek királynéjának gondviselése által. azt láttyuk minden nap. hogy sokan (IK/B 477)

egy nehány imádságokot el mondván, azt is szokásból inkáb mint áitatoságbol (IK/B 477)

hogy ha szereted, és tiszteled azt az szent szüzet, ugy az (IK/B 479)

meg teged meg tartani lelkedben azt az szent üdvezitöt (IK/B 480)

Szent bernárd azt mondgya. hogy három dologal kel (IK/B 481)

és üdveségedre: hogy szerencsésen vihessed azt végben. ez igen hasznos az (IK/B 481)

keresztségben. azért tisztellyed és szeresed azt. kinek az nevit viseled, ajánlyad (IK/B 482)

abbané, mint közönségesen cselekszik, hogy azt az nyugodalomban. vagy az mulattságban (IK/B 482)

hasznos az jó erkölcsre, ha azt az Isten. és az anyaszent (IK/B 482)

azért intelek arra fiam. hogy azt keresztényi képpen vid végben. és (IK/B 484)

az innepeket., meg nem gondolván azt., hogy ha az testnek meg (IK/B 484)

tehát az. ki meg szegi azt az sz. napot halálos véteknek (IK/B 485)

az közönséges templomban menni, holot azt végben vihetem az magam házamnál (IK/B 487)

kezdetire mégyek az dolognak, és azt kel tudnod, hogy az kristus (IK/B 487)

az végin alamisnát szednek. és azt az pap keziben adgyák az (IK/B 488)

Tertullianus az apologiájában azt mondgya. hogy az keresztények egyben (IK/B 488)

hanem valamelyiknek az házához gyülekeztek., azt is titkon. hanem azután hogy (IK/B 489)

akarván ujitani az régi szokásokot. azt parancsollya az püspököknek, intsétek arra (IK/B 489)

Ez igy lévén nem leheté azt csudálni, hogy illyen szentül rendeltetet (IK/B 490)

vannak, és az töb keresztények azt meg vetik holot az elöt (IK/B 490)

nagy misét meg halgatni, hogy azt az szent napot, nagyob henyélésben (IK/B 490)

mint sem azt az ö tiszteletire, az magok (IK/B 491)

embernek az munkára, az hetedikén azt akarja, hogy meg nyugodgyék. és (IK/B 491)

az életben kel el nyerni, azt is kerdeném hogy mikor akarja (IK/B 492)

ezt az sz napot. hogy azt az maga dolgában tölti el (IK/B 492)

maga dolgában tölti el ? kivévén azt az kevés idöt, az melyben (IK/B 492)

melyben egy kis misét halgatot. azt is talám ollyan foglalatos elmével (IK/B 492)

midön az kapun fognak zörgetni. azt ne felellyék nékik. nem üsmérlek (IK/B 492)

szám adok. hogy örömmel mivellyék azt., és nem banattal, mert az (IK/B 493)

az utat mutassa meg, hanem azt is meg kel néki mondani (IK/B 494)

iffiukorodban az jó erkölcsre. szükséges azt is néked meg mutatni, micsoda (IK/B 494)

lehessen szeretni az jót. elsöben azt meg kel üsmérni. hogy pediglen (IK/B 494)

meg kel üsmérni. hogy pediglen azt meg lehesen üsmérni, arra szükséges (IK/B 494)

jövünk ez világra, az Isten azt mondgya az prophéta által. hogy (IK/B 494)

az üdvesegre. az bölcs meg azt mondgya. hogy az hol tudomány (IK/B 494)

léleknek nem jol vagyon dolga * azt érti az tudományon, hogy az (IK/B 494)

lészen minden bizonyal oka veszedelmednek, azt szeresed mikor jora intnek, ha (IK/B 496)

az mi az másodikát illeti, azt láttyuk mely közönséges az attyák (IK/B 497)

az kit halálra itéltek vala. azt kiáltotta, nem az biro, hanem (IK/B 497)

jóvá hadgyák és dicsérik benned azt mikor valamelyikre ezek közül hajlando (IK/B 499)

Mind ezekhez, azt is hozá tészem. hogy nem (IK/B 499)

elég szorgalmatoságal vannak az gyermekekhez, azt gondollyák, hogy az ö gyonásokra (IK/B 499)

az gyontato papok meg visgálnák azt., micsoda nagy jót tehetnek az (IK/B 499)

ennél nagyob, mert sz.hieronimus azt mondgya. hogy az gyermekek meg (IK/B 500)

hogy lehesen jót cselekedni, ha azt meg nem akarjuk üsmérni, ? hogy (IK/B 501)

bolond * . az esztelen nem szereti azt. az ki ötet feddi, sem (IK/B 502)

illyen vagy, igyekezél azon, hogy azt el hagyhassad, légyen ollyan elméd (IK/B 502)

jot szeresed, akár kitöl tanullyad azt. kérj örömest tanácsot, még ollyan (IK/B 502)

mindent tanácsból cselekedni ? az bölcs azt jovallya, tanács nélkül semmit ne (IK/B 503)

nagy vétek mondgya sz. hieronimus. azt gyülölni az ki téged meg (IK/B 503)

erkölcsben meg kivánnak maradni, hogy azt leg elsö alkalmatoságal el felejtik (IK/B 504)

kéne, üdveségeknek nagy voltát. és azt. is. hogy micsoda köteleségekben jár (IK/B 504)

gyengén gondolkoznak az felöl. és azt nem követvén, hamar el felejtik (IK/B 504)

mit fog jovallani életed felöl, azt vigyed végben. semmi ollyan nagy (IK/B 505)

nem is becsüllik azokot kik azt követik. söt még meg is (IK/B 506)

söt még dicsekednek. feslet cselekedetekel. azt szégyenelvén. hogy nem ollyan hamisak (IK/B 506)

veszedelmes szégyen eröt vett elméden, azt ugy tarttsad mint leg nagyob (IK/B 506)

el fog veszteni, hogy pediglen azt meg gyözhessed, az következendö dolgokra (IK/B 506)

oh’ mely nagy vakság. ! csak azt kel szégyenleni az mi magában (IK/B 506)

és azokot is, az kik azt követik, ez iránt mondgya az (IK/B 506)

és az én beszédimet szégyenli. azt, az embernek fiais szégyenli mikor (IK/B 507)

az Istent. hogy vegye el azt az nyomoru szégyent az elmédböl (IK/B 507)

az elmédböl, és erösittse meg azt. mivel az, az elmének gyengeségitöl (IK/B 507)

kérni tölled, az Isten fia azt mondgya. jaj az embernek az (IK/B 508)

téged, ne fogadgyad beszédeket. ha azt mondgyák gyere mi velünk, szerelmes (IK/B 509)

illeti, az iránt sz. pal azt mondgya, ne tévelyegjetek, az jó (IK/B 509)

nagyob illetlenségre nevekednek. * sz. jakab azt mondgya. hogy az nyelv ollyan (IK/B 509)

bocsát az sziviben annak, ki azt örömest halgattya (IK/B 511)

imádságtól: az szentséghez valo járulástól. azt fogják mondani hogy néked ezek (IK/B 511)

ha szinte vagyon is, de azt roszul viszik végben, az illyek (IK/B 511)

henyélésben esel. beszédekel el hitetnek. azt fogják jovallani hogy dolgodot, hivatalodot (IK/B 511)

szál. láthato, vagy láthatatlan képen, azt mondgya az bölcs, az Istenteleneknek (IK/B 512)

hogy annak követésit el kerülhesse. azt mondgya az irás, hogy bölcsebnek (IK/B 512)

mást, ma jot akar, holnap azt meg változtattya, ez is az (IK/B 512)

is abban hadgyák. vagy is azt roszul viszik végben, csak az (IK/B 513)

Elöször. tud meg azt, hogy minden emberek az munkára (IK/B 514)

egyszer az idö el vész, azt hellyre nem lehet hozni, az (IK/B 514)

3. Gondold meg azt, hogy az iffiuságodnak el vesztet (IK/B 514)

hiszed, de még meg fogod azt érezni, akoron pedig késö. lesz (IK/B 514)

gondolsz is aval, hogy még azt meg fogod bánni, de nem (IK/B 514)

cselekednének annak meg nyerésiért. hogy azt hasznoson tölthetnék, leheté nyomoruságokal nem (IK/B 515)

tanulni, és el nem kerülnöd azt az nyomoruságot az melyben estek (IK/B 515)

kövese, mert az ördög mindenkor azt az alkalmatoságot keresi az kisértetre (IK/B 515)

se közönségeseb akadály az tisztátalanságnál, azt jól meg gondolván, lehetetlen azt (IK/B 515)

azt jól meg gondolván, lehetetlen azt ne mondgyam az prophétával, oh (IK/B 515)

mivel kedves fiam kinek lehetne azt tekinteni mennyi sok számu iffiakot (IK/B 516)

veszedelemröl, és nem segiteni hogy azt el kerüllyék, holot micsoda vakságal (IK/B 516)

abban kételkedni, valamicsoda igaznak kel azt tartani, de az minden napi (IK/B 516)

anyira eröt vészen, hogy nehéz azt el oltani (IK/B 517)

félre tészem azt micsoda kárt teszen ez az (IK/B 518)

és az joszágban, hanem csak azt adom elödben, micsoda veszedelmet szerez (IK/B 518)

a szent és üdveséges dolgokot, azt ki nem lehet gondolni micsoda (IK/B 519)

ehez az vétekhez valo ragaszkodás, azt hiteti el véle, hogy az (IK/B 520)

szerént teszünk itéletet:) el hitetvén azt is véle, hogy abbol ki (IK/B 520)

és azon is igyekezik hogy azt magábol ki vethesse. szabadabban vétkezhessék (IK/B 520)

intésnek bé vételire. az bölcs azt mondgya. az bölcs ember, az (IK/B 520)

ember, az beszédet halgattya. dicséri azt, és magának meg tartya. ha (IK/B 520)

ha pedig az bujálkodo hallotta azt. nem kedvelli. és még háta (IK/B 520)

és még háta megi veti azt (IK/B 520)

kegyelmit nem is halgathatta. azután azt mondgya. hogy ez az sükettség (IK/B 521)

léleknek veled meg ne utáltassák, azt az utálatos vétket, kérlek hogy (IK/B 522)

Elöször, meg kel azt elöznöd, és még eleinte kel (IK/B 525)

Szent Cyprianus azt mondgya, hogy még eleinte kel (IK/B 525)

lesz, árthatni fog annak ki azt nevelte (IK/B 525)

csuszo kigyó, mivel az ki azt akarja hogy az kigyo valamely (IK/B 526)

Szent Gergely pedíg azt mondgya. hogy az tisztátalanság, meg (IK/B 526)

és alkalmatoságokot. mert az ki azt akarja hogy az tüz el (IK/B 527)

vétket követetnek véle, sz bernárd azt mondgya. hogy az tisztátalanságnak nincsen (IK/B 527)

alusznak * . még az pogányok is azt tartották (IK/B 527)

tisztátalanságnak. minden tehettségedel kerüld el azt. és ne légy soha valamely (IK/B 527)

fel gyulasztya öket, * és másut azt mondgya. hogy ha elégséges vagyok (IK/B 528)

vagyok az tanács adásra., ha azt el hiszik hogy meg probáltam (IK/B 528)

hiszik hogy meg probáltam én azt, intem mindenek felet., és kénszeritem (IK/B 528)

intem mindenek felet., és kénszeritem. azt az lelket. ki az kristus (IK/B 528)

annál is inkáb fel gerjeszti azt. az bölcs azért is adgya (IK/B 529)

még veszedelmeseb, ugy mint, mikor azt kivánnyák hogy nékik tessenek. és (IK/B 529)

ha fel találod, kerüllyed el azt. példanak okáért ha az részegség (IK/B 530)

az elme ellen. kérjed hát azt fiam, és ugy ne tégy (IK/B 530)

meg töltsed jó gondolatokal. és azt meg erösittsed az kisértetekben. ezekröl (IK/B 531)

kisérteteket okoza néki, és noha azt. az sok böjtölésel kiváná meg (IK/B 531)

tisztátalan gondolatok mindenkor ostromolák elméjit. azt pediglen tellyeségel el akarván üzni (IK/B 531)

kisértet, és hogy miképen lehesen azt meg üsmérni, hogy ha az (IK/B 532)

cselekedte is, de ha kivánnya azt meg cselekedni, 3. ha szinte (IK/B 532)

cselekedetröl, más képen is lehet azt mondani, az akarat rea álhat (IK/B 532)

vétek, söt még erdemes dolog. azt ki vetni az elméböl (IK/B 533)

vétkeztélé, haláloson. nem elég csak azt meg visgálni ha az vétket (IK/B 533)

meg cselekedtedé. vagy hogy ha azt kivántadé, hanem azt is meg (IK/B 533)

hogy ha azt kivántadé, hanem azt is meg kel nézni, ha (IK/B 533)

az gyönyörködtetésel az rosz gondolatban. azt visgáld meg, ha annak helyt (IK/B 533)

hogy ha csak. az üsmérettség azt meg nem elözi, tehát hogy (IK/B 534)

kel meg visgálni hogy ha azt észre vetté magadban. és miképen (IK/B 534)

magadot azután hogy észre vetted, azt az elmédböl kivetettedé, vagy nem (IK/B 534)

II Articulus Hogy azt el nem lehet kerülni hogy (IK/B 534)

ha valaha valami jót cselekedté} azt mind el veszted, az ördögnek (IK/B 536)

3. Gondold meg azt, hogy kit akarsz meg bántani (IK/B 536)

bántani. holot. nem mást, hanem azt az veghetetlen nagyságu, hatalmaságu, méltoságu (IK/B 536)

jármát le akarodé tenni. és azt mondani, {…} nem szolgálok. * te együgyü (IK/B 536)

valo létiben bántod meg ötet. azt tudván hogy ö lát, és (IK/B 536)

lát, és visgál tégedet, hogy azt a vetket mint utállya, az (IK/B 536)

hogy valaki meg láttya cselekedetedet, azt szégyenlenéd, azt pedíg nem szegyenled (IK/B 537)

meg láttya cselekedetedet, azt szégyenlenéd, azt pedíg nem szegyenled, hogy maga (IK/B 537)

mert az tigris is szereti azt. ki ötet táplállya. tepedig semminek (IK/B 537)

tepedig semminek tartod meg bántani azt. az kitöl mindent vettél (IK/B 537)

kegyetlen szived, hogy meg bántcsad azt az Istent. ki oly kegyetlen (IK/B 538)

vétkedel ? * . hát kedves gyermekem. látván azt az fel feszitetet Istent, büneidért (IK/B 538)

ezeket, hogy meg ne utállyad azt bünt, ki az kristust fel (IK/B 538)

feszitette, és hogy ne szeresed azt az kristust, ki éretted fel (IK/B 538)

feszitetet, oh jesusom ne engedgyed azt meg, hanem cselekedgyed véghetetlen joságodból (IK/B 538)

hogy sem meg bánttsuk ismét azt, az ki halált szenvedet hozánk (IK/B 538)

veszed az kisértetet az elmédben,. azt ki vessed hamarságal. erre az (IK/B 539)

Arra vigyáz, hogy ne azt nézed, micsoda kisértetekre valo gondolatok (IK/B 539)

elmédben. hanem micsoda modon fordithasad azt el. arra valo nézve jusanak (IK/B 539)

nyerhess. az kisértetekben. az hogy, azt gyakran kérjed, és az imádságal (IK/B 540)

lehesen állani, azért meg kel azt üsmérni, micsoda ravaszságal éll rend (IK/B 541)

az vétekben lévö gyönyörüségnek kedveségit, azt pediglen sokal nagyobá csinállya elméjekben (IK/B 541)

egy szem pillantásig tart. és azt azután az szomoruság követi, az (IK/B 541)

állunk, nem tart sokáig. és azt, az kedves vigasztalás követi. az (IK/B 541)

midön valamely kisértetben viszen, mindgyárt azt tekintsed micsoda rosz légyen az (IK/B 541)

hogy ha meg cselekszed is, azt néked könnyen meg bocsáttyák. azt (IK/B 542)

azt néked könnyen meg bocsáttyák. azt meg gyonod, és azért penitencziát (IK/B 542)

jö elmédben. meg gyonom én azt. penitencziát fogok azért tartani és (IK/B 542)

után az Isten el süllyest, azt meg nem cselekednéd, és mivel (IK/B 542)

az roszat. és el hiteti azt vélek, hogy az nem ollyan (IK/B 543)

láttya hogy meg ejtette öket, azt hiteti el vélek. hogy abbol (IK/B 543)

midön gyakorta valo kisértetben vannak, azt békeséges türésel nem szenvedik, és (IK/B 543)

mint ök kivánák. az okáért azt végezék hogy fel adnák az (IK/B 544)

mulva nem jöne segittségek. judith. azt. meg halván, rosznak találá végezéseket (IK/B 544)

nem hogy ollyan formán nyernék azt meg, de söt még az (IK/B 544)

kegyelmet ád azoknak meg gyözésire. azt tud meg, hogy még az (IK/B 544)

hogy szabaditaná meg az kisértetektöl, azt vevé válaszul. elég néked az (IK/B 544)

azok az kisértet után kik azt meg gyözték. elöször mert arra (IK/B 545)

elöször azért. mert az Isten azt akarja. hogy hálákot adgyunk jó (IK/B 546)

sem az más állapotban lévök, azt láttyuk csak az mulattságnak adgyák (IK/B 550)

magadra nem vigyász, és ha azt hasznos helyre nem költöd (IK/B 550)

oktatnak. és intenek. el hitetvén azt magaddal, hogy mentöl nagyob és (IK/B 551)

az szegényeket. * . az Isten fia azt mondgya (IK/B 551)

ekképen is kel cselekedned, ha azt nem akarod hogy el veszesen (IK/B 552)

meg nem bántom az igazságot haazt mondom, hogy az micsoda roszul (IK/B 553)

joszágban. annál inkáb tartozik hogy azt büneinek meg váltására fordittsa, és (IK/B 553)

{…} fiam azt nem akarom ebböl ki hozni (IK/B 553)

Mert abban meg látod uralkodni azt az kevélységet. az ki mindeneket (IK/B 553)

kiseb meg bántást. sokszor még azt is csak magokban gondollyák hogy (IK/B 553)

vannak ollyanok. kik az Istennek azt mondgyák, valamint az Istentelenek az (IK/B 554)

1 Jol meg kel azt tudnod milegyen az igaz nemeség (IK/B 555)

jó erkölcs altal is kel azt meg tartani, holot attol vette (IK/B 555)

adni magadot. micsoda moddal kel azt meg nyerni, és micsoda akadállyok (IK/B 557)

akadállyok fordithatnak el attol. mostanában azt adom elödben hogy mi képen (IK/B 557)

kövessék, annak okáért, mindenek felet. azt az, Isteni példát adom elödben (IK/B 557)

azért hogy meg mutathassam néked azt az tökélleteségel valo formáját az (IK/B 557)

erkölcsben valo nevelkedésre. és hogy azt el kerülhesed, az mit sokakban (IK/B 559)

az ártatlanságban. méltó az szánásra azt látni, hogy az gyermekek valamint (IK/B 559)

tanyitványához. és fiához, és hogy azt meg tudgyad, elödben adom azokot (IK/B 560)

iffiakban oltani. az öreg tobiásrol azt mondgya az irás, hogy egy (IK/B 560)

és nem az vétektöl, hanem azt az tisztelettel valo félelmet. az (IK/B 560)

Elöször. az Istentöl kérjed azt minden nap, mondván néki gyakran (IK/B 560)

valamit cselekszel. leg elsöben is azt nézed, ha az Istent aval (IK/B 561)

edes fiam, hogy ne szeretnéd azt az joságot, az ki elöbször (IK/B 561)

eleinte szeresed ötet, most kel azt el kezdeni, az mit egész (IK/B 561)

teremtödnek üsmervén ötet, ad meg azt ö néki, az mivel tartozik (IK/B 561)

ö meg váltot tégedet. és azt, az ö fianak halálával. az (IK/B 562)

gyermekem, leheté hogy ne szeresed azt az Istent. az ki tégedet (IK/B 562)

tartozunk néki, mikoron pedig én azt mondom hogy az Istent kel (IK/B 562)

szeretni, mindenik szeretetröl beszéllek, és azt értem, hogy kel ötet szeretni (IK/B 562)

ted fel magadban gyakorta. hogy azt többe nem cselekszed (IK/B 563)

ólttya is szeretit benned, de azt meg gyengitti, és idövel, az (IK/B 563)

látod hogy ötet meg bánttyák, azt pedig meg ne engedgyed, az (IK/B 563)

idején iffiukorodban cselekedgyed, kezdgyed szeretni azt, az kit örökké kel szeretned (IK/B 564)

örökké kel szeretned, kérjed gyakorta azt az kegyelmet, hogy ugy szeresed (IK/B 564)

kedves dolgot. mert az bölcs azt mondgya. hogy az ki féli (IK/B 564)

enged nékiek. akor meg fogván azt az ö attya. és az (IK/B 565)

minden emberi. kövekkel meg kövezék azt. és meg hallyon, és illyen (IK/B 565)

igazságos, 2 hogy az Isten azt akarja. az ö akarattyához kel (IK/B 565)

végyed tisztelettel töllök oktatásokot. intéseket. azt mondgya az bölcs. halgasad szerelmes (IK/B 566)

azért. mert az Isten akarja azt. de föképpen az ö lelki (IK/B 566)

in domino. mert az Isten azt akarja, ö is parancsol néked (IK/B 566)

neked, hogy nékik engedelmeskedgyél, ha azt végben viszed, az ö akarattyát (IK/B 566)

ö akarattyát követed, ki veszem azt hogy ha neked ollyat parancsolnának (IK/B 566)

azon által jol meg kel azt visgálni, és okos emberektöl tanácsot (IK/B 566)

keresed az értelmes elmét. kérjed azt az Istentöl, és magad is (IK/B 568)

kel hát engedelmesnek lenni, ha azt akarod, hogy engedelmeséged hasznos, és (IK/B 569)

Rufinus azt mondgya, náziánus sz. gergely felöl (IK/B 570)

leg kisebre is vigyáz hogy azt meg ne sérttsed (IK/B 571)

hoz szemérmeteséget. hogy meg oltalmaza azt mindentöl, az mi annak árthatna (IK/B 571)

botránkoztatására fele barátodnak., az bölcs azt mondgya. hogy az ki szol (IK/B 572)

és keveset beszél. az irás azt mondgya. hogy az ki meg (IK/B 573)

mikor halgat, bölcsnek itéltetik * nem azt az halgatást értem, az mely (IK/B 573)

eléb valokal vagy, ez iránt azt mondgya az bölcs. iffiu akor (IK/B 573)

hogy illik az keresztényi szemérmeteséghez, azt tellyeségel el hadni (IK/B 574)

kiseb haragban is, némellykor semmiért. azt pedig csak abbol az utálatos (IK/B 574)

szaporodgyék mint az esküvés, ha azt szokásban veszik, az Istennek átka (IK/B 574)

káromkodora szál. az bölcs is azt mondgya. hogy az ki sokat (IK/B 574)

nem lehet irtani. az mint azt láttyuk sokakban (IK/B 575)

ellen. az hogy, el kel azt kerülni, az mi azt okozhatná (IK/B 575)

kel azt kerülni, az mi azt okozhatná. ugy mint az haragot (IK/B 575)

mit mond üdvezitönk. én pediglen azt mondom néktek. hogy ne esküdgyetek (IK/B 575)

ne beszéllyed. hanem tarsd meg azt szivedben. és kine mondgyad. mivel (IK/B 576)

kine mondgyad. mivel az bölcs azt mondgya. hogy ha halottál valamit (IK/B 576)

te felebarátod ellen. fojsd meg azt magadban: * azért hogy továb ne (IK/B 576)

szerént is tartozunk aval, mivel azt el mulatni az illyen állapotban (IK/B 576)

mosni. az kereszténység, nem csak azt tilttya hogy valakit, meg szigy (IK/B 576)

valakit, meg szigy, hanem még azt. is. hogy viszá adgyad, mikor (IK/B 576)

Ez igen nehéz,. azt felelheted erre. az valo fiam (IK/B 577)

az veszekedést követik. az bölcs azt mondgya hogy hat dolgot gyülöl (IK/B 577)

És meg másut azt mondgya. az fondorlot, és két (IK/B 577)

Isten fiai, azok pedig kik azt fel háborittyák, mondgya szent gergely (IK/B 577)

roszakot beszélte felölled. az püspök azt végig halgatván, mondá az szó (IK/B 578)

iffiaknál. igen veszedelmes az ki azt meg szokja (IK/B 578)

nem hiszen. mert hazug lévén. azt gondollya hogy mások is mindenkor (IK/B 578)

apja is annak. sz. ambrus azt mondgya. hogy az kik az (IK/B 579)

és az életet. az bölcs azt mondgya. hogy az sok ételben (IK/B 580)

véle, ez az két vétek, azt minden nap láttyuk. hogy az (IK/B 580)

ezeket belölled, mert mind ezek. azt az testet hizlallyák, az mely (IK/B 581)

ki is meg nem választtya azt. hogy mi érdemel haragot. és (IK/B 582)

el távoznak tölle. az bölcs azt mondgya. ki lehet az ollyannál (IK/B 583)

az kereszténységel. hogy az kristus azt mondgya., az ki meg haragszik (IK/B 583)

Szent pál azt mondgya. hogy az szeretet, türö (IK/B 583)

az haragra. légy azon hogy azt meg tartoztasad, és kövesed ezeket (IK/B 583)

meg, hogy ha meg orvosolhatodé azt haragal, meg is látod, hogy (IK/B 583)

vagy felölled roszul szolnak. job azt meg vetni, mint sem azért (IK/B 583)

az harag. emberi gyarloság, de azt meg csendesiteni, keresztényi köteleség. * . szent (IK/B 584)

engede. ugy annyira hogy kivánták azt ö benne, az mitöl tartanak (IK/B 584)

ne mondgyad, se ne cselekedgyed azt. az mit az harag sug (IK/B 584)

haragban, minden azt gondollya, hogy az haragra nagy (IK/B 585)

vagyon. te pedig gondold meg azt magadban., hogy meg csalatkozhatol. arrol (IK/B 585)

indithat, igyekezél hat el kerülni azt, az mi meg bánthatná felebarátodot (IK/B 586)

Ha ekképen cselekeszem, nem mondgyáké azt felöllem. hogy nincsen szivem. mindentöl (IK/B 587)

{…} Edes gyermekem. erre azt felelem. hogy csak az furcsa (IK/B 587)

csak az furcsa iffiak mondanák azt felölled. az okosak. pedig. dicsérnék (IK/B 587)

1. AzIsten azt akarja. és tellyeségel azt parancsollya (IK/B 588)

AzIsten azt akarja. és tellyeségel azt parancsollya. hogy boszu álló ne (IK/B 588)

fia mit mond. én pedig azt mondom néktek. szeresétek ellenségteket. jol (IK/B 588)

meg bántottak. az Isten fia azt parancsollya, meg bocsásatok, néktek is (IK/B 588)

ti mennyei attyátok * . szent jakab azt mondgya hogy az itélet irgalmaság (IK/B 588)

vigyáz jol ezekre fiam. mivel azt akarod, hogy az az véghetetlen (IK/B 588)

nem tartozik. még is te azt akarod az mint mondám. hogy (IK/B 589)

ezekre fiam mit felelsz ? mondodé azt, hogy nehéz meg bocsátani, mondgyad (IK/B 589)

nehéz meg bocsátani, mondgyad hát azt is, hogy nehéz büneidért bocsánatot (IK/B 589)

bocsánatot nyerni, az Istentöl. mondodé azt, hogy nem akarsz meg bocsatani (IK/B 589)

akarsz meg bocsatani, mondgyad hát azt is, hogy nem akarod az (IK/B 589)

{…} Mondgyad azt is fiam. nem akarod hogy (IK/B 590)

bánnak. valamint te bánol másokal. azt is mondgyad hogy nem akarod (IK/B 590)

életét le tette éretted, mondgyad azt is hogy nem akarod felebarátodot (IK/B 590)

hanem magadért. noha az Isten azt parancsollya. és arra int hogy (IK/B 590)

valo haragodot. egy szoval mondgyad azt. hogy nem kivánod se az (IK/B 590)

se az örök életet. mivel azt mondgya az irás, hogy mi (IK/B 590)

közönségesen azt tarttyák az keresztények, hogy abban (IK/B 591)

az Isten minnyájunknak attya lévén, azt akarja hogy mindeneket ugy szeresünk (IK/B 591)

te nem szerecz, senkinek másnak azt ne cselekedgyed * . az mi meg (IK/B 593)

ez micsoda nagy kőteleség légyen, azt kevesen tudgyák. és sokan ezt (IK/B 593)

nagy köteleség. hogy szent chrisostomus azt mondgya. hogy az Isten hasonlo (IK/B 593)

szükségiben. az Isten azt meg veti az itéletkor, akár (IK/B 594)

Az ötődik az hogy. mikor azt parancsollya hogy mond meg az (IK/B 594)

rendeltettek. de két képen mondhatod azt meg, vagy titkon, vagy nyilván (IK/B 594)

meg gátolni mást vétkiben, ha azt tudgyák. és hogy ha azt (IK/B 595)

azt tudgyák. és hogy ha azt magadtol meg orvosolhatod., vagy mások (IK/B 595)

veszedelemben valo forgását. még is azt meg nem segiteni ollyan állapottyában (IK/B 595)

Szent chrysostomus azt mondgya. hogy igen nagy kegyetlenség (IK/B 595)

mondgya. hogy az ó törvény azt parancsolta. havalaki valamely el tévelyedet (IK/B 595)

volna. mondgya sz. ágoston. és azt el akarná titkolni, félvén attol (IK/B 596)

ö lelkin valo sebiért. mivel azt meg hadni nöni sziviben, és (IK/B 596)

meg hadni nöni sziviben, és azt el mulatni, sokal veszedelmeseb (IK/B 596)

másoknak meg mondanád, de ha azt el mulatnád. nem volnálé oka (IK/B 596)

tudnád felebarátodnak. vétkit, még is azt meg nem mondanád annak. az (IK/B 596)

nem mondanád annak. az ki azt meg orvosolhatná. az bizonyos hogy (IK/B 596)

szerencsétlenségedböl ebben az vétekben esel. azt el mulatván. vagy félelemböl, vagy (IK/B 596)

vétektöl. mit fogsz felelni midön azt mondgyák, hogy inkáb féltél kedvetlenségiben (IK/B 596)

mint sem az Istennek. ? sokszor azt ki is mondottad volna haragodban (IK/B 596)

az igazságtol, és meg tériti azt valaki, tudgya az. az ki (IK/B 597)

ha illyenre találsz tarsd meg azt. és elne hadgyad, valamely álhatatlan (IK/B 600)

Hogy pedig illyen baráttságra találhas. azt az Istentöl kel kérni. mert (IK/B 600)

az Istentöl kel kérni. mert azt ö adgya. és az ki (IK/B 600)

az ki az Istent féli, azt meg is talállya. * aztot pedig (IK/B 600)

az jó erkölcsel. söt még azt jovallyák. is. mivel ez, az (IK/B 601)

az vesztés, vagy az nyereség. azt nem engedi. igen rosz indulat (IK/B 601)

vesztenek, micsoda szomoruság nem követi azt. tedd még ahoz az csalást (IK/B 601)

pénzt el vesztesz. job volna azt, az szegenyeknek adni. mert az (IK/B 602)

féle képen esik meg, némellyek azt csak meg gyütteni szeretik, némellyek (IK/B 602)

Hogy nálok az közönséges légyen. azt minden nap láttyuk mert mivel (IK/B 602)

bennek marad. az is okoza azt az zürzavart mellyet látunk az (IK/B 603)

nem nö mint ez. azért azt tanácsolom neked (IK/B 603)

azon légy, hogy meg mértékellyed azt az rendeletlen szeretetet. az mely (IK/B 603)

pénzt, és midön nincsen, szenvedgyed azt békeséges türésel. meg gondolván azt (IK/B 603)

azt békeséges türésel. meg gondolván azt hogy, mennyi szegény (IK/B 603)

ki koldulásal enné kenyerit, tobiás azt hagyá fiának. hogy soha egy (IK/B 605)

helyt van parancsolva. az kristus azt mondgya hogy az alamisna. az (IK/B 605)

holot az Isten azt parancsollya., hogy ugy szerese mint (IK/B 606)

hogy ö jó volt hozád, azt akarja hogy te is irgalmaságal (IK/B 607)

mit néked adot. szükségekre költvén azt. az mit az magad gyönyörüségire (IK/B 607)

fogvást nevekedet veled. hogy pedig azt követhessed. emlékezel meg ezekröl az (IK/B 607)

alamisnálkodás. mind azoknak, az kik azt gyakorollyák (IK/B 607)

egyébel csak az magok gyönyörüségivel. azt is meg tanulhatod ebböl, hogy (IK/B 607)

mert az Isten nem csak azt nézi hogy mit adnak. hanem (IK/B 607)

micsoda köteleségel tartozol alamisnát adni. azt miképen kel adni. és azért (IK/B 608)

áldásokot várhatz magadra . . ne mondgyad azt hogy néked más pénzed nincsen (IK/B 608)

ki aval dicsekedik, féllyen hogy azt el ne veszesse. add hozzá (IK/B 609)

el ne veszesse. add hozzá azt is. hogy sokszor ollyan tökélleteségeket (IK/B 609)

ezek szent bernárdnak. az ki azt mondgya. hogy az Isten az (IK/B 609)

cselekszik velünk, abbol csak éppen azt az dicsöséget tartotta magának, hogy (IK/B 609)

követni ezt az jó erkölcsöt. azt kel meg tudnod, hogy három (IK/B 610)

hogy az kevélységet meg utállyad, azt gondold meg. micsoda az ember (IK/B 611)

mellyek kevélységre indithatnak téged. hanem azt gondold meg, hogy mi vagy (IK/B 611)

Ez azt teszi, hogy ha az ember (IK/B 611)

hogy kel élni az iffiuságban. azt meg nem üsmértetném veled, mi (IK/B 613)

vétekben esnek ez iránt, sokszor azt nem is lehet helyre hozni (IK/B 613)

lévö hivatalokot. az mint ö azt itéli hellyesnek lenni. ugyan arra (IK/B 614)

kinek nem kel vigyázni hogy azt jol meg válasza, ne hogy (IK/B 614)

nagy vigyázásal kel lenni, hogy azt válaszad, az mellyik jobban meg (IK/B 614)

mindenek felet ezekre kéne vigyázni. azt tudgyák mondani: ez az hivatal (IK/B 616)

mehetek. és szerencsémet kereshetem. de azt nem mondgyák. az nékem jó (IK/B 616)

hivatalrol. melyben életedet akarod tölteni, azt kel meg tekinteni micsoda végre (IK/B 617)

végre vetted az életet., holot azt nem más végre, hanem az (IK/B 617)

még elegendö értelme ahoz nincsen, azt jovallya az bölcs az iffiaknak (IK/B 617)

ö tölle is kel várnunk azt az hivatalt, az melyben akarja (IK/B 617)

hogy szolgállyuk ez életben. és azt az ö szentséges kezeiböl kel (IK/B 617)

szentséges kezeiböl kel el venni, azt is akarja. az mint az (IK/B 617)

aval pedig igen bántodik, ha azt el mulattyák. mivel az ö (IK/B 617)

az élet rendinek választásában, most azt adom elödben micsoda modal kel (IK/B 618)

meg tudni tölle, az Isten azt felelé nékik az prophéta által (IK/B 619)

Végezetre azt az tanácsot adom néked. mivel (IK/B 620)

Hogy ha pedig azt az idöt el éred. visgáld (IK/B 620)

az jó erkölcsben, hogy mikor azt az idöt el éred, az (IK/B 621)

malaszttyát. mely üsmértesse meg veled azt az rendet. az melyben akarja (IK/B 621)

oh Istenem üsmértesd meg velem azt az utat. az mellyen kel (IK/B 621)

fiam azt adtam eddig elödben. hogy mit (IK/B 622)

kellesék cselekedni minek elötte még azt az idöt el nem éred (IK/B 622)

szollok, hogy mint cselekedgyél mikor azt az idöt el éred hogy (IK/B 622)

kiktöl nem kel tanácsot kérni, azt mondgya ne halgasd ezeket semmi (IK/B 622)

az te szivednek tanáttsával, tanácskodgyál * azt akarja mondani, hogy magadban is (IK/B 622)

meg ért elmével meg visgálván azt az dolgot. az mellyröl végesz (IK/B 622)

az mellyröl végesz. minden részeiben. azt mi követheti, miben érzed, és (IK/B 622)

abban. hogy jol vigye végben azt az hivatalt, az mellyet az (IK/B 622)

is tudták. mivel egyik közüllök azt mondgya (IK/B 622)

hogy mit kellesék cselekedned, mikor azt idöt el éred (IK/B 623)

és hogy micsoda végre kel azt cselekedni (IK/B 623)

az végre kel vigyáznod, és azt mondani. ollyan rendet akarok magamnak (IK/B 624)

az gyonáson kezd el. és azt tanácsolom hogy egész életedröl valo (IK/B 624)

az szegényeknek adgy, és ajánllyad azt az Istennek, az végre. hogy (IK/B 624)

szándékal, hogy az kettö közül azt választod. az mellyíkét jobnak itéled (IK/B 625)

válaszad. vagy ne válaszad. hanem azt visgáld meg, ha arra az (IK/B 627)

is veszik töllem, hogy ha azt magokkal el hitetik, hogy az (IK/B 628)

és az gyermekeket akarattyokra hadgyák, azt cselekedni az mi nekik tettzik (IK/B 629)

az mint kéne. mivel közönségesen azt tarttyák, hogy az atyáknak kel (IK/B 629)

is hoza magával, és ök azt jol tudgyák mi jó gyermekeknek (IK/B 629)

Erre valo nézve, még azt az idöt nem várják hogy (IK/B 629)

mint az másikát. vagy is azt el lehet mondani. hogy magokot (IK/B 630)

nem nékik valo. meg valhatnák azt az atyák, hogy nem akarták (IK/B 630)

öket, kételen, és kedvetlen szolgálná. azt pedig észre nem veszik micsoda (IK/B 630)

az egy házi rendet illeti, azt meg tudhattyák. hogy senkinek abban (IK/B 631)

arra nem hivatalos. az mint azt meg mondgyuk ide aláb, és (IK/B 631)

arra kötelezni gyermekeket. és ha azt el követik, számot adnak Isten (IK/B 632)

ök kénszerittik erre az rendre, azt pedig még vagy fenyegetésel. igérettel (IK/B 632)

csak azok üsmernék, az kik azt probálnák . . az Istennek átka is (IK/B 632)

meg emlékezenek., hogy keresztények. és azt kel követniek. az mit az (IK/B 633)

valo urok az gyermekeknek. hogy azt cselekedhesék vélek az mit akarnak (IK/B 633)

se más képpen. akarattyok ellen. azt hivom egy képpen valo kénszerittésnek (IK/B 633)

néki valo., vagy is mikor azt mondgya néki, hogy nem erölteti (IK/B 633)

valo adományban, az egyenlöséget. és azt azért. mert az külömböztetés az (IK/B 633)

az többivel, nagy mértékletesegel kel azt cselekedniek, és ollyan formán hogy (IK/B 633)

Elöször. meg kel azt gondolnod, hogy ollyan rendet akarsz (IK/B 634)

végre rendeltettek, micsoda csufos dolog azt gondolni. hogy erre (IK/B 635)

mondgya. hogy jol meg kel azt fontolniok. micsoda vétkes dolog légyen (IK/B 636)

resttségben esnek, melyel mulattattya vélek azt az munkát. az mellyre rendek (IK/B 636)

Mind ezekhez azt is hozá kel adni, hogy (IK/B 636)

láthatod ebböl micsoda figyelmeteségel kel azt meg visgálni, hogy ha hivatattálé (IK/B 637)

az egyházi rendhez, meg kel azt is visgálni, ha arra alkalmatos (IK/B 638)

jol meg értethesem veled, csak azt kel elödben tennem. hogy micsoda (IK/B 639)

Az nagy szent gergely azt mondgya. hogy az rendben, rendel (IK/B 639)

nyersen tészik arra. nem hogy azt meg tartaná, de még le (IK/B 639)

Szent hieronimus azt mondgya az egyházi rendröl. hogy (IK/B 639)

Szent tamás azt az külömbségit teszi. az egy (IK/B 640)

kel az egyházi rendben menni, azt mondgya. hogy ámbár ez az (IK/B 640)

hogy bé vegyék azokot kik azt az idöt el érték, hanem (IK/B 640)

végben vihetedé, és veszedelmit. hogy azt el kerülhesed. visgáld meg, minden (IK/B 640)

erre lelek szerént tartozol. mert azt el mulatván. érdemetlené tennéd magadot (IK/B 641)

mert az Isten. ki veti azt az papságbol. az ki meg (IK/B 641)

lelki dolgokban. nem is lehet azt meg fogni, mennyi lélek vész (IK/B 642)

tanácsot adván egy jó akarojának. azt mondgya., mindennek elötte arra kérlek (IK/B 642)

egy diaconusnak hivatallya. hogy ha azt ugy viszik végben az mint (IK/B 643)

ahoz két dolog kivántatik. elsöben azt jol meg kel üsmérni, az (IK/B 643)

másodszor. azt jol meg kel tudni micsoda (IK/B 644)

modal kel arrol végezni, és azt meg üsmerni. hogy ha arra (IK/B 644)

valamely indulatot ehez az rendhez, azt kine vessed az elmédböl. mert (IK/B 646)

{…} Hogy lehesen hát azt meg üsmérni (IK/B 646)

hogy az ritkán vagyon, hogy azt meg tudhasad ha az emberek (IK/B 646)

mert az sokára valo halasztásért. azt el lehet veszteni. valamint sz (IK/B 648)

igen is ugy van. midön azt meg üsmérhetni hogy tellyeségel az (IK/B 648)

Istentöl vagyon. de minek elötte azt meg lehesen üsmérni. nem csak (IK/B 648)

Isten kegyelme ellen vétenénk. de azt követtyük az mit az szent (IK/B 648)

Isten rendelésivel. az ki is azt akarja. hogy illendö modal üsmérjük (IK/B 648)

Isten sz. pált meg térité. azt kérdé tölle, uram mit akarsz (IK/B 649)

és az álhatatoság. az alázatoságon azt értem, midön az magunk itéletihez (IK/B 649)

követni. akár mely felé fordittsa azt. midön elegendö képpen. meg üsmérjük (IK/B 649)

meg üsmérjük aztot., az álhatatoságon azt értem, mikor végig meg marad (IK/B 649)

mind ezekre valo nézve,, csak azt jovallom hogy jol meg visgállya (IK/B 649)

ád. el is végzi benned azt az jó munkát az mellyet (IK/B 650)

azért. hogy mindenik meg visgálhassa. azt. az mellyiket magának akarja venni (IK/B 650)

az mások jovára. tud meg azt is, hogy azok, az kiknek (IK/B 651)

3 Hitesd el azt magadal. hogy akár mely nagy (IK/B 651)

nagy hatalmod legyen is. de azt az Istentöl vetted. ö vévén (IK/B 651)

törvénynek könyvét. minden nap olvasván azt, hogy meg tanullya az urat (IK/B 652)

az töb királyokrol beszél is. azt mondgya hogy az jéroboam uttyát (IK/B 652)

sem megy hozájok. * . ne várjad azt hogy panaszolkodgyanak. hanem elözd meg (IK/B 653)

lehet az tiéid közöt. hogy azt meg orvosolhasad (IK/B 653)

hogy te meg nem feddetted azt az embert. az ki az (IK/B 654)

Hogy ha inkáb szeretik azt az örökké valo országot az (IK/B 655)

irgalmaságal, jó tétellel meg enyhittik azt az keménységet. mellyel kel lenniek (IK/B 656)

hogy igen szorgalmatosan meg visgáltam azt az dolgot az mellyet nem (IK/B 657)

ajándékal. mivel egy jó biro azt ugy kerüli mint az halált (IK/B 657)

Meg ne engedgyed azt is. az mennyiben töled lehet (IK/B 658)

intésit az bölcsnek. szabadisd meg azt, az ki boszuságot szenved, az (IK/B 658)

vala. az arvat is. és azt is az kinek segitöje nem (IK/B 659)

itéletedre leszen az itéletkor. akoron azt fogják az szemedre hánni, hogy (IK/B 659)

kivánván mint sem kellet volna. azt az joszágot az mellyet az (IK/B 659)

udvari életnél. nehezen is kerulik azt el azok. kik erre az (IK/B 660)

tenni. mindennek szolgálni, magadot szeretetni. azt pedig nem azért hogy mások (IK/B 661)

nagyob mirigy. kerüld el hát azt. akár mit hallasz is az (IK/B 662)

álhatatos meg ért elméjü legyen, azt felelhetnéd erre hogy az illyen (IK/B 662)

de az Isten meg adhattya azt néked. csak ne hirtelenkedgyél az (IK/B 662)

ha jol viselik magokot kövesed azt, ha roszul. magadot visgáld meg (IK/B 662)

hivatalod nem hoza magával hogy azt meg csendesittsed (IK/B 662)

Végezetre azt jovallom, hogy ugy visellyed magadot (IK/B 662)

leg nagyob szentek. de ha azt fel nem teszed magadban. nem (IK/B 664)

leszen. mert mivel hogy életedben azt fel nem tetted volt,. halálodkor (IK/B 664)

meg mellyiknek mondasz inkáb ellene. azt mondhatnád erre hogy igen nehéz (IK/B 665)

nemesi cselekedet., az Isten tilttya azt. az anyaszent egyház utállya; az (IK/B 666)

4. Ha fegyverre hinak felellyed azt. hogy az verekedés meg van (IK/B 666)

mind az emberi törvénytöl. ha azt mondgyák hogy bátorságod nincsen. felellyed (IK/B 666)

mondgyák hogy bátorságod nincsen. felellyed azt. hogy te meg mutatod azt (IK/B 666)

azt. hogy te meg mutatod azt, mikor az fejdelmednek., és az (IK/B 666)

az rendben. nem is szamlálom azt az kevés gyönyörüséget mely abban (IK/B 668)

veszedelmek sokal nagyobak, mint sem azt sokan gondollyák. az házasok el (IK/B 669)

az házasok el sem kerülhetik azt kegyelem nélkül (IK/B 669)

mert mivel hogy az bölcs azt mondgya, hogy az Isten jó (IK/B 669)

noha mind más képen talállyák azt azután. mint sem magokban gondolták (IK/B 669)

mind azoknak az nyomoruságoknak, mellyek azt követik. ezeket el kel hát (IK/B 670)

az másik igazságra azt mondgya hogy az Istennek ajándékja (IK/B 671)

az Isten adgya. * az harmadikra azt mondgya hogy az jó aszszonyi (IK/B 671)

Raphael angyal azt mondá az sára apjának, hogy (IK/B 671)

kel. gondolkodni. azon igyekezél, hogy azt tiszta szemel tekinttsed, és szentül (IK/B 671)

az rendet választtyák. hozá adván azt. hogy nincsen semmi nehezeb, mint (IK/B 672)

szükségidre. meg fogja neked nyerni azt., az mi rend szerént ritka (IK/B 673)

magát adta azért,hogy azt meg szentelné. * ha ezt jol (IK/B 675)

világhoz valo szeretettöl jö. ha azt követed. az mire sz. pál (IK/B 675)

valamit, mint ha nem birnák azt. és az kik ez világal (IK/B 675)

iskolában mulik el. már most azt az idöd el érvén hogy (IK/B 676)

indulatokot,. az mellyel valának iffiuságokban. azt ugy tekintik, mint ha csak (IK/B 676)

is sirattya gyonásiban. az hol azt mondgya. hogy az házánál lévö (IK/B 677)

venni az iffiaknak. az irás azt mondgya felölle, hogy iffiu korában (IK/B 677)

mi az jó szándékot illeti, azt tud meg. hogy az jó (IK/B 678)

az jó erkölcsnek követésit illeti, azt tud meg, hogy köteles vagy (IK/B 678)

aztot követni, üdveségedben jár, hogy azt el ne hadgyad, ha azt (IK/B 678)

azt el ne hadgyad, ha azt el hagyod az vétekben esel (IK/B 678)

gonoszok is, környül vévén tégedet. azt fogják mondani. hogy ugy kel (IK/B 678)

magokot annál is inkáb hogy azt régen sohajtották. és nem üsmérik (IK/B 679)

és kerüld el minden tehettségedel, azt meg tudván, hogy az el (IK/B 680)

lenni. és az választás után, azt meg nem kel változtatni (IK/B 680)

az mely rendben akarsz menni, azt idején el kel magadban végezni (IK/B 681)

hogy az ö akarattyában maradván. azt követhesed hüségesen (IK/B 681)

az mint már meg mondottuk. azt meg ne változtasad. hanem ha (IK/B 681)

ha valamely nagy okra kéne azt meg változtatni. de semmit ne (IK/B 681)

fiam mikor én azt mondom hogy még elöre kel (IK/B 681)

rendednek. köteleségit és veszedelmit, azt értem rajta. hogy nem csak (IK/B 682)

az. masodik, hogy olvasad gyakorta azt az részt. az melyben elödben (IK/B 682)

Istent kel tekinteni, az ki azt parancsollya. és az keresztényi köteleséget (IK/B 683)

vagy tanácsolnak. és el hadgyák azt. az mire kötelesek. az ollyan (IK/B 683)

az másikát el hadgyák. követvén azt. az mellyik (IK/B 683)

mellyek közönségesek minden keresztényekel., de azt el mulattyák melly rendekhez valo (IK/B 684)

áitatoságok vannak. hanem csak rövideden azt mondom. hogy jó erkölcsnek ne (IK/B 684)

oszlopa az igazságnak. az kristus azt parancsollya, hogy halgasuk, ha pogányoknak (IK/B 685)

akarunk tartatni * az ki pedig azt annyának nem tarttya, az. Isten (IK/B 685)

az kikben ezeket tapasztalod. mert azt mondgya az apostol. hogy lesznek (IK/B 686)

azért még is nem üsmérni azt az anyaszent egy házat elsönek (IK/B 686)

az halando életben az, hogy azt keresük az mely örökös. leszen (IK/B 688)

bizonyos. mivel az Isten fia azt mondgya. az ki akar én (IK/B 688)

kevesen vadnak azok, az kik azt meg talállyák. * és masut. igyekezetek (IK/B 688)

meg bántani. az Isten fia azt mondgya. hogy az ki ötet (IK/B 689)

meg bánttya aval. ugy, hogy azt soha se az emberek., se (IK/B 690)

gondolkodólé erröl, és el kerülödé azt, minden cselekedetidben (IK/B 690)

vesztése. minden rosznak eredete. és azt mind segitség, mind reménség nélkül (IK/B 690)

ezt az nyomoruságot. fontold meg azt, ha lehet. hogy mit tégyen (IK/B 690)

irtoztato nyomoruságban valo esésért. noha azt el kerülhette volna: ha annyi (IK/B 690)

leg job módgya el kerülni azt az nyomoruságot. mert az ki (IK/B 691)

lelkek az Istent szeretetböl szolgállyák, azt azért. mert ö meg érdemli (IK/B 691)

egyedül. mert az szeretetnek kel azt véghez vinni, az mit az (IK/B 691)

más kép szolgálni. hanem szeretetböl. azt az Istent az ki oly (IK/B 691)

hogy ugy cselekedgyenek valamint mások., azt az okát adgyák. mert az (IK/B 692)

küldötte fiát. hogy minket tanittson., azt is parancsolta, hogy ötet halgasuk (IK/B 692)

ötet halgasuk. {…} sz. hieronimus is azt mondgya. hogy azok ne kövesék (IK/B 692)

tarttyák magokot az igazságnak. mert azt bizodalmason lehet követni, az ki (IK/B 692)

bizodalmason lehet követni, az ki azt mondotta, hogy ö az ut (IK/B 692)

Az világ azt tarttya, hogy nincsen nagyob kedveség (IK/B 693)

magát meg csalta volna, mikor azt parancsolta, hogy szeresed ellenségidet. egyik (IK/B 693)

jésust. * és az kedves tanyitván azt mondgya. hogy ne szeresétek az (IK/B 693)

utolso intésem maradot még hátra. azt kivánom hogy ez az rész (IK/B 694)

meg ellenben nagy nyomoruság. ha azt az köteleségedet el felejted, hogy (IK/B 694)

nézd meg micsoda nyomoruság ez. azt mondgya az bölcs. jaj tinéktek (IK/B 694)

mind azon által azok kik azt gondollyák hogy állanak. tarttsanak az (IK/B 696)

az bocsánando vétket. mert ha azt el mulatod., halálosra vezet. valamint (IK/B 697)

pedig abban álhatatos lehes. kérjed azt minden nap az Istentöl. az (IK/B 697)

nap az Istentöl. az kristus azt mondgya hogy vigyázni, és imádkozni (IK/B 697)

és imádkozni kel. az concilium azt tanittya. hogy az hiveknek, és (IK/B 697)

mondván. oh Istenem ne engedgyed azt hogy el vállyunk, de söt (IK/B 698)

rend szerént meg is tarttyák azt végig pag. 32 (IK/B 700)

ha jó erkölcsü akarsz lenni azt kivánod kel. pag. 69 (IK/B 701)

az kisértet. es hogy lehesen azt meg üsmérni. hogy ha az (IK/B 703)

nintsen mindenkoron arra elegendö talentumok, azt minden nap lehet látni. hogy (C/A 8)

probálya az oktatások közöt.is. azt a rettentö lelki éhséget a (C/A 9)

a munkát ki botsatani. kivánván azt, hogy mind a, valamit szükséges (C/A 9)

embernek vétkiröl. és mik követték azt a vétket (C/A 11)

Leg Elsö Rész A melyben. azt mutattyák. meg, hogy mint kel (C/A 24)

tudták mit kelleték tselekedniek, és azt könnyen véghez vihették volna, azután (C/A 25)

a kikel közlék vétkeket. és azt, a miköveti ezt a vétket (C/A 25)

De mi el nem érhettyük azt a boldogságot. se keresztyénül nem (C/A 30)

ö senkinek nem tartozik, senki azt a maga erejével meg nem (C/A 30)

nem érdemelheti, és az Isten azt tsak annak adgya a kinek (C/A 30)

szent Agoston azt akarja hogy ezt a rendet (C/A 32)

kellene annak lenni a ki azt tagadná. vagy abban kételkednék. abolond (C/A 33)

tagadná. vagy abban kételkednék. abolond azt mondgya a szivébén hogy nintsen (C/A 33)

Ezeket a szokot a bolond azt mondgya szivében fel kel jegyezni (C/A 33)

bolondság anyira viszen valakit hogy azt mondgya hogy nintsen Isten, az (C/A 33)

az az, hogy az esztelen azt akarná hogy ne volna Isten (C/A 33)

is mondattya meg romlot szive azt véle. hogy nintsen Isten.. de (C/A 34)

ember elméjében óltva, hogy lehetetlen azt onnét ki venni (C/A 34)

Mitsoda okoságokal hitethettyük el mi azt magunkal. hogy egy Isten vagyon (C/A 34)

{…} Azon azt értem hogy az Isten asziviben (C/A 34)

Értem 1. ezen az okoságon azt. hogy minden nap láttyuk az (C/A 34)

ironak okoságát., esztelenség is volna azt mondani hogy ezek történet szerént (C/A 35)

{…} Azon azt értem hogy az Isten meg (C/A 35)

Az Isten az, a ki azt mondá Mojsesnek. Én vagyok az (C/A 36)

abbol következik hogy ö véghetetlen, azt hiják pedig véghetetlennek a mi (C/A 36)

tsak magátol éll, és marad., azt senki meg nem határozhattya, nem (C/A 36)

{…} Mit értesz azon mikor azt mondod hogy az Isten egyedül (C/A 37)

{…} Mit értesz azon mikor azt mondod hogy az Isten Lélek (C/A 37)

{…} Mit értesz azon mikor azt mondod hogy az Isten örökké (C/A 37)

{…} Mikor az irás azt mondgya hogy az Isten meg (C/A 37)

haragudot, ezel tsak azt akarja velünk meg értetni, hogy (C/A 38)

az ö igaságának erejét; de azt nem kel gondolni hogy ö (C/A 38)

a mitsodást akar, ha szinte azt a változást az irás bánásnak (C/A 38)

irás bánásnak nevezi is, de azt tsak azért tselekeszi, hogy jobban (C/A 38)

{…} Mit értesz azon midön azt mondod hogy minden az Istenen (C/A 38)

az idöben atellyeségel szükséges volt, azt minden tudgya, mitsoda nagy bajal (C/A 40)

ebböl a példából meg üsmérhettyük azt az ígazságot melyet szent Pál (C/A 40)

{…} El mondhatnié azt okoságal hogy az Isten három (C/A 41)

az Isten mondotta valamely dolgot azt hinni kel. akár lehesen, akár (C/A 41)

akár lehesen, akár ne lehesen azt meg. fogni. mert a ki (C/A 41)

melyeket mi meg nem foghattyuk. azt kel azért meg visgálni hogy (C/A 41)

midön abban bizonyosak vagyunk hogy azt az Isten nyilatkoztatta ki, valamint (C/A 41)

mindent homályoson látunk., mikor pedig azt a boldogságot el érjük, akor (C/A 42)

a szent Lélek is tselekeszi azt (C/A 44)

a feleletet meg lehesen érteni, azt kel meg tudni, hogy noha (C/A 45)

{…} Az irás azt mondgya hogy hat nap alat (C/A 46)

{…} Igen is, az Irás azt sok helyen mondgya de Mojses (C/A 46)

{…} Miért mondod azt hogy az Angyalok lelkes állatok (C/A 47)

{…} Miért mondod azt. hogy az Angyalok nem azért (C/A 47)

keveset fog tartani, mert akristus azt el fogja óltani, az ördögöket (C/A 51)

{…} Miért mondod azt, hogy az ember okos teremtet (C/A 51)

ö testét. és meg elevenitette azt a testet okos lelket adván (C/A 52)

meg halhatatlan lélek, az Isten azt ugy teremtette hogy az emberi (C/A 52)

{…} Hogy tudgyuk mi azt hogy a mi lelkünk lélek (C/A 52)

a szent irásbol., Az okoság azt tanittya hogy ha alélek lelki (C/A 53)

nem mindnyájan a szent Atyák.. azt tanittyák hogy az Isten teremti (C/A 53)

a feleletet meg lehesen érteni azt meg kel tudni hogy az (C/A 55)

Ádámnak és Évának tselekedni hogy azt a boldogságot el érhették volna (C/A 56)

Hogy hogy tudhatták volna ök azt hogy eszerént kelletet volna tselekedniek (C/A 56)

2 Egész szabadságban lévén azt tselekedhették a mit akartak, és (C/A 57)

életet; de a melyek nélkül azt el nem érhették volna (C/A 57)

vétkiröl. és hogy mik követték azt a vétket (C/A 57)

{…} kigyó képiben öltözék, és azt mondá Évának hogy ha abbol (C/A 58)

{…} Irigységböl. hogy azt a boldogságot a melyért teremtettek (C/A 58)

nem türköztethetvén magát, meg akará azt is probálni ha olyan kedves (C/A 58)

{…} Magokot mezitelen látván azt szégyenlék, és fige fának levelével (C/A 59)

3 El veszték azt a hatalmat a melyet az (C/A 59)

4. Az Isten azt mondá az embernek, hogy a (C/A 60)

Az Aszonynak azt mondá. Meg sokasitom felette igen (C/A 60)

a vétket., nem hogy még azt siratták volna., meg sem üsmerték (C/A 62)

az emberek látván szükségeket, suhajttsák azt a meg váltot, és aztot (C/A 65)

4. Végtire azt akarta az Isten. hogy önnön (C/A 65)

el hagyatot meg romlását. és azt is hogy nem volt tekélletes (C/A 67)

volt a Messiásnak kegyelme, hogy azt lehesen mivelni amit atermészet szerént (C/A 67)

kik magokot el vesztették. jelentették azt, a mit maga a Messiás (C/A 67)

esztendönél és mivel az Isten azt akarta hogy ötöllök szaporodgyék el (C/A 68)

Sethnek a neveket. es közönségesen azt tudgyuk, hogy Ádámnak sok számu (C/A 69)

menyei városhoz tartozni, szent Pál azt mondgya hogy elöször, a mi (C/A 70)

4. Az irás azt mondgya, hogy az Isten meg (C/A 72)

sidokra, és atöbb bünösökre kik azt haszontalanná teszik meg általkodásokal (C/A 72)

el nem vesztené avilágot., és azt akará hogy igeretének jelül lenne (C/A 75)

épitteni, és azt akarák hogy az a torony (C/A 76)

Hogy azt a tornyot bábel tornyának nevezék (C/A 76)

ajándékokot ada atöb fiainak és azt sem akará hogy azok Isákal (C/A 79)

{…} jelenté azt a szövettséget melyet tett sok (C/A 79)

törvény rabságban tartotta azokot akik azt követték. az Anyaszent egy ház (C/A 80)

nem lészen, és az Isten azt akarja hogy az olyanok kik (C/A 80)

A ki azt akarja meg tudni hogy mitsoda (C/A 81)

ötet szereté. noha még akor azt nem érdemlé (C/A 82)

a többi. hanem az Isten azt akará hogy el lennének szélyedve (C/A 84)

eredete nem olyan bizonyos némellyek azt tarttyák hogy Jákob nagy attyát (C/A 84)

a hebreica nyelv szerént hebreus azt teszi tul valo., mert Ábrahám (C/A 84)

eredetit., mint ha azt mondották volna, hogy az Euphrátes (C/A 85)

és miért nem birák hamaréb azt a földet (C/A 85)

{…} Mert meg tudá azt. hogy az éhségnek hét esztendeig (C/A 86)

éhségnek hét esztendeig kellene tartani, azt is meg hallá hogy az (C/A 86)

mint a több fiait. ezek azt meg irigyelvén meg akarak ölni (C/A 86)

meg nem engedé, és Juda azt tanácsolá hogy adnák él a (C/A 86)

ijede. de senki nem tudván azt meg fejteni, mondák néki hogy (C/A 86)

{…} Az Isten parantsolattyábol. azt hagyá nékik, hogy mindenik kérjen (C/A 89)

szomszédgyátol ezüst vagy arany portékát, azt meg tselekedék, az Egyiptiusok pedig (C/A 89)

2. Mojses azt parantsolá nékik. hogy az elsö (C/A 89)

és a belsö részeivel. és azt kovásztalan kenyérel. és keserü füvel (C/A 89)

illenének meg szabadulásoknak emlékezetére., hogy azt a bárányt husvéti báránynak neveznék (C/A 90)

Az Isten azt akará hogy minden esztendöben annak (C/A 90)

Igen is, mert az Isten azt akará hogy az Izraélitáknál. minden (C/A 90)

{…} Hogy meg büntesse azt a hitetlen nemzetet mind azért (C/A 90)

{…} Jelenté azt, a mi történék a kristus (C/A 92)

kristust Jelentették, a ki is azt mondgya. hogy ugy mehetünk menyekben (C/A 95)

mely meg édesiti nyomoruságinkot, és azt a lelki vizet, melyet kel (C/A 96)

{…} Jelenté azt a viaskodást amelyel kel a (C/A 96)

gyözte az ördögöt, és azzal azt is mutátá hogy akristus nevében (C/A 96)

szükséges vala iga alá vetni azt a népet mivel az a (C/A 99)

{…} Jelenté azt, a mit tselekedék a szent (C/A 100)

én lelkemet adom belétek, és azt tselekeszem hogy az én parantsolatimban (C/A 100)

{…} A szent Lélek azt akará velünk meg értetni az (C/A 101)

{…} Látván azt a fertelmes tselekedetit anépnek, el (C/A 105)

atáboron akit elöl utol találnának., azt végben vivék, és azon anapon (C/A 105)

Jelenté a sidok vakságát. és azt a fedelet a mely nem (C/A 106)

és meg bünteté azokot, kik azt eröszakosan akarák magoknak tulajdonitani.? a (C/A 107)

hogy oly hatalmas nép birja azt aföldet. a kit lehetetlen volna (C/A 107)

kezdének, és Mojses ellen támadának, azt kivánák hogy inkáb apusztában halnának (C/A 107)

{…} képzelé azt a büntetést, a melyel némelykor (C/A 109)

esék akor Mojses. elég ahogy, azt a vizet ellen mondás vizének (C/A 110)

{…} Meg, mert büntetésül, azt mondá néki, hogy a meg (C/A 111)

mivel az Isten meg bünteti azt akit szeret, és az olyan (C/A 111)

tsináltata az Isten parantsolattyábol, és azt magosan fel emelteté., és akik (C/A 111)

rut tanácsot ada akirálynak, tanácsolván azt néki, hogy küldene aszonyokot az (C/A 112)

a király könyen meg gyözheti azt a népet a tanács tettzék (C/A 112)

ót meg hala, az Izraéliták azt soha meg nem tudhaták hol (C/A 113)

Josué adá. és osztá el azt a földet hogy birják. mit (C/A 113)

vélek meg romlásokot. és rabságokot, azt is meg mutatá nékik hogy (C/A 113)

Igen sok vala. de ök azt mind meg gyözék Josué vezérlése (C/A 114)

a népek. kik birják vala azt a földet hogy egy sem (C/A 114)

vettete reája, és mindenik nemzettség azt a részt el vevé a (C/A 115)

az Isten adná mindenik nemzettségnek azt a tartományt a mely osztásban (C/A 115)

3.Hogy azt észre vegyék, hogy ha szinte (C/A 115)

vették volna., mind azon által azt tsak egyedül az Istennek ingyen (C/A 115)

4. Hogy azt észre vegyék, ugy a keresztyének (C/A 115)

esének, valamint Mojses, és Josué azt nékik meg jövendölték vala (C/A 116)

Izraélitak az Isten rendelése ellen azt kivánák hogy királyok legyen (C/A 117)

Azt nem tudgyuk valoságosan; kik azt tarttyák hogy meg tért. kik (C/A 119)

tarttyák hogy meg tért. kik azt hogy nem (C/A 119)

mind addig nem láttak volt, azt is el mondhatni hogy a (C/A 120)

Salamon azt akará hogy annak az épületnek (C/A 120)

pedig atemplom el készüle, salamon azt nagy Cérémoniával meg szentelé (C/A 120)

{…} Jelenté azt a lelki épületet melyet akristus (C/A 120)

valamely kö vágatlan marad eföldön azt el vetik, és nem számláltatik (C/A 120)

vetésekre, se betsületekre, egyedül tsak azt keresték. hogy az Istennek engedelmeskedgyenek (C/A 126)

{…} Meg jövendölék azt, a mi illeté az Isten (C/A 127)

jövendölék meg, hanem még közönségesen. azt is meg jövendölék hogy az (C/A 127)

földön lévö nemzeteknek meg téréseket., azt ki hirdették, hogy az Istent (C/A 127)

{…} Jelenté azt. a mit kel tselekedni akeresztyéneknek (C/A 131)

viszá akarának menni judeában, közönségesen azt tarttyák, hogy ennek idejében forditták (C/A 132)

sidokal meg akará változtatni vallásokot., azt a szent embert Éléázárt erre (C/A 133)

nemzet respublica formában vala, és azt a fö pap igazgattya vala (C/A 133)

sidok hasonlot tartottak, az Isten azt parantsolta vala nékik hogy békeségel (C/A 134)

a nyomoruság alol kivegyék, ök azt. természet felet valo, és nyilván (C/A 134)

az irás ezt adgya elönkben, azt is fel teszi, hogy az (C/A 134)

és az Aaron maradékábol. mivel azt láttyuk hogy judás Makabeus és (C/A 134)

a melynek pilatus vala gubernátora., azt is el mondhatni hogy tsak (C/A 136)

emberek is közöttök, szent Agoston azt mondgya hogy akoron asidok sokal (C/A 137)

éltenek., vannak olyan auctorok kik azt tarttyák. hogy a mit josef (C/A 139)

tsak az ött könyvét Mojsesnek. azt tagadák hogy az Isten tsak (C/A 140)

nevezék az olyan sidokot akik azt tarttyák vala hogy a nagy (C/A 140)

volt a messiás. némellyek pedíg azt tarttyák, hogy a harodianusokon azokot (C/A 140)

népének. mondgya szent Agoston de azt sem tagadhatni mondgya ez a (C/A 141)

penitentziát tartának a Jonás prédikálására. azt el lehet hinni hogy a (C/A 141)

nemzettségit nem tudgyuk, hanem tsak azt tudgyuk hogy papja volt a (C/A 142)

volna Jerusálemet, a sidok mindnyájan azt tartották hogy a Messiás felöl (C/A 145)

keresztyén valláshoz valo gyülölségböl. de azt soha véghez nem vihették (C/A 146)

nem az elsö háznak ditsösége., azt mondgya a seregeknek ura. és (C/A 147)

Abban hogy ez a profetia azt mondgya hogy a Messiás kevés (C/A 148)

fog jöni és meg ditsösitti azt a másodszor épitetet templomot a (C/A 148)

mely vala nékik el jövetelére; azt nevezék kivánságnak valamint azt szokták (C/A 148)

jövetelére; azt nevezék kivánságnak valamint azt szokták mondani hogy a száraz (C/A 148)

{…} Mit értesz azon mikor azt mondod. akristus Isten és ember (C/A 151)

hogy a ket természetnek külömbségért, azt kel némelykor mondani hogy akristus (C/A 151)

egyedül az Isten Fiárol mondhatni azt el. mert tsak a Fiunak (C/A 152)

természet meg egyezet, még is azt ne lehesen mondani hogy az (C/A 152)

földre jöjjön, a midön tehát azt mondgyák. hogy az Isten Fia (C/A 152)

olyan féle mondás. a melyel azt akarják mondani, hogy a földön (C/A 152)

sokan a szent Atyák közül azt tarttyák hogy házasok voltak, de (C/A 154)

de meg vannak sokan kik azt tarttyák. hogy tsak jegyben voltak (C/A 154)

tsudálatosan valo rendelésiböl a ki azt ugy akará (C/A 154)

{…} Mit értesz azon mikor azt mondod hogy a kristus a (C/A 154)

az emberekhez valo szeretete tselekedte azt. hogy az Istennek Fia emberi (C/A 155)

Az irás azt mondgya hogy mester ember volt (C/A 156)

üzöt. sokan az Atyák közül azt tarttyák hogy áts mester ember (C/A 156)

az Isten engedelméböl tselekedé ö azt, az Isten meg akará mutatni (C/A 157)

lészen. és Bethleemben fog születni; azt a laistromot pedig, a melyben (C/A 157)

A proféták meg mondották volté azt. hogy az egész világ békeségben (C/A 157)

pedig arra nem adhata, mint azt hogy olyan Anyát válaszon magának (C/A 158)

el jöni. meg jövendölték valaé azt aproféták (C/A 158)

olyan formában tészi ki. hogy azt az Anyaszent egyház a kristus (C/A 158)

{…} Közönségesen azt tarttyák hogy a kristus születése (C/A 159)

{…} Meg jövendölték volté azt aproféták. hogy a Mágusok imádni (C/A 159)

{…} Igen is. azt meg jövendölte vala Báláám ilyen (C/A 160)

a templomban marada. az Annya azt észre nem vévé. hanem minek (C/A 161)

hogy mitsoda engedelmeségel tartoznak szüléjekhez, azt is el lehet hini, hogy (C/A 162)

napig marada étel nélkül, töltvén azt az idöt tsak az imádságban (C/A 163)

böjtölés után akristus meg éhezék, azt is meg engedé hogy az (C/A 164)

szent Janost a fogságban, akristus azt meg tudván. judeát el hagyá (C/A 165)

a bünös aszony, aki felöl azt tarttyák hogy mária magdolna let (C/A 166)

egyesülésnek, természet szerént kelleték hinteni azt a ditsöséget. és fényeséget akrístus (C/A 168)

Istennek. Ez a szó Hosanna, azt tészi némellyek szerént. szabadits meg (C/A 170)

hogy háromszor meg tagadná. de azt is meg mondá hogy penitentziát (C/A 171)

a getsemáne kertbe mene, tudván azt. hogy judás oda menne utánna (C/A 171)

lenni halála közelgetésekor, holot ö azt sokszor meg mondotta volt elöre (C/A 171)

meg mondotta volt elöre, ö azt buzgoságal várta, és ö Isteni (C/A 171)

{…} Mi érettünk tselekedte azt mondgya szent Agoston mert magára (C/A 171)

Meg akará az által mutatni azt is akristus, hogy valoságos halando (C/A 172)

a volna jele meg fogattatásának, azt nem tekinté, de kegyeségel szolla (C/A 172)

nem lehet tudnunk, hanem tsak azt tudgyuk hogy tsötörtökön késön estve (C/A 172)

adgyák el, és hogy azt a pénzt. a templomban fogják (C/A 173)

{…} Zakariás azt meg mondotta volt, hogy Meg (C/A 173)

közöt az ötven harmadik részben, azt meg lehet látni világosan, és (C/A 173)

férfiu ellen ki nékem társam. azt mondgya a seregeknek ura, verd (C/A 175)

láttuk akristusnak valoságos Istenségét. hanem azt mutasd meg már nékünk hogy (C/A 176)

elsö holnapnak hold töltekor illették, azt pedig minden tudhattya, hogy a (C/A 177)

közüllök arrol irt volna, de azt kételkedesben nem lehet venni, az (C/A 177)

a kérdésre meg felel., mivel azt mondgya hogy a kristus fel (C/A 178)

{…} szent Agoston azt tarttya hogy ismét meg holtanak (C/A 178)

{…} Azért választá azt a halált. 1. hogy jobban (C/A 178)

minek elötte a penitentzia tartásal azt helyre hozhatták volna (C/A 179)

de ö neki jóbbnak tettzet azt az utat választani a melyet (C/A 180)

ennek az igaságnak pedig rendi azt hoza magával. hogy a vétek (C/A 180)

hogy ha pedig az Isten azt meg botsátotta volna elég tétel (C/A 180)

{…} Mit értesz azon mikor azt mondod hogy a kristus meg (C/A 182)

oly egyes vala mindenikével, hogy azt ahalál egyikétöl sem választhatá el (C/A 182)

Egy nehány féle képen lehet azt érteni, 1. a poklon közönségesen (C/A 182)

közönségesen a szent irás szerént azt a helyet értik a hol (C/A 182)

2. Némelykor ezen a szón azt a helyet is lehet. érteni (C/A 182)

3. A limbust, azt az alá valo helyet, ahol (C/A 182)

kristus testét hogy el temese, azt meg nyervén. Nicodemus nevü tanitványal (C/A 183)

tennének a koporsohoz, az Isten azt ugy rendelé hogy annál nagyob (C/A 184)

Mit értesz azon a midön azt mondod hogy a kristus fel (C/A 184)

ezen figurákon kivül, a kristus azt sokszor meg jövendölte volt halála (C/A 184)

oráját nem tudhattyák. hanem tsak azt tudgyák. hogy igen jó regel (C/A 185)

a pénzel el ámitták, és azt mondaták vélek, hogy a még (C/A 186)

szerént, a kivel a kristus azt a kegyelmeséget tette. hogy leg (C/A 186)

tiszeri jelenésröl szól. de közönségesen azt (C/A 187)

alázatoságát, a ki is mindenkor azt kivánta, hogy a kegyelmek. a (C/A 188)

fel támadását látták. és akik azt nyilván bizonyitották, együgyü, és félénk (C/A 189)

fundamentuma igazságárol., a proféták jövendölésiböl azt meg mutatták, sok nagy tsuda (C/A 189)

mutatták, sok nagy tsuda tételekel azt oltalmazták, a melyek sok számu (C/A 189)

Apostolok hirdetvén a fel támadást, azt mondák, hogy a régi jövendölések (C/A 190)

láttatot hogy a véghez mehesen, azt is hozája tevék, hogy az (C/A 190)

igen kemény volna. hogy ha azt érezvén, magát azoknak meg nem (C/A 190)

új életet élyenek, szent Pál azt mondgya, hogy valamint a fel (C/A 191)

kedvelye., hanem tsak a menyeieket, azt is hozá tehettyük. aszent pál (C/A 191)

az égben, és a földön, azt parantsollya nékik hogy menyenek el (C/A 192)

a szent Léleknek nevében. azután azt igéré nékik hogy vélek lenne (C/A 192)

érthetnék a szent irásoknak értelmit,. azt fogadá nékik hogy tsak hamarjában (C/A 192)

áll, hanem a szent Lélek., azt akarja nékünk ez által jelenteni (C/A 193)

{…} Miért mondgyák azt. hogy a kristus üll az (C/A 193)

{…} Az által az irás azt akarja velünk meg értetni, hogy (C/A 193)

{…} Miért mondád azt. hogy akristus menyben menetelének napja (C/A 193)

boldogságunk, de hogy el érhesük azt a boldogságot, a Jésus kristust (C/A 195)

dolgot nem tanulhatunk, szent Pál azt mondgya hogy a töb tudomanyokot (C/A 195)

{…} Miért mondád azt, hogy a kristus képe az (C/A 196)

{…} Miért mondod azt. hogy mindenek akristus által, és (C/A 197)

Isten, ö teremtette avilágot, és azt a maga ditsöségire teremtette, mert (C/A 197)

a mi békeségünknek nevezi, és azt mondgya,. hogy el rontotta halálával (C/A 198)

nevezni benünket és szent pál azt mondgya. hogy a kristus elsö (C/A 200)

népek világosága lészen., az Évangyélium azt mondgya hogy a kristus az (C/A 200)

{…} Mojses adgya néki azt a nevet mondván a sidoknak (C/A 200)

{…} A kristus azt maga mondgya., meg akarván velünk (C/A 201)

{…} Ö azt maga mondgya Én vagyok akapu (C/A 201)

a kire esik el ronttya azt. szent Péter meg mondá asidoknak (C/A 202)

a melyet el vetették, de azt a szegelet fejévé tették. azután (C/A 202)

tették. azután, szent pál is azt mondgya, hogy a kristus megy (C/A 202)

szöllö veszö, és meg szárad, azt öszve szedik. a tüzben vetik (C/A 203)

az élet. szent pal is azt mondgya hogy a kristus a (C/A 203)

a mondását szent pálnak érteni, azt meg kel tudni, hogy egy (C/A 203)

tanyit minket. a ki is azt mondgya, hogy mi akristus lelkét (C/A 203)

az az lélek bennünk lakozik. azt mondgya, hogy már nem mi (C/A 203)

akristus éll enbennem., meg másut azt mondgya, meg holtatok, és ati (C/A 204)

vagyon rejtve. akristusal az Istenben, azt is mondgya. hogy a kristus (C/A 204)

a nevet és szent Péter azt mondgya, hogy a kristus a (C/A 204)

mi lelkeinknek pásztora és püspökje: azt könyü által látni hogy hány (C/A 204)

pilatus elött. és szent pál azt mondgya hogy ö az igasságnak (C/A 205)

kegyelméböl a hitet. ö teszi azt tekélletesé, és öis tartattya azt (C/A 205)

azt tekélletesé, és öis tartattya azt meg velünk mind végig (C/A 205)

Apostolok is mondgyák., akristus azt mondgya, hogy A ki én (C/A 206)

Meg másut azt mondgya, nem nagyob atanitvány a (C/A 206)

szent Pál azt mondgya. hogy A kiket elevé (C/A 206)

Szent János azt mondgya, hogy hasonlo életet kel (C/A 206)

látunk a szent irásban, mint azt hogy a kristust kövesük mindenben (C/A 206)

visgálni. mind külön külön, de azt most nem tselekeszük, mivel még (C/A 207)

fogunk szollani, hanem itt tsak azt mondgyuk közönségesen., hogy az Évangyéliumban (C/A 207)

táblára irot törvényt, az Isten azt akará hogy a szent Lélek (C/A 209)

{…} ökk azt azért is vevék hogy azt (C/A 210)

azt azért is vevék hogy azt közöllyék ajándékival. és hasznaival együt (C/A 210)

annak sengéjit akereszttségben. de föképen azt veszik abérmalás szenttségiben (C/A 210)

a szent Lélek ahivekben kik azt veszik (C/A 210)

de nem adgya nékik mindenkor azt a nagy tudományt. atsuda tételekre (C/A 210)

Jóel. proféta meg mondotta volt azt a nagy dolgot a melyet (C/A 211)

{…} Mit értesz azon midön azt mondod, hogy az Apostolok az (C/A 211)

hirt hirdetni az embereknek., mint azt hogy a meg békéltetésnek titka (C/A 212)

az Apostolok lábaihoz tevék. hogy azt ki osztogatnák azoknak, kik szükségben (C/A 212)

talála más modot abban hogy azt meg (C/A 213)

gátolhassa és eleit vehesse. mint azt. hogy meg tilttsa büntetés alat (C/A 214)

predikáltasék az Évangyélium, és azIsten azt akará hogy az Apostolok tsak (C/A 214)

valának a samaritánusok, a mikor azt az elöbbeniek bé nem vennék (C/A 214)

pogányokhoz. se a samaritánusokhoz, akarván. azt, hogy a sidokon kezdgyék el (C/A 215)

{…} Mihent a sidok azt meg veték., a sidok már (C/A 215)

Az Apostolok miképen vihették végben azt a nagy hasznot (C/A 216)

De azt jó meg tudni hogy mind (C/A 221)

valamelyik üldöztetések nélkül. a mint azt meg fogjuk mutatni, és ezek (C/A 222)

a hegyhez hasonlittya. a kristus azt mondgya hogy minden embereknek kel (C/A 224)

visellye magát abban a társaságban., azt. az igazság fundámentumának. és oszlopának (C/A 224)

oszlopának nevezi. ugyan ezen Apostol azt mondgya hogy a szent Lélek (C/A 224)

szokal. hiszem az Anyaszent egyházat., azt nem kel hinni a mit (C/A 225)

láttyuk a láthato társaságot, és azt hiszük hogy az a társaság (C/A 225)

szerént, a kristust látták, de azt hinni kelletet hogy ö légyen (C/A 225)

{…} Négy féle jelekböl lehet azt meg üsmérni. a melyek. a (C/A 225)

több közönségesen valo Conciliumok követték.. azt mondgya hogy az Anyaszent egyház (C/A 226)

az Anyaszent egyháznak., meg fogjuk azt mutatni ide aláb. hogy a (C/A 226)

kristus igéreti szerént. szent pál azt mondgya. hogy az Anyaszent egy (C/A 226)

a mely élteti. és eleveniti azt a testet (C/A 226)

különös hitet akartak tartani., mivel azt akarja hogy az egész tagjai (C/A 227)

{…} Miképen mondod azt hogy a hivek a kikböl (C/A 227)

veszték magokért, és a maradékokért. azt a közt, a mely vala (C/A 228)

keresztelve légyen, mivel a kristus azt mondgya., hogy azok akik nintsenek (C/A 229)

hatalma alá vetni magokot.; és azt akarja hogy ugy tekinttsék az (C/A 230)

{…} Minek nevezik azt az egyeséget a mely az (C/A 231)

lehesen erre a kérdésre felelni, azt meg kel tudni. hogy a (C/A 233)

a kristusnak, ez igy lévén, azt mondom. hogy a keresztyének ha (C/A 233)

vagy akik nem akarják hinni azt, a mit az Anyaszent egyház (C/A 234)

is szent. mondgya szent Pál. azt. hogy a kristus ugy szerette (C/A 235)

önnön magát adta érette, hogy azt meg szentelné, meg tisztitván a (C/A 235)

Mert az Anyaszent egyház tsak azt a tiszta tudományt tanittya hit (C/A 235)

álván, meg szenteli azokot kik azt követik (C/A 236)

{…} Honnét tudgyuk mi azt hogy az Anyaszent egy ház (C/A 236)

ket modgya vagyon annak hogy azt meg lehesen üsmérni, az elsö (C/A 236)

és tudatlanok volnánaké.? azok kik azt tartották. hogy ki ki a (C/A 236)

és hogy soha az ördög azt el nem ronthattya, se tévelygésben (C/A 237)

tisztán fog predikáltatni, tehát mindenkor azt is fogja tanitani a mire (C/A 238)

{…} Miért mondod azt, hogy minden el hitetheti magával (C/A 239)

erröl perlekedni és versengeni akarna, azt mondhatni néki szent Pálal hogy (C/A 239)

tészi tehát azokot a kik azt követik (C/A 239)

is. mivel az Anyaszent egyház azt tanittya a mit (C/A 239)

nem volt. vagy azért. hogy azt szán szándékal el hagyta, vagy (C/A 240)

már ezt meg mondottuk. akristus. azt világosan tanittya, hogy a kik (C/A 240)

különös társaságot tsináltanak., szent pál azt mondgya, hogy Az eretnekektöl. egy (C/A 240)

mert mint hogy a kristus azt igérte, hogy mindenkor az Anyaszent (C/A 241)

Anyaszent egy házal lészen, és azt szüntelen fogja segiteni. az igazságnak (C/A 241)

büntetést, a szent irás pedig azt mondgya, hogy azok a kik (C/A 241)

többen vannak az elsöknél, de azt el mondhatni. hogy az anyaszent (C/A 242)

fö képen a pasztorokét, és azt mondani hogy meg romlot az (C/A 242)

nem engedi mondgya szent Agoston, azt, a mi, ahit, és a (C/A 242)

aroszat. amelyet keservesen nézi, de azt mindenkor nem lehet meg orvoslani (C/A 243)

{…} Miért mondád azt hogy az Anyaszent egy ház (C/A 243)

{…} Miért mondád azt hogy tsak egyedül az Anyaszent (C/A 244)

tudgyuk atöb más társaságoknak kezdetit, azt is hogy mire mentenek, és (C/A 244)

{…} Mert azt hiszi, és tanittya. valamit az (C/A 245)

hogy az Anyaszent egy ház. azt hiszi és tanittya. valamit az (C/A 245)

{…} Hogy mondod azt, hogy az Anyaszent egy ház (C/A 245)

Apostolok által álitatot fel holot azt meg mutatád hogy még a (C/A 246)

parantsolattya szerént. a kristus pedig azt igérte hogy világ végiig. abbol (C/A 246)

félben nem szakadhat és akik azt tanitották valamint a protestánsok hogy (C/A 247)

embereket támaszon fel. a kik azt ismét fel állittsák., az illyenek (C/A 247)

Anyaszent egy házat el hagyták, azt mondgyák. hogy az, az, Anyaszent (C/A 247)

lész is. A szent Lélek azt elöre tudta hogy lesznek olyanok (C/A 247)

{…} Igen is. szent pál azt mondgya, hogy „a kristus az (C/A 248)

nyilván az igazságot, meg aláb azt mondgya szent Agoston. hogy én (C/A 249)

a kiknek én engedelmeskedtem amidön azt mondották. higy az Évangyéliumnak, miért (C/A 249)

nem engedelmeskedném ugyan azoknak. amidön azt mondgyák nekem, ne higy a (C/A 249)

2. A kristus azt mondotta szent péternek, Te vagy (C/A 250)

meg egyeznek. akik erröl irtak azt bizonyoson tudták nem is mértek (C/A 251)

{…} Honnét bizonyittod azt meg hogy a protestánsok és (C/A 251)

{…} könyü azt meg bizonyitani hogy a protestansok (C/A 252)

abban az idöben. minden keresztyének azt vallották a Constancinapolyi Conciliumal; valamit (C/A 252)

1. A protestansok azt nem tagadhattyák. hogy a midön (C/A 252)

a reformátorok magok sem tagadgyák., azt sem tagadhattyák. hogy az Anyaszent (C/A 253)

kel lenni, mert a kristus azt meg igérte. és mindenkoron, egynek (C/A 253)

mondották valamint mások, a mely azt mondgya, hiszem hogy az Anyaszent (C/A 253)

és Apostoli,. meg vallották tehát azt, hogy volt akor avilágon olyan (C/A 253)

négy bélyeg. el is hagyták azt az Anyaszent egyházat, az akár (C/A 253)

Anyaszent egyháztol valo meg válásoknak. azt mondgyák hogy az Anyaszent egy (C/A 253)

ne vádolta volna., és aki azt ne tartotta volna maga felöl (C/A 254)

{…} Minek elötte el végezed azt. a mi a protestánsokot illeti (C/A 255)

a protestánsokot illeti, meg mutathatnádé azt egy kevés szoval. hogy az (C/A 255)

egy az Anyaszent egy ház. azt már meg mutattuk. hogy tsak (C/A 255)

magok annak ellene mondanak., tartván azt, hogy az Anyaszent egy ház (C/A 255)

amásodik rendet aromai után., még azt is tsak a negyedik saeculumban (C/A 256)

hogy tévelygésben esék, a kristus azt meg igerte hogy minden nap (C/A 258)

hogy sokan vannak olyanok kik azt meg nem foghatnák, azért olyanal (C/A 258)

A protestánsok azt meg valyák hogy az Anyaszent (C/A 258)

tehát mostanában is igazán valo, azt meg mutattuk. hogy az igazán (C/A 258)

mihent azt el hiszik hogy az Anyaszent (C/A 259)

olyanok akik alkalmatosak volnának, elegendö azt meg tudni. amit tanit az (C/A 259)

tanitványinak kereszteket igért szent pál azt mondgya hogy mind azok. a (C/A 260)

3. Tanitván azt vakmerö képen. hogy az Anyaszent (C/A 262)

tsak ugy lehet üdvezülni ha azt el hagyák., ezt minden eretnekek (C/A 262)

meg tsalatkozhatatlanságát. és állandoságát. és azt meg mutattya hogy minden új (C/A 265)

Simon Magus azt tanitotta hogy a szent Lélek (C/A 265)

sokakban követék simon Magust. sokan azt tartották hogy ezeknek fejek volt (C/A 266)

házaságot. basilides meré leg elöbször azt tanitani, hogy a kristus nem (C/A 266)

vala a phrigyiai montanus. ez azt akarta. hogy ötet szent lélek (C/A 267)

tartottak az Apostolok rendelések szerént, azt tanitotta hogy sok olyan vétkek (C/A 267)

pápának, hanem szent Corneliust. ez azt tanitá hogy a kereszttség után (C/A 267)

A Manichéusok. azt tartották. hogy két féle kezdet (C/A 268)

másika rosz. a házaságot tiltották. azt tartották hogy a kristusnak nem (C/A 268)

Az Origenisták azt tarttyák hogy Origenes lett volna (C/A 268)

az idöben, és aki felöl azt irják. hogy soha senki se (C/A 268)

nem lenne örökös, némely theologusok azt tarttyák. hogy ezeket nem maga (C/A 268)

egyház szabadságot nem adot volna. azt a tiszteletet pedig az Aszony (C/A 269)

választának helyében, ez is kezdé. azt a veszedelmes, és sokáig tarto (C/A 269)

A Donatisták azt tanitották,. hogy az Anyaszent egyhazon (C/A 269)

ketten Angliai barátok valának, ezek azt tanitották. hogy Ádám, akár vétkezet (C/A 270)

volt Nestorius. Constancinapolyi patriárcha, ez azt tanitá. hogy a kristus nem (C/A 270)

A Monothéliták azt tanitották hogy noha két természet (C/A 271)

imit amot ki szedegetet vallását., azt mindenek tudgyák. hogy menyire el (C/A 271)

ez a vallás, az Isten azt meg engedte a keresztyének büntetésire (C/A 271)

romai Anyaszent egyház ellen. és azt tanittá hogy a szent Lélek (C/A 272)

ezt a szot tették, Filioque azt Az Anyaszent egy ház. meg (C/A 273)

meg térnek vala. de vegtire azt kezdék hirdetni hogy senki büneinek (C/A 274)

{…} Már azt meg mondottuk hogy arosz keresztyének (C/A 276)

a különös embereknek meg romlásokot,. azt hozván ki abbol. hogy az (C/A 276)

világ szerént éll, és tsak azt keresik. hogy rosz kivánságokot bé (C/A 277)

az örök életet illetik. már azt meg magyaráztuk hogy mi légyen (C/A 278)

örök életröl., meg fogjuk magyarázni azt, a mit arrol tudhatunk, hogy (C/A 278)

háznak egyeségéhez tartoznak. amint már azt meg mondottuk, de tsak egyedül (C/A 278)

atest nem vesztheti el sohais azt az egyeséget. különösön atagok attol (C/A 278)

testét illetik, a mint már azt meg bizonyitottuk ide fellyeb (C/A 278)

Anyaszent egy háznak adta akristus azt a hatalmat. hogy meg botsáthasa (C/A 280)

{…} Honnét tudgyuk mi azt hogy a kristus hatalmat adot (C/A 280)

szenttségeknek szolgáltatására. a melyek által., azt tudgyuk, akristustol. és az Apostoloktol (C/A 280)

{…} Hogy tudgyuk mi azt hogy tsak az Anyaszent egy (C/A 280)

tsak azokhoz illik. a kiknek azt adgya kegyelem által. azt pedíg (C/A 280)

kiknek azt adgya kegyelem által. azt pedíg akristus tsak az Anyaszent (C/A 280)

az Anyaszent egyháznak adta, és azt nem olvasuk. hogy az Anyaszent (C/A 280)

meg. az Anyaszent egy ház azt ugy követi mint Istennek szolgája (C/A 280)

kinek illik adni a Missiot, azt töllök vagy el vette. vagy (C/A 281)

botsattyák a kereszttségnek szenttsége által. azt tsak a kristus nevében adgyák (C/A 282)

{…} Mit értesz azon midön azt mondod hogy a bünök meg (C/A 283)

Calvinus azt mérte tanitani, hogy a mikor (C/A 283)

egyebet nem tselekeszik. hanem hogy azt vétkül nem tulajdonittya, ámbár azok (C/A 283)

De az Anyaszent egyház mindenkor azt hitte szent Palal, hogy az (C/A 283)

bizonyal. mindenikünknek meg kel halni. azt pedig nem tudgyuk hogy mikor (C/A 284)

formában, vagy talám hirtelenül történik. azt is tudgyuk, hogy tsak egy (C/A 284)

a mely halál nem keresztyéni. azt nem lehet helyre hozni, mivel (C/A 284)

hogy nem törtenik hirtelenségel. de azt minden nap láttyuk hogy a (C/A 285)

mindeneknél, örömel kel tehát nékik azt az orát tekénteni. a mely (C/A 285)

és azal meg elégednek, nehéz azt el hagyni a mit szeretünk (C/A 287)

szeretünk, de kételenek leszünk akor azt el hagyni. és azt olyan (C/A 287)

akor azt el hagyni. és azt olyan állapotban. a melyben minden (C/A 287)

azon hogy el lehesen kerülni azt a nyomoruságot. a melyel fenyegeti (C/A 287)

mégyen véghez, mivel a kristus azt mondgya. hogy az emberek számot (C/A 288)

örömeket. és ohajtásokot amelyel várják azt a napot (C/A 290)

{…} Honnét tudgyuk mi azt hogy mindenik embernek lelke holta (C/A 291)

ház erröl nem végezet., hanem azt el gondolhattyuk hogy ót maradnak (C/A 291)

az idöt nem tudhatni. hanem azt tudgyuk hogy az égnek, és (C/A 292)

5. A szent Atyák azt mondgyák hogy valamit Daniel meg (C/A 292)

mindenkori áldozatot el fogja törölni, azt az (C/A 292)

De ha az Anti kristuson azt az Istentelent érttyük. a ki (C/A 293)

Istentelenül a pápát antikristusnak nevezik. azt el mondhatni hogy ö magok (C/A 293)

a káromlo gondolattyok hogy ha azt fel nem teszik, hogy a (C/A 293)

azt igérte az Anyaszent egy háznak (C/A 294)

véle lészen, az igaságnak lelke azt soha el nem hagya, és (C/A 294)

vakságbol lehet a pápának tulajdonitani azt. a mi az Anti kristusra (C/A 294)

{…} Mit értesz azon midön azt mondod hogy ahalottak fel támadnak (C/A 295)

{…} Meg foghattyuké mi azt hogy miképen mégyen viszá mindenik (C/A 295)

{…} Mi azt igen gyengén foghattyuk meg, de (C/A 295)

de hiszük, mert az Isten azt ki nyilatkoztatta, látunk is valami (C/A 295)

ezen meg nem egyeznek., némellyek azt tarttyák. hogy mindnyájan meg halnak (C/A 296)

mindgyárt fel támadnak., mások meg azt tarttyák. hogy a kik akor (C/A 296)

A valasztottaknak azt mondgya, jövetek el Atyámnak áldottai (C/A 299)

{…} Mitsoda nével nevezi azirás azt a boldogságot (C/A 299)

ország. és mind azok kik azt lakják. királyok, mivel a kristusnak (C/A 300)

{…} Minek nevezi azirás azt a helyt, ahol. az örök (C/A 300)

Isten Ditsöségének lako helyét. és azt mondgya, hogy oda akristusnak kel (C/A 300)

{…} Mi azt kinem mondhattyuk., mert azt meg (C/A 301)

Mi azt kinem mondhattyuk., mert azt meg kellene probálni hogy arrol (C/A 301)

hogy arrol lehesen szollani, hanem azt tudgyuk hogy soha a szem (C/A 301)

némellyek, közüllök nagyob tekélleteségel birják azt másoknál, ugyan ebben is fog (C/A 301)

örökké valo tüznek nevezi, de azt nem tudhattyuk bizonyosan hogy ha (C/A 303)

vagy nem, a szent irás azt nyilván nem tanittya (C/A 303)

akristus kegyelméböl vagyon ö érdemlette azt meg nékünk halálával. és irgalmaságábol (C/A 303)

nékünk halálával. és irgalmaságábol adgya azt meg nékünk (C/A 303)

{…} Mi azt meg érdemelyük de nem amagunk (C/A 303)

{…} A szenttségekben. és azt a mi imádságink., vagy az (C/A 304)

szót ada ehez a symbolumhoz. azt meg láthatni a Niceai és (C/A 306)

az Atyának szerelme. A kristus azt mondotta az Apostolinak és minden (C/A 307)

titeket evilág közül, meg másut azt mondgya. hogy nem szolgálhat senki (C/A 307)

{…} Midön azt akarják tudni vagy látni a (C/A 307)

{…} Azok kik aroszat parantsollyák, azt tanatsollyák, segittik, vagy ditsérik arosz (C/A 310)

nem gátollyák aroszat, hogy ha azt meg gátolhatnák. szent Pál azt (C/A 310)

azt meg gátolhatnák. szent Pál azt mondgya hogy „méltó ahalálra, nem (C/A 310)

aki oltalmaza azokot a kik azt tselekeszik (C/A 310)

ezeket az ajandekokat, vagy pediglen, azt hitetni el magunkal. hogy az (C/A 314)

3 aszükség nélkül valo ditsekedés. azt mondám szükség nélkül valo. mert (C/A 314)

Szent Pál azt mondgya. hogy magunktol semmik vagyunk (C/A 315)

gondolattya tsallya meg. meg másut azt mondgya. mid vagyon a mit (C/A 315)

következik, hogy az alázatoság tselekeszi azt, hogy mi semmiben ne ditsekedgyünk (C/A 315)

valo rendet is. hogy ha azt. meg tudhattyuk amenyiben lehet hogy (C/A 315)

{…} Hogy lehet azt meg üsmérni hogy a sziv (C/A 316)

tsallyák magokot a fösvénység iránt, azt tarttyák hogy nintsenek ebben avétekben (C/A 317)

a midön szegénységeken suhajtoznak. és azt nyomoruságnak tarttyák (C/A 317)

Igen is, mivel szent Pal azt mondgya, hogy a fösvénység gyükere (C/A 318)

halálrol valo elmelkedés. meg gondolván azt, hogy ahalál erövel el fogja (C/A 318)

erövel el fogja venni töllünk azt a gazdagságot a melyet ugy (C/A 318)

Igen is mivel szent pál azt mondgya hogy a torkosoknak. ahasok (C/A 320)

a földi jókhoz lévén ragaszkodva., azt nehezen szenvedgyük hogy mások olyan (C/A 321)

nékünk ártani, mert nem szenvedheti azt hogy mi boldogabbak legyünk nálánál (C/A 321)

meg romlotság lehet szivünkben, és azt mindennap probállyuk. hogy természet szerént (C/A 322)

ellenzést nem szenvedhetik. és ha azt szükség nélkül tselekeszik (C/A 322)

{…} Miért mondád azt hogy ajó erkölcs Isten ajándéka (C/A 324)

a hajlandosága. ajóra, ha Isten azt nem adná (C/A 324)

{…} Hivom azt a jó erkölcsöt a mely (C/A 325)

reménség, és a szeretet; könyü azt, meg látni. hogy ezek egyenesen (C/A 325)

{…} Miért mondád. azt hogy amoralis vagy a Cardinalis (C/A 325)

valamit ki nyilatkoztatot, ha szinte azt meg nem foghattyuk is (C/A 326)

azt. valamit ki nyilatkoztatot, ha azt meg nem fogjuk is. az (C/A 326)

mi soha meg nem foghatunk, azt meg foghattyuk, hogy az Isten (C/A 326)

eget. és a földet. de azt meg nem foghattyuk hogy egy (C/A 326)

három külömbözö személy légyen, noha azt hiszük. mert az Isten ki (C/A 326)

Az Isten szava., mert tsak azt hiszük erösen ugy mint hit (C/A 326)

{…} Miért hiszük azt erösen amit az Isten mondot (C/A 326)

{…} Miképen tudhattyuk mi azt a mit az Isten ki (C/A 327)

{…} Miért mondád azt hogy tsak aközönséges Anyaszent egyházat (C/A 327)

egyház tsalatkozhatatlan, és hogy tsak azt is kel halgatni, hogy tévelygésben (C/A 328)

mondhatni tehát azok felöl kik azt tanittyák hogy mindeniknek ahivek közül (C/A 328)

ellen vagyon. mivel szent Péter azt mondgya. hogy az irást nem (C/A 328)

meg nem tsaltáké öket. és azt is. kellene magoktol meg tudni (C/A 329)

semmi bizonyost nem lehet tartani., azt láttyuk minden nap hogy az (C/A 329)

{…} De nem mondhatnié azt. hogy a szent Lélek oktattya (C/A 329)

miért tehát nem hiszik midön azt mondgya hogy az Isten sugarlásábol (C/A 329)

mivel ö az igazságnak lelke, azt nem sugarolhattya lutherusnak hogy a (C/A 329)

azt, hogy ót nintsen, mind ezekböl (C/A 330)

és néki engedelmeskedgyünk, meg igérvén azt is hogy az Anyaszent egy (C/A 330)

kel. az Anyaszent egy ház azt kivánnya hogy a hivek leg (C/A 331)

alázatoságal. figyelmeteségel., a mit értünk azt kövesük, a mit pedig abban (C/A 332)

még azoknak szokásibol is kik azt meg vetik (C/A 332)

szent Irásbol. mivel szent Pál azt mondgya a Thessalonika belieknek., hogy (C/A 333)

3 Azoknak szokásibol is, kik azt meg vetik. mivel a protestánsok (C/A 333)

a melyeket tsak atraditiobol tudhattyák, azt hiszik hogy a kisdedeket akár (C/A 333)

meg legyenek is irva. és azt csak a traditiobol és az (C/A 333)

nem követik aláb mosást noha azt akristus világosan hagya, és ha (C/A 334)

egy képen, akár más képen. azt meg bizonyitottuk az ide fellyeb (C/A 334)

ház a szent Lélektöl vezetetvén. azt el nem hagya soha meg (C/A 335)

Az Anyaszent egy ház tsak azt tarttya Apostoli tráditionak. a melyet (C/A 335)

vallás dolgában. hogy ha tsak. azt a tanitást, és tartást azon (C/A 335)

Anyaszent egy házban bé szivárkozván., azt mindenüt bé vették, a mely (C/A 336)

vagy a szokás, nagy okbol azt meg láthattyuk (C/A 336)

vették bé, ugy hogy valaki azt észre ne vegye. és hogy (C/A 336)

az Anyaszent egy házban. hogy azt meg ne üsmerték volna és (C/A 336)

és azonal nem Condemnálták volna azt. akezdöivel együt (C/A 336)

Az Anyaszent egy ház mindenkor azt hitte tehát. az Apostoloktol fogvást (C/A 337)

az Anyaszent egy ház tsak azt hiszi mais, a mit az (C/A 337)

jól érteni ezt a feleletet, azt meg kel tudni, hogy soha (C/A 339)

egy ház atraditiobol meg magyaráza azt a verset., fel menvén az (C/A 339)

menvén az Apostolok idejéig. valamint azt meg mutattuk, hogy tsak a (C/A 339)

mikor a pápa végez valamiröl., azt az Anyaszent egy házak bé (C/A 340)

nem lehet üdvezülni hogy ha azt nem hiszik. a mit az (C/A 341)

hoza magával., igen nehéz volna azt el intézni hogy kinek kinek (C/A 342)

melynek tudománya hasznosab volna, mint azt meg tanulni különösön, hogy mit (C/A 342)

tölthetné könnyen a vallásnak tanulásában azt az (C/A 342)

világhoz nem kel ragaszkodnunk, mert azt hiszük hogy az Isten ellensége (C/A 343)

is nem merik mutatni hogy azt hiszik, se magokot keresztyéneknek vallani (C/A 343)

tehát tsak belsö képen hinni. azt a mit az Anyaszent egy (C/A 343)

vallást tenni mikor az alkalmatoság azt kiványa. mert szivel hiszünk (C/A 343)

vallast az üdveségre. A kristus azt mondgya, valaki meg tagad engem (C/A 344)

elött. meg tagadom en is azt. az én Menyei Atyám elött (C/A 344)

mutatthattyuk meg, 1. meg mutatván azt tselekedetel. és beszédel, hogy nem (C/A 344)

{…} Miképen tudgyuk mi azt (C/A 345)

Lactantius {…} azt mondgya. hogy az ördög nem (C/A 345)

{…} Mert azt az Isten adgya. a magunktol (C/A 346)

elegyes félelemel. mert el mulathattyuk azt. a mit az Isten kiván (C/A 347)

töltésit el érhesük. és hogy azt sem tudgya senki., ha szeretetre (C/A 347)

{…} A midön azt gondollyuk hogy az Isten segittsége (C/A 348)

Az Isten azt akarja hogy olyan modokal élyünk (C/A 348)

az Istent kisérttyük. a midön azt reméllyük hogy meg botsása büneinket (C/A 349)

hogy az Isten meg botsáttya azt (C/A 349)

{…} Mert az Isten adgya azt. magunktol a nem jöhet. és (C/A 349)

és a szent Lélek tölti azt szivünkben mondgya szent pál (C/A 349)

állat közöt, egyedül akarja ö azt birni, mi lehet ennél igaságosabb (C/A 351)

és a keresztyének köteleségit. és azt. hogy minden tselekedetben az Isteni (C/A 351)

szerettyüké az Istent azal mikor azt mondgyuk néki hogy szerettyük (C/A 352)

szeretetnek tselekedetit tenni, hogy magunkban azt fel gerjeszük. de szükséges ötet (C/A 352)

{…} Igen is mert akristus azt parantsollya hogy ugy szeresük felebarátunkot (C/A 353)

Mikor a kristus nékünk azt parantsollya hogy magunkot meg utállyuk (C/A 354)

tészi az ö terhét. kik azt akarják viselni. A szent Lélek (C/A 354)

tudni illik az üdveséget. és azt, a mi arra vezetheti (C/A 356)

{…} Kellé minden embernek azt kivánni. amit magunknak (C/A 356)

{…} Kellé közönségesen mindennek azt szerezni a mit magunknak kel (C/A 356)

{…} Értem azt a segittséget melyet szerzünk felebarátunknak (C/A 357)

Igen is. mind azoknak. kik azt végben vihetik (C/A 357)

{…} Mind azt valami a szükségen felyül vagyon (C/A 358)

{…} Mind azt valami a szükséget meg haladgya (C/A 358)

a ruházatra, arendnek szükségin értem, azt a mi szükséges ami rendünkhöz (C/A 358)

{…} Igen is. de azt szeretettel és okoságal. kel végben (C/A 359)

annak hasznát. akit intünk. és azt hogy köteleségünknek eleget tegyünk (C/A 359)

szeretet meg nem engedi néki azt tselekedni, ne hogy hivatallyát azzal (C/A 362)

ami pedig az idegenséget illeti. azt az szeretetnek. és az okoságnak (C/A 362)

{…} Mikor azt nem haragbol. irigységböl, vagy boszu (C/A 363)

az ö hivatallyok hasznos lehesen. azt oltalmazniok kel. a midön az (C/A 363)

arra kel vigyázni mindenkor hogy azt ne haragbol. se ne gyülölségböl (C/A 363)

jó erkölcs. mely meg külömbözteti azt. a mi Istenhez vezethet, attol (C/A 364)

abbol áll. hogy el mulattyuk azt a mivel tartozunk az Istennek (C/A 368)

Istent ugy szerettyük, hogy ha azt akarjuk a mit ö akar (C/A 368)

mit ö akar; és ha azt tselekeszük amit parantsol. aki ellenkezik (C/A 368)

penitentziát nem tartunk. a kristus azt mondgya, hogy ha üdvezülni akarunk (C/A 368)

hadgya az ur büntetés nélkül azt aki az ö nevét hejában (C/A 369)

Meg emlékezél a szombatrol. hogy azt meg szentellyed, hat napon munkálkodgyál (C/A 369)

egy Istent kel imádnod. szeretettel azt szolgálnod (C/A 370)

10. Más joszágát ne kivánnyad azt hamisan el ne vonyad (C/A 370)

pedíg a felebarátot, a kristus azt mondgya hogy az Isteni és (C/A 371)

és a proféták. szent pál azt mondgya hogy a ki felebaráttyát (C/A 371)

néki nem tésznek. meg betsüllik azt. akit meg kel betsüleni. a (C/A 371)

ezt a kegyelmet azoknak, kik azt ugy kérik a mint kel (C/A 372)

a parantsolatban arra int. hogy azt tselekedgyük a mi lehet., és (C/A 372)

mi lehet., és kérjük tölle azt. a mit meg nem tselekedhetünk (C/A 372)

képet. se semi hasonlatoságot hogy azt imadgyad (C/A 373)

Nem. mert a szent irás azt mondgya. hogy avilághoz valo szeretet (C/A 373)

imádás. tsak jele abelsö imádásnak, azt mutatni pedig külsö képen. a (C/A 374)

az Isten elött le borulván azt mondgyák néki. hogy imádgyák (C/A 374)

le borulnak az Isten elött. azt nem kivánnyák hogy magokot meg (C/A 374)

hogy. imádkozanak érette. Az Isten azt parantsollya jóbnak hogy imádkozék baratiért (C/A 377)

hogy imádkozék baratiért. szent Jakab azt (C/A 377)

Elöször a szent irás azt mondgya hogy az Angyalok és (C/A 378)

{…} Mint hogy az irás azt mondgya hogy az Istennek ajánlyák (C/A 378)

noha nem láttyuk öket. se azt nem tudgyuk hol vannak. se (C/A 379)

nem tudgyuk hol vannak. se azt hogy mit tsinálnak (C/A 379)

irásra vagyon fundálva, az irás azt mondgya hogy az Illyes palástyával (C/A 379)

{…} Ezek által azt parantsolya az Isten, hogy nem (C/A 380)

se faragot képet tsinálni hogy azt imádgyuk (C/A 381)

{…} szent Gergely azt mondgya., hogy azok a tudatlanok (C/A 381)

nép abban veti reménségit, és azt hiszi hogy abban a képben (C/A 382)

2. Az Anyaszent egy ház. azt nem tarttya hogy a kép (C/A 382)

Az Anyaszent egy haz reménli azt is. hogy a nép látván (C/A 383)

4. Az Anyaszent egy ház. azt nem engedi hogy az olyan (C/A 383)

az olyan képeknek imádkozanak. sem azt hogy valaki az olyanban vesse (C/A 383)

az olyanban vesse bizodalmát. mivel azt kell segittségül hini. akit jelent (C/A 383)

helytelen viszá élés talál történni. azt nem kel az Anyaszent egy (C/A 383)

nem is hagya. sött még azt parantsollya mindenkor a pásztoroknak hogy (C/A 383)

némely leveleiben. hogy nem lehet azt tagadni. mivel azt láthatni minden (C/A 383)

nem lehet azt tagadni. mivel azt láthatni minden nap. hogy az (C/A 383)

nem tészen. más szentnek temetöjénél. azt is mondgya, hogy tagadhatatlanok voltak (C/A 383)

borulást tészen, mikor valakit tisztelnek. azt minden nap láttyuk hogy az (C/A 384)

avallása. az Anyaszent egy ház azt mindenkor meg vallotta hogy tsak (C/A 384)

térdepelnek valamely kép elött. vagy azt köszöntik (C/A 385)

{…} Az Anyaszent egy ház azt akarja hogy a kristust imádgyák (C/A 385)

Azt az Apostoloktol vettük. Tertullianus azt mondgya hogy a pogányok azal (C/A 385)

képen a teremtett állatnak adgya azt az örökös tiszteletet, a melyet (C/A 386)

akarják tudni. vagy valamely varáslotol. azt tudakozák. vagy az alomnak hisznek (C/A 386)

ugy arra kötelezni, mint ha azt mondanám. az Istennek azt igérem (C/A 387)

ha azt mondanám. az Istennek azt igérem vagy fogadom. hogy a (C/A 387)

{…} Miért mondád azt hogy valamely jó tselekedetröl valo (C/A 387)

volna, példának okáért, tsufság volna azt fogadni. hogy holnap meg részegszem (C/A 388)

{…} Igazán szolván. nem. azt igérik az Istennek hogy valamit (C/A 388)

igazán valo szollásnak a modgya azt mondani fogadást tettem egy szentnek (C/A 388)

{…} Miért mondád azt, hogy a fogadás olyan. igéret (C/A 388)

{…} Mert azt meg kel tudni hogy mire (C/A 388)

illyen személyek fogadást tettek. tartoznak azt végben vinni, hogy ha az (C/A 389)

ók alat valo. ugy mint, azt fogadom az Istennek hogy száz (C/A 390)

a személyt illeti. ugy mint. azt fogadom az Istennek hogy böjtölni (C/A 390)

a személyt illeti, ugy mint, azt fogadom az Istennek hogy száz (C/A 390)

illeti, mind valoságos; ugy mint. azt fogadom az Istennek hogy a (C/A 390)

sokal nem fogadni. mint sem azt meg nem tartani (C/A 390)

is. és igen nagy vétek azt meg szegni (C/A 390)

tette. ollyan állapotban lészen., amelyben azt véghez nem viheti. ugy, hogy (C/A 391)

{…} Mikor esküvésel bizonyittyák azt. a mi nem igaz, vagy (C/A 393)

tudnak bizonyosan, vagy esküvésel ígérni azt a mit meg nem akarnak (C/A 393)

vagy igérnek. igaz volna, és azt meg akarnák is tartani (C/A 393)

ugy mint, a káromkodás volna azt mondani, hogy az Isten nem (C/A 393)

káromkodásokért, az ország törvénye is azt hagya hogy a káromkodonak a (C/A 394)

Meg emlékezél a szombatrol hogy azt meg, szentellyed. hat napon munkálkodgyál (C/A 394)

{…} Meg akará értetni azt a sidokal. hogy ez a (C/A 394)

szent lélektöl vezetetvén. vasárnappá változtatta, azt a napot, ugy hogy az (C/A 395)

{…} Honnét tudgyuk mi azt (C/A 395)

Szent Pál azt mondgya. hogy a hivek ahétnek (C/A 395)

{…} Miért mondád azt, hogy ha a meg lehet (C/A 396)

dolgozni szabadság nélkül is, mert azt el lehet gondolni, hogy ha (C/A 396)

kiványa hogy az emberek tölttsék azt a napot (C/A 397)

lévö sok szükség és hivatal. azt meg nem engedvén. hogy egészen (C/A 397)

az Isten szolgálattyában lehesen tölteni azt a napot (C/A 397)

oktalan állatokot meg ölni szükségünkre. azt is mondám. hogy a magunk (C/A 402)

mely magában jó volna szükségesé azt el hagyni (C/A 403)

a felebarát üdveségére, szent pál azt mondgya, hogy soha inkáb hust (C/A 403)

néki a hus étel. de azt el is hagyhatta, nem vétvén (C/A 403)

hogy a rosztol el fordittsuk azt, a kit meg botránkoztattunk., és (C/A 403)

a rettentö itélettöl. a kristus azt mondgya. hogy jobb a tengerben (C/A 403)

Hogy tisztaságban élyünk, és kövesük azt a mi arra vezethetne (C/A 404)

meg veszi, azért hogy azután azt drágán adhasa el (C/A 406)

A midön. a mester emberek azt magok közöt el végezik hogy (C/A 406)

és gyorsan az igaságot. mikor azt fizetésért szolgáltattyák, mikor tsak az (C/A 406)

iránt veteni. 1. A midön azt kivánnyák. a mivel nem tartoznak (C/A 407)

hogy tartozáson kivül adgyon., noha azt nyilván ne kiványák is. példának (C/A 407)

a drága szokrol: Ne tselekedgyed azt másokal. a mit nem akarnád (C/A 407)

nem adhattyuk pénzünket hogy azt ne lehetne felteni. evilágon lévö (C/A 409)

valamely el veszet joszágot találnak azt viszá nem adgyák, nem is (C/A 409)

kezünkben lévén a más joszága azt el hagyuk pusztulni, vagy veszni (C/A 410)

lehet abban részesülni. 1. mikor azt okozuk, 2. mikor azt meg (C/A 410)

mikor azt okozuk, 2. mikor azt meg engedgyük, noha azt meg (C/A 410)

mikor azt meg engedgyük, noha azt meg gátolhatnok (C/A 410)

tselédek, kik látván uroknak károkot. azt neki tudtára nem adgyák, a (C/A 410)

{…} Hogy azt néki meg fizesük., vagy visza (C/A 410)

{…} Elegendöé azt viszá adni a mit el (C/A 411)

mást akarok meg értetni, nem azt a mit gondolok, nem is (C/A 412)

a mit gondolok, nem is azt a mint más érti a (C/A 412)

mást meg tsalhasak. ugy mint. azt kérdik töllem ha. halgattamé misét (C/A 412)

kérdik töllem ha. halgattamé misét. azt felelem hogy halgattam. én azt (C/A 412)

azt felelem hogy halgattam. én azt értem. azon. hogy halgattam de (C/A 412)

hogy halgattam de tegnap. holot azt akarják töllem meg tudni. ha (C/A 412)

tudni. ha, ma halgattamé. én azt jol látom hogy a feleletem (C/A 412)

hogy a feleletem meg tsalta azt a ki kérdezet. ezt hiják (C/A 412)

akarnak meg értetni másal nem azt a mit gondolnak. a hazugság (C/A 413)

tselekedetit nagyra terjeszük, 2. mikor azt ki nyilatkoztattyuk. ha titokban volt (C/A 413)

tselekedetit roszra magyarázuk. 4. mikor azt kedvetlenül ditsérjük. 5 még halgatásunkal (C/A 413)

{…} Igen is. hogy ha azt hamiságal, vagy gyönyörüségel halgattyák (C/A 414)

más rosz tselekedetit, a ki azt meg orvosolhattya. és arol tehet (C/A 415)

a, mikor a roszrol. kételkedünk. azt bizonyosnak nem tarttyuk (C/A 415)

{…} Vétek hogy ha azt vakmerö képen tselekeszik. de jó (C/A 415)

törésben. vagy valamely tisztátalanságban ejti azt aki ilyen kivánságot tart magában (C/A 417)

joszágát, ebben tilttya hogy tsak azt kivanyuk is felebarátunk kárával (C/A 417)

{…} A kristustol vette azt a hatalmat. és tartozunk. néki (C/A 419)

{…} Az Isten azt parantsolya hogy engedelmeskedgyünk az Anyaszent (C/A 419)

{…} Meg bizonyithatodé azt az Evangyéliumbol (C/A 419)

Igen is meg,, a kristus azt mondotta az Apostolinak. és az (C/A 419)

{…} Láttyuké azt hogy az Apostolok az Isten (C/A 419)

Igen is. mivel a kristus azt mondgya hogy ugy fognak azokal (C/A 420)

egy napot meg szentelni, és azt az Isten szolgálattyában tölteni, az (C/A 420)

a köteleséget végben vitesse velünk. azt parantsolya hogy vasárnapokon és innep (C/A 420)

Az Elsö azt parantsolya hogy meg szentellyük a (C/A 421)

Teremtödnek testét vegyed. Buzgon husvétkor azt egyed (C/A 422)

az Isten parantsolattyával. a ki azt mondgya hogy hat napon dolgozál (C/A 422)

eki tettzik az Exodusbol. mivel azt láttyuk ebben a könyvben. hogy (C/A 423)

{…} Honnét mutatod azt meg hogy a sido Anyaszent (C/A 423)

{…} Miért mondád azt hogy mindenik nap a szent (C/A 425)

Az ö engedelmeségét abban, midön azt mondá. legyen nékem ate mondásod (C/A 426)

Mert az Anyaszent egy ház azt akarja, hogy a hivek azon (C/A 427)

Bethlehemben kelletnék születni, továbbá. akristus azt is akará ezel, hogy nékünk (C/A 428)

nem követi. jaj annak aki azt betsülli szereti, és keresi a (C/A 429)

azokot a miséket. vagy pedig azt is el mondhatni hogy a (C/A 429)

egyet halgatunk. mind azon által azt jovalya hogy mind a hármat (C/A 431)

{…} szent pál azt mondgya, hogy a Jesus neve (C/A 432)

élyünk, ejelen valo világon, várván azt a boldog reménséget, és ama (C/A 432)

mitsoda renden lévök valának., de azt el hitetthetyük magunkal. hogy nagy (C/A 433)

közül. hogy pediglen királyoknak nevezik. azt a profetiákra valo nézve tselekeszik (C/A 433)

{…} szent Leo pápa azt tarttya hogy hárman voltanak, de (C/A 433)

tarttya hogy hárman voltanak, de azt bizonyosan nem tudhatni (C/A 433)

{…} Honnét tudták ök azt hogy Bethlehemben születet a kristus (C/A 434)

Jérusalemben küldé a Magusokot, akarván azt., hogy a sidó papoktol. tudakozák (C/A 434)

mikoron pediglen az urnak szolgai azt nem tselekeszik a mit predikálnak (C/A 434)

{…} Értem azt a Ceremoniát a mely alá (C/A 436)

{…} A törvény azt hagyta nékik hogy a gazdagja (C/A 437)

akará tölteni a szamára ülvén. azt is meg akará nékünk mutatni (C/A 439)

Istennek., ez a szó hosanna azt tészi kérünk üdvezits minket., vagy (C/A 439)

mind adig valamég a kristus azt meg nem nyittá nékünk halálának (C/A 440)

a feleletet meg lehesen érteni, azt meg kel tudni, hogy régenten (C/A 440)

nem volt., hogy nem harangoznak azt is mondhatni hogy az által (C/A 441)

nem régi szokás. némellyek pedig azt tarttyák hogy az a zörgés (C/A 444)

tarttyák hogy az a zörgés azt a fel háborodást, és zür (C/A 444)

{…} Honnét tudhattyuk mi azt hogy ellene mondottunk a véteknek (C/A 446)

ellen mondottunk a véteknek, mikor azt nem szerettyük, és az. arra (C/A 446)

{…} Honnét tudgyuk mi azt hogy tsak az Istennek élünk (C/A 446)

és kérnünk, hogy bennünk is azt a kegyelmét tselekedgye. valamint az (C/A 448)

azt velünk szeretesse, és követesse. 3 (C/A 449)

{…} Hogy meg szentellye azt a gyözedelmet a melyet a (C/A 450)

vagyon a szó. szent Agoston azt akarja hogy semmíképen ne beszéllyenek (C/A 452)

{…} Azok kik azt tarttyák hogy a Boldogságos szűz (C/A 452)

ellenkezneké a szent irásal. mely azt mondgya hogy minden emberek vétkeztek (C/A 452)

és nem lehet vakmerönek mondani azt, a ki valamely exceptioval éll (C/A 452)

exceptioval éll, és hogy ha azt; az Anyaszent egy ház engedelméböl (C/A 452)

{…} közönségesen azt tarttyák. hogy leánya volt szent (C/A 453)

a több innepeket, és képzeli azt az örökké valo innepet, melyet (C/A 459)

{…} Meg kel azt gondolni, hogy a szentek, hasonlo (C/A 459)

meg., ezen alelki épületen pedig azt a gyülekezetet kel érteni mely (C/A 462)

meg mutassák az örömet, remelvén azt hogy még alelki épuletben helyheztetünk (C/A 464)

semmit is ollyat a mi azt a templomot tisztátalanná tehetné; kérjük (C/A 464)

fogvást valo parantsolat. szent lukáts azt mondgya. hogy a hivek ahétnek (C/A 465)

Alázatoságal. tisztelettel. és figyelmeteségel kel azt halgatni,. nem is lehet jóbbat (C/A 465)

{…} Az Anyaszent egy ház azt kivánnya hogy a hivek a (C/A 466)

Teremtödnek testét vegyed, buzgon husvétkor azt egyed (C/A 468)

{…} Az Anyaszent egyház azt parantsollya a gyontato papoknak hogy (C/A 468)

bálványnak vagy sem, de ha azt meg tudgyák valamely hus a (C/A 470)

arrol. vagyon a kérdés; mivel azt jol tudgya az Anyaszent egy (C/A 470)

lehet, ha pedig némely napokon azt meg tilttya, a sanyargatásnak, és (C/A 470)

tehát nagyob szoroságal meg böjtölni azt a böjtöt, a mely az (C/A 473)

ki abban az idöben élt. azt mondgya hogy ezek az böjtök (C/A 474)

napokon ugy kel tselekedni. valamint azt meg mondottuk. a mikor a (C/A 475)

{…} Már azt eddig meg magyaráztad hogy miben (C/A 476)

az Anyaszent egy háznak engedelmeskedni, azt is meg mutattad hogy miben (C/A 476)

utra. a melyen el érhettyük azt., az az út nem más (C/A 477)

nem is lehet üdvezülni, ha azt nem követik. akár mely renden (C/A 477)

{…} Mutasd meg azt nékem hogy az Evangyéliumi tanatsok (C/A 478)

{…} Mutasd meg azt hogy az Évangyéliumi tanátsok atekélleteségre (C/A 478)

{…} Mutasd meg azt, hogy az Évangyéliumi tanátsok könnyebbé (C/A 479)

{…} Igen könyü azt meg mutatni. mert a parantsolat (C/A 479)

Vallom azt is hogy az új törvénynek (C/A 482)

egy ház transsubstantiátionak nevezi. vallom azt is hogy a kristus Jesust (C/A 482)

Bizonyittom azt is hogy az Indulgentiakot a (C/A 483)

annak üdveségire adatik a ki azt veszi,. vagyon olyan is mely (C/A 488)

{…} Értem az Istennek azt a jó téteményit,. melyet reánk (C/A 489)

meg tselekedetire. de a mely azt meg nem tselekedteti velünk (C/A 490)

mely a jora indit és azt meg is tselekedteti velünk (C/A 490)

lehetetlent nékünk nem parantsol. hanem azt akarja hogy végben vigyük parantsolattyát (C/A 492)

tölle. és meg segit hogy azt végben vigyük (C/A 492)

vagy a jó erkölcsöt. sem azt szeretni olyan szeretettel. a mely (C/A 493)

Isten kegyelmének ellene álhatunké, és azt meg vethettyüké (C/A 494)

ellene állunk a kegyelemnek, és azt meg vettyük; ez iránt minden (C/A 494)

{…} Hogy ha azt meg érdemelhetnök nem volna kegyelem (C/A 494)

az állapotbol. nem erdemletteé meg azt a bünös (C/A 495)

kegyelme az Istennek. mikor pedig azt nékünk adgya az Isten. akor (C/A 495)

{…} Az Anyaszent egy ház azt el végezte hogy a meg (C/A 495)

1. Az Isten azt akarja hogy minden emberek üdvezüllyenek (C/A 496)

3. Az Isten annak adgya azt a kegyelmét, és közönségesen minden (C/A 496)

mikor kegyelmit nem adgya, vagy azt viszá veszi. mindenkor tsak a (C/A 496)

mindennek egyaránt üdvezitö kegyelmét, holot azt akarja hogy mindenek üdvezüllyenek (C/A 497)

nem lehet meg fogni. hanem azt imádnunk kel szent pálal. mondván (C/A 497)

{…} leheté azt azután viszá nyerni (C/A 498)

hizelkedni. mert sokszor történik hogy azt viszá nem nyerhetni, igen ritkán (C/A 498)

Mert az Isten az, aki azt tselekeszi bennetek mind hogy akarjátok (C/A 498)

mondgya szent pál. és hogy azt senki nem tudgya ha a (C/A 498)

kik jól éltek. hogy ha azt meg adgya másoknak is, de (C/A 499)

tartoznak. 4. hogy. az Isten azt meg nem vonnya soha senkitöl (C/A 499)

senkitöl hogy ha ugy kérik azt. a mint kel. 5. hogy (C/A 499)

sziviben. akit keresztel., noha mi azt nem láttyuk (C/A 500)

az a szándéka legyen. hogy azt tselekedgye. a mit az Anyaszent (C/A 502)

lehet panaszolkodni. 2. az Isten azt akarta, hogy az ember mindenkor (C/A 504)

{…} Miért mondod azt, hogy ez az uj élet (C/A 504)

szerént valo vizben kel mártani azt a kit keresztelnek, mondván a (C/A 505)

emlékezetire. de nem tekénti ugy azt a szokást, mint ha azon (C/A 506)

{…} Honnét tudgyuk azt hogy minden ember, aszony,, és (C/A 507)

2 Az Isten jóságábol. tselekedte. azt. hogy minden keresztelhesen. azért hogy (C/A 507)

nélkül. nem kivánhattya a másikátol. azt, a mire köteledzi a házaság (C/A 508)

mire köteledzi a házaság. noha azt nem kel egy mástol meg (C/A 508)

szavaibol tudgyuk. a kí is azt mondgya. Ha valaki nem születendik (C/A 509)

A kristus azt mondgya az Évangyéliumban. hogy minden (C/A 509)

szent Agoston erre valo nézve azt mondgya, hogy a kereszttség nélkül (C/A 510)

{…} Értem azt a kereszttséget a mint szoktak (C/A 510)

{…} Értem azt a buzgo kivánságot, a melyel (C/A 510)

Nem lehet. igen nagy vétek azt meg keresztelni, a ki az (C/A 511)

{…} Mit kel tselekedni mikor azt el vesztették (C/A 511)

Hogy a templomban bé mutassák azt. akit meg kel keresztelni. 2 (C/A 512)

az Anyaszent egy ház parantsolatit., azt is. hogy ö magok mitsoda (C/A 512)

attyokal. vagy anyokal. még sokan azt is tarttyák. hogy ha egy (C/A 513)

melyet tettek helyettek. kereszttségekor. és azt vélek meg tartassák. 5. imádkozanak (C/A 513)

pap a templom ajtaja elött azt. a kit keresztelni visznek (C/A 513)

siketet; az Anyaszent egy ház. azt kéri az Istentöl hogy a (C/A 515)

birodalma alol el álok, és azt el hagyom. Az ö pompáinak (C/A 516)

tsak azokat kereszteli meg akik azt kérik és kivánnyák (C/A 518)

{…} Hiszem agyermekek azt nem kérhetik (C/A 518)

akereszt Atyákot. és Anyakot., hogy azt kérjek és felellyenek helyettek (C/A 518)

Szent Péter azt mondgya. akeresztyének felöl. Ti pedig (C/A 518)

jelenttse. és hét napig kelletet azt viselni; azon idö alat az (C/A 519)

is mondgyák., azért is hitták azt a vasárnapot. a melyen le (C/A 519)

magokra, {…} és még mostanában is azt nevezik {…} fejér vasarnap. a mely (C/A 519)

találhatni. és még ök is azt tarttyák, hogy az Apostoloktol maradtanak (C/A 520)

{…} Elöször azt hogy. a szent Léleknek kegyelme (C/A 521)

olyan ajándéka. mely mivelünk mindenkor azt választattya, a mi leg inkáb (C/A 522)

olyan ajándéka, mely meg mutattya azt az utat a melyen menyekben (C/A 523)

A traditiobol azt láttyuk., mivel ez mindenkori szokása (C/A 523)

tartani, vagy is leg aláb azt helyre hozni a penitentzia tartásal (C/A 524)

fö ágazatit. 3 éhomra kel azt fel venni (C/A 524)

üdvezülni, de vétkeznének. hogy ha azt fel vehetnék. és fel nem (C/A 525)

és fel nem veszik. vagy azt semminek tartanák, mert olyankor az (C/A 525)

meg magokot az üdveségre ha azt el mulatnák (C/A 525)

szerént lágyitó. és erösitö. ezel azt akarják velünk meg értetni; hogy (C/A 525)

szent Léleknek kegyelme meg enyhitti azt. a mi aparantsolatban nehéz volna (C/A 525)

nem engedi a rothadást., ezel azt akarják velünk meg értetni, hogy (C/A 525)

{…} Azal azt akarja velünk meg értetni, hogy (C/A 526)

mondgya., pax tecum. bekeség veled. azt is el mondhatni hogy ezen (C/A 526)

által. az Anyaszent egy ház azt akarja velünk meg értetni., hogy (C/A 526)

lehet tudni. mivel az Evangyelisták azt tanittyák (C/A 528)

De hogy azt meg lehesen tudni, ha a (C/A 529)

volna a pohárban, hanem tsak azt mondgya, hogy akristus. vevé a (C/A 530)

vala vizel elegyes. valo hogy azt mondá akristus. Nem iszom ez (C/A 530)

nem bizonyithatni. hogy ezen szavaival. azt a bort értette volna a (C/A 530)

atitoknak nagyságán, de ök már azt. töbször is hallották vala. mivel (C/A 531)

melyet tett volt nékik, amint azt szent Jánosnak a hatodik résziben (C/A 531)

vagyon annak., és fel támasztom. azt. az utolso napon, mert az (C/A 531)

{…} Ök azt gondolák hogy a kristus darabonként (C/A 532)

itala olyan formában lészen hogy azt tsak a lélek érezheti meg (C/A 533)

vére, valoságos ital. mivel ö azt ugy mondotta. ámbár azt meg (C/A 533)

ö azt ugy mondotta. ámbár azt meg ne foghasák is hogy (C/A 533)

hogy mitsoda formában lehessen az, azt is hiszik hogy ö nála (C/A 533)

és inya az ö vérét, azt is mondgyák hogy a kristus (C/A 533)

testét., igen kemény beszéd is azt mondani hogy valoságal kel enni (C/A 533)

társaságát el hagyni, mint sem azt hinni amit meg nem foghatnak (C/A 533)

hogy valoságal jelen vannak noha azt lehetetlen meg mondani szoval. hogy (C/A 534)

mitsoda képen. mert az Isten. azt kinem nyilatkoztatta (C/A 534)

{…} Hogy tudgyuk mi azt hogy akristus valoságal. jelen vagyon (C/A 534)

{…} Mi azt tudgyuk, mert akristus azt világosan (C/A 534)

Mi azt tudgyuk, mert akristus azt világosan meg mondotta, és anyi (C/A 534)

{…} Tartozunké azt hinni amit meg nem foghatunk (C/A 535)

Manicheus volna az olyan aki azt merné mondani hogy az Isten (C/A 536)

és a bór szinén, mivel. azt mondád. hogy az alat vagyon (C/A 536)

{…} Értem azt. a mit az Érzékenység érezhet (C/A 536)

mit ez a szó tészen azt az Anyaszent egy ház mindenkor (C/A 536)

tanitásokot, de föképen akoron tselekeszi azt, midön valaki valamely hitt ágazattya (C/A 537)

{…} Mint hogy akristus azt mondotta. Ez az én testem (C/A 537)

két felé. tudni illik. tsak azt a mit a szem láthat (C/A 538)

kel imádni. aprotestánsok okoskodása. kik azt mondgyák hogy a szent irásban (C/A 538)

annak örök élete vagyon. és azt fel támasztom az utolso napon (C/A 540)

mind azokot a hasznokot kik azt veszik (C/A 540)

ezeket a hasznokot miveli. akik azt méltán veszik. de ellenkezöt mivel (C/A 540)

de ellenkezöt mivel azokban, kik azt. méltatlanul veszik (C/A 540)

meg szeplösitése. És szent Pál azt mondgya. hogy az Isten meg (C/A 541)

légyen. akereszttségnek ártatlanságát, vagy hogy azt helyre hozta a penitentzia tartásal (C/A 542)

A bizonyos hogy ha magunkal azt el hitethettyük hogy igazán valo (C/A 542)

sokan szenttség törésben esnek. gondolván azt hogy az Istenhez meg tértének (C/A 542)

2. jól meg kel tanulni azt, a mi a penitentzia tartásnak (C/A 542)

penitentzia tartásnak szenttségit illeti, és azt kel követni (C/A 542)

{…} Lehet azt jovallani mind azoknak. kik jó (C/A 543)

egy ház kivánsága, atöbbinek pedig azt kel jovallani hogy penitentziát tarttsanak (C/A 544)

nyernének a Communio által, de azt is el vesztik a mely (C/A 544)

{…} Az Anyaszent egyház azt soha sem parantsolta. hogy közönségesen (C/A 545)

vagyon épitve. mivel szent pál azt mondgya, hogy valaki ejendi akenyeret (C/A 547)

{…} valo hogy szent Pál azt mondgya, mert az ö idejében (C/A 547)

valo Communio szokásban volt de azt nem mondgya, hogy az illyen (C/A 548)

{…} Igen is, de azt is m0ndgya, aki. ebböl a (C/A 548)

szin alat, de mint hogy azt jól meg nem tarták. azután (C/A 549)

2 tsak azokot tekéntik, kik azt az idöt el érvén. hogy (C/A 550)

{…} Addig ne Communicályon valamég azt helyre nem hoza a penitentzia (C/A 551)

magunkban fel teszük, hogy többé azt nem tselekeszük, söt még azt (C/A 551)

azt nem tselekeszük, söt még azt meg büntettyük (C/A 551)

el hagyásárol fogadást tenni, és azt meg büntetni. ugyan ezt is (C/A 552)

{…} Mindgyárást a vétek után., azt nem halasztván más naprá; azok (C/A 552)

vakok és esztelenek, 1. mert azt nem tudhattyák ha el ériké (C/A 552)

aki vétekben eset kereszttsége után, azt meg bánnya, 2. azt meg (C/A 553)

után, azt meg bánnya, 2. azt meg gyonya, 3. azért Istennek (C/A 553)

{…} Honnan tudgyuk mi azt hogy a kristus rendelte volna (C/A 553)

traditiobol tudgyuk, a szent irás azt mondgya, hogy akristus az Apostolinak (C/A 553)

és a fel oldozásra. atraditiobol azt láttyuk hogy a penitentzia tartasnak (C/A 553)

penitentzia tartasnak szenttsége által követik azt a hatalmat apüspökök. és a (C/A 553)

tartásnak szenttségit., olyan mint ha azt fel vette volna. valamint a (C/A 554)

{…} Honnét tudgyuk mi azt. hogy tekélleteségel valo töredelmeség. a (C/A 554)

fel tészi magában hogy többé azt nem tselekeszi (C/A 555)

a szivnek belsö részében kel azt érezni, és nem tsak szájal (C/A 555)

és a szent Lélek indittsa azt fel. és nem a természet (C/A 555)

mivel nem az érzékenységböl kel azt meg visgálni. vagy arol itéletet (C/A 556)

itéletet tenni, hanem abbol; mikor azt inkáb bánnyuk hogy az Istent (C/A 556)

is még a szivben. de azt fel gerjeszti, és a jóra (C/A 557)

{…} Miért mondod azt. hogy a büntetésnek félelme el (C/A 558)

szokást. el is távoztattya tölünk azt az akadályt., a mely meg (C/A 559)

{…} Miért mondod azt. hogy tsak az Isteni szeretet (C/A 559)

nem lehet., mivel szent János azt mondgya. hogy aki az Istent (C/A 559)

{…} Nem, mert azt is fel kel tenni. hogy (C/A 560)

fel kel tenni. hogy többé azt nem tselekeszik (C/A 560)

mivel nem mondhattyuk hogy bányuk azt a mit tselekedtünk hogy ha (C/A 560)

mit tselekedtünk hogy ha még azt tselekedni akarjuk (C/A 560)

{…} Miröl lehet azt meg üsmérni hogy igazán tettünk (C/A 560)

{…} Akoron azt kel tselekedni a mit akristus (C/A 561)

szent irásbol, mivel a kristus azt mondgya az Apostolinak. Vegyétek aszent (C/A 563)

A tráditiobol tudgyuk azt, hogy a kristus a fellyeb (C/A 563)

az üdveség, minden nap láttyuk azt. hogy nagyob része a keresztyéneknek (C/A 563)

gyontato pap, nem visgálván azt. hogy ha ö okosé, és (C/A 564)

{…} A kristus azt mondgya., hogy mikor egy vak (C/A 564)

szeretesse, a mi atitkot illeti azt minden tudgya hogy mitsoda keményen (C/A 564)

hogy mitsoda keményen kell. néki azt meg tartani (C/A 564)

tekenttsük meg alelkünk állapottyát, hogy azt meg üsmértethesük a gyontato papal (C/A 565)

kel vallani minden vétkeinket apapnak, azt pedig alázatoságal. együgyüségel. és okoságal (C/A 566)

{…} Értem azt, a mi avétket egy szer (C/A 567)

loptak volna tölle, de még azt valamely szegénytöl lopták el, már (C/A 567)

már avétek nagyob, mint ha azt gazdagtol lopták volna (C/A 567)

{…} Meg kel azt gyonni leg elsö alkalmatoságal (C/A 567)

{…} Miröl lehet azt meg üsmérni ha agyonás nem (C/A 568)

és akristus elégtételének érdeméhez ha azt mondanok hogy a kristus elégtétele (C/A 571)

{…} Egy nehányat találunk, láttyuk azt is hogy akristus elött a (C/A 573)

ellen, az Isten meg botsátá azt a Mojses kérésére., de hogy (C/A 573)

meg is nyerék., a kristus azt mondgya hogy eza nép fel (C/A 574)

penitentziát tarttsanak. ameg tartozkodásban. de azt egyenlö akaratbol kel tselekedni valamint (C/A 574)

volt egyaránsu formában mindenüt, de azt mindenüt egyaránt tartották, hogy a (C/A 575)

A mi pedig azt tekénti hogy mitsoda vétkekért kelletet (C/A 576)

közöt meg nem egyeznek, némellyek azt tarttyák. hogy minden halálos vétekért (C/A 577)

tartottanak nyilvan penitentziát némellyek meg azt tarttyák. hogy ezen három vétekért (C/A 577)

{…} kiványaé azt az Anyaszent egy ház hogy (C/A 577)

is mint az elött. mivel azt parantsollya hogy a nyilván valo (C/A 578)

vétkekért nyilván valo penitentziát tarttsanak, azt is hagya keményen a gyontato (C/A 578)

Anyaszent egy ház azon, midön azt parantsolya hogy a penitentziát a (C/A 578)

hasonlot mondhatni., a tridentinumi Concilium azt tanittya hogy olyan állapotban apap (C/A 578)

hogy a hivek is tudgyák azt (C/A 579)

hogy valakinek halálára igyekezet. ha azt végben nem vihette is., anyi (C/A 581)

napig valo böjtölesre., hogy ha azt Clericus tselekedte. tizen nyolcz holnapig (C/A 582)

ház parantsolattya szerént valo. 3. azt véghez vivén. követik az alázatoságot (C/A 585)

tévén valoságal magunkban hogy többé azt nem tselekeszük (C/A 585)

még halálos vétekben esnek, kik azt nem bánnyák, és akik még (C/A 585)

fel nem tették magokban. hogy azt többé nem tselekeszik. de sött (C/A 585)

azokban, kik avétket szeretik, és azt elnem akarják hagyni, ez igy (C/A 586)

haragját meg engesztelnék. de sött azt fel ingerelik (C/A 586)

{…} Lehet mivel aszent irás azt mondgya. hogy a hamisaknak ajándeka (C/A 586)

{…} Értem azt a szenvedést melyet szenvednek alelkek (C/A 587)

{…} Honnét tudgyuk mi azt hogy purgátorium vagyon (C/A 587)

timotheushoz irt levelének 1 részében azt mondgya Onesiforusrol. hogy az ur (C/A 587)

2 A kristus azt mondgya. hogy vannak olyan vetkek (C/A 587)

3 Szent Pál azt mondgya hogy némellyek a hivek (C/A 587)

se hoszas voltárol, hanem tsak azt tudgyuk hogy vagyon purgatorium és (C/A 588)

{…} Az Anyaszent egyház mindenkor azt tartotta hogy lehet az imádságok (C/A 588)

valamely mód. a mely által. azt bé tölthesük (C/A 589)

{…} Értem azt akegyelmet a melyet tészen az (C/A 589)

Mondám. azt a kegyelmet amelyet tészen az (C/A 589)

Mondam azt, is, El engedvén néki egy (C/A 589)

Már azt meg magyaráztuk a 14 art (C/A 589)

art. hogy az Isten abünöstöl azt kiványa, hogy az ideig tarto (C/A 589)

hanem tsak segiteni akarja gyengeségiben, azt is akarja, hogy tehettsége szerént (C/A 590)

lehet., ami azon felyül valo. azt néki meg engedi vagy egészen (C/A 590)

Atyák irásibol. Tertullianus, és {…} Cypriánus azt mondgyák hogy a püspökök a (C/A 591)

ajubilaeumot, a mint mostanában tarttyák, azt parantsolá, hogy el kezdvén 1300 (C/A 593)

rend kivül adták volna meg azt a kegyelmet a melyet tsak (C/A 594)

akristus szavaibol ered, aki is azt mondgya Valakit meg oldoztok eföldön (C/A 595)

más oltarokon nem volna szabad. azt minden pap tudgya, hogy ahalotakért (C/A 596)

mivel ö tölle is. vették azt ahatalmat (C/A 597)

{…} Honnét tudgyuk mi azt. hogy ök arra hatalmat vettek (C/A 597)

mind a tráditiobol., hanem tsak azt teszem hozája hogy még aharmadik (C/A 598)

eretnekeknek tartotta a novatianusokot, mert azt tanitották, hogy az Anyaszent egy (C/A 598)

egyebet hanem az absolutioval. tsak azt jelenti, hogy meg bótsátattak vétkeink (C/A 598)

is kel arendre vigyázni. ha azt nem követik vétkeznek, és a (C/A 599)

{…} Hogy ha valaki azt fogadgya apapnak hogy ebben a (C/A 599)

marad. az ö szovára tartoziké azt néki el hinni (C/A 599)

vétekben élnek. mind adig még azt el nem hagyák. 2. azoknak (C/A 600)

tarttyák a más joszágát. valamég azt viszá nem adgyák, de illyen (C/A 600)

valamely szokot vétekben élnek, valamég azt el nem hagyák (C/A 600)

akik más joszágát birják, valamég azt viszá nem adgyák ha töllök (C/A 601)

fel oldozni vagy mikor kel azt el halasztani, szükségesé azt. ahiveknek (C/A 601)

kel azt el halasztani, szükségesé azt. ahiveknek is tudni (C/A 601)

jó, és hasznos ahiveknek is azt tudni, azért hogy meg tudhasák (C/A 601)

adgyák az absolutiot, mivel akristus azt mondgya. orizétek magatokat ahamis profétáktol (C/A 601)

belöl ragadozo farkasok ezek által azt akarja akristus hogy oltalmazuk meg (C/A 601)

Töredelmeségel kel ahoz készülni hogy azt meg nyerhese, magát sanyargatni kel (C/A 602)

tanátsot adnak, segittséget. oltalmat. {…} hogy azt követhese (C/A 606)

vetni., nékie ajánlani betegségit., és azt jora forditani valamint jób. Dávid (C/A 607)

az egész vétkeket,. mivel, hogy haazt valaki egésséges korában nehezen viheti (C/A 608)

3. ha valakit meg botránkoztatot. azt meg kel orvosolni. 4. ugy (C/A 609)

testámentumját. ne hogy holta után. azt más képen magyarázván, abbol perlekedések (C/A 610)

ellen volna, apapoknak sem kel azt el szenvedni (C/A 610)

{…} Honnét tudgyuk azt hogy akenet, és az imádság (C/A 611)

{…} Fel leheté azt adni minden féle papnak (C/A 612)

{…} Mert azt nagyob készülettel vehetik fel. 2 (C/A 613)

meg ez iránt, szent károly. azt tanittya hogy mindenikét (C/A 614)

{…} Mivel hogy szent Jakab azt mondgya. hogy ez a szenttség (C/A 614)

azon által. természet szerént lehet azt ugy mondani. mivel a szenttségek (C/A 614)

{…} Mitsoda készülettel kel azt fel venni (C/A 614)

tselekedni kik jelen vannak midön azt a szenttséget fel adgyák (C/A 615)

ez életnek rövid voltát., és azt hogy még ökk is arra (C/A 615)

{…} Honnét tudgyuk mi azt hogy ez a jel ezeket (C/A 616)

az Anyaszent egy ház mindenkor azt tartotta hogy tsak egyedül apüspököknek (C/A 617)

kik apapoknak is akarták tulajdonitani azt a hatalmot (C/A 617)

{…} kellé azt hinni, hogy apüspökök felyeb valok (C/A 617)

nem lehet tehát szenttség mivel azt az Apostolok rendelték (C/A 618)

A midön azt mondgyák. hogy a Diaconuságot az (C/A 618)

azal nem akarnak mondani, hanem azt., hogy az Apostolok választottak olyan (C/A 618)

olyan hiveket. a kikel tsak azt a részit közlötték a papságnak (C/A 618)

szolván. mely a papság. apapok azt fel szentelésekor veszik., az elsö (C/A 618)

kik még el nem érték azt az idöt hogy az Egy (C/A 620)

{…} Honnét tudgyuk mi azt hogy nem magunknak kel ezt (C/A 622)

rendben., a midön magunk valasztyuk azt magunknak., akár mely jó légyen (C/A 623)

{…} Mert szent Pál azt mondgya, hogy senki nem veszi (C/A 623)

hogy fö pap. lenne, hanem azt. az Atya Istentöl vette (C/A 623)

{…} Igen szent dolog azt kivánni hogy gyermekek az egy (C/A 623)

gyermekeknek hajlandoságokot eröltetik, 2. midön azt rendelik apapságra amelyikben keveseb elmét (C/A 623)

hasznot tekéntik. 4. amidön tsak azt keresik hogy valamelyik gyermekektöl meg (C/A 623)

valo engedelmeségért. a ki is azt akarja hogy az egy háziak (C/A 626)

{…} Közönségesen azt tarttyák hogy a hatodik saeculumban (C/A 626)

világiaktol. mivel asok féle üldöztetések azt meg nem engedték az egy (C/A 626)

egészen világi köntösben járnak, hanem azt láttyuk szent Gergely pápa idejében (C/A 626)

maradando részt ád annak aki azt viseli. hogy birhasa némely részit (C/A 627)

el adni alelki dolgokot., vagy azt ami alelki dolgokot illeti (C/A 629)

{…} Honnét tudgyuk mi azt, hogy a simonia tilalmas (C/A 630)

idegeneket., a felebaráti szeretet is azt hoza magával., mindenik egy haznak (C/A 631)

olvasot egy részt, a pap azt utánna magyarázta, midön pedig a (C/A 632)

tsak aférfiu, és az aszony azt fel nem fogadgyák. hogy holtig (C/A 634)

Anyaszent egy ház meg tartotta azt a régi szokást, mely az (C/A 634)

meg volt. de idövel ök azt el hagyták, és uj szokást (C/A 634)

könyvet tarttsa a Diaconusnak. és azt a papnak vigye meg tsokolni (C/A 635)

A Nicaeai Concilium Can.4. azt hagya, hogy a püspököt, leg (C/A 638)

hagyásábol ugy tettzik mint ha azt kivánná az Anyaszent egy ház (C/A 638)

szentelésen. a szent Nicaeai gyülés azt hagya, hogy leg aláb három (C/A 638)

ezis az Apostoli traditio. de azt hagya, hogy a mely tartománybéli (C/A 638)

hogy az Anyaszent egy ház azt kiványa. hogy a mely papot (C/A 638)

Mert az Anyaszent egy ház azt akarja hogy olyan püspökököt tegyenek (C/A 639)

lenni az Evangyéliumal. minek elötte azt másoknak hirdese, és hogy másokot (C/A 641)

másokot tanithason. akristus terhének viselésére, azt magának kel elsöben viselni (C/A 641)

azokal valamelyekel tartoznak apüspököknek, hanem azt kel még azokhoz tenni, hogy (C/A 644)

mely meg kissebitené rendeket, ámbár azt magok kivánnák is. nem hogy (C/A 644)

azt tarttya hogy nap nyugoton ö (C/A 646)

böven szól szent Chrysostomus, ha azt meg olvasnák azok akik oly (C/A 646)

szerzetesek egy féle ruhát visellyenek. azt láttyuk hogy sok helyeken a (C/A 647)

országbol ne menyünk ki. tsak azt nézük meg hogy ennek elötte (C/A 647)

ruhát kötnek elejekben., szent Benedek azt mondgya, {…} azt is mondgya eza (C/A 648)

elejekben., szent Benedek azt mondgya, {…} azt is mondgya eza szent. hogy (C/A 648)

A deák Anyaszent egy ház. azt mindenkor meg engedte., követvén szent (C/A 649)

{…} Honnét tudgyuk mi azt hogy a kristus szenttségnek rendelte (C/A 650)

Pál nagy szenttségnek nevezi, aházaságot, azt bizonyoson tudgyuk atraditiobol. hogy az (C/A 650)

eröl nem végezet, mivel nemellyek azt tarttyák hogy a hazasulo személyek (C/A 651)

magoknak a szenttséget. némellyek pedig azt tanittyák, hogy a parochus fogadást (C/A 651)

{…} Értem azt, hogy a házaság semire valo (C/A 653)

{…} Hát ha péter azt gondolya hogy a szemely akit (C/A 653)

{…} Ertem azt. midön valaki valamely rab személyt (C/A 653)

{…} Hogy erre meg felelhesek azt kel meg tudni hogy három (C/A 654)

Mert az Anyaszent egy ház azt ugy tekénti mint atyafiságot (C/A 655)

meg öli feleségit azért hogy azt a személyt akivel házaság törésben (C/A 655)

hogy ha azután el veszi azt a személyt a házaság. semire (C/A 655)

vagy a felesége halála után azt akivel házaság törésben elt, azután (C/A 656)

aházaság törö személy. elnem vehetné azt a személyt akivel vétkezet, mivel (C/A 656)

{…} Értem azt hogy meg vagyon tiltva akeresztyéneknek (C/A 656)

{…} Értem azt, hogy aházaság semire valo mikor (C/A 657)

{…} Ertem azt. hogy aki az egy házi (C/A 657)

{…} Értem azt, hogy aházasok másodszor meg nem (C/A 657)

{…} Értem azt, amidön tellyes lehetetlen eleget tenni (C/A 657)

{…} Értem azt, hogy a házaság jó lehesen (C/A 658)

{…} Értem azt a midön valamely személyt el (C/A 658)

{…} Értem azt, hogy vétek az Anyaszent egy (C/A 659)

{…} Ezel azt akarja, hogy a hivek nagyob (C/A 659)

mert aki igeretet tett valakinek, azt meg is kel tartani. és (C/A 660)

meg is kel tartani. és azt meg nem szegheti vétek nélkül (C/A 660)

Mert az Anyaszent egy ház azt tanittya, hogy tsak a solemnis (C/A 661)

veszen. 2. hogy gyermeke lévén. azt keresztyéni modra nevelhese. 3 a (C/A 661)

el. az Anyaszent egy ház azt jovallya hogy az uj házasok (C/A 663)

egész könyvéböl. de ezeken kivül azt mondhatni hogy az, azö köteleségek (C/A 663)

anyiban. a menyiben az okoság azt meg engedi, elne szenvedgyék azt (C/A 664)

azt meg engedi, elne szenvedgyék azt, hogy a feleségek uralkodgyék rajtok (C/A 664)

{…} Hátha a férjek tellyeségel azt akarják hogy tzifrán járjanak, kellé (C/A 664)

magok rendekel. és hogy Esthert, azt a szent királynét kövessék. az (C/A 664)

keresztyén Aszonyoknak, de ha tellyeségel azt véghez nem vihetik, jó erkölcsü (C/A 665)

szerese. kövese, a midön pedig azt az idöt el érték, egyedül (C/A 666)

kedvetlenséget kel is hozájok mutatni. azt szeretettel tselekedgyék. 2. Idején gondolkodgyanak (C/A 666)

szolgálatra atemplomban el menyenek, 4. azt nem kel el szenvedni hogy (C/A 667)

nevezik szoval valo imádságnak.. {…} de azt meg kel tudni hogy a (C/A 668)

abuzgoknak imádságokban. 3 A kristus azt mondgya., hogy amidön ketten vagy (C/A 669)

{…} Miért mondád azt, hogy a kristus példájábol meg (C/A 670)

{…} Miért mondád azt. hogy a magunk szükségiböl meg (C/A 671)

küldgye a vétek után. de azt is akarta. hogy az emberek (C/A 671)

{…} Miért mondád azt hogy az imádságnak szükséges voltát (C/A 672)

{…} A felebaráti szeretet azt hoza magával hogy másért is (C/A 673)

{…} A szent Irás azt mondgya. hogy igen jó és (C/A 674)

a ki imádkozik. aki tsak azt kéri az Istentöl, amit kel (C/A 676)

amit kel kérni, és aki azt ugy kéri. a mint kel (C/A 676)

{…} Hogy erre meg felelhesek, azt meg kel tudni, hogy az (C/A 676)

valaki halálos vétekben vagyon. de azt el akarja hagyni, harmadszor. midön (C/A 676)

negyedszer. midön valaki szeretvén avétket azt el nem akarja hagyni, hanem (C/A 676)

Ez igy lévén, azt mondom hogy azok akik az (C/A 676)

nem szolgál. üdveségünkre., anékünk ártalmas, azt pedig igaságal. senem kérhettyük, se (C/A 678)

együtt meg nyerjék akristus által azt amit kérünk, mivel aszentek ugy (C/A 679)

Isten lélek, és igazság, és azt akarja hogy akik ötet imádgyák (C/A 679)

{…} Értem azt. a figyelmetlenséget. amely vagy magában (C/A 680)

Istent kisértik akor, a mikor azt el nem kerülik. hogy ötet (C/A 681)

lehet, és erös reménségel. hogy azt akarjais (C/A 682)

öis gyógyithattya meg gyengeségeinket, és azt a kegyelmet tsak azal tselekeszi (C/A 682)

hatalma nagyob még azoknál. 4. azt meg igérte, hogy kérésünket meg (C/A 682)

hogy az Isten meg adgya azt ami azüdveséget és ajó erkölcsökben (C/A 683)

azon amelyet mi választunk magunknak, azt irgalmaságábol tselekeszi (C/A 684)

irgalmaságábol meg nem adgya sokszor azt amit tölle kérnek, hogy ha (C/A 684)

az üdveségnek, ha az Isten azt meg adná, arettentö jele volna (C/A 684)

adgya, ajele Atyai jóságának., ebböl azt kel ki hozni, hogy midön (C/A 684)

meg kel néki köszönni. és azt kel kivánni hogy tsak azt (C/A 684)

azt kel kivánni hogy tsak azt a kérésünket halgasa meg, a (C/A 684)

hogy ebben ne esék valaki, azt kel meg tudni, hogy az (C/A 686)

leg inkáb a szivünket kiványa. azt is akarja. hogy lélekben. és (C/A 686)

keresztyén szeretni az Istent, és azt kivánni hogy véle meg egyesülhesen (C/A 686)

szándékal tölthetik bé betü szerént azt a mit akristus mond; hogy (C/A 686)

kristus parantsolattyát végben vihesék, aki azt mondgya. hogy mindenkor imádkozni kel (C/A 688)

és nintsen semi hasznosab. mint azt tselekedni idöközben is. egy nehány (C/A 688)

tselekedni azon a napon. és azt néki kel ajánlani., 5. kegyelmit (C/A 688)

Vagyon 1. mert szent Pál azt akarja. hogy az aszonyok bé (C/A 690)

hanem nagy tsendeségben lenni. 4. azt szeretni kel. hogy az Isten (C/A 690)

Isten háza tiszteségesen legyen. és azt fel kel ékesiteni, amenyiben lehet (C/A 690)

az elmével valo imádságrol. és azt mind más féle képen képzelik (C/A 691)

elmével valo gondolatokban tarttyák, és azt gondollyák hogy azok akik oly (C/A 691)

{…} Miért mondod azt hogy nem igazán gondolkodnak arol (C/A 691)

se az okoskodásbol. most pedig azt mondod hogy az imádsághoz szükséges (C/A 692)

az Istenhez valo indulattyában áll. azt az indulatot pedig benne. a (C/A 692)

{…} Az igaz, de azt is meg kel vallani hogy (C/A 693)

hogy ilyen szándekban léhesen valaki, azt kel meg tudni. hogy miket (C/A 693)

{…} Az irás azt tanittya, hogy mind éjel, mind (C/A 694)

mindenkor nem lehet. nem is azt kiványa az Isten. azal. midön (C/A 694)

kiványa az Isten. azal. midön azt mondgya. hogy éjel napal. kel (C/A 694)

kel a vétkekért, a melyekért azt meg szegik, azokrol botsánatot kel (C/A 695)

jóbbitást fel kel tenni, és azt végben kel vinni, aki eszerént (C/A 695)

arra a mit mondanak., 2. azt tarttyák hogy elegendö akönyvböl el (C/A 697)

szeretetnek atöredelmeségnek, háláadásnak, tselekedetit. 3. azt gondollyák hogy a hoszu imádság (C/A 697)

melyeket mondunk az imádságban és azt ne gondollyuk hogy azok a (C/A 697)

szivünkben vannak. mert az imádságban azt olvasuk, te benned hiszek uram (C/A 697)

imádságokot mondgyunk., akár rövideket., de azt el hitesük magunkal., hogy tsak (C/A 697)

kérnünk, és mitsoda rendel kel azt kérnünk. hét féle kérésböl áll (C/A 698)

azért, hogy nagyob buzgoságal kiványuk azt aditsöséges helyt, a szenttséges Atyánknak (C/A 699)

{…} Midön azt mondgyuk. szenteltessék meg ate neved (C/A 699)

meg ate neved. ez által azt akarjáké kérni hogy az Isten (C/A 699)

atekélleteség. véghetetlen nagyságal vagyon., hanem azt kérjük hogy azö neve meg (C/A 699)

Ezekböl akövetkezik hogy azt kérjük az Istentöl. 1. hogy (C/A 699)

1. amidön az Istent szerettyük azt kiványuk hogy ö meg üsmértessék (C/A 700)

{…} Hogy ha azt penitentzia tarto szándéknélkül tselekeszik., valahányszor (C/A 700)

meg nem egyezik a szájokal. azt mondgyák hogy ohajttyák, hogy az (C/A 700)

ö magok gyalázák, és kisebitik azt meg (C/A 700)

{…} Miképen kel tehát azt meg mutatni hogy igazán kiványuk (C/A 700)

mutatni hogy igazán kiványuk midön azt mondgyuk azIstennek. szenteltessek meg a (C/A 700)

{…} Tsak azt kiványuk amit mondunk, igyekezünk azon (C/A 700)

magunk viselésivel. és meg szenteltessük azt másokal is (C/A 700)

embereken valamint az Angyalokon, tehát azt kiványuk hogy az Istennek örökös (C/A 701)

ha töredelmeség nélkül mondgyák. mert azt mondgyák szájal az Istennek. hogy (C/A 701)

{…} Miért kérjük az Istentöl azt. hogy az ö országa (C/A 701)

jöjjön el. minek utánna azt kértük volna, szenteltessék meg az (C/A 702)

{…} Elöször értem azt, amit az Isten akarja hogy (C/A 702)

akarja hogy meg tselekedgyük. 2. azt, a mi azö rendelesét illeti (C/A 702)

{…} Hogy nékünk és másoknak azt a kegyelmét adgya (C/A 702)

ö rendelésire valo nézve midön azt mondgyuk legyen meg ate akaratod (C/A 703)

Isten akarattyával ellenkezik, midön tehát azt kérjük hogy az ö akarattya (C/A 703)

akarattya legyen meg, mint ha azt kérnök. hogy vegye el azt (C/A 703)

azt kérnök. hogy vegye el azt mi töllünk, a mi akadályára (C/A 703)

mástol. a három elsö kérések, azt kérjük elöször, hogy a kegyelem (C/A 704)

viselésivel az Istennek szent Nevét., azt mi nem tselekedhettyük, hogy ha (C/A 704)

kristus a kenyérnek neve alat azt akarta velünk meg értetni, hogy (C/A 705)

velünk meg értetni, hogy tsak azt kel kerni ami szükséges, és (C/A 705)

kerni ami szükséges, és ami azt meg haladgya. se kérni, se (C/A 705)

{…} Nintsen, mivel akristus tsak azt tilttya, a mely nyughatatlanságal. és (C/A 706)

tettzik a testi szükségben. könyü azt is meg mutatni hogy alelki (C/A 707)

nap szükséges., de minden szempillantásban, azt is el mondhatni. hogy az (C/A 707)

oly tiszta életet élni, hogy azt meg érhesük, mivel ez, akristus (C/A 707)

arra hogy bé tölthesük akarattyát., azt bé töltvén, bennünk uralkodgyék, és (C/A 707)

Ha azt mondgyuk hogy vétek nélkül vagyunk (C/A 708)

ha valoságos töredelmeségek nintsen, és azt fel nem teszik magokban hogy (C/A 708)

és veszedelmekre mondgyák el. mert azt kérni az Istentöl. botsás meg (C/A 709)

is meg botsátunk, mint ha azt kérnék tölle, bányál ugy velünk (C/A 709)

féle értelme vagyon. 1. közönségesen azt tészi, midön valami tudatlan. vagy (C/A 710)

probálya valakinek jó erkölcsit. hogy azt meg jutalmaztasa, és ki nyilatkoztassa (C/A 710)

vagyon., az elsö értelem szerént azt tészi, mikor valaki valamely rosz (C/A 710)

Isten senkit nem viszen avétekre., azt tsak meg gondolni is irtoztato (C/A 711)

atol vagyon mert az Isten azt meg engedi. az ö meg (C/A 711)

{…} Miért mondád azt, hogy az Isten meg mutattya (C/A 711)

dolog annak ellene állani, és azt meg gyözni (C/A 712)

Istent, és néki hazudnak mikor azt mondgyák. szabadits meg minket a (C/A 714)

ugy imádkoznának a mint kel., azt kivánnák hogy az Isten eben (C/A 714)

romlot, és imádságok hamis, mivel azt kérik az Istentöl a mit (C/A 714)

mi Atyánkot mondgya a nép azt feleli de szabadits meg minket (C/A 715)

ament mondgya el. mint ha azt mondaná, hogy az Isten meg (C/A 715)

hagyá az Anyaszent egy ház, azt is el mondhatni hogy ez (C/A 716)

egy teremtet állatnak., mint mikor azt mondgyuk az Angyalal. 1. hogy (C/A 716)

{…} Miért mondgyuk azt néki szent Maria Istennek Annya (C/A 717)

nézve. nagyob bizodalomal kérhettyük, tudván azt hogy hatalmas. és hasznos az (C/A 717)

{…} Miért mondgyuk azt néki hogy mi bünösök vagyunk (C/A 717)

a rendeltetet., és nem kel azt tsak szokásbol. és figyelmeteség nélkül (C/A 720)

kevesé magunkban kel szállanunk. 2. azt le térdepelve mondgyuk el. ha (C/A 720)

közönséges nyelv., az Anyaszent egyház azt meg tartotta, és nagy okokra (C/A 720)

és nagy okokra valo nézve azt meg nem változtathatta (C/A 720)

ezel is élhetnek keveseb rendeletlenségel. azt meg nem lehetne sohais bizonyitani (C/A 720)

mind azon által szent Agoston azt mondgya, hogy azö idejében voltanak (C/A 721)

lehetneé mindenkor olyat találni aki azt igazán meg forditaná; de ha (C/A 722)

és a forditáson. még is azt végben nem vihetnék hogy mindenek (C/A 722)

idegen nyelven ne szolyanak, tsak azt meg magyarázák azoknak. akik nem (C/A 723)

és az Istennek, mivel tsak azt kel mondani közönségesen, ami épületire (C/A 724)

hogy nem tarttya szent Pál azt rosznak, hogy ha valaki idegen (C/A 724)

tsak legyen valaki a ki azt meg magyarázza, 3. azt nem (C/A 724)

ki azt meg magyarázza, 3. azt nem mondhatni hogy az Anyaszent (C/A 724)

része annak aki atemplomban jár, azt érti, és atöbbi gyermekségétöl fogvást (C/A 724)

tudgya mire felelni az ament, azt is hozája adom hogy apásztorok (C/A 724)

akarták volna is törleni de azt végben nem vihették volna, mivel (C/A 725)

végben nem vihették volna, mivel azt minden tudgya hogy mitsoda ereje (C/A 725)

Ceremoniakot. de nem kelletet volna azt tselekedni mert azok hasznosok, sött (C/A 725)

nem ellenkezneké akristus mondásával, aki azt mondgya. hogy az Istent Lélekben (C/A 725)

külsö képen valo imádást, hanem azt akarja mondani azal., hogy az (C/A 726)

egyezhetnek atemplom béli ékeségel., akristus azt. meg ditsérte, hogy drága keneteket (C/A 726)

némellyek a szent Atyák közül azt, tarttyák. hogy még aharmadik saeculumban (C/A 727)

{…} Hogy azt meg tudgyuk, hogy az Évangyélium (C/A 727)

Az Anya szent egy ház azt akarja követni, amit az Isten (C/A 727)

Istennek ajánlyuk mint örökös urunknak, azt is meg mutattyuk az által (C/A 728)

akristus jó illattyát hinttsék el. azt is el mondhatni hogy ezen (C/A 728)

és mélyen valo magyarázattal. nem azt akarjáké, hogy még viszá vigyenek (C/A 729)

Mind ezekböl azt hozhattyuk ki, mint hogy az (C/A 731)

és rend tartása vagyon, amidön azt láttyuk hogy a népek és (C/A 731)

magunkot alkalmaztatni ahol vagyunk, és azt nem kel. rosznak tartani, amit (C/A 731)

soltárokot. atöbbi tsendeségben halgatta, idövel azt a szokást vették bé. hogy (C/A 732)

is ditséretes szokás, hogy ha azt. avaloságos buzgoságal követik. erre a (C/A 732)

emlékezvén arra, hogy az Isten azt akarja, hogy ötet lélekben, és (C/A 732)

{…} Miért mondád azt hogy az Áldozaton valamely külsö (C/A 733)

is ajánlyák az Istennek. hogyha azt nem tselekeszik., a kristus érdemei (C/A 734)

Agoston., ez igy lévén, mindenkor azt mondhatni hogy a külsö áldozatot (C/A 734)

{…} Miért mondád azt, hogy az áldozat. az Istennek (C/A 734)

{…} Miért mondád azt, hogy az áldozat Istennek tett (C/A 735)

Mojses elött, és atermészetnek törvényekor, azt el hihettyük, hogy még akor (C/A 735)

áldozo papok, mivel az irás azt fel teszi hogy Melkisedek a (C/A 735)

voltak az áldozok atermészet törvényekor, azt tarttyák közönségesen hogy a tselédes (C/A 735)

az áldozatot, mind azon által azt láttyuk hogy kain, és Ábel (C/A 735)

kain, és Ábel. áldoztanak, de azt el mondhatni, hogy Ádamtol. és (C/A 735)

{…} Minek nevezik azt. amit az áldozatban ajánlanak (C/A 735)

{…} Miért mondád azt, hogy azáldozatot az Istennek ajanlyák (C/A 735)

szinüek voltanak., mivel két szinüség azt fogadni Istennek., ami aszivben nintsen (C/A 736)

veti magát., hogy ha tellyeségel azt akarja amit az Isten akar (C/A 737)

kel engesztelniek az ö igaságát, azt az örökös igaságot pedig meg (C/A 738)

elött a külsö áldozatokot. mert azt (C/A 738)

Istenhez téritvén ötet, meg adgya azt néki, amivel tartozik 3 hogy (C/A 739)

az Istennek engedelmeskedgyünk, aki nékünk azt parantsollya, hogy mind külsö, mind (C/A 739)

mutatthatták ahozája valo háláadoságot, Abel azt ajánlotta az Istennek, a melyik (C/A 739)

valo nézve voltak kedvesek, és azt is jelentették. akristus pedig azokot (C/A 740)

{…} Miért mondád azt. hogy arégi áldozatok tsak a (C/A 740)

és akit jelentették arégi áldozatok, azt kel mondanunk, hogy mindenkor (C/A 740)

mind adig valamég ugyan valoságal. azt a vért ki nem ontották (C/A 741)

némellyek meg más részit, valamint azt különösön könyü meg mutatni (C/A 741)

szollot nem arra vigyázot hogy azt meg mutassa mitsoda hasonlatosága vagyon (C/A 742)

irt levelében arra vigyázot. hogy azt mutassa meg. hogy az ó (C/A 742)

és figurája volt akristus papságának., azt mondgya hogy a szent lélek (C/A 742)

valo pap lenne., szent Pál azt fel teszi, hogy az irás (C/A 742)

Aaronéhoz. se az kristuséhoz, hanem azt mondgya hogy Melkisedekröl sok nagy (C/A 743)

a Misének áldozattya a mint azt meg fogjuk mutatni, egy szers (C/A 745)

hogy a halált meg érdemelvén., azt az állatot teszik helyekben, és (C/A 745)

superláttya le volt botsátva, ezel azt akarta meg mutatni, hogy buzgoságal (C/A 746)

az áldozatot., és az aki azt meg égette. mind estvélig tisztátalanok (C/A 746)

mint olyan dolgot amely képzeli azt az állapotot amelyben lésznek a (C/A 746)

{…} Mutasd meg azt, hogy a különös embereknek vétkekért (C/A 747)

a ki a kristust jelentette., azt egyedül ajánlotta, minek után meg (C/A 748)

oda az áldozatnak vérit, hogy azt az Istennek ajánlya, mert akristus (C/A 748)

Isten elött a régi áldozatokot, azt mondgya az irás, hogy a (C/A 750)

{…} Honnét tudgyuk mi azt, hogy vagyon az Anyaszent egy (C/A 750)

{…} Mi azt a szent irásbol tudgyuk, és (C/A 750)

{…} Hogy bizonyittyák azt meg a szent irásbol (C/A 750)

tiszta, és szent., 3. hogy azt az áldozatot az egész világon (C/A 751)

sokan az irás magyarázok közül azt böltsen tarttyák, hogy a szent (C/A 753)

oltári szenttségben, mivel szent Péter azt mondgya,, hogy az Anyaszent egy (C/A 753)

Ezekhez azt is hozája adom., hogy a (C/A 754)

az egész keresztyének ajánlották., és azt soha más féle eretnekek el (C/A 754)

{…} A görögök azt lyturgiának nevezik. a déakok Missa (C/A 755)

{…} Némellyek azt gondolták hogy sidó szó. némellyek (C/A 755)

hogy sidó szó. némellyek pedig azt tartották, hogy ezt a szót (C/A 755)

régi nyelvekböl vették ki, de azt inkáb el mondhatni hogy a (C/A 755)

kedves illatu füsté változtatván azokot., azt ajánlyák az Istennek (C/A 757)

{…} Miért mondád azt, hogy ebben az áldozatban. a (C/A 757)

{…} Miért mondád azt hogy ebben. a papok, az (C/A 758)

az áldozatokot. mivel szent Pál azt mondgya., hogy a kristus szüntelen (C/A 759)

noha sok miseket mondgyanakis., de azt igazán el lehet mondani. hogy (C/A 759)

melyet gyakorollyák mindenik misében., ámbár azt szokták is mondani valamely püspöknek (C/A 759)

áldozatodban. ajánlom magamot, de ezel azt nem tarttyák. hogy sok áldozatok (C/A 759)

apap fel áldozván az áldozatokot., azt az Istennek ajánlotta, azután azon (C/A 759)

és az utánnok valojinak, hogy azt tselekedgyék. a mit ö, és (C/A 760)

Egyedül az Istennek., a mint azt már meg mondottuk, másut. a (C/A 762)

{…} Ez által azt akarják mondani, hogy akor emlékezetet (C/A 762)

elött valo imádságokban., ahalottak miséjinek azt nevezik, a melyet fekete öltözetekel (C/A 763)

mind inkáb ahalottakért vannak., de azt valoságal el lehet mondani, hogy (C/A 763)

feje az Anyaszent egy háznak. azt ajánlya, avitézkedö Anyaszent egy ház (C/A 763)

Anyaszent egy ház is ajánlya azt az ö fejével a kristusal (C/A 763)

érettek valo imádság. szent Pál azt akarja. hogy minden emberekért imádkozanak (C/A 764)

ur Jesus kristus elött., aki azt akarja hogy minden ember üdvezüllyön (C/A 764)

ház az egész világon követi azt a szokást. hogy a halottakért (C/A 765)

a midön lhuterus és Calvinus azt el akarák törleni, nem is (C/A 765)

{…} Leheté azt el mondani hogy bizonyos számu (C/A 766)

illik, anem babonaság mind ezekböl azt láttyuk hogy jó ókból mondanak (C/A 767)

dolog mostanában is meg tartani azt a régi szokást (C/A 767)

egy ház szándékját. aki is azt akarja hogy ahalotakért valo Isteni (C/A 767)

költtségeket el távoztassák., és hogy azt a rendet kövessék melyet ád (C/A 767)

sok volna it fel tenni, azt a rubricaban meg lehet látni (C/A 767)

Az Anyaszent egyház azt parantsollya. hogy ha tsak rend (C/A 767)

lé vö} officiumal. de ahivek azt nem tudván. vagy arra nem (C/A 767)

midön valakiért akarnak misét mondatni, azt akarják hogy halotti misét mondgyanak (C/A 767)

anapra,, holot eviszá élés, mivel azt kellene tudni ahiveknek, hogy mindenik (C/A 768)

tudgyák egészen, mivel más képen azt nem tselekednék (C/A 768)

{…} láttyuké azt a régi szokásokbol, hogy illyen (C/A 768)

képen, az Anyaszent egy ház azt kivánná hogy mind azok akik (C/A 769)

mert az Anyaszent egy ház azt parantsolya apapoknak hogy Communikállyanak. mindenkor (C/A 769)

papnak., együt kel tehát ajánlani azt a papal., szükséges azért hogy (C/A 769)

ahol tsak egyedül apap Communical, azt nem lehetne meg mutatni, hogy (C/A 770)

mutatni, hogy mikor tiltotta volna azt meg. de azt meg lehet (C/A 770)

tiltotta volna azt meg. de azt meg lehet bizonyitani sok régi (C/A 770)

Annak akezdetit nem tudgyuk. hanem azt tudgyuk hogy ez a szokás (C/A 772)

István elsö martyr reliquiaja, és azt a virágot egy betegnek a (C/A 773)

István esedezése által lett volna., azt fel teszi hogy abeteg meg (C/A 773)

de az Anyaszent egy ház, azt a régi formát meg tartotta (C/A 774)

a tanátsban, hogy lehetne tehát azt rosznak tartani ha az Isteni (C/A 774)

meg volt., valamég a protestánsok azt el nem hagyaták némely helyeken (C/A 775)

hagyaták némely helyeken; mivel mindenüt azt el nem hagyathatták, de sött (C/A 775)

még ilyen Casulakot, regenten pedig azt közönségesen viselték a töb köntösön (C/A 775)

az illyen régi casula. alatinusok. azt lassanként az alkalmatoságnak kedviért a (C/A 776)

hogy az Anyaszent egy házban azt világ végiig ajánlyák (C/A 776)

kenyeret meg szegvén, meg fellyeb azt mondgya. hogy a hivek foglalátosok (C/A 777)

szenttséget érti. el hihetni tehát azt. hogy az Apostolok. aházaknál minden (C/A 777)

vasárnapon, másokban pedig tsak vasárnapokon. azt utánna tészi. hogy mindenik Anyaszent (C/A 777)

más Anyaszent egy házakban {egy-házakban} azt ritkában követték. a Görög Anyaszent (C/A 777)

hogy azon a napon egészen azt tselekedgyék a mint akristus tselekedet (C/A 779)

asztalra rakta, mivel az irás azt mondgya, hogy a papoknak szentül (C/A 780)

nagy légyen eza szolgálat. de azt halando. és vétkes embereknek kel (C/A 780)

hogy az Isten nem kivánnya azt a püspököktöl, és a papoktol (C/A 780)

járulni. az Anyaszent egy ház azt kivánná. hogy azok kik misét (C/A 780)

hogy papá szenteltessenek azok kik azt el vesztvén helyre hozták igazán (C/A 780)

{…} Miért mondád azt, hogy azok nem tisztelettel. halgattyák (C/A 782)

egy ház arra kénszeritvén öket, azt is elejekben adgya, hogy ót (C/A 782)

A Mise a mint már azt gyakorta meg mondottuk. ugy anép (C/A 783)

szükséges tehát hogy a nép azt halgatván, és ajánlván., ugyan arra (C/A 783)

Anyaszent egy ház ajánlya, és azt kérjék közönségesen az Istentöl a (C/A 783)

által, a mit apap kér, azt mondhatni hogy ez elegendö. midön (C/A 783)

Ambrus miséjinek is nevezik., mert azt tarttyák hogy szent Ambrus a (C/A 786)

és a halottak napján, de azt inkáb el mondhatni. hogy ez (C/A 788)

ajánlhassa a szent Áldozatot, remélvén azt, hogy az Isten meg tekintvén (C/A 790)

{…} Az által azt akarják mondani., hogy vétkeseknek üsmérik (C/A 790)

az egész nép is énekellye azt (C/A 793)

erre a kérdésre meg felelhesek azt kel meg (C/A 793)

azért fel teszem mindenikét, de azt meg kel vallani, hogy nem (C/A 794)

jó, és áitatos dolog. de azt meg kel vallani hogy a (C/A 795)

E görög szó. a mely azt teszi. uram irgalmaz nékünk, kristus (C/A 796)

a melynek kezdetit nem tudgyák. azt tarttyák ugyan. hogy a hatodik (C/A 796)

fordul anéphez akor is. mikor azt mondgya. oremus, imádkozunk, hanem a (C/A 798)

lévén. az Anyaszent egy ház azt el távoztattya apenitentzia tarto napokon (C/A 799)

{…} A pap ki fordulván azt mondgya {…} de mikor azt mondgya (C/A 799)

fordulván azt mondgya {…} de mikor azt mondgya Dominus, a kezeit ki (C/A 799)

kezeit ki terjeszti, és mikor azt mondgya vobiscum akezeit esze teszi (C/A 799)

{…} Ez által azt akarja meg értetni, hogy az (C/A 799)

magát az oltár elött, mikor azt mondgya Dominus és azután fordul (C/A 799)

szavainak, és hogy meg mutassák azt is hogy mitsoda nagy tisztelettel (C/A 803)

{…} Mert azt fogadgyák hinni valamit az Evangyéliumban (C/A 803)

{…} Mit formában kel mondani azt a hit tételt (C/A 803)

és tudakozván annak az okát. azt felelték az Diaconusok néki, hogy (C/A 805)

áldozatot akart ajánlani az Istennek, azt apap kezében adta, és azt (C/A 806)

azt apap kezében adta, és azt azután az Istennek kelletet ajánlani (C/A 806)

a misének áldozattya, amint már azt meg mondottuk. ugy a nép (C/A 806)

anép maga ajánlotta a mint azt meg mondottuk (C/A 807)

embert, és még tsudálatosabban hoztad azt helyre. engedgyed hogy azon titok (C/A 808)

{…} Azal azt akarják tselekedni amit akristus tselekedet (C/A 808)

{…} Honnét tugyuk mi azt. hogy a kristus meg elegyitette (C/A 809)

2. A kéz mosás jelenti azt a nagy tisztaságot a melyel (C/A 812)

Jobban nem tselekedhetik mint ha azt kéri az Istentöl hogy meg (C/A 813)

Mert akristus maga mondotta hogy azt tselekedgyük az ö emlékezetire. 2 (C/A 814)

{…} Miért mondgyák azt, hogy a szentek emlékezetire. és (C/A 814)

az Anyaszent egy ház mindenkor azt mondotta ez iránt, valamit szent (C/A 814)

mitsoda pap az, aki valaha azt mondotta volna az oltárnál. néked (C/A 814)

szenteket akristusban. távul légyen tehát. azt gondolni, hogy az Anyaszent egy (C/A 815)

1. Amint már azt meg mondottuk másut; apap mind (C/A 816)

az imádságokbol, mi végre mondgya azt az Anyaszent egy ház, példának (C/A 816)

ház, példának okáért fel teszem azt, a melyet mondanak pünkösd után (C/A 816)

Mi azt az urhoz fel emeltük (C/A 818)

hogy annak méltoztasál. adni békeséget., azt tarsd meg, vezérellyed, és egyessé (C/A 820)

nintsen, mindenik közönséges, amint már azt meg mondottuk (C/A 821)

oltalmazván. akülsö üldözésektöl, 2 hogy azt meg tarttsa az igaz hitben (C/A 821)

egyesége ellen támadnak. 4. hogy azt vezéréllye jo pásztorokot adván néki (C/A 821)

tselekedhetik mint ha apapal együt azt el mondgya (C/A 821)

egy házal. a szent Aldozatot, azt is meg mondottuk hogy miért (C/A 824)

anyi szentröl, nem volnaé elegendö azt mondani hogy közönségesen az egész (C/A 824)

meg lehesen felelni erre akérdésre. azt kel meg tudni, hogy régenten (C/A 824)

ajánlani az Istennek, minek elötte azt fel áldozták volna, az áldozatra (C/A 827)

kiért, és a kivel ajánlya azt akristus által az Istennek, hogy (C/A 827)

de nagy alázatoságal, és kerje azt az Istentöl, amit apap kér (C/A 827)

aszók, nagy értelmet foglalnak magokban, azt már meg mondottuk hogy az (C/A 828)

meg áldá, amaga testévéis valtoztatá, azt kérjük tehát, az Istentöl hogy (C/A 828)

áldozatot meg ne vesse, hanem azt el vegye akristuséval együt (C/A 828)

nem volt okoságok, de mostanában azt kérjük Istentöl, hogy az oltáron (C/A 828)

méltó az imádására, azt is kérjük hogy a magunkbol (C/A 829)

{…} Miért kérik azt az Istentöl hogy az oltáron (C/A 829)

által az Anyaszent egy ház azt kéri hogy a kenyér, és (C/A 829)

noha az Anyaszent egy ház azt tudgya, hogy a kristus szavainak (C/A 829)

végben megyen, mind azon által azt kéri, hogy ami meg szentelésünkre (C/A 829)

egy háznak., és szent Basilius azt tarttya hogy ezen imádság. Apostoli (C/A 829)

pedig azok az Isteni szók azt a meg foghatatlan változást tselekedték (C/A 830)

a nép semit nem felel. azt mondám hogy egy nehány saeculumoktol (C/A 830)

Atyánk elött mutatták fel, amint azt meg fogjuk mondani, a kehelynek (C/A 831)

papé,. ezért is kel néki azt ajánlani apapal (C/A 832)

azért tselekeszi a pap. hogy azt meg áldaná. hanem azt akarja (C/A 832)

hogy azt meg áldaná. hanem azt akarja azokal meg mutatni, hogy (C/A 832)

3. Noha az Anyaszent egyház azt hiszi hogy a kenyér a (C/A 832)

mi érettünk, mert mint ha azt mondaná az Istennek, irgalmaz mi (C/A 833)

is bántanok akristust hogy ha azt kérnök az Istentöl, hogy vegye (C/A 833)

áldozattyokot, mert azok arégi áldozatok, azt az áldozatot jelentették. amelyet a (C/A 834)

mi reánk is. mi akik azt avaloságos áldozatot ajánlyuk néked, amelyet (C/A 834)

fiát Isákot. fel Áldozá, és azt mint egy aholtak. közül viszá (C/A 834)

nehéz és titkos hogy akik azt magyarázni akarták ennek elötte kilentz (C/A 835)

ennek elötte kilentz száz esztendövel., azt véghez nem vihették, ki is (C/A 835)

valo értelme ennek az imádságnak azt adgya elönkben, mint ha az (C/A 835)

hogy az Anyaszent egy ház azt hiszi hogy a kristuson kivül (C/A 836)

más arra nem érdemes, hogy azt bé mutassa, azért ugyan akristust (C/A 836)

földön lévö Anyaszent egy háznak azt az Isteni egyeségit, aki akristus (C/A 837)

veri apap a melyét midön azt mondgya minékünk is bünös szolgaidnak (C/A 839)

Mert az Anyaszent egy ház azt tudgya 1. hogy ha az (C/A 839)

mondgya Gratia Dei vita Aeterna azt mi meg érdemelhettyük., de a (C/A 839)

ezeket jól meg lehesen érteni, azt meg kel tudni, hogy régenten (C/A 839)

szentelték, azért hogy szentül költhessék azt, a mit az Isten az (C/A 840)

az Istentöl, mivel amint már azt meg mondottuk valamit apap kér (C/A 842)

meg mondottuk valamit apap kér, azt mind a nép nevében kéri (C/A 842)

mondani, hogy ha a kristus azt nem parantsolta volna (C/A 842)

lehesen felelni erre a kérdesre. azt meg kel tudni hogy régenten (C/A 843)

lévén azt mondám. hogy egyéb Isteni szolgálatokon (C/A 844)

a mi Atyanknak a végin, azt is el mondhatni hogy itt (C/A 844)

anyit tészen mint ha apap azt mondaná. igen is Istenem. az (C/A 844)

hanem az osttyában ami láthato. azt szegik meg, az egész szent (C/A 847)

tselekesznek azolyan helyen. a hol. azt a szokást követik a melyet (C/A 847)

és szentelése légyen nékünk akik azt veszük az örökké valo életre (C/A 849)

fogvást, a harmadik Agnus Deire azt felelik. {…} adgy békeséget nékünk, hogy (C/A 850)

Uram Jesus kristus ki azt mondottad Apostolidnak, békeséget hagyok néktek (C/A 850)

közöt valo békeséget, apap is azt kéri az Istentöl hogy atsok (C/A 851)

hogy soha fel ne bonttsa azt a szent egyeséget, a melynek (C/A 852)

maradoté valamely részetske a Corporálén, azt a paténával nagy tisztelettel fel (C/A 854)

és az alat a chorusban azt az imádságot éneklik a melyet (C/A 855)

A pap a Communiot osztogatván. azt mondotta. Corpus Christi, ez akristus (C/A 856)

vége legyen ennek a Ceremonianak, azt a szokást vették, hogy meg (C/A 859)

uram hogy tiszta szivel vegyük azt, a mit szájjal vettünk és (C/A 859)

vége lévén a misének, apap azt el mondván. az oltár közepire (C/A 860)

{…} E szerént nevezik azt a Ceremoniát, amelyel éll az (C/A 863)

Szent Pál azt mondgya hogy az egész teremtet (C/A 863)

az emberektöl ahejában valoságra forditatnak, azt el is mondhatni hogy fohászkodnak (C/A 863)

akit akarnak exorcizálni, leg elöbször, azt tudtára kel adni apüspöknek, 2 (C/A 864)

a haszontalan kérdéseket; hanem tsak azt kövesse a mi akönyvben vagyon (C/A 864)

kel érteni midön az irás azt mondgya, hogy Melkisedek meg áldotta (C/A 865)

elé hozni, a menyi helyen azt fel talállyuk a szent irásban (C/A 865)

A babonaság volna, ha valaki azt hinné hogy a teremtett állatok (C/A 865)

de az Anyaszent egy ház azt nem hiszi, hogy ezeknek volna (C/A 865)

itt szent pál ahusrol szol, azt akarván velünk meg értetni hogy (C/A 866)

{…} Azon jel által. azt akarják meg mutatni hogy a (C/A 867)

áldani vagy szentelni, leg elöször azt exorcizalya. minek elötte azt meg (C/A 867)

elöször azt exorcizalya. minek elötte azt meg szentellye. mert noha az (C/A 867)

is elég nagy, az Isten azt neki meg engedvén (C/A 867)

léleknek ereje által. meg nyerhesék azt, a mely végre azokot szentelik (C/A 868)

Elöször azt mondám hogy az Anyaszent egy (C/A 869)

Azután azt mondám, hogy némely szentelések az (C/A 869)

magával. hogy meg ne engedgyék azt, hogy olyan oltári ruhakot tegyenek (C/A 870)

az Apostoli traditiobol vettük., ugyan azt onnét is tudgyuk., hogy azoknak (C/A 870)

{…} A romai pontificale azt hadgya hogy midön apüspök az (C/A 871)

jól érteni ezt a feleletet, azt meg kel tudni hogy régenten (C/A 871)

is együt miveltek mindent véle, azt láttyuk szent Pálnál hogy a (C/A 871)

noha azoknak nem tudgyuk, de azt tudgyuk, hogy több ezer esztendönél (C/A 872)

lehet leg régieb szokás. Baronius azt tarttya, hogy 13 János pápa (C/A 873)

füstölöt a harang alá teszi. azt már ennek a resznek a (C/A 874)

az Isten szavait. ez által azt akarják meg mutatni, hogy a (C/A 874)

köteleségeket, és öket atemplomban gyüjtik, azt mindenek tudgyák.. hogy ez a (C/A 874)

az Istennek irgalmaságát kérik, ezel azt akarják hogy minek elötte az (C/A 875)

az Évangyeliumot énekelik. a mely azt mondgya, hogy Maria akristus lábainál (C/A 876)

vala az Isten igéjit. ebböl azt tanulhattyuk hogy a leg föveb (C/A 876)

örizésére., áldgya, és szentellye meg azt a templomot. és az óltárt (C/A 879)

körül járván az oltárt füstöli azt mind adig. valamég az oltár (C/A 882)

hogy áldgya és szentelye meg azt az oltárt. a melyet meg (C/A 883)

az oltár mellé megyen., és azt meg füstöli, az imádságot el (C/A 883)

Istennek áldását kéri az oltárra, azt el végezvén az oltárhoz valo (C/A 883)

féle nagy munkáihoz, meg akarja azt velünk értetni, hogy szenvedésel kel (C/A 885)

templomba. ameg szentelése után., ezel azt akarják velünk meg értetni, hogy (C/A 885)

Már azt meg mutattuk mikor az oltárol (C/A 885)

és hogy idegenek vagyunk eföldön, azt mondgya. hogy ugy vagyunk eföldön (C/A 885)

a keresztnek tudomanyát. szent János azt mondgya látásiban (C/A 885)

{…} Az által azt akarják velünk meg értetni hogy (C/A 886)

a szoroság miat, de ebböl azt is tanulhattyuk, hogy akristus, az (C/A 886)

{…} Jelenti azt, hogy a kristus a kereszttye (C/A 887)

{…} Az oltár amint azt meg mondottuk szent János (C/A 887)

{…} Már azt másut meg mondottuk hogy az (C/A 889)

hatalma azokon a kikre hintik azt a vizet, hanem a szent (C/A 890)

elegyitvén ezt a két félét,. azt kéri az Istentöl azoknak, kik (C/A 890)

és hogy mitsoda szándékal tselekeszi azt az Anyaszent egy ház (C/A 892)

{…} Már azt szokásban láttyuk az Anyaszent egyházban (C/A 892)

szentek litaniáinak ezert is nevezik azt az imádságot, amelyet már régtöl (C/A 893)

{…} Azal azt akarják meg mutatni, hogy a (C/A 896)

{…} Azal azt akarják, hogy a hívek mindenüt (C/A 896)

réa kel emlékezni hogy azIsten azt akarja hogy ötet lélekben és (C/A 896)

hogy leg gyakraban gyalog szokták azt meg járni a fáradság penitentziául (C/A 897)

vigyazni, roszul tselekednék hogy ha azt el mulatná azért hogy áítatoságanak (C/A 898)

belsö képen ötet meg banttyák. azt el felejtvén, hogy az Isten (C/A 898)

{…} E szerént kel azt mondani akereszt vetés után, a (C/A 899)

tselekedgyem, és adgy kegyelmet hogy azt vegben vigyem, vagy valamely más (C/A 900)

köteledzük magunkot a számhoz hogy azt tartanok., hogy bizonyos számu pater (C/A 901)

{…} Az Anyaszent egy ház azt jová hagyaé vagy tsak el (C/A 902)

iránt példát láthatni aszent irásban., azt láttyuk hogy a keszkenök melyek (C/A 902)

és az olvasokot; szent Ambrus azt bizonyittya hogy a szent Gervasius (C/A 902)

rosz az Anyaszent egy ház azt nem tilttya, nem is parantsolya (C/A 902)

is parantsolya, hogy ha pedig azt látná hogy anép együgyüsége anyira (C/A 902)

reliquiak elött, nékünk eszünkben juttattyák azt a fényes boldog és örökké (C/A 903)

Evangyéliumot olvasanak mind azokra kik azt áitatoságbol kiványák (C/A 903)

mind igen régi szokás, és azt igen jová hagya az Anyaszent (C/A 903)

szoval az Anyaszent egyház tsak azt hagya jóvá., és tsak azt (C/A 903)

azt hagya jóvá., és tsak azt parantsollya, a mi az Evangyéliumal (C/A 903)

hogy pediglen el lehesen érni azt a boldogságot, szükséges hogy az (C/A 905)

dolgot tselekednének a parochiában. de azt harag és boszu állás nélkül (C/A 905)

annak aboldogságnak uttyára tehesen., hogy azt nekünk meg érdemelhese és hogy (C/A 907)

meg érdemelhese és hogy mi azt el érhesük., ugyan erre valo (C/A 907)

ezekböl ugy tettzik mint ha azt akarnád ki hozni hogy az (C/A 907)

a menyiben ez az élet azt meg engedi, és mi ád (C/A 908)

és hogy mitsoda készülettel kel azt fel venni 52 (C/A 911)

és hogy mitsoda szándékal tselekeszi azt az Anyaszent egy ház. 530 (C/A 918)

meg találni ezen táblábol tsak azt kel meg keresni hogy azon (C/A 919)

esztendöben mi volt avasárnapi betü. azt pedig a harmadik táblában meg (C/A 919)

eszerént kel tselekedni. példának okáért azt akarják meg tudni, hogy 1693 (C/A 922)

11 18. 25 hetfü volt., azt is meg mutattyák hogy ugyan (C/A 922)

10 dik 7bris. 1683 ban azt akarják meg tudni hogy a (C/A 924)

számok között 10 kel keresni, azt meg találván, meg kel nézni (C/A 924)

Erdélyben nagy föld indulás volt. azt akarják meg tudni hogy a (C/A 924)

vétkiröl és hogy mik követték azt a vétket. 27 (C/B 929)

annak esztelennek kellene lenni aki azt tagadná, vagy. abban kételkednék. A (C/B 937)

vagy. abban kételkednék. A bolond azt mondgya az ö szivében hogy (C/B 937)

Ezeket a szokot. a bolond azt mondgya az ö szivében.. fel (C/B 937)

bolondság annyira viszi valakit hogy azt mondgya, hogy nincsen Isten., az (C/B 937)

az az. hogy az esztelen azt akarná hogy ne volna Isten (C/B 937)

meg romlot szive arra hogy azt mondgya, Nincsen Isten. de hejában (C/B 937)

elméjében fel jegyezve., hogy lehetetlen azt ónnet ki törölni (C/B 937)

Micsoda okoságokkal hitethettyük el mi azt magunkal hogy egy Isten vagyon (C/B 937)

{…} Azon azt értem. hogy az Isten a (C/B 938)

Az Istenségnek bé oltása cselekszi azt. hogy soha ollyan nép nem (C/B 938)

ironak okoságát. esztelenség is volna azt mondani., hogy ezek törtenet szerént (C/B 938)

{…} Azon azt értem. hogy az Isten meg (C/B 939)

{…} Az Isten az, aki azt mondá mojsesnek. Én vagyok az (C/B 939)

abbol következik hogy ö veghetetlen. azt hivják pedig véghetetlennek. a mi (C/B 939)

csak magátol éll, és marad., azt senki meg (C/B 939)

{…} mit értesz azon. mikor azt mondod hogy az Isten egyedül (C/B 940)

{…} Mit értesz azon mikor azt mondod hogy az Isten lélek (C/B 940)

{…} mit értesz azon mikor azt mondod hogy az Isten örökké (C/B 940)

{…} Mit értesz azon mikor azt mondod hogy az Isten véghetetlen (C/B 940)

{…} Mit értesz azon mikor azt mondod hogy az Isten el (C/B 940)

{…} Mikor az irás azt mondgya hogy az Isten meg (C/B 940)

Isten meg haragudot, ezzel csak azt akarja velünk meg értetni, hogy (C/B 940)

képen azö igasságának erejét, de azt nem kel gondolni hogy ö (C/B 940)

amint néki tettzik. ha szinte azt a változást az irás bánásnak (C/B 941)

irás bánásnak mondgya is. de azt csak azért mondgya. hogy jobban (C/B 941)

{…} Mit értesz azon mikor azt mondod hogy az Isten mindent (C/B 941)

{…} Mit értesz azon. mikor azt mondod hogy minden az Istenen (C/B 941)

{…} Azt értem hogy mindeneket ö teremtett (C/B 941)

{…} Mit értesz azon mikor azt mondod hogy mindeneket az Isten (C/B 941)

{…} Mit értesz azon mikor azt mondod, hogy mindeneket az Isten (C/B 941)

{…} mit értesz azon mikor azt mondod hogy az Isten. vezérel (C/B 941)

{…} Miért mondod azt hogy lehetetlen hogy több legyen (C/B 942)

volt., azt minden tudgya. mitsoda nagy bajjal (C/B 943)

embereket, ebböl apéldábol meg üsmérhettyük azt az igazságot, melyet sz.pál (C/B 943)

{…} El mondhatnié azt okoságal., hogy az Isten három (C/B 943)

az Isten mondotta valamely dolgot., azt hinni kel. akár lehesen. akár (C/B 943)

akár lehesen. akár ne lehessen azt meg fogni, mert aki mas (C/B 943)

amelyeket mi meg nem foghattyuk., azt kel azért meg visgálni, hogy (C/B 943)

amidön abban bizonyosok vagyunk, hogy azt az Isten nyilatkoztatta ki., valamint (C/B 943)

tsak homályosan látunk., mikor pedíg azt a boldogságot el érjük. akor (C/B 944)

a szent lélek is cselekszi azt (C/B 945)

a feleletet meg lehesen érteni. azt kel meg tudni. hogy noha (C/B 946)

{…} Az irás azt mondgya hogy hatt nap alat (C/B 946)

{…} Igen is. az irás azt sok helyen mondgya de Mojses (C/B 947)

{…} miért mondod azt. hogy az angyalok lelkes állatok (C/B 947)

{…} Miért mondod azt. hogy az angyalok értelmes teremtett (C/B 947)

{…} miért mondod azt. hogy az angyalok. nem azért (C/B 947)

keveset fog tartani, mert akristus azt el fogja oltani, az ördögöket (C/B 950)

{…} Miért mondod azt hogy az ember okos teremtett (C/B 950)

ö testét. és meg elevenitette azt a testet., okos lelket adván (C/B 951)

meg halhatatlan lélek. az Isten azt ugy teremtette hogy az emberi (C/B 951)

{…} Hogy tudgyuk mi azt hogy a mi lelkünk lélek (C/B 951)

szent irásbol. Az okoság pedig azt tanyittya. hogy ha alélek. lelki (C/B 951)

nem mindnyájan a szent atyák. azt tanittyák., hogy az Isten teremti (C/B 952)

paradicsomba hogy ót lakjék. és azt mivellye (C/B 953)

a feleletet meg lehesen érteni, azt meg kel tudni. hogy az (C/B 953)

Adámnak, es Évának. cselekedni.? hogy azt a boldogságot el érhették volna (C/B 954)

hogy hogy tudhatták volna ök azt hogy eszerént kelletet volna cselekedniek (C/B 954)

szépségit. 2. Egész szabadságban lévén. azt cselekedhették. amit akartak, és az (C/B 955)

életet. de a mellyek nelkül azt el nem érhették volna 5 (C/B 955)

vétkiröl. és hogy mikk követték azt a vétket (C/B 955)

{…} kigyó képiben öltözék. és azt mondá évának. hogy ha abbol (C/B 955)

{…} Irigységböl, hogy azt a boldogságot a mellyért teremtettek (C/B 956)

nem türköztethetvén magát. meg akará azt is probálni. ha ollyan kedves (C/B 956)

{…} Magokat mezitelen látván. azt szégyenlék, és fige fának levelével (C/B 956)

3. El veszték azt a hatalmat. a melyet az (C/B 957)

4. Az. Isten azt mondá az embernek, hogy a (C/B 957)

volna avétket. nem hogy még azt siratták volna., meg sem üsmerték (C/B 959)

az emberek. látván szükségeket, suhajttsák azt a meg váltot. és aztot (C/B 961)

e földön. {…} végtire. az Isten azt akarta. hogy önnön magok. a (C/B 961)

el hagyatatot meg romlását. és azt is. hogy nem volt tökélletes (C/B 963)

volt a messiásnak kegyelme, hogy azt lehessen mivelni, amit a természet (C/B 963)

kik magokot el vesztették, jelentették. azt,. a mit maga a messiás (C/B 963)

esztendönél, és mivel az Isten azt akarta. hogy ö töllök szaporodgyék (C/B 964)

és sethnek aneveket., és közönségesen azt tudgyuk, hogy ádámnak sok számu (C/B 964)

mennyei városhoz tartozni; sz. pál azt mondgya hogy elöször a mi (C/B 965)

4. az irás azt mondgya. hogy az Isten meg (C/B 966)

nem vesztené a világot., és azt akará. hogy igeretének jelül lenne (C/B 969)

egy tornyot kezdének épitteni. és azt akarák. hogy az a torony (C/B 969)

hogy azt a tornyot bábel tornyának nevezék (C/B 969)

az, a teremtet állatoknak adák azt a tiszteletet. a melyet csak (C/B 970)

ajándékokot ada atöb fiainak., és azt sem akará. hogy a többi (C/B 972)

{…} jelenté azt a szövettséget. melyet tett sok (C/B 972)

lesz részek, és az Isten azt akarja, hogy az ollyanok kik (C/B 973)

A ki azt akarja meg tudni. hogy micsoda (C/B 973)

ötet szereté, noha még akor azt nem érdemlé (C/B 975)

a többi, de az Isten azt akará. hogy el lennének széllyedve (C/B 976)

eredeti. nem ollyan bizonyos, némellyek azt tarttyák, hogy a jákob nagy (C/B 977)

a hebreica nyelv szerént, hebreus azt teszi, tul valo. mert ábrahám (C/B 977)

meg tudgyák eredetit, mint ha azt mondották volna, hogy az euphrátes (C/B 977)

és miért nem birák hamaréb azt a földet (C/B 977)

{…} mert meg tudá azt. hogy az éhségnek, hét esztendeig (C/B 978)

éhségnek, hét esztendeig kellene tartani. azt is meg hallá., hogy az (C/B 978)

mint a töb fiait. ezek azt meg irigyelvén meg akarák ölni (C/B 978)

meg nem engedé, és juda. azt tanácsolá. hogy adnák el akereskedöknek (C/B 978)

{…} az Isten parancsolattyábol. azt hagyá nékik, hogy mindenik kérjen (C/B 980)

a szomszédgyátol., ezüst, arany portékát, azt meg cselekedék, az egyiptiusok pedig (C/B 980)

2. mojses azt parancsolá nékik. hogy az elsö (C/B 980)

3. azt parancsolá nékik, hogy minden esztendöben (C/B 981)

illenének, meg szabadulásoknak emlekezetire, hogy azt a bárányt, husveti báránynak neveznék (C/B 981)

Az Isten azt akará. hogy minden esztendökben, ennek (C/B 981)

igen is, mert az Isten azt akará, hogy az izraélitaknál, minden (C/B 981)

{…} hogy meg büntesse azt a hitetlen nemzetet, mind azért (C/B 981)

{…} jelenté azt, a mi történék. akristus halála (C/B 983)

{…} akristust, jelentették. aki is azt mondgya. hogy ugy mehetünk mennyekben (C/B 985)

mely meg édesiti nyomoruságinkot, és azt a lelki vizet; melyet kel (C/B 985)

{…} jelenté. azt a viaskodást, a melyel kel (C/B 986)

illyen vala a törvény. mely azt hagyá. hogy minden hetedik esztendöben (C/B 988)

szükséges vala, iga alá vetni azt a népet, mivel az a (C/B 988)

{…} jelenté azt. a mit cselekedék. a szent (C/B 989)

en lelkemet adom belétek., és azt cselekszem. hogy az én parancsolatimban (C/B 989)

{…} a szent lélek azt akará velünk meg értetni az (C/B 990)

{…} azt gondolák hogy mojses meg holt (C/B 993)

{…} látván azt a fertelmes cselekedetit anépnek., el (C/B 993)

jelenté a sidok vakságát, és azt a fedelet., a mely nem (C/B 994)

és meg bünteté azokot., kik azt eröszakoson akarák magoknak tulajdonitani (C/B 995)

{…} azt mondák. hogy az igen jó (C/B 995)

hogy olly hatalmas nemzet birja azt a földet, akit lehetetlen volna (C/B 995)

kezdének, és mojses ellen támadának, azt kivának hogy inkáb apusztában halnának (C/B 995)

{…} képzelé azt a büntetést, amelyel némelykor. láthato (C/B 997)

{…} azt mondád, hogy hat száz ezer (C/B 997)

eset akor mojses, elég ahogy, azt a vizet, ellen mondás vizének (C/B 998)

meg, büntetésül pedig. az Isten azt mondá néki. hogy meg látná (C/B 998)

fertelmes rut tanacsot ada akirálynak., azt tanácsolá tehát akirálynak, hogy küldene (C/B 999)

a király, könnyen meg gyözheti azt a népet, a tanács tettzék (C/B 999)

izraéliták. azt soha meg nem tudhaták. hol (C/B 1000)

{…} azt mondád. hogy mojses nem vivé (C/B 1000)

adá és osztá el nékik azt a földet hogy birják, mit (C/B 1000)

vélek. meg romlásokot. és rabságokot. azt is meg mutatá nékik. hogy (C/B 1000)

{…} azt fogadák. hogy josuénak engedelmeskedni fognak (C/B 1000)

igen sok vala de ök azt mind meg gyözék. josué vezérlése (C/B 1000)

mind meg ölék, anépeket., kik azt a földet birák (C/B 1000)

azok anépek, kik birják vala azt a földet, hogy egy sem (C/B 1000)

vettete reája. és mindenik nemzettség azt a részt vevé el., a (C/B 1001)

az Isten adná mindenik nemzettségnek azt a tartományt, amely az osztásban (C/B 1001)

3. hogy azt észre vegyék. hogy ha szinte (C/B 1001)

4. hogy azt észre vegyék., ugy a keresztényekis (C/B 1001)

esének. valamint mojses, és josué azt nékik meg jövendölték vala (C/B 1002)

az Isten önnön maga., valamint azt meg is mondatá az izraélitáknak (C/B 1002)

izraéliták. az Isten rendelése ellen, azt kivánák hogy királlyok legyen (C/B 1003)

aztot nem tudgyuk. valoságosan. kik azt tarttyák hogy meg. kik azt (C/B 1004)

azt tarttyák hogy meg. kik azt hogy nem (C/B 1004)

{…} azt hogy ajerusálemi templomot épité, annál (C/B 1004)

még addig nem láttak volt. azt is el mondhatni. hogy a (C/B 1004)

Salamon azt akará. hogy annak az épületnek (C/B 1004)

{…} jelenté azt a lelki épületet; melyet a (C/B 1005)

kel lenni. és hogy jelenttse azt azörökös voltát. annak a lelki (C/B 1006)

el idegenité, esztelenül, az Isten azt meg engedé igasságábol, tiz nemzettség (C/B 1006)

vetésekre. se becsületekre., egyedül csak azt keresték. hogy az Istennek engedelmeskedgyenek (C/B 1010)

jövendölék meg, hanem még közönségesen azt is meg jövendölék. hogy az (C/B 1011)

{…} jelenté azt. amit kel cselekedni akeresztényeknek., nem (C/B 1015)

hogy viszá mehetnek judéában., közönségesen azt tarttyák. hogy ennek idejében forditták (C/B 1015)

sidokal meg akará változtatni vallásokot., azt a szent embert éléázárt erre (C/B 1016)

sidok hasonlot tartottak., az Isten azt parancsolta vala nékik. hogy békeségel (C/B 1016)

az irás eztet adgya elönkben., azt is fel teszi, hogy az (C/B 1017)

a melynek pilátus vala gubernátora., azt is el mondhatni, hogy csak (C/B 1018)

vannak ollyan auctorok. akik azt tarttyák. hogy a mit joseph (C/B 1021)

nevezék az ollyan sidokot, akik azt tarttyák vala., hogy a nagy (C/B 1022)

hérodes messiás volt, némellyek pedig azt tarttyák., hogy a herodianusokon. azokot (C/B 1022)

népinek., mondgya sz ágoston., de azt sem tagadhatni mondgya ez a (C/B 1022)

halálát nem tudgyuk, hanem csak azt tudgyuk. hogy papja volt amagosság (C/B 1023)

{…} Tudgyuké mi azt bizonyoson. hogy a Messiás a (C/B 1024)

A sidok magok meg vallák azt, hogy nem volna királyok hanem (C/B 1025)

volna jerusálemet., a sidok mindnyájan azt tartották hogy a Messiás felöl (C/B 1026)

valo gyülölségböl. de még is azt soha véghez nem vihették (C/B 1026)

nem az elsö háznak dicsösége. azt mondgya a seregeknek ura, és (C/B 1028)

Abban, hogy ez a profétia azt mondgya hogy a Messiás. kevés (C/B 1028)

mely vala nékik el jövetelére. azt nevezik kivánságnak, valamint azt szokták (C/B 1028)

jövetelére. azt nevezik kivánságnak, valamint azt szokták mondani. hogy a száraz (C/B 1028)

{…} Mit értesz azon. mikor azt mondod. hogy a kristus. Isten (C/B 1030)

meg egyezésekböl; akét természetnek külömbségekért. azt kel némelykor mondani. a kristus (C/B 1030)

csak egyedül. a Fiurol lehet azt mondani. mivel csak egyedül az (C/B 1031)

természet meg edgyezet., még is azt ne lehesen mondani hogy az (C/B 1031)

felyül haladgyák ami értelmünket., de azt erösen kel hinnünk, mert az (C/B 1031)

sokan a szent Atyák közül azt tartották. hogy házasok voltak. de (C/B 1032)

vannak meg sokan a kik azt tarttyák hogy csak jegyben voltanak (C/B 1032)

Istennek csudálatosan valo rendelésiböl. aki azt akará (C/B 1032)

{…} Mit értesz azon mikor azt mondod hogy a kristus a (C/B 1033)

az emberekhez valo szeretete cselekedte azt., hogy az Istennek fia emberi (C/B 1033)

kelletet életét keresni. Az irás azt mondgya hogy mester ember volt (C/B 1034)

üzöt. sokan az atyák közül azt tarttyák, hogy áts mester volt (C/B 1034)

cselekedé ö azt, az Isten meg akará mutatni (C/B 1035)

lészen. és bethlehembe fog születni. azt a laistromot pedig a melyben (C/B 1035)

A proféták meg mondották volté azt, hogy az egész világ békeségben (C/B 1035)

ollyan formában tészi ki. hogy azt az anyaszent egy ház. a (C/B 1035)

{…} Közönségesen azt tarttyák hogy a kristus születése (C/B 1036)

a templomba marada, az annya azt észre nem vette. hanem minek (C/B 1037)

hogy micsoda engedelmeségel tartoznak szüléjekhez, azt is el lehet hinni hogy (C/B 1037)

napig marada étel nélkül, töltvén azt az idöt tsak az imádságban (C/B 1039)

után. a kristus. meg éhezék. azt meg is engedé hogy az (C/B 1039)

jánost a fogságban. a kristus azt meg tudván. judeát el hagyá (C/B 1040)

bünös aszszony. a ki felöl azt tarttyák hogy mária magdolna lett (C/B 1041)

edgyezésének. természet szerént kelleték hinteni azt a fényeséget. és dicsöséget a (C/B 1042)

ö szenvedésit. 3. meg akará azt is mutatni, hogy hamisan vádolnák (C/B 1043)

Istennek. Ez a szó hosánna., azt tészi némellyek szerént. szabaditts meg (C/B 1044)

három szor meg tagadná, de azt is mondá. hogy penitentziát fog (C/B 1044)

a getsemáne kertbe mene. tudván azt, hogy judás oda menne utánna (C/B 1044)

lenni halála közelgetésekor, holot ö azt sokszor elöre meg mondotta volt (C/B 1044)

elöre meg mondotta volt., ö azt buzgoságal is várta. és ö (C/B 1044)

{…} Mi érettünk cselekedte azt mondgya szent ágoston: mert magára (C/B 1044)

meg akará az által. mutatni azt is akristus., hogy valoságos halando (C/B 1045)

nem lehet tudnunk. hanem csak azt tudgyuk. hogy csötörtökön késön estve (C/B 1045)

pénzen adgyák el. és hogy azt a pénzt. atemplomban fogják tenni (C/B 1045)

{…} Zakariás azt meg mondotta volt. hogy meg (C/B 1046)

közöt. az öttven harmadik részben. azt meg lehet latni világosan. és (C/B 1046)

Akkoron azt kérdik tölle micsoda sebek ezek (C/B 1047)

férfiu ellen ki nékem társam, azt mondgya a seregeknek ura. verd (C/B 1047)

a kristusnak valoságosan Istenségét. hanem azt mutasd meg már nékünk. hogy (C/B 1047)

elsö holnapnak hold tölttyekor üllötték. azt pedig minden tudhattya hogy a (C/B 1048)

akiközüllök arrol irt volna., de azt kételkedésben nem lehetne venni. az (C/B 1048)

a kérdésre meg felel., mivel azt (C/B 1048)

{…} szent Ágoston azt tartotta hogy ismét meg holtanak (C/B 1049)

{…} Azért választá azt a halált. 1. hogy jobban (C/B 1049)

minek elötte a penitentzia tartásal azt helyre hozhatták volna (C/B 1050)

mindenhato., de néki jobnak tettzet azt az utat választani. amelyet azö (C/B 1050)

ennek az igasságnak pedig rendi. azt hoza magával. hogy a vétek (C/B 1050)

hogy ha pedig az Isten. azt meg bocsátotta volna elég (C/B 1050)

{…} Mit értesz azon., mikor azt mondod hogy a kristus meg (C/B 1051)

oly edgyes vala mindenikével. hogy azt ahalál edgyikétöl sem választhatá el (C/B 1051)

Egy nehány féle képen lehet azt érteni. 1. a poklon, közönségesen (C/B 1052)

közönségesen. a szent irás szerént azt a helyet értik. a hol (C/B 1052)

2. Némelykor ezen a szón. azt a helyet is lehet érteni (C/B 1052)

3. A limbust. azt az alá valo helyet, a (C/B 1052)

kristus testét., hogy el temese. azt meg nyervén. Nicodemus nevü tanitványal (C/B 1052)

örizöket. tennének. a koporsohoz, azIsten azt ugy rendelé, hogy annál nagyob (C/B 1052)

vett az égben. és aföldön, azt is parancsollya nékik hogy mennének (C/B 1053)

a szent Léleknek nevében. Azután. azt igéré nékik, hogy velek lenne (C/B 1053)

testböl áll. hanem aszent lélek azt akarja nékünk azáltal jelenteni, hogy (C/B 1053)

{…} Miért mondgyák azt. hogy a kristus üll az (C/B 1053)

{…} Az által az irás azt akarja velünk meg értetni. hogy (C/B 1054)

{…} Miért mondod azt. hogy a kristus menyben valo (C/B 1054)

boldogságunk, de hogy el érhessük azt a boldogságot. a kristus Jesust (C/B 1055)

dolgot nem tanulhatunk. szent pál azt mondgya hogy a töb tudományokot (C/B 1055)

{…} Miért mondod azt, hogy a kristus képe. az (C/B 1055)

{…} Miért mondod azt., hogy a kristus. az ö (C/B 1055)

{…} Miért mondod azt, hogy mindenek a kristus altal (C/B 1056)

ö teremtette a világot, és azt amaga dicsöségire teremtette. mert az (C/B 1056)

békéltetvén. az embert az Istenel, azt cselekedte. hogy az ördögnek. nincsen (C/B 1057)

{…} Miért mondod azt. hogy az Isten minden teremtett (C/B 1057)

pál. ami békeségünknek nevezi., és azt mondgya. hogy el rontotta halálával (C/B 1057)

nevezni bennünket, és szent pál azt mondgya, hogy a kristus elsö (C/B 1058)

népek világossága lészen. az évangyelium azt mondgya. hogy a kristus az (C/B 1059)

{…} Mojses adgya néki azt a nevet. mondván a sidoknak (C/B 1059)

profétát fog közöttetek támasztani, azért azt halgasátok. és néki engedelmeskedgyetek (C/B 1059)

{…} A kristus azt maga. mondgya., meg akarván velünk (C/B 1059)

{…} Ö azt maga mondgya, Én vagyok a (C/B 1059)

{…} A kristus azt maga mondgya. és ö utánna (C/B 1060)

a kire esik. el ronttya azt. {…} szent péter meg mondá a (C/B 1060)

a melyet el vetettek., de azt a szegelet fejévé. tették (C/B 1060)

szöllö veszszö. és meg szárad, azt öszve szedik., a tüzben vetik (C/B 1061)

az élet. szent pál is azt mondgya, hogy a kristus a (C/B 1061)

a mondását érteni szent pálnak. azt meg kel tudni, hogy egy (C/B 1061)

pál tanyit minket. aki is azt mondgya. hogy mi, a kristus (C/B 1061)

az a lélek bennunk lakozik. {…} azt mondgya. hogy már nem mi (C/B 1061)

éll, én bennem. meg másut azt mondgya. meg holtatok., és a (C/B 1061)

rejtve. a kristusal az Istenben. {…} azt is mondgya hogy a kristus (C/B 1061)

a nevet. és szent péter. azt mondgya, hogy akristus ami lelkeinknek (C/B 1062)

ami lelkeinknek, pásztora és püspökje, azt könnyü által látni. hogy hány (C/B 1062)

pilátus elött, és szent pál azt mondgya. hogy ö. az igasságnak (C/B 1062)

kegyelméböl a hitet, ö tészi azt tekélletessé. és ö is tartattya (C/B 1063)

tekélletessé. és ö is tartattya azt meg velünk mind végig (C/B 1063)

{…} Miért mondod azt hogy a kristus lészen a (C/B 1063)

több apostolok is mondgyák. akristus azt mondgya. hogy aki és utánnam (C/B 1063)

Meg másut azt mondgya. nem nagyob atanitvány a (C/B 1063)

Szent pál azt mondgya; hogy akiket elevé meg (C/B 1063)

szent jános azt mondgya. hogy hasonlo életet kel (C/B 1064)

látunk a szent irásban, mint azt. hogy a kristust kövessük mindenben (C/B 1064)

visgálni mind külön külön., de azt most nem cselekeszük, mivel még (C/B 1064)

fogunk szollani., hanem itt csak azt mondgyuk közönségesen, hogy az évangyéliumban (C/B 1065)

táblára. irott törvényt, az Isten azt akará, hogy a szent lélek (C/B 1066)

{…} Ök azt azért is vevék. hogy azt (C/B 1067)

azt azért is vevék. hogy azt közöllyék ajándékival. és hasznaival. együt (C/B 1067)

sengéjit a kereszttségbe. de föképpen azt veszik a bérmálás szenttségében (C/B 1067)

szent lélek a hivekben. kik azt veszik (C/B 1067)

de nem adgya nékik mindenkor azt a nagy tudományt. és a (C/B 1067)

joel proféta meg mondotta volt azt a nagy dolgot., a melyet (C/B 1067)

az apostolok lábaihoz tevék, hogy azt ki osztogatnák azoknak. kik szükségben (C/B 1068)

talála más módót abban hogy azt meg gátolhassa. és eleit vehesse (C/B 1069)

gátolhassa. és eleit vehesse., mint azt, hogy meg tilttsa büntetés alat (C/B 1069)

De azt jó meg tudni, hogy mind (C/B 1073)

valamelyik üldöztetések nékül. a mint azt meg fogjuk mutatni,. és ezek (C/B 1073)

irás ahegyhez hasonlittya., a kristus azt mondgya (C/B 1074)

az Anyaszent egyháznak. szent pál azt mondgya hogy a szent lélek (C/B 1075)

hiszem az Anyaszent egy házat., azt nem kel hinni a mit (C/B 1075)

láttyuk a láthato társaságot. és azt hiszük, hogy az a társaság (C/B 1075)

szerént. a kristust látták., de azt hinni kelletet, hogy ö légyen (C/B 1075)

{…} Négy féle jelekböl lehet azt meg üsmérni. a mellyek a (C/B 1075)

akikre nem illik. hamis ecclesia. azt pedig meg mutattyuk. hogy csak (C/B 1075)

különös hitet akartak tartani: mivel azt akarja hogy az egész tagjai (C/B 1076)

{…} minek nevezik azt az egyeséget. amely az anyaszent (C/B 1077)

tarttyák., vagy ha el vesztvén. azt penitentzia tartásokal viszá nyerik., és (C/B 1077)

meg felelhessek erre a kérdésre., azt meg kel tudni., hogy a (C/B 1078)

a kik nem akarják hinni azt. amit az anya szent egy (C/B 1079)

{…} Igen is szent, azt mondgya szent pál. hogy a (C/B 1079)

önnön magát. adta érette. hogy azt meg szentelné., meg tisztitván aviznek (C/B 1079)

az anyaszent egy ház. csak azt a tiszta tudományt tanittya hitt (C/B 1080)

álván., meg szenteli azokot kik azt követik (C/B 1080)

{…} Honnét tudgyuk mi azt: hogy az anyaszent egy ház (C/B 1080)

két modgya vagyon annak hogy azt meg lehessen üsmérni, az elsö (C/B 1080)

és tudatlanok volnánaké? azok kik azt tartották, hogy ki ki a (C/B 1081)

és hogy soha az ördög azt el nem ronthattya. se tévelygésben (C/B 1081)

igazság tisztaságal prédikáltatik. tehát mindenkor azt is fogja tanyitani, a mit (C/B 1082)

szenteké tészi tehát azokot, kik azt követik (C/B 1083)

mivel, az anyaszent egy ház azt tanyittya a mit a kristus (C/B 1083)

nem volt. vagy azért. hogy azt szán szándékal el hagyta, vagy (C/B 1084)

ezt meg mondottuk. a kristus azt világosan tanittya., hogy a kik (C/B 1084)

különös társaságot csinalnak., szent pál azt mondgya hogy Az Eretnektöl. egy (C/B 1084)

mert mint hogy a kristus azt igérte, hogy mindenkor az anyaszent (C/B 1084)

az anyaszent egyházal lészen. és azt szüntelen fogja segitteni az igazságnak (C/B 1084)

büntetést., az szent irás pedig azt mondgya, hogy azok. kik az (C/B 1085)

többen vannak. az elsöknél, de azt el mondhatni,: hogy az anyaszent (C/B 1085)

fö képpen a pásztorokét: és azt mondani, hogy meg romlot az (C/B 1085)

nem engedi., mondgya szent agoston., azt. a mi ahit, és ajó (C/B 1086)

a melyet keservesen nézi. de azt mindenkor nem lehet meg orvoslani (C/B 1086)

{…} Miert mondad azt. hogy az anyaszent egy ház (C/B 1087)

{…} Miért mondod azt hogy csak egyedül az anyaszent (C/B 1087)

{…} mert azt hiszi, és tanittya valamit az (C/B 1087)

hogy az anyaszent egy ház. azt hiszi. és tanittya. valamit az (C/B 1087)

{…} Hogy mondod azt. hogy az anyaszent egy ház (C/B 1087)

alitatot fel. holot azt meg mutatád., hogy még a (C/B 1088)

{…} Micsoda értelemel mondhatni azt, hogy az apostolok álittották fel (C/B 1088)

kristus parancsolattya szerént., akristus pedig azt igérte., hogy világ végi-ig abbol (C/B 1088)

nem szakadhat., és a kik azt tanitották., valamint a protestánsok., hogy (C/B 1088)

valo embereket támaszon fel, akik azt ismét fel állittsák, az illyenek (C/B 1088)

az anyaszent egyházat el hadták, azt mondgyák (C/B 1088)

lesztek is. A szent lélek azt elöre tudta. hogy lesznek ollyanok (C/B 1089)

{…} Igen is. szent pál azt mondgya., hogy a kristus. az (C/B 1089)

nyilván az igazságot. meg aláb azt mondgya szent ágoston, hogy én (C/B 1090)

Azok tehat akiknek engedelmeskedtem., amidön. azt mondották:. hidgy az Évangyéliumnak, miért (C/B 1090)

engedelmeskedném. ugyan azoknak. a midön azt mondgyák nékem, ne hidgy a (C/B 1090)

2. A kristus azt mondotta szent péternek. Te vagy (C/B 1092)

meg egyeznek., akik erröl irtak., azt bizonyoson tudták. nem is mértek (C/B 1092)

{…} Honnét bizonyittod azt meg. hogy a protestansok. és (C/B 1093)

{…} könnyü azt meg bizonyittani. hogy a protestánsok (C/B 1093)

lenni, abban azidöben minden keresztények azt vallották a Constántinápolyi Conciliummal. valamit (C/B 1093)

1. A protestánsok azt nem tagadhattyák. hogy a midön (C/B 1093)

a reformatorok magok sem tagadgyák, azt sem tagadhattyák. hogy az anyaszent (C/B 1093)

kel lenni, mert a kristus azt meg igérte. és mindenkoron edgynek (C/B 1094)

ugy mondották valamint mások, aki azt mondgya. hiszem hogy az anyaszent (C/B 1094)

és apostoli.. meg vallották tehát azt. hogy volt akor avilágon. ollyan (C/B 1094)

négy jel., el is hagyták azt az anyaszent egyházat,, akár micsodás (C/B 1094)

egy háztol valo el válásoknak., azt mondgyák. hogy az anyaszent egyház (C/B 1094)

nem vádolta volna., és aki azt ne tartotta volna maga felöl (C/B 1094)

{…} Minek elötte el végezzed azt. ami aprotestánsokot illeti. meg mutadhatnádé (C/B 1095)

ami aprotestánsokot illeti. meg mutadhatnádé azt egy kevés szoval, hogy az (C/B 1095)

edgy, az anyaszent egy ház. azt már meg mutattuk, hogy csak (C/B 1095)

ö magok ellene mondanak. tartván azt., hogy az anyaszent egy ház (C/B 1095)

egy házátol váltanak el. tsak azt az idöt visgállyuk meg. a (C/B 1096)

rendet a romai után., még azt is csak a negyedik saeculumban (C/B 1096)

az is lészen. amint már azt meg bizonyitottuk. ebböl következik. hogy (C/B 1096)

hogy tévelygésben essék, a kristus azt meg igérte. hogy minden nap (C/B 1097)

hogy sokan vannak ollyanok kik azt meg nem foghatnák. azért ollyanal (C/B 1097)

A protestánsok azt meg vallyák. hogy az az (C/B 1097)

el nem tévelyedhet. amint már azt meg mutattuk, a mely anyaszent (C/B 1097)

tehát mostanában is igazán valo, azt meg mutattuk, hogy az igazán (C/B 1097)

a hitben meg erösittse., mihent azt el hiszik hogy az anyaszent (C/B 1097)

ollyanok. akik alkalmatosak volnának., elegendö azt meg tudni, hogy mit tanit (C/B 1097)

adnak, hogy tévelygéseknek kedvezenek, tanitván azt hamisan hogy az anyaszent egy (C/B 1099)

ház meg romlott. és hogy azt el kel hadni (C/B 1099)

meg tsalatkozhatatlanságát. és állandoságát. és azt meg mutattya., hogy minden uj (C/B 1100)

Simon mágus azt tanitotta. hogy a szent lélek (C/B 1100)

sokakban követék simon magust. sokan azt tartották., hogy ezeknek fejek volt (C/B 1101)

aházaságot., basilides méré leg elöször, azt tanyitani. hogy a kristus nem (C/B 1101)

vala a phrigyiai montánus. ez azt akarta hogy ötet. szent lélek (C/B 1101)

egyet tartottak azapostolok rendelése szerént., azt tanitotta. hogy sok ollyan vétkek (C/B 1101)

pápának, hanem szent Corneliust, ez azt tanitá. hogy a kereszttség után (C/B 1102)

A mánisták azt tartották hogy két féle kezdet (C/B 1102)

jó, amásika rosz. aházaságot tiltották, azt tartották. hogy a kristusnak nem (C/B 1102)

Az orégenisták azt tarttyák., hogy origénes lett volna (C/B 1102)

az idöben, és aki felöl azt irják. hogy soha senki sejobban (C/B 1102)

nem lenne örökös. némely theologusok azt tarttyák. hogy ezeket nem maga (C/B 1102)

ház szabadságot nem adot vala., azt a tiszteletet pedig az aszszony (C/B 1103)

helyiben. ugyan ez is kezdé azt a veszedelmes. és sokáig tarto (C/B 1103)

A donátisták. azt tanitották hogy a kereszttség az (C/B 1103)

ketten angliai barátok valának, ezek azt taniták., hogy ádam, vagy vétkezett (C/B 1104)

volt Nestorius. Constancinápolyi pátriárcha. ez azt tanitá. hogy a kristus nem (C/B 1104)

A monotheliták azt tanitották. hogy noha két természet (C/B 1104)

imit amot ki szedegetet vallását., azt mindenek tudgyák. hogy menyire el (C/B 1104)

ez a vallás., az Isten azt meg engedte. a keresztények büntetésire (C/B 1104)

anyaszent egy ház ellen, és azt tanitta. hogy a szent lélek (C/B 1105)

meg térnek vala., de vígtire azt kezdék hirdetni, hogy senkí büneinek (C/B 1107)

{…} Már azt meg mondottuk. hogy a rosz (C/B 1108)

a különös embereknek meg romlásokot., azt hozván ki abbol, hogy az (C/B 1108)

világ szerént éll., és csak azt keresik., hogy rosz kivánságokot bé (C/B 1109)

{…} A kristus Jésus, aki azt tarttya, és igazgattya, az anyaszent (C/B 1109)

egy haznak közepette léven. ugyan. azt. vezéreli. és segitti szent lelke (C/B 1109)

az örök életet illetik. már azt meg magyaráztuk. hogy. mi légyen (C/B 1109)

örök életröl. meg fogjuk magyarázni. azt. amit arrol tudunk. hogy mi (C/B 1110)

egyháznak egyeségéhez tartoznak, amint már azt meg mondottuk, de csak egyedül (C/B 1110)

atest nem vesztheti el sohais azt az egyeséget., különösön a tagok (C/B 1110)

egyhaznak testét illetik. amint már azt meg bizonyitottuk ide fellyeb (C/B 1110)

egy háznak adta a kristus azt a hatalmat., hogy meg bocsáthassa (C/B 1111)

{…} Honnan tudgyuk mi azt hogy a kristus hatalmat adot (C/B 1111)

szenttségeknek szolgaltatására., a mellyek által. azt tudgyuk. akristustol, és az apostoloktol (C/B 1111)

{…} Hogy tudgyuk mi azt hogy csak az anyaszent egyházat (C/B 1111)

Mit értesz azon, a midön azt mondod. hogy a bünök meg (C/B 1112)

Cálvinus azt mérte tanittani. hogy a mikor (C/B 1113)

De az Anyaszent egyház. mindenkor azt hitte szent pálal. hogy az (C/B 1113)

bizonyal. mindenikünknek meg kel halni. azt pedig nem. tudgyuk. hogy mikor (C/B 1114)

formában, vagy talám hirtelenül történik., azt is tudgyuk hogy csak egy (C/B 1114)

a mely halál nem keresztényi; azt nem lehet helyre hozni. mivel (C/B 1114)

hogy nem történik hirtelenségel., de azt minden nap láttyuk. hogy a (C/B 1114)

mindeneknél.; örömel kel hát nékik azt az orát tekinteni. amely végit (C/B 1115)

és azal meg elégednek, nehéz azt el hadni amit szeretünk, de (C/B 1116)

szeretünk, de ketelenek leszünk akor azt el hagyni. és azt ollyan (C/B 1116)

akor azt el hagyni. és azt ollyan állapotban. a melyben minden (C/B 1116)

azon hogy el lehesen kerülni azt a nyomoruságot, amelyel fenyegeti Isten (C/B 1116)

szorgalmatoságal mégyen végben. mivel akristus azt mondgya. hogy az emberek számot (C/B 1117)

inkáb rettegni abünösnek, hameg tekénti azt az utolso napot (C/B 1117)

{…} Honnét tudgyuk mi azt hogy mindenik embernek lelke halála (C/B 1119)

egyház erröl nem végezet., hanem azt el gondolhattyuk. hogy ótt fognak (C/B 1119)

az idöt nem tudhatni., hanem azt tudgyuk, hogy az égnek. és (C/B 1120)

5. A szent atyák azt mondgyák. hogy valamit Daniel meg (C/B 1120)

áldozatot el fogja törölni, hogy azt az antikristusra kel érteni. aki (C/B 1120)

De ha az antikristuson azt a gonoszat érttyük., aki az (C/B 1121)

a káromlo gondolattyak. hogy ha azt fel nem teszik., hogy a (C/B 1121)

tellyeségel akristus ellen volna., aki azt igérte az anyaszent egy háznak (C/B 1121)

véle lészen. az igazságnak lelke azt soha el nem hadgya, és (C/B 1121)

esztelen vakságbol lehet apápának tulajdonittani. azt. a mi az antikristusra illik (C/B 1121)

a protestánsok közöt. meg vallyák azt. hogy azok kik apápát. antikristusnak (C/B 1121)

{…} Mit értesz azon. midön azt mondod hogy a halottak mind (C/B 1122)

{…} Meg foghattyuké mi azt., hogy miképpen mégyen viszszá mindenik (C/B 1122)

{…} Mi azt igen gyengén foghattyuk meg. de (C/B 1122)

de hisszük, mert az Isten azt ki nyilatkoztatta., látunk is valami (C/B 1122)

ezen meg nem egyeznek., némellyek azt tarttyák. hogy mindnyájan meg halnak (C/B 1123)

de mindgyárt fel támadnak., mások azt tarttyák., hogy a kik akor (C/B 1123)

A választattaknak azt mondgya jövetek el én Atyamnak (C/B 1125)

Micsoda nevekel nevezi az irás azt a boldog életet (C/B 1126)

ország. és mind azok kik azt lakják. királyok, mivel a kristusnak (C/B 1127)

{…} Mi azt ki nem mondhattyuk., mert azt (C/B 1127)

azt ki nem mondhattyuk., mert azt meg kellene probálni. hogy arrol (C/B 1127)

hogy arrol lehetne szollani. hanem azt tudgyuk. hogy soha a szem (C/B 1127)

némellyek közüllök nagyob tekélleteségel birják azt másoknál., ugyan ebben is fog (C/B 1127)

örökké valo tüznek nevezi, de azt nem tudhattyuk bizonyoson. hogy ha (C/B 1128)

vagy nem, a szent irás azt nyilván nem tanittya (C/B 1128)

kristus kegyelméböl vagyon, ö erdemlette azt meg nékünk halálával. és irgalmaságábol (C/B 1129)

nékünk halálával. és irgalmaságábol adgya azt meg nékünk (C/B 1129)

{…} Mi azt meg érdemellyük., de nem amagunk (C/B 1129)

{…} A szenttségekben, és azt a mi imadságink. vagy az (C/B 1129)

{…} Ertem a hit tételnek azt a formáját., mellyet az apostoloktol (C/B 1130)

szót ada ehez a symbolumhoz. azt meg láthatni a Nicéai.. és (C/B 1131)

az Atyának szerelme. {…} A kristus azt mondotta az apostolinak., és minden (C/B 1132)

titeket evilág közül. {…} meg másut azt mondgya. hogy nem szolgálhat senki (C/B 1132)

{…} Midön azt akarjuk látni vagy tudni ami (C/B 1132)

Azok., kik a roszat parancsollyák., azt tanácsollyák. segittik., vagy dicsérik a (C/B 1134)

t meg gátolhattyák. szent pál azt mondgya. hogy méltó ahalálra. nem (C/B 1134)

azis aki oltalmaza azokot. kik azt cselekeszik (C/B 1134)

és leg utolszor is hadgyuk azt el (C/B 1137)

ezeket az ajándékokat. vagy pediglen azt hitetni el magunkal hogy az (C/B 1138)

a szükség nélkül valo dicsekedés, azt mondám. szükség nélkül valo. mert (C/B 1138)

Szent pál azt mondgya. hogy magunktol semmik vagyunk (C/B 1138)

gondolattya tsallya meg. {…} meg másut azt mondgya. mid vagyon, a mit (C/B 1139)

következik,. hogy az alázatosság cselekeszi azt., hogy mi semmiben ne dicsekedgyünk (C/B 1139)

valo rendet is. hogy ha azt meg tudhattyuk a mennyiben lehet (C/B 1139)

{…} Hogy lehet azt meg üsmérni, hogy a sziv (C/B 1140)

csallyák magokot a fösvénység iránt. azt tarttyák hogy nincsenek ebben a (C/B 1141)

a midön szegénységeken suhajtoznak, és azt nyomoruságnak tarttyák (C/B 1141)

Igen is. mivel. sz.pál. azt mondgya, hogy a fösvénység gyükere (C/B 1141)

halálrol valo elmelkedés., meg gondolván azt. hogy a halál. erövel el (C/B 1141)

erövel el fogja venni töllünk azt a gazdagságot a mellyet ugy (C/B 1141)

Igen is. mivel szent pál azt mondgya hogy a torkosoknak a (C/B 1143)

a földi jókhoz lévén ragaszkodva. azt nehezen szenvedgyük hogy mások ollyan (C/B 1144)

nékünk ártani., mert nem szenvedheti azt hogy mi boldogabbak legyünk nálánál (C/B 1144)

{…} Miért mondod azt. hogy az jó erkölcs Isten (C/B 1146)

hajlandosága. a jóra, ha Isten azt nem adná (C/B 1147)

{…} hivom azt a jó erkölcsöt. a mely (C/B 1147)

reménség. és a szeretett. {…} könnyü azt meg látni hogy ezek. egyenesen (C/B 1147)

{…} Miért mondád azt. hogy a moralis vagy a (C/B 1147)

azt valamit kinyilatkoztatott; ha szinte azt meg nem foghattyuk is (C/B 1148)

azt. valamit ki nyilatkoztatott. ha azt meg nem foghattyuk is. az (C/B 1148)

mi soha meg nem foghatunk, azt meg foghattyuk hogy az Isten (C/B 1148)

eget és a földet, de azt meg nem foghattyuk., hogy edgy (C/B 1148)

három. külömbözö személy légyen. noha azt hiszük mert az Isten ki (C/B 1148)

Az Isten szava. mert csak azt hiszük erösen, ugy mint hitt (C/B 1148)

{…} Miért hiszük azt erösen. a mit az Isten (C/B 1148)

{…} Miképpen tudhattyuk mi azt amit az Isten ki nyilatkoztatot (C/B 1148)

{…} Miért mondád azt hogy csak a közönséges anyaszent (C/B 1149)

egyház csalatkozhatatlan, és hogy csak azt is kel halgatni, hogy tévelygésben (C/B 1149)

mondhatni hát azok felöl. kik azt tanittyák. hogy mindeniknek a hivek (C/B 1149)

ellen vagyon mivel szent péter. azt mondgya. hogy az irást nem (C/B 1150)

meg nem tsaltáké öket, és azt is kellene magoktol meg tudni (C/B 1150)

{…} De nem mondhatnié azt., hogy a szent lélek, oktattya (C/B 1150)

miért tehát nem hiszik midön azt mondgya hogy az Isten sugarlásábol (C/B 1150)

mivel ö az igazságnak lelke. azt nem sugalhattya luthérusnak. hogy a (C/B 1151)

vagyon az eucharistiában, Zuinglusnak pedig azt. hogy ót nincsen, mind ezekböl (C/B 1151)

és néki engedelmeskedgyünk. meg igérvén azt is. hogy az anyaszent egy (C/B 1151)

is kel, az anyaszent egyház. azt kivánnya hogy a hivek leg (C/B 1152)

figyelmeteségel. a mit meg értünk, azt kövessük. a mit pedig abban (C/B 1152)

még azoknak szokásokból is. kik azt meg vetik (C/B 1153)

szent Irásból. mivel szent pál azt mondgya a thessálonika bélieknek. hogy (C/B 1153)

3. Azoknak szokásokbol is. kik azt meg vetik., Mivel a protestánsok (C/B 1153)

mellyeket csak a traditiobol tudhatni, azt hiszik hogy a kisdedeket akár (C/B 1153)

irásban meg legyenek irva, és azt. csak atráditiobol. és az egész (C/B 1154)

nem követik aláb mosást. noha azt a kristus világosan hadgya. és (C/B 1154)

ház. a szent lélektöl vezetetvén, azt el nem hadgya soha, meg (C/B 1154)

Az anyaszent egy ház. tsak azt tarttya apostoli tráditionak, a melyet (C/B 1155)

vallás dolgában., hogy ha tsak. azt a tanittást, vagy tartást. azon (C/B 1155)

anyaszent egy hazban bé szivárkozván, azt mindenüt bé vették., a mely (C/B 1155)

tanittás. vagy szokás. négy ókból azt meg láthattyuk (C/B 1155)

vették bé, ugy hogy valaki azt észre ne vegye., és hogy (C/B 1155)

az anyaszent egy házban. hogy azt meg nem üsmerték volna. és (C/B 1155)

és azonnal nem Condemnálták volna azt, a kezdöivel együt (C/B 1155)

Az anyaszent egy ház. mindenkor azt hitte tehát az apostoloktol fogvást (C/B 1156)

mivel az anyaszent egyház. tsak azt hiszi mais.. amit az apostolok (C/B 1156)

jól érteni ezt a feleletett., azt meg kell tudni., hogy soha (C/B 1158)

ház. a tráditiobol meg magyaráza. azt averset. fel menvén az apostolok (C/B 1158)

menvén az apostolok idejéig., valamint azt meg mutattuk, hogy tsak a (C/B 1158)

mikor a pápa végez valamiröl. azt az anyaszent egyházak bé veszik (C/B 1159)

nem lehet üdvezülni. hogy ha azt nem hiszik. a mit az (C/B 1160)

hoza magával., igen nehéz volna azt el íntézni hogy kinek kinek (C/B 1161)

melynek tudománya hasznosabb volna, mint azt meg tanulni különösön, hogy mit (C/B 1161)

anyaszent egyház, mit követ, és azt miért követi. erre valo nézve (C/B 1161)

nem tölthetné könnyen. avallásnak tanulásában azt az idöt. a melyet ahejában (C/B 1161)

avilághoz nem kel ragaszkodnunk, mert azt hiszszük. hogy az Isten ellensége (C/B 1161)

is nem merik mutatni hogy azt hiszik, se magokot keresztényeknek vallani (C/B 1162)

tehát. tsak belsö képpen. hinni azt amit az anyaszent egy ház (C/B 1162)

vallást tenni mikor az alkalmatoság azt kivannya. mert szivel hiszünk az (C/B 1162)

vallást. az üdvességre. {…} A kristus azt mondgya. valaki meg tagad engem (C/B 1162)

elött, meg tagadom én is azt az én mennyei Atyám elött (C/B 1162)

mutathattyuk meg. 1. Meg mutatván azt cselekedettel és beszédel, hogy nem (C/B 1162)

{…} Miképpen tudgyuk mi azt (C/B 1163)

Lactancius. {…} azt mondgya hogy az ördög nem (C/B 1163)

{…} Mert az Isten adgya azt. amagunktol nem jöhet (C/B 1164)

elegyes félelemel., mert el mulathattyuk azt a mit az Isten kiván (C/B 1164)

töltését el érhessük. és hogy azt sem (C/B 1164)

{…} A midön azt gondollyuk hogy az Isten segittsége (C/B 1165)

Az Isten azt akarja. hogy ollyan modokkal élyünk (C/B 1166)

imádkozunk.. az Istent kisérttyük., midön azt remélyük, hogy meg bocsáttya büneinket (C/B 1166)

vétkezünk, hogy még meg bocsáttya azt (C/B 1166)

{…} Mert az Isten adgya azt, magunktol a nem jöhet, és (C/B 1167)

és a szent lélek tölti azt szivünkben mondgya szent pál (C/B 1167)

állat közöt. egyedül akarja ö azt birni. mi lehet ennél igasságosabb (C/B 1168)

és a keresztények köteleségit. és azt, hogy minden tselekedetben az Isteni (C/B 1168)

szerettyüké az Istent azzal. mikor azt mondgyuk néki hogy szerettyük (C/B 1168)

szeretetnek cselekedetit tenni. hogy magunkban azt fel gerjeszük. de szükséges ötet (C/B 1169)

Igen is. mert a kristus azt parancsollya hogy ugy szeresük felebarátunkot (C/B 1169)

Mikor a kristus nékünk azt parancsollya hogy magunkot meg utállyuk (C/B 1170)

tészi az ö terhét. kik azt akarják viselni., A szent lélek (C/B 1170)

tudni illik. az üdveséget. és azt ami arra vezetheti (C/B 1171)

{…} kellé minden embernek azt kivánni amit magunknak (C/B 1172)

{…} kellé közönségesen mindennek azt szerezni. amit magunknak kel szereznünk (C/B 1172)

{…} Ertem azt a segittséget mellyet szerzünk. felebarátunknak (C/B 1173)

Igen is mind azoknak, kik azt végben vihetik (C/B 1173)

aruházatra. a rendnek szükségin értem. azt. a mi szükséges a mi (C/B 1173)

{…} Igen is. de azt szeretettel és okoságal kel végben (C/B 1174)

annak hasznát akit intünk, és azt. hogy köteleségünknek eleget tegyünk (C/B 1174)

szeretet meg nem engedi neki azt cselekedni. nehogy hivatallyát, azzal meg (C/B 1176)

ami pedig az idegenséget illeti, azt az szeretetnek, és az okoságnak (C/B 1176)

{…} Mikor azt nem haragbol. irigységböl. vagy boszu (C/B 1177)

ió erkölcs mely meg külömbözteti azt, a mi Istenhez vezethet, attol (C/B 1178)

kel, tudni abban választást tenni, azt nevezik okoságnak, attol elnem távozni (C/B 1179)

attol elnem távozni valamely akadályért, azt nevezik erönek, se semmi gyönyörüségért (C/B 1179)

nevezik erönek, se semmi gyönyörüségért., azt nevezik. mértékleteségnek, se semmi kevélységért (C/B 1179)

nevezik. mértékleteségnek, se semmi kevélységért. azt nevezik. igasságnak (C/B 1179)

abbol áll. hogy el mulattyuk azt. a mivel tartozunk. az Istennek (C/B 1180)

Istent ugy szerettyük. hogy ha azt akarjuk. a mit ö akar (C/B 1180)

a mit ö akar, és azt cselekeszük amit parancsol.. aki ellenkezik (C/B 1180)

penitentziát nem tartunk, a kristus azt mondgya hogy ha üdvezülni akarunk (C/B 1181)

hadgya az ur büntetés nélkül azt. aki az ö nevét hejában (C/B 1181)

Meg emlékezél a szombatrol. hogy azt meg szentellyed, hat napon munkálkodgyál (C/B 1181)

egy Istent kell Imádnod, szeretettel azt szolgálnod, 2. Nevét hejában ne (C/B 1182)

pediglen a felebarátott. A kristus. azt mondgya. hogy az Isteni, és (C/B 1182)

és a proféták. {…} szent pál azt mondgya, hogy a ki felebaráttyát (C/B 1182)

néki nem tésznek, meg becsüllik azt. akit meg kel becsülni, a (C/B 1183)

ezt a kegyelmet azoknak. kik azt ugy kérik. a mint kell (C/B 1183)

a parancsolatban arra int. hogy azt cselekedgyük. a mi lehet. és (C/B 1183)

mi lehet. és kérjük tölle azt, amit meg nem cselekedhetünk (C/B 1183)

képet. se semmi hasonlatoságot hogy azt imádgyad (C/B 1184)

Nem, mert a szent irás azt mondgya. hogy evilághoz valo szeretett (C/B 1185)

az Isten elött le borulván. azt mondgyák néki hogy imádgyák (C/B 1185)

amidön le borulnak Isten elött., azt nem kivánnyák, hogy magokat meg (C/B 1185)

hogy imádkozanak érette. {…} Az Isten azt parancsollya jóbnak hogy imádkozék. barátiért (C/B 1188)

42. 8.. 9. szent jakab azt mondgya imádkozatok egymásért, mert igen (C/B 1188)

jároságával. {…} Elöször. A szent irás azt mondgya hogy az angyalok., és (C/B 1188)

{…} Mint hogy az irás azt mondgya hogy az Istennek ajánlyák (C/B 1188)

noha nem láttyuk öket, se azt nem tudgyuk. hol vannak. se (C/B 1189)

nem tudgyuk. hol vannak. se azt hogy mit csinálnak (C/B 1189)

irásra vagyon fundálva. Az irás azt mondgya hogy az Illyés palástyával (C/B 1189)

{…} Ezek által azt parancsollya az Isten, hogy nem (C/B 1190)

se faragot képet csinálni hogy azt imádgyuk (C/B 1190)

{…} Szent gergely azt mondgya. hogy azok atudatlanok könyve (C/B 1191)

nép abban veti reménségit és azt hiszi, hogy abban aképben. vagyon (C/B 1191)

Az anyaszent egy ház. reménli azt is. hogy a nép látván (C/B 1192)

anyaszent egy ház nem engedi azt. hogy az ollyan képeknek imádkozanak (C/B 1192)

az ollyan képeknek imádkozanak. sem azt hogy valaki az ollyanban vesse (C/B 1192)

az ollyanban vesse bizodalmát. mivel azt kel segittségül hivni. akit jelent (C/B 1192)

helyetlen viszá éles talál történni, azt nem kel az anyaszent egy (C/B 1192)

nem hagyta. nem is hadgya, azt parancsollya mindenkor a pásztoroknak hogy (C/B 1192)

borulást tészen. mikor tisztelnek valakit., azt minden nap láttyuk. hogy az (C/B 1192)

avallása., az anyaszent egy ház. azt mindenkor meg vallotta hogy tsak (C/B 1193)

Azt az apostoloktol vettük. tertullianus azt mondgya hogy a pogányok azzal (C/B 1193)

külsö képpen ateremtett állatoknak adgya azt az örökös tiszteletett. a mellyet (C/B 1194)

akarják tudni. vagy valamely varáslotol azt tudakozák. vagy az álomnak hisznek (C/B 1194)

magamot arra kötelezni, mint ha azt mondanám. az Istennek. azt igérem (C/B 1195)

ha azt mondanám. az Istennek. azt igérem, vagy fogadom, hogy a (C/B 1195)

{…} Miért mondád azt. hogy valamely jó tselekedetröl. valo (C/B 1195)

volna. példának okáért. csufság volna azt fogadni az Istennek, hogy holnap (C/B 1195)

szolván., nem, az Istennek igérik azt, hogy valamit fognak cselekedni valamely (C/B 1195)

igazán valo szollásnak a modgya., azt mondani, fogadást tettem egy szentnek (C/B 1195)

Minek elötte fogadást tegyünk. szükségese. azt jol meg gondolni elsöben (C/B 1196)

{…} Igen szükséges. mert azt meg kel tudni mire köteledzük (C/B 1196)

illyen személyek fogadást tettek. tartoznak azt vegben vinni hogy ha az (C/B 1196)

a Conditioval jár. ugy mint, azt fogadom az Istennek. hogy száz (C/B 1196)

a személyt illeti, ugy mint. azt fogadom az Istennek hogy böjtölni (C/B 1197)

csak a személyt. ugy mint., azt fogadom az Istennek hogy száz (C/B 1197)

illeti. mind valoságos. ugy mint. azt fogadom az Istennek hogy a (C/B 1197)

sokal nem fogadni. mint. sem azt meg nem tartani (C/B 1197)

is, és igen nagy vétek. azt meg szegni (C/B 1197)

a melyben végben nem viheti azt, hogy valamely roszat ne kövessen (C/B 1197)

{…} Mikor esküvésel bizonyittyák azt a mi nem igaz, vagy (C/B 1199)

tudnak bizonyosan. vagy esküvésel igérni azt. amit meg nem akarnak tartani (C/B 1199)

vagy igérünk, igaz volna. és azt meg akarnok is tartani (C/B 1199)

ugy mint. a káromkodás volna azt mondani. hogy az Isten nem (C/B 1199)

káromkodásokért., {…} az ország törvénye is azt hadgya hogy a káromkodonak. a (C/B 1200)

Meg emlékezél a szombatrol. hogy azt meg szentellyed, hat napon munkálkodgyál (C/B 1200)

{…} Meg akará azt értetni a sidokal. hogy ez (C/B 1200)

szent lélektöl, vezettetvén vasárnappá változtatta azt a napot, ugy hogy az (C/B 1200)

Szent pál azt mondgya hogy a hivek a (C/B 1201)

{…} Miért mondád azt. hogy ha a meg lehet (C/B 1202)

dolgozni szabadság nelkül, is, mert azt el lehet gondolni, hogy ha (C/B 1202)

kivánnya hogy az emberek tölttsék azt a napot (C/B 1202)

lévö sok szükség. és hivatal. azt meg nem engedvén. hogy egészen (C/B 1202)

az Isten szolgálattyában. lehesen tölteni azt a napot (C/B 1202)

bánnyék velek mint attyafiaival. házánál azt ne szenvedgye. ki sok intesi (C/B 1205)

ölni az oktalan állatokot szükségünkre, azt is mondám. a magunk hatalmábol (C/B 1206)

mely magában jo volna. szükségesé azt el hadni (C/B 1207)

a felebarát üdveségére., sz.pál azt mondgya hogy soha inkáb hust (C/B 1207)

néki a hus étel. de azt el is hagyhatta, nem vétvén (C/B 1207)

hogy a rosztol el fordittsuk. azt akit meg botránkoztattunk. és jó (C/B 1207)

félhetünk arettentö itélettöl. a kristus azt mondgya hogy jóbb atengerben vettetettni (C/B 1207)

{…} Hogy tisztaságban éllyünk, és azt kövessük a mi arra vezethet (C/B 1208)

portékát. mind meg veszi, hogy azt azután. drágán adhassa el (C/B 1209)

és gyorsan az igasságot., mikor azt fizetésért szolgáltattyák. mikor csak az (C/B 1209)

a drága szokrol. ne tselekedgyed azt másokal. a mit nem akarnád (C/B 1210)

ki nem adhattyuk pénzünket, hogy azt ne lehesen félteni eVilágon lévö (C/B 1211)

valamely el veszet joszágot találnak, azt viszá nem adgyák. nem is (C/B 1212)

kezünkben lévén a más joszága, azt el hagyuk pusztulni, vagy veszni (C/B 1212)

lehet abban részesülni. 1. mikor azt okozuk. 2. mikor azt meg (C/B 1212)

mikor azt okozuk. 2. mikor azt meg engedgyük: noha azt meg (C/B 1212)

mikor azt meg engedgyük: noha azt meg gátolhatnok (C/B 1212)

kik látván az uroknak károkat. azt néki tudtára nem adgyák. a (C/B 1212)

{…} Hogy azt néki meg fizessük. vagy viszá (C/B 1212)

{…} Elegendöé azt viszá adni amit el vettünk (C/B 1213)

{…} Kinek tartozunk viszá adni azt. a mit el vettünk (C/B 1213)

mást akarok meg értetni, nem azt a mit gondolok, nem is (C/B 1214)

a mit gondolok, nem is azt a mint más érti., a (C/B 1214)

meg tsalhassak mást, ugy mint. azt kérdik töllem, ha halgattamé misét (C/B 1214)

kérdik töllem, ha halgattamé misét. azt felelem hogy halgattam., én azt (C/B 1214)

azt felelem hogy halgattam., én azt értem azon. hogy halgattam de (C/B 1214)

hogy halgattam de tegnap.. holot azt akarják meg tudni töllem. ha (C/B 1214)

töllem. ha ma halgattamé. én azt jol látom hogy a feleletem (C/B 1214)

hogy a feleletem meg tsalta azt aki kérdezet; ezt hiják tehát (C/B 1214)

akarnak meg értetni másal. nem azt a mit gondolnak., a hazugság (C/B 1214)

tselekedetit nagyra terjeszük. 2. mikor azt ki nyilatkoztattyuk, ha titokban volt (C/B 1215)

tselekedetit. roszra magyarázuk, 4. mikor azt kedvetlenül dicsérjük. 5. még halgatásunkal (C/B 1215)

{…} Igen is. hogy ha azt hamiságal vagy gyönyörüségel halgattyák (C/B 1215)

rosz tselekedetit. egy ollyannak, aki azt meg orvosolhattya, és arrol tehet (C/B 1216)

agyanakodás. a. mikor aroszrol kételkedünk, azt bizonyosnak nem tarttyuk (C/B 1216)

{…} vétek., hogy ha azt vakmerö képpen Cselekeszik; de jó (C/B 1216)

törésben. vagy valamely tisztátalanságban ejti azt. a ki illyen kivánságot tart (C/B 1217)

más joszágát. ebben tilttya hogy azt csak kivannyuk is felebarátunk kárával (C/B 1218)

{…} A kristustol vette azt a hatalmat. és tartozunk néki (C/B 1219)

{…} Az Isten azt parancsollya hogy engedelmeskedgyünk. az anyaszent (C/B 1219)

{…} Meg bizonyithatodé azt az Evangyéliumbol (C/B 1219)

Igen is meg. a kristus azt mondotta az apostolinak. és az (C/B 1219)

{…} Láttyuké azt. hogy az apostolok az Isten (C/B 1219)

{…} Igen is. mivel akristus azt mondgya. hogy ugy fognak azokal (C/B 1220)

egy napot meg szentelni. és azt az Isten szolgálattyában tölteni., az (C/B 1220)

a köteleséget végben vitesse velünk, azt parancsollya. hogy vasárnapokon. és innep (C/B 1220)

Az Elsö azt parancsollya, hogy meg szentellyük, a (C/B 1221)

Teremptödnek testét vegyed, Buzgon husvétkor azt egyed. 5. Cantort, vigiliát, meg (C/B 1221)

ez, az Isten parancsolattyával aki azt mondgya, hogy hat napon dolgozál (C/B 1222)

12. 16. 23. 14. Mivel azt láttyuk ebben a könyvben. hogy (C/B 1222)

{…} Honnét mutatod azt meg hogy a sido anyaszent (C/B 1222)

{…} Miért mondád azt. hogy mindenik nap a szent (C/B 1224)

Az ö engedelmeségét abban. midön azt mondá. légyen nékem ate mondásod (C/B 1225)

Mert az anyaszent egy ház azt akarja. hogy a hivek azon (C/B 1225)

kelletnék. születni. továbbá. a kristus. azt is akará ezzel. hogy nékünk (C/B 1227)

nem követi, jaj annak aki azt becsülli. szereti és keresi a (C/B 1227)

mondotta azokot amiséket. vagy pedig azt is el mondhatni. hogy a (C/B 1227)

meg halgatunk. mind azon által azt jovallya hogy mind a hármat (C/B 1228)

{…} Szent pál azt mondgya hogy Jésus neve elött (C/B 1229)

éllyünk. ejelen valo világon. várván azt a boldog reménséget, és ama (C/B 1230)

micsoda renden lévök valának. de azt el hitethettyük magunkal hogy nagy (C/B 1230)

közül, hogy pediglen királyoknak nevezik. azt a prophétiákra valo nézve tselekeszik (C/B 1230)

{…} szent leo. azt tarttya. hogy hárman voltanak, de (C/B 1230)

tarttya. hogy hárman voltanak, de azt bízonyosan nem tudhatni (C/B 1230)

{…} Honnét tudták ök azt hogy a kristus bethlehemben születet (C/B 1231)

Isten Jerusalemben küldé amágusokot, akarván azt. hogy a sidó papoktol tudakozák (C/B 1231)

mikoron pediglen az urnak szolgai azt nem tselekeszik a mit predikalnak (C/B 1231)

{…} Értem azt a Ceremoniát amely alá akará (C/B 1232)

{…} A törvény azt hagyta nekik., hogy a gazdagja (C/B 1233)

a hiveknek égö gyerttyát osztogatnak. azt a processio. és a Mise (C/B 1233)

akará tölteni. a szamára ülvén, azt is meg akará nékünk mutatni (C/B 1234)

mind addig. valamég a kristus azt meg nem nyittá nekünk. halálának (C/B 1235)

a feleletet meg lehesen érteni. azt meg kel tudni, hogy régenten (C/B 1235)

nem volt, hogy nem harangoznak, azt is mondhatni, hogy az által (C/B 1236)

nem régi szokás. Némellyek pedig azt tarttyák. hogy az a zörgés (C/B 1238)

tarttyák. hogy az a zörgés, azt a fel zendülést jelenti, a (C/B 1238)

{…} Honnan tudhattyuk meg mi azt. hogy ellene mondottunk avéteknek (C/B 1240)

Akor ellen mondottunk avéteknek mikor azt nem szerettyük, és az arra (C/B 1240)

{…} Honnan tudgyuk mi azt. hogy tsak az Istennek élünk (C/B 1240)

és kérnünk, hogy bennünk is azt a kegyelmét tselekedgye. valamint az (C/B 1241)

azt velünk szeretesse, és követtesse,. 3 (C/B 1242)

{…} Hogy meg szentellye azt a gyözedelmet., a melyet a (C/B 1242)

vagyon a szó. szent agoston azt akarja hogy (C/B 1243)

{…} Azok kik azt tarttyák. hogy a Boldogságos szüz (C/B 1244)

ellenkezneké a szent irásal. mely azt mondgya. hogy minden emberek vétkeztek (C/B 1244)

és nem lehet vakmerönek mondani azt. aki valamely exceptioval éll., hogy (C/B 1244)

valamely exceptioval éll., hogy ha azt az anyaszent egy háznak engedelméböl (C/B 1244)

{…} Közönségesen azt tarttyák hogy leánya volt., szent (C/B 1245)

mind atöbb innepeket, és képzeli azt az örökké valo innepet, melyet (C/B 1250)

{…} Meg kel azt gondolni, hogy a szentek. hasonlo (C/B 1250)

meg. ezen alelki épületen pedig, azt a gyülekezetet kel érteni. mely (C/B 1252)

meg mutassuk az örömet, remélvén azt hogy még a lelki épületben (C/B 1253)

semmit is ollyat, a mi azt a templomot tisztátalanná. tehetné. kérjük (C/B 1253)

fogvast valo parancsolat., szent lukáts. azt mondgya. hogy a hivek a (C/B 1254)

Alázatosságal. tisztelettel. és figyelmetességel kel azt halgatni. nem is lehet jobbat (C/B 1254)

Az anya szent egy ház. azt kivánnya. hogy a hivek a (C/B 1254)

ha tsak valamely helyes akadály azt meg nem gátollya (C/B 1254)

Teremptödnek testét vegyed. buzgon husvétkor azt egyed (C/B 1255)

{…} Az anya szent egyház azt parancsollya a gyontato papoknak hogy (C/B 1256)

Communiora menni, mikor agyontato pap azt meg engedi (C/B 1256)

abálvanynak., vagy sem. de ha azt meg tudgyák. hogy valamely hus (C/B 1257)

arrol vagyon a kérdés. mivel azt jol tudgya az anyaszent egyház (C/B 1257)

lehet, ha pedig némely napokon azt meg tilttya a sanyargatásnak., és (C/B 1257)

tehát. nagyob szoroságal meg böjtölni azt a böjtöt., a mely azö (C/B 1260)

ki abban az idöben élt, azt mondgya hogy ezek a böjtök (C/B 1260)

{…} Már azt eddig meg magyaráztad: hogy miben (C/B 1262)

az anyaszent egy háznak engedelmeskedni, azt is meg mutattad hogy miben (C/B 1262)

utra. a melyen el érhettyük. azt, az az út, nem egyéb (C/B 1262)

nem is lehet üdvezülni. ha azt nem követik. akár. micsoda féle (C/B 1262)

{…} Mutasd meg azt nékem, hogy az Évangyéliumi tanácsok (C/B 1263)

{…} Mutasd meg azt, hogy az Evangyéliumi tanátsok. atekélleteségre (C/B 1263)

{…} Mutasd meg azt, hogy az Evangyéliumi tanácsok könnyebbé (C/B 1263)

{…} Igen könnyü azt meg mutatni; mert a parancsolat (C/B 1263)

szeretetben, és avilág meg vetésiben, azt meg nyerhettik. noha nehezebben, és (C/B 1264)

Vallom azt is. hogy az uj törvénynek (C/B 1265)

ház. trans substántiátionak nevezi., vallom azt is. hogy a kristus Jésust (C/B 1266)

Bizonyittom azt is. hogy az indulgentiákot a (C/B 1266)

mely annak üdveségire adatik, aki azt veszi. vagyon ollyan is. mely (C/B 1270)

{…} Értem az Istennek azt a jó téteményit. melyet reánk (C/B 1271)

meg tselekedésére., de a mely azt meg nem tselekedteti velünk (C/B 1272)

kegyelem, mely ajora indit. és azt meg is tselekedteti velünk (C/B 1272)

lehetetlent nékünk nem parancsol., hanem azt akarja hogy végben vigyük parancsolattyát (C/B 1273)

tölle., és meg segitt hogy azt végben vihessünk (C/B 1273)

vagy a jó erkölcsöt. sem azt szeretni ollyan szeretettel. a mely (C/B 1274)

Isten kegyelmének ellene álhatunké. és azt meg vethettyüké (C/B 1274)

hogy ellene állunk akegyelemnek és azt meg vettyük. ez iránt minden (C/B 1274)

{…} Hogy ha azt meg érdemelhetnök; nem volna kegyelem (C/B 1275)

az állapottyábol. nem érdemletteé meg azt a bünös (C/B 1275)

irgalmasága az Istennek, mikor pedíg azt nekünk adgya az Isten., akor (C/B 1275)

{…} Az anyaszent egyház. azt el végezte, hogy a meg (C/B 1275)

1. Az Isten azt akarja. hogy minden emberek üdvezüllyenek (C/B 1276)

mikor kegyelmit nem adgya: vagy azt viszá veszi, mindenkor tsak a (C/B 1276)

mindennek egyaránt. üdvezitö kegyelmét., holot azt akarja, hogy mindenek üdvezüllyenek (C/B 1277)

nem lehet meg fogni,, hanem azt imádnunk kel szent pálal., mondván (C/B 1277)

{…} leheté azt azután viszá nyerni (C/B 1277)

hizelkedni. mert sokszor történik. hogy azt visza nem nyerhetni, igen ritkán (C/B 1277)

Mert az Isten az, aki azt tselekszi bennetek. mind hogy akarjátok (C/B 1278)

pál 2. 13. és hogy azt senki nem tudgya.. ha a (C/B 1278)

kik jól éltek., hogy ha azt meg adgya másoknak is., de (C/B 1278)

tartoznak 4. hogy az Isten azt meg nem vonnya soha senkitöl (C/B 1278)

senkitöl. hogy ha ugy kérik azt. amint kell. 5. hogy a (C/B 1278)

szivében akit keresztel, noha mi azt nem láttyuk (C/B 1279)

tettzet. öszabad mindenel., az Isten azt (C/B 1281)

arrol. a mitöl el eset, azt is akarja, hogy ezen a (C/B 1282)

{…} Miért mondod azt hogy ez az uj élet (C/B 1282)

szerént valo vizben kel mártani azt akit keresztelnek., mondván a mártáskor (C/B 1283)

emlékezetire., de nem tekenti ugy azt a szokást., mint ha azon (C/B 1283)

{…} Honnét tudgyuk azt., hogy minden ember., aszszony, és (C/B 1284)

2. Az Isten joságábol tselekedte. azt. hogy minden keresztelhessen, azért hogy (C/B 1284)

a nem kivánhattya a másikátol azt, a mire köteledzi a házaság (C/B 1285)

mire köteledzi a házaság. noha azt nem kel egy mástol meg (C/B 1285)

szavaibol tudgyuk., a ki is azt mondgya, ha valaki nem születendik (C/B 1285)

A kristus azt mondgya az Evangyéliumban., hogy minden (C/B 1286)

szent ágoston erre valo nezve azt mondgya hogy a mely gyermekek (C/B 1286)

{…} Értem azt a kereszttséget, amint szoktak közönségesen (C/B 1286)

{…} Értem azt a buzgo kivánságot., a melyel (C/B 1286)

nagy vétek is meg keresztelni azt. aki az anyaszent egyház szokása (C/B 1287)

{…} Mit kell tselekedni mikor azt el vesztették (C/B 1287)

Hogy a templomba bé mutassák azt, akit meg kel keresztelni. 2 (C/B 1287)

az anyaszent egy ház parancsolatit, azt is, hogy ö magok micsoda (C/B 1288)

attyokal. vagy annyokal., még sokan azt is tarttyák., hogy ha edgy (C/B 1288)

mellyet tettek helyettek kereszttségekkor., és azt vélek meg tartassák. 5. imádkozanak (C/B 1289)

a pap atemplom ajtaja elött azt, akit keresztelni visznek (C/B 1289)

siketet. az anyaszent egy ház azt kéri az Istentöl. hogy (C/B 1290)

birodalma alol el álok, és azt el hagyom. az ö pompáinak (C/B 1291)

azokat kereszteli meg, a kik azt kérik. és kivánnyák (C/B 1292)

{…} Hiszem a gyermekek azt nem kérhetik (C/B 1292)

kereszt atyát. és anyát. hogy azt kérjék, és felellyenek is helyette (C/B 1292)

Szent Péter. azt mondgya a keresztények felöl., Ti (C/B 1292)

ártatlanságát, és hét napig kelletett azt viselni.. ezen ídö alat az (C/B 1293)

is mondgyák. azért is hivtak azt a vasárnapot. amelyen le tették (C/B 1293)

magokra. {…} és még mostanában is azt nevezik {…} fejér vasárnap. a mely (C/B 1293)

találhatni. és még ök is azt tarttyák. hogy az apostoloktol maradtanak (C/B 1293)

{…} Elöször azt, hogy, a szent léleknek kegyelme (C/B 1295)

ajándéka, mely mi velünk mindenkor azt választattya. a mileg inkáb szolgálhat (C/B 1295)

ollyan ajándéka. mely meg mutattya azt az utat. a melyen menyekben (C/B 1296)

A tráditiobol azt láttyuk, mivel mindenkori szokása volt (C/B 1296)

tartani., vagy is leg aláb azt helyre hozni a penitentzia tartásal (C/B 1297)

fö agazatit: és ehomra kel azt fel venni (C/B 1297)

üdvezülni. de vétkeznek., hogy ha azt fel vehetnék. és fel nem (C/B 1297)

és fel nem veszik. vagy azt semminek tarttyák. mert ollyankor. az (C/B 1297)

meg magokot az üdveségre. ha azt el mulatnák (C/B 1297)

szerent lágyito. és erösitö. ezel azt akarják velünk meg értetni. hogy (C/B 1298)

szent léleknek kegyelme. meg enyhitti azt, a mi a parancsolatban nehéz (C/B 1298)

sem engedi a rothadást. ezel azt akarják velünk meg értetni. hogy (C/B 1298)

{…} Azzal azt akarja velünk meg értetni, hogy (C/B 1298)

is mondgya {…} békeség legyen teveled; azt is el mondhattyuk, hogy az (C/B 1298)

el mondhattyuk, hogy az által azt akarja velünk meg értetni az (C/B 1298)

lehet tudni,, mivel az Évangyelisták azt tanittyák. hogy a kristus a (C/B 1300)

De hogy azt meg lehessen tudni. ha a (C/B 1301)

volna a pohárban, hanem tsak azt mondgya, hogy akristus vévé a (C/B 1301)

vala vizel elegyes. valo hogy azt mondá akristus, Nem iszom ez (C/B 1301)

nem bizonyithatni hogy ezen szavaival azt a bort értette volna a (C/B 1301)

atitoknak nagyságán. de ök már azt. töbször is hallották vala., mivel (C/B 1302)

élete vagyon annak, ésfel támasztom azt az utolso napon, mert az (C/B 1302)

{…} Ök azt gondolák hogy a kristus darabonként (C/B 1303)

itala. ollyan formában lészen. hogy azt tsak alélek érezheti meg (C/B 1303)

azokat meg nem foghattyák, hiszik azt hogy a kristus teste igazán (C/B 1303)

vére. igazán valo ital. mivel azt ö ugy mondotta. ambár (C/B 1303)

azt meg ne foghassák is. hogy (C/B 1304)

hogy mitsoda formán lehessen az, azt is hiszik. hogy ö nála (C/B 1304)

és innya az ö vérit,. azt is mondgyák; hogy a kristus (C/B 1304)

testét? igen kemény beszéd is azt mondani., hogy valoságal kell enni (C/B 1304)

társaságát el hadni, mint sem azt hinni amit meg nem foghatnak (C/B 1304)

hogy valoságal jelen vannak,. noha azt lehetetlen meg mondani szoval. hogy (C/B 1304)

mitsoda képpen, mert az Isten azt ki nem nyilatkoztatta (C/B 1304)

{…} Hogy tudgyuk mi azt. hogy a kristus valoságal jelen (C/B 1304)

{…} Mi azt tudgyuk., mert a kristus azt (C/B 1304)

azt tudgyuk., mert a kristus azt világosan meg mondotta., és annyi (C/B 1304)

{…} Tartozunké azt hinni a mit meg nem (C/B 1305)

Manichaéus volna. az ollyan. aki azt merné mondani hogy az Isten (C/B 1305)

és a bór szinén. mivel azt mondád hogy az alatt vagyon (C/B 1305)

{…} Ertem azt. amit az érzékenység érezhet, vagy (C/B 1305)

mit ez a szó tészen, azt az anyaszent egy ház mindenkor (C/B 1306)

{…} Mint hogy a kristus azt mondotta. Ez az én testem (C/B 1306)

kétt felé; tudni illik. tsak azt. a mit a szem Iáthat (C/B 1307)

kell. {…} a protestánsok okoskodása, kik azt mondgyák. hogy a szent irásban (C/B 1307)

mennyenek imádni a kristust. 2 azt a közönségesen valo szükségekben. és (C/B 1308)

annak örök élete vagyon. és azt fel támasztom az utolso napon (C/B 1309)

mind azokat a hasznokat. kik azt veszik (C/B 1309)

a hasznokot miveli, a kik azt méltán veszik., de ellenkezöt mivel (C/B 1309)

de ellenkezöt mivel azokban, kik azt méltatlanul veszik (C/B 1309)

a kereszttségnek ártatlanságát., vagy hogy azt helyre hozta a penitentzia tartásal (C/B 1310)

{…} A bizonyos, hogy ha azt el hihetyük. hogy igazán valo (C/B 1310)

sokan szenttség törésben esnek., gondolván azt, hogy az Istenhez meg tértenek (C/B 1310)

2. jól meg kel tanulni azt, a mi a penitentia tartásnak (C/B 1311)

penitentia tartásnak szenttségit illeti, és azt kell követni (C/B 1311)

{…} Lehet azt jovallani mind azoknak kik jó (C/B 1311)

ház kivánsága, a többinek pedig azt kel jovallani hogy penitentziát tarttsanak (C/B 1311)

nyernének a Communio által., de azt is el vesztik. amely volt (C/B 1312)

{…} Az anyaszent egy ház. azt soha sem parancsolta. hogy közönségesen (C/B 1313)

vagyon épitve. mivel szent pál azt mondgya., hogy valaki ejendi a (C/B 1314)

{…} valo hogy szent pál azt mondgya. mert az ö idejében (C/B 1314)

valo Communio szokás volt, de azt nem mondgya hogy az illyen (C/B 1315)

{…} Igen is. de azt is mondgya a kí ebböl (C/B 1315)

Communioban vallást tennének., hogy hiszik azt, hogy az edgy szin alat (C/B 1316)

2. tsak azokat tekéntik. kik azt az idöt. el érvén. hogy (C/B 1316)

{…} Addig ne Communicállyon, valamég azt helyre nem hozza a penitentzia (C/B 1317)

magunkban fel teszük hogy többe azt nem tselekeszük. sött meg azt (C/B 1317)

azt nem tselekeszük. sött meg azt meg büntettyük (C/B 1317)

{…} Miért mondod azt hogy a penitentzia tartásnak jó (C/B 1317)

és azt meg büntetni. ugyan ezt is (C/B 1318)

{…} Mindgyárást. a vétek után. azt nem halasztván másod naprá. {…} azok (C/B 1318)

esztelenek. és vakok. 1. mert azt nem tudhattyuk ha el érhettyüké (C/B 1318)

vétekben eset kereszttsége után, 1. azt meg bánnya, 2. azt meg (C/B 1319)

1. azt meg bánnya, 2. azt meg gyonnya, 3. azért Istennek (C/B 1319)

{…} Honnan tudgyuk mi azt hogy a kristus rendelte volna (C/B 1319)

atraditiobol. tudgyuk. a szent irás azt mondgya hogy a kristus az (C/B 1319)

és a fel oldozásra, atraditiobol azt láttyuk hogy a penitentzia tartásnak (C/B 1319)

penitentzia tartásnak szenttsége. által követik azt a hatalmat a püspökök és (C/B 1319)

penitentziának szenttségit; ollyan, mint ha azt fel vette volna (C/B 1319)

{…} Honnan tudgyuk mi azt. hogy a tekélleteségel valo töredelmeség (C/B 1319)

utálván. fel tészi magában, hogy azt többé nem tselekeszi (C/B 1320)

a szivnek belsö részében kel azt érezni, és nem tsak szájjal (C/B 1320)

és a szent lélek indittsa azt fel, és nem a természet (C/B 1320)

mivel, nem az érzékenységböl. kell azt meg visgálni. vagy arrol itéletett (C/B 1321)

itéletett tenni, hanem abbol., mikor azt inkáb bánnyuk, hogy az Istent (C/B 1321)

{…} Miert mondod azt, hogy a büntetésnek félelme el (C/B 1323)

vétkes szokást, elis távasztattya tölünk azt az akadályt, a mely meg (C/B 1323)

{…} Miért mondod azt, hogy tsak az Isteni szeretet (C/B 1323)

nem lehet; mivel szent János azt mondgya, hogy a ki az (C/B 1323)

{…} Nem, mert azt is fel kell tenni, hogy (C/B 1324)

fel kell tenni, hogy többé azt nem tselekeszik (C/B 1324)

mivel nem mondhattyuk hogy bánnyuk azt a mit tselekedtünk, hogy ha (C/B 1324)

mit tselekedtünk, hogy ha még azt tselekedni akarjuk (C/B 1324)

{…} Miröl lehet azt meg üsmérni, hogy igazán tettünk (C/B 1324)

{…} Akoron azt kell tselekedni a mit akristus (C/B 1325)

szent irásbol, mivel a kristus azt mondá az apostolinak vegyétek a (C/B 1326)

A traditiobol tudgyuk azt; hogy akristus a fellyeb mondot (C/B 1326)

az üdveség, minden nap láttyuk azt, hogy nagyob része a keresztényeknek (C/B 1326)

agyontato pap mond, nem visgálván azt. hogy ha ö okosé és (C/B 1326)

{…} A kristus azt mondgya, hogy mikor edgy vak (C/B 1326)

szeretesse. a mi atitkot illeti, azt minden tudgya. hogy mitsoda keményen (C/B 1327)

hogy mitsoda keményen kell néki azt meg tartani (C/B 1327)

tekénttsük a lelkünk állapottyát., hogy azt meg üsmértethessük a gyontato papal (C/B 1327)

kell vallani minden vétkeinket, apapnak, azt pedíg, alázatoságal. edgyügyüségel. és okoságal (C/B 1329)

{…} Értem azt. a mi egy szer a (C/B 1329)

tallert loptak volna, de még azt valamely szegénytöl lopták ell. már (C/B 1329)

a vétek nagyob. mint. ha azt. gazdagtol lopták volna ell (C/B 1329)

{…} Meg kell azt gyonni leg elsö alkalmatoságal (C/B 1329)

{…} Miröl lehet azt meg üsmérni. ha a gyonás (C/B 1330)

kristus elég tételének érdeméhez, ha azt mondanok, hogy a kristus elég (C/B 1332)

{…} Edgy nehányat találunk, láttyuk azt is hogy a kristus elött (C/B 1333)

ellen. az Isten meg botsáttá azt nékik a mojses kérésére, de (C/B 1333)

meg is nyerék., a kristus azt mondgya hogy ez a nép (C/B 1334)

tarttsanak, a meg tartozkodásban. de azt egyenlö akaratbol kell tselekedni. a (C/B 1334)

mindenüt, de mindenüt egyaránt tartották. azt, hogy a penitentzia négy rendre (C/B 1335)

A mi pedíg azt tekinti, hogy mitsoda vétkekért. kelletet (C/B 1336)

közöt meg nem egyeznek, némellyek azt tarttyák. hogy minden halálos vétekért (C/B 1336)

tartottanak. nyilván penitentziát. némellyek meg azt tarttyák hogy ezen három vétekért (C/B 1336)

{…} kivánnyaé azt az anyaszentház., hogy mostanában is (C/B 1337)

is mint az elött., mivel azt parantsollya hogy a nyilván valo (C/B 1337)

vétekért, nyilván valo penitentziát tarttsanak, azt is hadgya keményen, a gyontato (C/B 1337)

hasonlot mondhatni. a Tridentinumi Concilium, azt tanittya. hogy ollyan állapotban a (C/B 1338)

hogy a hivek is tudgyák azt (C/B 1338)

hogy valakinek halálára igyekezet, ha azt vegben nem vihette is, annyi (C/B 1340)

napig valo böjtölésre, hogy ha azt egy Cléricus tselekedte. tizen nyolcz (C/B 1340)

tévén valoságal magunkban. hogy többé azt nem tselekeszük (C/B 1343)

még halálos vétekben esnek, kik azt nem bánnyák, és akik még (C/B 1343)

fel sem tették magokban, hogy azt többé nem tselekeszik, de sött (C/B 1343)

kik a vétket szeretik. és azt el nem akarják hagyni, ez (C/B 1343)

haragját meg engesztelnék, de söt azt fel ingerelik (C/B 1343)

Lehet, mivel a szent irás azt mondgya, hogy a hamisaknak ajándéka (C/B 1343)

{…} Honnan tudgyuk mi azt. hogy purgátorium vagyon (C/B 1344)

timotheushoz irt levelének 1 részében. azt mondgya. onésiforusrol., hogy az ur (C/B 1344)

2. A kristus azt mondgya., hogy vannak ollyan vétkek (C/B 1344)

3. szent pál azt mondgya hogy némellyek a hivek (C/B 1344)

se hoszas voltárol, hanem tsak azt tudgyuk. hogy vagyon purgátorium, és (C/B 1345)

Az anyaszent egy ház. mindenkor azt tartotta. hogy lehet. az imádságok (C/B 1345)

valamely mód, a mely által. azt bé tölthessük (C/B 1345)

{…} Ertem azt a kegyelmet, a melyet tészen (C/B 1346)

Mondám, azt a kegyelmet. a melyet tészen (C/B 1346)

Mondám azt is, Elengedvén néki egy reszit (C/B 1346)

Már azt meg magyaráztuk. a {…} hogy az (C/B 1346)

a {…} hogy az Isten. kivánnya azt a bünöstöl. hogy az ideig (C/B 1346)

hanem tsak segiteni akarja gyengeségében, azt is akarja. hogy tehettsége szerént (C/B 1346)

a mi azon fellyül valo. azt néki meg engedi, vagy egészen (C/B 1347)

irásibol. tertullianus, és szent Cypriánus. azt mondgyák, hogy a püspökök, a (C/B 1347)

rend kivül adták volna meg azt a kegyelmet. a mely tsak (C/B 1350)

kristus szavaibol ered; aki is azt mondgya; valakit meg oldoztok eföldön (C/B 1350)

más oltárokon nem volna szabad. azt minden pap tudgya. hogy a (C/B 1351)

mivel ö tölle is vették azt a hatalmot (C/B 1351)

{…} Honnét tudgyuk mi azt. hogy ökk arra hatalmot vettek (C/B 1352)

mind a traditiobol,. hanem tsak azt teszem hozája., hogy még a (C/B 1352)

eretnekeknek tartotta. a novatiánusokot, mert azt tanitották hogy az anyaszent egy (C/B 1352)

nem tselekszik egyebet. hanem tsak azt jelenti az absolutioval. hogy meg (C/B 1352)

a rendre vigyázni, hogy ha azt nem követik. vétkeznek. és amit (C/B 1353)

{…} Hogy ha valaki azt fogadgya apapnak. hogy ebben a (C/B 1353)

meg marad, azö szavára tartoziké azt néki él hinni (C/B 1353)

vétekben élnek. mind addig meg azt el nem hadgyák. 2. azoknak (C/B 1353)

magoknál tarttyák amás joszágát. valamég azt viszá nem adgyák. de illyen (C/B 1353)

valamely szokot vétekben élnek, valamég azt el nem hadgyák (C/B 1353)

a más joszágát birják. valamég azt viszá nem adgyák. ha töllök (C/B 1354)

fel oldozni. vagy mikor kel azt el halasztani. szükségesé még a (C/B 1354)

szükségesé még a hiveknek is azt tudni (C/B 1354)

adgyák az absolutiot, mivel akristus azt mondgya, örizzétek magatokot a hamis (C/B 1354)

belöl ragadozo farkasok. {…} ezek által azt akarja akristus hogy oltalmazuk meg (C/B 1354)

Töredelmeségel kel ahoz készülni hogy azt meg nyerhesse; magát sanyargatni kell (C/B 1355)

vetni, nékie ajánlani betegségit. és azt jora forditani. valamint. jób, Dávid (C/B 1359)

vétkeket., mivel, hogy ha valaki azt egésséges korában is nehezen viheti (C/B 1360)

3. ha valakit meg bottránkoztatott, azt meg kell orvosolni. 4. ugy (C/B 1360)

testamentumját, ne hogy holta után azt más képpen magyarázván. abbol veszekedések (C/B 1361)

ellen volna, apapoknak sem kell azt el szenvedni (C/B 1361)

anyaszent egy ház azt jová nem hadgya. midön atemplomokra (C/B 1362)

{…} Honnét tudgyuk azt., hogy a kenet, és az (C/B 1362)

és imádkozanak érette, meg kenvén azt olajjal. az urnak nevében. és (C/B 1362)

{…} mert azt nagyob készülettel vehetik fell, 2 (C/B 1363)

meg ez iránt. szent károly. azt tanittya, hogy mindenikét (C/B 1364)

{…} Mivel hogy szent Jakab azt mondgya hogy ez a szenttség (C/B 1364)

azon által. természet szerént. lehet azt ugy mondani.,. mivel a szenttségek (C/B 1364)

{…} Mitsoda készülettel kell azt felvenni (C/B 1364)

az életnek rövid voltát. és azt, hogy még ökk is. arra (C/B 1365)

az anyaszent egy ház. mindenkor azt tartotta. hogy tsak egyedül a (C/B 1366)

kik apapoknak is akarták tulajdonittani azt a hatalmat (C/B 1366)

{…} kellé azt hinni. hogy a püspökök fellyeb (C/B 1366)

Azok kik még elnem érték azt idöt. hogy az egy házi (C/B 1367)

{…} Honnét tudgyuk mi azt. hogy nem magunknak kel ezt (C/B 1369)

{…} Mert szent pál azt mondgya. hogy senki nem vészi (C/B 1369)

hogy fö pap lenne., hanem azt, az atya Istentöl vette (C/B 1369)

{…} Igen szent dolog azt kivánni. hogy gyermekek. az egy (C/B 1370)

gyermekeknek hajlandoságokot eröltetik 2. midön azt rendelik a papságra. a melyikben (C/B 1370)

valo engedelmeségért. a ki is azt akarja, hogy az egy háziak (C/B 1371)

{…} közönségesen azt tarttyák. hogy a hatodik saeculumban (C/B 1371)

mivel a sok féle üldöztetések. azt meg nem engedték az egy (C/B 1371)

mind világi köntösben járnak, hanem azt láttyuk szent gergely pápa idejében (C/B 1371)

részt ád annak., a ki azt viseli. hogy birhassa némely részit (C/B 1372)

adni a lelki dolgokot. vagy azt ami a lelki dolgokot illeti (C/B 1373)

{…} Honnét tudgyuk mi azt. hogy a simonia tilalmas (C/B 1374)

mind az anyaszent egy ház. azt tilalmaza. adgyátok ingyen, mondgya a (C/B 1374)

elolvasot egy részt., a pap azt utánna magyarázta, a midön pedig (C/B 1377)

és vizet el készitti. és azt a subdiáconus kezében adgya a (C/B 1377)

a férfiu. és az aszszony azt fel nem fogadgyák hogy holtíg (C/B 1378)

anyaszent egy ház meg tartotta azt a régi szokást mely az (C/B 1378)

meg volt. de idövel ökk azt el hadták. és uj szokást (C/B 1378)

könyvet tarttsa a diaconusnak. és azt a papnak vigye meg tsokolni (C/B 1379)

A nicaeai Concilium. Can. 4. azt hadgya. hogy a püspököt. leg (C/B 1381)

hagyásábol ugy tettzik. mint ha azt kivánná az anyaszent egy ház (C/B 1381)

szentelésen. a szent nicaeai Concilium azt hadgya, hogy leg aláb három (C/B 1381)

ezis az apostoli traditio., de azt is hadgya., hogy a mely (C/B 1381)

Consecratornak. hogy az anyaszent egyház. azt kivánnya. hogy amely papot néked (C/B 1381)

Mert az anyaszent egy ház. azt akarja hogy ollyan püspökököt tegyenek (C/B 1382)

{…} Meg akarják azt véle értetni. hogy egy püspöknek (C/B 1383)

lenni az évangyéliumal. minek elötte azt másoknak hirdesse, és hogy másokot (C/B 1383)

kristus terhének viselésére. magának kell azt elsöben viselni (C/B 1383)

azokal valamelyekel a püspököknek. hanem azt kell még azokhoz tenni,, hogy (C/B 1385)

mely meg kissebitené rendeket. ámbár azt magok kivánnák is., nem hogy (C/B 1386)

a ki azö életét irta. azt tarttya hogy nap nyugoton ö (C/B 1387)

bövön szól. sz. Chrysostomus. {…} ha azt meg olvasnak azok. kik oly (C/B 1387)

szerzetesek egy féle ruhát visellyenek. azt láttyuk, hogy sok hellyeken a (C/B 1388)

országbol ne mennyünk ki, tsak azt nézük hogy ennek elötte. két (C/B 1388)

ruhát kötnek elejekben. szent Benedek azt mondgya {…} azt is mondgya ez (C/B 1388)

elejekben. szent Benedek azt mondgya {…} azt is mondgya ez a szent (C/B 1388)

{…} Honnét tudgyuk mi azt. hogy a kristus szenttségnek rendelte (C/B 1390)

nagy szenttségnek nevezi a házaságot, azt bizonyoson tudgyuk a traditiobol, hogy (C/B 1390)

erröl nem végezet. mivel némellyek azt tarttyák. hogy a hazasulo személyek (C/B 1391)

magoknak a szenttséget; némellyek pedig azt tanittyák. hogy a parochus fogadast (C/B 1391)

{…} Értem azt. hogy a házaság akkor semmire (C/B 1392)

{…} Hát ha péter. azt gondollya, hogy a személy a (C/B 1392)

{…} Ertem azt. midön valaki valamely rab személyt (C/B 1392)

{…} Az anyaszent egy ház azt igy rendelte. mert. az illyen (C/B 1393)

{…} Hogy erre meg felelhessek, azt kel meg tudni. hogy három (C/B 1393)

Mert az anyaszent egy ház. azt ugy tekenti, mint atyafiságot (C/B 1394)

esést. ollyan formán a mint azt meg fogom magyarázni (C/B 1394)

öli a feleségét. azért hogy azt a személyt a kivel házaság (C/B 1394)

hogy ha azután el veszi azt a személyt, a házaság semmire (C/B 1394)

vagy a felesége halála után. azt a személyt. akivel házaság törésben (C/B 1394)

törö személy el nem vehetné azt a személyt akivel vétkezet., mivel (C/B 1394)

{…} Értem azt. hogy meg vagyon tiltva a (C/B 1395)

{…} Ertem azt. hogy a házaság semmire valo (C/B 1395)

{…} Értem, azt, hogy aki az egy házi (C/B 1395)

{…} Értem azt. hogy a házasok másodszor meg (C/B 1395)

{…} Értem azt. a midön tellyes lehetetlen eleget (C/B 1396)

{…} Értem azt, hogy a házaság jó lehessen (C/B 1396)

{…} Értem azt. amidön valamely személyt el ragadnak (C/B 1396)

{…} Értem azt, hogy vétek az anyaszent egy (C/B 1397)

{…} Ezzel azt akarja hogy a hivek nagyob (C/B 1397)

mert akí igéretet tett valakinek, azt meg is kell tartani. és (C/B 1398)

meg is kell tartani. és azt meg nem szegheti vétek nélkül (C/B 1398)

el veszen, hogy gyermeke lévén, azt keresztényi modra nevellye, hogy a (C/B 1398)

az anyaszent egy ház is azt jóvallya hogy az ujj házasok (C/B 1399)

könyvéböl, de ezeken kivül. is azt mondhatni. hogy az ö köteleségek (C/B 1400)

annyiban, a mennyiben az okosság azt meg engedi., elne szenvedgyék azt (C/B 1400)

azt meg engedi., elne szenvedgyék azt. hogy a feleségek uralkodgyék rajtok (C/B 1400)

Hát ha a férjék. tellyeségel. azt akarják hogy tzifrán járjanak. kellé (C/B 1401)

magok rendékel., és hogy Esthert, azt a szent király nét kövessék (C/B 1401)

szeresse, kövesse. a midön pedig azt az idöt el érték, egyedül (C/B 1402)

kedvetlenséget kell is hozájok mutatni. azt szeretettel tselekedgyék, idején gondolkodgyanak felölök (C/B 1402)

a templomba el mennyenek, 4. azt nem kell el szenvedni hogy (C/B 1403)

nevezik szoval valo imádságnak {…} de azt meg kell tudni, hogy a (C/B 1404)

buzgoknak imádságokban. 3. A kristus azt mondgya hogy a midön ketten (C/B 1404)

{…} Miért mondod azt, hogy a kristus példájábol meg (C/B 1406)

{…} Miért mondod azt. hogy a magunk szükségéböl meg (C/B 1406)

földre küldgye, avétek után. de azt is akarta, hogy az emberek (C/B 1406)

{…} A felebaráti szeretet azt hoza magával, hogy másért is (C/B 1408)

{…} A szent irás azt mondgya. hogy igen jó és (C/B 1408)

{…} Hogy erre meg felelhessek. azt meg kell tudni, hogy az (C/B 1408)

valaki halálos vétekben lévén. de azt el akarja hadni. harmadszor (C/B 1408)

midön valaki szeretvén a vétket, azt el nem akarja hagyni. hanem (C/B 1409)

el nem akarja hagyni. hanem azt gyakorollya. és aki minden nap (C/B 1409)

Ez igy lévén. azt mondom. hogy azok kik az (C/B 1409)

kéri, hogy ne szeresse többé azt a vétket; az ollyan pediglen (C/B 1409)

az Istent azon kéri hogy azt el hadgyhassa, és végig abban (C/B 1409)

nem szolgál üdveségünkre, anékünk ártalmas, azt pedig igasságal. senem kérhettyük, senem (C/B 1410)

meg nyerjék a kristus által azt, amit kérünk, mivel a szentek (C/B 1411)

Isten lélek, és igazság. és azt akarja hogy a kik ötet (C/B 1412)

Istent kisértik akkor. a mikor azt el nem kerülik hogy ötet (C/B 1412)

lehet. és erös reménségel., hogy azt akarja is (C/B 1413)

azoknál. még nagyóbb. 4. hogy azt meg igérte, hogy kérésünket meg (C/B 1413)

hogy az Isten meg adgya azt. ami az üdveséget, és a (C/B 1414)

azon a melyet mi választunk, azt irgalmaságábol tselekeszi (C/B 1414)

hogy irgalmasságábol nem adgya sokszor azt meg amit tölle kérnek, hogy (C/B 1414)

az üdvességnek., ha az Isten azt meg adná. a rettentö jele (C/B 1414)

attyai joságának jele a, ebböl azt kell ki hozni, hogy midön (C/B 1414)

meg kell néki köszönni. és azt kell kivánni, hogy tsak azt (C/B 1414)

azt kell kivánni, hogy tsak azt a kérésünket halgassa meg, a (C/B 1414)

hogy ebben ne essék valaki. azt kell meg tudni, hogy az (C/B 1416)

leg inkább. a szivünket kivánnya. azt is akarja, hogy lélekben, és (C/B 1416)

Vagyon. 1. mert szent pál azt akarja. hogy az aszszonyok bé (C/B 1417)

hanem nagy tsendeségben lenni. 4. azt szeretni kell, hogy az Isten (C/B 1417)

Isten háza. tisztességesen legyen, és azt fel kell ékesitteni amennyiben lehet (C/B 1417)

az elmével valo imádságrol, és azt, mind más féle képpen képzelik (C/B 1418)

elmével valo gondolatokban tarttyák, és azt gondollyák. hogy azok, kik oly (C/B 1418)

{…} Miért mondod azt hogy nem igazán gondolkodnak.? arol (C/B 1418)

se az okoskodásbol. most pedig azt mondod. hogy az imádsághoz szükséges (C/B 1419)

az Istenhez valo indulattyában áll, azt az indulatot benne a gondolatok (C/B 1419)

{…} Az igaz, de azt is meg kell vallani, hogy (C/B 1419)

hogy illyen szándékban lehesen valaki, azt kell tudni. hogy miket kiván (C/B 1419)

{…} Az irás azt tanittya hogy mind éjjel, mind (C/B 1420)

mindenkor nem lehet. nem is azt kivánnya az Isten azzal, midön (C/B 1420)

kivánnya az Isten azzal, midön azt mondgya., hogy éjjel napal kell (C/B 1420)

keseregni kell a vétkekért, amelyekel azt meg szegik, azokrol botsánatot kell (C/B 1421)

jobbittást, fel kell tenni, és azt végben kell vinni, a ki (C/B 1421)

arra, a mit mondanak. 2. azt tarttyák. hogy elegendö. akönyvböl el (C/B 1422)

töredelmeségnek. hálá adásnak tselekedetit. 3. azt gondollyák. hogy a hoszu imádság (C/B 1422)

mellyeket mondunk az imádságban., és azt ne gondollyuk. hogy azok a (C/B 1422)

szivünkben volnának, mert az imádságban azt olvassuk. te benned hiszek uram (C/B 1422)

imádságokot mondgyunk. akár rövideket, de azt el hitessük magunkal, hogy tsak (C/B 1422)

kérnünk, és mitsoda rendel kell azt kérnünk, hét féle kérésböl áll (C/B 1423)

azért, hogy nagyob buzgoságal kivánnyuk azt a ditsöséges helyt. a mi (C/B 1424)

{…} Midön azt mondgyuk. szenteltessék meg ate Neved (C/B 1424)

meg ate Neved. ez altal, azt akarjuké kérni hogy az Isten (C/B 1424)

ki mondhatatlan nagyságal vagyon. hanem azt kérjük., hogy az ö neve (C/B 1424)

Ezekböl a következik, hogy azt kérjük az Istentöl, 1. hogy (C/B 1424)

1. amidön az Istent szerettyük, azt kivánnyuk hogy ö meg üsmértessék (C/B 1424)

szenteltetésit, a midön ökk magok azt meg kissebittik. és hejában fel (C/B 1425)

{…} Miképpen kell tehát azt meg mutatni. hogy igazán kivánnyuk (C/B 1425)

mutatni. hogy igazán kivánnyuk. midön azt mondgyuk az Istennek, szenteltessék meg (C/B 1425)

{…} tsak kívánnyuk azt, amit mondunk. és igyekezünk meg (C/B 1425)

embereken. valamint az angyalokon, tehát azt kivánnyuk 1. hogy az Istennek (C/B 1425)

{…} Miért kérjük az Istentöl azt, hogy az ö országa jöjjön (C/B 1425)

országa jöjjön ell, minek utánna azt kértük volna. szenteltessék meg az (C/B 1425)

{…} Elöször, értem azt. a mit az Isten akarja (C/B 1426)

akarja hogy meg tselekedgyük, 2. azt, a mi az ö rendelésit (C/B 1426)

ö rendelésére valo nézve, midön azt mondgyuk. legyen meg ate akaratod (C/B 1426)

Isten akarattyával. ellenkezik, midön tehát. azt kérjük, hogy az ö akarattya (C/B 1427)

akarattya legyen meg, mint ha azt kérnök., hogy vegye el azt (C/B 1427)

azt kérnök., hogy vegye el azt mi töllünk., a mi akadályára (C/B 1427)

A kristus a kenyér által. azt akarta velünk meg értetni, hogy (C/B 1428)

velünk meg értetni, hogy tsak azt kell kérni a mi szükséges (C/B 1428)

mi szükséges, és a mi azt meg haladgya, se kérni, se (C/B 1428)

{…} Nintsen, mivel a kristus azt ugy tilttya., ha nyughatatlanságal. és (C/B 1428)

nyilván ki tettzik atestiszükségben., könnyü azt is meg mutatni hogy a (C/B 1429)

nap szükséges, de minden szempillantásban, azt is el mondhatni, hogy az (C/B 1429)

oly tiszta életet elni, hogy azt meg érthessük, mivel ez a (C/B 1429)

2. Ha azt mondgyuk. hogy vétek nélkül vagyunk (C/B 1430)

ha valoságos töredelmeségek nintsen. és azt fel nem tészik magokban hogy (C/B 1430)

mondgyák ell. mert mint ha, azt mondanák az Istennek, bánnyál ugy (C/B 1431)

féle értelme vagyon 1. közönségesen azt teszi, mikor valami tudatlan, vagy (C/B 1431)

probálya valakinek jó erkölcsét, hogy azt meg jutalmaztassa, ki nyilatkoztassa., valamint (C/B 1431)

vagyon, az elsö értelem szerént. azt teszi, mikor valaki valamely rosz (C/B 1431)

Isten senkit sem viszen avétekre., azt tsak meg gondolni is irtoztato (C/B 1432)

attol vagyon mert az Isten azt meg engedi, az ö meg (C/B 1432)

{…} Miért mondád azt, hogy az Isten meg mutattya (C/B 1432)

dolog, annak ellene állani, és azt meg gyözni (C/B 1433)

4. ha a kisértet tartana,. azt tudtára kell adni a gyontato (C/B 1433)

nékik rosz és gonosz, és azt kérik az Istentöl, hogy szabadittsa (C/B 1434)

Istent. és neki hazudnak mikor azt mondgyák. szabadits meg minket a (C/B 1434)

ugy imádkoznának a mint kell, azt kivannák hogy az Isten ebben (C/B 1434)

a mi atyánkot. a nép azt feleli, de szabadits meg minket (C/B 1435)

ament mondgya el, mint ha azt mondaná, hogy az Isten meg (C/B 1435)

hagyá az anyaszent egy ház, azt is el mondhatni hogy ez (C/B 1436)

egy teremtett allatnak, mint mikor azt mondgyuk az angyalal, 1. hogy (C/B 1436)

{…} Miért mondgyuk mi azt néki. szent Mária, Istennek Annya (C/B 1436)

kérhettyük., tudván azt. hogy hatalmas és hasznos azö (C/B 1437)

{…} Miért mondgyuk azt néki hogy mi bünösök vagyunk (C/B 1437)

nyelv,. az anyaszent egy ház azt meg tartotta. és nagy okokra (C/B 1438)

és nagy okokra valo nézve. azt meg nem változtathatta (C/B 1438)

nyugoti országokban., mind azon által. azt mindenüt meg értik europában, nem (C/B 1438)

értik europában, nem is lehet azt meg mutatní, hogy nap nyugoton (C/B 1438)

mindenkor ollyat találni, a ki azt igazán meg forditaná. de ha (C/B 1439)

és a forditáson. még is azt végben nem vihetnék. hogy mindenek (C/B 1440)

ne szollyanak. tsak meg magyarázák. azt azoknak. akik nem értik, {…} az (C/B 1440)

és az Istennek., mivel tsak azt kell mondani közönségesen. a mi (C/B 1441)

hogy nem tarttya szent pál azt rosznak. hogy ha valaki idegen (C/B 1441)

agyülekezetben, tsak legyen valaki, aki azt meg magyarázza, 3. azt nem (C/B 1441)

aki azt meg magyarázza, 3. azt nem mondhatni, hogy az anyaszent (C/B 1441)

a ki a templomban jár. azt érti, és atöbbi, gyermekségétöl. fogvást (C/B 1441)

tudgya mire feleli az áment. azt is hozája. adom, hogy a (C/B 1441)

akarták volna is törleni. de azt végben nem vihették volna, mivel (C/B 1442)

végben nem vihették volna, mivel azt minden tudgya, hogy mitsoda ereje (C/B 1442)

Ceremoniákot. de nem kelletet volna azt tselekedni, mert azok hasznosok. sött (C/B 1442)

ellenkezneké a kristus mondásával. aki azt mondgya. hogy az Istent lélekben (C/B 1442)

külsö képpen valo imádást. hanem azt akarja mondani azzal., hogy az (C/B 1442)

templom béli ékeségel, a kristus azt meg ditsérte. hogy drága keneteket (C/B 1443)

némellyek a szent atyák. közül. azt tarttyák. hogy még aharmadik saeculumban (C/B 1444)

{…} Hogy azt meg tudgyuk, hogy az évangyélium (C/B 1444)

{…} Az anyaszent egy ház. azt akarja. követni, amit az Isten (C/B 1444)

Istennek ajánllyuk, mint örökös urunknak, azt is meg mutattyuk az által (C/B 1444)

kristus jó illattyát hinttsék ell, azt is el mondhatni, hogy ezen (C/B 1445)

és mélyen valo magyarázattal. nem azt akarjáké, hogy még viszá vigyenek (C/B 1445)

Mind ezekböl azt hozhattyuk ki, mint hogy, az (C/B 1447)

rend tartása vagyon: a midön azt láttyuk, hogy a népek, és (C/B 1447)

nélkül, mondgya szent ágoston, hogy azt az apostoloktol vették (C/B 1447)

alkalmaztatni. a hol vagyunk. és azt nem kell rosznak tartani, amit (C/B 1447)

a többi tsendeségben halgatta. idövel azt a szokást vették bé. hogy (C/B 1447)

is ditséretes szokás, hogy ha azt. avaloságos buzgoságal követik, erre a (C/B 1447)

emlékezvén arra, hogy az Isten azt akarja, hogy ötet, szolgállyuk. ditsérjük (C/B 1448)

{…} Miért mondod azt, hogy az áldozaton. valamely külsö (C/B 1449)

ajánlyák. az Istennek., hogy ha azt nem tselekeszik; a kristus érdemei (C/B 1449)

agoston ez igy lévén mindenkor azt mondhatni hogy a külsö áldozatot (C/B 1450)

{…} Miért mondod azt, hogy az áldozat, az Istennek (C/B 1450)

{…} Miért mondod. azt, hogy az áldozat. Istennek tett (C/B 1450)

mojses elött, és atermeszetnek törvényekor., azt el hihettyük. hogy még akor (C/B 1450)

az áldozok a természet törvényekor. azt tarttyák közönségesen. hogy a tselédes (C/B 1450)

az áldozatot. mind azon által. azt láttyuk, hogy kain, és ábel (C/B 1450)

kain, és ábel. áldoztanak, de azt el mondhatni. hogy az ádámtol (C/B 1450)

{…} Miért mondod azt. hogy az áldozatot az Istennek (C/B 1451)

veti magát., hogy ha tellyeségel azt akarja. a mit Isten akar (C/B 1452)

elöt. a külsö áldozatokot., mert azt tudták. hogy az emberek. azzal (C/B 1453)

az Istennek engedelmeskedgyünk, aki nékünk azt parantsollya. hogy mind külsö,, mind (C/B 1453)

mutathatta hozája valo háláadoságát. Ábel, azt ajánlotta az Istennek, a melyik (C/B 1454)

valo nézve. voltak kedvesek, és azt is jelentették., a kristus pedig (C/B 1454)

{…} Miért mondod azt hogy a régi áldozatok tsak (C/B 1454)

kit jelentettenek a régi áldozatok, azt kell mondanunk, hogy mindenkor a (C/B 1454)

mind addig. valamég ugyan valoságal azt a vért ki nem ontották (C/B 1455)

mások meg más részit., amint azt különösön, könnyü meg mutatni (C/B 1455)

szóllót, nem arra vígyázot, hogy azt meg mutassa, mitsoda hasonlatossága vagyon (C/B 1455)

irt levelében. arra vigyázot, hogy azt meg mutassa; hogy az ó (C/B 1456)

és figurája volt. akristus papságának., azt mondgya hogy a szent lélek (C/B 1456)

valo pap lenne. szent pál azt fel teszi. hogy az irás (C/B 1456)

Aaronéhoz, se a kristuséhoz. hanem azt mondgya. hogy melkisedekröl sok nagy (C/B 1456)

jelenteni, de amisének áldozattya, amint azt meg fogjuk mutatni; egy szers (C/B 1458)

mutatni, hogy ahalált meg érdemelvén. azt az állatot teszik helyekben, és (C/B 1458)

superláttya le volt botsátva, ezel azt akarta meg mutatni, hogy buzgoságal (C/B 1459)

az áldozatot. és az aki azt meg égette. mind estvélig tisztátalanok (C/B 1459)

mint ollyan dolgot. amely képzeli. azt az állapotot. amelyben lésznek a (C/B 1459)

áldozatokot Isten elött, az irás azt mondgya. {…} hogy a messiás borban (C/B 1460)

{…} Honnan tudgyuk mi azt. hogy vagyon az anyaszent egy (C/B 1461)

{…} Mi azt tudgyuk a szent irásbol, és (C/B 1461)

{…} Hogy bizonyittyák azt meg a szent irásbol (C/B 1461)

tiszta, és szent, 3. hogy azt az áldozatot az egész világon (C/B 1461)

sokan az irás magyarázok közül, azt böltsen tarttyák, hogy a szent (C/B 1463)

szenttségben., mivel szent péter is azt mondgya. hogy az anyaszent egy (C/B 1463)

ha szükséges volna, ezek mind azt tanittyák hogy az anyaszent egy (C/B 1463)

Ezekhez azt is hozá adom, hogy a (C/B 1463)

az egész keresztények ajánlották. és azt soha más eretnekek. el nem (C/B 1464)

{…} A görögok azt liturgiának nevezik; a deákok Missának (C/B 1464)

{…} Némellyek azt gondolták hogy sido szó. némellyek (C/B 1464)

hogy sido szó. némellyek pedig azt (C/B 1464)

régi nyelvekböl vették ki. de azt inkáb el mondhatni, hogy a (C/B 1465)

{…} Miért mondod azt, hogy apüspökök, és apapok., akristus (C/B 1466)

{…} Miért mondod azt. hogy a papok ebben. az (C/B 1466)

az áldozatokat., mivel szent pál azt mondgya. hogy a kristus szüntelen (C/B 1467)

sok miséket mondgyanak is, de azt igazán el lehet mondani hogy (C/B 1467)

melyet gyakorollyák mindenik misében. ámbár azt szokták mondani valamely püspöknek, vagy (C/B 1467)

áldozatidban ajánlom magamot, de ezzel azt nem tarttyák. hogy sok áldozatok (C/B 1467)

apap fel áldozván az áldozatot, azt az Istennek ajánlotta, azután azon (C/B 1467)

és az utánnok valojoknak, hogy azt tselekedgyék amit ö, és hogy (C/B 1468)

Egyedül az Istennek, a mint azt már meg mondottuk másut, a (C/B 1470)

{…} Az által, tsak azt akarják mondani. hogy akor emlékezetet (C/B 1470)

valo imádságokban. a halottak miséjinek azt nevezik, a melyet fekete öltözetekel (C/B 1470)

inkáb a halottakért vannak, de azt valoságal el lehet mondani, hogy (C/B 1470)

egész anyaszent egyház áldozattya, akristus azt ajánlya, mint feje az anyaszent (C/B 1470)

anyaszent egy ház is ajánlya azt azö fejével akristusal., és meg (C/B 1470)

érettek valo imádság., szent pál azt akarja. hogy minden emberekért imádkozanak (C/B 1471)

ur jésus kristus elött, aki azt akarja. hogy minden ember üdvezüllyön (C/B 1471)

ház az egész világon követi azt a szokást. hogy a holtakért (C/B 1471)

tartották, amidön. lutherus, és Calvinus azt el akarák törleni, nem is (C/B 1472)

{…} Leheté azt el mondani, hogy bizonyos számu (C/B 1472)

a nem babonaság, mind ezekböl azt láttyuk, hogy jó okból mondanak (C/B 1473)

dolog. mostanában is meg tartani azt a régi szokást (C/B 1473)

anyaszent egy ház szándékát, akiis azt akarja. hogy a halottakért valo (C/B 1473)

költtségeket el távoztassák, és hogy azt a rendet kövessék, amelyet ád (C/B 1473)

sok volna itt fel tenni, azt a rubricában meg lehet látni (C/B 1473)

Az anyaszent egyház azt parantsollya., hogy ha tsak rend (C/B 1473)

lévö officiumal, de a hivek azt nem tudván, vagy arra nem (C/B 1473)

akarnak misét mondatni, azt akarják hogy halotti misét mondgyanak (C/B 1474)

anapra holot, ez abusus, mivel azt kellene tudni ahiveknek. hogy mindenik (C/B 1474)

nem tudgyák egészen, mivel másképpen, azt nem tselekednék (C/B 1474)

{…} Láttyuké azt arégi szokásokbol. hogy illyen két (C/B 1474)

egy ház azt kivánná. hogy mind azok akik (C/B 1475)

pap Communical, de söt még azt szentnek. és jónak tarttya (C/B 1475)

mert az anyaszent egy ház azt parantsollya a papoknak hogy Communikállyanak (C/B 1475)

apapnak, együt kell tehát ajánlani azt a papal, szükséges azért hogy (C/B 1475)

ahol tsak egyedül apap Communicál, azt nem lehetne meg mutatni, hogy (C/B 1475)

mutatni, hogy mikor tiltotta volna azt meg, de azt. meg lehet (C/B 1475)

tiltotta volna azt meg, de azt. meg lehet bizonyitani sok régi (C/B 1475)

Annak kezdetit nem tudgyuk. hanem azt tudgyuk hogy ez a szokás (C/B 1477)

István elsö mártyr réliquiája, és azt a virágot egy betegnek a (C/B 1478)

lett volna az a tsuda, azt fel teszi, hogy a beteg (C/B 1478)

de az anyaszent egy ház azt a régi formát meg tartotta (C/B 1479)

palástokban mennek atanátsban, hogy lehetne azt rosznak tartani, ha az Isteni (C/B 1479)

meg volt, valamég a protestánsok azt el nem hagyaták némely helyeken (C/B 1479)

Casulákot, régenten pedig közönségesen viselték azt. atöbb köntösön felyül. arégi formáju (C/B 1480)

illyen régi Cásula, a latinusok, azt lassanként az alkalmatoságnak kedviért a (C/B 1480)

hogy az anyaszent egy házban azt világ végiig ajánlyák (C/B 1480)

kenyeret meg szegvén. {…} meg fellyeb azt mondgya. hogy ahivek foglalatosok valának (C/B 1480)

oltári szenttséget érti, elhihetní tehát azt, hogy az apostolok aházaknál minden (C/B 1480)

vasárnapon., másokban pedig tsak vasárnapokon, azt is utánna teszi, hogy mindenik (C/B 1481)

után, hogy azon anapon, egészen azt tselekedgyék, a mint a kristus (C/B 1482)

asztalra tette., mivel az irás azt mondgya. hogy a papoknak szentül (C/B 1482)

nagy légyen ez aszolgálat, de azt halandó, és vétkes embereknek kell (C/B 1483)

hogy az Isten, nem kivánnya azt apüspököktöl, és a papoktol. az (C/B 1483)

oltárhoz járulni, az anyaszent egyház azt kivánná, hogy azok kik misét (C/B 1483)

hogy pappá szenteltessenek azok, kik azt elvesztvén, helyre hozták igazán valo (C/B 1483)

{…} Miért mondod azt, hogy azok nem tisztelettel halgattyák (C/B 1484)

anyaszent egyház, arra kénszeritvén öket. azt is elejekben adgya, hogy ótt (C/B 1484)

A Mise, amint már azt gyakorta meg mondottuk, ugy a (C/B 1485)

szükséges tehát, hogy a nép azt halgatván, és azt ajánlván. a (C/B 1485)

a nép azt halgatván, és azt ajánlván. a pap által, ugyan (C/B 1485)

az anyaszent egyház ajánlya, és azt kérjék közönségesen az Istentöl akristus (C/B 1485)

által., a mit apap kér, azt mondhatni hogy ez elegendö, midön (C/B 1485)

Ambrus miséjének is nevezik, mert azt tarttyák. hogy szent ambrus a (C/B 1487)

Isten oltára elött, áldozatot tehet, azt könnyü mi magunkra szabni, mivel (C/B 1488)

napokon. és ahalottak napján, de azt inkáb el mondhatni. hogy ez (C/B 1489)

{…} Az által azt akarják mondani, hogy vétkesnek üsmérik (C/B 1491)

az egész nep is énekellye azt (C/B 1493)

Hogy erre akérdésre meg felelhessek, azt kell meg tudni, hogy némellyek (C/B 1493)

azért fel teszem mindenikét, de azt meg kell vallani. hogy nem (C/B 1493)

miket az oltáron kivül mondottak. azt jóbb felöl kezdék mondani, és (C/B 1494)

jó, és áitatos dolog, de azt meg kell vallani hogy eza (C/B 1494)

{…} E görög szó, amely azt tészi, uram írgalmaz nékünk, kristus (C/B 1495)

a melynek kezdetit nem tudgyák, azt tarttyák ugyan., hogy a hatodik (C/B 1495)

fordul akor is anéphez mikor azt mondgya oremus, imádkozunk, hanem a (C/B 1497)

az anya szent egy ház, azt el távoztattya. apenitentzia tarto napokon (C/B 1497)

{…} A pap ki fordulván azt mondgya {…} de mikor azt mondgya (C/B 1497)

fordulván azt mondgya {…} de mikor azt mondgya Dominus. a kezeit ki (C/B 1497)

kezeit ki terjeszti, és mikor azt mondgya vobiscum, a kezeit esze (C/B 1497)

{…} Ez által azt akarja meg értetni, hogy az (C/B 1497)

magát az oltár elött, mikor azt mondgya Dominus, és azután ugy (C/B 1497)

szavainak, és hogy meg mutassák azt is, hogy mitsoda nagy tisztelettel (C/B 1500)

{…} Azért, hogy fogadgyák azt hinni, valamit az évangyéliumban olvastak (C/B 1500)

{…} Mi formában kell mondani azt a hitt tételt (C/B 1500)

annak az okát. a diáconusok azt felelték, néki. hogy nem szükség (C/B 1502)

áldozatot akart ajánlani az Istennek, azt apap kezében adta, és azt (C/B 1503)

azt apap kezében adta, és azt, apapnak az Istennek kelletet azután (C/B 1503)

ajánlani., amisének áldozattya. amint már azt meg mondottuk. ugy anép áldozattya (C/B 1503)

embert. és még tsudálatosabban hoztad azt helyre., engedgyed hogy azon. titok (C/B 1504)

{…} Azzal, azt akarják tselekedni, amit akristus tselekedet (C/B 1505)

{…} Honnan tudgyuk mi azt. hogy a kristus meg elegyitette (C/B 1505)

2. A kéz mosás, jelentí azt a nagy tisztaságot., a melyel (C/B 1507)

jobban nem tselekedhetik. mint ha azt kéri az Istentöl. hogy meg (C/B 1508)

Mert akristus maga mondotta. hogy azt tselekedgyük az ö emlékezetire. 2 (C/B 1509)

{…} Miért mondgyák azt. hogy a szentek emlékezetire. és (C/B 1509)

az anyaszent egy ház. mindenkor azt mondotta ez iránt, valamit mond (C/B 1509)

mitsoda pap az, aki valaha azt mondotta volna, az oltárnál, néked (C/B 1509)

szenteket akristusban., távul. légyen tehát. azt gondolni hogy az anyaszent egy (C/B 1510)

1. A mint már azt meg mondottuk, másut. a pap (C/B 1510)

okát adgyák, de atöbbi közöt azt, hogy ezt az imádságot nem (C/B 1511)

az imádságbol mitsoda végre. mondgya azt az anyaszent egy ház, példának (C/B 1511)

anyaszent egy ház, példának okáért azt fel teszem. amelyet mondanak pünkösd (C/B 1511)

anépet arra oktattyák. és néki azt meg magyarázák. és apap is (C/B 1512)

Mi azt az urhoz fel emeltük. feleli (C/B 1512)

hogy annak méltoztassál adni békeséget., azt tarsd meg, vezérellyed, és egyessé (C/B 1514)

akülsö üldözésektöl. 2. hogy azt meg tarttsa az igaz hitben (C/B 1515)

egyesége ellen támadnak. 4. hogy azt vezérellye, jó pásztorokot adván néki (C/B 1515)

ha apapal együt mondgya el azt (C/B 1515)

anyaszent egyházal a szent áldozatot. azt is meg mondottuk hogy miért (C/B 1517)

annyi szentröl, nem volnaé elegendö azt mondani, hogy közönségesen az egész (C/B 1517)

meg lehesen felelni erre akérdésre. azt kel meg tudni, hogy az (C/B 1517)

ajánlani az Istennek, minek elötte azt fel áldozták volna, az áldozatra (C/B 1519)

a kiért és akivel ajánlya azt a kristus által az Istennek (C/B 1519)

de nagy alázatoságal., és kérje azt az Istentöl., amit apap kér (C/B 1519)

aszok nagy értelmet foglalnak magokban., azt már meg mondottuk hogy az (C/B 1520)

a maga testévé is változtatá, azt kérjük tehát az Istentöl. hogy (C/B 1520)

aldozatot meg ne vesse. hanem azt el vegye, a kristuséval együt (C/B 1520)

nem volt okoságok., de mostanában azt kérjük Istentöl. hogy az oltáron (C/B 1520)

okoság. és mélto az imadásra. azt is kérjük hogy a magunkbol (C/B 1520)

{…} Miért kérik azt az Istentöl. hogy az oltáron (C/B 1521)

által, az anyaszent egy ház azt kéri. hogy a kenyér és (C/B 1521)

noha az anyaszent egy ház. azt tudgya. hogy a kristus. szavainak (C/B 1521)

végben megyen, mind azon által azt kéri, hogy a mi meg (C/B 1521)

anyaszent egyháznak, és szent basilius azt tarttya. hogy ez az imádság (C/B 1521)

pedig azok az Isteni szók. azt a meg foghatatlan változást. tselekedték (C/B 1521)

atyánk elött mutatták fel. amint azt meg fogjuk mondani. a kehelynek (C/B 1522)

kell néki a pappal ajánlani azt (C/B 1523)

azért. tselekeszi a pap. hogy azt meg áldaná. hanem azt akarja (C/B 1523)

hogy azt meg áldaná. hanem azt akarja azokkal meg mutatni, hogy (C/B 1523)

Noha az anyaszent egy ház, azt hiszi. hogy a kenyér a (C/B 1523)

ezt az élö kenyeret, és azt a menyei eledelét az örök (C/B 1523)

mi érettünk, mert mint ha azt mondaná az Istennek, irgalmazz mi (C/B 1524)

is bántanok akristust. hogy ha azt kérnök az Istentöl, hogy vegye (C/B 1524)

áldozattyokot, mert azok arégi áldozatok. azt az áldozatot jelentették, amellyet emái (C/B 1524)

szemmel mi réánkis, mi akik azt a valoságos áldozatott ajánlyuk néked (C/B 1524)

fiát isákot fel áldozza, és azt, mint egy aholtak közül viszá (C/B 1525)

nehéz. és titkos. hogy akik azt magyarázni akarták ennek elötte kilentz (C/B 1526)

ennek elötte kilentz száz esztendövel, azt végben nem vihették, ki is (C/B 1526)

valo értelme ennek az imádságnak azt adgya elönkbe., mint ha az (C/B 1526)

hogy az anyaszent egy ház azt hiszi, hogy a kristuson kivül (C/B 1526)

más arra nem érdemes hogy azt bé mutassa, azert, ugyan a (C/B 1526)

földön lévö anyaszent egy háznak. azt az Isteni egyeségit, aki a (C/B 1527)

Miért veri apap amelyét midön azt mondgya. minekünk is bünös szolgaidnak (C/B 1528)

{…} Miért kérjük azt az Istentöl, hogy vegyen szentei (C/B 1528)

Mert az anyaszent egy ház. azt tudgya 1. hogy ha az (C/B 1528)

valamint szent pál mondgya {…} mink azt meg érdemelhettyük. de a mi (C/B 1529)

ezeket jól meg lehessen érteni., azt meg kell tudni, hogy régenten (C/B 1529)

szentelték, azért, hogy szentül költhessék azt., amit az Isten az emberek (C/B 1529)

az Istentöl., mivel amint már azt meg mondottuk, valamit apap kér (C/B 1531)

meg mondottuk, valamit apap kér, azt mind anép nevében kéri (C/B 1531)

mérnök mondani, hogy ha akristus azt nem parancsolta volna (C/B 1531)

lehessen felelni erre a kérdésre, azt meg kell tudni (C/B 1531)

mi atyánkot. Ez igy lévén, azt mondám, hogy egyéb Isteni szolgálatkor (C/B 1532)

magyaráztuk., a mi atyánknak avégin., azt is el mondhatni, hogy itt (C/B 1532)

annyit tészen., mint ha apap azt mondaná, igen is Istenem. az (C/B 1532)

hanem az osttyában ami láthato. azt szegik meg. az egész szent (C/B 1534)

országban; az ollyan helyen. ahol azt a szokást követik. a melyet (C/B 1534)

pap akehelyben tévén az osttyát, azt mondgya (C/B 1536)

és szentelése., légyen nékünk akik azt veszük, az örökké valo életre (C/B 1536)

fogvást. a harmadik Agnus Deire. azt felelik, {…} adgy békeséget nékünk, hogy (C/B 1537)

Uram Jesus kristus. ki azt mondottad az apostolidnak. békeséget hagyok (C/B 1537)

közöt valo békeséget, apap. is azt kéri az Istentöl, hogy a (C/B 1537)

hogy soha fel ne bonttsa. azt a szent egyeséget., a melynek (C/B 1538)

maradot valamely részettske a Corporálén, azt a paténával. nagy tisztelettel fel (C/B 1540)

az alat a chorusban énekelik azt az imádságot, a melyet (C/B 1540)

A pap a Communiot osztogatván. azt mondotta. {…} ez a kristus teste (C/B 1541)

vége legyen ennek a Ceremoniának. azt a szokást vették. hogy meg (C/B 1544)

Uram, hogy tiszta szivel vegyük azt, a mit szájjal vettünk, és (C/B 1544)

a misének vége lévén, apap azt el mondván, az oltár közepire (C/B 1545)

{…} E képen nevezik azt a Ceremoniát amelyel éll az (C/B 1547)

Szent pál azt mondgya., hogy az egész teremtett (C/B 1547)

amidön az emberektöl, ahejábanvaloságra forditatnak., azt elis mondhatni. hogy fohászkodnak ollyankor (C/B 1547)

akit akarnak exorcizálni., leg elöbször azt tudtára kell adni apüspöknek. 2 (C/B 1548)

a haszontalan kérdéseket, hanem tsak azt kövesse a mi könyben vagyon (C/B 1548)

kell érteni, midön az irás azt mondgya, hogy Melkisedek meg áldotta (C/B 1548)

volna elé hozni amennyi hellyen azt fel talallyuk a szent irásban (C/B 1548)

A babonaság volna, ha valaki azt hinné hogy a teremtett állatok (C/B 1549)

de az anyaszent egy ház azt nem hiszi. hogy ezeknek magoktol (C/B 1549)

szent pál a husrol szól, azt akarván velünk meg értetni, hogy (C/B 1549)

{…} Azon jel által. azt akarják meg mutatni, hogy a (C/B 1550)

az elég nagy., az. Isten azt néki meg engedi (C/B 1550)

Léleknek ereje által, meg nyerhessük azt., a mely végre azokat szentelik (C/B 1551)

Elöbször azt mondám. hogy az anyaszent egy (C/B 1552)

Azután. azt mondám. hogy némely szentelések az (C/B 1552)

magával, hogy meg ne engedgyék azt hogy ollyan oltári ruhákot tegyenek (C/B 1552)

{…} A romai pontificale azt hadgya, hogy midön a püspök (C/B 1553)

jól érteni ezt a feleletet, azt meg kell tudni, hogy régenten (C/B 1553)

illendö köntösökben,. a mint már azt meg mondottuk. a Mise alat (C/B 1553)

is együt miveltek mindent véle. azt láttyuk, szent pálnál, hogy a (C/B 1553)

noha annak nem tudgyuk, de azt tudgyuk hogy több ezer esztendönél (C/B 1554)

lehet leg régieb szokás, baronius azt tarttya. hogy 13 János pápa (C/B 1555)

füstölöt a harang alá tészi, azt már ennek. a résznek. a (C/B 1555)

az Isten szavait. ez által azt akarják meg mutatni., hogy arra (C/B 1555)

köteleségeket, és öket atemplomban gyüjtik, azt mindenek tudgyák., hogy eköteleségek a (C/B 1556)

az Isten irgalmaságát kérik, ezel azt akarják, hogy minek elötte. az (C/B 1556)

négy szer a szent Chrysmával., azt arra érthettyük, hogy a pásztoroknak (C/B 1556)

végezetin. az Évangyéliumot énekelik, amely azt mondgya, hogy mária akristus lábainál (C/B 1557)

vala az Isten igéjét, ebböl azt tanulhattyuk, hogy aleg föveb hivatallya (C/B 1557)

örizésére, áldgya, és szentellye meg azt a templomot és az oltárt (C/B 1559)

hogy áldgya és szentellye meg azt az oltárt. amelyet meg kenték (C/B 1562)

az oltár mellé megyen. és azt meg füstöli, az imádságot el (C/B 1562)

Istennek áldását kéri az oltárra, azt el végezvén, az oltárhoz valo (C/B 1562)

készül minden féle nagy munkáihoz, azt is meg akarja velünk értetni (C/B 1564)

a meg szentelése után., ezel, azt is akarják velünk meg értetni (C/B 1564)

{…} Az által, azt akarják velünk meg értetni, hogy (C/B 1564)

a szoroság miat, De ebböl. azt is tanulhattyuk., hogy akristus, az (C/B 1565)

{…} Jelenti azt, hogy akristus, kereszttye által, egy (C/B 1565)

{…} Az oltár, amint azt meg mondottuk szent János után (C/B 1566)

{…} Már azt másut meg mutattuk hogy az (C/B 1567)

semmi hatalma azokon, akikre hintik azt a vizet., hanem a szent (C/B 1567)

elegyitvén ezt a két félét. azt kéri az Istentöl. azoknak, akik (C/B 1567)

a betegeket. a halottakot. és azt a helyt, ahol a gonosz (C/B 1568)

és hogy mitsoda szándékal tselekeszi azt az anyaszent egy ház (C/B 1569)

{…} Már azt szokásban láttyuk az anyaszent egy (C/B 1569)

is nevezik a szentek litániáinak. azt a könyörgést. a melyet már (C/B 1570)

{…} Azal azt akarják meg mutatni. hogy a (C/B 1572)

reá kell emlékezni. hogy azIsten. azt akarja, hogy ötet lélekben, és (C/B 1573)

hogy leg gyakrabban gyalog szokták azt meg járni, afáradság penitentziául esik (C/B 1573)

vigyázni. roszul tselekednék. hogy ha azt el mulatná. azért. hogy áitatosságának (C/B 1574)

ötet meg bánttyák, el felejtvén azt, hogy az Isten lélek, és (C/B 1574)

{…} Eszerént kell azt mondani. akereszt vetés után, aszent (C/B 1575)

tselekedgyem, és adgy kegyelmet hogy azt végben vigyem. vagy valamely más (C/B 1575)

magunkot annyira a számhoz. hogy azt tartanok, hogy bizonyos számu pater (C/B 1576)

{…} Az anyaszent egy ház. azt jóvá hagyaé, vagy tsak el (C/B 1577)

példát láthatni a szent irásban, azt láttyuk, hogy a keszkenök., melyeket (C/B 1577)

és az olvasokot. szent ambrus. azt bizonyittya. hogy a szent gervásius (C/B 1577)

rosz. az anyaszent egy ház azt nem tilttya, de nem is (C/B 1577)

is parancsollya, hogy ha pedig azt látná. hogy anép együgyüsége, annyira (C/B 1577)

ahittel. mivel. aképek ékesittése, jelenti azt akülsö képpen valo tiszteletet, amelyel (C/B 1577)

reliquiák elött. nékünk eszünkben juttattyák. azt a fényes bóldóg. és örökké (C/B 1577)

évangyéliumot olvassanak mind azokra, kik azt áitatosságbol kivannyák (C/B 1577)

mind igen régi szokás. és azt igen jóvá hadgya az anyaszent (C/B 1577)

az anyaszent egy ház. tsak azt hagya jová, és tsak azt (C/B 1578)

azt hagya jová, és tsak azt parantsollya, a mi az Évangyéliumal (C/B 1578)

püspökjét, és hogy mint kiványa. azt, hogy azIsten irgalmaságábol. azö látogatása (C/B 1579)

hogy pediglen el lehessen érni azt a boldogságot. szükséges hogy az (C/B 1579)

valo dolgot tselekednének aparochiában, de azt harag. és boszszu állás nélkül (C/B 1579)

annak aboldogságnak uttyára tehessen. hogy azt nékünk meg érdemelhesse, és hogy (C/B 1580)

meg érdemelhesse, és hogy mi azt el érhessük, ugyan erre valo (C/B 1580)

ezekböl ugy tettzik mint ha azt akarnád ki hozni hogy az (C/B 1581)

annyiban., amenyiben ez az élet. azt meg engedi., és mi ád (C/B 1581)

Ha atesti nyavalyák iránt, azt igazán tarttyák, hogy a ki (IJE 7)

ki a nyavalyát nem üsméri, azt meg sem gyogyithattya, a lelki (IJE 7)

Ajánlom Édes jésusom. azt az idöt melyet ezen irásban (IJE 8)

atanulásban. ollyan volt. mint akiröl azt szokták mondani, hogy mindent tud (IJE 9)

nem volna. de ha kivántatik. azt meg vallom kegyelmednek. hogy soha (IJE 10)

is olyan roszul töltik el azt az idött, azon szin alat (IJE 10)

és mind azok is, kik azt jóvá hagyák (IJE 10)

szaván, kezdé menteni mondván, hogy azt jól tselekeszi. ha az igasságot (IJE 11)

szolgál az ollyan leányoknak. kik azt az Isten kezéböl alázatoságal., és (IJE 12)

Mit mondok, én is azt akarom meg tudni felelé angyélika (IJE 12)

hizelkedni, követem az aszonyt, mert azt gondoltam, hogy tsak nyugodalomnak kedviért (IJE 13)

hol pediglen sétálni kelletet mennem. azt tudgya kegyelmed, az illyet el (IJE 13)

uram, mondá nevetve, hogy kegyelmed azt rosznak tarttsa. ha avárosra mennek (IJE 14)

ugy mondom valamint gondolom, és azt is tartom, hogy nem vétek (IJE 14)

En pediglen, felelé hirtelen apáter, azt hiszem hogy sokszor vétek. nem (IJE 14)

Meg mutatnám én azt kegyelmednek mondá apáter. haitt volna (IJE 15)

annak szerezünk minden jokat, amik azt boldoggá tehetik, ugyan ezt a (IJE 15)

Istentöl származik. és mint hogy azt magáért óltotta mi belénk. szükséges (IJE 16)

hogy el forditván az Istentöl azt a szeretetet, és akaratot, a (IJE 16)

roszul élvén azért a jóval, azt meg is rontá. és ez (IJE 16)

valo rendeletlen szeretet, magában foglallya azt a kivánságot, a mely minden (IJE 17)

akevélység. és a resttség, értem, azt a kevélységet, amely amagunkhoz valo (IJE 17)

el szeretetit az Istentöl, hogy azt magának meg tarttsa, ezért is (IJE 17)

szabot nékünk, hogy el érhessük azt aditsöséget a melyet meg érdemlet (IJE 17)

szándékinknak parantsol, vegtire el lehetne azt mondani hogy a resttség mint (IJE 18)

menttség után, ezért is szoktak azt tartani, hogy semmi nem vétkes (IJE 18)

valo nézve, nem erölködünk, hogy azt el érjük (IJE 19)

és imel, ámal, viteti végben azt a keveset is, a mit (IJE 19)

nagy szentnek, a ki is azt mondgya, hogy ha el mulattyák (IJE 20)

mondgya, hogy ha el mulattyák azt, a mi az üdveséghez valo (IJE 20)

hogy ha akarattal el mulattyák azt, a mi az Istent tekénti (IJE 20)

télámon, hogy bizonyithattya meg kegyelmed azt, a mit tegnap mondot (IJE 21)

volna felele apater, mert én azt nem mondom a mit angyelika (IJE 21)

oda senkit sem értettem, hanem azt akartam mondani, hogy aki rosz (IJE 21)

Követem kegyelmedet felelé a páter, azt igen könnyü volna fel számlálni (IJE 21)

meg oltalmazná kegyelmed, ha valaki azt el akarná venni kegyelmedtöl,? abban (IJE 22)

mi légyen az álom, se azt hogy honnét jő, de azt (IJE 22)

azt hogy honnét jő, de azt tudom. hogy jó szivel aluszom (IJE 22)

mivel sokan voltanak ollyanok kik azt valamely hasonlatoságal meg akarták volna (IJE 22)

De azt mondgya meg kegyelmed páter uram (IJE 23)

titkolom kegyelmed elött, mivel én azt tartom, hogy az álom nem (IJE 23)

melyek a szivböl mennek fel, azt tudgya kegyelmed hogy az eledel (IJE 23)

megyen, a sziv meg tisztitván azt a vért, azután a testben (IJE 23)

ugyan a maga az álom, azt láttyuk hogy a föben vagyon (IJE 24)

el fogynak, de az álom azt helyre hoza, mert meg emészvén (IJE 24)

helyre hoza, mert meg emészvén azt a matériát mely az agyvelöben (IJE 24)

és az inakban. meg töltik azt az üreséget, a mely okozta (IJE 24)

volt elegendö ideje arra hogy azt meg fözhesse. és hogy abbol (IJE 24)

tettzik hogy erre meg felelhetek., azt tudgya kegyelmed, hogy vannak ollyanok (IJE 25)

egyéb párákal együt. meg haladgya. azt a hideg nedveséget (IJE 26)

A mi pedig adolgosokot illeti, azt könnyü meg látni, hogy ök (IJE 26)

hogy atermészet azokot helyre hozhassa, azt láttyuk hogy azok, kik kényesen (IJE 26)

természet vezeti arra, láttyuk ugyan azt is, hogy sok bort, és (IJE 26)

meg egészen a párákot, mivel azt félben kel szakasztani. azért is (IJE 27)

midön ébren kellene lenni. erre azt mondhatnák, hogy szükséges némely országban (IJE 27)

némely országban a déli álom. azt én is ugy tartom hogy (IJE 27)

nem az itt akérdés, hogy azt tudgyuk, miképpen jő reánk az (IJE 27)

Meg adhattya azt kegyelmed magának mondá a páter (IJE 28)

noha elég hoszu volna, ha azt jora forditanák (IJE 28)

le fekünni, még is kegyelmed azt akarja hogy idején kelyenek fel (IJE 28)

akarja hogy idején kelyenek fel. azt tudgya kegyelmed hogy a szokás (IJE 28)

aleg drágábját veszti el, aki azt el veszti (IJE 29)

páter. mivel a romai törvény azt parantsolta. a hadi embereknek; hogy (IJE 29)

mint ö kegyelme. mondá angyélika, azt tarttyák, hogy az álom hizlal (IJE 30)

valo el vesztését. mint ha azt mondaná, hogy nem azért gyujttyák (IJE 31)

fel kiálta angyélika. ezek arestek. azt tarttyák. hogy igen nagy dolgokban (IJE 31)

hanem kinek kinek magának kel azt el rendelni, de az egéssegnek (IJE 32)

alat. nem kel kedvezni aresttségnek. azt nem lehet mondani hogy az (IJE 32)

valo templomban., hogy mentöl hamaréb azt a terhet le tehessék magokrol (IJE 32)

a templomban is hogy töltik azt a fél orácskát. ugy hogy (IJE 32)

De hogy azt ne gondollya valaki hogy ezeket (IJE 32)

adolgot, ugy tettzik mint ha azt is rosznak tartaná kegyelmed hogy (IJE 33)

Nem mondom én azt felelé apáter, hogy rosz misét (IJE 33)

azon szenttséges áldozat által, de azt tartom, hogy ha tsak azt (IJE 33)

azt tartom, hogy ha tsak azt szokásbol halgattyák, és meg maradnak (IJE 33)

tészi. aki illyen formában halgattya azt. viszá élvén azzal anagy szenttségel (IJE 33)

nem vala lámpásokban, az irás azt akarván ez által meg értetni (IJE 33)

nélkül valának, de mint hogy azt észre vévék, azért kérni is (IJE 33)

ajó, vagy arosz tselekedet. tsak azt követi. aki azt miveli. azért (IJE 33)

tselekedet. tsak azt követi. aki azt miveli. azért kételenek valának resttségeken (IJE 33)

semmi hasznokra nem válék. mert azt, nem annak idejében tselekedék. söt (IJE 34)

a kaput bé zárják. és azt mondgyák nékiek, midön akapura mennek (IJE 34)

Meg tsallya kegyelmed magát. ha azt gondollya. hogy az ollyan személyek (IJE 34)

és valamit mást mivelni, nem azt a mivel tartozunk., akor roszat (IJE 34)

felelé a páter, vegyük például azt a dolgot. a mely ide (IJE 34)

földnire sem szeret el menni. azt is hozá teszem. hogy még (IJE 35)

egy szoval azon igyekezik, hogy azt el halasztathassa, mind azon által (IJE 35)

hasznos volna beszéde, sött még azt is hozá teszem, hogy a (IJE 36)

és fáradságot ö okozz, talám azt soha sem visgálta meg kegyelmed (IJE 36)

ezek felöl, mert jób volna azt mondani hogy mind a világ (IJE 36)

azon által egy részint tsak azt mondhatni az illyenek felöl hogy (IJE 36)

pediglen ezt meg lehessen érteni, azt jó meg tudni, hogy valamit (IJE 37)

midön atermészet köteledzi. hogy akarja azt a mi az ö szükséget (IJE 37)

velunk adolgot. hogy az után azt vagy meg tselekedtesse, vagy el (IJE 37)

Illyen formán. azt láttya kegyelmed hogy eszeség. két (IJE 37)

négy szót. valamely dologrol. hogy azt félben hagyák, és mást kezdenek (IJE 38)

mondá mariánna, a kik még azt sem várhattyák hogy az ora (IJE 38)

ora el végezze ütésit, hogy azt kérdik. hány az ora (IJE 38)

kevessé arrol meg intik, még azt akarják, hogy mások is más (IJE 38)

Nem tudgyák ök azt felelé apáter, hogy egy ország (IJE 39)

részböl álló. gyakorta nem lehet azt egyenesen vezetni, hanem nagy kerületet (IJE 39)

az aszszonynak. mondá angyélika, ha azt mondom hogy a háza temploma (IJE 39)

pintzében, a pintzében. a többi azt gondolták hogy egy kevés bort (IJE 40)

áll az ajto elött. Én azt könnyen meg botsátom nékik mikor (IJE 40)

noha semmit sem mondanak. de azt is nagy siettségel. kik szaporán (IJE 41)

verik annak. akivel beszélnek. én azt tartom hogy illyenekröl. nem mondhatni (IJE 41)

Én azt mondom felelé telámon, hogy ha (IJE 41)

Én is halottam azt mondá angyélika, egy jó akaromtol (IJE 41)

felelé a páter, de közönségesen azt tarttyák. hogy ollyan országban a (IJE 42)

dolgot tselekeszik, sokal jobban miveli azt annál. mint aki azt nem (IJE 42)

miveli azt annál. mint aki azt nem gyakorollya, és abban az (IJE 42)

Végezetre azt mondom. hogy szintén el kel (IJE 42)

hogy szintén el kel kerülni azt a nagy nyughatatlanságot. és hebehurgyaságot (IJE 42)

meg lehesen mérsékelni ahirtelenkedést, mint azt, hogy a dolgot az idöhöz (IJE 42)

arra nem sürgeti, és hogy azt tsendesen, jobban véghez lehetne vinni (IJE 42)

a páter, mondá mariánna, mivel azt akarja. hogy ki ki maga (IJE 42)

munkát nem követheti, vetkezneké ha azt el kerülik (IJE 43)

meg tanultam mondá télamon, valo azt tudtam hogy resttség egyike a (IJE 43)

a fö hét vétkeknek, de azt gondoltam hogy aresttség tsak. abban (IJE 43)

a szent irásal, a mely azt mondgya, hogy az ember ugy (IJE 43)

abölcsek az ö resttségek iránt., azt mondgya socrates, hogy az ollyan (IJE 44)

mondgya mind ezeket mondá angyélika, azt is akarnám tudni, hogy mitsoda (IJE 44)

En pediglen, mondá nevetve télámon, azt gondolom hogy tsak az ollyanok (IJE 44)

vagyon kérdé télámon. nem tudodé azt angyélika, hogy az Isten arrol (IJE 44)

Az után felelé télámon, midön azt kérdik az ollyanoktol hogy mit (IJE 44)

földön hatvan.. vagy hetven esztendeig, azt fogják felelni semmit, ez igy (IJE 44)

helye vagyon, mert más képpen, azt a semmit, igen drágán meg (IJE 44)

melyeket tselekedtet velünk a resttség, azt mondom tehát, hogy akár (IJE 44)

arol beszél, sokszor nevettem én azt (IJE 45)

felölle, hogy ha az aszszony azt akarja. hogy oktassam. az igazat (IJE 45)

lakadalmának, valamenyi pénzt adtak feleségével, azt mind el veszté, de a (IJE 46)

nyomoruságokban. szegénységekbe, esnek, ez okáért azt el mondhatom, hogy nem tsak (IJE 46)

vette meg atörök fejér várt, azt pedig tsak négy ember elött (IJE 47)

aránsu elmével fogták. és tartották azt meg, az egyike, tisztán és (IJE 48)

igy atöbbi is, és mikor azt mindenik elé beszelette. másoknak, mindenik (IJE 48)

kézröl kézre menvén, és valaki azt fél fülel halván, nem érti (IJE 48)

Én azt nem tartom, felelé apáter; sött (IJE 48)

tartom, felelé apáter; sött még azt mondom. hogy tartozunk tisztességesen azokot (IJE 48)

a beszéd mondgya meg kegyelmed azt nekem. nem rest életüeké azok (IJE 48)

a, nagy idö vesztés, de azt ki veszem. midön valamely dolog (IJE 49)

az emberség, és a köteleség azt hoza magával, hogy mások látogatására (IJE 49)

ki visel leg szebb tsipkét, azt kérdem. hogy ha az illyen (IJE 49)

soha helyén nintsen, akik mikor azt kellene felelni ugy, azt felelik (IJE 50)

mikor azt kellene felelni ugy, azt felelik nem, a kik még (IJE 50)

vagy hogy abban tölttse el azt az idöt. mely más egyéb (IJE 50)

tsipkét, és a szoknyát ditsérjék, azt kérdem már kegyelmedtöl páter uram (IJE 51)

egyház akarattyátol. a ki is azt parantsollya. a Conciliumokban. hogy semminémü (IJE 52)

okát is kell adnom mondásomnak. azt mondom tehát most is, tekintvén (IJE 53)

hini, ugy roszul tselekedném, ha azt tselekedném (IJE 53)

tudgya, hogy mi hozot ide. azt is tudgya hogy nem szokásom (IJE 53)

kegyelmedet is arra intem hogy azt halgassa. minden dologban. tudván azt (IJE 53)

azt halgassa. minden dologban. tudván azt, hogy az Isten azért adgya (IJE 53)

hogy az Isten azért adgya azt a jó erkölcsöt, hogy gyözedelmet (IJE 53)

Én azt tartom. mondá apáter. hogy nintsen (IJE 54)

gondolkodni. mert hogy kivánhattya kegyelmed azt, hogy a fö renden lévök (IJE 55)

azen szándékom felelé. apáter, hanem azt akarnám, hogy a resttséget ne (IJE 55)

az ország dolgában járnának. én azt tartom, hogy a nem ajó (IJE 56)

meg kellene halni szégyenletekbe. látván azt, hogy mitsoda, meg vetéssel. vannak (IJE 56)

öket, midön pedig viszá térnek, azt mondhatnák, hogy valamely nagy utrol (IJE 56)

hogy ebböl az ételböl adgyak. azt felelik nagy kényesen. magam sem (IJE 56)

Nem tudom ha végbe vitteé azt a nagy fáradságot, de mint (IJE 57)

hogy ha észre venné Magával azt el hitetné, Hogy álmában ö (IJE 57)

ennek a temetésnek vége vagyon. azt kérdik töllünk. jól fekszemé (IJE 58)

hogy tsak magát szereti, és azt gondollya. hogy az egész emberi (IJE 59)

Hanem azt mondom, hogy a vétek. midön (IJE 59)

Én azt magam tudom. mondá mariánna, hogy (IJE 59)

vagyon már két esztendeje hogy azt a holnapot várom. holot nem (IJE 59)

olyan sokáig maradnának együt, de azt is gondolták hogy nagy dologrol (IJE 60)

Követem kegyelmedet. felelé apater. azt jól tselekeszi, látom is hogy (IJE 61)

Eddig azt mutatta meg kegyelmed nékünk, hogy (IJE 61)

rendeletlenségeket okoz aresttség, már ezután azt mutassa meg kegyelmed. hogy mi (IJE 61)

kegyelmed. hogy mi formában lehetne azt meg orvosolni. és hogy miképpen (IJE 61)

azt végben is vinni, mint hogy (IJE 63)

szükséges valamely dologrol végezni, vagy azt végben vinni, bizonyos idö elöt (IJE 63)

akor együgyüség, és resttség volna azt halogatni. mivel az ilyen halogatás (IJE 63)

alkalmatoságát, ahejában valo halogatásban tölttyük azt az idöt mely szükséges a (IJE 63)

az elébbeni. mondásunkra, és vegyük azt mélyen az elménkbe. hogy ha (IJE 64)

igasságtalan valo dolog, meg bántani azt a jó Istent. aki minden (IJE 64)

gyorsnak kell lenni ajóra, és azt minden halogatás nélkül. meg gyözvén (IJE 64)

aresttség az agyban tartoztat minket, azt (IJE 64)

halogatni. és igy mondani. holnap azt végben viszem, holnap oda el (IJE 65)

szükséges ajó tselekedetekröl, sokáig végezni, azt könnyü meg látni, hogy mitsoda (IJE 65)

De hogy lehessen azt a jó tselekedetet meg üsmérni (IJE 65)

Oh! ki hinné azt el. monda angyélika. a hejában (IJE 66)

elé kezdem kegyelmednek mondani, majd azt fogja kegyelmed mondani. hogy prédikátiot (IJE 66)

kegyelmed igazán ki mondgya adolgot., azt mondgyák nékünk mindenkor, hogy keresztényi (IJE 66)

azt, a mi nem teremtetet, tudni (IJE 67)

semmi jobban meg nem üsmérteti azt velünk, hogy mástol függünk, mint (IJE 67)

áll boldogságunk, az Irások is azt ki nyilatkoztatták, a {…} meg bizonyitották (IJE 67)

fiu, azért lett emberré. hogy azt az örök életet el nyerhessük (IJE 67)

tselekedetre, a melyel el érhessük. azt az örök boldogságot (IJE 67)

fiának kelletet annak. lenni. aki azt prédikálotta, és fel állitotta, az (IJE 68)

Atya, és a fiu, önti azt szivünkbe. ugyan az a szent (IJE 68)

véle is lészen valoságosan. valamint azt meg igérte, világ végezetig (IJE 68)

El hitetvén tehát azt velünk, mind az okosság. mind (IJE 68)

lélek, hogy egy Isten vagyon., azt mi (IJE 68)

ha parantsolatit meg tarttyuk. azért azt reméllyük, tudván, hogy végben viheti (IJE 69)

nem kell henyélönek lenni. azért azt mondgya másut. hogy aki ötet (IJE 69)

az ö szeretetiben maradot, ebböl azt tanulhattyuk. hogy nem elég. tsak (IJE 69)

ö tsudálatos voltát imádgyuk. midön azt visgállyuk., hogy minden az ö (IJE 69)

helyeken. és tselekedetinken jelen vagyon. azt nem mondhatni mondám. hogy mikor (IJE 69)

azokat a kristus, mindenek felet. azt is akarja. hogy a jó (IJE 70)

a jó tselekedetekkel mutassuk meg azt a szeretetet, a melyel szerettyük (IJE 70)

urunk., az itéletkor nem fogja azt mondani, jövetek én Atyámnak áldotai (IJE 70)

tellyes szivetekböl szerettétek ötet. hanem azt fogja mondani, mert éheztem, és (IJE 70)

kegyelmed. hogy a szeretett tselekedteti azt mivelünk, a mit felebarátunkért tselekeszünk (IJE 70)

kel tehát azt a szeretetet, és ennek okáért (IJE 71)

mások bánnyanak velünk, és másokal azt ne tselekedgyük, a mit nem (IJE 71)

Hogy ha pedig kegyelmed azt akarja meg tudni, mondá télámonnak (IJE 71)

ajó, melyet kell tselekedni. tsak azt tekinttse meg kegyelmed. hogy mit (IJE 71)

felettéb is hoszu volt. tsak azt mondom. meg kell arrol emlékezni (IJE 71)

kegyelmed. ajó, és arosz erkölcsöt, azt is tessék kegyelmednek. meg mutatni (IJE 71)

Mind azon által, azt el mondhattyuk. hogy kivált, két (IJE 73)

mit kel tselekedni. mondá angyélika, azt hogy holnap idején ide jöjjön (IJE 73)

A minap azt kérdettem vala kegyelmedtöl, hogy mitsoda (IJE 74)

hogy el kerülhesék a resttséget, azt atsuda állatot. a ki szüntelen (IJE 74)

mi segittségünkre, nyomja le kegyelmed azt a sárkányt. és oldozon fel (IJE 74)

fö képpen, midön még kisdedek. azt nem merném mondani, hogy még (IJE 75)

változik, mivel el veszik tölle, azt az eledelt, a melyhez szokot (IJE 75)

és idegen eledelt adnak nékie. azt láttyuk. hogy a mely eledelhez (IJE 75)

Nincsen külömben, felelé apáter, azt könnyü meg mutatni, mert ha (IJE 76)

organumok. az agyvelöben vannak helyheztetve. azt könnyü által látni, hogy arosz (IJE 77)

az érzékenségekhez tartozo organumoknak., mivel azt tudgyuk. hogy az eledelnek emésztése (IJE 77)

mondá télamon, de akarjaé kegyelmed, azt, hogy az anyák meg ronttsák (IJE 77)

mondani mondá télámon, kegyelmed is azt tarttya, hogy nem más okozza (IJE 78)

szeretik mindenkor látni gyermekeket. talám azt még nem is tudgya kegyelmed (IJE 78)

ésa szent életbe szelidségel. 1 {…} azt is akarja, hogy az anyák (IJE 80)

is akarja, hogy az anyák azt kövessék, valamit parantsol. az özvegyeknek (IJE 80)

az atyákot nem.? holot én azt tartottam hogy az emberek többet (IJE 81)

apáter. de mind azon altal. azt nem értem. hogy az atyák (IJE 81)

ellen szollanék. a ki is azt mondgya. ti is atyák, ne (IJE 81)

Nem hogy tehát azt mondanám. hogy az atyák nem (IJE 81)

a köteleségre., de sött még azt tartom. hogy ez az ö (IJE 81)

azok adolgok el fordittyák, azért azt tartom. hogy az aszszonyoknak, aháznál (IJE 81)

is lehetne osztani egymás közöt azt a gondot, az aszonyra. bizván (IJE 81)

sött még a régiek is azt követték. nintsen tiszteségeseb vigasztalása egy (IJE 81)

a melyet adnak néki gyermekségében, azt nem tartom. mint mások. kik (IJE 82)

nem tartom. mint mások. kik azt. gondollyák, hogy agyermekekel ugy kell (IJE 82)

adajkáktol. vagy a tselédektöl, holot azt meg kell tudni. hogy leg (IJE 82)

mivel midön valaki panaszolkodik valakiröl. azt mondgya, ollyan meg átalkodot. hogy (IJE 82)

meg hajtani, mert ha még azt várják, hogy meg keményedgyék, arosz (IJE 82)

mondá máriánna. látom hogy minden azt tarttya a mit kegyelmed, mind (IJE 82)

Az attol vagyon. mert azt gondollyák. hogy a keresztények közöt (IJE 83)

hol törvényt szabnak avétekért, hogy azt ne tselekedhessék, és azért meg (IJE 83)

uram. kérdé télámon. kivánnyaé kegyelmed, azt, hogy még a csecs szopo (IJE 83)

tanitani felelé apáter, mihent már azt meg üsmerik, a mi nékik (IJE 84)

a mi nékik szükséges. mivel azt észre sem veszük hogy még (IJE 84)

a jó erkölcsöt kerülik, azok azt szeretik, és kivánnyák gyermekekben, azt (IJE 84)

azt szeretik, és kivánnyák gyermekekben, azt is akarják. hogy a gyermekek (IJE 84)

Hogy ezt meg lehesen érteni. azt meg kell tudni, hogy a (IJE 84)

alkalmatosé vagy nem, el érni azt. amire rendeltetett (IJE 84)

azoknak akik nevelték, sokszor még azt elsem hagya, ellenben. adgyanak néki (IJE 85)

nem lehet tsinálni, mivel socrátes azt mondgya. hogy a ki másoknak (IJE 86)

ahit ágazatit elejekben adni, és azt egy kevesé nékik meg magyarázni (IJE 87)

elsö a, hogy szüntelen kérjük azt tölle. a mi nékünk szükséges (IJE 88)

midön a gyermek anapot nézi, azt méltán tsudálhattya, és mitsoda helytelenség (IJE 88)

Végtire, arra kel vigyázni, ha azt akarják hogy a gyermeknek. idején (IJE 88)

meg bátorittya a gyermeket, de azt tellyeségel meg nem kell engedni (IJE 89)

kellene félnünk aholt testöl, de azt még szeretni kell, és tisztelni (IJE 89)

kö, mondám hogy szeretni kell, azt, mert mi hozánk hasonlo, és (IJE 89)

kell ahoz lenni, nem tekintvén azt ugy mint egy dögöt, hanem (IJE 89)

hogy tsak a félelem okozza azt azokba, a kik azt gondollyák (IJE 89)

okozza azt azokba, a kik azt gondollyák, hogy valamit látnak éttzaka (IJE 89)

hogy tsak a vétektöl félyenek. azt meg is kell vélek utáltatni (IJE 89)

lenni szüléjekhez. mivel az Isten azt mondgya. hogy az, aki az (IJE 90)

ha mások valamit jóbban tselekesznek. azt nem kell irigyleni, sött még (IJE 90)

agyermek ollyan mint a majom., azt tselekeszi, a mit lát, azert (IJE 90)

nintsen fogyatkozás nélkül, tudom hogy azt meg is orvosollyák, a midön (IJE 91)

a nekem mulattság volt. azonban. azt is meg tanultam, hogy miképpen (IJE 91)

Méltan tsudálhattya azt kegyelmed felelé a páter. mivel (IJE 92)

felelé a páter. mivel én azt nem mondottam. hogy a fejekbe (IJE 92)

agyermeknek, mihent szolni kezd, hanem azt akartam mondani hogy mihent a (IJE 92)

a melybe eshetik. mivel abölcs azt mondgya, hogy a bolondság. a (IJE 92)

kötve. és az intésnek veszeje. azt onnét el üzi, nem kell (IJE 92)

szeretet, idövel meg ronttsa szokását, azt; nem tsak a gyermek jóva (IJE 92)

intík gyermekeket. mivel aszent lélek azt mondgya, hogy a bölcs fiu (IJE 93)

ha valamely roszra vagyon hajlandosága, azt még meg szaporittya, valamely kis (IJE 93)

valamely roszra hajlandoságok volna, noha azt utállyák belsö képen azért tselekszik (IJE 93)

természetnek jóra valo hajlandoságát, hogy azt lehessen segitteni. még szükségeseb aroszra (IJE 93)

szükségeseb aroszra valo hajlandoságát, hogy azt meg lehessen elözni (IJE 93)

engedetlenségtöl, vakmeröségtöl. és ahazugságtól jö, azt meg kell büntetni. de a (IJE 93)

akaratoságbol. és mikor helyes okbol. azt könyü meg üsmérni, az elsöért (IJE 94)

sem a mint vagyon. értem azt, mikor valamit jobban akarnak vélek (IJE 94)

mint hogy az Isten teheti azt jóvá, szükséges kérni azt a (IJE 94)

teheti azt jóvá, szükséges kérni azt a szent atyát, hogy nevellye (IJE 94)

kegyeségel. ajora venni. mind ezekhez azt adom. hogy aszüléknek. nem kell (IJE 94)

sem vesztettem idömet, hogy ha azt szorgalmatoságal munkálodgyák. epedig a férfiu (IJE 94)

vagy kilentz esztendös, leg elöbször azt mondom, hogy tsak azt kövesse (IJE 94)

elöbször azt mondom, hogy tsak azt kövesse a (IJE 94)

valamit ne tudgyon, hogy sem azt roszul tudgya. menyi ember vagyon (IJE 95)

menyi ember vagyon ollyan. aki azt gondollya. hogy tud sok dolgokat (IJE 95)

tudgya. jól meg kell tehát azt tanulni, a mire adgya magát (IJE 95)

igyekezünk, és ha kárt tettünk, azt helyre hozuk, egy szoval ajó (IJE 96)

nézve. szüntelen az elméjében kell azt verni a mi tanitványunknak. hogy (IJE 96)

a rend szerént valo törvény azt meg nem bünteti, ezt azért (IJE 97)

tselekedtették, hogy még jó idején azt meg utáltassák velek. és hogy (IJE 97)

helyében. Cyrus biro lévén adologban, azt helyesnek itélé, hogy ki ki (IJE 97)

mi hozája illenék, a mestere azt tudván, meg verte érette, mondván (IJE 97)

hanem az a kérdés. hogy azt kellet volna meg visgálni, ha (IJE 97)

meg visgálni, ha igasságosan birjaé azt, a mi hozája illik, azt (IJE 97)

azt, a mi hozája illik, azt kellet volna meg tekinteni. hogy (IJE 97)

ollyannak itélni a mentét, aki azt erövel vette ell, vagy annak (IJE 97)

vette ell, vagy annak, aki azt, magának tsináltatta volt (IJE 97)

munkáit láttam egy nagy fejdelemnek, azt is olvastam. hogy egy Császár (IJE 98)

hét esztendös, vagy tizen nyolcz. azt akarom legg elöbb is. a (IJE 98)

rendesen, és ha alovon vagyon. azt sem tudgya melyik kezével kell (IJE 98)

országban szeretném küldeni. de elöször azt akarnám hogy két vagy három (IJE 99)

A páter azt jol mondgya, mondá máriánna. hanem (IJE 100)

tsak történetböl tanultam meg, mivel azt meg vallom. hogy ollyat is (IJE 100)

jol tudta mindennek gondgyát viseltetni, azt észre vettem, hogy mindenkor két (IJE 101)

többet nem mondhatok magamrol. talám azt sem volna szükséges mondanom; hogy (IJE 101)

nem köszönhetvén hozám valo joságát, azt kegyelmetek. minden nap láttya (IJE 101)

életet, ha pedig azért jovallyák azt néki hogy valamely jószág másra (IJE 102)

kell melölle venni apreceptort, de azt hozája teszem, hogy meg is (IJE 102)

azt jól meg kel véle tanultatni (IJE 103)

felet arra kell vigyázni, hogy azt nem kel néki jovallani valamely (IJE 103)

vetni a nevelésnek magját, és azt az atyanak. sok oktatásával öntözni (IJE 103)

munkálodni hogy gyümölcsöt hózón, és azt mondhassa magának., valamint Solon mondotta (IJE 103)

az Isten törvénye szerént. abölcs azt mondgya, hogy aki az attyát (IJE 104)

meg keseritti anyát, az Isten azt meg átkoza (IJE 104)

Az aszony azt jól gondolta. mondá télámon. és (IJE 104)

fenékel fel fordulni. mint sem azt el mulatni (IJE 105)

Látom hogy éppen azt akará kegyelmed töllem kérdeni. tekintvén (IJE 106)

gondviselést tartani aháznál. nem láttyuké azt, hogy mitsoda bövölködö hazak jutnak (IJE 106)

haszontalan ur név marad anyakokon, azt sem tudnak meg mondani. hogy (IJE 106)

igy pater uram mondá télámon, azt akarná kegyelmed hogy inkáb fösvény (IJE 106)

ne adgya. felelé apáter. én azt akarom hogy jó gazdaszszony legyen (IJE 106)

külömbözés. a joszágot kimélni, vagy azt szeretni (IJE 106)

meg kegyelmed két ellenkezö dolgot. azt mondá kegyelmed. hogy a resttségröl (IJE 107)

Tudgya kegyelmed azt, hogy a természetnek. és avallásnak (IJE 108)

bé. hanem szollok azért, hogy azt el töröllyem (IJE 108)

gond viselését, mivel egyaránt kell azt végben vinni, sött a jóbb (IJE 109)

hagya, az Isten törvénye pedig azt parantsollya és oly kemény parantsolat (IJE 109)

tsak ideig adták kezünkbe. és azt az Isten. atöbbivel együt az (IJE 109)

Noha ide fellyeb. azt mondám. hogy közönségesen az embereket (IJE 110)

bántani, mert maga atermészet rendeli azt, a mi atársaságnak jóvára lehet (IJE 110)

népihez valo szeretetböl tselekeszi, hogy azt meg oltalmaza valamely nagy kártol (IJE 110)

igasságtalan volna, és hogy ha azt haragbol, vagy fösvénységböl akarná el (IJE 110)

annál is inkáb el kell azt kerülni, mert a joszága, el (IJE 110)

Erre valo nézve azt mondom, elöször a gyermekekröl. hogy (IJE 111)

szerént. a gyermekeket illeti, se azt a szegényeknek. a mi atselédeké (IJE 111)

lovat. és ha meg jutalmaztattya azt aki jól tselekszik; és meg (IJE 111)

találni azokat az engedelmeseket. tsendeseket, azt akarja tehát kegyelmed hogy ugy (IJE 111)

szolgaitokhoz, el hagyván afenyegetéseket, tudván azt, hogy ati uratok is menybe (IJE 113)

akadály, mivel egy értelmes ember azt jóra fordittya, a mit egy (IJE 114)

egy emberséges embert, például veheti azt minden, fö képpen egy nemes (IJE 115)

istenektöl az egésséget kérem. kérem azt hogy betsületben tarttsanak a respublicaban (IJE 115)

joszágunk ne legyen, vagy hogy azt ne kérjünk, hanem ameg vagyon (IJE 115)

hanem ameg vagyon tiltva, hogy azt se ne szeressük, se azal (IJE 115)

ahoz ragaszkodni, vagy talám még azt is meg látta elöre. hogy (IJE 115)

is ollyan ditséretes gondolattyok lehetet, azt minékünk halálba kellene szégyelenünk (IJE 115)

gazdához ezek atulajdonságok kivántatnak, ezekhez azt tegyük, hogy tudgyon jól parantsolni (IJE 116)

mint sem erövel, és aki azt végbe tudgya vinni, hogy a (IJE 116)

Szükséges hogy gondosok legyenek. de azt meg kell tudni, hogy azok (IJE 116)

tudgyák mit kel tselekedtetni, és azt miképpen folytatni, más képpen tsak (IJE 116)

páter uram. kérdé mariánna. mivel azt láttyuk az évangyéliumban, hogy az (IJE 117)

ha tsak külsö képen tekinti azt valaki. noha igasságosan tselekedék. mert (IJE 117)

Szent jános azt hagya, avitézeknek, kik rend szerént (IJE 118)

Szent pál pedig azt mondgya atselédeknek, akiknél közönséges a (IJE 118)

urnak, és nem embereknek, tudván azt. hogy mindenek, a mi jótt (IJE 118)

társaságban kell nékiek élni. és azt a társaságot az engedelmeség foglallya (IJE 118)

kedvel kell engedelmeskedni. meg gondolván azt, hogy nem az embereknek engedelmeskednek (IJE 119)

kell magunkot viselnünk, hanem tsak azt atörvényt szabjuk magunknak, hogy inkáb (IJE 119)

átkot hozna aházhoz, nem hogy azt meg gazdagitaná, de még meg (IJE 119)

a maradéki keservesen meg fogják azt tapasztalni, hová kell ehez más (IJE 119)

és az én javaimot, és azt mondom az én lelkemnek, én (IJE 120)

A kristus azt kérdvén attol az embertöl. hogy (IJE 120)

törvénye ellen volna, a mely azt hagya, hogy a ki lételt (IJE 120)

és természet szerént is érezük azt, hogy a gyermekeink a magunk (IJE 120)

kel néki rendet szabni hogy azt kövesse. halgassuk mit mondanak arégi (IJE 122)

bölcsek eziránt. és ugy kell azt venni, mint ha egy férfiu (IJE 122)

tanulni, annál is inkáb, hogy azt nem kell gondolnunk, hogy tsak (IJE 122)

felele annak a ki egyszer azt kérdé tölle, hogy ha a (IJE 122)

meg tanulhassa, és meg tarthassa, azt, a mire az ura tanittya (IJE 123)

és meg láttya hogy szenvedték azt. hogy azt meg látám, kérdém (IJE 123)

láttya hogy szenvedték azt. hogy azt meg látám, kérdém egyszer a (IJE 123)

mivet, és hamis gyémántokot, erre azt felelé nékem hogy nem szeretett (IJE 123)

feleségem, hogy hogy gondolhatod hát, azt, mondám erre, hogy ate fejér (IJE 123)

visele, és mint hogy egyszer azt kérdé töllem. hogy ha nem (IJE 124)

tettzenék, hanem valojában lehetne szép, azt felelém néki, hogy annak nintsen (IJE 124)

szükséges, hogy legyenek ollyanok, kik azt meg tartassák, kik arra vigyázanak (IJE 125)

kik meg ditsérjék azokat, kik azt meg tarttyák. és meg büntessék (IJE 125)

és meg büntessék azokat, kik azt által hágják. igy az aszony (IJE 125)

kik el nem járnak hivatalokban. azt el nem kell felejteni, hogy (IJE 125)

gazdaszszonyságot meg ne vesse. és azt magához ne tartsa illetlennek (IJE 125)

ház tisztátalan. rendeletlen. nem mondhatni azt emberséges ember lako helyének (IJE 125)

mondá erre máriánna, példának okáért azt akarja, hogy nem kell a (IJE 126)

hanem ami száraz helyt kiván, azt száraz helyt kell tartani, a (IJE 126)

a mi pedig nyirkas helyt, azt nyirkas helyen. apáter azt igen (IJE 126)

helyt, azt nyirkas helyen. apáter azt igen jól mondgya, mert mennyi (IJE 126)

akartam mondani, mondá apáter, de azt akarnám. még ezen kivül. hogy (IJE 126)

akar kegyelmed mondani. mondá máriánna, azt kivánnya kegyelmed hogy az asztalhoz (IJE 126)

E nintsen külömbe felelé apáter. azt is kivánnám hogy mindenik ezek (IJE 127)

helyt lát. mindgyárt kezdi kérdeni azt, a mi azon a helyen (IJE 127)

mondá télámon. de azonba tsak azt veszem észre hogy (IJE 127)

ember felelé amásikának. a ki azt kérdé tölle, hogy hány orakor (IJE 128)

volt. vagy a ki soha azt nem tanulta, miképpen tanulhattya meg (IJE 128)

eleget tegyek, kegyelmetek eleiben adom azt a tiszteletes gazdaszonyt, a kiröl (IJE 129)

adig az ideig, a még azt el kell költeni, az az (IJE 129)

tartani, és fel irom mind azt, a mit kezemhez veszek. mind (IJE 131)

a mit kezemhez veszek. mind azt a mit költök. tudom hogy (IJE 131)

sieteké mint sem kellene, ha azt látom, hát egy kevesé meg (IJE 131)

Kitsoda volna olyan együgyü hogy azt tselekenné felelé télámon (IJE 131)

ástok, a szükségbe lévöké, értvén azt, hogy az illyen takargatás vétkes (IJE 132)

meg tartani szükséges végre, valamint azt jól rendelé angyélika (IJE 132)

az ö tselekedetek ártatlan. és azt tsak az idönek bizonytalanságáért tselekeszik (IJE 133)

ételre el kéll, és ha azt meg gondollya kegyelmed hogy énnékem (IJE 133)

hogy annak tarttson kegyelmed, mivel azt meg mutatom kegyelmednek. hogy meg (IJE 133)

a joszágokot el hagyák. ök azt különösön hagyák el, azaz, meg (IJE 134)

gazdaságal, de más formában kezdik azt birni, és szükségekre forditani, nem (IJE 134)

forditani, nem is birják ök azt önnön magok, hanem a közönséges (IJE 134)

a közönséges társaságal birják, és azt tarttyák, hogy azt illyen képpen (IJE 134)

birják, és azt tarttyák, hogy azt illyen képpen birni, és szükségekre (IJE 134)

ugyan az ö gondviselése küldötte azt nékik., aki is azt akarja (IJE 134)

küldötte azt nékik., aki is azt akarja, hogy abbol éllyenek, másként (IJE 134)

De tudgyaé kegyelmed azt, hogy az illyen személyek noha (IJE 134)

Meg is azt kérdem kegyelmedtöl, mit tudok én (IJE 134)

én tseledimmel, jóbnak itélié kegyelmed azt, hogy semmit nem tévén félre (IJE 134)

ha valamely szükséges állapotba esnének, azt tilttya nekem a jó gazdaszszonyságnak (IJE 134)

nekem a jó gazdaszszonyságnak rendi, azt gyakran halottam egy okos, és (IJE 134)

meg fizethessük, azért az okoság azt hoza magával. hogy ugy kel (IJE 135)

adoságot ne tsinalyon. vagy is azt meg elöze, ezt akartam magam (IJE 135)

a joszágot ne szeresük, és azt ne kivánnyuk gyüjteni valamely (IJE 135)

Isten ada népének. a mely azt parantsolá, ha reá emlékezem., hat (IJE 136)

igy felel reá. ha töllem azt kérditek hogy mit eszünk a (IJE 136)

a buzáját meg tarttya, hogy azt jó árron adhassa el, ezt (IJE 137)

az igasságtalanság, ha az Isten azt parantsolá. hogy egy esztendö alat (IJE 137)

és a mezei állatoknak, tehát azt hogy ne tiltaná, hogy a (IJE 137)

könyen felelé apáter. mert josef azt, annak parantsolattyábol tselekedte, a ki (IJE 137)

dolog hogy mindennek adot belölle, azt is el hihetni hogy közönséges (IJE 137)

sokáig valo tartása, mondgyuk tehat azt egyszer. mindenkorá. hogy valamit a (IJE 138)

Az igasság azt is kivánnya, hogy nem kell (IJE 140)

verjük, abban nem tselekszünké lopást,? azt is olvassuk az szent Isidorus (IJE 140)

szegény emberek szenvednek, az igazság azt tartya, hogy a ki késöbre (IJE 141)

tehát, hogy ajó gazdaságnak rendi azt tarttya, hogy a mi a (IJE 141)

a mi a házhoz szükséges. azt egyszersmind kell meg venni, és (IJE 141)

tsak éppen a menyi kivántatik, azt is akarom. hogy egy gazdaszony (IJE 141)

hogy mindenik holnapnak a kezdetén. azt félre tegye, a mi már (IJE 141)

ismét avásárlasra, meg veszem tehát azt a mi a házhoz szükséges (IJE 142)

spanyol példa beszédet, a mely azt mondgya, {…} ne adgy elegendö kenyeret (IJE 142)

kivántatik, hanem hogy nem kell azt tékozlásal adni, mert azt meg (IJE 142)

kell azt tékozlásal adni, mert azt meg unván, mast is fognak (IJE 142)

ha piatzos kenyeret kell vennem. azt veszem a mellyik jóbban meg (IJE 143)

a mit régen kerestem, mindenkor azt igyekeztem ki tanulni. hogy mitsoda (IJE 143)

látom, felelé angyélika, hogy kegyelmed azt szeretné. ha semmiböl valamit lehetne (IJE 143)

hozok ki abbol kérdé angyélika,? azt, hogy, ha azt várja kegyelmed (IJE 144)

kérdé angyélika,? azt, hogy, ha azt várja kegyelmed hogy én hintot (IJE 144)

mert se én. se más, azt a költtséget végben nem vihetné (IJE 144)

ajános pap országában nem megyünk, azt mondom tehát, hogy tehetek kevesebb (IJE 144)

hogy mit akar mondani angyélika. azt akarja mondani, hogy ha kegyelmed (IJE 144)

is lehetetlen volna. de ha azt kivánnya kegyelmed hogy köntöst tsináltasson (IJE 144)

legyen kegyelmed a hideg ellen, azt meg tselekedheti (IJE 144)

a szolgálo a ki fözöt azt nem szerette, és meg jelentette (IJE 145)

bé jő. vagy ki menyen., azt is akarom, hogy a belsö (IJE 147)

Én azt tartom. hogy az igen rendeletlen (IJE 147)

a nagy tékozlást okoz, erre azt mondhatná. valaki, hogy a konyhán (IJE 147)

de a konyhájok igen sovány, azt mondhatnák erre, hogy meg kel (IJE 148)

mondhatnák erre, hogy meg kel azt egy felöl kimélni, a mit (IJE 148)

ollyan személytöl, a ki még azt maga nem probálta (IJE 148)

Nagyon meg érdemli kegyelmed hogy azt meg probállya, mondá mariánna, angyelikának (IJE 148)

azon által. felelé a páter, azt látá kegyelmed hogy a tellyeségel (IJE 149)

illik egy betsületes aszonyhoz. én azt tartom. hogy semmi ugy ditseretire (IJE 149)

mint a kézi munka, mivel azt minden ember láttya, hogy nem (IJE 149)

szükségböl dolgozik, azért, minden ember azt fogja mondani. hogy jó erkölcsböl (IJE 149)

kiméllik a költtséget, vagy is azt a pénzt, a melyet azért (IJE 149)

télamon, a penelopé vásznárol. de azt tartom hogy a tsak mese (IJE 150)

hirét meg vivék, a poéta azt mondgya, hogy a felesége. oly (IJE 150)

miéinknek. hogy tött vegyenek kezekben, azt felelnek reá. hogy ök nem (IJE 151)

szemet kellene fel tenni. és azt tarttya, hogy egy fö aszonynak (IJE 151)

egy fö aszonynak. nem illik azt fel tenni (IJE 151)

valának. a régi fö aszonyok. azt irják. hogy aza nagy spanyol (IJE 151)

felesége volt. aportugaliai királynak. Emmánuelnek. azt mondgya rola. egy {…} hogy betsületes (IJE 152)

példát nem hozok is elö, azt el hitetheti kegyelmed magával, hogy (IJE 152)

arosz szokást el nem üzi, azt pedig ugy viheti végbe ha (IJE 152)

igen kellene gondolkodni, mivel sokan azt tarttyák. hogy a kézi munka (IJE 153)

magunkot azal meg menthettyük, ha azt mondgyuk, hogy a munka, hozá (IJE 153)

lévö örökségröl, és meg veszi azt, az ö kezének munkájábol. szöllöt (IJE 153)

ha eszembe jút, a bölts azt mondgya. hogy az ö lelke (IJE 154)

magat is, a ki nékünk azt mondgya. hogy a háznál valo (IJE 154)

orvaságot a resttség ellen. mint azt hogy ki ki. a maga (IJE 154)

semmi magában. és a filosophusok azt meg nem magyarázhatták, mondgyák ugyan (IJE 154)

a természetben. az emberi elme azt magátol el osztotta, bizonyos részekre (IJE 155)

valo nézve, azok szerént kik azt tarttyák, hogy a nap meg (IJE 155)

melyen el ment, hasonlo képen azt mondgyák, hogy az idö, a (IJE 155)

magunkot elöztetni az idövel. vagy azt el ne mulassuk. hogy ha (IJE 156)

Szabad kinek kinek mondá apáter, azt ugy el osztani a mint (IJE 157)

fügnek, erre valo nézve, mindgyárt azt nézük meg, hogy kik vagyunk (IJE 159)

azoknak végbe vitelekre, mivel abölcs azt mondgya. hogy minden dolognak ideje (IJE 159)

akár mely dologhoz fogjunk, de azt elsöben az Istennek kell ajánlani (IJE 159)

egy szer el vagyon rendelve azt meg nem kell változtatni. se (IJE 160)

tiltom atisztességes mulattságot. söt még azt akarom. hogy a munka közöt (IJE 160)

közöt, mulassais kegyelmed magát. de azt nem akarom. hogy a mulattságbol (IJE 160)

játékra, mivel az emberi gyengeség. azt akarja hogy gondot visellyünk az (IJE 160)

mód nélkül valo teszi vétkesé. azt már meg mutattuk. hogy a (IJE 161)

az aszony azt el kerülni, bár tsak egy (IJE 162)

mit el kezdet; hanem most azt mondom, hogy az egésségre, annál (IJE 162)

élet használ az egésségre, gondollyaé azt, hogy az olyanok a kik (IJE 162)

érdemesek ezt a nevet viselniek, azt láttyuk hogy a pogányok közöt (IJE 163)

kell lenni, és meg utálni azt arest lágyságot, a melyben, a (IJE 163)

diánna, vidám ábrázattal. már én azt egészen fel tettem magamban (IJE 163)

ö Felsége. adgya meg kegyelmednek azt a kegyelmét. mondá apáter (IJE 163)

mi ebben a játékban vétkes, azt el hagyá, és magát hivatallyának (IJE 164)

elöttünk nem kedvesek. más részint, azt is láttyuk. hogy ez a (ISZ 170)

tévén, mindent atörvénynek tulajdonittanak, vagy azt gondollyák, hogy az alat olyan (ISZ 170)

a szent irást is, tartván azt, hogy atele vagyon alacson, és (ISZ 170)

országban., de a mi jó, azt ugy akarom ki tenni mint (ISZ 171)

helynek mesze volta aszokásokban., mi azt az országot birjuk, amelyet apannonusok (ISZ 171)

szokási voltanak amiéinktöl, söt még azt kellene tsudalni ha valamiben meg (ISZ 172)

Mind azon által. azt nem kell gondolni hogy a (ISZ 172)

külömbözik. akik ahistoriát nem tudgyák. azt hallották mondani, hogy arégi idökben (ISZ 172)

tudatlanabbak voltanak a mostaniaknál., azért azt gondollyák magokban. hogy most avilág (ISZ 172)

az izraélitákot., és mind egészen azt az idöt amelyben fent voltanak (ISZ 172)

amit egy szer bé vettek. azt nehezen változtatták meg. az öreg (ISZ 173)

által nehéznek láttzik lenni. hogy azt a sok féle dolgot amelyet (ISZ 174)

ö le ir. az emberek azt meg tarthatták volna elméjekben, ugy (ISZ 174)

is látom szükségesnek lenni, hogy azt. a tsudának kellesék tulajdonittani, azt (ISZ 174)

azt. a tsudának kellesék tulajdonittani, azt el lehet hinni, hogy az (ISZ 174)

de akár kitöl tanulta légyen azt mojses. a miket ir, mi (ISZ 174)

mojses. a miket ir, mi azt tarttyuk hogy a szent lélek (ISZ 174)

nézzük tehát azt, ha azirás nem nevezi Ábrahámot (ISZ 175)

égyiptumbol viszá tére, az irás azt mondgya hogy sok aranya és (ISZ 175)

lehetet. mivel temetöt véve magának, azt is láttyuk. hogy drága ruhákot (ISZ 175)

mesze járt vizért akutra, és azt a vállán vitte haza, rákel (ISZ 177)

aborjut, és maga szolgála vendéginek, azt meg kell engedni hogy azon (ISZ 177)

meg haladák a száz esztendöt, azt nem is láttyuk hogy hoszas (ISZ 178)

volna, hanem az irás tsak azt mondgya felöllök. hogy tellyes lévén (ISZ 178)

ez egyiptumban vala, sokan is azt tarttyák., hogy az égyiptumbéliek talalták (ISZ 178)

eleget nem tsudálhattyuk, föképpen ha azt meg gondollyuk. hogy lehetet volna (ISZ 178)

akará hadni minden jószágát., sára azt látván, maga ada néki más (ISZ 178)

ábrahám nyolczvan hat esztendös vala, azt pedig nem mondhattyuk. hogy ábrahám (ISZ 178)

és két ágyasa volt. de azt jó meg tudni. hogy mi (ISZ 179)

nehezek a menttségre, hanem tsak azt akarám meg mutatni. hogy nem (ISZ 179)

átkozot nemzettségel szövettségben esni, mivel azt nem látom hogy apátriárkák el (ISZ 181)

dolognak tarttyuk az izraéliták közöt azt a szokást. hogy ök nem (ISZ 181)

maradot afiakon, ne tsudállyuk tehát azt. ha az irásban igy láttyuk (ISZ 182)

ökröt hajtot. noha király vala, azt minden tudgya. hogy Dávid ajuhokot (ISZ 183)

munkásokrol, és apasztorokrol beszélnek nékiek, azt gondollyák hogy azok ostoba paraszt (ISZ 184)

kik nyomoruságban. és szegénységben éltenek, azt pedig meg nem gondollyák. hogy (ISZ 184)

Nem kell tehát azt ostobaságnak tartani hogy a régi (ISZ 185)

a munkára termet teste vagyon. azt tartották hogy azzal dolgozni kell (ISZ 185)

azzal dolgozni kell, és hogy azt nem lehet jobra forditani mint (ISZ 185)

és az igazán valo keresetre, azt nem mondhatni hogy a fösvénység (ISZ 185)

meg vetették az idegenek ajándékit, azt sem mondhatni hogy nem lettek (ISZ 185)

oly gyözökké amunkára. nem láttyuké azt közöttök. hogy a nagy hirü (ISZ 185)

nem annyira betsüllék, ök pediglen azt nagyra vivék, se afáradságot, se (ISZ 186)

három száz buza szemet hozot, azt tudgyuk hogy kinában még most (ISZ 186)

sem a mi nemes embereink, azt láttyuk xenophontusban., hogy egy áthénes (ISZ 187)

Végtire vallyuk meg azt. hogy a még anemesek, és (ISZ 187)

költtséget, se sok adosságot. mondgyuk azt is hogy törvénykezés ritkáb volt (ISZ 187)

az attyoktol vett szokásban. ök azt tudták. hogy a munkára téteték (ISZ 188)

Az Izraéliták azt a földet lakták, amely meg (ISZ 188)

tiszta buzájok, leg hireseb vala, azt pedig tyrus városában vitték el (ISZ 189)

szép dolgok mondhatná valaki, de azt mutasd meg nékünk, hogy lehete (ISZ 191)

dolgokot irván. a sidok szokásirol, azt mondgya, hogy a mely földet (ISZ 191)

egy {…} harmad fél láb., immár azt kell meg nézni. hogy egy (ISZ 191)

kevessebbet. annál, és az irás azt fel teszi hogy az a (ISZ 192)

De már azt kell meg tekinteni. hogy hecates (ISZ 192)

az eleitöl maradot jószágal, és azt kedvesen mivelte., tudván azt. hogy (ISZ 194)

és azt kedvesen mivelte., tudván azt. hogy soha idegen nem birhattya (ISZ 194)

hogy aföld az Istené, és azt ökk ugy birják. mint sellérek (ISZ 194)

aföldet. akoron nagyob szorgalmatoságal kelleték azt mivelni, és több marhákot tartani (ISZ 194)

nagy méltoságát akarván meg mutatni, azt mondgya felöle. hogy harmintz fia (ISZ 194)

idegenekel valo közösködés, azért valamint azt már meg mondottuk, az ö (ISZ 195)

se drága házi öltözeteket. hanem azt mondgya. hogy annak idejében. esött (ISZ 195)

valami az Isteni szolgálatra kivántaték. azt lehet tsudálni hogy menyi féle (ISZ 196)

Chérubimok valának, tsak azok tudhattyák azt, akik amesterséghez egy keveset értenek (ISZ 196)

de azt nem láthattyuk hogy tanitványokot hagytak (ISZ 197)

hagytak volna magok után. se azt nem láttyuk hogy a királyok (ISZ 197)

saul uralkodni kezde, az irás azt mondgya, hogy az izraéliták közöt (ISZ 197)

igazittsák, vagy meg fennyék, de azt tudgyuk hogy a philisteusok ollyan (ISZ 197)

alkalmatosságokot, a melyek nélkül mi azt gondollyuk hogy el nem lehetnénk (ISZ 197)

ami pedig az eledelt illeti. azt ki ki amaga házánál készitette (ISZ 197)

Homérus azt mondgya nékünk, hogy Euméus maga (ISZ 197)

és metallumokbol dolgoztak, hogy pedig azt ne gondollyuk hogy azok idegenek (ISZ 198)

azok idegenek valának, az irás azt mondgya, hogy salamon az izrael (ISZ 198)

sok munkásokot kerete, meg valván azt, hogy az izraéliták nem tudgyák (ISZ 198)

számára is dolgoztanak., mind ezekböl azt láttyuk, hogy nálok tiszteletben vala (ISZ 198)

fenyegetvén jérusálemet, atöbbi közöt azt mondgya, hogy az Isten el (ISZ 199)

szoktak vala fel kelni, valamint azt sok helyt mondgya az irás (ISZ 199)

helyt mondgya az irás, de azt jó meg tudni, hogy az (ISZ 199)

féle dolgot látni kell, hogy azt jól meg tudhassa az ember (ISZ 199)

de agörögoktöl maradot képekböl. lehet azt valamenyire meg tudni, nem szóllok (ISZ 199)

szakálal irják le, azt gondollyuk hogy jol vagyon. avalo (ISZ 200)

az alkalmatos köntöst fel talállyák, azt nem kellene többé meg változtatni (ISZ 200)

valo költtségeket okoz. mondgyuk el azt is. hogy okot ád atsufságra (ISZ 200)

nem szár középig érö dolmányban., azt meg neveti, mivel nem szokot (ISZ 200)

mivel nem szokot hozá, és azt gondollya hogy régiek nem voltanak (ISZ 200)

agörögök. és aromaiak közöt. salamon azt mondgya. {…} hogy ati köntösötök. mindenkor (ISZ 201)

és midön utoztak, vagy dolgoztak, azt magokhoz övezték, azért mondgya az (ISZ 201)

és tzifrázták magokat az aszszonyok, azt ézékiel proféta le irja, 16 (ISZ 202)

hollo ferneshez mene, az irás azt mondgya, hogy meg mosdék, és (ISZ 202)

mint sem a miéinkben, de azt el hihettyük, hogy fö képpen (ISZ 202)

ágyok éléfánt tsontbol vala. és azt drága matériával bé teritvén jó (ISZ 203)

pogátsa formára volt sütve, azért. azt nem is mettzették. hanem tsak (ISZ 204)

tartá ezt kevés kedvezésnek. mivel azt igen szépen meg köszöné (ISZ 204)

idökben látok emlékezetet tenni ahalrol. azt tarttyák. hogy arégiek azt az (ISZ 204)

ahalrol. azt tarttyák. hogy arégiek azt az eledelt meg vetették. azt (ISZ 204)

azt az eledelt meg vetették. azt igen gyenge, és könnyü, eledelnek (ISZ 204)

köntöse ért is a sertéshez, azt meg mosta. minden tudgya azt (ISZ 205)

azt meg mosta. minden tudgya azt. hogy még most is az (ISZ 205)

meg tiltva bizonyos állatok, valamint azt fel tészi az alexandriai szent (ISZ 206)

azabolát, amelyel meg akarják zabolazni azt atorkoságot, amely ohajtá az egyiptumbéli (ISZ 206)

kenyeret eszik vala, tud meg azt is, hogy az által eleit (ISZ 206)

szentül, járni a szent dolgokhoz, azt el mondhatni, hogy atisztaság, a (ISZ 207)

tsak az Isteni félelem tartathatta azt meg vélek, az Isten meg (ISZ 207)

vélek, az Isten meg akará azt nékik mutatni. az illyenek által (ISZ 207)

meg másut, hogy meg segithesse azt az inkáb kedves. mint sem (ISZ 208)

A törvény azt hadgya, hogy a midön holt (ISZ 208)

izraélita, egy idegenel találkozván együt, azt könnyen el hitethette magával, hogy (ISZ 208)

hasonlo szokást tartottak. az irás azt mondgya, hogy asidokal nem ettenek (ISZ 209)

is környül metélve, söt még azt is meg engedték hogy a (ISZ 209)

az osztások, esze ne elegyedgyenek, azt ki ki tudgya. hogy David (ISZ 210)

booz, ruthot, és tobiás sárát, azt nem látom. hogy ezen alkalmatoságal (ISZ 211)

ezt a hajlandoságot, ök tudták azt, hogy az özön viz után (ISZ 212)

özön viz után. az Isten azt mondá az embereknek. nevelkedgyetek. és (ISZ 212)

és tölttsétek bé a földet, azt is tudták, hogy ábrahámnak, meg (ISZ 212)

ohájták oly igen, maradékokot hadni, azt nem kel tsudálni, mert a (ISZ 213)

vala atörvénynek, a mely is azt parantsollya, hogy egy testvér atyafi (ISZ 213)

mind addig, valamég az Isten azt meg nem tiltá (ISZ 213)

izraéliták egy nehány feleséget tartottanak. azt azért tselekedték. hogy sok gyermekek (ISZ 213)

Nem kel tehát azt tsudálni., hogy ha az Isten (ISZ 214)

mértékletlenségé válhatot. azt tudgyuk, hogy mitsoda rendeletlenségben esék (ISZ 215)

a birkozást tanulták mezitelen, és azt a helyet ök gymnásiumnak nevezték (ISZ 215)

szóval kellene nékünk ki mondani azt, amit ök egy szoval ki (ISZ 215)

mint ezen anyelven, anyelv hoza azt magával, hogy mindenkor egy féle (ISZ 216)

szükséges az irás, tudás. de azt lehet hinni, hogy leg nagyob (ISZ 216)

név egyezet az istenek nevével, azt meg változtatták. és az esbáál (ISZ 217)

könyveket, de mint hogy ök azt tudták,, hogy az énekekre tsinált (ISZ 218)

izraélitákot, arrol éneket tsinála, és azt aleányok musika szoval énekelik vala (ISZ 218)

valo eröt tulajdonit az irás, azt láttyuk, hogy sault agonosz lélek (ISZ 218)

tudgyuk miért, mivel nem tudgyuk azt. hogy mitsoda féle musikás volt (ISZ 218)

közönséges iskolák lettek volna, sem azt., hogy az iffiak az attyok (ISZ 218)

volna valahová tanulni, amunkás élettyek. azt meg (ISZ 218)

akiknek szorgos dolgok nem vala, azt tartom tehát. hogy leg nagyob (ISZ 219)

amezei munkákra tanitották öket, de azt nem tsak beszédel, hanem tselekedettel (ISZ 219)

földeinek külömb külömb minémüségeit, és azt hogy egyikében mit kellet ültetni (ISZ 219)

gyümöltsöt, hogy el ne veszen. azt miképpen kivántatot fel gyüjteni, és (ISZ 219)

tsak az iskolákban disputálnak, mivel azt meg kell vallani, hogy az (ISZ 220)

lehetet tudosoknak nevezni, az irás azt mondgya., hogy dávid idejében valának (ISZ 220)

mit mivellyenek. az irás magyarázok azt tarttyák felöllök. hogy azok astrologusok (ISZ 220)

az esztendönek részeit, malakiás proféta azt mondgya. közönségesen apapokrol., hogy az (ISZ 220)

magoktol nem tettenek, de aki azt jól meg visgállya, meg láttya (ISZ 221)

emberségeseknekis kelleték nékik lenni, mivel azt nem kell gondolni, hogy a (ISZ 221)

nem mondották ki avizeletet, hanem azt láb viznek nevezték, és azt (ISZ 222)

azt láb viznek nevezték, és azt a részt. amelyet ki nem (ISZ 222)

szoval sirtak, amidön valamitöl féltek, azt meg vallották, haragjokban pedig egymást (ISZ 225)

vala közönségesen arégieknek, amint is. azt nagy átoknak tartották, ha valakinek (ISZ 226)

valakinek ateste temetés nélkül maradván. azt meg szaggatták az állatok, és (ISZ 226)

azokon nem látunk. sött még azt tisztátalanságnak tartották. mivel mind azok (ISZ 226)

amelynek magyarázattyárol sokat nem szollok. azt tudnunk kell, mivel a miéinkben (ISZ 227)

miéinkben vagyon foglalva. hanem tsak azt teszem fel, hogy némely igazságok (ISZ 227)

fel tett szándékomot kövessem. tsak azt magyarázom meg, a mi külsö (ISZ 228)

élethez szükséges volt, amint már azt meg mondottuk, azt láttyuk homérusban (ISZ 232)

amint már azt meg mondottuk, azt láttyuk homérusban., hogy ágámemnon király (ISZ 232)

Noé idejétöl láttyuk, de sokan azt tarttyák. hogy az esztendö akoron (ISZ 234)

Nem kell tehát azt tsudálni, ha örömmel hallották. hogy (ISZ 234)

nyomorultaknak tartották, valamint hogy Dávid azt sokszor ohajtotta bujdosásában (ISZ 235)

italt, aház épitést, avetést. és azt, hogy semmi féle földi joszágot (ISZ 236)

samuel idejében, már sokan valának., azt láttyuk, hogy saul egy nagy (ISZ 236)

penitentziát tartanak anépért, Illyés felöl azt mondgya az irás hogy ször (ISZ 237)

parantsolá Isaiásnak hogy le vetkeznék, azt parantsolá néki, hogy vetné le (ISZ 237)

nem látunk bálványozokot, hanem tsak azt hallyuk hogy vannak még akét (ISZ 239)

paraszt emberis hiszi, ezekre tehát azt mondhatni, hogy akik a fát (ISZ 239)

az érzékenységen kivül, tsak ugyan azt is tarttya valoságnak, ami az (ISZ 239)

indulattyokot követik, az illyenek tsak azt keresik ami látható, és érezhetö (ISZ 240)

hiszik, alelket halhatatlannak tarttyák lenni, azt is hiszik hogy a mostanin (ISZ 240)

magokot, amusikában igen gyönyörködtenek, és azt jol tudták, minden törvények, tudományok (ISZ 240)

is eszerént tselekedtenek, és ök azt nem tarták illetlen dolognak, azt (ISZ 240)

azt nem tarták illetlen dolognak, azt ki ki tudgya, hogy agörögök (ISZ 240)

azokot mint isteneket imádák, gondolván azt, hogy a bálványokban laknának, és (ISZ 241)

ahideg vizbe meg feredni, gondolván azt. hogy el fordithattyák magokrol. akülönös (ISZ 242)

abálványok, vagy az álom látások, azt gondolák, hogy az illyen áldozatok (ISZ 242)

sok féle hamis profétának, de azt meg kell gondolni, hogy nagy (ISZ 243)

szivüségek, a mint az irás azt gyakorta hánya szemekre, nem abbol (ISZ 244)

nékik, azért meg tsufolták, és azt tudakozták hol vagyon azaz Isten (ISZ 244)

könyhullatásival táplálta magát, mert szüntelen azt kérdik vala ö tölle, hogy (ISZ 244)

okozta, még mojses idejében láttyuk azt. hogy a mádiániták leányai, az (ISZ 245)

ki veszet, nem kell tehát azt tartani, hogy az izraéliták ostobábak (ISZ 245)

tellyeségel el nem hagyák, de azt is meg kell gondolnunk. hogy (ISZ 245)

aláthato dolgoknál ugyan is mi azt láttyuk. hogy más népek, ugy (ISZ 246)

még az urak is, mivel azt láttyuk hogy vannak ollyan örökös (ISZ 246)

mert amikor királlya akarák tenni, azt felelé jelesen nékik, én nem (ISZ 246)

igazgattya vala öket törvényével, amég azt meg tarták, addig, mind szabadságban (ISZ 246)

nem lévén királlya, ki ki azt mivelte. amit akart. az ollyan (ISZ 247)

sem ötet meg ölni, azért azt tartották, hogy ki ki ollyan (ISZ 248)

ki ollyan szabad arabjával, hogy azt meg ölheti, ha arra érdemes (ISZ 248)

vesztvén, magat büntette meg, és azt el lehet hinni, hogy a (ISZ 248)

arab meg holt a veréskor, azt el lehetet gondolni. hogy a (ISZ 248)

valamint aromaiaknál, {…} mind azon által. azt láttyuk Isaiásnál, hogy az atyák (ISZ 249)

mivel viszá váltoniok gyermekeket arabságbol, azt is láttyuk, hogy hatalmokba volt (ISZ 249)

mondgya, fenyisd meg gyermekedet., de azt meg ne öllyed, avalo, hogy (ISZ 249)

aki gyermekét meg ölesse. ha azt meg nem érdemelné, igen hasznos (ISZ 249)

Felettéb is lattyuk azt, mitsoda sok rosz következet az (ISZ 249)

attya nélkül el lehet, már azt gondollya, hogy nem tartozik annyi (ISZ 249)

a proba által, elegendö tudományu, azt az egész historiákbol láttyuk, hogy (ISZ 250)

ollyan szép oktatásokot, az irás azt mondgya, hogy jérusalemben, sok lévitákot (ISZ 252)

fö pap, a sidok traditioja azt tarttya, hogy amely városokban halálra (ISZ 252)

inkáb aváros kapujában találkoztanak együt, azt nem kell tsudálni, hogy városokban (ISZ 252)

gyülekeztek abirák, mivel az irás azt mondgya, hogy bóóz fel menvén (ISZ 254)

valo házban. és ót siratá, azt is el hihettyük, hogy az (ISZ 254)

közöt, adolgok folytatásának formája, de azt ne gondollyuk. hogy közöttök. hamis (ISZ 255)

az usora, és atsalárdság, de azt el hihetni. hogy se annyi (ISZ 255)

tarták tehát mind azokat, akik azt az idöt el érték hogy (ISZ 256)

munkában, a fáradságban töltötték élettyeket. azt is ellehet hinni. hogy a (ISZ 256)

Dávid nábál ellen akara menni, azt parantsolá ahadának, hogy kössék fel (ISZ 257)

fel, aki rendelt hadat,. hanem azt láttyuk, mitsoda formában táboroztak, és (ISZ 258)

sidok, valamint atöb népek, mivel azt nagy betsületnek tartották (ISZ 258)

fogvást. akirályok idejéig, ahad vezérlés azt illette, akit anép választotta arra (ISZ 258)

annak a fönek, a mely azt választotta, vagy a melynek., az (ISZ 258)

ezen hatalommal öleté meg dávid azt, aki azal kérkedék. hogy sault (ISZ 259)

tegyenek. vagy abbol el vegyenek. azt nem is láttyuk, hogy valamellyik (ISZ 259)

azirás, az absolon fel támadásának, azt az elsö jelit tészi fel (ISZ 259)

emberi nemzetet, elöször meg mutattya azt, hogy tellyeségel bé töltötte igéretit (ISZ 262)

ronthattyák, mitsoda okból tarthatnok mi azt magunk felöl, hogy mi jobra (ISZ 262)

igérve, mitsoda vak meröség volna azt magunkal el hitetni. hogy mi (ISZ 262)

sidó nyelvet nem értették, és azt, tsak az irás tudok értették (ISZ 265)

leg kisseb parantsolattyára akirálynak, valamint azt láttyuk, hogy ámán mitsoda parantsolatot (ISZ 267)

a változtatást, és az ujságot, azt észre lehet venni, hogy a (ISZ 268)

engedé a samaria tartományát, és azt azadó alol fel szabadittá, alexándria (ISZ 269)

vettek vala, de mindenek felet, azt el nem kerülheték. hogy görögül (ISZ 270)

másut, ahol leg alkalmatosabnak tartották, azt láttyuk, hogy a midön szent (ISZ 270)

és balgatagnak tarták lenni, {…} {…} látván azt, hogy asidok, avallásokra valo nézve (ISZ 271)

Tegyük azt is hozája, hogy a sidok (ISZ 272)

melyel isteni nevet adtak azokra, azt is el mondhattyuk. hogy a (ISZ 272)

A valo. a sidok azt tartották, hogy nem kell meg (ISZ 272)

kintsét elvinni, de az Isten azt meg menté tsuda tétele által (ISZ 273)

hatalmas, mind gazdag vala, de azt nem mondhatni hogy az ö (ISZ 276)

tarták meg az országnak, és azt sem sokáig, judéában, aromaiak gubernátort (ISZ 276)

tanyitot, minden városban, amint már azt meg mondottuk, huszon három birák (ISZ 278)

tsak anyelvével is. meg másut azt mondgya, hogy a gazdagság kivánása (ISZ 279)

adoktorságra adák, a prédikátorok könyveben azt láttyuk, hogy ezt a tudománt (ISZ 279)

költötte, az irás meg másut azt mondgya, hogy sok idöt kiván (ISZ 279)

tudománya, {…} ugy tettzik mint ha, azt akarná meg mutatni, hogy akoron (ISZ 279)

adoktorok abban foglalták magokot., de azt is meg mutattya, hogy a (ISZ 279)

tanyitották, sok babonaságal meg elegyitették, azt tartották, hogy az Isteni rendelése (ISZ 280)

tsak betü szerént tartották, és azt hitették el magokal, hogy nem (ISZ 280)

a lélek meg halhatatlanságát, se azt hogy angyalok volnának az égben (ISZ 280)

szombat napokon. és más innepeken, azt tarttyák, hogy ezekre nintsen szükségek (ISZ 281)

meg festették sargára, hogy mások azt gondollyák. hogy ök sokat böjtölnek (ISZ 281)

gondollyák. hogy ök sokat böjtölnek, azt ök igen nagy gyalázatnak tartották (ISZ 281)

annyira ígyekeztek görögül tudni. hogy azt meg érthessék, el itélhettyük, hogy (ISZ 283)

itélhettyük, hogy igen roszul tudták, azt a nyelvet, és azon olyan (ISZ 283)

De azt tsak meg kell vallani, hogy (ISZ 283)

fuvalkodásal várták. amessiás uralkodását, tudvan azt, hogy nem mesze volna eljövetele (ISZ 283)

volna eljövetele, el is hitetvén azt magokal., hogy annak uralkodása, gyözedelmes (ISZ 283)

után igen suhajtoznak vala, de azt jól látták, hogy nem kellene (ISZ 284)

ideig tartot is, de méltó azt különösön meg visgálni, amásodik részben (KSZ 289)

az esze, mondgya tertullianus. aki azt gondolná hogy az apostolok, nem (KSZ 290)

szerént a kegyelemnek, amelyel adta azt az Isten kinek kinek, mivel (KSZ 290)

hitben neveltetvén fel, készebbek valának azt a tudománt amaga tekélletességében követni (KSZ 290)

amaga tekélletességében követni, mindgyárt, mihent azt elejekben adák. és észre veheték (KSZ 290)

élet leg tekélleteseb példáját, és azt a boldog életet, amelynél. nem (KSZ 290)

kedves volt mindenek elött, mivel azt irják, hogy gyarapodik vala bölcseségben (KSZ 291)

sem akár mely beszédel. akristusnak azt a magános, és alatson rendben (KSZ 291)

azért jött volt avilágra, hogy azt meg világosittsa, harmintz esztendöt tölte (KSZ 291)

de kemény, és nehéz volt. azt is el mondhatni hogy tisztességeseb (KSZ 292)

mutogatásal atsudákot nem tselekedte, de azt is ritkán várta, hogy arra (KSZ 293)

a mi kevés pénze volt. azt judás kezinél tartotta, abbol akevésböl (KSZ 294)

más képen szállása nem volt. azt láttyuk. hogy halálákor a köntösinél (KSZ 294)

köntösinél egyéb joszága nem volt, azt mondgya, hogy nem azért jött (KSZ 294)

aszszonyt. elöl találta, az irás azt mondgya, hogy dél felé, a (KSZ 295)

noha ura lévén atermészetnek, de azt nem láttyuk. hogy leg kiseb (KSZ 295)

meg menttse, egy szer láttyuk azt, hogy az angyalok szolgáltanak néki (KSZ 295)

azonal meg szereté jó indulattyáért, azt sok helyt fel teszik, hogy (KSZ 295)

hogy a tanitványi étellel kinálván. azt felelé nékiek, énnekem olyan eledelem (KSZ 295)

tiszteletben tartatta magát. azt kétt szer láttyuk hogy sirt (KSZ 296)

vétetni, mint sem költtsön kérni, azt mindenkor meg tartotta, hogy jób (KSZ 296)

és hozzájok szállot, söt még azt is meg engedte, hogy rosz (KSZ 296)

hogy az igazságot keressék, akristus azt nem kereste, nem is kételkedet (KSZ 297)

beszélt, és tellyes lévén igazságal, azt ugy nyilatkoztatta ki, amint néki (KSZ 297)

fejet kelletet tördelni amezön. és azt enni (KSZ 297)

és amit meg nem foghattak, azt különösön meg magyarázta nékik. ugy (KSZ 297)

nem felelt nékik, mint mikor azt akarák meg tudni, mikor lészen (KSZ 297)

vége, és mikor szent péter azt kérdé, hogy hová lészen szent (KSZ 298)

A tanitványokon itt értem azt a tizen kettöt akiket maga (KSZ 298)

méltok a meg visgálásra, akristus azt. tanittya nékünk, hogy minden ember (KSZ 298)

két fiát, leg inkáb jánost, azt nem lehet visgálni, hogy mi (KSZ 298)

péterhez, és szent jánoshoz, hanem azt elég meg tudni, hogy példájával (KSZ 298)

fogyot volna, és meg másut, azt mondá egy aszszonynak, hogy nem (KSZ 299)

attyának akarattyát követik, jól tudta azt ami kegyes üdvezitönk. hogy miképpen (KSZ 299)

a kegyelemel meg erösitetett lélekel, azt is meg akará mutatni, hogy (KSZ 299)

valo engedelmeségre. mindeneket intet, és azt hagyta, hogy tisztelettel legyünk a (KSZ 299)

és a fájdalmat, a valo azt nem láttyuk hogy beteg lett (KSZ 300)

meg gyözhette volna, de tudta azt. hogy menttségére semmit nem fognak (KSZ 300)

jakab, 38 dikban, szent pálnak azt mondá, a görög versio szerént (KSZ 303)

filosophusok leg boldogabnak tartották, noha azt soha elnem érhették, erre valo (KSZ 303)

közöt valo meg külömböztetést, ök azt tudták, hogy nem lehet addig (KSZ 303)

társaság tekélletes, valamég az emberek azt mondgyak, ez a tiéd, ez (KSZ 304)

joszágokot közre botsásák, a mely azt hadgya, hogy ellene mondgyunk annak (KSZ 305)

amely még kezünk közöt vagyon, azt is el lehet mondani, hogy (KSZ 305)

és bizonyos jövedelem nélkül, mivel azt láttyuk a szent pál leveliböl (KSZ 305)

küldöttek atöb tartományokbol ajerusálemi szenteknek, azt el hihettyük, hogy ezek a (KSZ 305)

Az irás azt mondgya, hogy álhatatosak valának., az (KSZ 305)

olvasták, azt mondgya az irás, hogy álhatatosak (KSZ 306)

gyülekeznek vala a salamon tornátzában, azt láttyuk, hogy szent péter, és (KSZ 306)

vala az imádságnak kilentzedik oráján, azt el hihettyük. {…} {…} hogy ök még (KSZ 306)

az, felebaráti szeretetnek, az irás azt mondgya, hogy az illyen vendégség (KSZ 306)

gondolkodtak, nem olvashattyuk tsudalkozás nélkül azt a keveset. amelyet az irás (KSZ 306)

elsö anyaszent egy házrol. de azt ne tsudállyuk, hogy ha azok (KSZ 306)

De továb is mehetünk, és azt mondhattyuk, hogy ahivek közül valának (KSZ 307)

nagy tekélleteségben voltanak, hogy ha azt jol meg tekénttyük, hogy mitsoda (KSZ 307)

A kik ahistoriát nem tudgyák, azt gondollyák, hogy azok az emberek (KSZ 307)

és engedelmesebbek valának amostaniaknál, mert azt hallották, hogy hová továb aláb (KSZ 307)

alat kezdék prédikállani az évangyéliumot. azt pedig meg (KSZ 307)

historiáját irták, és akövetkezendö két {…} , azt lucianusban., apuleusban., atheneusban, egy szoval (KSZ 308)

gonoszságoknak, és el fajulttságoknak példáival, azt tudgya ki ki, mitsoda nevezetben (KSZ 308)

alelxándria., antiochia, és Corinthus, városa, azt tudgyuk mitsoda hiresek valának atunyaságért (KSZ 308)

vala aromai birodalomban., de ugyan azt jóvá is hagyta avallás, és (KSZ 309)

jol meg visgálni, nehogy valaki azt gondollya azután, hogy az apostoloknak (KSZ 311)

öket, hogy kérjék, azok kik azt kérték, és arra érdemeseknek itéltettek (KSZ 313)

minden idöben meg keresztelték. még azt sem várták. hogy nyolcz napi (KSZ 315)

a kereszttségkor adtanak reájok., jelentvén azt az ártatlanságot, a melyben kell (KSZ 315)

a melyben kell lenniek holtig, azt nem láttyuk, hogy akiket már (KSZ 315)

természet felet valo vala, és azt, könnyünek találák., a mi annak (KSZ 316)

is imádkoztanak, amikor, lehetet, tudván azt, hogy mentöl többen gyülnek esze (KSZ 316)

Szent Ignátz, azt jovallya, szent polycárpusnak., hogy gyakorta (KSZ 316)

azoknak titkos okait adgyák, orígénes azt jovallya. hogy leg aláb háromszor (KSZ 317)

elmét. az Istenhez valo forditására, azt jóvallották, hogy minden regel. el (KSZ 318)

a midön köntöst tsináltak, és azt fel vették, eszerént tselekedtek, minden (KSZ 318)

magokra, vagy a homlokokra, és azt, tsak nem minden szempillantásban, ugy (KSZ 319)

kivül, hanem hüségesen ki tegyék azt, amit az attyoktol tanultak, tudni (KSZ 320)

elmélkednek vala, amit atemplomban hallotak, azt magok házoknál el olvasták, és (KSZ 320)

nagy gondal oktatták tselédeket. mivel azt nem láttyuk, hogy a régieknek (KSZ 321)

rejteni magokot, ezek leg inkáb azt suhajtották, hogy nem volt szent (KSZ 321)

akár hol találták irásban, de azt meg tartották mint magokét, és (KSZ 322)

hivatalban volnának, mind ezekre tsak azt felelték, én keresztény vagyok (KSZ 323)

nem olyan izmos, és erös; azt szeretném tudni honnét bizonyittyák ezt (KSZ 325)

ezen külsö jeleivel gerjeszték fel, azt a szomoruságot, amely üdveséget szerez (KSZ 326)

üdveséget szerez, 2. {…} szent Cyprianus, azt akarja, hogy abünös ugy sirasa (KSZ 326)

meg gyengitvén atestet,. aböjt tehát azt hozta magával, hogy a mulattságokot (KSZ 326)

mértékletességel, és szemérmetességel ment végben, azt gyakran mondgyák valanékik, hogy ne (KSZ 326)

hogy élyenek, alexandriai szent kelemen. azt mondgya, hogy éppen tsak anyit (KSZ 326)

kerti füvel éltek, szent máthérol azt irják, hogy tsak füvel élt (KSZ 327)

vatsorára hiván egy jó akaroját, azt igéri néki hogy el olvastattya (KSZ 328)

amely a kényeséget ketsegtethette, prudentius azt mondgya, hogy szent Cyprianus meg (KSZ 329)

egy más hamis kereszténynek tsalárdságát. azt hányá szemére, hogy az álnok (KSZ 330)

annál is inkáb atisztátalan beszédeket, azt nem akarták. hogy valami helytelen (KSZ 330)

illetlen légyen, akeresztényi életben, és azt, ami nem emberséges emberhez illendö (KSZ 330)

szokásnak tettzik, mind azon által, azt nem kel tsudálni, ha jol (KSZ 330)

lelke, a keresztényi jó erkölcsöknek, azt láttyuk a közönséges nép közöt (KSZ 331)

atesthez, amárcioniták, és azután amanichéusok, azt tanyiták, hogy a test rosz (KSZ 331)

se enni nem kell, se azt szaporitani nem kel természet szerént (KSZ 331)

nékünk az elsö keresztények élete, azt ne gondollyuk hogy szomoru lett (KSZ 332)

felet ajövendö életet reménlették, tudván azt, hogy avilág hamar el mulik (KSZ 332)

hagyták, amint egyakorta történt amartyroknak, azt tudták, hogy az anyaszent egy (KSZ 332)

és az alexandriai szent kelemen azt mondgya, vagy meg kell hazasodni (KSZ 333)

vagy meg kell hazasodni, vagy azt tellyeségel el kell kerülni, sokan (KSZ 333)

szüzeség meg tartására ajánlák magokat, azt ki ki tudgya. hogy mitsoda (KSZ 333)

gyermekek neveltetésekröl valo tanyitások közöt, azt jovalották, hogy öket idején meg (KSZ 334)

arra szabadságok az ország törvényétöl, azt is rosznak tartották, hogy a (KSZ 335)

ha valami nevezetes dolog történt, azt egyenlö akarattal vitték végben, az (KSZ 336)

amely nem lehetet pap nélkül, azt az áldozatot nevezték. vagy azon (KSZ 337)

tsak egy egy áldozat volt, azt a püspök ajánlotta, és apapok (KSZ 338)

föveb, és leg szükségeseb volt, azt mindenüt egy aránt meg tartották (KSZ 338)

amaga ajándékját apapnak, aki is, azt az Istennek ajánlá mindenek nevében (KSZ 338)

ajánlották volna, de söt még azt sem merték nékik meg mondani (KSZ 340)

De azt jó meg tudni, hogy a (KSZ 340)

gyülekezetekben., egy gyermeket meg sütnek, azt lisztel meg hintik, és meg (KSZ 341)

azért, hogy rabot vegyenek, és azt meg térittsék., {…} II (KSZ 342)

értette, senem hitte, hanem még azt kérdették töllök, mitsoda neve az (KSZ 342)

a keresztényeket valo gyülölségre, mindenek azt tartották felöllök hogy vétkesek, mivel (KSZ 343)

meg, mi okozta leg inkáb azt agyülölséget, és halgassuk meg mit (KSZ 343)

mondának suetonius, és tacitus, suetonius azt mondgya, hogy Claudius tsászár. romábol (KSZ 343)

fel égeté romát maga mulattságábol, azt mondgya, hogy azért vádolá azokot (KSZ 343)

keresztényeknek nevezi vala, {…} {…} még azután azt mondgya., hogy azt a nevet (KSZ 343)

még azután azt mondgya., hogy azt a nevet. a kristustol vették (KSZ 343)

és babonázoknak tartották, egy sidó azt el hihetné, de én nem (KSZ 344)

tettzet elöttök az illyen beszéd, azt jól látták, hogy az uj (KSZ 344)

filosophusoknak pedig nagy hitelek vala, azt gondolták, hogy ezek már egy (KSZ 346)

pythagorásnál, plátonál, de sött még azt hitték, hogy ha akeresztények valami (KSZ 346)

jonak tarták lenni agyönyörüséget, és azt leg örököseb jónak itélék lenni (KSZ 346)

mindenröl kételkedtenek, föképpen az Istenségröl, azt tartották bölttseségnek. hogy függöben tarttsák (KSZ 346)

hogy függöben tarttsák elméjeket, és azt éppen nem szerették. hogy olyan (KSZ 346)

ökk minden féle vallást tiszteltenek. azt láttyuk, hogy az épicurianusok áldozattyokra (KSZ 346)

mindenkor kaptanak az ujjan, gondolván azt (KSZ 346)

inkáb vigyáztanak, {…} el akarván hitetni azt anépel. hogy agondviselö isteneknek köszönnyék (KSZ 347)

leg kisseb szomoruságért., látván tehát azt, hogy a keresztények kerülték agyönyörüségeket (KSZ 347)

a más életben várták boldogságokot, azt tsudálták, hogy magokot miért meg (KSZ 347)

magokot miért meg nem ölik. azt fogják nékünk mondani, mondgya szent (KSZ 347)

embereken., olyan kegyetlenségel bányanak, valamint azt olvasuk a martyrok historiáiban, hogy (KSZ 348)

kegyelem indulattyának kel tulajdonittani, közönségesen azt tartották (KSZ 350)

a martyrság ellen tanyitottak, és azt haszontalannak tartották, mivel akristus azért (KSZ 351)

válttson ahaláltol, {…}in scorp. {…} még azt is mondgyák vala, hogy az (KSZ 351)

valo gyulölségböl, és ahoz, aki azt teremtette, mondván, hogy az, a (KSZ 351)

visgálták, hanem el botsátották, mert azt tudták, hogy akik igaz keresztények (KSZ 351)

hogy akik igaz keresztények. azok azt soha meg nem tagadgyák, de (KSZ 351)

azután azt mondhassák. nékik, hogy már nem (KSZ 352)

az isteneknek ajánlottak, noha akeresztények azt jol tudták is. hogy nem (KSZ 352)

mint sem meg mozdittsa, nehogy azt mondhassák az után, hogy temjént (KSZ 352)

seb bé kezdet forrani, olyankor azt fel nyitották, és nem engedték (KSZ 352)

mit a martyr felelt néki, azt mind egy szóig le irták (KSZ 353)

mit nálunk vallatásnak hinak, ök azt actáknak, vagy tselekedeteknek nevezik vala (KSZ 353)

legyen, ahivekre tett törvényeknek, és azt drágan meg veszik vala, az (KSZ 353)

közönséges egyezésböl, atemplomokban meg tartották, {…} azt tarttyák, hogy szent kelemen. pápa (KSZ 353)

és szent Cyprianus, az üldöztetésekben, azt hagyá, hogy fel irják szorgalmatosan (KSZ 353)

fel szedték, a földröl, és azt meg tartották, hét aszszonyokot ölenek (KSZ 357)

és el szelyeztették, amartyrok testeit, {…} azt is gondolák (KSZ 357)

gondolyátok hogy fel támadtok, és azt reméllitek. hogy azokot kenetekel meg (KSZ 358)

sidoknál, amint azt meg lehet látni az izraéliták (KSZ 362)

és reméllyenek az Isten irgalmaságában., azt el végezvén, atemplombol ki küldötte (KSZ 362)

tartásnak osztogatását, valamint alelki orvoságot, {…} azt tartották, hogy a lelki gyogyitáshoz (KSZ 363)

másként meg fedették türhetetlenségeket, tudván azt, hogy mitsoda. ártalmas légyen, ahirtelen (KSZ 364)

oldozták fel tellyeségel, a kik azt köny hullatásal kérték, és akik (KSZ 364)

szokták volt. apogányok üldözéseket. {…} ökk azt tartották, hogy igen kell munkálodni (KSZ 364)

nem vigyáztak az idöre. de azt meg röviditették ha helyes ók (KSZ 364)

hitt tagadokot bénem vették, akik azt halálos betegségekre halogatták. és noha (KSZ 366)

illyen régi rend tartáson. tsak azt gondolya meg, hogy akoron, az (KSZ 366)

halálos vétekben essenek, magok apogányok azt meg vallották, hogy a keresztények (KSZ 366)

ellene mondotanak arosz kivánságoknak, origenes azt mondgya. hogy az ilyen vétkek (KSZ 367)

az ö külömbözö szokásokbol, és azt szemekre hányá, a pogányoknak, hogy (KSZ 367)

mi nékünk igen szükséges, mi azt jól üsmérjük, azt az Istentöl (KSZ 367)

szükséges, mi azt jól üsmérjük, azt az Istentöl tanultuk, a ki (KSZ 367)

a ki tekélletes mester, és azt meg is tarttyuk hüségesen, mivel (KSZ 367)

akik kényesen jártanak, szent Cypriánus azt jovallya, aszüzeknek, hogy ellene mondgyanak (KSZ 368)

ami aszépséghez tartozik, jol tudván azt, hogy miképpen ragaszkodnak a leányok (KSZ 368)

mert igen nehéz dolog vala azt meg gátolni, hogy az illyen (KSZ 369)

a több szegényeket is, mivel azt tartották, hogy egy jó kereszténynek (KSZ 370)

másként is, az ország törvénye, azt meg nem engedte, hogy dolog (KSZ 370)

valamely földön le telepitették, hogy azt mivellyék, {…} ha pediglen rabok valának (KSZ 370)

és a szegényeknek táplálásokra, origénes azt tarttya, hogy az ó törvény (KSZ 371)

de sött inkáb hadgya, {…} de azt nem láttyuk hogy kénszeritették volna (KSZ 371)

közöt valo baráttságnak meg tartását, azt tartották, hogy a szállás adás (KSZ 373)

Nem kell tehát azt tsudálni. ha a keresztényeknél szokás (KSZ 373)

és jó akaroknak tartották, tudván azt is, hogy a kristus, azt (KSZ 373)

azt is, hogy a kristus, azt ugy hadgya, mint érdemes jó (KSZ 373)

valo, azonnal örömest bé fogadták, azt tartván, hogy magát akristust nem (KSZ 373)

viszik vala végben, a midön azt parantsolták nékik, hogy szállást adgyanak (KSZ 374)

korában, a mely seregben volt, azt ollyan városban küldötték. ahol tsudálkozásal (KSZ 374)

tudakozodni kezdék alakosok felöl, és azt mondák néki, hogy azt a (KSZ 374)

és azt mondák néki, hogy azt a várost, ollyan különös vallásu (KSZ 374)

szine alat adták fell, és azt szükségben, egy világi is elvihette (KSZ 375)

tarthasson. az életnek gyönyörüsége, közönségesen azt tartották a mit szent pál (KSZ 375)

ujontában emlékezetet tettek felöllök. és azt gyakorolták. esztendöröl, esztendöre, noha a (KSZ 377)

atemplomokban., noha sokáig meg tarták azt a szokást, hogy tsak a (KSZ 378)

el törlék a keresztények elméjekböl, azt az irtozást, amelyel valának a (KSZ 378)

akarattyára nem vigyáztanak, nem hogy azt várták volna hogy maga kérje (KSZ 380)

akarták tartani atisztaságot. szent Chrysostomus azt tarttya, hogy valoságal meg is (KSZ 383)

valoságal meg is tartották, {…} de azt is mondgya felöllök, hogy igen (KSZ 383)

feleségek ne legyen, szent hieronimus azt mondgya, hogy a nap keleti (KSZ 384)

alexandria, és antiochia, szent epiphánus azt mondgya. hogy az anyaszent egy (KSZ 384)

rendeket, szorosan meg tarttyák, {…} mivel azt ö meg vallya, hogy némely (KSZ 384)

atöbbitöl, szent sabinus püspöktöl, abiró azt kérdezé. hogy ha szabados volnaé (KSZ 385)

nem tarthatta volna öket, mivel azt ki adták, ami az egy (KSZ 385)

vagy egy hétre valo prémondáját, azt pedig vagy ételül, vagy pénzül (KSZ 385)

kerttyét. holmi házakal birja vala, azt is meg engedék hogy kereskedhessenek (KSZ 385)

azt el nem szenvedték, szent pál (KSZ 386)

szeretettel és tisztelettel valának apüspökökhöz.? azt irják szent (KSZ 386)

tsak azért öleték meg, mert azt meré kérdeni abirótol, hogy miért (KSZ 388)

közöt az élö hitet, és azt a tiszta szokást, gyarlo (KSZ 388)

Isten fiaihoz illendö szabadságot, és azt a batorságot, a melynek fundamentuma (KSZ 389)

se káromlojok ellen nem támadának, azt igen kerülték, hogy okot ne (KSZ 389)

azö fejdelmek parantsolta nékik, és azt láttyuk hogy egy egész légyio (KSZ 390)

maradának, azért itt már. tsak azt kell fel tennem, hogy mitsoda (KSZ 392)

tsuda vala az elsö saeculumokban., azt senki elnem hitetheté magával, hogy (KSZ 392)

szoros rendgye alá vessék magokot., azt meg nem foghaták, hogy az (KSZ 392)

valo oszlopok égtenek, a melyek azt a szent éttzakát fényes nappá (KSZ 393)

oroszlányok közöt lévö danielnek képeivel, azt ki ki tudgya, hogy mitsoda (KSZ 393)

más bizonyságot jó erkölcseiröl, hanem azt, hogy pulcheria ötet választá férjének (KSZ 394)

vagy a régi épületekben, de azt tudgyuk meg, még elöre, hogy (KSZ 395)

két felöl két kisseb ajton. azt mondám hogy a pitvar dupla (KSZ 395)

Csiga formára, azért is nevezték azt adeakok {…}, lehet hogy a keresztények (KSZ 396)

lehet hogy a keresztények eleinte azt akarták követni, amint szoktak volt (KSZ 396)

lábon, vagy oszlopokon állót. és azt, amikor meg lehetet, valamely mártyrnak (KSZ 396)

Ciborium, és az oszlopok. melyek azt tartották, sok helyeken egészen ezüstböl (KSZ 397)

akristusét is, noha szent agoston, azt meg vallya, hogy már az (KSZ 398)

az által, apogányok, még is azt hánnyák vala, akeresztények szemire, hogy (KSZ 400)

innepjek, a keresztények ezekre tsak azt felelék, hogy se a templomok (KSZ 400)

azok az okos lelkek, kik azt a fiat követvén, hasonlitanak az (KSZ 400)

tudták mire valo. hanem tsak azt tudták, hogy a gyülekezetben bizonyos (KSZ 401)

és hogy semmi elne veszen. azt láttyuk a szent gergely dialogusábol (KSZ 401)

jól tudták a tisztességes dolgokot, azt is tudták, hogy a szép (KSZ 403)

a buzgoságot nagy dolognak álitván, azt minden modon segitették, azon igyekeztek (KSZ 403)

mostanában is tselekesznek, karátson éttzakáján, azt tarttyák, hogy harmadik leo pápa (KSZ 403)

közöt, szent ágoston idejében, de azt nem láttyuk, hogy az anyaszent (KSZ 405)

viselt. {…} a mit görögül olvasot, azt syriai nyelven meg magyarázta, gyakorta (KSZ 405)

meg magyarázásra, aleg nehezeb dolgot. azt láttyuk, hogy szent Chrysostomus az (KSZ 406)

más után magyarázta meg akönyvet. azt is láttyuk, hogy szent Ambrus (KSZ 406)

béli szentekét, és mind ezekböl azt láttyuk, hogy azon rendet tartották (KSZ 406)

valának az illyen példák, hogy azt tarttyák sokan, hogy szent Chrysostomus (KSZ 406)

a meg téritésre tzéloztanak, és azt gondolták. hogy semmit nem tselekedtenek (KSZ 408)

rögzöt szokás volt is, de azt el törlé, meg mutatván világosan (KSZ 408)

Nem kel azt gondolni, hogy azok a köntösök (KSZ 410)

galliai püspököknek irván, 428 ban azt mondgya, külömböztessük meg magunkot a (KSZ 410)

vegyék fel, hogy fejérebbek legyenek, {…} azt el hihettyük, hogy a midön (KSZ 411)

mindenek felet, a szabot rendek azt hagyák apapoknak, és a diaconusoknak (KSZ 411)

vonitásárol, és nagyon valo nevetéséröl, {…} azt meg kell tudnunk, hogy ezek (KSZ 411)

elmélkedtenek a szent irásrol, amely azt mondgya, hogy az ember meg (KSZ 412)

is tettek az óltárra, és azt meg szentelték az áldozat után (KSZ 412)

A püspök, azt a kenyeret áldotta meg, a (KSZ 412)

azok, akik Commoniora mentenek, és azt nem tartották helyesnek, hogy a (KSZ 412)

volt: hogy ugyan rakva volt azt oltár, valamint mondgyák az imádságok (KSZ 412)

8.3.4.5. ahol azt láttyuk, hogy az angyal ajánlya (KSZ 413)

a praefatioban valo imádságokot, mivel azt fel szoval mondották, és a (KSZ 413)

az elsö idökben is, de azt el hihettyük, hogy többet énekeltenek (KSZ 415)

meny dörgéshez hasonlittya, {…} szent basilius azt is mondgya, hogy mindenüt énekelték (KSZ 415)

sok gyerttya, olyan világosá tette azt a szent éttzakát. valamint aleg (KSZ 416)

bizonyára, gyönyörüséges dolog volt látni azt a szenttséges helyet., meg számlálhatatlan (KSZ 416)

felejtették, és egész nap böjtölvén, azt a szent éttzakát az imádságokban (KSZ 416)

töltvén, aleg nagyob szentek is azt hagyák vala, hogy atestet étellel (KSZ 417)

lelki képen is meg gyogyitattak, azt ki ki tudgya, hogy a (KSZ 418)

szent hieronimus, látó bizonyság lévén, azt mondgya, hogy minden koron sok (KSZ 418)

reliquiajokot egy helyröl, másra vinni, azt pedig agörögök (KSZ 418)

Constantinus ada helenopolis városának bithyniában. {…} azt ki ki tudgya, mitsoda nagy (KSZ 419)

dolgait rendben lehesen venni, de azt is fel teszi, hogy az (KSZ 419)

azon szabad idöknek kel tulajdonittani azt a hasznot, melyet láthato képen (KSZ 420)

meg nem veti asegittséget, apüspökök azt jonak találták, hogy a keresztény (KSZ 422)

nem keres senkit ahalálra. és azt irtozva hallotta, a midön ithacus (KSZ 422)

jelit viselni rendgyeknek, noha valoságosan azt el mondhatni, hogy a köntösökben (KSZ 423)

jó szin alat is, de azt hogy töllök ajándékot vegyenek, akár (KSZ 424)

és a fö rendek elött, azt már meg mondottam mitsoda tisztelettel (KSZ 424)

a szokás volt., amint már azt meg mondottam, hogy ö elöttök (KSZ 425)

szentek szerették az igasságot, de azt is tudták, hogy azon kivül (KSZ 425)

jovalották nékik a szegénységet, afrikában azt hagyák vala a Cléricusoknak, hogy (KSZ 426)

vala. mind azáltal, szent epiphanius azt mondgya hogy a püspökök, és (KSZ 426)

mesterséget választván magoknak, {…} valo ök azt tudták. hogy a nép tartozik (KSZ 426)

is a Clericusok tartására, de azt kivánták töllök, hogy példát adgyanak (KSZ 426)

ugyan az afrikai szabot rendek azt hagyák apüspököknek, hogy az asztalok (KSZ 426)

asztalára, a midön vendégi valának, azt maga mondgya, hogy tsak olyan (KSZ 427)

mint valamely magistratus, mind azáltal azt jó meg tudni, hogy antiochiai (KSZ 427)

püspökökröl, {…} {…} szent hieronimus, anastasius pápárol azt mondgya, hogy igen gazdag szegénységü (KSZ 428)

következendö idökben, a kis dénes azt mondgya gelasius pápárol, hogy szegény (KSZ 428)

fia adhatta, de nem kel azt gondolni, hogy tsak magában gondolta (KSZ 428)

örültek volna, de söt még azt az idöt szánták amelyet annyi (KSZ 431)

viszá venni, {…} Chrysostomus szent János. azt hányá akeresztények szemére, hogy azö (KSZ 431)

azután gondviselököt tartának, és idövel azt is meg nyerék afejdelmektöl, hogy (KSZ 432)

nyomorultakrol. kik nem kereshették kenyereket, azt tartották, hogy az ollyanoknak jobb (KSZ 432)

szegényeket is tartották, juliánus apostata, azt jovallya vala a galatiai pogány (KSZ 432)

az apostolokot, és aprophétákot, nem azt keresék. hogy tsudállyák az ö (KSZ 435)

jovallya, a köntösröl. példának okáért azt mondgya, hogy egy kereszténynek, tsak (KSZ 435)

Columella, {…} a barátok közül, atekélletesebbek. azt tartották, hogy az illyen munkák (KSZ 437)

aházaság nélkül valo életet, {…} de azt helyesnek itéli, hogy arra fogadást (KSZ 437)

az egésségit helyre álithassa, de azt láttyuk, atheodorus nevü jo akarojának (KSZ 438)

volt magok közül, és végtire azt rendelék, hogy mindenik klastromban leg (KSZ 439)

életet élni, ugyan láttyuk is azt. hogy a klastrom büntetö hely (KSZ 440)

az irásnak második részében, és azt esze vetik aszent benedek regulájival (KSZ 441)

Communicáltanak, abarátok sokáig meg tarták azt a szokást, hogy magoknál meg (KSZ 442)

tartották a szent Eucharistiát. és azt magok bé vették, ha papjok (KSZ 442)

asok haszontalan beszéd, mindenkor is azt tartották. hogy az aleg jób (KSZ 442)

aköntösön kezdgyem el, szent benedek azt mondgya, hogy a barátoknak elég (KSZ 443)

tsuklyálya, valamint a Cucullusnak, és azt a két köntöst, különösön viselték (KSZ 443)

nehányan viselhessék, nem kel tehát azt tsudálni, hatizen (KSZ 443)

mezitelen. valamint olosz országban. arégula azt hagya abarátoknak. hogy köntösökben hályanak (KSZ 444)

mi pedig az eledelt illeti, azt már meg mutattam, hogy rend (KSZ 444)

éltenek. és asztal felet olvastattanak, azt is meg mutattam hogy gyakorta (KSZ 444)

amelyet most követik abarátok, régenten azt, mindenek követék, az utolso saeculumig (KSZ 444)

valamit atisztesség ellen, mivel aregula azt hagya, hogy a dormitoriumban, mindenkor (KSZ 445)

kik abarátoknak rendet szabtanak., nem azt keresték hogy holmi ujságokot hozanak (KSZ 445)

azoknak arégi épületeknek formajokot, tudván azt hogy az ö mesterségeket, azok (KSZ 445)

élö példáit láttyuk akeresztényi tanitásnak, azt meg. kel vallani, hogy a (KSZ 445)

mivel a tudatlanok nehezen hiszik azt el, aminek bizonyitását nem értik (KSZ 446)

a nép vallását, amint hogy azt könnyen el is hagyák, mihent (KSZ 447)

leg aláb valo volt, és azt esze elegyitvén apythagoraséval, és az (KSZ 447)

alakadalmakban valo jelen lételt. origenes azt jol észre vette vala, hogy (KSZ 449)

nem akarom azal meg gyengitteni azt, amit mondottam az anyaszent egy (KSZ 450)

Mind azon által, azt meg kel vallani, hogy valának (KSZ 450)

hogy az ollyan emberek, kik azt a tiszteletes nevet viselték, más (KSZ 450)

illyeneket mind el követik vala, azt láttyuk, hogy a barátok, helytelen (KSZ 450)

és törvényét meg tartottak, közönségesen azt tartván, hogy elég az okoság (KSZ 451)

a keresztények. nem követték volna, azt az örökös okoságot., mely, a (KSZ 451)

Cérémoniákot, apoganyok ezekért gyakorta zugolodának, azt ki ki tudgya mitsoda erösen (KSZ 451)

keresztényi vallásnak fel állitása okozá azt, a mint azt tartották a (KSZ 453)

állitása okozá azt, a mint azt tartották a koron apogányok, és (KSZ 453)

és más egyéb istentelenek merék azt mondani az utolso idökben (KSZ 453)

az illyenek, keresztény nevet viselnek. {…} azt meg vallya amánicheusoknak, hogy sokan (KSZ 454)

Mire valok valának tehát, azt mondhatná valaki, a közönségesen valo (KSZ 454)

is, {…} apenítentziát ugy adták, ha azt valaki maga kérte, vagy ís (KSZ 454)

valamint atunyaság, nem kel tehát azt tsudálni, ha az anyaszent egy (KSZ 456)

valo magyarázattyát, hogy senki rosznak azt ne mondgya, ha halgatok, a (KSZ 457)

a barbaruságot, itt abarbaruságon értem azt az elmét, a melyet nem (KSZ 458)

lehetetlen afejekben venni uj dolgot., azt meg nem foghattyák, hogy az (KSZ 458)

Nem mondom azt, hogy a hunnusok, vagy az (KSZ 458)

tudomány., a mint is hogy, azt nem tudván, némely irásokot. igen (KSZ 459)

és atsudákot igen kezdék hinni, azt bizonyosan tudta ki ki, hogy (KSZ 459)

volt egy felöl atudomány iránt. azt (KSZ 459)

avadászatot el hadgyák, egy szoval azt meg kell vallani, hogy mihent (KSZ 462)

minden féle eröszakot el követtenek, azt tudgya ki ki, hogy a (KSZ 462)

rend tartásiban, vagy is inkáb azt el rontani, mivel azután már (KSZ 462)

tsufos vallás lévén, az okosak azt bé nem veszik vala, nem (KSZ 463)

hagyván, állapottyokot meg jobbitthattyák, de azt kel tsudálni hogy mindnyájan el (KSZ 464)

eretnekekel valo czimborálások miat, {…} mivel azt jovallák isaurianus leo császárnak, hogy (KSZ 465)

is, egy kevés idö mulva, azt látom, hogy egy más Császár (KSZ 465)

egész német országba, hogy pediglen azt meg gyarapithassa. azokban a kemeny (KSZ 466)

arra igen intették öket, hogy azt el ne mulassák, leg aláb (KSZ 467)

ollyan szabot rendeket látunk, amelyek azt hadgyák a püspököknek, hogy leg (KSZ 467)

most mondgyuk. Catechismust, ki hinné azt el, hogy annyira ment volna (KSZ 467)

ellent nem álhatot volna. de azt meg mutatta, hogy anyaszent egy (KSZ 469)

házának közepette vagyon. és hogy azt, semmi emberi változás meg nem (KSZ 469)

kerülték is, de leg aláb azt meg bánták, egy szoval akeresztényí (KSZ 470)

robertus királyt, ugyan ezis csinálta azt az Isteni hymnust (KSZ 471)

szokásban lettek volna mint ebben, azt láttyuk a Carthusiánusok, és más (KSZ 472)

kis kevélység is elegyedék, mert azt tiszteletesnek találák. hogy az udvarokban (KSZ 473)

tisztelettel ment volna végben, valamint azt apüspök vitte végben aclericusival. az (KSZ 473)

szokásokot el vesztettek, ugyan is azt láttyuk, hogy azon idöktöl fogvást (KSZ 473)

atestén pánczél inget viselt, és azt tsak akor vetette le. amidön (KSZ 475)

ilyeneket. az akori szentekben, de azt el kel hinni, hogy az (KSZ 475)

nem tudván mire valo, imádságnak azt tartották, amidön a soltárokot halották (KSZ 476)

életeket tsudálák, sokan meg térének, azt pedig nem kel gondolni, hogy (KSZ 476)

szabot rend szerént valo penítentziák., azt pediglen mind (KSZ 477)

az Isten szolgálattyára., eszerént nevezték azt ahadakozást, {…} és az illyen rend (KSZ 478)

és egy aránsu életet élni, azt is hozá teszem, hogy menyi (KSZ 478)

nemzet közöt, ugyan láttyuk is azt ahistoriákbol, hogy a keresztes had (KSZ 478)

szabad életre valo nézve, mivel azt tartották, hogy szabad fegyvert viselni (KSZ 479)

a vallás dolgában munkálkodtanak, noha azt meg bestelenitették, rosz élettyekel, idövel (KSZ 479)

valo saeculumban, mivel szent bernárd azt mondgya, hogy az ö idejében (KSZ 481)

által. szent thamás, nem tsak azt mondgya. hogy az ö idejében (KSZ 481)

hanem tsak nonáig, de még azt tarttya, hogy nem kell a (KSZ 481)

tarták, arégi el felejtet dolgokot, azt el hitetvén magokal. hogy a (KSZ 482)

bizonyosab a régiekénél, a kikfelöl azt tartották, hogy az ö szokások (KSZ 482)

szokások külömbözö volt a miéinktöl. azt meg nem visgálták, hogy ha (KSZ 482)

amaga tisztaságaban meg maradot, mindenkor azt tanitották, hogy az Isten törvényit (KSZ 483)

Isten törvényit meg kel tartani, azt ugy is kel magyarázni, valamint (KSZ 483)

fogvást azon, hogy el nyomják azt a tiszteletet., a melyel mindenkor (KSZ 484)

és a szentek példajihoz, álitván azt, hogy a kereszténység elsö saeculumiban (KSZ 484)

erkölcsök könyebbek voltanak, ha nékik azt mondgyuk, hogy szent péter. és (KSZ 484)

és a dologban töltötték élettyeket, azt felelik reája, hogy azok apostolok (KSZ 484)

marton, kemény penitentziát tartottanak, erre azt mondgyák, hogy azok szentek voltanak (KSZ 484)

szemünkre hánnák azok rendeletlenséginket, mi azt lehetetlennek tarttyuk., a mit erötlenségünk (KSZ 484)

mire valok ezek a metaphorak,? azt gondollyáké, hogy az anyaszent egy (KSZ 484)

az emberi élethez,? ki merné azt mondani, hogy nem volt tekélleteségben (KSZ 484)

és a kristus nem mondotta azt nékünk, hogy az ö anyaszent (KSZ 485)

féle. valo rendel kellesék igazgatni. azt tudgyuk, hogy nyilvánságosan meg volt (KSZ 485)

kristus parantsolatira is. ne gondollyuk azt, hogy hejában legyen az ö (KSZ 485)

tulajdonittsuk., ahetedik szent gergely pápa azt mondgya, hogy ollyan veszedelmes az (KSZ 485)

addig. valamég alkalmatossága lehet hogy azt ki irttsa, söt még némelykor (KSZ 485)

a negyedik saeculumba, blesiai péter. azt mondgya. hogy az ö idejében (KSZ 485)

a Collatiot is meg engedék, {…} azt is ide számlálom, hogy a (KSZ 486)

rend tartásokot, azért. tselekedte, mert azt tartották, hogy az ollyan barátok (KSZ 486)

kel inkáb könyebitteni, mint sem azt meg engedni. hogy el hagyák (KSZ 486)

engedelmekre valo nézve, ne gondollyuk azt, hogy mostanában ameny országnak uttya (KSZ 486)

boldogabbak volnánk a régieknél, se azt, hogy az utolso idökben lévö (KSZ 486)

az illyen viszá valo éléseknek, azt ki ki tudgya, hogy szent (KSZ 487)

olvasot emberek nem tudnának, és azt ollyan (KSZ 487)

a melyek közönségesek, söt még azt is meg láthattyák, hogy sokat (KSZ 488)

ezeket ha tudnák, hasznokra fordithatnák, azt is meg lehet látni, hogy (KSZ 488)

három tartásbol áll, a mint azt sokan gondollyák, hogy tsak egy (KSZ 488)

olyat, a mint felöllünk tarttyák, azt is meg láttyák, hogy az (KSZ 488)

ha valaki az ollyanok közül azt meg visgálná, hogy mitsoda nagy (KSZ 488)

a hitetlenek közöt. meg láthatná azt, hogy a kereszténységnek fundámentuma. állandóbb (KSZ 489)

mint sem arrol gondolkodot. és azt el kell hinni, hogy a (KSZ 489)

vagy még roszabat is mondhattanak, azt elméjekben meg tartották, és továb (KSZ 489)

okos, és keresztényi életet, és azt valojában akarná követni (KSZ 490)

szent. Léleknek. le szállásáíg maradának, azt tarttyák. hogy az a ház (SUT 497)

kel állani a testnek, és azt egészen meg kel gyözni, nem (SUT 498)

vitte a koporsobol. David is azt mondgya, nem hagyod a lelkemet (SUT 500)

szokot nem érthetni Davidra, mivel azt mindenek tudgyák, hogy az ö (SUT 500)

azok akiknek örökös joszágok volt, azt el adták, és az árrát (SUT 501)

nintsen, hanem, a mim vagyon, azt adom néked. A názareti Jesus (SUT 502)

Mindenek láták azt az embert, meg üsmérék, és (SUT 502)

maga erejével gyogyitotta volna meg azt a sántát, hanem akristus Jésusnak (SUT 502)

és a ti tanáts uraitok, azt tudatlanságbol tselekedtétek, és az Isten (SUT 502)

tudatlanságbol tselekedtétek, és az Isten azt meg engedte. hogy az jövendölések (SUT 502)

fel támadását hirdették, és hogy azt meg bizonyitották a kristus személyében (SUT 503)

mitsoda hatalomal. és kinevével tselekedtétek azt a dolgot, akoron Péter tellyes (SUT 503)

Peternek, és Jánosnak, és tudván azt, hogy ezek. nem irás tudok (SUT 503)

ezeket, de Péter, és Janos, azt felelék nékik, itéllyétek el magatok (SUT 504)

az Apostolok lábaihoz tevé. sokan azt tartották a régiek közül, hogy (SUT 505)

Apostolok lábaihoz tevé, de Péter azt meg tudván az Isteni sugarlásbol (SUT 505)

a templomban. és predikályátok bátran azt a tudományt, és a mi (SUT 506)

mondá nékik, nem tiltottuké valameg azt tellyeségel néktek, hogy ne tanittsatok (SUT 507)

töltöttétek avárost ati tudományotokal, és azt akarjátok el hitetni a népel (SUT 507)

az Istennek, mint az embereknek, azt tudgyuk, hogy ami atyáinknak Istene (SUT 507)

ami atyáinknak Istene. fel támasztotta azt a Jesust a kit ti (SUT 507)

halván,nagy haragra indula, és azt akarák el végezni, hogy meg (SUT 507)

el veszének, és el szélyedének, azt jovallom tehát néktek, hogy ne (SUT 508)

allotok ellene, az Isten tudgya azt meg segiteni ti ellenetek is (SUT 508)

Istvánrol, ezután fogunk szollani. azt tarttyák hogy filip Cesáriai volt (SUT 509)

eretnekségre. a maga rendeletlen viselésivel, azt irják. hogy igen szép felesége (SUT 509)

és a törvény ellen, és azt is hallották volna tölle. hogy (SUT 510)

ellen káromkodot volna, de meg azt is meg mutatá. hogy a (SUT 510)

lön, noha azal vádolák, hogy azt el akarná rontani. azt (SUT 510)

hogy azt el akarná rontani. azt (SUT 510)

fel a sátort, a pusztában, azt is meg mutatá hogy David (SUT 511)

az Angyalok által. vettétek, és azt meg nem tartottátok (SUT 511)

Gamaliel meg szánván a kristusnak azt a szolgáját, és részt akarván (SUT 512)

meg gyujtanák az egész világon azt atüzet, a mely égette öket (SUT 514)

Messiásnak mások szerént. szent Hieronimus azt mondgya. hogy azal ditsekedék. hogy (SUT 514)

remélvén, hogy meg tanulhattya tölle azt a titkot, hogy öis olyan (SUT 515)

nékik, mondván. adgyátok nekem is azt a hatalmot, hogy a kire (SUT 515)

az is a szent Lelket, azt gondolá hogy az Apostolok. még (SUT 515)

pénzed magadal együt. te, aki azt gondoltad. hogy az Isten ajándekját (SUT 515)

nintsen arra a szolgálatra. se azt el nem érheted., mert ate (SUT 515)

történyék rajtam, valamit mondottál, Tertulliánus azt mondgya, hogy sok köny hullatásokot (SUT 515)

élete olyan volt, hogy átallanák azt le irni. az ö követöi (SUT 516)

volna, hogy az ö követöi azt tanittyák hogy nints Isten, és (SUT 517)

a szemtelen., és otsmány dolgokot., azt mondgyák vala hogy a keresztyének (SUT 518)

a melyröl it szollunk. de azt gondoltuk. hogy ezekröl szolhatunk mostanában (SUT 518)

tett volt a kristus Jesusra, azt tarttyák hogy szokása volt a (SUT 519)

viselik, de egyikében sem láthatni azt a Caractert, amelyet láthattak a (SUT 519)

tsak fel feszitték az igazságnak azt a predikátorát. valamint az ö (SUT 520)

jó ember életben volna, noha azt el nem követtem amit el (SUT 520)

azon által olyan tudosok akik azt tarttyák hogy soha nem voltanak (SUT 520)

a melyböl meg láttzék hogy azt jóvá hagyná. és azt akarná (SUT 521)

hogy azt jóvá hagyná. és azt akarná, hogy meg adgyák az (SUT 521)

tanáts engedelme nélkül, a ki azt akarta, hogy tsak az ö (SUT 521)

püspöki székiben., Alexandriai szent kelemen, azt tarttya, hogy szent péter, a (SUT 522)

Szent Epiphánus azt irja. hogy ez a szent (SUT 522)

városában, hogy menne meg gyógyitani azt az embert az áts Jésus (SUT 523)

Jésus nevében, de egy Rabinus azt ellenzé, mondván. hogy Elizagernek nem (SUT 523)

historiáját. némellyek az Atyák közül azt tarttyák. hogy vette volna kereszttsége (SUT 524)

és avéle valokot, mindnyájan láták azt a fényeséget. és a földre (SUT 525)

fogják mondani hogy mit tselekedgyél. azt tarttyák. hogy ezen alkalmatoságal. olyan (SUT 525)

kristust, mivel a a korintiusoknak azt mondgya., Nem vagyoké Apostol. Nem (SUT 525)

saul társai nagy rémülésbe valának, azt hallották hogy saul beszéllet valakivel (SUT 525)

abban semit nem értettek, se azt nem látták aki véle beszéllet (SUT 525)

zugást., vagy zengést. szent krysostomus azt tarttya. hogy a saul társai (SUT 526)

meg nem térének. az Isten azt igy meg engedé, hogy a (SUT 526)

a Damaskusba levö keresztyének közöt., azt is tarttyák, hogy ennek avárosnak (SUT 526)

érettem., az Isten azt is meg üsmerteté Ananiasal. hogy (SUT 527)

eset avárosnak. Arabiának hitták. Némellyek azt tarttyák. hogy ót predikálota az (SUT 528)

szolván ezen uttyárol szent pálnak, azt gondolhatni. hogy nem volt hoszas (SUT 528)

a piatzokon árultanak, meg engedé azt is nékik. hogy az ö (SUT 528)

el oszlások, Hanem az Atyák azt irják. hogy tsak akor hagyák (SUT 529)

és avilágnak minden részeire., Némellyek azt tanitották, hogy el oszlások elöt (SUT 529)

oda, azoknak tartások., a kik azt tarttyák. hogy ez az Évangyélista (SUT 530)

Apostoloktol magoktol vettük, szent Leo, azt mondgya, hogy a tizen két (SUT 530)

Jérusálemi Anyaszent egy házétol. amint azt meg láthatni a szent Cyrillus (SUT 530)

szent Cyrillus Cathekésesében, szent Ambrus azt tarttya. vigilius Thapsusal, hogy az (SUT 530)

kele, az Apostol. nem várá azt hogy a beteg maga kérje (SUT 531)

te, és ate házad, azután azt is meg mondá néki hogy (SUT 532)

mondá. neki, ne hidd tisztátalannak azt, amit az Isten meg tisztittot (SUT 533)

menni mind azon által ö azt meg tselekedné, azért, mert az (SUT 534)

szégyen, és a nyomoruság miat, azt tevé fel magában. hogy magát (SUT 536)

hánná és meg panaszolná néki azt a kevés adományát is (SUT 536)

nem vala mivel élni, Azután azt gondolá. hogy talám könyebben elhetne (SUT 537)

költtsön a császár pénziböl, Agrippa azt fogadá hogy sohová sem menne (SUT 537)

Agrippát, míg meg nem fizeti azt a sumát, Agrippa pedig meg (SUT 538)

volt. Drusustol egy kis fiatskája, azt is Tiberiusnak hitták, a császár (SUT 538)

is Tiberiusnak hitták, a császár, azt a kis fiát, Agrippa gond (SUT 538)

mondá kájusnak. hogy kivánna látni azt az idöt a melyben. az (SUT 538)

Tiberiust, a Drusus fiát illeti, azt el lehet veszteni (SUT 538)

mit mondhatna ellene, a Császár azt felelé rea, ha Eutikus hamisan (SUT 539)

hogy Tíberius el végezné, Antonia azt az idöt valasztá. a melyben (SUT 539)

hogy kit, macron nem gondolhatván azt hogy Agrippa volna az az (SUT 540)

Agrippa. igen jó neven vevé azt az (SUT 540)

szentnek tartották abban az idöben; azt igérvén nékik, hogy meg mutatná (SUT 541)

városát meg szállák, de pilatus. azt meg halván, feléjek mene. lovas (SUT 541)

sokat közüllök ók nélkül, és azt is mondák. hogy azok akik (SUT 541)

az ország dolgaira. pilátusnak pedíg azt izené. hogy menne Romába a (SUT 542)

a Tiberius halála után érkezék., azt nem tudhatni hogy különösön ót (SUT 542)

mi ment végben ellene., de azt tarttyák, hogy szam ki vetésben (SUT 542)

meg hallá a Tiberius halálát, azt tarttyák, hogy Arétas meg jövendölte (SUT 543)

szolgája, hozája mene afogságban. hogy azt tudtára adgya. Agrippa épen akor (SUT 543)

aki véle egy vason volt, azt észre vevé, és kéré hogy (SUT 543)

életét el vesztette volna. ha azt meg tudták volna hogy egy (SUT 543)

nagy nyughatatlanságban telék. a mint azt könyü el gondolni., hanem más (SUT 543)

Császár vévén a vitellius levelét. azt felelé reá. hogy már mindent (SUT 545)

és tizen hat esztendös korában azt gyakorolá az állatok husát enni (SUT 546)

törvény tsinálonak, a ki másnak azt parantsollya, a mit maga követ (SUT 547)

és különös idökben. Az Atyák azt tarttyák, hogy amidön az Apostolok (SUT 547)

mint elsö püspökje annak avárosnak, azt nem tudhattyuk menyi ideig marada (SUT 547)

azt tarttya hogy ót sokáig marada (SUT 548)

és a nagy szent Gergely.azt mondgya. hogy azt tarttyák. hogy (SUT 548)

szent Gergely.azt mondgya. hogy azt tarttyák. hogy ót hét esztendeig (SUT 548)

melyet nékik ira negyven harmadikban, azt meg bizonyittya., ki tettzik a (SUT 548)

predikállá. a nemzeteknek., szent Epifanius azt mondgya. hogy szent Péter. azután (SUT 548)

is kik a hitre tértenek, azt is meg engedte, hogy amídön (SUT 548)

vala, Az Apostolok Constitutioinak könyve azt mondgya. hogy az Apostolok az (SUT 549)

a kristustol vett hatalomal.. aki azt hagyá nékik, hogy éllyenek az (SUT 549)

pál nem éltenek azal ahatalomal. azt irják hogy szent péter tsak (SUT 549)

két hétig marada Jérusálemben, de azt a kevés idöt sem tölté (SUT 550)

meg akarák ölni, de ahivek azt meg sajditván, titkon ki küldék (SUT 550)

egy házakal, hanem ahivek azt tudták, hogy aki annak elötte (SUT 551)

azért hálákot adnak vala Istennek, azt nem tudhatni menyi ideig marada (SUT 551)

menyi ideig marada Tharsisba, de azt el hihetni hogy egy nehány (SUT 551)

ketten meg jelenték akristusnak. Theodoretus azt mondgya. hogy szent András vivé (SUT 552)

Görögök közi. az Évangyéliumnak fényeségit. azt is tarttyák hogy ö fundálta (SUT 552)

a nem bizonyos. A Moszkák azt hiszik hogy szent András prédikállot (SUT 552)

kedvezésinek, sokan az Atyák közül azt tarttyák, hogy az ö tisztasága (SUT 553)

okai, akristus hozája valo szeretetének, azt látyuk apassioban hogy mitsoda szabadságal (SUT 553)

ötet, némellyek az Atyák közül azt tartották hogy szent János lett (SUT 553)

meg akarák fogni, szent krysostomus azt hiszi, hogy szent János álhatatosan (SUT 553)

köves engemet, Ezen szokbol. sokan azt itélék. hogy szent János meg (SUT 553)

is sokáig. és sok helyeken. azt hitték hogy meg nem holt (SUT 553)

Jánosrol. az Apostolok tselekedetiböl, se azt amit ezután mondhatunk ugyan azon (SUT 554)

és Auctoriban, Alexandriai szent kelemen azt mondgya. hogy akristus fel támadása (SUT 554)

Jánosnak. és szent péternek akik azt közlék a több Apostolokal. Azt (SUT 554)

sok régi Exemplarisokban., az Indiaiak azt tarttyák. hogy az ö országokban (SUT 554)

házakot valamint szent Hieronimus mondgya, azt tarttyák hogy ót sokáig marada (SUT 554)

Hanem azt nehéz meg tudni. hogy mitsoda (SUT 554)

Irénéus, Theodoretus. és más tobben azt tarttyák, hogy akor ment volna (SUT 554)

A kalcédoniai gyülésben valo Atyák azt mondgyák, hogy Timothéus volt elsö (SUT 554)

nem szent János, szent Epiphanius azt mondgya, hogy szent János már (SUT 555)

ment Ephésusba, A Concilium meg azt mondgya, hogy a szent szüz (SUT 555)

amelyet meg kellene engedni, ha azt meg engednék, hogy szent János (SUT 555)

Jóbb tehát azt mondani, hogy szent János egy (SUT 555)

követné ötet. Alexándriai szent kelemen azt mondgya. hogy ö felelte volna (SUT 555)

el, ahol nagy tiszteletben tartották, azt is mondgyák hogy a leányi (SUT 556)

János Évangyelista, a sidok példájára, azt tarttyák, hogy szent filep sokaig (SUT 556)

vagy Trájánus alat. Mások meg azt tarttyák hogy Hierápolisban fel feszitetet (SUT 556)

az Apostolok közi tenné. amidön azt mondgya, hogy az üdvezitö fel (SUT 557)

kánábol valo volt. és némellyek azt tartyák hogy az ö lakadalmában (SUT 557)

a földre menvén. ót találá azt az Évangyeliumot. száz esztendö mulva (SUT 557)

dolog volt., Alexándriai szent kelemen. azt (SUT 557)

ót predikállyák az Évangyéliumot, némellyek azt irják hogy persiában. vagy apárthusoknak (SUT 558)

A régiek azt irják, hogy minek utánna egy (SUT 558)

az Évangyéliumot. vannak olyanok akik azt tarttyák. hogy abban atartományban érkezvén (SUT 559)

Szent Nilus azt tarttya. hogy szent Péter és (SUT 559)

66. után, a Martyrologiumok közönségesen azt mondgyák. hogy indiában holt volna (SUT 559)

én bennem, mivel rollam irják azt, hogy akik engem láttanak., azok (SUT 560)

azt mondgya., hogy az Édess városának (SUT 561)

hogy lybiában predikállá az Évangyéliumot, azt el hihetni. hogy Jérusálemben találkozék (SUT 562)

simont választák, a ki felöl azt tarttyák. hogy testvér attyafia let (SUT 562)

közöt, a melyeket közönségeseknek nevezik, azt a levelet fö képpen a (SUT 562)

élt ellenek a második levelében, azt gondollyák hogy Jérusálem el romlása (SUT 562)

után. mivel azt. irja, Emlékezetek meg arol. a (SUT 563)

szent Thadeus el kezdette vala, azt is mondgyák, hogy Judeában. Galiléában (SUT 563)

syriaban predikállot volna, mások meg azt irják hogy persiában is predikállot (SUT 563)

afrikában. Mauritaniaban, és lybiaban. még azt is tarttyák, hogy Britaniában is (SUT 563)

volna ahitnek világoságát; meg mások azt alittyák hogy persiában holt volna (SUT 563)

gyözni egészen, meg nem adván azt, amit az érzékenységnek rendeletlen kivánsági (SUT 563)

bé nem vette. A görögök azt tarttyák. hogy Etiopiában predikállot volna (SUT 563)

szent Mátyás Apaturságbol valo szerzetes, azt mondgya., hogy szent Mátyás Bethleemböl (SUT 564)

meg engemet, vagy én öllek, azt akará hogy a holdat azö (SUT 565)

leveleket küld vala néki. flaccusnak azt jovallák. hogy a sidokal. roszul (SUT 566)

és azután viszá terne kájus azt meg engedé, és jovallá néki (SUT 567)

az az ur, mint ha azt mondanák Ellyen akirály. illyen tsufságal (SUT 568)

viselésit valamiotátol fogva kajus uralkodnék, azt ís tudtára adák, hogy ök (SUT 568)

volt a császárnak. a melyben azt fogadták. hogy minden tisztelettel lésznek (SUT 568)

mi történt legyen Alexándriában. és azt a CSászarnak el küldötték, kájus (SUT 569)

a CSászarnak el küldötték, kájus azt nagy kedvesen olvasa vala, gondolván (SUT 569)

nagy kedvesen olvasa vala, gondolván azt, hogy az Alexandriaiak ezeket hozája (SUT 569)

CSászároktol nyerték volt ök meg azt a szabadságot. nagy sándortol fogvást (SUT 569)

minden büntetés nélkül lehetne nékik azt tselekedni amit akarnának, azt gondolák (SUT 569)

nékik azt tselekedni amit akarnának, azt gondolák hogy ideje volna egészen (SUT 569)

akartak onnét el vitték, és azt nem titkon hanem nyilván mutogatván (SUT 570)

flaccus azután azt fogá reájok. hogy a sidok (SUT 572)

flaccus nem akará el küldeni, azt könyen el hihetni hogy azt (SUT 572)

azt könyen el hihetni hogy azt is tudtára adá a CSászárnak (SUT 572)

sidoknak hogy flaccus fogva volna, azt gondolák hogy azal tsak meg (SUT 573)

pedig mind ezeket meg bizonyittsa, azt erösité acsászarnak, hogy Hérodesnek. hetven (SUT 575)

Mind ezekre Josef tanitván minket azt mondgya más helyt. hogy kájus (SUT 575)

a sidok ellen rosz indulattyát, azt gondolák egy szers mind hogy (SUT 576)

valamely tégla oltárt tsinályanak, tudván azt hogy asidok meg boszonkodnak azon (SUT 576)

az oltárt le ronták, Capitonus azt meg tudván. a Császárnak meg (SUT 576)

mit a sidok ellen irhata, azt el nem mulatá (SUT 576)

kajus vévén azt a levelet, két embertöl kere (SUT 576)

a sidok ellenségi, ezek azt mondák a CSászárnak. hogy atégla (SUT 577)

vitellius utan lett syriai Gubernátornak, azt is parantsolák néki, hogy venné (SUT 577)

készületin a sidok meg ütközének, azt nem hitetheték el magokal., hogy (SUT 577)

teszik magokot ha nem engedelmeskednek, azt gondolá hogy ezel meg ijesztené (SUT 578)

vegye visza parantsolattyát. a kik azt a sokaságot láták leg elöbször (SUT 578)

a sokaságot láták leg elöbször. azt gondolák hogy valamely had jöne (SUT 578)

templomunkot. abban az állapotban. amelyben, azt vettük atyáinktol. anyi saeculumoktol fogvást (SUT 579)

saeculumoktol fogvást. hogy ha pedig azt a kegyelmet meg nem nyerhettyük (SUT 579)

halunk, tsak meg ne lásuk azt az utolso nyomoruságot. a minket (SUT 579)

haragal felelé ezeket nékik. Hát azt gondollyátoké hogy én a Császár (SUT 580)

is. valamely okal mondhatnátok nékem azt amit mondotok, de azt tudgyátok (SUT 580)

nékem azt amit mondotok, de azt tudgyátok hogy nékem engedelmeskednem kel (SUT 580)

kel, valamint nektek is. Ha azt tartod, felelék a sidok, hogy (SUT 580)

enged meg, hogy mi is azt tarttsuk, hogy tartozunk engedelmeskedni az (SUT 580)

egyebet töllök nem kiván, hanem azt. a mit mindnyájan atöb jobbágyi (SUT 580)

fejdelemnek.; mondá petronius, és én azt meg szeghetemé. életem el vesztése (SUT 581)

ment meg titeket attol, hogy azt ne tselekedgye veletek a mit (SUT 581)

követeket küldgyenek kájushoz, A császárnak azt meg nem irá hogy a (SUT 582)

a dologban., hanem akoron tsak azt irá neki hogy még a (SUT 582)

hogy sietette volna, hanem még azt izené nékik. hogy elegendö idöt (SUT 582)

indithattak atartományokban kevés idö mulva azt iratá petroniusnak, hogy ditsérné okoságát (SUT 583)

petroniusnak, hogy ditsérné okoságát., de azt hagya nékí, hogy minden idö (SUT 583)

napon egészen magához tére, és azt kérdé hogy hol volna, és (SUT 584)

a kevés étel elég volna, azt is köny hullatásal ette, mondván (SUT 584)

tisztelet amelyel a Császárhoz vagyon., azt tanátsolá néki, hogy ne szoval (SUT 585)

ád néki. hogy meg nyerheti azt, a mi a CSászárnak. mindenél (SUT 585)

terhére lennének, hogy ha tsak azt a kegyelmeségit meg nem nyerheti (SUT 585)

ki mondatta véle szabadságal gondolatit. azt pedíg az ö nemesi vérinek (SUT 586)

más, hanem hogy, ted le azt a gondolatot. hogy a Jerusálemi (SUT 587)

szereté Agrippát. és a ki azt fogadta volt hogy meg adná (SUT 587)

adni kerésit, meg is adá azt mindgyarást, és még inkáb betsüllé (SUT 587)

tsendeséget szerezen, és hasznot vallásának, azt pediglen életének. és szerentséjinek veszedelmével (SUT 587)

semit meg nem vonhatok, De azt ís meg irá néki (SUT 587)

akár mely helyen Jérusálemen kivül, azt szabadoson meg tselekedheti, és ha (SUT 588)

tétesse. minek elötte a sidok azt meg tudgyák, a melyért az (SUT 588)

sem az ö akarattyára, azért azt parantsollya néki. hogy itéllye meg (SUT 588)

valo tiszteletre. ezel mint ha azt irta volna, hogy magát meg (SUT 588)

tartot a varosban, és hogy azt le tsendesithesék. szükséges vala. hogy (SUT 589)

a melyek nagy betsületben vannak. azt tarttyák hogy üsméretségben lett volna (SUT 589)

akik ót jelen valának, mindenek azt gondolák, látván hogy mitsoda jól (SUT 590)

tarta attol. hogy mi követné azt a szép fogadást. mivel nem (SUT 590)

a töbi azt tselekeszik. és ti jobban szeretitek (SUT 592)

Alexandriai követek is jelen lévén, azt gondolák látván hogy kájus mint (SUT 592)

nem tettek áldozatot egéségedért, amidön azt minden népek meg tselekedték. ezekre (SUT 592)

okos kérdést tet volna töllök, azt kérdé, Miért nem esztek diszno (SUT 592)

ugy anyira hogy némely tisztek azt rosznak találák, A sidok pedig (SUT 593)

a bárány hust nem eszik, azt jól tselekeszik mondá kájus nevetve (SUT 593)

Mind ezek a bolondságok után azt kérdé töllök, mi okbol kiványák (SUT 593)

az éveg. onnét ki menvén, azt kérdé a sidoktol. egy kevesé (SUT 593)

nyomorultak, és esztelenek, hogy ök azt eszekben nem vehetik hogy (SUT 593)

de philo nagy veszedelemben forga. azt nem tudgyuk hogy a császár (SUT 594)

igaságot tett a sidoknak, se azt. hogy mitsoda kimenetele lett adolgoknak (SUT 594)

mitsoda kimenetele lett adolgoknak. hanem azt tudgyuk. hogy egész kájus idejében (SUT 594)

sidok, küldenek vala Jérusalemben. mivel azt tudgyák mindenek, hogy minden sido (SUT 594)

fél siclust fizetni a templomnak, azt a pénzt szokot idökben viszik (SUT 594)

zugolodának. és Asinéus a báttya. azt sokáig el halgatván, de végtire (SUT 595)

a Ceron nevü tartományt. josef azt mondgya hogy még ót láthatták (SUT 597)

esze gyüjtvén anagy urakot., azt jóvallá hogy Izátot tegyék királyá (SUT 598)

környül meteltesse, de az Anya azt nem jovallá, tartván attol. hogy (SUT 598)

az urak közül nem szenvedheték azt. hogy ugy elhagyák az elejek (SUT 599)

maga után, mind azon által azt akará hogy a báttya lenne (SUT 600)

életének, de fö képpen ami azt az esztelenségit illeté. hogy Istennek (SUT 600)

és szerentséjire esküszik vala, és azt igéri vala néki. hogy Consulá (SUT 601)

illyen vége lön kájus kaligalának, azt is tarttyuk. hogy zakarias proféta (SUT 602)

kezéhez akarná venni. a tanáts azt fel tette, hogy annak ellene (SUT 603)

birodalmot. el vegye, leg aláb azt tselekedgye meg, hogy atanáts kezéböl (SUT 604)

hogy atanáts kezéböl vegye el azt (SUT 604)

Ágrippa meg bátoritván ötet, és azt is meg sajditván hogy mitsoda (SUT 604)

feleletet ada, mondván nékik. Hogy azt nem tsudállya, hogy oly igen (SUT 604)

Egyedül uralkodo hatalmaságtol., a mint azt nem régen meg probálták, de (SUT 604)

hatalomnak, és hogy a kik azt ö reája adták, azt elnem (SUT 604)

kik azt ö reája adták, azt elnem szenvednék (SUT 604)

testét az ágyra téteté. és azt mondá hogy nem holt volna (SUT 604)

hozája mene, meg bátorittá. és azt tanátsolá néki. hogy élne ajó (SUT 604)

semit nem tudna a dologba, azt kérdé atanáts uraktol. hogy hol (SUT 605)

neki egészen adolgot. noha ö azt mindennél jobban tudta. és arra (SUT 605)

kik Claudius mellet vannak, Hanem azt jovallaná, hogy küldgyenek Claudiushoz. kérjék (SUT 605)

fel háborodásban volna atanáts, azért. azt jovallya néki, hogy ugy beszéllyen (SUT 605)

a melyeket. lysaniás birta. Claudius azt akará, hogy ezt a donatiot (SUT 606)

és vallások szerént élhesenek. és azt parantsolya hogy öket senki ne (SUT 607)

lévö sidok mellet, a melyben azt mondgya. hogy Agrippa, és Hérodes (SUT 607)

hogy törvények szerént éllyenek. valamint azt meg engedte az Alexandriaknak. de (SUT 607)

meg engedte az Alexandriaknak. de azt hadgya nékik. hogy ezel a (SUT 607)

vallásokrol. meg vetésel ne beszéllyenek. azt is parantsollya. hogy az olosz (SUT 607)

vegyék annak a parantsolatnak, és azt egy holnapig tarttsák fel fügesztve (SUT 607)

valo nagy hajlandosági után is. azt irják (SUT 607)

ha Romában meg hagyá öket. azt tsak azért. hogy sok számuan (SUT 608)

ki üzé öket idövel. amint azt meg fogjuk látni (SUT 608)

a ki már birta volt azt a méltoságot Caiphas után, de (SUT 608)

volna érdemes masodszor is birni azt améltóságot. meg elégszik azal. hogy (SUT 608)

kegyelmeséget mutat vala anéphez, tartván azt. hogy az, avaloságos bélyege egy (SUT 609)

szerette a jó tételt, és azt hogy szeresék. mindenhez adakozo volt (SUT 609)

igyekezék hogy népének kedviben lehesen., azt könyen véghez is vivé, és (SUT 610)

egy új várost akara tsinálni. azt a helyt Bezethának hiták. ugy (SUT 610)

a Császártol szabadságot nyerhesen. hogy azt meg erösittse. Claudiustol azt könyen (SUT 610)

hogy azt meg erösittse. Claudiustol azt könyen meg is nyerék. a (SUT 610)

mitsoda eröséget akarna tsinalni., és azt is eleiben (SUT 610)

a claudius uralkodásának második esztendejében. azt tarttyák. hogy szent Márk. véle (SUT 611)

véle lett volna. mivel arégiek azt mondgyák hogy hü tanitványa volt (SUT 611)

egész világon. hitiért, és engedelmeségiért. azt tarttyák hogy szent péter Romában (SUT 611)

beszédekel meg áldotta volt, látván azt hogy Antiokiába az aratás bö (SUT 612)

fejit véteté, Alexandriai szent kelemen. azt mondgya, mint bizonyos dolgot, hogy (SUT 614)

gondolkodék ha meg botsásaé neki azt. hogy meg fogta volna ötet (SUT 614)

senki nem akará hinni. hanem azt mondák hogy az ö Angyala (SUT 616)

leányi méltosági ellen., meg parantsolá azt is néki., hogy ennek a (SUT 618)

magokra válalák, hogy Jérusálemben vigyék azt az alamisnát, a melyet az (SUT 619)

lévö emberek meg nem foghattyák. azt maga mondgya nékünk. hogy azt (SUT 620)

azt maga mondgya nékünk. hogy azt nem tudhattya ha testestöl. vagy (SUT 620)

hiveknek, még azal erösitették. hogy azt a könyvet. Társysban, a szent (SUT 620)

vala, még tarta judéában, josef azt mondgya. hogy egy nehány esztendökig (SUT 621)

papokot, és a város eleit. azt hagyá nekik a császár parantsolattyábol (SUT 621)

nevelték. a császár mellet, de azt ollyan ók alat nyerék meg (SUT 622)

azon idöben 45. 28 junÿ azt irá fadusnak. és a sidoknak (SUT 622)

köntöst, és a koronát. valamint azt vitellius a syriai Gubernátor. nékik (SUT 622)

elötte. tiz esztendövel. a koronán, azt az arany pléhet kel érteni (SUT 622)

sok számu sidokot tsala meg, azt jovallá nékik, hogy vennék magokhoz (SUT 622)

véle együt a jordán vizén, azt igérvén nékik, hogy tsak szovával (SUT 622)

Isten Igéjét, de mint hogy azt meg vetitek, és magatokot méltatlanoknak (SUT 626)

jovallá néki. hogy hadná el azt, aki ötet el akarja venni (SUT 627)

meg a szüzeségben. szent Chrysostomus azt mondgya, hogy ez a szüz (SUT 627)

a ki akoron fogva volt. azt irják felöle, hogy a fülben (SUT 627)

hogy el szagasa, nem hogy azt tselekedte volna. hanem még mint (SUT 628)

az Annyát meg térittse. de azt véghez nem vihetvén. a tengeren (SUT 629)

gyengék. azért jöttünk, hogy néktek azt hirdesük hogy azok az Istenek (SUT 630)

sok tartományokba. prédikálá az Évangyéliumot azt el lehet hini hogy a (SUT 631)

hallot volna, némellyek arégiek közül azt tartották hogy szent péter diktálta (SUT 632)

ha szent péternek tulajdonittaná de azt inkáb lehet gondolni. hogy tsak (SUT 632)

olyan régi irások. a melyek azt mondgyák hogy Deákul irá Évangyéliumát (SUT 632)

Deákul irá Évangyéliumát. de közönségesen azt tarttyák. hogy Görögül irá (SUT 632)

vala meg ostorozni a synagogában, azt akit gondolták hogy atörvény ellen (SUT 633)

volna afö papságot Joseftöl, hogy azt Ananiásnak. a Nebedeus fiának adná (SUT 633)

ö parantsolta volna a vitéznek. azt tselekedni. a Gubernátor (SUT 633)

minden portékáját el vevék, Cumanus azt meg tudván. hadi embereket külde (SUT 634)

kérvén arra hogy büntesse meg azt az embert aki a szent (SUT 634)

a közonséges esztendönek 50 dikében azt el lehet hinni hogy olosz (SUT 634)

helyekre el küldé tanitványit. mivel azt bizonyosnak tarták a következendö saeculumokban (SUT 634)

légyen is tellyeségel bizonyos, de azt nem lehet tagadni, hogy azok (SUT 635)

Apostolát. a mely Évangyéliumot irt, azt oda vitte. és azt tarttyák (SUT 635)

irt, azt oda vitte. és azt tarttyák. hogy ö elötte. senki (SUT 635)

végtire Egyiptumban, és Thebaidban., mível azt tarttyák hogy mind ezek atartományok (SUT 635)

két nap mulva Alexándriában ére, azt irják. hogy amidön avárosban ére (SUT 635)

akeresztyéni vallásnak, sokan arégiek közül azt tartották, hogy a Therapeütusok, a (SUT 636)

azt nem mondhatni el tellyeségel, hogy (SUT 637)

vagy másnak hagya meg fejteni, azt pedig rövid, és értelmes beszédekel (SUT 641)

értelmes beszédekel, A jelen valok. azt nagy tsendeségel halgattyák, és valamely (SUT 641)

szent helyben vagyon, Azok akik azt tarttyák hogy a Therapötusok keresztyének (SUT 641)

a Therapötusok keresztyének lettek volna, azt akarják, hogy az az asztal (SUT 641)

elött, arrol atitokrol; philo azután azt mondgya, hogy az étel után (SUT 642)

a halálra magát ne tegye, azt gondolá hogy magát valahová el (SUT 643)

mene. mivel az Orientalisi Chronica. azt tarttya. hogy jelen volt, amidön (SUT 643)

a midön némellyek Judeábol érkezvén. azt akarák el hitetni., hogy a (SUT 643)

tanittsák, némellyek az Atyák közül azt tarttyák, hogy az eretnek (SUT 643)

kelvén az Évangyéliumi szabadság mellet., azt el végezék, hogy ök. meg (SUT 644)

némely keresztyének, akik farisaeusok. valának, azt akarák, hogy a meg tért (SUT 644)

kele, és monda, Atyám fiai, azt tudgyátok, hogy az Isten már (SUT 644)

Atyáink nem viselhettük. Es mi azt hiszük, hogy az Isten kegyelme (SUT 645)

erre semit nem mondá, hanem azt halgaták. hogy pál és Barnabás (SUT 645)

volna általok. a nemzetek közöt, azt hogy el végezék, Szent Jakab (SUT 645)

szándékját; annak okáért, mondá, én azt itélem, hogy nem kel háborgatni (SUT 645)

hagyak, meg erösittsék mivel ö azt, a kristustol, magátol vette volt (SUT 646)

predikálásának igazságos voltárol. meg mutatván azt. hogy semit olyat nem tanit (SUT 646)

mindgyárt, minden joszágokot eladván. és azt közre tévén, igen nagy szegénységre (SUT 647)

környül metélésre kénszeríttse,. Azok akik azt tarták hogy szükséges volna az (SUT 647)

az ö meg térése, hanem azt tudgyuk hogy szent (SUT 647)

mindenkor hüségel volt, a régiek azt mondgyák, hogy az ö tolmátsa (SUT 648)

valo nézve, a mely tselekedetböl. azt gondolhatták. hogy a törvénybéli Cérémoniáknak (SUT 649)

magokot ameg tért pogányokal, valamint azt el kezdették volt, a miolta (SUT 649)

kéré arra. hogy gondolná meg azt, hogy nem volna helyes viszá (SUT 650)

helyes viszá venni magok mellé azt. a ki öket el hagyta (SUT 650)

házakot, mindenüt ahol. el mene, azt hagyá a hiveknek. hogy meg (SUT 650)

környül metélteté, nem azért hogy azt szukségesnek tartotta volna lenni, hanem (SUT 651)

nyoltzadik napon mint a sidok, azt is el gondolhatni. hogy akoron (SUT 651)

ellenzé, tudván hogy szent pál azt jó okért tselekedné (SUT 651)

Bitiniában, de a Jésus lelke. azt nékik meg nem engedé. ez (SUT 651)

hogy menne által Macedoniában, hogy azt meg segitené, Azt tarttyák, hogy (SUT 651)

ö mestersége doktori mesterség volt. azt tarttyák hogy nem volt házas (SUT 652)

fiának nevezi, ezel mint ha azt adná értésünkre. hogy az Apostol (SUT 652)

különös dolgot ád elönkben Évangyéliumában, azt tarttyák hogy az Apostolok tselekedetét (SUT 652)

kiáltani. Az ördög ez által. azt keresé, hogy szent pál ellen (SUT 653)

támasztani a föld népit, bizonyitván azt. hogy az a Jésus a (SUT 657)

akarna fel álitani. mivel ök azt gondolták. hogy a kristus Jésus (SUT 658)

mondván néki, meg tudhatnoké mi azt te tölled hogy mitsoda új (SUT 658)

leg nagyob foglalatosagok Ez okáért, azt nem lehet tsudálni, hogy szent (SUT 658)

más többek, némellyek arégiek közül azt tartották, hogy ez az aszony (SUT 659)

mitsoda rendben volnának, tudtára adá azt is. hogy a Thessálonikai hivek (SUT 660)

gazdagab városában görög órszágnak, de azt is el mondhatni. hogy a (SUT 660)

amelyröl szent lukáts teszen emlékezetet, azt el hihetni hogy ebben az (SUT 661)

nyerék a viszá térést. Suetonius azt mondgya nékunk, hogy a sidok (SUT 661)

eszerént teszi fel, a ki azt gondolta. hogy a Chrest. vagy (SUT 661)

a fel támadásra ingerlette. de azt inkáb el lehet hinni. hogy (SUT 661)

samaritánusok voltak kezdöi azenebonának, de azt is meg mutaták. hogy sokan (SUT 663)

Gubernátorjoknak, aki királyi hatalomal igazgatá. azt a tartományt, mondá tacitus. de (SUT 664)

és fenyes napal meg szurták azt akit akartanak. ugy hogy senki (SUT 665)

inkáb az ö kérésire adá azt meg császár, ez igy lévén (SUT 666)

meg császár, ez igy lévén, azt gondolá. hogy ha tsak valamiben (SUT 666)

igazgasa atartományt; a Gubernátor végtire azt helytelenségnek tartá lenni. fel is (SUT 666)

tselédivel, meg is keresztelé öket, azt mondgya hogy azok ákájának elsö (SUT 667)

el mulathatatlan foglalatosági. nem engedék azt meg néki, onnét irá aleg (SUT 668)

rosz szándékba lévök, a kik azt akarák el hitetni a Thessáloniakal (SUT 668)

a Thessáloniakal hogy az Apostol. azt mondotta volna, hogy az urnak (SUT 668)

levelet irjon azö neve alat. azt el lehet hinni hogy rend (SUT 669)

széke eleibe vivék, mondván, Ez azt akarja el hitetni az emberekel (SUT 670)

véle, söt még Gallio láttára, azt hiszük, hogy sosténes jó akaroja (SUT 671)

adig még a fogadás tartot., azt el hihetni hogy a fogadásnak (SUT 671)

tanitványok arra fel biztaták, és azt igen tanátsolak, és amidön látnák (SUT 672)

mind azon által a Romaiak. azt igen bánták. mivel, egy nehány (SUT 673)

fogák Jérusálemben a Romai tiszt. azt kérdé tölle, hanem ö volnaé (SUT 673)

mindenikének valának tanitványi, szent Hieronimus azt mondgya, hogy Apollo oly igen (SUT 674)

a közönséges esztendönek 56 dikában. azt mondgya nékünk, hogy Apollo minden (SUT 675)

a miolta a hitre állottatok.? azt felelék nékik. Mi tsak azt (SUT 675)

azt felelék nékik. Mi tsak azt sem hallottuk. ha vagyoné szent (SUT 675)

hogy ót is ördögököt üznének, azt merék probálni. hogy az ur (SUT 676)

tsak rövideden. a sidó Exorcistákrol., azt láttyuk az Évangyéliumban. hogy a (SUT 677)

közöt valának olyan emberek. kik azt a hivatalt üzték, hogy ördögököt (SUT 677)

ki nevében üzik ki. Némellyek azt tartottak hogy a Jehova. nevében (SUT 677)

Jehova. nevében üzik valaki. Josef azt mondgya, hogy Judeában bizonyos fü (SUT 677)

másut meg azt mondgya, hogy egy bizonyos Éléázár (SUT 678)

bizonyos barbarus szók, amelyek felöl azt tartották, hogy természet felet valo (SUT 678)

a szók, {…} és {…} Az Éfésiusok azt tartották. hogy ezek a szok (SUT 678)

ontotta. ez a kis madár azt látván, ide jöt hogy hirt (SUT 679)

ki az Apollonius életét irta, azt tarttya hogy Mésopotámiában tanulta volna (SUT 679)

magokhoz hasonlokal. és aki azt jol meg tanulná. talám sokára (SUT 680)

és kiáltások. de esztelenség volna azt tartani. hogy az állatoknak magok (SUT 680)

vagy a körül valo helyekben., azt adgya elönkbe. hogy abban avárosban (SUT 681)

mások betü szerént értik. és azt tarttyák. hogy ugyan valoságal a (SUT 681)

egy házakot is meg látogatá. azt tarttyák, hogy korintusban is el (SUT 681)

sidok, és a pogányok üldöztetésit, azt taniták., hogy a hiveknek, meg (SUT 682)

a sidóságal., és el törölvén azt a szabadságot, a melyet a (SUT 682)

Az oda valo hivek. talám azt gondolák. hogy a keresztyeni Anyaszent (SUT 683)

a mostoha anyával vétkezet, és azt mondgya. hogy ha távul vagyon (SUT 684)

vagyon is. de meg itéli azt a vétkest, és a sátának (SUT 684)

Az Apostol. azt akarja. hogy se ne egyenek (SUT 684)

valamely igazságtalanságot vagy kárt szenvedni, azt kiványa. hogy ha valamely perlekedések (SUT 685)

valamely perlekedések vagyon egy másal. azt valamely keresztyénel igazitasák el., azt (SUT 685)

azt valamely keresztyénel igazitasák el., azt mondgya hogy a leg aláb (SUT 685)

A mi aházaságot illeti. azt akarja. hogy a házasok meg (SUT 685)

hogy az imádságban foglalhasák magokot, azt mondgya hogy a házaság kötelét (SUT 685)

se meg nem ferteztetet; de azt akarja, hogy felebaráti szeretetböl attol (SUT 686)

tartoztasák magokot, ne hogy apogány azt látván. azt ne gondolya. hogy (SUT 686)

ne hogy apogány azt látván. azt ne gondolya. hogy valamely tisztelettel (SUT 686)

nékünk halálával mivel nem tsak azt kel tekénteni. a mi szabad (SUT 686)

tilttya nékik, Az aszonyoknak pedig azt parantsollya. hogy fedet fövel imádkozanak (SUT 686)

ami atemplomban valo vatsorát illeti. azt akarja. hogy egy mást meg (SUT 686)

és a szegények együt egyenek, azt akarja. hogy ki ki meg (SUT 686)

testét. és vérét vegye, hogy azt érdemetlenül ne vegye, Azt mondgya (SUT 686)

Anyaszent egy háznak épületire, továbrá, azt is parantsollya. hogy a gyülekezetekben (SUT 687)

ha valamit meg akarnak. tudni. azt kérdgyék meg férjektöl. különösön. Ez (SUT 687)

hivek közül amit akart adni, azt minden vasárnap félre tette, és (SUT 688)

akik igen üsméretesek voltak korintusba azt hagyá nékik hogy egy mást (SUT 689)

esztendeig nagy költtségeket tettenek hogy azt a templomot meg épithesék. és (SUT 689)

képe igen kitsid volt, némelyek azt tarttyák. hogy hébénum fábol volt (SUT 690)

Éfésumi Diánna, mindenünét elmentenek látni azt ahires templomot, hogy tisztellyék azt (SUT 690)

azt ahires templomot, hogy tisztellyék azt a hamis Istenséget. Az idegenek (SUT 690)

a kereskedést. mivel azaz ember. azt tanittya, hogy az embereknek kézü (SUT 690)

mondá, Éfésiusok, vagyoné valaki aki azt ne tudná hogy Éfésus varosa (SUT 691)

korinthusba küldötte vala, a mint azt meg mondók, és azt szerette (SUT 692)

mint azt meg mondók, és azt szerette volna tölle meg tudni (SUT 692)

az embernek. Titus tudtára adá azt is, hogy az alamisna a (SUT 693)

ha hozájok nem megyen, amint azt meg igérte volt az elsö (SUT 693)

igérte volt az elsö levelében, azt nem álhatatlanságbol. se nem emberi (SUT 693)

emberi tekéntetböl prédikálottak, a kik azt mondgyák vala felölle. hogy az (SUT 694)

tér a maga gyengeségeire. és azt mondgya, hogy azok a nagy (SUT 694)

attol szabaditson meg engem, De azt felelte rea, Elég néked az (SUT 694)

végben, nem tudgyuk. szent Agoston azt tarttya, hogy ót rendbe vevé (SUT 695)

és hogy mi modon kel azt ajánlani, különösön. hogy éhomra vegyék (SUT 695)

elsö levelét a mint már azt lattuk (SUT 695)

elötte szandékja vala Romába menni. azt tudta hogy abban az Anyaszent (SUT 696)

a hamis Apostolok., haborgattyák vala azt az Eklésiát. az ö veszedelmes (SUT 696)

sok olyan elsö jusokal. amelyek., azt gondolák. hogy öket fellyebbeké tészik (SUT 696)

törvényt nem vettek az Istentöl. azt meg sem szegték. se meg (SUT 696)

ök atörvényt vették. volt, de azt nem követték, vagy ha követték (SUT 697)

a ditsöséget magoknak adták. holot azt. az Istennek kelletet volna adni (SUT 697)

a bálványoknak ajánlot hus iránt, azt akarja hogy abban okoságal járjanak (SUT 698)

profétiát, és a lelki ajándékokot, azt mondgya nékik hogy az Évangyéliumot (SUT 698)

Narcissus házábol valokot is. talám azt a hires Narcissust a Claudius (SUT 699)

az okáért szüntelen vigyázatok, és azt tudgyátok hogy három esztendö alat (SUT 702)

se ezüstöt. se ruházatot, és azt tudgyátok. hogy ezek akezek akiket (SUT 702)

keserüségek avolt. mert azt mondotta vala nékik hogy többé (SUT 703)

vélek. a szent Lélek mindenüt azt adatta tudtára pálnak, hogy Jérusalembe (SUT 703)

ahivek is hozája valo szeretetekböl, azt jovallyák vala néki hogy oda (SUT 703)

buzgoságal tarttyák meg. atörvénynek Céremoniáit. azt mondották pedig nékik hogy atartományokban (SUT 704)

nékik hogy atartományokban lévö sidoknak azt prédikálottad., hogy hagynák el. a (SUT 704)

sidok szokása szerént hanem tselekedgyed azt a mit jovallunk néked, végy (SUT 704)

ameg tért pogányokot illeti, mi azt nem kiványuk hogy a törvénynek (SUT 705)

Ceremoniái alá vettessenek, mi tsak azt parantsoltuk nékik hogy tartoztassák meg (SUT 705)

bé atemplomba. és meg ferteztette azt a szent helyt, Ezeket azért (SUT 705)

ki meg tért pogány vala, azt gondolák hogy ezt szent pál (SUT 705)

Azután látván hogy minden tsak azt kiáltaná hogy meg kellene ötet (SUT 706)

had szollyak a népnek, Lysiás azt meg engedé, pál a graditsokon (SUT 706)

meg térése mikor Damaskusban menne, azt is mondá nékik hogy jérusálemben (SUT 706)

mind azon által. atörvény ellen azt parantsolod hogy engem meg tsapjanak (SUT 708)

fel támadását. A fariseusok pedig azt tartották, de tagadták a kristus (SUT 709)

szándékjokot. és mondák nékik, tselekedgyétek azt, hogy a tanáts nevével kérjétek (SUT 709)

száz nyilast, hogy Czéráreában vigyék azt az embert. azt is meg (SUT 710)

Czéráreában vigyék azt az embert. azt is meg parantsolá hogy tarttsanak (SUT 710)

vévén., a Romai polgár volna, azt meg nem tudhatta hogy miröl (SUT 710)

hogy miröl vádolnák. hanem tsak azt mondgyák felöle., hogy valamit tselekedet (SUT 710)

lévén. Tertullus mondá, hogy pált. azt a veszedelmes embert, ugy találták (SUT 710)

jó szivel mentem magamat, tudván azt. hogy már egy nehány esztendöktöl (SUT 711)

birája ennek a nemzetnek. mivel azt meg tudhatod., hogy nintsen több (SUT 711)

hogy eleget tegyek amagam áitatoságanak. azt néked meg vallom. hogy az (SUT 711)

meg halgatlak. és mint hogy azt várta hogy szent pál pénzt (SUT 712)

valának, azt kivánták. hogy a letételek után (SUT 713)

vagy 63 dikban. amint hogy azt véghez is vivé Poppéa segittségivel (SUT 713)

mindenüvé valahol sidok valának, Azután azt tevé fel magában hogy görög (SUT 714)

le irja ugyan azon historiát. azt véghez is vivé, fel menvén (SUT 714)

eleiben ki botsásák, hanem még azt akará, hogy olyan bibliotékában tegyék (SUT 714)

ahasznára volt ami vallásunknak., hogy azt a hadakozást, amelyet meg jövendölte (SUT 714)

kezdödék a sidok fel támadások. azt tarttya hogy ebben a historiában (SUT 715)

az Isten nem adta néki azt a kegyelmit, hogy ötet meg (SUT 715)

kérni a felix kegyelmit. és azt. hogy küldgye viszá a seregeket (SUT 717)

De a sidok nem nyerék azt meg a mit kivánának, Beryllus (SUT 717)

pált Czézáréában, De a sidok azt nem tekintvén, az eleje közüllök (SUT 717)

és halálát kivának, De festus azt felelé nékik hogy a Romaiak (SUT 718)

meg nem halgatá kéréseket. hanem azt felelé nékik. hogy Czezáréába menne (SUT 718)

engemet. hogy halálra itélném. de azt felelém nékik hogy a Romai (SUT 719)

aki meg holt, és pal. azt erösitti hogy életbe vagyon., Nem (SUT 719)

ö a Császára hiván. és azt akarván hogy (SUT 719)

egy rabot el küldeni, és azt fel nem tenni, hogy mivel (SUT 720)

fel támasza a holtakot, Én azt gondolám mindgyárt eleinte, hogy mindent (SUT 721)

tölttsék atelet, tsak nem minyájan azt jóvallák, hogy elhagynák, és ha (SUT 724)

szolgálok nekem meg jelent, és azt mondotta, pál ne fély. mert (SUT 724)

Császár eleibe kel mened, és azt tudtodra. adom. hogy az Isten (SUT 724)

volnának, éjfél tályba. a hajosok azt gondolák, hogy valamely föld mellé (SUT 725)

napot. mint hogy pedig ahajosok azt keresék hogy ki szabadulhasanak a (SUT 725)

volt, A barbarusok pedig tsak azt varák. hogy meg dagadozna. vagy (SUT 727)

üzék öket. ahol sok vagyon. azt pedíg a szent pál imádságának (SUT 727)

imádságának. és áldásának tulajdonittyák aki azt tarttyák. hogy azt a kegyelmet (SUT 727)

tulajdonittyák aki azt tarttyák. hogy azt a kegyelmet az egész szigetnek (SUT 727)

áitatoságal valának hozajok, a fabula, azt tarttya. hogy ezek egy hasal (SUT 728)

prefectusnak Afranius Burrusnak kezébe adá, azt el lehet hinni, hogy a (SUT 729)

mondot volna felöled. De mi azt akarnok meg tudni, hogy magad (SUT 729)

amagad gondolatyát: mert mi tsak azt tudgyuk a keresztyéni szakadásrol. hogy (SUT 729)

tudgyuk a keresztyéni szakadásrol. hogy azt mindenüt üldözik (SUT 729)

ne gyógyittsam öket. tudgyátok meg azt, hogy az üdveségnek uttya, meg (SUT 730)

festus, a judeába valo Gubernátor, azt a tartományt. siralomra méltó állapotba (SUT 730)

azt ölték. meg, a ki nekik (SUT 731)

el ámitván. a pusztába vivé. azt igéré nékik. hogy minden féle (SUT 731)

sérté, mivel az ö törvények. azt meg nem engedé hogy kivül (SUT 731)

Gubernátor ugy tekénték a sidoknak azt a tselekedeteket. mint nékik tett (SUT 732)

ahalált örömesteb el veszik. tsak azt meg ne lássák, hogy atemplomnak (SUT 732)

valamely részit le ronttsák, festus azt nékik meg engedé, a városnak (SUT 732)

áitatos volna, ez a historikus. azt mondgya. hogy poppéa viszá küldé (SUT 732)

predikálása az Évangyéliumot. okozá. hogy azt mások is prédikallák. Noha azt (SUT 733)

azt mások is prédikallák. Noha azt némelyek, az irigységnek lelkével tselekedék (SUT 733)

adakozásokot. és jó sziveket. de azt tudtokra adgya. hogy meg szokta (SUT 734)

közül., hogy békéltese meg öket, azt igéri a filippi bélieknek, hogy (SUT 734)

aki mellette volt Romába és azt a remenséget is adgya nékik (SUT 734)

a melyböl láttyuk mind ezeket., azt irja néki hogy reménli rövid (SUT 735)

és mint Évangyéliumi méltó szolgának. azt tarttyák. hogy az Apostol. püspöké (SUT 735)

szeretetét. adakozását, nagy jó erköltsit. azt mondgya. hogy a házábol szent (SUT 735)

éltének aházánál. valamint egy templomba, azt mondgya még szent pál felöle (SUT 735)

meg volt a háza kolossusba, azt is mondgyák. hogy ugyan ót (SUT 735)

hintet volt. A hamis Apostolok. azt tartották hogy az Istenhez nem (SUT 736)

ád nékik. a magok viselésire., azt hagya nékik hogy a laodicéai (SUT 737)

el levelét. akik szomszédságokban valának. azt is akarja hogy el olvasák (SUT 737)

és nagy ditséretet tészen Epafrásrol, azt tarttyák hogy Epafras Collosusba püspök (SUT 737)

arol nem szol. hanem tsak azt tudgyuk. hogy szabadságba tették, minek (SUT 737)

de minek elötte meg visgállyuk azt a levelet, szükséges elöször. egy (SUT 737)

hala. abban az országba. Néró azt meg tudván. Abbinust küldé helyébe (SUT 738)

halálárol. sokal bövebben beszél nékünk azt mondgya tehát. hogy a Doktorok (SUT 738)

mindenek azt fogják hinni. a mit te (SUT 739)

bé veszük a te bizonyságodot azt felelé fel szoval. az egész (SUT 739)

szenttsége iránt., aleg okosabakal közülök, azt el hiteté., hogy az ö (SUT 740)

négy holnapig birta vala, és azt a méltoságot, Jésusnak, a Damneus (SUT 740)

kinek helyében választák szent Épifanus azt mondgya, hogy a midön a (SUT 740)

lévö meg tért sidoknak irá. azt nem tudgyák mitsoda idöben irá (SUT 741)

azoknak, ellent állyon, a kik azt tanitották hogy a hit egyedül (SUT 741)

egy nehány helyt a leveleiben. azt erösitti. hogy a törvénynek tselekedeti (SUT 741)

hanem a kristus Jésus adgya azt nékünk a hit, és alelke (SUT 742)

Ebben alevélbe szent pál azt irja a sidoknak. hogy Timotheus (SUT 742)

Timotheus meg szabadult a fogságbol. azt igéri nékik, hogy ha rövid (SUT 742)

láthatni. sokan a régiek közül azt tartották hogy szent pál Romábol (SUT 742)

maga irja a Romaiaknak.: De azt bizonyoson nem tudhatni. hogy ót (SUT 742)

hogy ót let volna. hanem azt tudgyák. hogy viszá tére nap (SUT 742)

számu tolvajokot, és gyilkosokot. kik azt pusztitották., A gyilkosok pedig a (SUT 743)

gyilkosok. meg mondották. hogy addig azt az embert ki nem adgyák (SUT 743)

ajándekokal. magához hodittá Albinust., és azt is véghez vivé, a fia (SUT 743)

a fogságba lévö gyilkosokot. Albinus azt könyen meg engedé, De ez (SUT 743)

viselni., valamint a papok hordozták, azt az Agrippa tanátsi, nékik meg (SUT 745)

Isten törvényével. mondgya Josef. és azt soha meg nem szegték büntetetlenül (SUT 745)

kivül is el ne vigyék, azt tanátsolák Agrippának, hogy tsináltassa meg (SUT 745)

és mitsoda iszonyu költtségel kellene azt véghez vinni, hogy olyan (SUT 745)

itelé helyesnek kérésekre állani., hanem azt meg engedé. hogy ha akarják (SUT 746)

kezdödék a Romaiak ellen. soha azt az embert nem látták senkivel (SUT 747)

is beszélleni. hanem szüntelen tsak azt kiáltoza vala, Jaj, Jaj, Jérusálemen (SUT 747)

hagyá olosz országot. a mint azt láttuk, és judeában mene, amint (SUT 747)

láttuk, és judeában mene, amint azt meg igérte vala a sidoknak (SUT 747)

az elsö levelét. A melyben azt irja, hogy reménli rövid idö (SUT 747)

minden féle személyeknek magok viselésekröl. azt tudtára adgya hogy Hymenéus és (SUT 748)

a többi is tartalékba legyenek, azt is hagya néki. hogy tsak (SUT 749)

ebben avárosba volt. a midön azt irá Titusnak. hogy hozája jöne (SUT 750)

mivel azon sziget béliek felöl azt tartották. hogy rend szerent hazugok (SUT 750)

a régi Céremoniakot. szent pál azt akarja, hogy Titus arra inttse (SUT 751)

felesége is nyereté meg néki azt a Gubernatorsagot., mivel poppéánál kedveségbe (SUT 751)

Ez igy lévén. azt nem tsudálhatni. ha a sidok (SUT 752)

ütésnek eleit vette volna, és azt kezdetekor le tsendesitette volna, hanem (SUT 752)

kénszerittse öket a fegyver fogásra, azt pedig vagy azért tselekedé, hogy (SUT 752)

a kezdöje annak az égésnek. azt pedig vagy oktalanságbol tselekedé. vagy (SUT 753)

akeresztyén vallásra valo állást, és azt nem tsak Romában. hanem az (SUT 754)

készülnek vala a hadakozáshoz, és azt a nyomoruságot sok féle (SUT 754)

éjfél tályba, meg nyilék magátol, azt itélék abbol, hogy az Isten (SUT 755)

a kik el hagyásal fenyegeték azt a szent helyet, és hogy (SUT 755)

Josef azt mondgya, hogy olyan üstökös tsillag (SUT 755)

az Irásnak ígéreti valának., amely azt igéré nékik hogy abban az (SUT 756)

halando testét. haszonra akará forditani azt akevés idöt, és fel ébreszteni (SUT 756)

evilágot, ugy valamint a kristus azt néki ki nyilatkoztatta (SUT 757)

legyenek. álhatatosok. az Apostolok tanitásában, azt tarttyák. hogy leg inkáb a (SUT 757)

le, mint olyanokot akik tsak azt keresték. hogy másokot el amittsanak (SUT 757)

azt mondgya hogy vannak olyan dolgok (SUT 758)

Sokan a regiek közül azt tartották, hogy a két Apostolnak (SUT 758)

kinek kedvez vala. Suetoníus is azt mondgya, hogy a közönségesen valo (SUT 759)

Timotheusnak. Romábol irt második levelében. azt mondgya. hogy az elsö meg (SUT 759)

tályba irá alevelét az Éfésiusokhoz., azt tarttyák elegendö jó ókból, hogy (SUT 760)

Anyaszent egy háznak szollot, mivel azt irják, hogy a régi Exemplarisokban (SUT 760)

az Anyárol Euniczéröl. a kik azt a kedves tanitványt. az áítatoságban (SUT 761)

el távoznak az igazságtol. hanem azt keményen prédikállya, állyon ellene annak (SUT 762)

napon, ugy mint 29 junÿ, azt tarttyák. hogy meg ölettetések elött (SUT 762)

avárosbol. az Ostia kapuján, Prudentius azt mondgya hogy ugyan egy helyt (SUT 762)

el. A nagy szent Gergely azt mondgya, mint bizonyos dolgot, hogy (SUT 762)

béliekhez irt levelében, és akinek azt mondgya. hogy aneve. az élet (SUT 763)

létekben igazgattyák. és oktattyák vala azt az Anyaszent egy házat, szent (SUT 763)

Anyaszent egy házat, szent linust, azt tarttyák, hogy szent pál rendelé (SUT 763)

az Apostolok rendelék. és igazgatá azt az Anya szent egy házat (SUT 763)

gyanánt imadgyák vala. szent Justinus azt mondgya hogy a második Saeculumnak (SUT 764)

Sancto, Deo., Alexandriai szent kelemen. azt mondgya, hogy az ö követöi (SUT 764)

volna el az emberek válttságára., azt tanittá. hogy az Angyalokot az (SUT 764)

fel támadás volna, és akik azt felvenék. se meg ne halnának (SUT 765)

az ígéretekre,. igen kevesen vevék azt fel., senki nem meré magának (SUT 765)

lenni, és nem fog leni, azt tarták hogy azt akará meg (SUT 766)

fog leni, azt tarták hogy azt akará meg jövendölni a mi (SUT 766)

Anyaszent egy háznak püspökjét, Eusébius azt mondgya. hogy az utolso öregségiig (SUT 767)

és Ebioniták eretnekek ellen, akik azt tarták. hogy a kristus Jésus (SUT 768)

annak az ellenségiért. szent Iréneus azt mondgya. hogy ezt a dolgot (SUT 768)

és meg más felyeb valo., azt tanitá., hogy a kristus nem (SUT 769)

hol kezdé a Cérinthiánus vallást, azt tarttyák, hogy még az Apostolok (SUT 769)

saeculumnak a közepe felé. még azt tarttya vala, hogy a sidó (SUT 770)

ellenkeztek az üdveségel., sulpitius severus. azt tarttya. hogy Adriánus alat. a (SUT 770)

alat. imádák az Istent., Origénes azt mondgya. hogy az ö idejében (SUT 770)

Epifánus. szent Agoston. és Theodorétus. azt mondgyák. hogy Cerinthus a világ (SUT 770)

szükséges voltát. és hogy ök azt. hiven követték volna, a lehetö (SUT 771)

pál a hamis Doktorok felöl azt mondgya hogy a törvényt meg (SUT 771)

sinagogái. vegtire, szent Ignátz Martyr. azt mondgya. hogy sokan valának olyanok (SUT 771)

valaszttya vala Jésust, a kristustol. azt tanittá, hogy Jésus tsak tisztan (SUT 771)

a Millenárius Eretnekségnek, a kik azt tartották hogy a kristus ezer (SUT 772)

let volna azö fejek., ezek azt taniták, hogy avilágot nem az (SUT 772)

romlot volt valamint ahit ágazattyok, azt tanitották, hogy az üdveségért. minden (SUT 773)

aki akor jelen vagyon., és azt az Angyált. segitségül hitták atselekedetkor (SUT 774)

a szó Gnostikus. tudost tészen, azt el lehet hinni. hogy szent (SUT 774)

és valentinustöl vették volt. Eusebius azt mondgya. hogy Carpocrates volt az (SUT 774)

ugy mint jót. amásikát roszat, azt tartották, hogy nyoltz ég vagyon (SUT 774)

égben. egy fejdelmet tettenek. aki azt igazgasa, A felsö hetedik égnek (SUT 774)

akiröl azt mondották. hogy szamár. vagy sertés (SUT 775)

tagadák. az Igének meg testesülésit, azt mondották. hogy az Isten Igéje (SUT 775)

mi nékik azokban ellenkezö volt., azt avilági elmének tulajdonitták, a mit (SUT 775)

pedig gondolták hogy nékik kedvez, azt az igazság lelkének tulajdonitták., de (SUT 775)

ugy mint. Ábrahámrol. Mojsesröl. Illyésröl: azt tanitották. hogy a mi lelkünk (SUT 775)

támadást. se az itéletet., hanem azt tartották. hogy egy olyannak a (SUT 775)

hová továb nagyobra szaporodék Lactántius azt mondgya. hogy szent péter, és (SUT 777)

igája alá vetné öket. és azt büntetésül azért. hogy olyan gyalázatosan (SUT 777)

sido volna akoron Jérusálemben hogy azt véghez vihesék, a bárányokot olvasák (SUT 778)

száz ötven ezer személyt, Josef azt tarttya hogy valának ót akor (SUT 778)

fel támadásra kénszerittse öket., tudván azt, hogy tsak azal amodal kerülheti (SUT 778)

a sidoknak, ellene valo panaszokot. azt pediglen könyen véghez vihette. a (SUT 778)

néhanyan a sidok közül., hogy azt az épületet meg ne engedgyék (SUT 779)

Az okosabbak, és a mértékletesebek, azt tanátsolák, hogy azért a városi (SUT 779)

tömlötzbe téteté öket, vétkül tulajdonitván azt nékik. hogy miért vitték volna (SUT 780)

négy száz forintot, mondván hogy azt a Császár szolgálattyára forditaná. A (SUT 780)

a vitézek a kik tsak azt várták. hogy reájok rohanyanak. botozni (SUT 783)

templom kintsét fel predálhasa, Florus azt igéré atanáts uraknak, és a (SUT 783)

egy nehány sereget hagyna örzésire. azt felelék reá, hogy egy sereg (SUT 783)

tsak a mint a törvény azt néki meg engedte, viszá tére (SUT 784)

De a midön Agrippa azt akará nékik jovallani hogy engedelmeskedgyenek (SUT 785)

idöben Éléazár. a templom kapitánya azt jóvallá azoknak akiknek gondok volt (SUT 785)

hogy a nép végbe vigye azt a köteleségit. és azokra rohanván (SUT 786)

hogy a Romaiak kételenek valának azt kérni, hogy tsak az életyeket (SUT 787)

töb sidoknak kezekbe ne adgyák. azt mondák tehát nékik, hogy ha (SUT 789)

példájára a töb varosok is azt tselekedék, némelyek a pártosok közül (SUT 792)

Josef azt erösitti, hogy ha Cestius mindgyárást (SUT 793)

errol a meg veretetésiröl. és azt is fel teszik, hogy azon (SUT 795)

ahegyekre szaladgyanak, A régiek nékünk azt mondgyák hogy az Isten ezt (SUT 796)

a hadakozás el nem terjede, azt nem lehet valojában tudni, hogy (SUT 796)

hagyák el Jérusálemet akeresztyének hanem azt el lehet hinni hogy ebben (SUT 796)

had erösithese meg Giskálát, Josef azt néki meg engedé. nem gyanakodván (SUT 799)

nyere az olaj kereskedésen. mivel azt igen oltsan meg vévén, drágán (SUT 799)

a Galiléai Gubernátorságbol. hogy pedig azt el érhesse. azt gondola hogy (SUT 799)

hogy pedig azt el érhesse. azt gondola hogy szükséges volna fel (SUT 799)

mulattya, De még annak elötte. azt hirdette volt, hogy Josefnek a (SUT 799)

nékik, hogy valamit el vettek. azt mind a város eleinek a (SUT 800)

a prédájoknak nékik nem adgyák. azt kezdék hirdetni hogy Josef árulo (SUT 800)

ember gyülekezék Tarisé mellé. némellyek azt kiálttyák vala, hogy meg kellene (SUT 800)

gyujtani a midön fel ébrede, azt jovallák neki szaladna el. de (SUT 800)

vagyon a szó. se magának azt meg tartani., hanem Tárisé városát (SUT 800)

szándékjat nem talállyák jonak. apénzel azt tselekedhetik a mit akarnak (SUT 801)

szándékát véghez nem viheté, tudván azt is hogy atartomány béli had (SUT 802)

azokot, akik meg akarák ölni. azt is ki hirdetteté. hogy jószágokot (SUT 802)

nap mulva el nem hagynák azt az árulot, ez a parantsolat (SUT 802)

gyüjtöt esze, olyan szándékal. hogy azt a fö várost magáévá tegye (SUT 802)

A Tiberiades lakosi azt fogadák Agrippának hogy keziben adgyák (SUT 803)

pedig látván meszire azt a sok számu hajotskát, a (SUT 804)

küldé mesze avárostol., az után azt kiváná. hogy ötvent aváros tanátsi (SUT 804)

végben nem viheté parantsolattyát. Josef azt látván ugy téteté. mint ha (SUT 804)

egyik kezét messék el. Josef azt meg engedé. de ugy hogy (SUT 804)

hogy ha Josef szán szándékal. azt a hirt nem hirdette volna (SUT 804)

észak felöl. de Josef még azt a részt is az eröséghez (SUT 808)

meg avárat, vagy szomjuságal., mivel azt tudta. hogy a viz szük (SUT 809)

sok égetö eszközt gyüjtete esze. azt meg gyujtá, és a Romaiak (SUT 810)

le ronták, de a sidok, azt hamarjában meg tsinálák minek elötte (SUT 810)

a ki jövetelt, meg izenvén azt is hogy semi bántása nem (SUT 812)

de vespásiánus nem engedé. mert azt akará. hogy elevenen juthason kezihez (SUT 813)

látván hogy sürgetik. és üsmervén azt is hogy mitsoda nagy veszedelembe (SUT 813)

hazájához valo hüségiröl. és Nicánornak azt fogadá hogy magát meg adgya (SUT 813)

igen szép beszédel akará vélek azt el hitetni, hogy nem szabad (SUT 813)

egyéb modot nem talála, hanem azt tanátsolá nékik hogy sorsot vessenek (SUT 813)

Josef meg tudván szándékját, azt izené néki, hogy különös beszédgye (SUT 814)

ki nem szálhatának. a Romaiak azt meg nem engedék nekik, a (SUT 816)

Mindnyájan azt tanátsolák. hogy öletné meg öket (SUT 818)

be mene városba. valakit találhattak azt mind meg ölték sokan alakosok (SUT 819)

aszonyt, gyermeket. ölni kezdék, atöbbi azt látván hogy nintsen reménség, le (SUT 819)

a tsalárdot, meg engedé néki azt az idöt, János pediglen. éttzaka (SUT 820)

kevélyebbek levének. ezek atemplomba menvén. azt hadi eröségé tsinálák, és azt (SUT 822)

azt hadi eröségé tsinálák, és azt meg fertezteték ezer képen. tisztátalan (SUT 822)

kik atemplomot el foglalak. magoknak azt a hatalmat is tulajdoniták hogy (SUT 823)

hamar gyanoságba kezdék venni. de azt gondolák, hogy elegendö volna ötet (SUT 824)

mindgyárt meg esküvék mindenre, azután azt gondolák hogy egész bizodalomal lehetnek (SUT 824)

vevé, azután aváros kapujához menének. azt ís meg nyitták, az Iduméusokot (SUT 826)

ezeket gyalázatosan meg ölék, és azt akarák hogy ezeknek avadak. és (SUT 826)

Zakariást, a Baruk fiát, sokan azt gondolák hogy elet volna az (SUT 827)

kezdék bánni oda valo meneteleket. azt tudták. hogy valamit Ananusrol mondottanak (SUT 828)

el a testét, látván hogy azt sem akarják meg tselekedni., átkozni (SUT 829)

de ez a bölts Generalis azt felelé nékik. hogy még várni (SUT 829)

az ur házát, ugyan azok azt meg fogják ferteztetni Istentelenségekel. Meg (SUT 829)

Giskálai János. a mint már azt láttuk, a zélátorok közibe adta (SUT 830)

közibe adta vala magát, és azt akará hogy ö parantsollyon nékik (SUT 830)

is a melybe méreg volt. azt is gondolá hogy a Tiberis (SUT 831)

a Tiberis viziben ugordgyék. végtire azt választá magának hogy valahová el (SUT 831)

mindenek ellenséginek kiálták, a tanáts azt parantsolá, hogy a régi szokás (SUT 831)

és fát hogy meg égesék., azt hagyá mindenek felet. hogy ne (SUT 832)

alá hajtá., meg tudván pedig azt. hogy sok számu sidok volnának (SUT 833)

valo folyamodásra. de nem hogy azt az idöt jóvókra forditoták volna (SUT 834)

zárkozék. De a tolvajok akik azt a kastélyt birták. tsak a (SUT 835)

közül simonhoz küldék. a ki azt igéré simonak. hogy a hazáját (SUT 836)

viszá érkezvén a fö tisztekel azt kezdé el hitetni, hogy a (SUT 836)

azután atöb aláb valo Iduméusoknak. azt jovallá, hogy sokal hasznosab volna (SUT 836)

letéteték néki ahitet, Josef pedig azt erösitti, hogy vespasiánus igen nehezen (SUT 838)

volna el abirodalmat, mint ha azt. el foglalhatná akinek tettzik., keserüségel (SUT 838)

meg sokal jobban azt a tiszteletet, mint othon., és (SUT 839)

a mely veszedelmeseb volt anyavalyánál, azt végezvén el, hogy simonért. a (SUT 840)

itélni annak sokaságát. amidön josef azt mondgya hogy amég avárost vitták (SUT 845)

melyeket Cestiustol nyerték vala, Josef azt mondgya hogy volt nékik töb (SUT 846)

ezekröl az ütközetekröl szól. amidön azt mondgya, hogy minek elötte avárost (SUT 848)

az ostromra valo alkalmatos helyeket, azt találá, hogy a leg alkalmatosab (SUT 850)

masodik nem oltalmazná., és hogy azt a helyt. nem igyekezték volt (SUT 850)

Dionus azt irja. hogy Jérusálembe sok olyan (SUT 852)

azegész tábort fel indittá. mert azt gondolák. hogy a sidok ütöttek (SUT 853)

sidok nem igen akarák oltalmazni azt afalat mert még kettö maradot (SUT 853)

igére nekik tsak valojában kivánnyák azt, de tsak hamar észre vévén (SUT 854)

adnák magokot. de nem hogy azt el vették volna. hanem még (SUT 854)

is azon meg ijedének Josef azt tarttya, hogy talám magokot fel (SUT 855)

kik ezeket meg akarják tartani, azt igéré nékik, hogy mindent remélhetnek (SUT 856)

minden bántodás nélkül, apártosok pedig azt meg tudván. és gyanoságba esvén (SUT 857)

nagyob dühöségel kezdének lenni, és azt hiteték el a népel. hogy (SUT 858)

közönségesen ezt mondgyák vala, Dio azt mondgya, hogy a Romaiaknak nem (SUT 859)

tanáts sok féle volt., némelyek azt tanátsolák, hogy az egész hadal (SUT 860)

menni. Mások akik okosabak valának, azt jóvallák. hogy új állásokot kellene (SUT 860)

új állásokot kellene tsinálni. Mások azt mondák. hogy éhségel kellene avarost (SUT 860)

hányák vala által avölgyekbe, Titus azt irtozva nézé. és nagy suhajtásal (SUT 861)

még valamely kevés eröttske volt, azt gyanoságba vették. hogy buzát rejtet (SUT 861)

mit akart sutni de még azt sem hagyták meg sülni, Egyik (SUT 862)

részt is hagyni nekik. még azt tartották. hogy elég nagy kegyelem (SUT 862)

keserüség nélkül nézik vala., se azt meg nem bánák. hogy ök (SUT 863)

maradot keserves részeit, azok pedíg azt látván tsak el bámulának.: de (SUT 864)

ki aházbol, és oda hagyák. azt az irtoztato eledelt. annak anyomorult (SUT 865)

tselekedetel., öis el fogja temetni azt az irtoztato tselekedetet, az ö (SUT 865)

bé zárkoztak pedig jól láthatták azt a böséget, mert szán szándékal (SUT 866)

hálá adatlanságal fizeté meg néki azt a jó akarattyát., mivel gyanakodván (SUT 866)

tiszteletes öreg ember, Simontol tsak azt a kegyelmet kéré, hogy hadd (SUT 867)

azután a fiait, de simon azt a kegyelmet meg nem engedé (SUT 867)

már késö volt. mivel simon azt meg sajditván. meg elözé a (SUT 867)

sokszor veszedelembe vala élete., és azt elsem kerülte volna. a Titus (SUT 868)

szöknek vala, de a táboron azt észre vevek hogy ök hol (SUT 869)

tselekedni De ezek a fenyegetések azt véghez nem viheték, hogy sokan (SUT 869)

vetették a holt testeket, Titusnak azt mondá. hogy 14 aprilistöl {aprilis (SUT 870)

el a magok költtsegin Mások azt mondgyák. hogy a kapukon hat (SUT 870)

még dög halált is. De azt tarttyák hogy a meleg országokba (SUT 870)

adtanak vala a Templomnak, és azt mondgya vala a maga hiveinek (SUT 870)

nagy bátorságok meg ijeszté asidokot, azt is gondolák, hogy talám még (SUT 872)

trombitálni kezde. atöb sidó örzők azt gondolván hogy a Romaiak sokan (SUT 872)

senki nem találkozék olyan aki azt véghez vihese. Titus azt meg (SUT 873)

aki azt véghez vihese. Titus azt meg tudván hogy a nép (SUT 873)

azon igen meg keseredet volna, azt izené Josef által Jánosnak, hogy (SUT 873)

szünyék meg, és ne kíványa azt a szent helyt, és a (SUT 873)

urnak szölöje lévén, emberi kéz azt meg nem veheti. Josef felelé (SUT 874)

és minden nap meg fertezteted azt a szent helyet. kitsoda ne (SUT 874)

szent helyet. kitsoda ne tudná azt, hogy a proféták meg jövendölték (SUT 874)

De mint hogy a pártosok azt kezdék hirdetni hogy a Romaiak (SUT 874)

ahoz a szent helyhez. mivel azt magok láttyák. hogy tsak hamar (SUT 874)

magok gyujtogatták., és le ronták azt,, amit atüz meg nem emészte (SUT 876)

sem. ugy mint azt a részit a mely fedél (SUT 878)

gyulada nagy sebeségel. A sidok azt látván rettentö képen kezdének kiáltozni (SUT 879)

papnak egyedül volt szabad meni. azt is tsak egy szer esztendöben (SUT 880)

helybe. se a sanctuáriumba. Titus azt ohajtá hogy a templomnak leg (SUT 880)

hogy a templomnak leg aláb azt a részit meg tarthasa, A (SUT 880)

gratiát kérének, a ki is azt felelé, hogy az irgalmaságnak ideje (SUT 881)

azért mentenek volt fel., mert azt igerte vala nékik, hogy azon (SUT 882)

két kaput hagyának meg, és azt a keritést., ahová az Aszonyok (SUT 882)

Titust, hogy had szolhatnának véle. azt meg (SUT 882)

ti hatalmatokba volna meg tartani azt. amit, ati Istentelenségtek nem félt (SUT 883)

még ís mind ezek után, azt gondollyátok hogy rajtatok áll, életeteket (SUT 883)

a mi joszágok volt avárosba., azt mind a királyi udvar házba (SUT 884)

magokot, és ne vesztenék el azt a keveset is a mi (SUT 884)

ötet, nem is akarák hallani azt. hogy Romaiaknak fel adgyák magokot (SUT 884)

meg esküttenek vala. hogy soha azt nem tselekeszik. abban az állapotban (SUT 884)

ölik vala, azt könyen véghez viheték., mivel azok (SUT 885)

mitsoda hihetetlen nyomorusagba vetették volt azt a szegény népet., Azal hizelkedének (SUT 885)

a másikát el fogták volt, azt igérék Titusnak, hogy sok gazdagságokot (SUT 886)

el szaladának, János, és simon azt látván. meg minek elötte a (SUT 886)

változék, hogy ugyan lehete tsudálni azt a mód nélkül valo változást (SUT 886)

Josef nékünk azt mondgya, hogy ebben ahadakozásban kilentzvén (SUT 889)

grátiát kérne a Romaiaktol, akik azt meg adák, de ugy hogy (SUT 890)

tellyesedésit, hogy ugy le rontanák azt a szép és drága épületet (SUT 891)

város lett volna, a sidok azt tarttyák. hogy az ekét, Cérémoniával (SUT 891)

Nicopolis nevet hordozá, a Császár azt is parantsolá, hogy minden sidó (SUT 895)

az egész sidok esze gyülvén. azt végezék. hogy a Romaiak kezekbe (SUT 896)

parantsolattyát vévé. hogy le rontatná azt templomot. lupus egyebet nem tselekedék (SUT 896)

Romában vala. oda számláltaték, Jonathás azt álittá. hogy Josef mind pénzt (SUT 897)

familiábol, hihetö meg hallotta volt. azt, hogy a sidok egy meg (SUT 898)

fel tették volt. az Istennek. azt a rettentö boszu állását. hogy (SUT 898)

{…} Azt mondgya, hogy az éttzaka el (É 11)

{…} Azt akarja ki hozni, hogy tellyeségel (É 11)

{…} Azt hoza még ki ezekböl, hogy (É 11)

{…} Azt hadgya, hogy nem tsak aleg (É 11)

{…} Azt hogy, az Isten, abékeségnek, vigasztalásnak (É 16)

{…} Azt hogy egyenlöt tarttsunk ahivekel, és (É 16)

{…} Azt lehet tudni hogy mi képen (É 19)

{…} Azt el lehet mondani hogy az (É 19)

{…} Azt hadgya hogy vigaságban legyünk, de (É 23)

{…} Azt hadgya, hogy az Isten eleiben (É 24)

{…} Azt alázatoságbol tselekedé el akarván magát (É 28)

{…} Azt érti hogy a szüznek Fia (É 30)

{…} Azt meg tanulhattyuk, hogy tisztelni és (É 33)

{…} Azt meg kel nékik tudni 1 (É 33)

{…} Azt akarja mondani hogy a kristus (É 35)

{…} Azt meg láthattyuk, mitsoda serénységel. és (É 37)

{…} Azt akarja nékünk meg mutatni, hogy (É 40)

{…} Azt hogy, meg üsmérhettyük ebböl; az (É 42)

{…} Azt mondgya hogy emagát fel emeli (É 42)

{…} Azt az ö igaságábol engedé meg (É 43)

{…} Azt mondgya másut szent Pál. hogy (É 46)

{…} Azt akarja nékünk meg mutatni, hogy (É 48)

{…} Azt inkáb predikállá példa adásával. mint (É 49)

{…} Azt akarja 1. hogy minden völgy (É 49)

{…} Azt hogy bé kel tölteni szivünknek (É 49)

{…} Azt hogy, lekel nyomni avaloságos, és (É 50)

{…} Azt meg láthattyuk abban; hogy egy (É 54)

{…} Azt akarja ezen példában meg mutatni (É 55)

{…} Azt tanulhattyuk hogy követnünk kel gyorsaságal (É 59)

{…} Azt mondgya. hogy ezeket magában tarttya (É 61)

{…} Azt akarja velünk meg értetni, hogy (É 63)

{…} Azt hogy igen nagy tisztelettel legyünk (É 64)

{…} Azt teszik, hogy midön a világ (É 65)

{…} Azt teszik hogy az élet, az (É 66)

{…} Azt teszik hogy az Ige Emberé (É 68)

{…} Azt tanulhattyuk, hogy ha nem halgattyuk (É 73)

{…} Azt hogy az igassághoz ragaszkodgyunk, mivel (É 75)

{…} Azt mondgya hogy eza két szent (É 86)

{…} Azt tanuhattyuk, hogy meg nem kel (É 86)

{…} Azt hogy a menyiben a mi (É 87)

{…} Azt üsmérvén hogy mihez vagyunk leg (É 95)

{…} Azt ugy kel érteni, hogy mentöl (É 103)

{…} Azt akarja hogy a gonoszt utállyuk (É 106)

{…} Azt tilttya hogy ne legyünk bölcsek (É 111)

{…} Azt is hozája adhatni hogy ha (É 112)

{…} Azt akarja hogy ki ki mindenben (É 118)

{…} Azt értem hogy szeretni kel a (É 119)

{…} Azt meg tanulhattyuk hogy mitsoda szükséges (É 121)

{…} Azt akarja hogy ahivek asok hejában (É 125)

{…} Azt kivánnya, hogy szent és példás (É 135)

{…} Azt akarja meg mutatni, hogy az (É 150)

{…} Azt igen nehéz meg külömböztetni, veszedelmes (É 152)

{…} Azt mondgya. 1. hogy az Isteni (É 152)

{…} Azt kel érteni, hogy az Isten (É 160)

{…} Azt akarja hogy fejünket meg kenyük (É 162)

{…} Azt nem parancsolá. hanem tsak azt (É 169)

{…} Azt minekünk köteleség alat valo parantsolatul (É 169)

{…} Azt hogy akeresztyéneknek meg kel magokot (É 170)

{…} Azt igéri hogy meg világosittya vakságoknak (É 173)

{…} Azt tilttya a sidoknak hogy meg (É 173)

{…} Azt hogy ö mindenkor vigyáz az (É 186)

{…} Azt tanulhattyák, hogy midön az ur (É 186)

{…} Azt akarja velünk meg értetni, hogy (É 191)

{…} Azt az okát adgya. hogy az (É 197)

{…} Azt lehet asidokra magyarázni, akik meg (É 203)

{…} Azt mondgya. hogy a mely lélek (É 206)

{…} Azt hogy valoságos élettel élnek, az (É 206)

{…} Azt teszik, hogy mindenik kiki a (É 210)

{…} Azt igéri néki hogy ha tellyeségel (É 210)

{…} Azt kel elejekben adni, hogy gyakorta (É 213)

{…} Azt akarja nékünk meg mutatni hogy (É 214)

{…} Azt akará nékünk az által meg (É 219)

{…} Azt jelentik, hogy amidön az Isten (É 225)

{…} Azt tészik, hogy az Atya mindeneket (É 230)

{…} Azt jovallya. hogy meg tartoztassák magokot (É 266)

{…} Azt tanulhattyuk hogy egy valoságos penitentzia (É 269)

{…} Azt akarja velünk meg értetni, hogy (É 274)

{…} Azt hannya. 1. hogy aleg nehezeb (É 278)

{…} Azt, senem kevélységböl; se nem meg (É 281)

{…} Azt kérdé töllök. ha meg ihattyáké (É 284)

{…} Azt tartom, hogy nintsen olyan emberi (É 295)

{…} Azt a népet az Isten meg (É 298)

{…} Azt kel azon érteni, hogy ha (É 299)

{…} Azt hogy. semiben ne közösödgyünk azokal (É 311)

{…} Azt tészik, hogy aki tölle el (É 313)

{…} Azt hányák szemére irigységböl. hogy közöttök (É 318)

{…} Azt meg tanulhattyuk ebböl. hogy igen (É 320)

{…} Azt hogy, két vagy három tanu (É 324)

{…} Azt hogy, adgyuk tudtokra, az egyházi (É 324)

{…} Azt akarja hogy hetven hetszer botsásunk (É 326)

{…} Azt tilttya. hogy roszul bánnyunk felebarátunkal (É 328)

{…} Azt kivánnok, hogy ne kénszeritetnénk azt (É 331)

{…} Azt ugy kel érteni. hogy nem (É 332)

{…} Azt tsak egyedül akegyelemböl nyerhettyük el (É 332)

{…} Azt tanulhattyuk hogy imádkozunk abetegségben lévö (É 336)

{…} Azt teszik, hogy a proféták el (É 344)

{…} Azt ohajtani, és kérni kel az (É 361)

{…} Azt tanulhattyuk ebböl apéldábol. hogy az (É 367)

{…} Azt ugy kel érteni, hogy a (É 370)

{…} Azt kivánnya, hogy ki ki a (É 374)

{…} Azt gondolák, hogy vagy amaga, vagy (É 376)

{…} Azt hozhattyuk ki, hogy veszedelmes felebarátunk (É 377)

{…} Azt látom hogy, az igazságnak, és (É 379)

{…} Azt értem, hogy akristus azért jött (É 379)

{…} Azt tészik, hogy ha. a farisaeusok (É 379)

{…} Azt akará meg mutatni hogy mitsoda (É 382)

{…} Azt rosznak nem tarttya, ha mértékleteségel (É 385)

{…} Azt tanulhattyuk. hogy ne vigyázunk a (É 391)

{…} Azt kel ki hozni. hogy mi (É 400)

{…} Azt értem, hogy ellene mondgyunk a (É 400)

{…} Azt tészik, hogy az, aki az (É 402)

{…} Azt az orvoságot. hogy jól meg (É 408)

{…} Azt teszik hogy a kristus élö (É 408)

{…} Azt értem hogy a benne hivö (É 408)

{…} Azt jelenti, hogy ugy tekénttsük magunkot (É 411)

{…} Azt mondom hogy tsudálatos gondviselésit látom (É 411)

{…} Azt felelé nékik, nem hogy a (É 413)

{…} Azt parantsollya, hogy roszat ne mondgyunk (É 415)

{…} Azt igéri, hogy örökké valo boldogoká (É 419)

{…} Azt nem szenvedheték. hogy lázárt életben (É 435)

{…} Azt teszik., hogy a jó erköltsben (É 438)

{…} Azt akarja, hogy azt érezzük magunkban (É 439)

{…} Azt mondgya hogy az Isten az (É 442)

{…} Azt teszik hogy a kristus meg (É 443)

{…} Azt hogy, nagy engedelmeségel vegyük azokot (É 448)

{…} Azt tanulhattyuk hogy a hitnek világosága (É 450)

{…} Azt teszik, hogy az Istenteleneknek, és (É 452)

{…} Azt mondgya hogy azok vétkeznek. az (É 454)

{…} Azt értem, hogy az az. étel (É 456)

{…} Azt tészik, hogy ha szinte a (É 458)

{…} Azt hogy mentöl nagyob keserüségben, szomoruságban (É 471)

{…} Azt gondolom, hogy ha az üdvezitö (É 472)

{…} Azt kel meg gondolnunk hogy egy (É 474)

{…} Azt jelentik. hogy a bünös addig (É 483)

{…} Azt akarja nékünk meg mutatni. hogy (É 484)

{…} Azt mondgya, hogy a böltseségel valo (É 486)

{…} Azt tanulhattyuk hogy könnyen itéletet ne (É 487)

{…} Azt tanulhattyuk, hogy titokban kel tartanunk (É 488)

{…} Azt tanulhattyuk hogy mitsoda szeretettel és (É 488)

{…} Azt érti, hogy, a szüznek Fia (É 491)

{…} Azt tanulhattyuk, hogy tisztellyük, és betsüllyük (É 493)

{…} Azt tanulhattyák 1. hogy a szemérmeteségnek (É 494)

{…} Azt kivánnya, hogy azt. ne agonoszságnak (É 500)

{…} Azt tanulhattyuk, hogy amidön Isten félökel (É 505)

{…} Azt teszik, hogy valamint a mi (É 513)

{…} Azt jó meg gondolnunk, hogy ez (É 515)

{…} Azt mondom, hogy azért prédikáltattya a (É 515)

{…} Azt tanulhattyuk, hogy a midön jót (É 517)

{…} Azt látom, hogy mely nagy az (É 522)

{…} Azt mondom hogy ollyan nagy szorgalmatoságban (É 525)

{…} Azt mongya, hogy magdolna siettségel tudtokra (É 535)

{…} Azt meg mutattya a szent Lélek (É 539)

{…} Azt teszik, hogy szenvedgyük akristus peldájára (É 542)

{…} Azt akará meg értetni az Apostolival (É 548)

{…} Azt tészik, hogy tsak tisztán, a (É 552)

{…} Azt tanulhattyuk hogy egy keresztyén lélek (É 555)

{…} Azt kel érteni szent Chrysostomus szerént (É 555)

{…} Azt kel ki hozni, hogy az (É 556)

{…} Azt hogy. szüntelen gondolkodgyunk. az Istennek (É 560)

{…} Azt hagya, igyekezünk azon., hogy viszá (É 562)

{…} Azt tanulhattyuk. hogy ezeken a napokon (É 563)

{…} Azt mondom hogy az üdvezitö, akinek (É 567)

{…} Azt akarja hogy okosak legyünk, az (É 574)

{…} Azt akarja. hogy kiki, amások jóvára (É 575)

{…} Azt akará nékik meg mutatni, és (É 582)

{…} Azt igéri, hogy tselekedetek nem lészen (É 591)

{…} Azt jelentik, hogy gyakorta rejtékben vannak (É 604)

{…} Azt akarja velünk meg értetni, hogy (É 609)

{…} Azt kel ki hozni szent Jánosal (É 610)

{…} Azt okozhattya bennünk ez a két (É 612)

{…} Azt hiják. amely az Isteni szeretettöl (É 613)

{…} Azt az életet adgya, amelyet veszem (É 621)

{…} Azt kivánnya, hogy ami igasságunk, és (É 646)

{…} Azt akarja elönkben adni, hogy azok (É 650)

{…} Azt, hogy betsüllyük azt, amit ö (É 661)

{…} Azt akarja ezek által meg értetni (É 666)

{…} Azt hogy mester lévén Izraelben, és (É 666)

{…} Azt akarja, hogy az Istent senki (É 667)

{…} Azt hogy, senki, aki ameg feszitetet (É 668)

{…} Azt az örömet. az Isten indittá (É 673)

{…} Azt az indulatot adá beléje, még (É 673)

{…} Azt, hogy el hitessük magunkal. hogy (É 677)

{…} Azt tészik szent Gergely pápa szerént (É 684)

{…} Azt tanulhattyuk, hogy minden látogatásunknak elégyen (É 687)

{…} Azt tanulhattyuk, hogy nagy alázatos háláadásal (É 687)

{…} Azt. teszik, hogy a ki meg (É 695)

{…} Azt akarja még egyszer meg mutatni (É 696)

{…} Azt tanulhattyuk, hogy mitsoda buzgo indulattal (É 697)

{…} Azt teszik, hogy nem elegendö az (É 705)

{…} Azt hogy akristust ne kisérttsék, ebben (É 717)

{…} Azt akarja hogy ki ki tarttson (É 718)

{…} Azt hogy, jól élyünk a kegyelemel (É 720)

{…} Azt lehet természet szerént abbol ki (É 720)

{…} Azt 1. hogy utálva kerüllyük el (É 728)

{…} Azt predikálotta nékik, hogy a kristus (É 730)

{…} Azt hogy, az uj törvénynek szolgálattya (É 736)

{…} Azt akará meg mutatni. hogy ö (É 738)

{…} Azt jelenti, hogy a kristus a (É 740)

{…} Azt tanulhattyuk, hogy a midön valamely (É 746)

{…} Azt akarja ezekel meg mutatni, hogy (É 750)

{…} Azt jelenti, hogy az ollyanok, kik (É 754)

{…} Azt a modot adgya, hogy valoságal (É 755)

{…} Azt akarja velünk meg értetni, hogy (É 755)

{…} Azt tanulhattyuk, l. hogy egy bünösnek (É 758)

{…} Azt mondgya, hogy tsak egyedül ö (É 763)

{…} Azt mondgya, hogy ezek tisztává nem (É 763)

{…} Azt mondom szent Agoston után. hogy (É 769)

{…} Azt a rendet adgya elönkben, hogy (É 773)

{…} Azt akarja, hogy kegyeségel. és szeretettel (É 776)

{…} Azt akarja velünk meg értetni, hogy (É 778)

{…} Azt nem tilttya, hogy ha sirásunkot (É 781)

{…} Azt adgya nékik elejekben., hogy az (É 783)

{…} Azt hogy, ha ötet nem szerethettük (É 785)

{…} Azt hagya nékik, hogy szorgalmatosak legyenek (É 791)

{…} Azt mondgya. hogy semmi féle ajándék (É 797)

meg tanultak a kristusnak iskolájában? {…} Azt mondgya, hogy ót meg tanulták (É 801)

{…} Azt akarja hogy ellene mondgyanak avéteknek (É 803)

{…} Azt akarja, hogy minek utánna eleget (É 803)

{…} Azt akarja hogy szent Lélekel legyenek (É 809)

{…} Azt akarja., 1. hogy tsak a (É 809)

2. Azt akarja, hogy azokot alelki énekeket (É 810)

3 Azt akarja. hogy az Isten ditséretire (É 810)

{…} Azt tanulhattyák ebböl apéldábol, hogy sokal (É 812)

{…} Azt tanulhattyuk tölle, hogy alázatos töredelmeségel (É 816)

{…} Azt kéri nékik, hogy az ö (É 820)

{…} Azt kérdék tölle, ha szabadé adot (É 822)

{…} Azt felelé nékik, hogy adnák meg (É 823)

{…} Azt értem, hogy azok közöt lehesünk (É 825)

{…} Azt akará meg mutatni, hogy ö (É 828)

{…} Azt hogy mód nélkül igen féllyenek (É 829)

{…} Azt kéri nékik hogy tellyesek legyenek (É 832)

{…} Azt adgyák értésünkre, hogy az Isten (É 837)

{…} Azt tanulhattyuk. hogy életünknek. és hitünknek (É 846)

Azt mondom pedig. aki szüken vett (É 849)

{…} Azt tanulhattyuk, hogy azok. akik aszegényeket (É 851)

{…} Azt teszik. hogy az Isteni Ige (É 855)

{…} Azt tanulhattyuk, hogy nagy tiszteletnek. tarttsuk (É 859)

{…} Azt akarja ahivekel meg értetni hogy (É 865)

{…} Azt teszik, hogy az Isten mindeneket (É 868)

{…} Azt akarja hogy szüntelen valo szent (É 868)

{…} Azt akarja elönkben adni, hogy azok (É 873)

{…} Azt felelé, hogy az egéségeseknek nintsen (É 877)

{…} Azt tanulhattyuk, valamint hogy az Isten (É 878)

{…} Azt teszik hogy ugy tanállyuk boldogságunkot (É 879)

{…} Azt akarja velünk meg értetni, hogy (É 879)

{…} Azt akarja azal mondani, valamint világosan (É 881)

{…} Azt akarja velünk meg értetni, hogy (É 895)

{…} Azt hoza ki, hogy hálákot kel (É 896)

{…} Azt mondgya hogy kedves volt Isten (É 899)

{…} Azt mondgya. hogy igaznak találtatot., minden (É 900)

{…} Azt mondgya hogy nem volt hozája (É 900)

{…} Azt mondgya. hogy fel magasztalta ötet (É 900)

{…} Azt az oktatást, hogy Isten elött (É 901)

{…} Azt akarja velünk meg értetni hogy (É 902)

{…} Azt teszik, hogy ahitnek kel igazgatni (É 902)

Azt, mondá néki Elvir. szerelemel tekintvén (MN 110)

Azt nem mondom. néked, hogy el (MN 125)

Azt elö nem hozom mi történt (MN 222)

Azt felelék nékem. hogy mikor a (MN 233)

Azt is meg vallom hogy Cleodonnak (MN 239)

A kristus. Azt is meg tselekeszem. tsak rövideden (KKU 265)

Azt tud meg storophila. hogy semmi (KKU 415)

Azt feleled annak a szegénynek. nagy (KG 488)

Azt akarnám mondgya akristus, hogy vagy (KG 536)

6. Azt el végezvén. a földet csokold (KG 552)

Azt nem tudtuk, hogy miképen kellesék (KJÉ 583)

Azt ne mondgyuk. hogy azok a (KJÉ 589)

Azt mondgya tehát. hogy a kristus (KJÉ 609)

Azt is parantsolya, hogy a midön (KJÉ 678)

Azt el lehet hinni hogy többire (KJÉ 771)

Azt nem kel gondolni. hogy akristus (KJÉ 773)

hogy mások tselekedgyenek én érettem, Azt akarom hogy azok akik alattam (VKT 799)

kel hát nékem is botsátani; Azt akarnám, hogy engemet meg segitenének (VKT 800)

kedvire fordittsam, a kivel tréfálodom; Azt én örömest kivánnám. ha szeretettel (VKT 800)

Azt nem szükséges meg magyarázni, hogy (VKT 818)

Azt akarom mondgya szent pál, hogy (VKT 827)

Azt el mondhatni. hogy ámbár a (VKT 855)

Azt senki sem tagadhattya. hogy az (VKT 884)

Azt irják. hogy szent theresia igen (VKT 893)

Azt ki ki tudgya. mitsoda vétkes (VKT 920)

Azt elégé meg hagyák a gyermekeknek (VKT 921)

Azt mondgya leg elöbször hogy gyermek (IK/A 58)

Azt mondgya Áchás felöl, hogy az (IK/A 65)

Azt jól tudom, hogy ajók némelykor (IK/A 68)

Azt meg lehet látni a közönségesen (IK/A 136)

Azt mód nélkül is láttyuk hogy (IK/A 144)

Azt mondgya, hogy ifiu tanulo lévén (IK/A 175)

1. meg tselekedvén aroszat; 2. Azt meg nem tselekedvén, de ohajtván (IK/A 185)

1. Azt meg kel tudni, hogy tsak (IK/A 185)

Azt egy régi igen jól mondotta (IK/A 198)

1 Azt el kel magadal hitetned; a (IK/A 203)

Azt mondám hogy alázatoságal. és örömest (IK/A 225)

Azt gyakorta kérjed Istentöl (IK/A 232)

Azt pedig jó meg tudni. hogy (IK/A 237)

Azt minden napi probákbol láthatni., hogy (IK/A 241)

Azt mondhatod ezekre nékem. hogy tegedet (IK/A 250)

Isten Fia. azt hagya nékünk. Azt mondom néktek. szeresétek ellenségteket, és (IK/A 251)

dologé. ? figyelmezél jól fiam ezekre, Azt akarod, hogy az a véghetetlen (IK/A 251)

a melyel néked nem tartozik. Azt akarod mondám. hogy egy olyan (IK/A 252)

Azt mondám hogy ez a tselekedet (IK/A 298)

Azt mondhatná valaki néked. hogy siettségel (IK/A 320)

Azt mondgyuk hogy a nagy renden (IK/A 330)

Azt mondám elöször. hogy ez a (IK/A 340)

Azt mondom azért atyám fiai, az (IK/A 350)

Azt tellyeségel el hitesed magadal, hogy (IK/A 368)

Azt mondgya az irás, ochozias király (IK/B 426)

{…} Azt nem akarom Fiam abból ki (IK/B 429)

Azt nyilván tapasztallyuk minden nap. hogy (IK/B 432)

{…} Azt el hitettem magamal. hogy nem (IK/B 445)

Azt pediglen meg kel tudnod hogy (IK/B 489)

3 Azt magadal el hitessed. hogy az (IK/B 502)

Azt mondgya hát az püspök, hogy (IK/B 524)

{…} Azt hijuk kisértetnek., midön valamely vétek (IK/B 532)

Azt könnyü által látni, micsoda nagy (IK/B 541)

azért harom dologra vigyázz 1. Azt el kel hitetni magadal. az (IK/B 550)

2. Azt is tud meg, hogy az (IK/B 555)

Azt mondám hogy alázatoságal, és örömmel (IK/B 569)

Azt probábol tudhattyuk. hogy micsoda ártalmas (IK/B 580)

Azt mondám hogy az illyen cselekedet (IK/B 630)

Azt mondhatnák néked erre. hogy az (IK/B 648)

Azt felelem erre. hogy igen is (IK/B 648)

Azt mondgyuk hogy azok az nagy (IK/B 656)

3. Azt fel ted magadban. hogy keresztényi (IK/B 661)

Azt mondom elsöben hogy ez az (IK/B 667)

Azt bizonyosnak tarttsad, hogy nincsen semmi (IK/B 686)

{…} Azt értem hogy az Istennek nintsen (C/A 37)

{…} Azt értem hogy teste nintsen, se (C/A 37)

{…} Azt értem hogy az Istennek se (C/A 37)

{…} Azt értem hogy ö mindenüt vagyon (C/A 37)

{…} Azt értem hogy az Isten soha (C/A 37)

{…} Azt értem. hogy nintsen semmi is (C/A 38)

{…} Azt értem hogy nintsen semmi lehetetlen (C/A 38)

{…} Azt értem hogy mindeneket ö teremtet (C/A 38)

{…} Azt értem hogy mindeneket ö teremtet (C/A 38)

{…} Azt értem hogy a teremtet állatok (C/A 38)

{…} Azt értem hogy semmi evilágban nem (C/A 38)

{…} Azt hiszi hogy az Isten állattyában (C/A 42)

{…} Azt meg kel vallani hogy az (C/A 61)

3. Azt is el mondhatni hogy a (C/A 67)

{…} Azt el hihetni hogy azok kik (C/A 74)

Azt mondám végtire, mert ezt a (C/A 84)

3. Azt parantsolá nékik hogy minden esztendöben (C/A 90)

{…} Azt gondolák hogy Mojses meg holt (C/A 105)

{…} Azt mondák hogy a föld igen (C/A 107)

{…} Azt mondád hogy hat száz ezer (C/A 109)

{…} Azt mondád hogy Mojses nem vivé (C/A 113)

{…} Azt fogadák hogy Josuénak mindenben fognak (C/A 114)

{…} Azt nem tudgyuk valoságosan; kik azt (C/A 119)

{…} Azt hogy a Jerusálemi templomot épité (C/A 120)

Azt is ezekhez tehetni hogy Antiochus (C/A 134)

{…} Azt láttuk hogy az Isten el (C/A 140)

{…} Azt értem hogy a kristusban két (C/A 151)

{…} Azt értem hogy a kristusban meg (C/A 151)

{…} Azt értem hogy a kristusnak mint (C/A 154)

{…} Azt bizonyoson nem tudhattyák, de a (C/A 161)

{…} Azt nem szükségböl tselekedé, mivel ö (C/A 162)

{…} Azt értem hogy a kristusnak orczája (C/A 168)

3. Azt is meg akará mutatni, hogy (C/A 169)

{…} „Azt mondák magokban az Istentelen gondolatu (C/A 175)

{…} Azt már láttuk hogy akik meg (C/A 176)

{…} Azt el hihettyük hogy az Isten (C/A 180)

{…} Azt értem hogy olyan formában holt (C/A 182)

{…} Azt már láttuk hogy a kristus (C/A 183)

{…} Azt értem hogy a lelke meg (C/A 184)

{…} Azt tellyeségel el lehet hinni hogy (C/A 188)

{…} Azt ugy kel tekénteni 1. mint (C/A 193)

{…} Azt szent Pál mondgya, meg akarván (C/A 196)

{…} Azt szent Pal mondgya, meg akarván (C/A 196)

{…} Azt szent Pál mondgya, hogy velünk (C/A 197)

{…} Azt szent Pál mondgya. szent Janosal (C/A 197)

{…} Azt szent pál mondgya, meg akarván (C/A 197)

{…} Azt szent pál mondgya, meg akarván (C/A 198)

{…} Azt szent pál mondgya Dávid után (C/A 199)

{…} Azt szent Pál mondgya., meg akarván (C/A 199)

{…} Azt a kristus mondgya. Én vagyok (C/A 204)

{…} Azt értem hogy a szent Lélek (C/A 210)

{…} Azt értem 1. hogy ki hirdeték (C/A 211)

Azt mondám Hogy a hivekböl álló (C/A 224)

Azt pedig meg mutattyuk hogy tsak (C/A 225)

{…} Azt szent Pál mondgya, hogy mindnyájan (C/A 227)

4. Azt parantsollya néki hogy meg erösittse (C/A 250)

Azt sem mondhatni hogy Apostoli, mivel (C/A 255)

{…} Azt könyü meg mutatni. hogy azok (C/A 256)

Azt mondám. hogy a nap keletiek (C/A 257)

{…} Azt már láttuk hogy az Anyaszent (C/A 260)

{…} Azt a kristus Jesus tarttya, és (C/A 277)

{…} Azt értem, hogy azok meg botsátattak (C/A 283)

Azt mondám hogy a vétektöl fogvást (C/A 284)

{…} Azt tudgyuk hogy minden bizonyal. mindenikünknek (C/A 284)

{…} Azt lehet érteni minden keresztyénekre., mert (C/A 285)

Azt el hihettyük hogy ez a (C/A 287)

{…} Azt a szent irásbol, atraditiobol. és (C/A 291)

{…} Azt az idöt nem tudhatni. hanem (C/A 292)

{…} Azt a szent irásbol, és a (C/A 294)

{…} Azt értem hogy minden embernek lelke (C/A 295)

{…} Azt el lehet itélni hogy az (C/A 296)

{…} Azt hogy nem kel ragaszkodni atiszteletekhez (C/A 307)

{…} Azt meg lehet üsmérni arrol ha (C/A 308)

{…} Azt meg szegjük vagy tudatlanságbol, vagy (C/A 309)

mit nem vettél volna. 2. Azt gondolni hogy az Isten a (C/A 313)

Azt mondám hogy a hit világoság (C/A 326)

Azt mondám hogy ez a szent (C/A 328)

maga hatalmábol magyaráza az irásokot., Azt mondám hogy a mind lehetetlen (C/A 328)

{…} Azt el nem mondhatni, mivel láttyuk (C/A 329)

Azt tsak atraditiobol tudhattyuk bizonyoson hogy (C/A 334)

Azt pedig tsak a traditiobol tudgyuk (C/A 334)

{…} Azt három féle képen mutatthattyuk meg (C/A 344)

{…} Azt mi atraditiobol tudgyuk, ez a (C/A 345)

{…} Azt tsak az égben kiálto vakmeröségel (C/A 345)

{…} Azt kel mondani a reménségröl. valamit (C/A 348)

Azt tarttyák. a kristus. vagy a (C/A 382)

{…} Azt az Apostoloktol vettük. Tertullianus azt (C/A 385)

{…} Azt parantsollya hogy tisztellyük az ö (C/A 387)

{…} Azt akor kel kérni. és meg (C/A 392)

{…} Azt el kerülyék, hogy az iránt (C/A 400)

Azt mondám hogy felebaratunkot meg ne (C/A 402)

{…} Azt el lehet venni lopva, tsalárdságal (C/A 405)

{…} Azt hivom. mikor valaki egy féle (C/A 406)

{…} Azt hogy eleget tehesünk a felebaráti (C/A 409)

{…} Azt a melyet el vettük, és (C/A 410)

{…} Azt adgyuk viszá a mi lehet (C/A 411)

{…} Azt meg nem kel engedni ha (C/A 414)

{…} Azt hozom, hogy az Anyaszent egy (C/A 419)

{…} Azt hogy az emberi nemzetnek eredete (C/A 432)

{…} Azt a materialis templomra valo nézve (C/A 463)

{…} Azt tapasztallyuk minden nap, hogy a (C/A 467)

{…} Azt hogy félelemel, és rettegésel. munkálodgyunk (C/A 498)

{…} Azt a traditiobol, és az Anyaszent (C/A 507)

{…} Azt nem mondgya tellyeségel, nem is (C/A 508)

{…} Azt teszik hogy a kereszttség minden (C/A 514)

{…} Azt a gyermek helyet mondgyák el (C/A 515)

{…} Azt mi a szent irásbol. és (C/A 520)

{…} Azt a szent irásbol. és a (C/A 520)

{…} Azt láttyuk atraditiobol hogy akristus szabadságokra (C/A 529)

{…} Azt akará vélek meg értetni hogy (C/A 533)

{…} Azt hiszük és tudgyuk hogy valoságal (C/A 534)

el menyenek imádni akristust. 2. Azt a közönségesen valo szükségekben. nyomoruságokban (C/A 539)

{…} Azt meg lehet üsmérni abbol. 1 (C/A 560)

{…} Azt a szent Irásbol, és a (C/A 563)

{…} Azt minden nap láttyuk. hogy a (C/A 564)

{…} Azt kérni kel az Istentöl. és (C/A 564)

{…} Azt meg kel visgálni hogy mitsoda (C/A 566)

{…} Azt értem, hogy meg kel vallani (C/A 567)

{…} Azt értem, midön némelykor egy vétek (C/A 567)

{…} Azt értem hogy alázatoságal kell meg (C/A 568)

{…} Azt értem hogy a vétket meg (C/A 569)

{…} Azt értem hogy tiszteséges szokal kel (C/A 569)

{…} Azt hogy nagy, vagy keveseb penitenziát (C/A 578)

{…} Azt láttyuk az ó testamentumban, hogy (C/A 598)

{…} Azt meg kel hagyni. hogy pompáson (C/A 609)

{…} Azt tudgyuk az Irásbol. és atraditiobol (C/A 616)

{…} Azt tudgyuk aszent irásbol, atraditiobol. a (C/A 622)

{…} Azt fogadgya fel akristusnak és az (C/A 625)

{…} Azt ne tsudállyuk hogy mindenik szerzetben (C/A 647)

{…} Azt hogy meg vagyon tiltva az (C/A 654)

{…} Azt meg lehet látni a szent (C/A 663)

{…} Azt végben lehet vinni belsö vagy (C/A 668)

{…} Azt parantsollya hogy szüntelen imádkozunk (C/A 670)

{…} Azt mondád ide felyeb hogy az (C/A 692)

{…} Azt akarja hogy ne kövesük kivánságinkot (C/A 702)

{…} Azt hogy méltoztassek ez életben lévö (C/A 705)

{…} Azt hogy meg botsása vétkeinket valamint (C/A 707)

{…} Azt hogy meg ne engedgye az (C/A 712)

{…} Azt meg elözvén. ahoz kel készülni (C/A 712)

{…} Azt hogy az Isten bé töltötte (C/A 716)

{…} Azt hogy a Boldogságos szüz különös (C/A 716)

{…} Azt lehet mondani, hogy azok jelentették (C/A 744)

{…} Azt mondád hogy azok, akik avétekért (C/A 745)

{…} Azt meg bizonyittyák az ó, és (C/A 751)

2 Azt meg lehet bizonyitani az egész (C/A 754)

{…} Azt nem lehet mondani, és magunkot (C/A 766)

{…} Azt ellehet itélni hogy az üldöztetésekben (C/A 771)

{…} Azt tiszteletes dolognak tarttyák a midön (C/A 774)

2. Azt el hihetni hogy a Jérusalemi (C/A 776)

3 Azt tudgyuk a szent irásbol. és (C/A 777)

{…} Azt már meg mondottuk hogy a (C/A 778)

{…} Azt hittel., bizodalomal., és tisztelettel kel (C/A 781)

Azt már meg mondottuk. hogy az (C/A 783)

{…} Azt tarttyák némellyek., hogy ez a (C/A 788)

{…} Azt a pap a 123 soltárnak (C/A 788)

{…} Azt el kel mondani apapal. vagy (C/A 798)

{…} Azt figyelmeteségel kel halgatni, és az (C/A 800)

Azt mondám hogy az Atyák vették (C/A 805)

{…} Azt már másut meg mondottuk., hogy (C/A 814)

{…} Azt az imádságot mondgya ell. a (C/A 816)

{…} Azt egy nehány helyt meg mondottuk (C/A 825)

{…} Azt hogy az égben lévö Anyaszent (C/A 826)

{…} Azt már láttuk másut hogy az (C/A 827)

{…} Azt akarja velünk meg értetni hogy (C/A 842)

{…} Azt másut is meg mondottuk. hogy (C/A 847)

Azt ellehet hinni hogy régenten fent (C/A 856)

Azt már meg mondottuk hogy a (C/A 858)

{…} Azt tiszteletel, és fent álva kel (C/A 862)

Azt már egy nehány helyt meg (C/A 868)

Azt mondám hogy a templom szentelésinek (C/A 884)

{…} Azt akarja azáltal meg mutatni, hogy (C/A 888)

{…} Azt akarják azal meg mutatni, hogy (C/A 888)

{…} Azt könyen fel lehet tenni, az (C/A 906)

Azt akarod meg tudni. hogy mitsoda (C/A 924)

{…} Azt értem hogy az Istennek nincsen (C/B 940)

{…} Azt értem hogy teste nincsen. se (C/B 940)

{…} Azt értem hogy az Istennek se (C/B 940)

{…} Azt értem hogy ö mindenüt vagyon (C/B 940)

{…} Azt értem hogy az Isten soha (C/B 940)

{…} Azt értem hogy nincsen semmi is (C/B 941)

{…} Azt értem, hogy nincsen semmi lehetetlen (C/B 941)

{…} Azt értem hogy mindeneket ö teremptet (C/B 941)

{…} Azt értem hogy a teremtet állatok (C/B 941)

{…} Azt értem. hogy semmi evilágban nem (C/B 941)

{…} Azt hiszi, hogy az Isten állattyában (C/B 944)

{…} Azt meg kel vallani, hogy az (C/B 958)

3. Azt is el mondhatni, hogy a (C/B 963)

Azt mondám végtire, mert ezt a (C/B 976)

Azt is ezekhez tehetni, hogy antiochus (C/B 1017)

{…} Azt értem hogy a kristusban két (C/B 1030)

{…} Azt értem hogy a kristusban meg (C/B 1030)

{…} Azt értem hogy a kristusnak. mint (C/B 1033)

{…} Azt bizonyoson nem tudhattyák, de avalo (C/B 1037)

{…} Azt nem szükségböl cselekedé., mivel ö (C/B 1038)

{…} Azt értem. hogy a kristusnak orczája (C/B 1042)

{…} Azt mondák magokban az Istentelen gondolatu (C/B 1047)

{…} Azt már. láttuk., hogy akik meg (C/B 1047)

{…} Azt el hihettyük hogy az Isten (C/B 1050)

{…} Azt értem hogy ollyan formában holt (C/B 1051)

{…} Azt ugy kel tekénteni 1. mint (C/B 1054)

{…} Azt szent pál mondgya. meg akarván (C/B 1055)

{…} Azt szent pál mondgya. meg akarván (C/B 1055)

{…} Azt szent pál mondgya. hogy velünk (C/B 1056)

{…} Azt szent pál mondgya meg akarván (C/B 1056)

{…} Azt szent pál mondgya. szent jánosal (C/B 1056)

{…} Azt szent pál mondgya, meg akarván (C/B 1056)

{…} Azt szent pál mondgya. meg akarván (C/B 1057)

{…} Azt szent pál. és szent jános (C/B 1057)

{…} Azt szent pál mondgya. meg akarván (C/B 1057)

{…} Azt szent pál mondgya szent Dávid (C/B 1058)

{…} Azt szent pál mondgya. meg akarván (C/B 1058)

{…} Azt a kristus mondgya Én vagyok (C/B 1061)

{…} Azt szent pál mondgya. meg akarván (C/B 1063)

{…} Azt értem. hogy a szent lélek (C/B 1066)

Azt mondám, hogy a hivekből álló (C/B 1074)

{…} Azt szent pál mondgya., hogy mindnyájan (C/B 1076)

4. Azt parancsollya néki hogy meg erösittse (C/B 1092)

Azt sem mondhatni hogy apostoli. mivel (C/B 1096)

{…} Azt könnyü meg mutatni., hogy azok (C/B 1096)

{…} Azt tudgyuk, hogy a kristus az (C/B 1112)

{…} Azt értem, hogy azok meg bocsátattak (C/B 1112)

Azt mondám. hogy a vétektöl fogvást (C/B 1114)

{…} Azt tudgyuk hogy minden bizonyal. mindenikünknek (C/B 1114)

{…} Azt lehet érteni minden keresztényekre., mert (C/B 1115)

Azt el hihettyük. hogy eza fenyegetö (C/B 1116)

{…} Azt a szent irásbol, a traditiobol (C/B 1119)

{…} Azt az idöt nem tudhatni., hanem (C/B 1120)

{…} Azt, a szent irásbol. és atráditiobol (C/B 1121)

{…} Azt értem hogy minden embernek lelke (C/B 1122)

{…} Azt el lehet gondolni hogy az (C/B 1123)

{…} Azt hogy nem kel ragaszkodni a (C/B 1132)

{…} Azt meg lehet üsmerni. arrol. ha (C/B 1133)

{…} Azt meg szegjük. vagy tudatlanságbol. vagy (C/B 1134)

a mit nem vettél volna. {…} Azt gondolni hogy az Isten a (C/B 1138)

Azt mondám hogy a hitt világoság (C/B 1148)

Azt mondám. hogy ez. a szent (C/B 1150)

maga hatalmábol. magyarázza az irásokot {…} Azt mondám hogy a mind lehetetlen (C/B 1150)

{…} Azt el nem mondhatni., mivel láttyuk (C/B 1150)

Azt csak a tráditiobol tudhattyuk. bizonyoson (C/B 1154)

Azt pedíg tsak atráditiobol tudgyuk hogy (C/B 1154)

{…} Azt három féle képpen mutathattyuk meg (C/B 1162)

{…} Azt mi atraditiobol tudgyuk., Ez a (C/B 1163)

{…} Azt tsak az égben kiálto vakmeröségel (C/B 1163)

{…} Azt kel mondani areménségröl. valamit ahitröl (C/B 1165)

10 Más joszágát ne kivánnyad. Azt hamissan el ne vonnyad (C/B 1182)

{…} Azt az apostoloktol vettük. tertullianus azt (C/B 1193)

{…} Azt parancsolya hogy tísztellyük az ö (C/B 1194)

{…} Azt akor kel kérni. és meg (C/B 1198)

Azt mondám. hogy felebarátunkot. meg ne (C/B 1206)

{…} Azt el lehet venni lopva., tsalárdságal (C/B 1209)

{…} Azt. mikor valaki egy féle. árút (C/B 1209)

{…} Azt hogy eleget tehessünk a felebaráti (C/B 1211)

{…} Azt a mellyet el vettünk. és (C/B 1212)

{…} Azt adgyuk viszá ami lehet (C/B 1213)

{…} Azt, meg nem kel engedni ha (C/B 1215)

{…} Azt hozom, hogy az anyaszent egy (C/B 1220)

{…} Azt hogy az emberi nemzetnek eredete (C/B 1229)

{…} Azt tapasztallyuk, minden nap hogy akik (C/B 1255)

{…} Azt hogy, félelemel. és rettegésel, munkálkodgyunk (C/B 1278)

{…} Azt a tráditióból. és az anyaszent (C/B 1284)

{…} Azt nem mondgya tellyeségel, nem is (C/B 1285)

{…} Azt teszik, hogy a kereszttség. minden (C/B 1290)

{…} Azt a gyermek helyet mondgyák el (C/B 1291)

{…} Azt mi a szent irásból. és (C/B 1294)

{…} Azt a szent irásbol, és a (C/B 1294)

{…} Azt láttyuk atráditiobol., hogy a kristus (C/B 1300)

{…} Azt akará vélek meg értetni., hogy (C/B 1303)

{…} Azt meg vallák. hogy a kristusnál (C/B 1303)

{…} Azt hiszük. és tudgyuk, hogy valoságal (C/B 1304)

{…} Azt meg lehet üsmérni 1. abbol (C/B 1324)

{…} Azt a szent irásbol, és atraditiobol (C/B 1326)

{…} Azt minden nap láttyuk. hogy a (C/B 1327)

{…} Azt kérni kell az Istentöl. és (C/B 1327)

{…} Azt meg kell visgálni hogy mitsoda (C/B 1328)

{…} Azt értem, hogy meg kell vallani (C/B 1329)

{…} Azt értem, midön némelykor edgy vétek (C/B 1329)

{…} Azt értem, hogy alázatoságal kell meg (C/B 1330)

{…} Azt értem, hogy a vétket meg (C/B 1331)

{…} Azt értem, hogy tiszteséges szokal kell (C/B 1331)

{…} Azt a szenvedést értem, melyet szenvednek (C/B 1344)

{…} Azt láttyuk az ó testámentumban. {…} hogy (C/B 1352)

{…} Azt meg kell hadni hogy pompáson (C/B 1360)

{…} Azt tudgyuk. a szent irásbol, a (C/B 1369)

{…} Azt fogadgya fel a kristusnak. és (C/B 1371)

{…} Azt ne tsudállyuk hogy mindenik szerzetben (C/B 1388)

{…} Azt hogy meg vagyon tiltva az (C/B 1393)

{…} Azt meg lehet látni. a szent (C/B 1400)

{…} Azt végben lehet vinni belsö vagy (C/B 1404)

{…} Azt parantsollya hogy szüntelen imádkozunk (C/B 1405)

{…} Azt mondád ide fellyeb. hogy az (C/B 1419)

{…} Azt akarja, hogy ne kövessük kivánságinkot (C/B 1426)

{…} Azt, hogy méltoztassék. ez életben lévö (C/B 1427)

{…} Azt hogy meg botsása. vétkeinket, valamint (C/B 1429)

{…} Azt, hogy meg ne engedgye az (C/B 1432)

{…} Azt meg elözvén, ahoz kell készülni (C/B 1433)

{…} Azt, hogy az Isten bé böltötte (C/B 1436)

{…} Azt hogy, a Boldogságos szüz, különösképpen (C/B 1436)

{…} Azt lehet mondani, hogy azok jelentették (C/B 1457)

{…} Azt mondád. hogy az egészen valo (C/B 1457)

{…} Azt mondád. hogy azok. akik avetekért (C/B 1458)

{…} Azt meg bizonyittyák az ó, és (C/B 1461)

2. Azt meg lehet bizonyittani. az egész (C/B 1463)

{…} Azt nem lehet mondani, és magunkot (C/B 1472)

{…} Azt el lehet itélni, hogy az (C/B 1477)

{…} Azt tiszteletes dolognak tarttyák. amidön a (C/B 1479)

2. Azt el hihetní hogy a jérusalémi (C/B 1480)

3. Azt tudgyuk a szent Irásbol, és (C/B 1480)

{…} Azt már meg mondottuk. hogy a (C/B 1481)

{…} Azt hittel, bizodalommal, és tisztelettel kell (C/B 1483)

Azt már meg mondottuk., hogy az (C/B 1485)

{…} Azt tarttyák némellyek. hogy ez a (C/B 1489)

{…} Azt a pap a 123. soltárnak (C/B 1490)

{…} Azt el kell mondani apappal. vagy (C/B 1496)

{…} Azt figyelmeteségel kel halgatni,. és az (C/B 1498)

Azt mondám. hogy az atyák vették (C/B 1502)

{…} Azt már másut meg mondottuk hogy (C/B 1509)

{…} Azt az imádságot mondgya ell. a (C/B 1511)

{…} Azt már egy nehány helyt meg (C/B 1518)

{…} Azt, hogy az égben lévö anyaszent (C/B 1518)

{…} Azt már láttuk másut. hogy az (C/B 1519)

a nép semmit nem felel, Azt mondám, hogy egy nehány saeculumoktol (C/B 1522)

{…} Azt akarja velünk meg értetni. hogy (C/B 1531)

{…} Azt másut is meg mondottuk. hogy (C/B 1534)

Azt el lehet hinni, hogy régenten (C/B 1541)

Azt már meg mondottuk, hogy a (C/B 1543)

{…} Azt tisztelettel. és fent álva kell (C/B 1546)

Azt már egy nehány helyt meg (C/B 1551)

Azt mondám hogy a templom szentelésének (C/B 1564)

{…} Azt akarja az által meg mutatni (C/B 1566)

{…} Azt akárják azzal meg mutatni, hogy (C/B 1566)

{…} Azt könnyen fel lehet tenni, az (C/B 1580)

Azt meg kel tudni, hogy az (IJE 15)

Azt pedig kel tudni, hogy az (IJE 20)

Azt is ide teszem. hogy nem (IJE 27)

Azt tarttyák mondá angyélika, hogy akár (IJE 32)

Azt meg vallom. hogy semmi nintsen (IJE 43)

Azt értem azon felelé apáter. hogy (IJE 45)

Azt is szeretném tudni, mondá angyélika (IJE 49)

Azt kérdem pater uram, hogy mit (IJE 50)

Azt sem mondom. hogy ne kellesék (IJE 59)

Azt könnyü meg látni, hogy mitsoda (IJE 59)

Azt nem mondhatni. hogy midön. azIstennek (IJE 69)

Azt jól tselekeszi kegyelmed páter uram (IJE 75)

Azt nem akarom felelé apáter, mert (IJE 78)

Azt már felelé apáter. az ö (IJE 78)

Azt egy nehánytol hallottam, mondá angyelika (IJE 87)

Azt nekem el nem kellet volna (IJE 99)

Azt szükséges meg mondani kegyelmeteknek, hogy (IJE 103)

Azt gondolám. felelé apáter. hogy valamely (IJE 107)

Azt akarom felelé apáter. hogy egy (IJE 112)

Azt mondom ujjontában. hogy jó uton (IJE 121)

Azt mondom tehát, hogy ajó gazdaságnak (IJE 141)

Azt el ne felejttsük, hogy ajó (IJE 146)

Azt el felejtetted mondá télámon, hogy (IJE 149)

Azt pediglen nem kell magunkal el (IJE 153)

Azt értem ezen hogy annak orája (IJE 160)

Azt el lehet hinni, hogy az (ISZ 178)

Azt tudom hogy az én számozásom (ISZ 192)

Azt nem kell tsudálni. ha oly (ISZ 194)

Azt nem láttyuk hogy sok rabokot (ISZ 195)

Azt tartom, hogy apénz nem vala (ISZ 195)

Azt láttyuk az irásbol. hogy miképpen (ISZ 202)

Azt nem lehet mondani hogy az (ISZ 217)

Azt nem látom hogy az izraélitáknál (ISZ 218)

Azt nem látom hogy ök jádzottanak (ISZ 224)

Azt is tudták. hogy az Isten (ISZ 227)

Azt tudom. hogy mostanában, nem igen (KSZ 325)

Azt is mondák nékik, hogy azok (KSZ 344)

Azt nem kell tsudálni, hogy ha (KSZ 348)

Azt nem szenvedték, hogy az egy (KSZ 383)

Azt a nagy napot meg érvén (KSZ 417)

Azt láttyuk, hogy az alexandriai szent (KSZ 431)

Azt mondottam, hogy a keresztények avallást (KSZ 441)

Azt mondhattya valaki, hogy ha abarátok (KSZ 442)

Azt el nem kerülheték hogy a (KSZ 463)

Azt mondgyák sokan, hogy az anyaszent (KSZ 484)

követi, amely irtoztatob. az oedipusénél; Azt hányák vala szemekre. hogy az (SUT 518)

Azt olvasák a Thalmudban. hogy egy (SUT 523)

látogatá a körül valo hiveket. Azt tarttyák. hogy ezen idö talyba (SUT 529)

el menyenek hirdetni az Évangyéliumot. Azt nem tudgyák bizonyoson hogy mitsoda (SUT 529)

a szent Lélek adá elméjekre, Azt pedig nem kel oly szorosan (SUT 529)

Azt is tarttyák, hogy az Apostolok (SUT 530)

Azt tarttyák hogy ezen idö tályban (SUT 547)

azt közlék a több Apostolokal. Azt tarttyák hogy a parthusok országa (SUT 554)

Azt tarttyák hogy mind a két (SUT 556)

ót is holtanak volna meg, Azt tarttyák, hogy szent filep, mindenkor (SUT 556)

meg üsmértetni, és nem avilágal. Azt tarttyák hogy lybiában predikállá az (SUT 562)

Azt tarttyák hogy szent Judás Edess (SUT 563)

az én parantsolatomhoz valo engedetlenségekért, Azt parantsoltam. hogy a Jupiter képit (SUT 584)

ki nem volt meg keresztelve, Azt tarttyák hogy szent Jakab egész (SUT 614)

Azt tarttyák. hogy Ikoniumba téritté meg (SUT 627)

oktatására, és elö menetelére valot. Azt tarttyák. hogy szent Márk. a (SUT 631)

Azt tartották hogy a Thérapötusok, leg (SUT 636)

egy házat Szent Márk után, Azt mondgyák. hogy szent Márk. három (SUT 643)

Macedoniában, hogy azt meg segitené, Azt tarttyák, hogy az az Macedoniai (SUT 651)

ne hina. az Évangyélium predikálására. Azt el hihettyük, hogy szent lukáts (SUT 652)

ö magok meg szabaditani minket,, Azt közönségesen tarttyák. hogy pál Romai (SUT 655)

képen a szabadosok pártyokot fogák. Azt jó meg tudni hogy kik (SUT 664)

kik élettyeket a heverésben töltik Azt akarja hogy az olyan személyek (SUT 668)

a szégyen követesse vélek, köteleségeket. Azt mondgya, hogy a hamiságnak titka (SUT 669)

valoság. tunyaság. bujalkodás ót uralkodának, Azt tarttyák, hogy ez a filosofus (SUT 679)

Azt el lehet hinni, hogy a (SUT 681)

tiltás. akis ex Communicationak formájavolt. Azt mondgya, hogy már arosz. akinek (SUT 685)

hogy azt érdemetlenül ne vegye, Azt mondgya. hogy a ki méltatlanul (SUT 686)

akik még akoron életben valának. Azt meg vallya, hogy látta maga (SUT 688)

és beszéde, meg vetni valok., Azt felelé ezekre. hogy a mi (SUT 694)

valo foglalatoságát az Eklésiák igazgatásában. Azt akarja. hogy ugy tekinttsék mind (SUT 694)

mulva magais korintusba mene harmadikszor, Azt valojába hogy ót mit vit (SUT 695)

tudományokot. felebaráti szereteteket. és engedelmeségeket, Azt tudtára adták volt. hogy a (SUT 696)

törvény béli Ceremoniális tselekedeteknek haszontalanságokra, Azt felelik vala, hogy ha törvényt (SUT 696)

a gyengéket. és a tudatlanokot, Azt hagya nékik. hogy engedelmeskedgyenek avilági (SUT 698)

tartonak. és a Quartus nevekel., Azt tarttyák hogy a Romaiaknak irot (SUT 699)

prédikályam az Isten kegyelmének Évangyéliumát., Azt tudom hogy az én szinemet (SUT 701)

volna, ahol mindent szabadoson tselekedhettek, Azt könyen el lehet hinni. hogy (SUT 712)

volt az utra. Azt tarttyák. hogy szent pál három (SUT 728)

gerjedgyen. látván szaporodását. a keresztyénségnek, Azt tarttyák. hogy rabságakor. üsmerettséget tett (SUT 733)

igéretinek, hogy látogatásokra el mégyen. Azt tarttyák, hogy Mácédoniábol irá Timotheusnak (SUT 747)

Azt akarja, hogy könyörgések legyenek akirályokért (SUT 748)

Azt hagya Timothéusnak, hogy olyan formába (SUT 749)

az öregekhez. és az ifiakhoz. Azt akarja, hogy a mely özvegy (SUT 749)

a kik prédikálanak, és tanitanak, Azt hagya Timotheusnak. hogy egy pap (SUT 749)

bizonyságnak a szovára vegye bé. Azt hagya néki. hogy tsak könyen (SUT 749)

töröltetet. hogy minden tiszta., atisztáknak, Azt hagya még Titusnak. hogy távozék (SUT 751)

a földi hatalmasokhoz valo engedelmeségre. Azt is hagyá néki. hogy Zénást (SUT 751)

valo rosz házakban keresének szállást. Azt pediglen sokan észre vevék, hogy (SUT 753)

hirtelenségel kialtá; Menyünk ki innét Azt tarttyák. hogy azok Angyalok valának (SUT 755)

Azt hiszük. hogy Romábol irá ezt (SUT 757)

Azt tarttyák. hogy Néró is jelen (SUT 759)

utánvalonak üsmerték a Romai székben Azt tarttyák hogy szent linusrol. tészen (SUT 763)

Azt tanitá. hogy az ö kereszttsége (SUT 765)

tsak tisztan Ember lett volna, Azt irják ez iránt, hogy ez (SUT 768)

egy elsö graditsa vala esetének. Azt tanitá, hogy a mojses törvényének (SUT 770)

valok. hogy el bodittsák atudatlanokot, Azt tarttyák hogy némely Cerinthianusok tagadák (SUT 772)

böltseségnek. a másikát felsö erönek, Azt tartották hogy azok, akiket az (SUT 773)

tegyék, Azt tanitták. hogy mindenik tselekedetnek különös (SUT 774)

a kik bestelenségeket mondottak felöle. Azt felelék néki. hogy olyan nagy (SUT 781)

egymást kezdék prédálni, valamint ahadakozásba., Azt jó meg tudni, hogy mind (SUT 821)

Azt gondolá. hogy elsöben magáéva tegye (SUT 835)

Azt mondok ide fellyeb hogy a (SUT 869)

Azt már láttuk másut, hogy a (SUT 896)

aztot – 92

nem érdemli. mert csak kotsi, aztot pedig négy fejér szokta huzni (TL 9)

jókban lakunk., meg érjüké még aztot valaha.? de azt meg értük (TL 20)

Aztot még elöre által láttam, hogy (TL 32)

minap. hogy már ért francziául. aztot igen jol cselekszi kéd. hogy (TL 39)

Aztot jol mondgyák édes néném. hogy (TL 41)

fertály ora., hogy igy eset, aztot igen bánom kédre valo nézve (TL 41)

kéd, hogy ki követtye cselekette aztot hogy bercsényi pérábol ki kötöszködgyék (TL 41)

is el nem ugratnak innét, aztot csak éppen azért bánnám hogy (TL 41)

az ujjakkal ujra kel kezdeni, aztot pediglen, ha az ajándékon nem (TL 41)

kér tanácsot, a mi fejdelmünktöl, aztot bé veszi, és követi, a (TL 42)

volt. azt is meg irom, aztot ugy tudgya kéd, mint a (TL 43)

lovait. gyakorta fog vadászni menni. aztot már észre vettem. hogy itt (TL 44)

dohánt gyujtat magának, és amidön aztot már mind ki sziná. a (TL 45)

el végezik, nálunk meg engednéké aztot, nálunk szégyenlene dohanyozni egy uri (TL 49)

arosz hirre, a valo hogy aztot elöre el lehetet látni. de (TL 49)

hogy pompeus tétette oda? mert aztot csak mondgyák. és minden a (TL 50)

hogy jol meg vagyon randitva. aztot pedig mind egyszersmind, az ötven (TL 53)

még az aszszonyok sem szeretik aztot. de mit tehetnek. velünk együt (TL 57)

tiszta., és a sok nép aztot fel zavarván. sáros vizet iszik (TL 60)

a ki leg többet iszik, aztot leg többet is purgállya. avizet (TL 60)

minden héten kéttzer. vadászni megyen. aztot ha szinte varro tö esö (TL 62)

kéd. mint az el multban. aztot pedig ne kivánnya kéd. hogy (TL 63)

hogy nem is lehet alunni. aztot meg szárazttyák, és egész esztendö (TL 67)

nézte. osiris a szekérben lévén, aztot észre vévé. és kérdé tölle (TL 72)

nem lehetet látni könyhullatás nélkül. aztot pedig ezen szomoru halál okozta (TL 75)

meg szabadul. csak mi tudhattyuk aztot. hogy micsoda unadalmas napokot töltöttünk (TL 77)

itéllye el kéd micsodások aleányok. aztot tudom hogy a szivnek semmi (TL 80)

nem lesz ebben a házaságban. aztot maga is tudgya. hogy a (TL 80)

orás, meg csinálván az orát, aztot fel tekeri, és azután azt (TL 83)

mondaná azt. de a még aztot valaki jobban meg magyaráza, én (TL 84)

a leányát bocsátották hozája. de aztot is mindenkor jol meg visgálták (TL 85)

de már sokal nehezeb lészen aztot fel venni. mind azon által (TL 87)

ismét fel vette a királyságot. aztot olvassuk egy romai császárol. hogy (TL 88)

mint sem a szép lora. aztot olvassuk egy más {…} pápa felöl (TL 95)

az ellen semmit nem mondhatni. aztot tudom, hogy a jó püspökök (TL 96)

de a micsoda állapotban vagyunk, aztot még csak reménleni sem lehet (TL 99)

könnyen meg lehetne, a mint aztot meg érdemlenék, nem kellene törödnöm (TL 100)

selyem eresztö bogárnak a tojását, aztot itt ki költették. fel nevelték (TL 102)

oda valamely kövér leánynak, aki aztot a kebeliben tévén. a melegtöl (TL 103)

vizben maradnak a kis házacskák, aztot tudgya kéd. hogy a selyem (TL 105)

ugy kivánta. engedelmeskedni kel, de aztot talám nem tudgya kéd. hogy (TL 105)

{…} aztot tudgya kéd. micsoda rendet tartunk (TL 106)

is szeb ajó rend tartásnál., aztot egy közönséges ember is véghez (TL 106)

gondolkodnak. sokszor, mint azok, akik aztot csak bátran ki pökik. arrol (TL 106)

vagy északra feksziké; kérdgyük már aztot hogy mikor fogja hasznát venni (TL 108)

nevelni, oktatni, és tanyitatni. és aztot az ország szolgálattyára alkalmatosá tenni (TL 109)

meg hadta. minket ide hozot. aztot mind egy kéz cselekedte. egy (TL 110)

töltés, második mahumet császár ki aztot meg vette. a tízen ötödik (TL 110)

ritka a török császárok közöt, aztot pedig én is olvastam, hogy (TL 110)

könnyeb, mind hasznosab lészen. ha aztot az Istennek ajánlyuk. és ha (TL 112)

néném, mely jó az egésség, aztot pedig leg gyakortáb mi magunk (TL 113)

többet talál enni. vagy innya,. aztot másnap a dolog. és az (TL 113)

az izadás meg orvosollya. de aztot csudállyuk. hogy látunk az urak (TL 113)

segittenék az emésztést. de még aztot meg gátollyák. két oráig valo (TL 114)

franciskánus barát meg tanithattya kédet. aztot tudgyuk hogy angyali életet élt (TL 115)

hogy angyali életet élt, de aztot is tudgyuk. hogy meg haragudot (TL 115)

valo hogy nagy betegség. de aztot meg gyogyitani az illyen probával (TL 117)

aztot már meg mondottam, hogy a (TL 118)

az Isten valakinek nem rendelt, aztot nem is fogja birni. mi (TL 120)

ölete meg, thessálonikában. valo hogy aztot meg bánta azután. de a (TL 128)

királynak. igen szép felesége lévén. aztot igen szerette. az elöbbeni feleségitöl (TL 128)

szeretetinek helytelenségit, és nagy akadállyait, aztot magában sokáig mint egy el (TL 128)

özvegy aszszonynak, egy fía lévén, aztot. igen szerette, az aszszonynak volt (TL 130)

fülben valot viselnének. mostani idöben aztot nem jovallanám. egy szoval mennyi (TL 133)

mi egésséges erdélyieinknek, nem üsmerünk. aztot más mesze valo tartományokban nem (TL 135)

földes ur házához kel vinni, aztot meg kel készitetni ugy a (TL 141)

városában lakot a fejek. és aztot Cálifnak nevezték. a mámertusok egyiptumot (TL 146)

szép legyen az elme. de aztot fel kel ékesiteni a jó (TL 150)

alat töltöttük volna, aztot meg kel vallani édes néném (TL 155)

azt a mit bir; hanem aztot. amit nem birhat, abizontalanért. a (TL 155)

özvegy aszszonynak csak juha lévén. aztot meg nyirvén, áaron el vette (TL 163)

aztot hallotta kéd. hogy már egy (TL 164)

ment maga is által scutáriban, aztot tudgya kéd. hogy a császár (TL 164)

a mely jó magában. és aztot atermészet oltotta belénk. vagyis inkáb (TL 173)

jó a másban valo kételkedés. aztot pediglen egy pogány, de szép (TL 176)

nevezetes Cleopátra aszszonyom ö nagysága. aztot tudgya kéd hogy mint szerették (TL 176)

hogy azután szerencsésebbet vegyen magának. aztot Cleopátra észre vévé, és ollyan (TL 176)

nincsen szerencse. akeresztényeknek, sem kellene aztot üsmérni, no már el végezem (TL 178)

kedvit. amely sokszor tettzet sulimánnak, aztot észre vévén és szeretvén valoságal (TL 179)

legyen. a melyért szanni kel aztot, aki abban vagyon. de még (TL 183)

hogy ne örüllyek annak. hogy aztot te üsmered, mert amidön azt (TL 183)

silvia, bizonyára nem., aztot irigyelem; hogy télámon. diánnának oly (TL 183)

hogy én nem azért cselekedtem aztot: hogy ötet köteledzem, hanem hogy (TL 186)

Aztot. jol tudod kedves jó akarom (TL 191)

ö a vétkes nem én, aztot is tudod, hogy soha addig (TL 192)

mind meg tudod üsmérni, mind aztot meg igazitani, de talám nem (TL 193)

hanem acsászároknak is, a mint aztot meg láttyuk. mihent dantzkárol. oloszországban (TL 196)

tiz tallért minden naprá. hogy aztot fel oszák. a magyarokra. kik (TL 205)

a koponyáját találták meg. és aztot. a fia koporsojában bé zárták (TL 205)

viselni fogjuk. ugy tettzik hogy aztot. könnyeben kellene viselni. a szegénységet (TL 206)

volt. gondolom hogy teis fogod aztot követni, a fejdelem ki jövén (TL 221)

leg aláb tiz pap. és aztot ugy veszik körül, valamint egy (TL 242)

azzal – 36

a biztatás meg vagyon. csak azzal is maradunk. a törököt ha (TL 19)

csak ollyan mint afüst, és azzal a nagy pompával a császár (TL 31)

aszszonyok ellen:) elég a hogy azzal az uri aszszonyal. inkáb el (TL 32)

ád aporta, eleget eszünk. de azzal ruhásabbak nem vagyunk. sem én (TL 33)

azt felelem akéd feleletire, hogy azzal dicsérhetem magamot, hogy mindenkor ollyan (TL 37)

nap estig ügetvén alovon, estve. azzal kerkedik. hogy mint meg szánkáztunk (TL 37)

szárazttyák, és egész esztendö által azzal élnek. az örmény aszszonyok mikor (TL 67)

az ösz tehát. leg kedvesebb, azzal gyümölcs, nem édesebb. mit mondhatni (TL 69)

napi kapálásnál. mind ezeket csak azzal fejezem bé. hogy mindenkor csak (TL 77)

legyen. az aszszony nem törödvén azzal. ha királynénak nem hitták is (TL 91)

szélnek csinált lakadalmat. ugyan csak azzal is maradot, a mely deákbol (TL 91)

láttya. a ki nem törödik azzal. hogy a fiában valamely nemesi (TL 107)

iskolai portol. ismét haza iromtat azzal. amit az attyafiaitol tanult, de (TL 107)

könyvet forditana is meg, életében. azzal mind magának. mind másoknak használna (TL 109)

is kédnek erröl a dologrol, azzal a mi iffiaink szokásokot meg (TL 109)

annak a leánynak halálán, és azzal, minden nagy cselekedetit, meg mocskolta (TL 112)

volt. csak hizelkedni is magának azzal, hogy még franczia királyné lehessen (TL 121)

és a hansárhoz nyul. hogy azzal által verje. hansárt, vagy hoszu (TL 123)

azután. de a meg holtak azzal fel nem támadának. avalo hogy (TL 128)

a fiát azért. hogy ártatlanul azzal vádoltaték. hogy a mostoha annyát (TL 128)

ha itt nem marad is azzal a baráttság fel nem bomlik (TL 130)

ö lakadalmon jelen nem volt. azzal fenyegetem susit. hogy ha el (TL 130)

az irás annyiszor a kutakrol., azzal nem volt bajok hogy palotakot (TL 133)

eljö. de a végben vitel azzal el nem jö. mennyi kárt (TL 136)

haszontalan. és nem jó. mert azzal. meg nem rövidittyük, hanem még (TL 160)

kedves juliánnám., a te kivánságid azzal bé nem telnek valo hogy (TL 183)

meg egyezék, az öregségel. és azzal ami rut (TL 186)

tojásban van részünk. mert csak azzal böjtölünk (TL 192)

házat. épitet, Isten után csak azzal vigasztalom magamot; hogy az urunk (TL 201)

de kevesen akartak még eddig azzal a szabadságal élni, és meg (TL 206)

hogy reám fog szállani, de azzal könnyebnek nem találom, de reménlem (TL 206)

valonak pedig nem lehet magának azzal igen hizelkedni hogy szeresék mindenek (TL 207)

inkáb szeresenek mint fellyenek. de azzal nem kel magunknak. hizelkedni, hanem (TL 207)

egy olosz páter vagyon itt. azzal eszem és beszéllek. mert ha (TL 242)

mi néném a mink van azzal., noha igen kevés. de adgyunk (TL 253)

engedvén, szives őrőmmel kivántam élni azzal a’szabadsággal, annális inkább, hogy (ML 305)

Azzal – 1

Az Ősz tehát leg kedvesebb Azzal Gyűmőlts nem édesebb Mit mondhatni (ML 327)

leg abol – 1

is de tsak irok, leg abol meg láthattya kegyelmed hogy még (TL 233)